Gazdaság

A dolgozók személyes adatainak kiszivárgásáról hallgatnak legtöbbször

A Kaspersky dolgozói jóllétet vizsgáló 2021-es jelentéséből az derül ki, hogy bár a szervezeteknél rendszeres jelenség a dolgozói adatok kiszivárgása, mégis csaknem a felük (45%-uk) jobbnak látja nem nyilvánosságra hozni ezeket az incidenseket.

Ugyanakkor talán a dolgozóknak sincs meg a megfelelő kiberbiztonsági tudásuk ahhoz, hogy megvédjék magukat, tekintve, hogy a vállalkozások mindössze 44%-a kínál informatikai biztonsági képzést.

A vállalati kibervédelem nem lehet sikeres az összes szervezeti szinten dolgozók összefogása nélkül. A technológia fontos a kibertámadások megelőzésében, de az emberi tényezők is kulcsfontosságú szerepet játszanak, tekintve, hogy az incidensek 85%-a ezekhez köthető. Az informatikai vállalkozások döntéshozóinak bevonásával végzett globális Kaspersky-felmérés abba nyújt betekintést, hogy mennyire hatékonyan működnek együtt a szervezetek és a dolgozóik, és mennyire hatékonyan védik magukat, az ügyfeleiket és egymást.

Annak ellenére, hogy a nagy visszhangot kapó adatkiszivárgásokat főként az ügyféladatok ellopásával hozzák összefüggésbe, a dolgozók személyes adatai is nagyon népszerűek a kiberbűnözők körében. 2021-ben a szervezetek több mint egyharmada (35%-a) nem tudta garantálni a dolgozói adatainak teljes biztonságát, és szenvedett el incidenseket ezeket érintően. A felmérés szerint ennél csak az ügyfelek személyes azonosítását lehetővé tevő adatok esetében rosszabb a helyzet (43%).

A tény, hogy az érintett szervezetek 45%-a nem hozta nyilvánosságra a dolgozói személyes adatok sérülését, azt jelzi, hogy a probléma nagyobb annál, mint amekkorának látszik. Ami a többieket illeti, 43%-uk proaktívan beszámolt az incidensről, 12%-uk pedig csak azt követően tett így, hogy az incidens kiszivárgott a médiába. Ez jól mutatja, hogy a vállalati vagy az ügyféladatok sérüléséhez viszonyítva a dolgozói adatok kiszivárgását hozzák a legritkábban nyilvánosságra.

„Ha egy szervezet kiberincidenst szenved el, a megfelelő válságkommunikáció legalább olyan fontos, mint a reagálás és a helyreállítási intézkedések. Az adatsérülés kockázata mindig fennáll, és a vállalkozásoknak tudomásul kellene venniük, hogy jobb a proaktív feltárás, mint egy leleplező cikk a sajtóban” – vélekedett Miroslav Koren, a Kaspersky Kelet-Európáért felelős igazgatója. „A megfelelő, pontos, időben történő kommunikációval ugyanakkor nem csak a hírnevet érő potenciális kár minimalizálható, hanem a közvetlen pénzügyi veszteségek is nagy mértékben csökkenthetők. A vállalatnak fontolóra kell vennie egy világos válságterv kidolgozását, és előre képzésben kell részesítenie a dolgozóit, hogy elkerülhető legyen a pánik és a zűrzavar. A vállalati kommunikációs szakembereknek és az informatikai biztonsági csapatoknak információkat kell cserélniük a kiberbiztonság témájában, és együtt kell meghatározniuk azokat az útmutatásokat, eszközöket, csatornákat és nyelvezetet, amelyek veszélyhelyzetben segíthetnek a belső és a külső kommunikáció megfelelő kezelésében” – tette hozzá a szakember.

A külvilág potenciális kiberbiztonsági incidensekről való tudtának hiányát általában belső erőfeszítésekkel sem csökkentik. A kutatás szerint a szervezeteknek mindössze 44%-a vezetett már be biztonsági oktatást és képzést annak biztosítására, hogy a dolgozók birtokában legyenek a kritikusan fontos információknak. Ráadásul ezen vállalatok több mint fele (64%-a) legalább egy problémát tapasztalt a képzési szolgáltatások minősége kapcsán, mint például elégedetlenség a kurzusok nagy fokú komplexitása miatt, vagy támogatáshiány, illetve ismerethiány a képzést tartó részéről.

Ha a dolgozók számára nem biztosítják a védelmi intézkedések fontosságával kapcsolatos alapismereteket, akkor nem várható el tőlük, hogy kövessék a szabályokat. 2021-ben a dolgozók általi szabálykövetés és a nem megfelelő végfelhasználói biztonsági kultúrával való megküzdés jelenti a három legfőbb probléma egyikét a vállalkozások számára az informatikai biztonság kapcsán – legalábbis a válaszadók 42%-a ezt tartotta az egyik legaggasztóbb problémának. A gyakorlatban a vállalatoknál rendszeresen előfordul az informatikai biztonsági szabályok megszegése (41%), az informatikai erőforrások helytelen célra történő használata (42%), valamint az adatok nem megfelelő megosztása mobil eszközökön keresztül (38%).

Az adatsérülések megelőzéséhez összehangolt cselekvésre van szükség mindenki részéről, aki bármilyen vállalati rendszerrel foglalkozik, és ezért a támadók potenciális célpontja lehet. Ahhoz, hogy a dolgozók nagyobb biztonságban legyenek, a vállalatoknak a megbízható védelmi intézkedések bevezetése mellett a dolgozóik biztonságtudatosságát is növelniük kell. Ezt többek között az alábbi módokon tehetik meg:

Biztosítani kell a szoftverek azonnali kijavítását és frissítését, hogy meggátolhassák a támadók rendszerbe való behatolását.
A személyes adatokat magas szintű titkosítással kell ellátni, erős hitelesítő adatokat, valamint többtényezős hitelesítést kell megkövetelni.
A hozzáférési kísérleteket blokkolni képes, fenyegetésészlelési és -elhárítási funkcióval is rendelkező, hatékony végpontvédelmi megoldást, valamint felügyelt védelmi szolgáltatásokat kell használni a támadások hatékony kivizsgálásához és szakszerű elhárításához.
A minimálisra kell csökkenteni a kulcsfontosságú adatokhoz hozzáféréssel rendelkezők számát. Adatsérülések sokkal nagyobb valószínűséggel fordulnak elő az olyan szervezeteknél, ahol túl sok ember dolgozik eladható vagy valamilyen módon felhasználható bizalmas és értékes információkkal.
Biztosítani kell a dolgozók számára a szükséges kiberbiztonsági ismereteket. Olyan képzést kell nyújtani a számukra, amely lebilincselő módon tárja eléjük az összes szükséges és naprakész információt. Időmegtakarítás és minőségi szolgáltatás biztosítása céljából a vállalatoknak tanácsos globálisan elismert képzési szolgáltatókhoz fordulniuk, akik hatékony tanulási folyamatot tudnak biztosítani.

A teljes jelentés, valamint a biztonságos és kiegyensúlyozott környezet megteremtésével kapcsolatos további tanácsok ezen a linken érhetők el.

Related Topics:adat dolgozók IT kaspersky kiszivárgás lab probléma személyes

Up Next

Lemondott a Twitter fővezére

Don't Miss

5 egyszerű lépés, amely megóvhatja a KKV-k életét

Gazdaság

Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja

Tíz éve dolgozik a civilek fenntartható működéséért és társadalmi hatásuk növelése érdekében a PwC Magyarország. Ezidő alatt 129 civil szervezet vett részt a vállalat pro bono programjában, és összesen 135 mentor támogatta a fejlődésüket. Idén 17 szervezet kapott fejlesztést, hatan pedig féléves mentorálással folytatják.

2026-ban rekordszámú pályázat érkezett a PwC Civil Mentoring Programjára, a három hónapos képzésbe 17 szervezet jutott be. A PwC Magyarország 10 éve futó szakmai önkéntes programjának célja, hogy a résztvevő civil szervezetek fejleszthessék működésüket, stratégiai területeken erősödjenek, és hosszú távon fenntarthatóbban dolgozzanak fontos társadalmi ügyeken. A program egyedisége abban rejlik, hogy a résztvevők az üzleti szemléletű működéshez kapnak gyakorlati eszközöket, melyeket közvetlenül beépíthetnek a mindennapi működésükbe.

A PwC szakértői által nyújtott képzés a szervezetek aktuális nehézségeihez igazodva változatos témákat – többek között stratégiaalkotás, üzleti és pénzügyi tervezés, működésfejlesztés, illetve vállalati kapcsolatok és kommunikáció – fedett le.

A mentorprogramba kiválasztott hat szervezettel több hónapon át 2–3 fős PwC-s csapatok dolgoznak együtt, míg további két nonprofit egy-egy konkrét projekt megoldásához kap célzott szakértői segítséget.

A 2026-os program támogatott szervezetei

A záróalkalmon 12 szervezet képviselője állt „színpadra”, hogy bemutassa, milyen szakmai támogatással tudnának még nagyobb társadalmi hatást elérni a következő hónapokban.

A szakmai zsűrit egy korábbi nyertes szervezet vezetője (Illyés Tímea, Habitat for Humanity), egy független szakértő (Bakó Csaba, SIMPACT), valamint a programban oktatóként és mentorként is szerepet vállaló PwC-s munkatárs, Nádasy Bernadett alkotta. Az elbírálásnál kiemelt szempont volt a bemutatott projektek társadalmi hatása, valamint az, hogy mennyiben illeszkedik a PwC fenntarthatósági stratégiájához.

„Az elmúlt időszakban oktatóként, zsűritagként és mentorként is közelről láthattam, mekkora elhivatottság, szív és szakmai tudás van a programban részt vevő civil szervezetekben. Őszintén mondhatom, hogy én magam is rengeteget tanulok tőlük. Számomra a képzések legszebb pillanatai azok, amikor egy-egy résztvevő szemében felcsillan a felismerés, hogy egy üzleti eszköz, legyen az stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés vagy kommunikáció, valóban a saját ügyük szolgálatába állítható. Hiszem, hogy a mentorálás igazi ereje a közösen átélt folyamatban rejlik: abban a bizalmi kapcsolatban, amely segít, hogy a szervezetek a közös munka után magabiztosabban, fenntarthatóbban és még nagyobb társadalmi hatással folytathassák a küldetésüket”

– mondta el Nádasy Bernadett, a PwC ESG-szakértője, a zsűri tagja.

Hat szervezet fél éves mentorprogramban vesz részt:

Közelebb Magamhoz Egyesület
Magyar Hospice Alapítvány
Garai Ház Alapítvány
Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
Tunyogi Gyógyító Játszóháza Alapítvány
Kamasztér Alapítvány

Emellett 2 nonprofit szervezet konzultációs támogatásban részesül:

Tovább Élni Egyesület
Mozgássérültek Budapesti Egyesülete

Az egyik résztvevő így nyilatkozott:

„A program révén megismerkedtem más elkötelezett civilekkel, akiktől szintén sokat tanulhattam, képbe kerültem a fundraising, az üzleti tervezés alapjaival kapcsolatban, kipróbálhattam magamat pitch-elés közben is. Különösen hasznosak voltak a csoportos feladatok, amikor a csapattársakkal együtt gondolkodhattunk a feladványokon, visszajelzést adhattunk egymásnak. Remélem valamilyen formában lesz folytatás, mert nagyon jó, összetartó és egymást támogató csapat jött össze, mentorok és mentoráltak együttesen. Köszönet ezért a lehetőségért, ajánlom minden civilnek, aki szeretne egy kicsit professzionálisabban rálátni a saját működésére, miközben kölcsönösen tanulhat más, hasonló cipőben lévő civilektől is.”

– dr. Jánoskúti Boglárka, Gyermekjogi Civil Koalíció

A program idei képzési szakaszához 13 PwC-s munkatárs járult hozzá több mint 50 pro bono munkaórával. Emellett a szervezetek az ICF (International Coaching Federation) felajánlásának köszönhetően egyéni és team coaching folyamatban is részesülhettek.

10 év hatása

A program 10 éves történetében eddig 129 szervezet és 135 PwC-s mentor vett részt. A kezdeményezés szervesen illeszkedik a vállalat fenntarthatósági stratégiájába, amelynek egyik fókuszterülete a minőségi oktatás fejlesztése. Ennek jegyében a PwC megosztja tudását, illetve elérhetővé teszi azt széles rétegek, köztük nonprofitok számára. A CMP-n kívül számos mentorprogramban vesznek részt a vállalat munkatársai, valamint több szervezetnek nyújtanak pro bono szolgáltatásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.

Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.

A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.

Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.

„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”

– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.

„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”

– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Bemutatta első autóját a SZEngine: hibrid hajtással versenyez a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata

Mérföldkőhöz érkezett a motorfejlesztőből autóépítővé vált SZEngine Team: bemutatták első járművüket, valamint az annak szívét jelentő új, hibrid erőforrást is. Bár a csapat immár önállóan versenyez a jövőben, ígérik, nem adják fel a védjegyükké vált hajtásláncfejlesztést sem – ezt megerősíti, hogy a tagok több mint fele továbbra is a motor optimalizálásával foglalkozik.

A SZEngine a győri Széchenyi István Egyetem hallgatói csapataként azzal a céllal alakult, hogy a hallgatók gyakorlati tapasztalatokat is szerezzenek a belső égésű versenymotorok fejlesztésében, valamely gyári beszállító termékének radikális átalakításával. Ez páratlan vállalásnak számított a sorozatban – ahogy arra sem volt példa korábban, hogy egy hallgatói tehetségműhely hajtásláncot biztosítson intézményi testvércsapatának. Erről szólt a hosszú éveken át gyümölcsöző együttműködés az Arrabona Racing Teammel, amit az utóbbi években számos siker koronázott. A SZEngine megbízható, magas teljesítményű és alacsony fogyasztású hajtóműve előnyösebbnek bizonyult a készen vett és alig módosítható konstrukcióknál.

A fordulat az előző szezonban következett be, amikor az Arrabona Racing Team eldöntötte, hogy elektromos hajtásra vált, s így megszűnt a kooperáció a két társaság között. Kisvártatva az Óbudai Egyetem égisze alatt működő OUR Teammel is véget ért a partnerség. Az új helyzet választás elé állította őket, s végül úgy döntöttek, hogy saját autót építve önálló Formula Student-csapattá avanzsálnak. Másfél év megfeszített munkája után jött el a pillanat, hogy végre leleplezzék járművüket, melyet a nemrégiben hagyományos rollout rendezvényükön mutattak be a nagyközönségnek.

„Egy autót a semmiből létrehozni nem egyszerű, rengeteg munka szükséges ahhoz, hogy egy komplex műszaki megoldás megszülethessen. Óriási előrelépés a csapat számára, hogy vállalta és teljesítette is ezt a kihívást”

– fogalmazott köszöntőjében dr. Dogossy Gábor professzor, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja.

Dr. Dogossy Gábor professzor szerint a SZEngine Team példát mutat nemcsak a hallgatóknak, de az oktatóknak is. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)

Gladics Gellért Ádám, a SZEngine Team konstrukciós vezetője hangsúlyozta: nem csupán egy autót mutatnak be a nyilvánosságnak, hanem egy új, hibrid hajtásláncot is, amely az első ilyen a csapat történetében.

„A hátsó tengelyen belsőégésű motor adja le a teljesítményt, az első tengelyen pedig csonkállványra integrált villamos gépek. Ezzel elérhető a regeneratív fékezés, emellett nagyban segít kanyarban kigyorsításnál”

– árulta el.

Mint szavaiból kiderült, a SZEngine Team alapmotort is váltott, a KTM 690 után a kisebb lökettérfogatú KTM 450/500 mellett tették le a garast, amely korábban, 2013-tól 2020-ig hét éven át adta az alapját a csapat fejlesztéseinek.

„A váltás legfőbb oka, hogy mindenképp turbófeltöltött motort szerettünk volna készíteni, ehhez volt egy támogatónk is. Egész egyszerűen minél kevesebb a köbcenti, annál kisebb a levegőigény, így annál jobb karakterisztikát tudunk elérni vele. Ehhez ideális motor a KTM 450/500”

– tette hozzá.

Gladics Gellért Ádám konstrukciós vezető mutatta be a SZEngine első járművét és új, hibrid hajtását. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)

A konstrukciós vezető a jármű kapcsán elmondta, első autós csapatként egyelőre nem az árnyalt műszaki megoldásokra, hanem a lehető legegyszerűbb működő konstrukció megépítésére törekedtek.

„A szerkezet egy acélcsővázra épül, ehhez kapcsoltuk a többi alkatrészt. Csak a kötelező aerodinamikai elemeket raktuk hozzá, mint az orrkúp vagy hűtőlevegő-terelő. A különböző komponenseket úgy helyeztük el, hogy az autó súlypontja minél lejjebb ereszkedjen”

– mondta.

Kádár Dóra csapatvezető kiemelte: szponzoraik száma közel megnégyszereződött az utóbbi időszakban – szerinte ez jól mutatja, hogy a vállalatok is látják a SZEngine Team által képviselt értékeket. Arra is emlékeztetett, hogy fő feladatuk jelenleg a tapasztalatok gyűjtése, így rengeteg tesztelésre lesz szükségük. Ennek érdekében részt vesznek a Formula Student Easter felkészülési versenyen (melynek a ZalaZone tesztpályája ad otthont), továbbá a cseh futamot vették célba.

Kádár Dóra csapatvezető beszélt az előttük álló versenyszezonról. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)

A bemutatót követő kerekasztal-beszélgetésen Gyuris Attila, Posvancz Olivér és Szomszéd Gábor Lugosi Lilla moderálásában elevenítették fel az utat, amely az autó megszületéséhez vezetett.

„Létrehoztunk három új csoportot, melyek a vázzal, a járműdinamikával és az aerodinamikával foglalkoztak. Idén már közel harminc főt tudtunk felvenni, így minden részleget sikerült feltöltenünk. Sokan kifejezetten azért jöttek hozzánk, mert belsőégésű motorral szerettek volna foglalkozni”

– nyitott ajtót a kulisszák mögé Posvancz Olivér, korábbi konstrukciós vezető.

A termodinamikáért felelő Szomszéd Gábor úgy vélekedett, a csapat fókuszában továbbra is a hajtáslánc áll. A saját autót lehetőségként fogják fel, hiszen így olyan motort tehetnek a járműbe, amilyet szeretnének, kompromisszumok nélkül, szabadon gondolkodhatnak.

„Ezúttal is tizenkilencre lapot húztunk, a hengeren kívül nincs alkatrész, amibe ne nyúltunk volna bele. Mi többet foglalkozunk a motorral, mint bárki a mezőnyből, nekünk ez a védjegyünk, és ezt a jövőben is szeretnénk megtartani”

– húzta alá.

Gyuris Attila nem csupán alumni tagként, hanem egyetemi munkatársként is segítette a csapat munkáját. Hangsúlyozta, hogy a Formula Student lényege a tanulás, és mikor máskor kísérletezhet az ember, mint a hallgatói évek alatt.

„Annak idején olyan extrém fejlesztéseket próbáltunk ki, amelyet valós ipari környezetben nem lehetne. Azt javaslom mindenkinek, élje ki a kreativitását, és a legvadabb ötleteket is megvalósítsa meg, hiszen később már nem lesz rá lehetőség”

– tanácsolta a fiataloknak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!