Gazdaság

Ezek a legsorsfordítóbb trendek a munka világában

Zöld forradalom, hibrid munkavégzés, fokozott átláthatóság – néhány azok közül a trendek közül, amelyekkel 2022-ben minden vezetőnek számolnia kell.

A korábbi, optimista előrejelzések dacára a mögöttünk hagyott évet is a világjárvány határozta meg, és a vállalatok energiájának nagy részét lekötötte az alkalmazkodás a COVID-19-hez. A cégek irányítói olyan sorsfordító döntésekre kényszerültek, amelyek alapjaiban érintették a munkahelyeket, a vállalati kultúrát és a dolgozók életét. Nyilvánvalóvá vált, hogy a válságból csak előre érdemes menekülni: a felmerülő problémákra az innováció és a szakértelem bővítése kínálja a leghatékonyabb választ.

Az alkalmazkodási folyamat 2022-ben sem zárul le, és a szervezeteknek sokféle új kihívással kell számolniuk az előttünk álló esztendőben. A következőkben a szakértői vélemények alapján olyan „trendtérképet” igyekszünk megrajzolni, amely minden vezető számára iránymutatóul szolgálhat ebben a munkában. Cikkünk a nyomtatott Computerworld magazin 2022. január 12-ei lapszámában jelent meg.

1. Hiánycikk a jó munkaerő

2022-ben a tehetség hiánya lesz az egyik legfontosabb probléma, amivel a vállalati vezetőknek meg kell küzdeniük. Az okok sokrétűek, és egy részük nem új keletű, hiszen a digitális átalakulás nem most kezdődött. Visszatérő probléma az is, hogy az oktatás csak fáziskéséssel képes reagálni a felmerülő munkaerőigényekre.

Az elmúlt 24 hónapban azonban romlott a helyzet, mert a világjárvány megakadályozta a tehetségek szabad áramlását, rengeteg dolgozó betegedett meg, és sokan máig a COVID testi-lelki utóhatásaitól szenvednek, vagy egyszerűen csak begubóztak, és nem szívesen térnek vissza régi munkahelyükre. Többek között ezért is kell hosszabb távon számolnunk a távmunkával és a hibrid munkavégzési formákkal, bár a cégek egy része – köztük olyan óriások, mint a Google – komoly erőfeszítéseket tesz, hogy visszaterelje dolgozóit az irodákba.

Az ellátási lánccal és a tehetség hiányával kapcsolatos krízis a világgazdaság meghatározó tényezője lesz 2022-ben is, és noha az OECD előrejelzése szerint a fellendülés folytatódik, lendülete megtörik: a legfrissebb jelentés a 2021-es 5,6 százalék helyett 2022-ben már csak 4,5 százalékkal számol, 2023-ra pedig csupán 3,2 százalékot ígér. Mindebből az következik, hogy azoknak a cégeknek, amelyek nem akarnak az átalakulási folyamat vesztesei közé tartozni, 2022-ben jelentős összegeket kell áldozniuk, a munkaerő át- és továbbképzésére.

2. Dübörög a zöld forradalom

Ma már evidencia, hogy a társadalom minden részének – egyénnek, szervezetnek, vállalkozásnak – tennie kell a fenntartható jövő érdekében. Tavaly elsősorban a zöld képességekről folyt a diskurzus, de nem sikerült átfogó választ adni arra a gyakorlati problémára, hogy miként lehet a szükséges áldozatokat igazságosan, mindenki számára elfogadható módon szétosztani. Különböző vállalások és elköteleződések születtek, de a megvalósíthatóság kérdése háttérbe szorult.

Idén el kell érni, hogy a jövőről folytatott gondolkodásban a társadalom és a környezet ne egymással harcban álló kategóriák legyenek, hanem egységet alkossanak. Nem kevésbé fontos az is, hogy amikor a klímaváltozás elleni harcról és az alkalmazkodáshoz szükséges beruházásokról esik szó, mindig az embert állítsuk a középpontba, hiszen rajta áll vagy bukik a zöld átalakulás sikere.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkaadóknak először is egy konzisztens tehetségkezelő stratégiát kell kialakítaniuk, ami számba veszi azokat a képességeket, amelyekre a cégeknek az elkövetkező kettő-öt évben szükségük lesz, ezután pedig neki kell látniuk, hogy felkészítsék dolgozóikat a várható változásokra.

3. Mindent megváltoztat a digitális átalakulás és a hibrid munkavégzés

A sikeres digitális átalakulási folyamatnak két fontos összetevője van: az egyik a cégek szakmai működését érinti, a másik a vállalati kultúrájukat. Minden iparág „okossá” válik, a digitális átalakulás hatásai alól egyetlen vállalkozás sem vonhatja ki magát. De nem elég beszélni a folyamatról: gondoskodni kell arról, hogy a változások valóban érvényre juthassanak. Az új technológiák, infrastruktúrák, eszközök kezeléséhez szükség van a megfelelő szakértelemmel rendelkező munkaerőre, a kompetenciák körének meghatározása pedig a vezetőkre vár. Ezen a téren komoly elmaradások mutatkoznak, derül ki a Gartner HR-vezetők körében készített felméréséből, amely szerint a megkérdezettek 68 százaléka nem rendelkezik a munka jövőjére vonatkozó stratégiával. Holott a dolgozók ezt nagyon is igényelnék: egy másik felmérésben, amelyet az Addeco Group készített, a megkérdezett munkavállalók 66 százaléka gondolta úgy, hogy állása megőrzéséhez feltétlenül bővítenie kell szakmai tudását, viszont csak 37 százalékuk érezte azt, hogy vállalata gondot fordít a szakképzésére, és támogatja szakmai előmenetelét.

„2022-ben is tovább tart a munkavégzési formák átalakulása, és a folyamat menedzselése komoly kihívást jelent az irányítók számára.”

Bár sok vezető még ma sincs teljesen kibékülve a hibrid renddel, a változás visszafordíthatatlan – berzenkedni ellene nem érdemes, a vezetői energiákat inkább a felmerülő problémák megoldására érdemes fordítani.

4. Egyre nehezebbé válik a jó munkaerő megtartása

A szemünk előtt zajlik az a hatalmas változás, amely teljesen átrendezi a vállalatok és munkavállalók viszonyát. 2021 a „nagy átértékelések” éve volt: a pandémia idején milliók készítettek számvetést arról, hogy mi az igazán fontos számukra az életükben és a munkájukban, és a cégek világszerte arra eszméltek, hogy az alkalmazottak tömegei hagyják ott őket. Évek óta először történt meg, hogy a munkavállalók kerültek fölénybe.

Ez a folyamat is közrejátszott abban, hogy hiánycikk lett a tehetség, a jó munkaerő. A helyzet korábban sem volt rózsás, de a világjárvány minderre ráerősített, és elmélyítette a szakadékot a főnökök és a beosztottak között. Manapság világszerte egyre többen elégedetlenek pozíciójukkal és karrierkilátásaikkal, és hagyják faképnél régi munkahelyüket.

„2022 a dolgozókról fog szólni: a vállalatoknak továbbképzésekkel kell támogatniuk karrierépítésüket, és rugalmas időbeosztással, hibrid munkavégzési formákkal kell vonzóbbá tenni számukra munkahelyüket.”

Egészségesebb arányba kell kerülnie a munkának és a magánéletnek, ennek kialakítása azonban komoly empátiát igényel a vezetők részékről, akiknek a korábbiaknál jobban oda kell figyelniük a dolgozók igényeire.

5. Méltányosság és szociális gondoskodás a munkahelyeken

A világjárvány lecsengésével az elfogadás, az egyenlőség és a méltányosság szempontjai kiemelt fontosságot kapnak. Minden dolgozó más, és a főnököknek testre szabottan kell biztosítaniuk számukra azokat az erőforrásokat és lehetőségeket, amelyek nélkülözhetetlenek a jó teljesítmény eléréséhez. Fontos, hogy pontosan értsük a különbséget az egyenlőség és méltányosság között. Az egyenlőség pusztán annyit jelent, hogy mindenki ugyanolyan erőforrásokhoz és lehetőségekhez jut, a méltányosság viszont ennél differenciáltabb kategória, mert azt is figyelembe veszi, hogy mindenki máshonnan indul, és eltérőek az igényei.

Kiemelten igaz ez a nőkre, akik a világjárvány idején a terhek oroszlánrészét cipelték: gondoskodtak a családról, ápolták a betegeket, tanultak az online oktatásba kényszerült gyerekekkel, és mindez megroppantotta karrierívüket. Az ILO (International Labour Organization) friss felmérések szerint a COVID-válságot követően kevesebb nő fog visszaállni a munkába, mint férfi, és a visszatérők az átlagosnál is nagyobb odafigyelést igényelnek a vállalati vezetők részéről.

Végül fontos, hogy a vezetők az elfogadás és a méltányosság elvét szem előtt tartva kezelni tudják a távmunkások és az irodákban dolgozók közötti különbségeket: kiegyenlítsék az előnyöket-hátrányokat, és elsimítsák azokat a konfliktusokat, amelyek a két csoport között óhatatlanul előfordulnak.

6. Átláthatóság és elszámoltathatóság

2022 az elszámoltathatóság éve lesz. A nagyvállalatok megítélését (és piaci értékét) alapvetően befolyásolja, hogy mennyire játszanak nyílt lapokkal, valóra váltják-e ígéreteiket és teljesítik-e vállalásaikat. A COVID-válság ebből a szempontból is új helyzetet teremtett: felrázta a világot, és megnövelte az elszámoltathatóság iránti igényt. A megváltozott körülmények között csak azok a cégek boldogulhatnak, amelyek ezt megértik, és a konzekvenciákat képesek érvényesíteni saját működésükben.

Forrás: Computerworld

Related Topics:forradalom IoT munka sorsfordító trend világ zöld

Up Next

Rengeteg vállalkozásnak okoz problémát a mesterséges intelligencia

Don't Miss

Segítség a cégeknek a NAV új adatszolgáltatási rendszere

Gazdaság

Így nézhet ki az üzleti kommunikáció következő évtizede

A vállalatok és ügyfeleik közötti kommunikáció átköltözött a hivatalos weboldalakról és az ügyfélszolgálati telefonvonalakról a csevegőalkalmazásokba. A felhasználók ma már ugyanúgy írnak üzenetet egy cégnek, ahogy a barátaiknak tennék: szállítási részleteket pontosítanak, rendeléseket adnak le, vagy támogatást kérnek. Az üzenetküldő platformok így a vásárlói élmény alapvető infrastruktúrájává váltak.

Hogy megértsük, merre tart ez a piac, 271 vezető bevonásával végeztünk kutatást különböző iparágakban. Az eredmények megerősítik: a vállalatok kulcsfontosságúnak tartják az üzenetküldést az ügyfélkapcsolatok szempontjából – miközben sokan még mindig lemaradásban vannak ezzel az átalakulással. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, mire számíthatnak az ügyfelek az üzleti kommunikációban, és milyen kihívásokkal szembesülnek a vállalatok.

Az üzenetküldés mint elsődleges kapcsolati pont

Sokáig a chat csupán marketingcsatornaként jelent meg. Az adatok azonban mást mutatnak: a vállalatok 66%-a tranzakciós értesítésekre használja az üzenetküldést, 38%-uk pedig ügyfélszolgálati célokra. Ma a chat az ügyfél teljes vásárlói útját végigkíséri – a termékfelfedezéstől az értékesítés utáni kiszolgálásig.

Ezek a változások egy tágabb igényt tükröznek: az ügyfelek azon a platformon szeretnek kommunikálni a cégekkel, amelyeket már nap mint nap használnak. A társalgáson alapuló kereskedelem korszakában járunk. A chat nem csupán trend, hanem stratégiai eszköz: a megkérdezett vállalatok 80%-a szerint az üzenetküldés a következő két évben az egyik legfontosabb bevételi tényezővé válik.

Az emberek egyre több időt töltenek online: a magyarországi internetezők átlagosan napi több mint 4 órát töltenek online, 91%-uk pedig elsősorban mobileszközön fogyaszt tartalmat – minden korosztályban. A vállalatok számára az üzenet egyértelmű: az ügyfél már mobilon van.

A fragmentáció csapdája

Paradox módon az üzleti kommunikáció legnagyobb kihívása ma nem a csatornák hiánya, hanem a szétaprózottságuk. Kevés vállalat épített egységes kommunikációs rendszert kezdettől fogva. Sokkal jellemzőbb, hogy az eszközök fokozatosan rétegződnek egymásra: a marketing bevezet egy megoldást, az ügyfélszolgálat egy másikat, a fejlesztők pedig chat-funkciókat integrálnak a cég saját alkalmazásába. Idővel egy fragmentált platformkeverék alakul ki: SMS, üzenetküldő appok, közösségi média és push értesítések.

Ezt a kutatásunk is igazolja: a vállalatok egyharmada (33%) globálisan elismeri, hogy az ügyfélkommunikációjuk következetlen, vagy csatornánként eltérő.

Az eredmény? Az ügyfeleknek újra és újra meg kell ismételniük az információikat, összefüggéstelen üzeneteket kapnak, és felesleges súrlódásokba ütköznek. Ez rontja a vásárlói élményt, csökkenti az elköteleződést, és bonyolítja a belső folyamatokat – ami végső soron az értékesítésre is negatív hatással van.

A következő lépés: egységes kommunikáció

Éppen ezért a vállalatok következő nagy kihívása a kommunikációs csatornák egyetlen rendszerbe való összevonása – ez a vállalatok 48%-ánál kiemelt prioritás.

Az üzenetküldés a „marketingeszköz” szerepből az üzleti működés alapvető elemévé fejlődik. Egyre szorosabban integrálódik CRM-rendszerekkel, helpdesk-megoldásokkal, marketingplatformokkal és fizetési rendszerekkel. A chat válik azzá a központi csomóponttá, ahol az ügyfelek vásárolnak, támogatást kapnak, és megoldják a felmerülő problémáikat.

Ezt az átalakulást az automatizálás és a mesterséges intelligencia hajtja:

A megkérdezettek 50%-a az AI-alapú személyre szabást jelöli meg olyan kulcsfunkcióként, amelyet elvár az üzenetküldő platformoktól
A vállalatok 70%-a tervezi az AI alkalmazását a személyre szabás és a célzott kommunikáció terén

A cégek célja a technológia és az emberi szakértelem ötvözése: az ismétlődő feladatok automatizálása, miközben ott, ahol az igazán számít, megőrzik az emberi interakciókat.

Mit hoz a következő 5 év?

Három kulcsfontosságú trendet azonosítottunk, amelyek meghatározzák az üzleti üzenetküldés jövőjét:

Az üzenetküldés kezelt erőforrássá válik – a vállalatok összevonják a széttagolt rendszereket olyan egységes platformokba, amelyek több csatornát és csapatot is kiszolgálnak
A chatplatformok az ügyfélkapcsolatok elsődleges felületévé válnak, és beépülnek a vállalatok alap-infrastruktúrájába
Azok a szereplők lesznek a nyertesek, akik képesek a bonyolult belső folyamatokat láthatatlanná tenni az ügyfelek előtt – zökkenőmentes interakciókon és erős adatbiztonsággal

A technológia fejlődik, de az emberi elvárások változatlanok maradnak: olyan kommunikációt szeretnénk, amely egyértelmű, gyors és megbízható. Ha jól alkalmazzák, az üzenetküldés pontosan ezt nyújtja.

Cristina Constandache, a Rakuten Viber bevételi igazgatója

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Így látnak a fiatal kutatók a pénzügyi piacok mögé – reflexív AI a tőzsdén

A mesterséges intelligencia, az adattudomány és a komplex rendszermodellezés egyre inkább meghatározza a pénzügyi szektor technológiai fejlődését. A K&H STEM pályázat bemutatkozási lehetőséget biztosít egyetemi hallgatóknak, akik ilyen területeken dolgoznak, és innovatív technológiai megoldásokkal közelítenek valós gazdasági problémákhoz.

Az egyik dobogós kutatás témája nemcsak a pénzügyi szakemberek számára releváns, hiszen a tőzsdei folyamatok mindennapjaink részei, hatással vannak a megtakarításokra, nyugdíjalapokra vagy a gazdasági környezet stabilitására is.

A pénzügyi piacok nem pusztán számokból állnak, hanem emberek döntéseiből, várakozásaiból és egymásra adott reakcióiból. A kutatás azt teszi láthatóvá, hogyan alakul ki a közös irány vagy hangulat a befektetők között, és miért reagálhatnak sokan hasonlóan bizonyos helyzetekben. Ez a szemlélet hozzájárulhat ahhoz, hogy a pénzügyi folyamatokat reálisabban, tudatosabban értelmezzük, és jobban átlássuk a gazdaság működésének emberi oldalát.

A kutatás eredményei a hétköznapi kisbefektetők számára is fontos tanulságokkal szolgálhatnak. Segíthetnek jobban megérteni miért alakulhatnak ki hirtelen árfolyam-ingadozások, vagy miért követnek sokan hasonló befektetési döntéseket egy-egy piaci helyzetben. Ez az ismeret hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakossági befektetők tudatosabban kezeljék megtakarításaikat, felismerjék a piaci hangulat hatását saját döntéseikre, és hosszabb távon stabilabb pénzügyi stratégiát alakítsanak ki.

Somlai Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatójának projektje a magyar tőkepiac működését vizsgálja egy reflexív ügynökalapú szimulációs modell segítségével. A rendszer virtuális befektetők hálózatát modellezi, és azt elemzi, hogyan alakíthatják a piaci folyamatokat a befektetők várakozásai, egymás döntései és a kollektív hangulat. A kutatás több technológiai megközelítést integrál egyetlen rendszerben. A modell valós tőzsdei idősorokra épül, hálózati viselkedésmodellezést alkalmaz, és tanuló algoritmus segítségével optimalizálja a befektetői döntési szabályokat. A genetikus algoritmus evolúciós módon hangolja a modell paramétereit, így a szimuláció képes feltárni azokat az önmagukat erősítő folyamatokat, amelyek a piaci volatilitás vagy a kollektív befektetői viselkedés mögött állhatnak. Az ilyen modellek hosszútávon hozzájárulhatnak a pénzügyi rendszerek stabilabb működéséhez és a piaci folyamatok pontosabb előrejelzéséhez, ami közvetve mindenki számára fontos, akinek megtakarítása, hitele vagy nyugdíjcélú befektetése kapcsolódik a gazdaság teljesítményéhez.

Az idei pályázaton több olyan kutatás is szerepelt, amely a modern informatikai módszerek és a valós gazdasági adatok kombinációjára épül. Az ilyen projektek jól mutatják, hogy a mai egyetemi kutatások már közvetlenül kapcsolódnak azokhoz a technológiai területekhez – például az adattudományhoz, a mesterséges intelligenciához vagy a komplex rendszerek modellezéséhez –, amelyek a pénzügyi szektor digitális átalakulását is formálják.

„A STEM pályázat számunkra nemcsak egy tehetséggondozási program, hanem egy olyan szakmai platform, ahol láthatóvá válik, hogyan gondolkodik a következő generáció technológiai problémákról. Egyre több hallgató dolgozik adattudományi, mesterséges intelligencia- vagy komplex rendszermodellezési projekteken, amelyek nagyon közel állnak azokhoz a kihívásokhoz, amelyekkel a vállalati IT-csapatok is foglalkoznak. A K&H-nál ezért különösen fontos számunkra, hogy kapcsolatban maradjunk ezzel az egyetemi innovációs közeggel. Informatikai szervezetünk ma már a bank egyik kulcsterülete, a fejlesztések jelentős része házon belül történik, és olyan digitális megoldásokon dolgozunk, mint a mobilbanki fejlesztések, az ügyfélélményt támogató rendszerek vagy a banki ökoszisztéma technológiai platformjai. A K&H IT egyfajta szakmai műhelyként működik, ahol a kollégák modern technológiai projekteken dolgozhatnak, inspiráló és tapasztalt szakemberekkel együtt. Nagy hangsúlyt fektetünk a fejlődési lehetőségekre is, széles körű szakmai képzéseket, világos karrierutakat és akár projektváltási lehetőségeket kínálunk annak érdekében, hogy mindenki megtalálja azt a technológiai területet, ahol igazán kibontakozhat”

– mondta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új fejezet a vállalati digitális fenntarthatóságban – Az SBTi Net Zero V2.0 előrevetíti a következő évek szabályozásait

A Science Based Targets initiative Net Zero Standard v2.0 új szemléletet hoz a vállalati kibocsátás kezelésébe. A szabvány nem csupán a kibocsátások volumenére koncentrál, hanem arra is, hogy egy adott tevékenység mennyire kritikus üzletileg. Ez különösen fontos üzenet a digitális felületekre építő vállalatok számára, ahol a weboldalak, alkalmazások és digitális platformok a működés alapját jelentik, így a továbbiakban nem hagyhatóak figyelmen kívül a Scope 3 kibocsátások kezelésében.

SBTi: A nemzetközi szabályozások előszobája

A Science Based Targets initiative egy nemzetközi, tudományos alapú klíma keretrendszer, amelyhez ma már több mint tízezer nagyvállalat csatlakozott világszerte. Bár az SBTi nem jogszabály, de facto iránytűként szolgál a vállalati kibocsátás-csökkentési elvárások számára, és gyakran előrevetíti a későbbi szabályozói és jelentéstételi követelményeket. Az SBTi logikája szerint ha egy tevékenység az üzleti modell alapját képezi, akkor azt a Scope 3 ban értékelni, mérni és kezelni kell. Digitális bankok, e-kereskedelmi szereplők, médiavállalatok és SaaS szolgáltatók esetében a digitális felületek ilyen üzletileg kritikus elemek, melyek az értékelés alapján a felmérési és dekarbonizációs körbe kerülhetnek.

A digitális kibocsátás kezelése nem adminisztrációs teher, hanem működési optimalizálás

Az SBTi v2.0 megjelenése szemlélet- és paradigmaváltást vetít elő. A digitális lábnyom csökkentése ugyanis kéz a kézben jár az adatforgalom optimalizálásával: A digitális karbonlábnyom a digitális eszközök használatához szükséges energia karbonlábnyomát jelenti, amelyet az adatmozgás mértéke és az energia előállításának CO2e kibocsátása határoz meg. A Carbon.Crane mérései szerint a weboldalak esetében jelentős csökkentési potenciál azonosítható már az alapvető optimalizálási lépésekkel is. A képek méretének és formátumának optimalizálása önmagában 30 százalék feletti hatékonyság javulást eredményezhet, miközben a felhasználó számára nem okoz észlelhető különbséget a képminőségben. Ez közvetlenül csökkenti a tároláshoz, adattranszformációhoz és megjelenítéshez szükséges energiaigényt, ezáltal pedig a hatékonyságot is.

“A digitális esetében a fenntarthatóság egyúttal hatékonyságot is jelent. Az optimális videó- és képformátum, vagy betűtípus választása, a kód tisztítása mind segít abban, hogy az adott weboldal mérete kisebb legyen, így nem csak az energián, de a betöltési időn is spórolhatunk. Az Amazon sokat hivatkozott mérése szerint 100 ms-dal lassabban töltődő oldal 1%-os revenue csökkenést eredményezhet, a Shopify statisztikái pedig akár háromszoros konverzió növekedést és lényegesen kisebb lemorzsolódást mutatnak a rövidebb ha kevesebbet kell várni az adott oldal betöltődésére.”

– hívta fel a figyelmet Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója.

Üzleti szempontból is megéri

A jelentéstétel célja nem önmagában a megfelelés, hanem a minél kisebb lábnyom elérése. A vállalatok előtt két út áll: vagy csökkentik a kibocsátást, vagy karbon krediteket vásárolnak. Amit sikerül csökkenteni, azt nem kell ellentételezni, így nemcsak a fel nem használt energiamennyiség költsége takarítható meg, hanem a meg nem vásárolt karbon kreditek ára is. Kis odafigyeléssel kétszeresen spórolhatunk, ahelyett, hogy duplán költenénk.

Egy olyan időszakban, amikor a digitális szolgáltatások további robbanásszerű felfutása várható, ez az áramvonalasítás nemcsak a környezet számára előnyös, hanem kézzelfogható versenyelőnyt is biztosít. A halogatás nem jelent megoldást, attól nem lesz hatékonyabb a digitális eszközpark, ha nem mérjük és nem értjük, hogy mennyire nem az.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!