Gazdaság

Ezek a legsorsfordítóbb trendek a munka világában

trendek

Zöld forradalom, hibrid munkavégzés, fokozott átláthatóság – néhány azok közül a trendek közül, amelyekkel 2022-ben minden vezetőnek számolnia kell.

A korábbi, optimista előrejelzések dacára a mögöttünk hagyott évet is a világjárvány határozta meg, és a vállalatok energiájának nagy részét lekötötte az alkalmazkodás a COVID-19-hez. A cégek irányítói olyan sorsfordító döntésekre kényszerültek, amelyek alapjaiban érintették a munkahelyeket, a vállalati kultúrát és a dolgozók életét. Nyilvánvalóvá vált, hogy a válságból csak előre érdemes menekülni: a felmerülő problémákra az innováció és a szakértelem bővítése kínálja a leghatékonyabb választ.

Az alkalmazkodási folyamat 2022-ben sem zárul le, és a szervezeteknek sokféle új kihívással kell számolniuk az előttünk álló esztendőben. A következőkben a szakértői vélemények alapján olyan “trendtérképet” igyekszünk megrajzolni, amely minden vezető számára iránymutatóul szolgálhat ebben a munkában. Cikkünk a nyomtatott Computerworld magazin 2022. január 12-ei lapszámában jelent meg.

1. Hiánycikk a jó munkaerő

2022-ben a tehetség hiánya lesz az egyik legfontosabb probléma, amivel a vállalati vezetőknek meg kell küzdeniük. Az okok sokrétűek, és egy részük nem új keletű, hiszen a digitális átalakulás nem most kezdődött. Visszatérő probléma az is, hogy az oktatás csak fáziskéséssel képes reagálni a felmerülő munkaerőigényekre.

Az elmúlt 24 hónapban azonban romlott a helyzet, mert a világjárvány megakadályozta a tehetségek szabad áramlását, rengeteg dolgozó betegedett meg, és sokan máig a COVID testi-lelki utóhatásaitól szenvednek, vagy egyszerűen csak begubóztak, és nem szívesen térnek vissza régi munkahelyükre. Többek között ezért is kell hosszabb távon számolnunk a távmunkával és a hibrid munkavégzési formákkal, bár a cégek egy része – köztük olyan óriások, mint a Google – komoly erőfeszítéseket tesz, hogy visszaterelje dolgozóit az irodákba.

Az ellátási lánccal és a tehetség hiányával kapcsolatos krízis a világgazdaság meghatározó tényezője lesz 2022-ben is, és noha az OECD előrejelzése szerint a fellendülés folytatódik, lendülete megtörik: a legfrissebb jelentés a 2021-es 5,6 százalék helyett 2022-ben már csak 4,5 százalékkal számol, 2023-ra pedig csupán 3,2 százalékot ígér. Mindebből az következik, hogy azoknak a cégeknek, amelyek nem akarnak az átalakulási folyamat vesztesei közé tartozni, 2022-ben jelentős összegeket kell áldozniuk, a munkaerő át- és továbbképzésére.

2. Dübörög a zöld forradalom

Ma már evidencia, hogy a társadalom minden részének – egyénnek, szervezetnek, vállalkozásnak – tennie kell a fenntartható jövő érdekében. Tavaly elsősorban a zöld képességekről folyt a diskurzus, de nem sikerült átfogó választ adni arra a gyakorlati problémára, hogy miként lehet a szükséges áldozatokat igazságosan, mindenki számára elfogadható módon szétosztani. Különböző vállalások és elköteleződések születtek, de a megvalósíthatóság kérdése háttérbe szorult.

Idén el kell érni, hogy a jövőről folytatott gondolkodásban a társadalom és a környezet ne egymással harcban álló kategóriák legyenek, hanem egységet alkossanak. Nem kevésbé fontos az is, hogy amikor a klímaváltozás elleni harcról és az alkalmazkodáshoz szükséges beruházásokról esik szó, mindig az embert állítsuk a középpontba, hiszen rajta áll vagy bukik a zöld átalakulás sikere.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkaadóknak először is egy konzisztens tehetségkezelő stratégiát kell kialakítaniuk, ami számba veszi azokat a képességeket, amelyekre a cégeknek az elkövetkező kettő-öt évben szükségük lesz, ezután pedig neki kell látniuk, hogy felkészítsék dolgozóikat a várható változásokra.

3. Mindent megváltoztat a digitális átalakulás és a hibrid munkavégzés

A sikeres digitális átalakulási folyamatnak két fontos összetevője van: az egyik a cégek szakmai működését érinti, a másik a vállalati kultúrájukat. Minden iparág “okossá” válik, a digitális átalakulás hatásai alól egyetlen vállalkozás sem vonhatja ki magát. De nem elég beszélni a folyamatról: gondoskodni kell arról, hogy a változások valóban érvényre juthassanak. Az új technológiák, infrastruktúrák, eszközök kezeléséhez szükség van a megfelelő szakértelemmel rendelkező munkaerőre, a kompetenciák körének meghatározása pedig a vezetőkre vár. Ezen a téren komoly elmaradások mutatkoznak, derül ki a Gartner HR-vezetők körében készített felméréséből, amely szerint a megkérdezettek 68 százaléka nem rendelkezik a munka jövőjére vonatkozó stratégiával. Holott a dolgozók ezt nagyon is igényelnék: egy másik felmérésben, amelyet az Addeco Group készített, a megkérdezett munkavállalók 66 százaléka gondolta úgy, hogy állása megőrzéséhez feltétlenül bővítenie kell szakmai tudását, viszont csak 37 százalékuk érezte azt, hogy vállalata gondot fordít a szakképzésére, és támogatja szakmai előmenetelét.

“2022-ben is tovább tart a munkavégzési formák átalakulása, és a folyamat menedzselése komoly kihívást jelent az irányítók számára.”

Bár sok vezető még ma sincs teljesen kibékülve a hibrid renddel, a változás visszafordíthatatlan – berzenkedni ellene nem érdemes, a vezetői energiákat inkább a felmerülő problémák megoldására érdemes fordítani.

4. Egyre nehezebbé válik a jó munkaerő megtartása

A szemünk előtt zajlik az a hatalmas változás, amely teljesen átrendezi a vállalatok és munkavállalók viszonyát. 2021 a “nagy átértékelések” éve volt: a pandémia idején milliók készítettek számvetést arról, hogy mi az igazán fontos számukra az életükben és a munkájukban, és a cégek világszerte arra eszméltek, hogy az alkalmazottak tömegei hagyják ott őket. Évek óta először történt meg, hogy a munkavállalók kerültek fölénybe.

Ez a folyamat is közrejátszott abban, hogy hiánycikk lett a tehetség, a jó munkaerő. A helyzet korábban sem volt rózsás, de a világjárvány minderre ráerősített, és elmélyítette a szakadékot a főnökök és a beosztottak között. Manapság világszerte egyre többen elégedetlenek pozíciójukkal és karrierkilátásaikkal, és hagyják faképnél régi munkahelyüket.

“2022 a dolgozókról fog szólni: a vállalatoknak továbbképzésekkel kell támogatniuk karrierépítésüket, és rugalmas időbeosztással, hibrid munkavégzési formákkal kell vonzóbbá tenni számukra munkahelyüket.”

Egészségesebb arányba kell kerülnie a munkának és a magánéletnek, ennek kialakítása azonban komoly empátiát igényel a vezetők részékről, akiknek a korábbiaknál jobban oda kell figyelniük a dolgozók igényeire.

5. Méltányosság és szociális gondoskodás a munkahelyeken

A világjárvány lecsengésével az elfogadás, az egyenlőség és a méltányosság szempontjai kiemelt fontosságot kapnak. Minden dolgozó más, és a főnököknek testre szabottan kell biztosítaniuk számukra azokat az erőforrásokat és lehetőségeket, amelyek nélkülözhetetlenek a jó teljesítmény eléréséhez. Fontos, hogy pontosan értsük a különbséget az egyenlőség és méltányosság között. Az egyenlőség pusztán annyit jelent, hogy mindenki ugyanolyan erőforrásokhoz és lehetőségekhez jut, a méltányosság viszont ennél differenciáltabb kategória, mert azt is figyelembe veszi, hogy mindenki máshonnan indul, és eltérőek az igényei.

Kiemelten igaz ez a nőkre, akik a világjárvány idején a terhek oroszlánrészét cipelték: gondoskodtak a családról, ápolták a betegeket, tanultak az online oktatásba kényszerült gyerekekkel, és mindez megroppantotta karrierívüket. Az ILO (International Labour Organization) friss felmérések szerint a COVID-válságot követően kevesebb nő fog visszaállni a munkába, mint férfi, és a visszatérők az átlagosnál is nagyobb odafigyelést igényelnek a vállalati vezetők részéről.

Végül fontos, hogy a vezetők az elfogadás és a méltányosság elvét szem előtt tartva kezelni tudják a távmunkások és az irodákban dolgozók közötti különbségeket: kiegyenlítsék az előnyöket-hátrányokat, és elsimítsák azokat a konfliktusokat, amelyek a két csoport között óhatatlanul előfordulnak.

6. Átláthatóság és elszámoltathatóság

2022 az elszámoltathatóság éve lesz. A nagyvállalatok megítélését (és piaci értékét) alapvetően befolyásolja, hogy mennyire játszanak nyílt lapokkal, valóra váltják-e ígéreteiket és teljesítik-e vállalásaikat. A COVID-válság ebből a szempontból is új helyzetet teremtett: felrázta a világot, és megnövelte az elszámoltathatóság iránti igényt. A megváltozott körülmények között csak azok a cégek boldogulhatnak, amelyek ezt megértik, és a konzekvenciákat képesek érvényesíteni saját működésükben.

Forrás: Computerworld

Gazdaság

Általános áremelés jön a Digi-nél júliusban

digi

Ahogy az várható volt, nem tartja magát a korábbi, nyomott árakhoz a Digi Távközlési Kft. új tulajdonosa, a 4iG Nyrt. A cég júliusban átfogó árkorrekciót hajt végre, évek óta először.

Júliustól a jelenlegieknél drágábban elérhető díjcsomagokat vezet be kínálatába a Digi Távközlési Kft. mely januárban került új tulajdonoshoz, a 4iG Nyrt-hez, illetve tagozódott be később az Antenna Hungária alá az új tulajdonos és az állam között létrejött megállapodásnak köszönhetően. Drágább lesz az összes (új) tévés díjcsomag, az internet- és telefonelőfizetés valamint a mobilos tarifák is – derül ki a társaság honlapján közzétett tájékoztatóból.

Az áremelés a legjobban a 2019-ben indult mobilszolgáltatás előfizetőit érinti majd, akik korábban eleve határozatlan idejű szerződést köthettek csak a Digi-vel, így az új havi díjak július 1-jétől automatikusan alkalmazhatóak az esetükben.

Számukra a Digimobil Plusz és Max tarifák havi díja egységesen 1500 forintról 1600 forintra nő, ha pedig eddig 1000 forintot fizettek, mert más Digi szolgáltatásokkal együtt igényelték a mobilt, 300 Ft-tal kell majd többet fizetniük – bár ez utóbbi jelentős, 30%-os áremelésnek minősül, a tarifa havi díja így is messze a legkedvezőbbnek számít a magyar mobilpiacon.

A nyár közepétől változik a jellemzően fiatalabb családtagok által használt Digi Junior társ-díjcsomag előfizetési díja is, a jelenlegi 500-ról 800 Ft-ra (illetve önállóan 1000-ről 1100 Ft-ra) – a mobilos díjcsomagok esetében további tarifatételek (pl. perc- és SMS-díj) nem változnak, illetve a díjcsomagokba foglalt szolgáltatásokhoz sem nyúl az operátor.

Július 1-jével új lakossági vezetékes szolgáltatások jelennek meg a Digi kínálatában, melyek tartalmukat tekintve nem hoznak semmilyen számottevő változást a legutóbb, 2019-ben bevezetett konstrukciókhoz képest, áruk azonban eltérő mértékben emelkedik azokhoz képest. A havi költségek egy olyan előfizetőnél, aki a tévé- és internetszolgáltatást, valamint a telefonszolgáltatást is a cégtől veszi igénybe (“Digi Nekem” konstrukcióval) 400 és 900 Ft közötti összeggel emelkednek a benne foglalt szolgáltatásoktól függően, ami 7-15% közti emelkedésnek felel meg.

A szolgáltató a most bejelentett áremelésekkel továbbra is a piaci átlagár alatt tartja legtöbb elérési díját, kérdés, hogy az új tulajdonos stratégiájába ez közép- és hosszútávon mennyire illeszkedik majd. A cég új menedzsmentje éppen a nyáron áll hadrendbe a telekommunikációs veterán Király István vezetésével, aki július 1-jével veszi át az Antenna Hungária Zrt. irányítását.

Forrás: HWSW

Tovább

Gazdaság

Elon Musk: a szorgos kínaiak lepipálják a lusta amerikaiakat

musk

Elon Musk a kínai munkaerőt dicsérte, szerinte az amerikai emberek munkakerülők.

Elon Musk milliárdos vállalkozó, a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója azt jósolta, hogy Kína hamarosan tele lesz sikeres elektromos járműgyártókkal, köszönhetően a nemzet erős munkamoráljának – amely tulajdonság szerinte hiányzik az Egyesült Államokból.

“Úgy gondolom, hogy Kínából nagyon erős cégek jönnek majd ki”

– mondta Musk a Financial Timesnak adott interjújában.

“Egyszerűen rengeteg szupertehetséges, szorgalmas ember van Kínában, akik erősen hisznek a gyártásban”.

Musk, aki a Forbes által több mint 225 milliárd dollárra becsült vagyonával a világ leggazdagabb embere, a kínai gyáriparban dolgozókat állította szembe amerikai társaikkal:

“Ők nem csak éjszakába, hanem hajnalba nyúlóan is dolgozni fognak. Még a gyárat sem fogják elhagyni, míg Amerikában az emberek egyenesen munkakerülők”.

A Tesla állítólag olyan munkaügyi gyakorlatokat alkalmazott a sanghaji gyárában, amelyeket az Egyesült Államokban nyilvánvalóan nem tudott vagy nem akart kipróbálni. A Bloomberg például a múlt hónapban arról számolt be, hogy egy háromhetes lezárás után a gyárban dolgozóknak az üzemben kellett aludniuk és enniük. Minden dolgozónak hálózsákot és felfújható matracot adtak, és 12 órás műszakokban kellett dolgozniuk a hét hat napján.

A washingtoni Nemzeti Munkaügyi Kapcsolatok Testülete tavaly úgy döntött, hogy a Tesla jogellenesen hallgatta ki és fenyegette meg a dolgozókat a szakszervezet megalakítására irányuló erőfeszítéseik miatt. A vállalatot egy munkavállalói per is sújtja, amiért állítólag rasszista kultúrát teremtett. Más dolgozók azzal vádolták Muskot, hogy túlságosan követelőző.

Maga a dél-afrikai születésű Musk azonban azt állítja, hogy soha nem riadt vissza a nagy munkaterheléstől, és 2018-ban a Bloombergnek azt mondta, hogy amikor az alkalmazottai komoly terhelést éreztek,

“azt akartam, hogy az enyémek még rosszabbak legyenek”.

Milliárdos mivolta ellenére a gyárban aludt, amikor a Tesla 2018-ban versenyfutásban volt, hogy teljesítse az egyik EV-jének gyártási célkitűzéseit. Akkor azt mondta a CBS Newsnak, hogy nem volt ideje hazamenni zuhanyozni, és hozzátette:

“Nem hiszem, hogy az embereknek nehézséget kellene átélniük, miközben a vezérigazgató mondjuk szabadságon van”.

Az amerikai munkamorál láthatóan romlott, mióta a Covid-19 járvány 2020-ban elkezdődött. Márciusban minden eddiginél több, 4,54 millió amerikai munkavállaló mondott fel, ami 23%-kal több, mint egy évvel korábban, így a munkaadóknak nehéz dolguk van az üres álláshelyek soha nem látott mértékű elszaporodásával. Sok esetben a munkavállalók inkább felmondtak, minthogy visszatérjenek az irodába, miután a vállalatok megszüntették a világjárvány idején bevezetett távmunkapolitikát.

Az amerikai munkavállalók termelékenysége 7,5%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest 2022 első három hónapjában, ami 1947 óta a legnagyobb visszaesés. Ugyanakkor a fajlagos munkaerőköltség közel 12%-kal megugrott, ami azt jelenti, hogy a munkáltatók sokkal többet fizettek azért, hogy sokkal kevesebbet kapjanak vissza.

Musk a múlt hónapban megállapodott a Twitter 44 milliárd dollárért történő megvásárlásáról, ami megkongatta a vészharangokat a közösségi médiaóriás alkalmazottai körében, akik közül néhányan azzal vádolták, hogy rasszista, aki “rossz irányba” fogja vinni a céget. Musk a múlt héten azt mondta, hogy nem aggódik amiatt, hogy az alkalmazottak elhagyják a Twittert, mondván: “Ez egy szabad ország”, és azok, akik nem érzik jól magukat a cégnél az ő vezetése alatt, saját elhatározásukból is távozhatnak.

Forrás: Computerworld

Tovább

Gazdaság

Először csökkent a mobiljátékok piaca

mobiljátékok

Most először fordult elő a történelem során, hogy visszaesett a mobiljátékok globális piaca, ezzel párhuzamosan a teljes alkalmazáspiac növekedése is megállt – a jelenség mögött elsősorban a pandémia lecsengését látják a kutatók.

Az idei első negyedévben megtörtént az, ami még soha a mobilos videojátékok piacán: éves szinten csökkent a szegmens árbevétele, miután a koronavírus világjárvány szorításából kiszabadultak a potenciális felhasználók, ezzel párhuzamosan költéseiket is átcsoportosították. A szegmensnek nem tett jót a legtöbb régióban elszálló infláció, valamint az ukrán-orosz konfliktust már az első negyedévben kísérő makrogazdasági folyamatok sem.

A Sensor Tower szokásos, negyedéves piaci jelentése szerint az idei első negyedévben 21,2 milliárd dollárt költöttek a mobiljátékosok az App Store-on és a Google Play Store-on keresztül különböző videojátékokra, illetve az alkalmazásokon keresztül megvásárolható tartalmakra, ami nagyjából 6%-os csökkenést jelent az egy évvel korábbi állapothoz képest. Bár a piac negyedéves viszonylatban tavaly már kétszer is visszaesést mutatott (a második és a negyedik negyedévben), most először fordult elő, hogy a számok az egy évvel korábbi állapothoz képest rosszabbak lettek.

A legnagyobb visszaesés a mobiljátékok forgalmát tekintve három legnagyobb piacon, az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában volt mérhető, ahol rendre 10, 18 és 1 százalékkal esett vissza a forgalom – a sorrend ezzel együtt nem változott, a TOP5-ös listába végén azonban történt egy helycsere, itt Németországot megelőzte Tajvan, mely a legnagyobb, 7%-os bevételnövekedést hozta a szegmensen belül.

Eközben nem változott a negyedéves alkalmazásletöltési szám, mely a pandémia kitörésével jelentősen megugrott és 2020 második negyedévében ért a csúcsra, azóta viszonylag stabil szinten áll, negyedévenként mintegy 14 milliárdos letöltési rátával.

A mobiljátékokon piaca mellett a globális alkalmazáspiac is megtorpanni látszik, a TradingPlatforms elemzése szerint az idei első negyedévben mintegy 32,5 milliárd dollárt költöttek a felhasználók a globális alkalmazás-piactereken, ami mindössze 0,6%-os, azaz hibahatáron belüli növekedés az egy évvel korábban rögzített 32,3 milliárd dollárhoz képest.

A költési hajlandóság a statisztikák szerint az App Store-ban éves szinten nőtt, a Google Play Store-ban viszont visszaesett, előbbi az összes költésből 21,8 milliárd dollárral, utóbbi 10,7 milliárd dollárral vette ki a részét.

Forrás: HWSW

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss