Connect with us

Gazdaság

Hatalmas változásokat hozhat az 5G

5g

Az már világosan látszik, hogy az új generációs vezeték nélküli mobilkommunikációs technológia, az 5G elterjedését nem lehet megállítani.

Világszerte, így hazánkban is folyamatosan nő a lefedettség még úgy is, hogy a globális járvány miatt a gazdasági és logisztikai feltételek, illetve körülmények távolról sem nevezhetőek ideálisnak. A technológia által kínált előnyök már ismertek, mostani cikkünkben pedig arra keressük a választ, hogy milyen változásokat hozhat ez az eljárás az elkövetkező 10 évben. 

Az 5G előnyei

Mielőtt belevágunk, gyorsan tekintsük át gyorsan, hogy milyen kézzelfogható előnyöket kínál az 5G a jelenleg uralkodó technológiákkal szemben. Sokkal nagyobb adatátviteli sebesség érhető el úgy, hogy a válaszidő és a késleltetés jelentősen csökken. Az 5G sokkal rugalmasabban szabályozható, hatékonyabb, valamint minden korábbinál több eszköz kiszolgálására képes egy időben egy-egy adó egység. Emellett kevésbé energiaigényes, mint a jelenlegi szabványok, azaz az 5G-t használó akkumulátoros eszközök esetében például nagyobb üzemidő érhető el. 

Újdonságok ideje

Az 5G által kínált előnyök túlmutatnak a jelenlegi termékeken és szolgáltatásokon. Sokan hajlamosak ott leragadni, hogy az 5G segítségével majd gyorsabban tölthetőek le a 4K filmek, vagy szebb lesz a Netflix képminősége, és a mobil később merül le.  A piaci szereplők célja a fogyasztói érték növelése, azaz, hogy a termékeik, szolgáltatásaik minél inkább kedvező fogadtatásra találjanak.

AZONBAN ÚJ MÓDSZEREK, TECHNOLÓGIÁK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK FELFEDEZÉSÉVEL OPTIMALIZÁLNI LEHET A MŰKÖDÉST, AMI TOVÁBBI BEVÉTELI FORRÁSOKAT EREDMÉNYEZHET. 

Tehát a fogyasztók és partnerek kegyeit kereső, igényeiknek megfelelni kívánó cégek feladata az, hogy folyamatosan innovatív megoldásokat kutassanak, ehhez pedig az 5G a fent említett pozitív tulajdonságai révén remek alapot szolgáltat. Jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy az új technológia a kommunikáció és a szórakozás mellett jelentős hatást gyakorolhat az oktatásra, a sportra, a közlekedésre, az egészségügyre és még a környezetünk védelmére is.

Ne legyenek kétségeink, a technológia fejlesztésénél első számú szerepet játszottak a gazdasági okok. Folyamatosan készülnek elemzések azzal kapcsolatban, hogy az 5G mennyi pénzt hozhat, és a számok döbbenetesen nagyok. Az Omdia nevű piackutató cég előrejelzései szerint 2030-ig a különféle ipari-gazdasági vállalatok és társaságok körülbelül 31 000 milliárd dollárt költenek majd 5G-vel kapcsolatos termékekre, szolgáltatásokra. Emellett aprópénznek tűnik, de azért még ott vannak a végfelhasználók, azaz az átlagemberek, akik az analízis értelmében 3500 milliárd dollár értékben vesznek majd igénybe 5G-s megoldásokat globálisan az elkövetkező tíz évben. 

Közlekedés és az 5G

Ma már világosan látszik, hogy 5G nélkül az önvezető közlekedési eszközöket elfelejthetjük. A fejlett szenzorok létfontosságúak, de önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy megfelelő biztonságot nyújtsanak. Ehhez szükség van arra, hogy a közlekedésben részt vevő járművek folyamatosan kommunikáljanak egymással. Tudniuk kell egymás pozícióját, egymás útvonalterveit, azt, hogy mikor ad gázt, és mikor fékez egyik vagy másik. Mindent.

HOGY ENNEK ÉRTELME LEGYEN, ÉS MEGFELELŐKÉPPEN MŰKÖDHESSEN, AHHOZ HÁROM DOLOGRA VAN SZÜKSÉG: ELKÉPESZTŐ STABILITÁSRA, NAGYON GYORS ADATÁTVITELI SEBESSÉGRE ÉS IGEN ALACSONY KÉSLELTETÉSRE. 

Ez biztosítja azt ugyanis, hogy az adatok tényleg a gondolatnál is sebesebben jussanak el minden résztvevőhöz, hogy ezeket analizálva hozhassák meg a járművek mesterséges intelligenciái a megfelelő döntéseket. Természetesen ahhoz, hogy a dolog jól működjön nem csak az 5G-re van szükség, de tény, hogy az a zárókő az egész építményen. Afelől pedig nem is lehetnek kétségeink, hogy ha valami gyökeres változást fog hozni az emberiség életében, az az önvezető járműveken alapuló közlekedés lesz. 

A virtuális és kiterjesztett valóság

Nincs mit szépíteni a dolgon, a virtuális valóság (Virtual reality – VR) és a kiterjesztett valóság (Augmented reality – AR) eddig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ennek elsődleges oka az, hogy a speciális szoftverek futtatásához szükséges hardverek igen drágák. Ráadásul a speciális szemüvegek nehezek, bonyolultak és kényelmetlenek, tehát a VR és az AR szolgáltatások igénybe vétele egyszerűen nehézkes. Az 5G azonban megoldhatja ezt a problémát.

Amennyiben ugyanis a szoftverek a szolgáltató távoli számítógépén futnak, akkor a felhasználói oldalról eltűnik a hardverigény. Nincs szükség számítógépre, zavaró kábelekre, minden vezeték nélkül érkezik, hiszen az 5G modemek már egy rendkívül kicsi rendszerchipen is elférnek. A felhasználónak nem kell mást tennie, mint feltennie a sisakot, és máris elmerülhet a kiterjesztett vagy virtuális valóságban. Természetesen az interaktivitással sincs gond, hiszen az 5G által biztosított radikálisan lecsökkentett késleltetés és válaszidő segítségével a kiadott parancsok szempillantás alatt eljutnak a távoli számítógéphez, majd visszajutnak a felhasználó VR vagy AR szemüvegébe. 

Ezek a technológiák pedig nemcsak a játékban vagy filmezésben játszhatnak szerepet, hanem például az oktatásban, tervezésben is. Mérnökök úgy tudnak együtt dolgozni akár komplex 3 dimenziós objektumokon is, hogy közben a világ más-más pontjain tartózkodnak. Sőt, ez a módszer az orvostudományban is hatalmas segítséget nyújthat. Egy beteg vizsgálata során, vagy akár műtét közben is van rá lehetőség, hogy egy más helyen lévő orvos kolléga is bekapcsolódjon, és valós időben adjon tanácsokat annak alapján, amit a nagy felbontású, tökéletes minőségű képen lát a saját monitorán vagy headsetjén.

Szélessávú net bárhol, bármikor

Még a fejlett nyugati vagy távol-keleti országokban is vannak olyan részek, ahova a szélessávú internet csak nagy nehézségek árán, hatalmas költséggel, vagy épp semmilyen úton-módon nem juttatható el. Városszéli ipartelepek, kis falvak, külterületek jelenleg is sokszor küzdenek azzal a problémával, hogy a szolgáltatók nem akarják vagy tudják oda eljuttatni az adatátviteli kábeleket. Ezt a problémát orvosolhatja az 5G, amelynek kis teljesítményű, könnyen telepíthető adó egységeinek segítségével  alacsony költségek mellett ilyen lokációkba is eljuthat egyszerűen a szélessávú internet.

Ez pedig bevonhatja ezen eddig elzárt részeket is a nagy globális „adatkeringésbe”, ami már önmagában felértékeli az adott területet. Új szolgáltatások elindítására és munkahelyek megteremtésére nyílik lehetőség ennek köszönhetően, tehát az ilyen régiókban konkrétan gazdasági és kulturális fellendülést hozhat az 5G. Ráadásul nincs szükség arra sem, hogy a kábelek miatt feltúrják a természetet, és természetesen a karbantartás is sokkal egyszerűbb, illetve költséghatékonyabb. E módszernek köszönhetően ráadásul a környezet sem sérül annyira. Egy-egy adóegység kihelyezése kisebb mértékben rombolja a környezetet, mint a kábelfektetés árkon-bokron át. 

Forrás: ORIGO

Gazdaság

Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban

Hazánk mezőgazdaságának egyik legnagyobb kockázati tényezője az aszály, amely egyaránt kihat a terméshozamra és a gazdálkodók életére.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) legújabb kötete, az Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban átfogóan tárgyalja a szárazság okozta kihívásokat, a termelési rendszerek sérülékenységét, valamint a szélsőséges időjárási feltételekhez való alkalmazkodás szükségességét.

A kiadvány szerkesztői – Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora és Dr. Zsembeli József, a MATE Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ igazgatója – részletesen mutatják be az aktuális helyzetet Magyarországon, különös tekintettel a 2022-es és 2024-es súlyos aszályokra, amelyek rávilágítottak a fenntartható és az aszály káros hatásait mérséklő mezőgazdasági stratégiák jelentőségére. A szakértők fontosnak tartják, hogy a gazdálkodók mellett a politikai döntéshozók is aktívan részt vegyenek a megfelelő szabályozások és támogatási rendszerek kialakításában, hiszen csak átfogó és összehangolt beavatkozásokkal lehet hatékonyan szembenézni az aszály okozta kihívásokkal.

Amint a könyv előszavában is olvasható, az éghajlatváltozás hatásai egyre kézzelfoghatóbbá válnak a mezőgazdaság mindennapjaiban, különösen a csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága és a gyakrabban jelentkező aszályos időszakok révén. Magyarországon az aszály a mezőgazdasági termelés kockázatának egyik, ha nem a legmeghatározóbb tényezője. Bár az árvizek, a korai fagyok, a kártevők és egyéb kockázati tényezők komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat, a mezőgazdasági termelés és bevételkiesés szempontjából egyetlen más termelési kockázati forrás sem olyan jelentős országosan, mint az aszály. A nagy szárazság csökkentheti a terméshozamokat, a gazdálkodókat arra késztetheti, hogy szűkítsék a termesztett növények körét és területét, növeljék a termelési inputokat, például a növénytermesztésben az öntözésre vagy az állattenyésztésben a takarmányokra, állatjólétre fordított költségeket.

Az „Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban” című könyv célja, hogy gyakorlati és tudományosan megalapozott útmutatást nyújtson a gazdálkodóknak, agrárszakembereknek és döntéshozóknak arra, miként készülhetnek fel hatékonyan az aszályok következményeire. A könyv szerzői azonban nem csupán a kihívásokra kívánják felhívni a figyelmet, hanem azokra a lehetőségekre is, amik segítségével a mezőgazdaság alkalmazkodóbbá, ellenállóbbá és hosszú távon is életképessé válhat. Ennek érdekében a kötet átfogó képet ad az aszály élettani és gazdasági hatásairól, a korszerű vízgazdálkodási technikákról, valamint bemutatja a fenntartható, adaptív gazdálkodási módszereket, amelyek segíthetnek enyhíteni a vízhiány okozta károkat.

A gazdálkodók akár jelentős mértékben is alkalmazkodhatnak a szárazsághoz, a talaj nedvességmegtartó képességét növelő beruházások és intézkedések révén. A különféle talajvédő, nedvességtakarékos művelési módok és gyakorlatok, amelyek növelik a talaj szervesanyag-tartalmát, miközben csökkentik a talaj nedvességveszteségét – mint például a direktvetés vagy a redukált talajművelés, a takarónövények használata, a megfelelő vetésváltás stb. – segíthetnek a gazdaságoknak alkalmazkodni az aszály egyre növekvő kockázatához. Az öntözés hatékonyságának növelése is csökkentheti az aszály okozta károkat. A kötet számos további lehetőséget is felkínál a gazdálkodóknak.

A közelmúltban tapasztalt számos jelentős aszály arra ösztönzi a szakpolitikát, hogy a fókusz a rövidtávú aszályreagálásról a hosszútávú szárazságtűrő képesség kiépítése felé mozduljon el. Az aszályhoz való alkalmazkodás adekvát stratégiai megoldásokat igényel mind ágazatonként, mind régiónként. A kiadvány multidiszciplináris megközelítésben tárgyalja az aszály problémakörét, egyben bemutatja a legújabb kutatási eredményeket, gyakorlati alkalmazásokat, valamint hosszútávú megoldási stratégiákat a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a társadalmi rendszerek számára.

Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik elkötelezettek a mezőgazdasági termelés jövőjének megőrzése iránt, valamint azoknak, akik mélyebb ismeretekre vágynak az aszály okairól és következményeiről.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Vidéken is viszik a nagyot drágult paneleket

A megyei jogú városokban is hasonló mértékben drágultak az ingatlanok, mint Budapesten, de vidéken még így is jóval olcsóbban lehet lakást vásárolni, mint a fővárosban.

Az Otthon Centrum friss adatai szerint a vidéki nagyvárosokban is a panellakások drágultak a leginkább: az egy évvel ezelőttinél majdnem harmadával kerül többe egy négyzetméter. A vidéki városok közül Debrecen a legdrágább.

„Mindhárom használt szegmensben áremelkedést tapasztaltunk az előző év azonos időszakához képest, és ez a trend lényegében tavaly óta folyamatos”

– ismertette a megyei jogú városok átlagos négyzetméterárainak alakulását Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető arról is beszámolt, hogy a használt ház ára emelkedett a legkevésbé, 11,8 százalékkal, míg a téglalakások 25,5, a panellakások fajlagos ára 28,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

„A vidéki trendek nagyon hasonlítanak a budapesti folyamatokra: a fővárosban a családi ház 10 százalékot, a téglalakások 23 százalékot, a panellakások pedig 38 százalékot drágultak egy esztendő alatt”

– tette hozzá a szakember, kiemelve, hogy a fővárosi árszint továbbra is jelentősen meghaladja a vidéki városokét.

A téglalakások piacán Debrecen rekorder, amely a megyei jogú városok közül egyedüliként lépte át az egymillió forintos átlagos négyzetméterárat (1,07 millió forinttal). A második helyen Székesfehérvár áll 864 ezer forintos középértékkel, majd Győr következik 853 ezer forintos átlaggal. A legtöbb megyei jogú városban mérsékeltebb árak jellemzők 550-750 ezer forint közötti átlaggal. Csak a kisebb és a fővárostól távolabbi városokban fordult elő ennél alacsonyabb ár, például Nagykanizsán (450 ezer) vagy Baján (422 ezer forint).

Az Otthon Centrum közreműködésével értékesített téglalakások átlagos négyzetméterára egy év alatt 25,5 százalékkal emelkedett. A legtöbb megyei jogú városban 15-30 százalék közötti drágulás látható, Sopronban, Szegeden, Veszprémben, valamint Zalaegerszegen egyszámjegyű volt a növekedés, míg Szolnokon, Tatabányán és Székesfehérváron meghaladta a 30 százalékot.

A panellakások átlagos négyzetméterára 729 ezer forint, a rangsort ebben a szegmensben is Debrecen vezeti 950 ezer forinttal, majd Székesfehérvár 827 ezerrel a második, Győr pedig 812 ezer forinttal a harmadik legdrágább város. Az olcsóbb városok közé Dunaújváros (478 ezer), Szolnok és Miskolc (460 ezer), valamint Nagykanizsa (417 ezer forinttal) tartozik. A legtöbb megyei jogú várost azonban 500-700 ezer forintos átlagár jellemzi.

Az árak összességében 28,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát, amiben Soóki-Tóth Gábor szerint a kamattámogatott hiteleknek is nagy szerepe van, amelyek különösen az olcsóbb panelek iránt élénkítették a keresletet. Minden városban emelkedtek az árak, a legnagyobb 30 százalékot meghaladó drágulást Kecskeméten, Pécsen, Székesfehérváron és Debrecenben, míg a legkisebb növekedést Zalaegerszegen mindössze 4 százalék mérte az Otthon Centrum. Ezzel szemben a többi vidéki városban kétszámjegyű áremelkedés az irányadó.

A megyei jogú városokban az elmúlt egy évben a családi házak drágultak a legkevésbé: a négyzetméterár átlagértéke 551 ezer forint, ami éves távlatban 11,8 százalékos emelkedésnek felel meg. Ugyanakkor az összetételhatás miatt a 25 megyei jogú városban szélsőségesen, a tavalyi átlagár 90-140 százaléka között alakultak az idei átlagok.

Debrecen a harmadik szegmensben is rekorder 745 ezer forinttal, amelyet Sopron közelíti meg 702 ezerrel, míg Győr 623 ezer forintos átlagos négyzetméterárral a harmadik. Nem sokkal marad le Székesfehérvár (614 ezer) és Érd (600 ezer), miközben a legtöbb városban 400-600 ezer forint közötti átlagár a mértékadó. A kisebb és a fővárostól távolabb esővárosokban, ennél alacsonyabb átlagok is előfordulnak: Szekszárdon 319 ezer, Nagykanizsán 333 ezer, Zalaegerszegen 374 ezer forint a középérték.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Sikerrel zárult Shanghai magyarországi bemutatkozása

Október 30-31-én zajlott a Hungexpo területén a világ egyik legnagyobb, Kínai állami támogatással megvalósuló kiállítássorozata, a Shanghai Fair Trade Show budapesti állomása.

A többezer látogatót vonzó eseményen mintegy 130 kínai high-tech vállalkozás képviseltette magát a legkülönbözőbb szegmensekből. Az eseményen mások mellett előadást tartott Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, a HEPA vezérigazgatója, és Sun Jianping, a Shanghai Services Federation elnöke is.

Az eseményt elsősorban magyar vállalkozások képviselői látogatták, akiknek ez a koncentrált jelenlét kiváló alkalmat kínált, hogy akár több közvetlen kapcsolatot is kialakítsanak kínai gyártókkal és szolgáltatókkal. A minél intenzívebb kapcsolatfelvételt előre egyeztetett személyes találkozók is segítették a kínai és magyar cégek képviselői között ‒ mondta el Szabó Mónika, a rendezvény szervezését és kommunikációját magyar részről támogató a Gold Communications Kft. ügyvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss