Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Hatalmas változásokat hozhat az 5G

5g

Az már világosan látszik, hogy az új generációs vezeték nélküli mobilkommunikációs technológia, az 5G elterjedését nem lehet megállítani.

Világszerte, így hazánkban is folyamatosan nő a lefedettség még úgy is, hogy a globális járvány miatt a gazdasági és logisztikai feltételek, illetve körülmények távolról sem nevezhetőek ideálisnak. A technológia által kínált előnyök már ismertek, mostani cikkünkben pedig arra keressük a választ, hogy milyen változásokat hozhat ez az eljárás az elkövetkező 10 évben. 

Az 5G előnyei

Mielőtt belevágunk, gyorsan tekintsük át gyorsan, hogy milyen kézzelfogható előnyöket kínál az 5G a jelenleg uralkodó technológiákkal szemben. Sokkal nagyobb adatátviteli sebesség érhető el úgy, hogy a válaszidő és a késleltetés jelentősen csökken. Az 5G sokkal rugalmasabban szabályozható, hatékonyabb, valamint minden korábbinál több eszköz kiszolgálására képes egy időben egy-egy adó egység. Emellett kevésbé energiaigényes, mint a jelenlegi szabványok, azaz az 5G-t használó akkumulátoros eszközök esetében például nagyobb üzemidő érhető el. 

Újdonságok ideje

Az 5G által kínált előnyök túlmutatnak a jelenlegi termékeken és szolgáltatásokon. Sokan hajlamosak ott leragadni, hogy az 5G segítségével majd gyorsabban tölthetőek le a 4K filmek, vagy szebb lesz a Netflix képminősége, és a mobil később merül le.  A piaci szereplők célja a fogyasztói érték növelése, azaz, hogy a termékeik, szolgáltatásaik minél inkább kedvező fogadtatásra találjanak.

AZONBAN ÚJ MÓDSZEREK, TECHNOLÓGIÁK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK FELFEDEZÉSÉVEL OPTIMALIZÁLNI LEHET A MŰKÖDÉST, AMI TOVÁBBI BEVÉTELI FORRÁSOKAT EREDMÉNYEZHET. 

Tehát a fogyasztók és partnerek kegyeit kereső, igényeiknek megfelelni kívánó cégek feladata az, hogy folyamatosan innovatív megoldásokat kutassanak, ehhez pedig az 5G a fent említett pozitív tulajdonságai révén remek alapot szolgáltat. Jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy az új technológia a kommunikáció és a szórakozás mellett jelentős hatást gyakorolhat az oktatásra, a sportra, a közlekedésre, az egészségügyre és még a környezetünk védelmére is.

Ne legyenek kétségeink, a technológia fejlesztésénél első számú szerepet játszottak a gazdasági okok. Folyamatosan készülnek elemzések azzal kapcsolatban, hogy az 5G mennyi pénzt hozhat, és a számok döbbenetesen nagyok. Az Omdia nevű piackutató cég előrejelzései szerint 2030-ig a különféle ipari-gazdasági vállalatok és társaságok körülbelül 31 000 milliárd dollárt költenek majd 5G-vel kapcsolatos termékekre, szolgáltatásokra. Emellett aprópénznek tűnik, de azért még ott vannak a végfelhasználók, azaz az átlagemberek, akik az analízis értelmében 3500 milliárd dollár értékben vesznek majd igénybe 5G-s megoldásokat globálisan az elkövetkező tíz évben. 

Közlekedés és az 5G

Ma már világosan látszik, hogy 5G nélkül az önvezető közlekedési eszközöket elfelejthetjük. A fejlett szenzorok létfontosságúak, de önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy megfelelő biztonságot nyújtsanak. Ehhez szükség van arra, hogy a közlekedésben részt vevő járművek folyamatosan kommunikáljanak egymással. Tudniuk kell egymás pozícióját, egymás útvonalterveit, azt, hogy mikor ad gázt, és mikor fékez egyik vagy másik. Mindent.

HOGY ENNEK ÉRTELME LEGYEN, ÉS MEGFELELŐKÉPPEN MŰKÖDHESSEN, AHHOZ HÁROM DOLOGRA VAN SZÜKSÉG: ELKÉPESZTŐ STABILITÁSRA, NAGYON GYORS ADATÁTVITELI SEBESSÉGRE ÉS IGEN ALACSONY KÉSLELTETÉSRE. 

Ez biztosítja azt ugyanis, hogy az adatok tényleg a gondolatnál is sebesebben jussanak el minden résztvevőhöz, hogy ezeket analizálva hozhassák meg a járművek mesterséges intelligenciái a megfelelő döntéseket. Természetesen ahhoz, hogy a dolog jól működjön nem csak az 5G-re van szükség, de tény, hogy az a zárókő az egész építményen. Afelől pedig nem is lehetnek kétségeink, hogy ha valami gyökeres változást fog hozni az emberiség életében, az az önvezető járműveken alapuló közlekedés lesz. 

A virtuális és kiterjesztett valóság

Nincs mit szépíteni a dolgon, a virtuális valóság (Virtual reality – VR) és a kiterjesztett valóság (Augmented reality – AR) eddig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ennek elsődleges oka az, hogy a speciális szoftverek futtatásához szükséges hardverek igen drágák. Ráadásul a speciális szemüvegek nehezek, bonyolultak és kényelmetlenek, tehát a VR és az AR szolgáltatások igénybe vétele egyszerűen nehézkes. Az 5G azonban megoldhatja ezt a problémát.

Amennyiben ugyanis a szoftverek a szolgáltató távoli számítógépén futnak, akkor a felhasználói oldalról eltűnik a hardverigény. Nincs szükség számítógépre, zavaró kábelekre, minden vezeték nélkül érkezik, hiszen az 5G modemek már egy rendkívül kicsi rendszerchipen is elférnek. A felhasználónak nem kell mást tennie, mint feltennie a sisakot, és máris elmerülhet a kiterjesztett vagy virtuális valóságban. Természetesen az interaktivitással sincs gond, hiszen az 5G által biztosított radikálisan lecsökkentett késleltetés és válaszidő segítségével a kiadott parancsok szempillantás alatt eljutnak a távoli számítógéphez, majd visszajutnak a felhasználó VR vagy AR szemüvegébe. 

Ezek a technológiák pedig nemcsak a játékban vagy filmezésben játszhatnak szerepet, hanem például az oktatásban, tervezésben is. Mérnökök úgy tudnak együtt dolgozni akár komplex 3 dimenziós objektumokon is, hogy közben a világ más-más pontjain tartózkodnak. Sőt, ez a módszer az orvostudományban is hatalmas segítséget nyújthat. Egy beteg vizsgálata során, vagy akár műtét közben is van rá lehetőség, hogy egy más helyen lévő orvos kolléga is bekapcsolódjon, és valós időben adjon tanácsokat annak alapján, amit a nagy felbontású, tökéletes minőségű képen lát a saját monitorán vagy headsetjén.

Szélessávú net bárhol, bármikor

Még a fejlett nyugati vagy távol-keleti országokban is vannak olyan részek, ahova a szélessávú internet csak nagy nehézségek árán, hatalmas költséggel, vagy épp semmilyen úton-módon nem juttatható el. Városszéli ipartelepek, kis falvak, külterületek jelenleg is sokszor küzdenek azzal a problémával, hogy a szolgáltatók nem akarják vagy tudják oda eljuttatni az adatátviteli kábeleket. Ezt a problémát orvosolhatja az 5G, amelynek kis teljesítményű, könnyen telepíthető adó egységeinek segítségével  alacsony költségek mellett ilyen lokációkba is eljuthat egyszerűen a szélessávú internet.

Ez pedig bevonhatja ezen eddig elzárt részeket is a nagy globális „adatkeringésbe”, ami már önmagában felértékeli az adott területet. Új szolgáltatások elindítására és munkahelyek megteremtésére nyílik lehetőség ennek köszönhetően, tehát az ilyen régiókban konkrétan gazdasági és kulturális fellendülést hozhat az 5G. Ráadásul nincs szükség arra sem, hogy a kábelek miatt feltúrják a természetet, és természetesen a karbantartás is sokkal egyszerűbb, illetve költséghatékonyabb. E módszernek köszönhetően ráadásul a környezet sem sérül annyira. Egy-egy adóegység kihelyezése kisebb mértékben rombolja a környezetet, mint a kábelfektetés árkon-bokron át. 

Forrás: ORIGO

Gazdaság

Fordulat az albérletpiacon: már nem a kis lakások diktálják az áremelkedést

Az év elején mérsékelt, ugyanakkor szerkezetében egyre markánsabb változások rajzolódtak ki a hazai albérletpiacon: miközben a garzonok bérleti díja lényegében stagnált, addig a nagyobb lakások iránti kereslet erősödése érdemi áremelkedést hozott, különösen vidéken. 

Az Otthon Centrum legfrissebb adatai szerint 2026 első negyedévében Budapesten a téglalakások átlagos havi bérleti díja 261 ezer forint körül alakult, míg a legnagyobb vidéki városokban 167 ezer forint volt az átlag. A főváros és a vidék közötti különbség továbbra is jelentős, ugyanakkor növekedési ütemük eltérő: Budapesten mindössze 1,8 százalékos éves drágulás volt megfigyelhető, ezzel szemben vidéken 6,7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak.

A fővárosi piacon a legtöbb kerületben 250-300 ezer forint közötti árszint tekinthető irányadónak, ugyanakkor jelentős a szórás az árakban. A II. és III. kerületben az átlagos bérleti díj már átlépte a 300 ezer forintot, míg a VIII. kerületben, illetve a külső pesti városrészekben 200 ezer forint körüli árszinttel találkozhatnak a bérlők.

,,A piac egyik legfontosabb fejleménye, hogy az áremelkedést egyre inkább a nagyobb lakások hajtják. Az egyszobás lakások átlagosan 177 ezer forintért, a kétszobások 247 ezer forintért, míg a háromszobás ingatlanok már 331 ezer forintos havi díjért kerülnek piacra. Utóbbi kategóriában 6,5 százalékos áremelkedés történt, miközben a kisebb lakások bérleti díja gyakorlatilag nem változott. Egyértelműen látszik, hogy átalakul a bérlői kereslet szerkezete: a családok és az összeköltözők által preferált nagyobb lakások iránt erősödik a fizetőképes kereslet, miközben a kisebb lakások piacán egyensúlyközeli állapot alakult ki”

– mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Vidéken hasonló folyamatok figyelhetők meg, de erőteljesebb eltérésekkel. Az egyetemi városok közül Debrecen a legdrágább, ahol az átlagos bérleti díj eléri a 190 ezer forintot, míg Kecskeméten mindössze 136 ezer forint az átlag. A lakásméret itt is meghatározó: a garzonokért átlagosan 134 ezer, a kétszobásokért 160 ezer, a háromszobásokért pedig 207 ezer forintot kértek. A különbség a drágulás ütemében is tetten érhető: a háromszobás lakások bérleti díja 13 százalékkal nőtt egy év alatt, ami közel kétszerese a budapesti ütemnek, miközben a kisebb lakások ára itt is lényegében változatlan maradt.

,,A vidéki piacokon még jelentős a felzárkózási potenciál, különösen az egyetemi központokban, ahol a kereslet szezonálisan is erősödik. Ez a következő hónapokban a fővárosinál gyorsabb áremelkedéshez vezethet”

– tette hozzá a szakember.

A bérlakáspiac kilátásait tekintve ismét előtérbe kerülhetnek a szezonális hatások: a tavaszi-nyári időszakban élénkülő kereslet rövid távon is érdemi hatást gyakorolhat a bérleti díjakra. A piacra kerülő új lakások esetében akár 5–10 százalékos áremelkedés sem kizárt a tavalyi szinthez képest.

,,A bérlakáspiac nem egységesen drágul: a stagnáló kisebb lakások és a gyorsabban dráguló nagyobb ingatlanok kettőssége határozza meg a folyamatokat. Mindez egyértelműen a piac erősödő szegmentálódására utal”

– összegezte Soóki-Tóth Gábor a bérlakáspiac változásait.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Közel 200 ezres futással is kapósak a japán modellek

A Használtautó.hu 2026 első negyedéves adatai alapján a japán autók továbbra is stabilan a hazai használtautó-piac legkeresettebb szereplői közé tartoznak. A toplista élén toronymagasan a Suzuki Swift áll, de a Toyota és a Honda modelljei is szép számban képviseltetik magukat.

Az adatok alapján egyértelmű trend rajzolódik ki: a magyar vásárlók jelentős része továbbra is a megbízható, kiszámítható fenntartású modelleket keresi, még akkor is, ha ezek általában idősebbek a piaci átlagnál.

A vizsgált tíz modell népszerűségét jól mutatja, hogy a 2026 első negyedéves összes érdeklődés* 11%-a ezekhez a típusokhoz kapcsolódik, és az oldalon szereplő hirdetéseknek 6%-át adják. Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a Suzuki Swift végzett 30 500 érdeklődéssel, ami messze kiemelkedik a mezőnyből. Az átlagosan 1,68 millió forintos áron kínált modell 18 éves átlagéletkorral szerepel a kínálatban, a típus még idősebb példányok esetében is stabil keresletnek örvend. Hasonló jelenség figyelhető meg a Suzuki Ignisnél is, amely közel 19 éves átlagéletkor mellett több mint 10 ezer érdeklődést generált.

 

A toplista második és harmadik helyén a Toyota Corolla és a Toyota Yaris áll 17 800, illetve 17 400 érdeklődéssel. A Corolla átlagosan 4,76 millió forintos árszinten, 11 éves átlagéletkor mellett szerepel, míg a Yaris ennél olcsóbb, 3,1 millió forintos átlagárral és közel 13,6 éves átlagéletkorral. A lista középmezőnyében a Suzuki Vitara, a Honda Civic és a Toyota RAV4 egyaránt 11–15 ezer közötti érdeklődést hozott. A Vitara különösen érdekes, hiszen a lista egyik legfiatalabb modellje 8,6 éves átlagéletkorral, miközben átlagára már meghaladja az 5,2 millió forintot. A RAV4 ezzel szemben a legdrágább modellek közé tartozik, 7,64 millió forintos átlagárral, ami jól mutatja, hogy a japán SUV-k a magasabb árkategóriában is versenyképesek.

A futásteljesítményeket vizsgálva szintén kirajzolódik egy fontos minta: több modell – például a Honda Civic vagy a Suzuki Ignis – 180–190 ezer kilométeres átlag mellett is jelentős érdeklődést generál. A vásárlók ezeknél a típusoknál kevésbé tartanak a magasabb futástól, ami szorosan összefügg a megbízhatóságról kialakult képpel.

„A japán autók népszerűségének fő oka Magyarországon a megbízhatóság, a kedvező fenntartási költség és a jó értéktartás. A hazai vásárlók többsége olyan modellt keres, amely hosszú távon is kiszámítható választás, ritkábban hibásodik meg, és idősebb korban is könnyen eladható. A Toyota, Suzuki és Honda márkák iránt régóta erős a bizalom: ebben szerepet játszik a Suzuki hazai jelenléte, a Toyota ismert megbízhatósága, valamint a Honda tartóssága is. Emellett a Swift, Yaris vagy Corolla méretben és fogyasztásban is jól illeszkedik a magyar autósok mindennapi igényeihez”

mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu vezetője.

Az adatok alapján a japán modellek sikere mögött egyértelműen egy tudatos vásárlói stratégia áll. A piacon egyre több modern, alternatív hajtású autó jelenik meg, és az árak is folyamatosan változnak, a kereslet egy jelentős része továbbra is a jól bevált konstrukciók felé fordul. A japán modellek esetében ez a stabilitás különösen jól látszik: a magasabb életkor és futásteljesítmény ellenére is vonzzák az érdeklődést, ami hosszú távon is meghatározó szereplőkké teszi őket a hazai használtautó-piacon.

*Érdeklődések: telefonszám és e-mail cím felfedések száma.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Az MI nem munkahelyeket, hanem feladatokat automatizál

Igaz, hogy negatív spirálba került az IT szakma, és a mesterséges intelligencia a programozók munkáját is veszélyezteti?  Itt az idő mélységében is megvizsgálni a helyzetet, hiszen az aggodalmak mellett létezik optimista forgatókönyv is, miszerint – ahogy a Világgazdasági Fórum előrejelzése is mutatja – 2027-ig akár 40%-kal nőhet a mesterséges intelligenciával és gépi tanulással foglalkozó szakemberek iránti kereslet.

A mesterséges intelligencia már most alakítja a munkaerőpiacot: a leginkább érintettek a fiatal diplomások, a technológiához nehezebben alkalmazkodó idősebb munkavállalók és a rutin irodai munkát végző diplomások – különös tekintettel a női munkaerőre. Mindezt megerősíti az Anthropic napokban megjelent kutatása. Tény, hogy nagyon sok munkafolyamat kiváltható az MI segítségével, és ezek közé már bekerültek a junior programozói feladatok is. A The Washington Post szerint a ChatGPT berobbanását követő két évben az amerikai programozói állások száma 25%-kal csökkent, az OECD becslése alapján pedig a munkahelyek körülbelül 27%-a magas automatizációs kockázatnak van kitéve.

Hatékonyságnövelés – emberi kontroll mellett

A GitHub Copilot használatával végzett kutatások szerint a fejlesztők átlagosan akár 55%-kal gyorsabban képesek kódot írni, ami jól mutatja, hogy az MI elsősorban a termelékenységet növeli. Ha azonban a minőséget is nézzük, már lényegesen árnyaltabb a kép. A Stack Overflow kutatásában a professzionális fejlesztők közel fele (45%) úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia eszközei rosszul vagy nagyon rosszul kezelik az összetett feladatokat, ezért 70%-uk nem érzi a mesterséges intelligenciát a munkájukra leselkedő fenyegetésnek. A jelenlegi nagy nyelvi modellek esetében a kutatások szerint összetettebb feladatoknál akár 10–30% közötti hibaarány (hallucináció) is előfordulhat, ami továbbra is elengedhetetlenné teszi az emberi ellenőrzést. Nem véletlen, hogy a ChatGPT mögött álló OpenAI cég az előzetes jelzések szerint megduplázza, és a 2026-os év végéig 8000 főre növeli munkatársainak számát.

Mindez azt jelenti, hogy bár a hagyományos programozói szerepkörök iránti igény csökken, új lehetőségek is nyílnak az új készségekkel rendelkező, speciális területeken dolgozó programozók számára: a magas szintű problémamegoldás, az architektúra-tervezés, a fejlesztői MI-eszközök promptolása és betanítása válnak egyre értékesebbé.

Soft skillek és MI ismeretek a megoldás

„A felsőoktatási intézményeknek kulcsszerepe van a képzésben, hiszen nyitott, innovatív, kreatív, kritikus gondolkodású, problémamegoldó diplomásokat kell a munkaerőpiacra bocsátani, akik már készségszinten és interdiszciplináris környezetben használják az MI-t. Fel kell készítenünk a hallgatóinkat, hogy a jövőben a piacképes tudás nem egy statikus diploma, hanem egy folyamatosan frissített kompetenciacsomag, amely a belépési pont egy élethosszig tartó tanulási ökoszisztémába”

mondta el Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke, majd hozzátette:

„A Gábor Dénes Egyetemen az MI-t nemcsak az elméleti és gyakorlati tananyagainkba, hanem a módszertanba és eszközeinkbe is beépítjük.”

MI-tudás – az alapműveltség része

Egyre nagyobb a piaci igény az ún. MI-alapműveltség meglétére is: mi az MI, milyen területeken használható, mit jelent a nyelvi modell, és melyik nyelvi modell mire jó, hogyan kell promptolni, hogyan kell ellenőrizni a válaszokat, és milyen kockázatokkal kell számolni. Ez azért is fontos, mert az MI már minden ágazatban jelen van, és ilyen értelemben minden cég egy kicsit technológiai vállalattá válik a jövőben.

Ezt a kutatások is alátámasztják: egy friss Microsoft felmérés szerint az USA-ban a vezetők 66%-a már nem vesz fel olyan munkavállalót, aki nem rendelkezik mesterségesintelligencia-ismeretekkel, és az amerikai munkavállalók 50%-a – ágazattól függetlenül – már használja is az MI-t a munkájához.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss