A jelszavak egyre nagyobb biztonsági kockázatot jelentenek, miközben a kezelésük is egyre nehézkesebbé válik.

A vállalatoknak olyan azonosítási megoldásokra van szükségük, amelyek csökkentik a rizikót és egyszerűsítik a mindennapi működést. A január 28-i adatvédelem napja jó apropó a jelszómentes és többlépcsős hitelesítés bevezetésére. Az OpenText tapasztalatai szerint a siker kulcsa az egységes menedzselhetőség, az átgondolt bevezetés és a központi felügyelet.

„A jelszavak koncepciója valójában egy oximoronra épül. Az elképzelés szerint a jelszó véletlenszerű karakterekből áll, és könnyen megjegyezhető. De ami könnyen megjegyezhető, az sajnos nem véletlenszerű, mint például az, hogy ‘Susan’. Ami viszont valóban véletlenszerű, mint például az ‘r7U2*Qnp,’ azt nehéz megjegyezni.”

-mondta Bruce Schneier, amerikai kriptográfus, kiberbiztonsági és adatvédelmi szakértő.

A legtöbb digitális rendszerhez évtizedeken keresztül felhasználónevek és jelszavak megadásával lehetett hozzáférni. Ez a megoldás azonban ma már egyre kevésbé számít biztonságosnak. A közelgő adatvédelmi világnap jó alkalmat ad arra, hogy a vállalatok felülvizsgálják, milyen azonosítási módszerekkel védik értékes információikat.

Veszélyes és nehézkes

A kiberbűnözők célzott módszerekkel használják ki a jelszavak gyenge pontjait. Gyakori támadási forma az adathalászat (phishing), amikor a felhasználókat megtévesztő weboldalakra irányítják, hogy megszerezzék a belépési adataikat. A problémát a rossz emberi szokások is súlyosbítják. Sokan alkalmaznak ugyanis gyenge, egyszerűen kitalálható kódokat, vagy ugyanazokat az azonosítókat használják több felületen. A Verizon 2025-ös adatvédelmi incidensekről szóló jelentése is alátámasztja, hogy a hitelesítő adatok a leggyakoribb támadási pontok közé tartoznak: a kibertámadások 22 százalékánál ezek jelentették a kiindulási pontot.

Amellett, hogy biztonsági kockázatot rejtenek, a jelszavak a mindennapi használat során is nehézségeket okoznak. Sok ember számára gondot jelent a rengeteg különböző jelszó megjegyzése és begépelése. Az elfelejtett jelszavak kezelése és helyreállítása ráadásul gyakran az IT-részlegekre is plusz terheket ró.

A jelszavakon túl

Mindezek fényében érthető, hogy a vállalatok egyre inkább érdeklődnek a többlépcsős, illetve jelszómentes hitelesítési megoldások iránt, amelyek javítják a felhasználói élményt, miközben csökkentik az adminisztrációs nehézségeket és a biztonsági kockázatokat. Ma már sokféle alternatíva közül választhatnak a szervezetek: hardveres tokenek, proximity- vagy okoskártyák, vagy épp mobiltelefonos azonosítás SMS-es, push-értesítéses vagy időalapú (TOTP) megoldással. Egyre elterjedtebbek a biometrikus azonosítók is, például az ujjlenyomat- és az arcfelismerés.

Az OpenText szakértői szerint a vállalatoknak érdemes több szempontot is mérlegelni, amikor kiválasztják a számukra ideális megoldás. Ezek között természetesen az első helyen áll a biztonság, de szinte hasonlóan fontos a felhasználói élmény, beleértve az egyszerű regisztrációt és bejelentkezést. Célszerű emellett figyelembe venni a költségeken kívül a kezelhetőséget és skálázhatóságot, illetve azt is, hogy mennyire könnyen illeszthető bele a technológia a meglévő informatikai környezetbe. Sok esetben komoly előnyt jelent, ha a rendszer testre szabható, és képes adaptív hitelesítésre, vagyis az adott helyzethez igazítja a hitelesítés erősségét, például a használt eszközhöz, a bejelentkezés körülményeihez vagy az aktuális kockázati szinthez. Mindez azonban csak akkor működik hatékonyan, ha a megoldás nem növeli indokolatlanul az adminisztrációs terheket.

Egységes kezelés, kétségtelen biztonság

Az OpenText szakértői szerint minden hitelesítési megoldás csak annyira biztonságos, amennyire hatékonyan menedzselik. A jelszómentes módszerek magas szintű védelmet nyújthatnak, azonban még a legmodernebb technológiák is sebezhetővé válhatnak, ha nem kezelik őket megfelelően, és hiányoznak a jól beállított szabályok. Ez különösen akkor jelent kockázatot, ha a vállalatok többféle hitelesítési módszert alkalmaznak párhuzamosan, eltérő rendszerekben.

Ebben nyújt segítséget az OpenText Advanced Authentication, amellyel a szervezetek minden azonosítási módszert egyetlen felületen, egységesen kezelhetnek a hagyományos eszközöktől kezdve a legújabb, jelszómentes megoldásokig. Az átlátható menedzselés egyszerűsíti az üzemeltetést és a felügyeletet, és lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy következetesen alkalmazhassák a biztonsági beállításokat a teljes szervezeten belül. A megoldás több mint harminc különböző hitelesítési módszert támogat, és rugalmasan skálázható a szervezet méretéhez, felépítéséhez és működési igényeihez mérten.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Magyar Telekom és a Yettel megállapodása értelmében 2026. január 20-ától a Telekom fokozatosan áttereli ügyfeleinek 2G forgalmát a Yettel országos rádiós hozzáférési hálózatára.

A lépéssel a Telekom ügyfelei továbbra is a megszokott minőségben használhatják a 2G szolgáltatást, illetve a változás semmilyen formában nem érinti a Yettel ügyfelek kiszolgálását. A megállapodás célja, hogy a cégek észszerűsítsék a rendelkezésre álló frekvenciák használatát, valamint az együttműködésnek köszönhetően bővíthetik 4G/5G kapacitásukat is.

A Magyar Telekom és a Yettel Magyarország között korábban létrejött 2G mobil hozzáférési megállapodás értelmében 2026. január 20-ától a Magyar Telekom ügyfeleinek 2G hálózati hang- és adatforgalmát fokozatosan a Yettel rádiós hálózata veszi át Magyarország teljes területén. Az átállás a jelenlegi tervek szerint 2026. április 1-ig befejeződik. Mindkét szolgáltató kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az átállás a lehető legzökkenőmentesebben történjen és az előfizetők a megszokott módon és színvonalon vehessék igénybe mobiltelefonos szolgáltatásaikat. Az együttműködés technikai jellegű, az ügyfeleknek külön teendőjük nincs ezzel kapcsolatban: a Telekom előfizetők továbbra is a Telekom előfizetői maradnak, a szerződéseket és a szolgáltatások használatát az átállás nem érinti. A szabványosan működő mobilkészülékeken nem szükséges beállításokat változtatni.

„Az együttműködés biztosítja a szolgáltatás folytonosságát, ráadásul a forgalom átterelése a hálózat gazdaságosabb és hatékonyabb üzemeltetését is lehetővé teszi számunkra. A felszabaduló frekvenciákat ugyanis a nagyobb hatékonyságot és jobb felhasználói élményt kínáló 4G/5G hálózat fejlesztésére fordíthatjuk. Folytatjuk az 5G lefedettség kiépítését, év végig lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettségünket 99%-ra növeljük, hogy ügyfeleink számára a legkorszerűbb szolgáltatásokat nyújthassuk. A 2G mobil hozzáférési megállapodás tehát logikus lépés hálózatmodernizációs folyamatunkban, egyben üdvözlendő példa az együttműködésre”

– mondta Nagy Péter, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese.

„A Yettel hálózata a nagy kapacitású 4G és a szupergyors 5G technológiákra épül, amelyek forgalma dinamikusan nő. Ez a fejlődés és a hálózatunk robusztus kapacitása, minősége és sokoldalúsága teszi lehetővé, hogy a megállapodás szerint egyszerre tudjuk kiszolgálni saját és a Telekom 2G-t használó ügyfeleit. Együttműködésünk úttörő megoldásnak számít Európában, számítunk rá, hogy ez a gyakorlat más országokban is elterjed majd”

– tette hozzá Dávid Zoltán, a Yettel stratégiai vezérigazgató-helyettese.

A 2G technológia észszerű műszaki kiszolgálása mellett a fejlettebb technológiák eléréséhez a Telekom és a Yettel is készülékcsere vagy készülékbeszámítási programmal segíti ügyfeleit: a kizárólag 2G-vel működő telefonok modernebb, hatékonyabb, 4G/5G technológiát használó eszközre cseréléséről a https://www.telekom.hu/lakossagi/keszulekek/csereld-le-regi-keszuleked és a https://www.yettel.hu/vidd-az-ujat oldalon találhatnak hasznos információt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Jelenleg a marketing területén alkalmazzák leginkább a mesterséges intelligenciát a szállodaiparban – derül ki a SabeeApp legfrissebb iparági kutatásából.

A felmérésben résztvevő szálláshelyek 53,3%-a a marketinget jelölte meg elsődleges AI-felhasználási területként, megelőzve a revenue managementet  (38,3%) és a adat­elemzést (31,7%). Bár a mesterséges intelligencia használata egyre népszerűbb, a szállodák jelenleg nem érzik úgy, hogy az AI eszközök fenyegetnék az emberi munkaerő fontosságát, inkább annak kiegészítéseként tekintenek rá.

Az AI nem helyettesíti, hanem támogatja a marketingcsapatok munkáját

A SabeeApp elemzése szerint a marketingben (és más területeken is) az AI elsődleges szerepe nem a munkaerő kiváltása, hanem a döntéshozatal és az operatív működés támogatása. A szállásadók jelenleg azt a lehetőséget látják az AI alapú megoldásokban, hogy a háttérmunkák automatizálásával és gyorsításával több idejük jut a kreatív, személyre szabott kampányok elkészítésére.

A kutatás alapján a marketinget várhatóan a revenue management, majd az analitika és később az operációs folyamatok követik az AI-adaptációban. Az viszont már nem kérdés, hogy a mesterséges intelligencia velünk marad-e: a válaszadók többsége szerint három éven belül általánossá válik az AI használata a szállodaiparban, és azok a szereplők kerülnek előnybe, akik már most elkezdik az AI bevezetését.

A vendégek nyitottságára számítanak

A kutatás adatai azt mutatják, hogy a szállásadók szerint a vendégek akkor fogadják pozitívan az AI-alapú megoldásokat, ha azok kézzelfogható kényelmi vagy kommunikációs előnyt nyújtanak.  A megkérdezettek 57%-a szerint a vendégek nyitottak lennének a nap 24 órájában elérhető digitális concierge vagy chat szolgáltatásokra, 55,6%-uk számít az AI-alapú fordítás és többnyelvű kommunikáció népszerűségére, míg 49,6% szerint a gyorsabb check-in és check-out folyamatok nyernék el a vendégeik tetszését. Az eredményekből jól látszik, hogy a mesterséges intelligencia nem versenytársként, hanem kiegészítésként van jelen a dolgozók mellett: a 24 órás ügyfélszolgálat, vagy a ritka nyelvekre készített fordítás emberi erőforrásokból biztosítva sok esetben túl magas pénzügyi, vagy logisztikai terhekkel járna, az AI viszont könnyedén elvégzi ezeket a feladatokat.

A személyre szabott értékesítés iránti nyitottság jelenleg alacsonyabb (24,4%), ugyanakkor figyelemre méltó adat, hogy a vendégek 89,6%-a alapvetően nyitott az AI-ra. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a vendégek többsége nem elutasító, hanem inkább kiváró és kiváncsi, valamint az AI-t nem fenyegetésként, hanem hasznos eszközként értelmezi, amennyiben az valódi értéket teremt és bővíti a szálláshely szolgáltatásainak körét.

 Az AI versenyelőnyt jelent, de csak azoknak akik időben reagálnak

A SabeeApp kutatása egy markáns szakadékra is rávilágít a szállásadói és a vendégoldali elvárások között. Miközben a vendégek többsége nyitottnak tűnik az AI által támogatott kényelmi és marketingfunkciókra, a szálláshelyek jelentős része még mindig nem használja ki teljesen ezeket az eszközöknek az előnyeit. Az adatok alapján nem technológiai kérdésről van szó: sok szereplő tisztában van az AI lehetőségeivel, viszont megfelelő tudás, a PMS integrációval kapcsolatos kérdések és pénzügyi okok miatt nem vezették be a mesterséges intelligencia használatát. Ez a késlekedés azonban versenyhátránnyá válhat, mivel a vendégek elvárásai gyorsabban változnak, mint a szálláshelyek működése.

“A következő időszak egyik kulcskérdése az lesz, hogy ki tudja ezt a különbséget időben áthidalni: aki most időt szán arra, hogy megismerje és a saját szálláshelyére formálja a mesterséges intelligencia által nyújtott előnyöket, az hosszú távon is bebiztosíthatja a versenyelőnyét az AI és az automatizáció eszközeinek köszönhetően.”

– emelte ki Herman Szabolcs, a SabeeApp alapítója.

A kutatás eredményei angol nyelven ezen a linken érhetők el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!