Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Hatalmas változásokat hozhat az 5G

5g

Az már világosan látszik, hogy az új generációs vezeték nélküli mobilkommunikációs technológia, az 5G elterjedését nem lehet megállítani.

Világszerte, így hazánkban is folyamatosan nő a lefedettség még úgy is, hogy a globális járvány miatt a gazdasági és logisztikai feltételek, illetve körülmények távolról sem nevezhetőek ideálisnak. A technológia által kínált előnyök már ismertek, mostani cikkünkben pedig arra keressük a választ, hogy milyen változásokat hozhat ez az eljárás az elkövetkező 10 évben. 

Az 5G előnyei

Mielőtt belevágunk, gyorsan tekintsük át gyorsan, hogy milyen kézzelfogható előnyöket kínál az 5G a jelenleg uralkodó technológiákkal szemben. Sokkal nagyobb adatátviteli sebesség érhető el úgy, hogy a válaszidő és a késleltetés jelentősen csökken. Az 5G sokkal rugalmasabban szabályozható, hatékonyabb, valamint minden korábbinál több eszköz kiszolgálására képes egy időben egy-egy adó egység. Emellett kevésbé energiaigényes, mint a jelenlegi szabványok, azaz az 5G-t használó akkumulátoros eszközök esetében például nagyobb üzemidő érhető el. 

Újdonságok ideje

Az 5G által kínált előnyök túlmutatnak a jelenlegi termékeken és szolgáltatásokon. Sokan hajlamosak ott leragadni, hogy az 5G segítségével majd gyorsabban tölthetőek le a 4K filmek, vagy szebb lesz a Netflix képminősége, és a mobil később merül le.  A piaci szereplők célja a fogyasztói érték növelése, azaz, hogy a termékeik, szolgáltatásaik minél inkább kedvező fogadtatásra találjanak.

AZONBAN ÚJ MÓDSZEREK, TECHNOLÓGIÁK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK FELFEDEZÉSÉVEL OPTIMALIZÁLNI LEHET A MŰKÖDÉST, AMI TOVÁBBI BEVÉTELI FORRÁSOKAT EREDMÉNYEZHET. 

Tehát a fogyasztók és partnerek kegyeit kereső, igényeiknek megfelelni kívánó cégek feladata az, hogy folyamatosan innovatív megoldásokat kutassanak, ehhez pedig az 5G a fent említett pozitív tulajdonságai révén remek alapot szolgáltat. Jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy az új technológia a kommunikáció és a szórakozás mellett jelentős hatást gyakorolhat az oktatásra, a sportra, a közlekedésre, az egészségügyre és még a környezetünk védelmére is.

Ne legyenek kétségeink, a technológia fejlesztésénél első számú szerepet játszottak a gazdasági okok. Folyamatosan készülnek elemzések azzal kapcsolatban, hogy az 5G mennyi pénzt hozhat, és a számok döbbenetesen nagyok. Az Omdia nevű piackutató cég előrejelzései szerint 2030-ig a különféle ipari-gazdasági vállalatok és társaságok körülbelül 31 000 milliárd dollárt költenek majd 5G-vel kapcsolatos termékekre, szolgáltatásokra. Emellett aprópénznek tűnik, de azért még ott vannak a végfelhasználók, azaz az átlagemberek, akik az analízis értelmében 3500 milliárd dollár értékben vesznek majd igénybe 5G-s megoldásokat globálisan az elkövetkező tíz évben. 

Közlekedés és az 5G

Ma már világosan látszik, hogy 5G nélkül az önvezető közlekedési eszközöket elfelejthetjük. A fejlett szenzorok létfontosságúak, de önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy megfelelő biztonságot nyújtsanak. Ehhez szükség van arra, hogy a közlekedésben részt vevő járművek folyamatosan kommunikáljanak egymással. Tudniuk kell egymás pozícióját, egymás útvonalterveit, azt, hogy mikor ad gázt, és mikor fékez egyik vagy másik. Mindent.

HOGY ENNEK ÉRTELME LEGYEN, ÉS MEGFELELŐKÉPPEN MŰKÖDHESSEN, AHHOZ HÁROM DOLOGRA VAN SZÜKSÉG: ELKÉPESZTŐ STABILITÁSRA, NAGYON GYORS ADATÁTVITELI SEBESSÉGRE ÉS IGEN ALACSONY KÉSLELTETÉSRE. 

Ez biztosítja azt ugyanis, hogy az adatok tényleg a gondolatnál is sebesebben jussanak el minden résztvevőhöz, hogy ezeket analizálva hozhassák meg a járművek mesterséges intelligenciái a megfelelő döntéseket. Természetesen ahhoz, hogy a dolog jól működjön nem csak az 5G-re van szükség, de tény, hogy az a zárókő az egész építményen. Afelől pedig nem is lehetnek kétségeink, hogy ha valami gyökeres változást fog hozni az emberiség életében, az az önvezető járműveken alapuló közlekedés lesz. 

A virtuális és kiterjesztett valóság

Nincs mit szépíteni a dolgon, a virtuális valóság (Virtual reality – VR) és a kiterjesztett valóság (Augmented reality – AR) eddig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ennek elsődleges oka az, hogy a speciális szoftverek futtatásához szükséges hardverek igen drágák. Ráadásul a speciális szemüvegek nehezek, bonyolultak és kényelmetlenek, tehát a VR és az AR szolgáltatások igénybe vétele egyszerűen nehézkes. Az 5G azonban megoldhatja ezt a problémát.

Amennyiben ugyanis a szoftverek a szolgáltató távoli számítógépén futnak, akkor a felhasználói oldalról eltűnik a hardverigény. Nincs szükség számítógépre, zavaró kábelekre, minden vezeték nélkül érkezik, hiszen az 5G modemek már egy rendkívül kicsi rendszerchipen is elférnek. A felhasználónak nem kell mást tennie, mint feltennie a sisakot, és máris elmerülhet a kiterjesztett vagy virtuális valóságban. Természetesen az interaktivitással sincs gond, hiszen az 5G által biztosított radikálisan lecsökkentett késleltetés és válaszidő segítségével a kiadott parancsok szempillantás alatt eljutnak a távoli számítógéphez, majd visszajutnak a felhasználó VR vagy AR szemüvegébe. 

Ezek a technológiák pedig nemcsak a játékban vagy filmezésben játszhatnak szerepet, hanem például az oktatásban, tervezésben is. Mérnökök úgy tudnak együtt dolgozni akár komplex 3 dimenziós objektumokon is, hogy közben a világ más-más pontjain tartózkodnak. Sőt, ez a módszer az orvostudományban is hatalmas segítséget nyújthat. Egy beteg vizsgálata során, vagy akár műtét közben is van rá lehetőség, hogy egy más helyen lévő orvos kolléga is bekapcsolódjon, és valós időben adjon tanácsokat annak alapján, amit a nagy felbontású, tökéletes minőségű képen lát a saját monitorán vagy headsetjén.

Szélessávú net bárhol, bármikor

Még a fejlett nyugati vagy távol-keleti országokban is vannak olyan részek, ahova a szélessávú internet csak nagy nehézségek árán, hatalmas költséggel, vagy épp semmilyen úton-módon nem juttatható el. Városszéli ipartelepek, kis falvak, külterületek jelenleg is sokszor küzdenek azzal a problémával, hogy a szolgáltatók nem akarják vagy tudják oda eljuttatni az adatátviteli kábeleket. Ezt a problémát orvosolhatja az 5G, amelynek kis teljesítményű, könnyen telepíthető adó egységeinek segítségével  alacsony költségek mellett ilyen lokációkba is eljuthat egyszerűen a szélessávú internet.

Ez pedig bevonhatja ezen eddig elzárt részeket is a nagy globális „adatkeringésbe”, ami már önmagában felértékeli az adott területet. Új szolgáltatások elindítására és munkahelyek megteremtésére nyílik lehetőség ennek köszönhetően, tehát az ilyen régiókban konkrétan gazdasági és kulturális fellendülést hozhat az 5G. Ráadásul nincs szükség arra sem, hogy a kábelek miatt feltúrják a természetet, és természetesen a karbantartás is sokkal egyszerűbb, illetve költséghatékonyabb. E módszernek köszönhetően ráadásul a környezet sem sérül annyira. Egy-egy adóegység kihelyezése kisebb mértékben rombolja a környezetet, mint a kábelfektetés árkon-bokron át. 

Forrás: ORIGO

Gazdaság

Három trend, amely 2026-ban teljesen átírja a kriptopiacot

2026 elején három olyan trend emelkedett ki, amelyek alapjaiban formálhatják át a kriptovilágot: a mesterséges intelligencia és a blokklánc összekapcsolódását, a valós eszközök tokenizációját (RWA), valamint a stablecoinok térnyerését.

Fél év telt el, és az adatok azt mutatják: mindhárom folyamat gyorsabban halad, mint arra sokan számítottak.

AI és kripto: véget ért a hype, kezdődik a valódi felhasználás

Az év elején az AI-hoz kapcsolódó kriptotokenek átlagosan 16%-ot veszítettek az értékükből. Ez azonban nem jelentette a technológia kudarcát – inkább megtisztította a piacot.

Azok a projektek maradtak talpon, amelyek mögött valódi felhasználás áll. A Bittensor, a Render és az ASI Alliance például sikeresen átvészelte a korrekciót, míg több mint 900 olyan AI-token tűnt el, amelynek nem volt valódi blokkláncos aktivitása. Az egyik legjobb példa az x402 protokoll. Egyetlen hónap alatt 75 millió tranzakciót dolgozott fel, átlagosan mindössze 32 cent értékben. Ez azért fontos, mert ilyen kis összegű fizetéseket a hagyományos bankkártya-rendszerek már nem tudnak gazdaságosan kezelni. Stablecoinokkal viszont igen.

“A következő nagy kihívás már nem az elfogadottság, hanem a méretezhetőség. Az x402 mögött ma már olyan óriásvállalatok állnak, mint a Visa, a Mastercard, az AWS és a Google”

– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója. 

Tokenizáció: a kísérletekből valódi pénzügyi infrastruktúra lett

A tokenizált valós eszközök piaca január óta 12 milliárd dollárról 34 milliárd dollárra nőtt. Ez közel 180%-os növekedés mindössze hat hónap alatt. Ma már nem az a kérdés, hogy működik-e a tokenizáció, hanem az, milyen gyorsan válik a pénzügyi rendszer részévé. Ezt jól mutatja a Canton Network, amely napi 350 milliárd dollár értékű repoügylet elszámolását végzi blokkláncon.

A kereslet is egyre erősebb. A tokenizált arany forgalma már az első negyedévben meghaladta a teljes tavalyi évet, míg a SpaceX IPO-ja egyetlen hónap alatt 3,86 milliárd dolláros forgalmat generált tokenizált részvényekből. A tokenizáció hosszú távon a magánbefektetők számára is megnyithatja az utat olyan befektetésekhez, mint az ingatlanok, a magánhitelek vagy az infrastruktúra-projektek, miközben gyorsabb és folyamatos kereskedést tesz lehetővé.

Stablecoinok: ez már nem kriptó, hanem fizetési infrastruktúra

A stablecoinok teljes piaci értéke 2026 első felében 300 milliárd dollárról több mint 315 milliárd dollárra nőtt. Még beszédesebb azonban a tranzakciós volumen. 2025-ben a stablecoinok 33 billió dollárnyi tranzakciót bonyolítottak le, ami meghaladta a Visa és a Mastercard együttes, 25,5 billió dolláros éves forgalmát. Ez már nem csak a kriptoszektorról szól, hanem a globális fizetési infrastruktúra átalakulásáról.

Az USDC csak 2026 első negyedévében 21,5 billió dollárnyi tranzakciót dolgozott fel, ami egy év alatt 263%-os növekedést jelentett. Ez azt mutatja, hogy a stablecoinokat egyre többen használják valódi fizetésekre, nem csupán befektetésként.

A következő növekedési hullámot várhatóan a nemzetközi vállalati fizetések, a vállalati pénzügyi rendszerek és az AI-alapú automatizált tranzakciók hajtják majd.

Mi következik?

Hat hónap alatt mindhárom trend új szintre lépett.

Az AI és a kriptó túljutott az első komoly piaci korrekción. A tokenizáció már intézményi szinten is működik. A stablecoinok pedig olyan forgalmat bonyolítanak, amely már a világ legnagyobb fizetési hálózataival is versenyez.

A három terület ráadásul egyre inkább összekapcsolódik. A stablecoinokkal fizető AI-rendszerek és a tokenizált valós eszközök kereskedelme már nem a jövő ígérete, hanem egy ma is működő technológia.

A következő hónapok legfontosabb kérdése már nem az lesz, hogy ezek a megoldások elterjednek-e, hanem az, hogy milyen gyorsan.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Stratégiai akvizícióval erősít Magyarországon a Promise Group az AI-korszakban

A mesterséges intelligencia néhány év alatt az üzleti informatika egyik legfontosabb hajtóerejévé vált. A vállalatok ma már nem csupán licenceket keresnek, hanem olyan technológiai partnereket, amelyek a felhőszolgáltatásoktól az AI-megoldásokon át a kiberbiztonságig képesek támogatni digitális fejlődésüket. Erre a piaci átalakulásra reagál a Promise Group is, magyarországi jelenlétét a Kontron Partner Kft. akvizíciójával erősítette, amely jelenleg Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését. A Kontron Hungary és a Kontron Csoport továbbra is a megszokott IT tanácsadási és rendszerintegrációs tevékenységét végzi, csupán a Microsoft licencek értékesítése került ki a magyarországi portfólióból.

Stratégiai befektetés Magyarországon

A Promise Group közép-európai növekedési stratégiájának részeként a csoport magyarországi leányvállalata, az APN Promise Hungary Kft. felvásárolta a Kontron Partner Kft. tulajdonjogát. Az egyeztetések még 2025-ben kezdődtek, a tranzakció pedig 2026 első felében zárult le.

Az akvizíciót követően 2026. július 1-től a felvásárolt vállalat Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését. A cél nem pusztán a piaci részesedés növelése, hanem egy olyan, hosszú távon fenntartható szervezet kialakítása, amely egyszerre kínál Microsoft-licencelési, felhőalapú, mesterséges intelligencia- és kiberbiztonsági megoldásokat.

A magyarországi akvizíció szervesen illeszkedik a Promise Group 2025–2030 közötti nemzetközi növekedési stratégiájába, amelynek középpontjában a regionális terjeszkedés, valamint a Microsoft-ökoszisztémára épülő szolgáltatások fejlesztése áll.

Folytonosság a partnerek számára

Az integráció során kiemelt szempont a működés folytonosságának biztosítása. A Promise Enterprise Hungary Kft. néven tovább működő vállalat esetében valamennyi szerződés, szolgáltatás, CSP-megoldás, kapcsolattartó és támogatási folyamat változatlan marad, miközben az ügyfelek a nemzetközi vállalatcsoport szakmai tudásához és erőforrásaihoz is hozzáférhetnek.

A licenceléstől a digitális transzformációig

Az informatikai piac az elmúlt években alapvetően megváltozott. A Microsoft Copilot, az Azure AI és más generatív AI-megoldások alapjaiban alakítják át a vállalatok működését. A hangsúly ma már nem pusztán a szoftverlicenceken, hanem az üzleti tanácsadáson, a felhőmigráción, az adatplatformokon, a kiberbiztonságon és a mesterséges intelligencia bevezetésén van. Ebben a környezetben a Promise Group stratégiai technológiai partnerként támogatja ügyfeleit a digitális transzformáció teljes folyamatában.

Nemzetközi háttér, helyi szakértelem

A Promise Group ma már 16 országban van jelen, az elmúlt évben hét új piacra lépett be, és mintegy 300 szakemberrel támogatja partnereit. A kétszeres Microsoft Partner of the Year díjas vállalat több mint 600 partnerrel dolgozik együtt, platformján több mint 5000 Azure-előfizetést kezel, miközben a Microsoft CSP-disztribúció mellett marketing-, oktatási, finanszírozási és technológiai támogatást is nyújt. Hosszú távú célja, hogy a régió vállalatai számára stratégiai technológiai partnerként segítse a mesterséges intelligenciára, a felhőszolgáltatásokra és a kiberbiztonságra épülő digitális transzformációt, amelyben a magyar piac kiemelt szerepet tölt be.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A személyi kölcsönök forradalma: ami 20 éve elképzelhetetlen volt, ma természetes

Az elmúlt bő másfél évtizedben alapjaiban alakult át a szabad felhasználású hitelek piaca. Míg a 2000-es évek végén a nagyobb összegű finanszírozást elsősorban a szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentették, mára ezt a szerepet egyértelműen a fedezetlen személyi hitelek vették át.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a személyi hitelek állománya és jelentősége egyaránt látványosan nőtt, miközben a szabad felhasználású jelzáloghitelek súlya drasztikusan visszaesett – írja közleményében a Bank360.

Az elmúlt másfél évtizedben alapjaiban alakult át a személyi hitel piac. A korábban meghatározó szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentősége visszaesett, miközben a fedezetlen személyi hitelek a lakosság első számú szabad felhasználású finanszírozási formájává váltak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a Bank360 összegyűjtötte a személyi hitelek piacának hét legfontosabb változását.

1. Megduplázódott a személyi hitelek súlya

2009 első negyedévének elején a személyi hitelek – a forint- és devizaalapú konstrukciókat együtt számítva – 381,5 milliárd forintos állományt képviseltek, ami a teljes lakossági hitelállomány 6,9%-át jelentette. Ehhez képest 2026 első negyedévének végére az állomány már 1 932,11 milliárd forintra nőtt, részesedése pedig 14,3%-ra, vagyis a személyi hitelek súlya több mint kétszeresére emelkedett.

2. A szabad felhasználású jelzáloghitelek háttérbe szorultak

Miközben a személyi hitelek egyre nagyobb szerepet kaptak, a szabad felhasználású jelzáloghitelek részaránya 27,5%-ról 4,9%-ra csökkent. Ez jól mutatja, hogy a korábban ingatlanfedezethez kötött szabad felhasználású finanszírozás helyét nagyrészt a fedezetlen személyi hitelek vették át.

3. Rekordszintre emelkedett a kihelyezés

2005-ben még 150,73 milliárd forint értékben kötöttek új személyihitel-szerződéseket Magyarországon, 2025-ben viszont már 1 120,85 milliárd forint értékben. Ez több mint hétszeres növekedést jelent, de még inflációval korrigálva is közel háromszoros bővülésnek felel meg.

4. Egyre nagyobb összeget vesznek fel a magyarok

A személyihitel-szerződések átlagos összege 2017-ben még 1,23 millió forint volt, 2025-re azonban már 3,18 millió forintra nőtt, míg 2026 első hónapjainak adatai alapján elérte a 3,61 millió forintot. A kihelyezett hitelösszeg gyorsabban nőtt, mint a szerződések száma, vagyis a magyar háztartások egyre nagyobb összegű személyi kölcsönöket vesznek fel.

5. A hitelterhek a bérekhez viszonyítva alig változtak

Bár az átlagos havi törlesztőrészlet az elmúlt években jelentősen emelkedett, a bérek növekedése ezt nagyrészt ellensúlyozta. A Bank360 számításai szerint egy átlagos személyi hitel havi törlesztőrészlete az elmúlt években jellemzően a nettó átlagkereset 14–16%-át tette ki, vagyis a jövedelmekhez viszonyított hitelteher érdemben nem változott.

6. A személyi hitel válságállónak bizonyult

A 2008-as pénzügyi válság, majd a koronavírus-járvány idején ugyan átmenetileg visszaesett a kihelyezés, de a piac minden alkalommal viszonylag gyorsan talpra állt. Az elmúlt két évben ismét rekordokat döntött a személyi hitelek új kihelyezése.

7. A személyi hitel mára a meghatározó szabad felhasználású finanszírozási forma lett

Az elmúlt bő másfél évtized legfontosabb tanulsága, hogy a személyi hitel szerepe alapvetően megváltozott. Míg korábban elsősorban kisebb összegű, gyors finanszírozási megoldásként tekintettek rá, ma már akár több millió forintos kiadások finanszírozására is rendszeresen használják, és nagyrészt átvette a szabad felhasználású jelzáloghitelek korábbi szerepét.

Mire kalkulálnak az igénylők?

A Bank360 személyi kölcsön kalkulátorának elmúlt másfél évre vonatkozó adatai szerint a szabad felhasználás messze a legnépszerűbb hitelcél: az összes kalkuláció 88,2%-a ilyen céllal történt. Az autóvásárlás a kalkulációk 5,8%-ában, a hitelkiváltás 5,1%-ban, míg a lakásfelújítás mindössze 0,9%-ban lett megjelölve hitelcélként.

A kalkulációk alapján az igényelt személyi kölcsönök átlagos összege 4 037 438 forint volt, az átlagos futamidő öt év. A hitel iránt érdeklődők átlagosan havi 410 511 forintos nettó jövedelemmel számoltak, és 68,4%-uk vállalta volna, hogy jövedelmüket a hitelező banknál vezetett bankszámlára érkeztetik.

A jegybanki statisztikák és a Bank360 saját adatai egyaránt azt mutatják, hogy a személyi hitel az elmúlt másfél évtized egyik legdinamikusabban fejlődő lakossági hiteltermékévé vált, és mára a magyar háztartások első számú szabad felhasználású finanszírozási formájának tekinthető.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss