Connect with us

Gazdaság

Egyre népszerűbb a gazdaképzés Magyarországon

dekra

A DEKRA Akademie kínálatában szereplő képzési típusok között évek óta nagy népszerűségnek örvend az Aranykalászos gazda tanfolyam.

Tavaly 488-an végezték el ezt a képzést, többségük (436 fő) a Dunántúlon. Décsi András, a DEKRA Akademie Kft. ügyvezetője elmondta, hogy az idén eddig a keleti országrészben 108 végzős volt és az év végéig számuk további 40 fővel fog emelkedni, a Dunántúlon pedig 326-an már végeztek, a második félévben pedig további 120 fő részvételére számítanak. Megjegyezte, hogy cégüknél 2009 óta összesen mintegy 6000-en végezték el az Aranykalászos tanfolyamot. Az agrárképzések folyamatos népszerűségét egyébként támogatja, hogy a földalapú támogatásokhoz, valamint több uniós pályázathoz előírás a mezőgazdasági szakképesítés megléte. Újdonság, hogy az idei évtől már nem feltétele a vizsgára bocsátásnak a „B” kategóriás jogosítvány megléte, bár a DEKRA tapasztalatai szerint ez önmagában nem növelte számottevően a képzésre jelentkezők számát.

Egyre többen akarnak tanulni

A különböző felnőttképzési tanfolyamok résztvevői között felülreprezentált a 40-nél idősebb korosztály, és ebben a pandémia hatására sem volt változás. A jövőben némileg lendíthet a tanulási kedven, hogy május vége óta elérhetőek a Diákhitel Központnál a 18-55 évesek számára a felnőttképzési hitelek. Ennek hatása azonban várhatóan inkább a következő évben lehet számottevő.

A DEKRA Akademie szinte minden képzési területen azt tapasztalta, hogy az elmúlt egy-másfél évben megnőtt a magánszemélyi megrendelések száma, ami azt jelzi, hogy már nem csak vállalati kezdeményezésre, a munkáltatók által „inspirálva”, de saját indíttatásból is egyre többen tartják fontosnak, hogy folyamatosan képezzék, illetve átképezzék magukat. Míg korábban az ügyfelek 90 százaléka vállalat volt, addig tavaly már 30-40 százalékra kúszott fel a magánszemélyek súlya, és az idén át is fordult az arány, jelenleg több a magánszemély résztvevő a cég képzésein. Az ügyvezető szerint ebben jelentős szerepe van a koronavírus-járványnak.

„Sokan átképezték magukat, miután elveszítették az állásukat, de nemcsak a turizmus-vendéglátás területére kell gondolni, a szolgáltató szektor számos egyéb területéről is rengeteg olyan résztvevő jelentkezett, aki ráébredt, hogy igencsak sérülékeny a megélhetése”

– mondta Décsi András. Hozzátette, hogy éppen ezért jóval többen fordulnak a műszaki és informatikai képzések mellett a logisztika felé is, mint a járvány előtt.

A legkeresettebb szakirányok között is „number one” az építő- és anyagmozgató gépkezelő, elvégre a targoncák, a rakodógépek egy pillanatra sem állhatnak meg. Folyamatos igény mutatkozik az agrárképzésekre, és a népszerű tanfolyamok közé tartoznak a tüzeléstechnikai, villamos energiaipari, hegesztő képzések.

Vegyes hatások a képzési piacon

A felnőttképzési piacra a jövőben több bejelentett kormányzati intézkedés mellett az építőipari konjunktúra is pozitívan hathat, ugyanakkor az OKJ megszűnése előtti kivételesen nagy forgalmat a piac várhatóan jövőre már nem tudja megismételni. Az OKJ tavaly szeptemberben szűnt meg, így a felnőttképzők kínálatában a részszakmák és a programkövetelményes szakképesítések váltották fel az OKJ-s képzéseket. Décsi András ezzel kapcsolatban megjegyezte: a tavalyi évben rendkívüli forgalmat generált az, hogy sokan igyekeztek még a felnőttképzési rendszer átalakítása előtt megszerezni a kívánt szakképesítést. Ez a rendkívüli konjunkturális hatás a DEKRA Akademie pénzügyi eredményeit is előnyösen befolyásolta: a cég tavaly rekordszintű, 4,162 milliárd forintos árbevételt könyvelhetett el a 2019. évi 4,004 milliárd forint után, profitja pedig ennél is nagyobb mértékben nőtt, üzemi szintű nyeresége 846,5 millió forint volt az előző évi 128,03 millió forint után. A DEKRA Akademie Kft. 2020-ban 760 különböző képzést indított, amelyeken összesen 10 730 hallgató vett részt, mintegy 200 településen.

A DEKRA Akademie arra számít, hogy az idén a tavalyihoz hasonló – esetleg, ha a koronavírus-járvány enyhül, azt kissé meghaladó – bevételt ér el. Az ügyvezető elmondta, hogy ennek érdekében az idén ősztől két fő irányba fognak koncentrálni. Az egyik fő csapásvonal lesz az új felnőttképzési rendszer szerinti engedélyköteles képzések. Ilyenek a szakképesítések és a résszakmára felkészítő oktatások. Ezek közt olyan képzések találhatóak a kínálatban, mint a kereskedelmi területhez tartozó élelmiszer-eladó -, üzletvezető -, vegyiáru eladó -, műszaki eladó képzések, a oktatási területhez tartozó pedagógia munkatárs (pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens) -, dajka képzés, vagy az építőipari területhez tartozó nyílászáró és árnyékolástechnikai szerelő képzés. Mindezek mellett a régi, már jól megszokott képzéseiket is folytatják, természetesen az új felnőttképzési rendszernek megfelelően. Ezek a képzések például a kazánkezelő (2-12 t/h között), villamos biztonsági felülvizsgáló, PLC programozó, ipari olaj- és gáztüzelő-berendezés kezelő, dajka, vagy a nyílászáró és árnyékolástechnikai szerelő. Megjegyezte, hogy az utóbbira igen nagy érdeklődést tapasztalnak az Otthonfelújítási program elindulása óta. Décsi András kiemelte, hogy a képzési lehetőségek száma közel azonos, mint amennyi az OKJ-ban volt, ugyanakkor a vizsgáztatás rendszere alaposan megváltozott: a képzést teljesítők tanúsítványt kapnak, amellyel nekik kell vizsgára jelentkezniük online, államilag elismert képesítő bizonyítványt pedig az Akkreditált Vizsgaközpontokban megszerzett vizsga után kaphatnak.

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss