Connect with us

Gazdaság

Egyre népszerűbb a gazdaképzés Magyarországon

dekra

A DEKRA Akademie kínálatában szereplő képzési típusok között évek óta nagy népszerűségnek örvend az Aranykalászos gazda tanfolyam.

Tavaly 488-an végezték el ezt a képzést, többségük (436 fő) a Dunántúlon. Décsi András, a DEKRA Akademie Kft. ügyvezetője elmondta, hogy az idén eddig a keleti országrészben 108 végzős volt és az év végéig számuk további 40 fővel fog emelkedni, a Dunántúlon pedig 326-an már végeztek, a második félévben pedig további 120 fő részvételére számítanak. Megjegyezte, hogy cégüknél 2009 óta összesen mintegy 6000-en végezték el az Aranykalászos tanfolyamot. Az agrárképzések folyamatos népszerűségét egyébként támogatja, hogy a földalapú támogatásokhoz, valamint több uniós pályázathoz előírás a mezőgazdasági szakképesítés megléte. Újdonság, hogy az idei évtől már nem feltétele a vizsgára bocsátásnak a „B” kategóriás jogosítvány megléte, bár a DEKRA tapasztalatai szerint ez önmagában nem növelte számottevően a képzésre jelentkezők számát.

Egyre többen akarnak tanulni

A különböző felnőttképzési tanfolyamok résztvevői között felülreprezentált a 40-nél idősebb korosztály, és ebben a pandémia hatására sem volt változás. A jövőben némileg lendíthet a tanulási kedven, hogy május vége óta elérhetőek a Diákhitel Központnál a 18-55 évesek számára a felnőttképzési hitelek. Ennek hatása azonban várhatóan inkább a következő évben lehet számottevő.

A DEKRA Akademie szinte minden képzési területen azt tapasztalta, hogy az elmúlt egy-másfél évben megnőtt a magánszemélyi megrendelések száma, ami azt jelzi, hogy már nem csak vállalati kezdeményezésre, a munkáltatók által „inspirálva”, de saját indíttatásból is egyre többen tartják fontosnak, hogy folyamatosan képezzék, illetve átképezzék magukat. Míg korábban az ügyfelek 90 százaléka vállalat volt, addig tavaly már 30-40 százalékra kúszott fel a magánszemélyek súlya, és az idén át is fordult az arány, jelenleg több a magánszemély résztvevő a cég képzésein. Az ügyvezető szerint ebben jelentős szerepe van a koronavírus-járványnak.

„Sokan átképezték magukat, miután elveszítették az állásukat, de nemcsak a turizmus-vendéglátás területére kell gondolni, a szolgáltató szektor számos egyéb területéről is rengeteg olyan résztvevő jelentkezett, aki ráébredt, hogy igencsak sérülékeny a megélhetése”

– mondta Décsi András. Hozzátette, hogy éppen ezért jóval többen fordulnak a műszaki és informatikai képzések mellett a logisztika felé is, mint a járvány előtt.

A legkeresettebb szakirányok között is „number one” az építő- és anyagmozgató gépkezelő, elvégre a targoncák, a rakodógépek egy pillanatra sem állhatnak meg. Folyamatos igény mutatkozik az agrárképzésekre, és a népszerű tanfolyamok közé tartoznak a tüzeléstechnikai, villamos energiaipari, hegesztő képzések.

Vegyes hatások a képzési piacon

A felnőttképzési piacra a jövőben több bejelentett kormányzati intézkedés mellett az építőipari konjunktúra is pozitívan hathat, ugyanakkor az OKJ megszűnése előtti kivételesen nagy forgalmat a piac várhatóan jövőre már nem tudja megismételni. Az OKJ tavaly szeptemberben szűnt meg, így a felnőttképzők kínálatában a részszakmák és a programkövetelményes szakképesítések váltották fel az OKJ-s képzéseket. Décsi András ezzel kapcsolatban megjegyezte: a tavalyi évben rendkívüli forgalmat generált az, hogy sokan igyekeztek még a felnőttképzési rendszer átalakítása előtt megszerezni a kívánt szakképesítést. Ez a rendkívüli konjunkturális hatás a DEKRA Akademie pénzügyi eredményeit is előnyösen befolyásolta: a cég tavaly rekordszintű, 4,162 milliárd forintos árbevételt könyvelhetett el a 2019. évi 4,004 milliárd forint után, profitja pedig ennél is nagyobb mértékben nőtt, üzemi szintű nyeresége 846,5 millió forint volt az előző évi 128,03 millió forint után. A DEKRA Akademie Kft. 2020-ban 760 különböző képzést indított, amelyeken összesen 10 730 hallgató vett részt, mintegy 200 településen.

A DEKRA Akademie arra számít, hogy az idén a tavalyihoz hasonló – esetleg, ha a koronavírus-járvány enyhül, azt kissé meghaladó – bevételt ér el. Az ügyvezető elmondta, hogy ennek érdekében az idén ősztől két fő irányba fognak koncentrálni. Az egyik fő csapásvonal lesz az új felnőttképzési rendszer szerinti engedélyköteles képzések. Ilyenek a szakképesítések és a résszakmára felkészítő oktatások. Ezek közt olyan képzések találhatóak a kínálatban, mint a kereskedelmi területhez tartozó élelmiszer-eladó -, üzletvezető -, vegyiáru eladó -, műszaki eladó képzések, a oktatási területhez tartozó pedagógia munkatárs (pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens) -, dajka képzés, vagy az építőipari területhez tartozó nyílászáró és árnyékolástechnikai szerelő képzés. Mindezek mellett a régi, már jól megszokott képzéseiket is folytatják, természetesen az új felnőttképzési rendszernek megfelelően. Ezek a képzések például a kazánkezelő (2-12 t/h között), villamos biztonsági felülvizsgáló, PLC programozó, ipari olaj- és gáztüzelő-berendezés kezelő, dajka, vagy a nyílászáró és árnyékolástechnikai szerelő. Megjegyezte, hogy az utóbbira igen nagy érdeklődést tapasztalnak az Otthonfelújítási program elindulása óta. Décsi András kiemelte, hogy a képzési lehetőségek száma közel azonos, mint amennyi az OKJ-ban volt, ugyanakkor a vizsgáztatás rendszere alaposan megváltozott: a képzést teljesítők tanúsítványt kapnak, amellyel nekik kell vizsgára jelentkezniük online, államilag elismert képesítő bizonyítványt pedig az Akkreditált Vizsgaközpontokban megszerzett vizsga után kaphatnak.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss