Gazdaság

A drágulások miatt egyre pesszimistább a hangulat a piacon

piacon

Tavaly novemberben fogadta el a parlament azt a törvénymódosítást, mely értelmében a nem vényköteles gyógyszereket január elsejétől csak és kizárólag patikai szakdolgozók szállíthatják ki. Az új szabályozás közel ötszáz webáruház és kiszállító partnercég működésére van hatással.

A szabályozás következtében vannak online üzletek, melyek meg fognak szűnni, mások egyszerűen profilt váltanak, azonban ennél is nagyobb problémát jelenthet sok kereskedő számára a termékek és az alapanyagok árának növekedése – hívta fel a figyelmet Jánvári András, a Multi-vitamin.hu ügyvezető igazgatója.

Az év első napján az összes jelentős patikai webáruház vagy levette a termékeket online felületeiről, vagy a vásárlók már csak személyes átvétellel vásárolhatják meg azokat, hiszen nincsen olyan logisztikájuk, amely lehetővé lenné, hogy a kiszállítást megoldják szakdolgozókkal.

A patikai webáruházakat, illetve a velük leszerződött partnercégeket érinti a január elseje óta érvényes törvénymódosítás. Volt olyan gyógyszertár, amely komoly kampányt indított még decemberben, azonban ezeket is le kellett állítaniuk

– mondta el Jánvári András.

A nem vényköteles gyógyszerek kiszállítására korábban közel ötszáz cég váltotta ki az engedélyt, melyek közül húsz-harminc jelentősebb forgalmú patikai webáruház lehetett a piacon. Ezek többsége csak a koronavírus-járvány kezdete óta jelent meg az online térben, vagyis kevesebb mint két éve

– tette hozzá a szekértő.

Csökken az online forgalom

Azon cégek, amelyek eddigi forgalmának nagyobb részét – sok esetben 80-90%-ot – a gyógyszerkészítmények tették ki, kénytelenek változtatni a profiljukon.

Természetesen a patikák a továbbiakban is árusíthatnak online dermokozmetikumokat, vitaminokat és értendkiegészítőket, azonban ezen a területen választék tekintetében hátrányban vannak a bioboltokkal, illetve a bio webáruházakkal szemben. A patikáknak ugyanis sokkal kisebb kapacitásuk van ezeknek a termékeknek a tárolására és értékesítésére, emellett sokkal kevesebb márkával állnak kapcsolatban

– emelte ki Jánvári András.

A patikákban és drogériákban továbbra is megvásárolhatjuk személyesen a vény nélkül kapható gyógyszereket, azonban mostantól sokkal kisebb az árverseny. Korábban volt rá példa, hogy 50%-os különbség volt egy adott termék esetében, ár tekintetében egy-egy online is árusító patika között.

Így, hogy a patikáknak már nincs értelme versenyezniük interneten, a különbségek szemmel láthatóan csökkennek, hiszen patikába általában a legközelebbibe, vagy az útba esőbe szoktak járni az emberek.

Ami már tíz nap elteltével is látszott, hogy sok esetben az árversenyek csitultak, és akár 20%-kal is emeltek az áron azok a patikai webáruházak, amelyek eddig a legolcsóbbak voltak

– tette hozzá Jánvári András.

A kereskedők is kénytelenek árat emelni

Vitaminok és étrendkiegészítők terén jelentős az áremelkedés, az ellátási láncok nagyon drágultak, a cégeknek komoly béremeléseket kellett végrehajtaniuk, illetve a gyártó cégek energiaárai is az egekbe szöktek – mindezt pedig ki kell termelniük. Van olyan cég, amely még 2021 nyarán emelet az árain 5-25%-kal, és most január közepén újabb 10%-kal drágul, így helyenként akár 35%-os áremelés is tapasztalható. Például a papír, így a csomagolóanyag, és ennek következtében mindenféle kiegészítő termék ára is emelkedett az elmúlt egy évben. Vannak kereskedők, akik még nem lépték meg az áremelést, csak februártól vagy márciustól fogják drágábban értékesíteni a termékeiket.

A kereskedők fenntartási költségei is nagyon sokat drágultak, így az árrést (azaz a termékekre rárakott hasznot) mindenképpen növelnie kell. Nagyon pesszimista a hangulat a piacon a drágulások miatt, ugyanis nem lehet tudni, hogy Kínában mikor robban be a koronavírus, ami további súlyos csapást jelentene az alapanyagok beszerzési árára. Mindenki, akinek van raktárhelye és tartalék tőkéje, az minél nagyobb készletet igyekszik tartani, amiből csak tud. Ez a későbbiekben kihatással lesz a forgalomra, amikor az ellátás normalizálódik

– összegezte a Multi-vitamin.hu ügyvezető igazgatója.

Gazdaság

Általános áremelés jön a Digi-nél júliusban

digi

Ahogy az várható volt, nem tartja magát a korábbi, nyomott árakhoz a Digi Távközlési Kft. új tulajdonosa, a 4iG Nyrt. A cég júliusban átfogó árkorrekciót hajt végre, évek óta először.

Júliustól a jelenlegieknél drágábban elérhető díjcsomagokat vezet be kínálatába a Digi Távközlési Kft. mely januárban került új tulajdonoshoz, a 4iG Nyrt-hez, illetve tagozódott be később az Antenna Hungária alá az új tulajdonos és az állam között létrejött megállapodásnak köszönhetően. Drágább lesz az összes (új) tévés díjcsomag, az internet- és telefonelőfizetés valamint a mobilos tarifák is – derül ki a társaság honlapján közzétett tájékoztatóból.

Az áremelés a legjobban a 2019-ben indult mobilszolgáltatás előfizetőit érinti majd, akik korábban eleve határozatlan idejű szerződést köthettek csak a Digi-vel, így az új havi díjak július 1-jétől automatikusan alkalmazhatóak az esetükben.

Számukra a Digimobil Plusz és Max tarifák havi díja egységesen 1500 forintról 1600 forintra nő, ha pedig eddig 1000 forintot fizettek, mert más Digi szolgáltatásokkal együtt igényelték a mobilt, 300 Ft-tal kell majd többet fizetniük – bár ez utóbbi jelentős, 30%-os áremelésnek minősül, a tarifa havi díja így is messze a legkedvezőbbnek számít a magyar mobilpiacon.

A nyár közepétől változik a jellemzően fiatalabb családtagok által használt Digi Junior társ-díjcsomag előfizetési díja is, a jelenlegi 500-ról 800 Ft-ra (illetve önállóan 1000-ről 1100 Ft-ra) – a mobilos díjcsomagok esetében további tarifatételek (pl. perc- és SMS-díj) nem változnak, illetve a díjcsomagokba foglalt szolgáltatásokhoz sem nyúl az operátor.

Július 1-jével új lakossági vezetékes szolgáltatások jelennek meg a Digi kínálatában, melyek tartalmukat tekintve nem hoznak semmilyen számottevő változást a legutóbb, 2019-ben bevezetett konstrukciókhoz képest, áruk azonban eltérő mértékben emelkedik azokhoz képest. A havi költségek egy olyan előfizetőnél, aki a tévé- és internetszolgáltatást, valamint a telefonszolgáltatást is a cégtől veszi igénybe (“Digi Nekem” konstrukcióval) 400 és 900 Ft közötti összeggel emelkednek a benne foglalt szolgáltatásoktól függően, ami 7-15% közti emelkedésnek felel meg.

A szolgáltató a most bejelentett áremelésekkel továbbra is a piaci átlagár alatt tartja legtöbb elérési díját, kérdés, hogy az új tulajdonos stratégiájába ez közép- és hosszútávon mennyire illeszkedik majd. A cég új menedzsmentje éppen a nyáron áll hadrendbe a telekommunikációs veterán Király István vezetésével, aki július 1-jével veszi át az Antenna Hungária Zrt. irányítását.

Forrás: HWSW

Tovább

Gazdaság

Elon Musk: a szorgos kínaiak lepipálják a lusta amerikaiakat

musk

Elon Musk a kínai munkaerőt dicsérte, szerinte az amerikai emberek munkakerülők.

Elon Musk milliárdos vállalkozó, a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója azt jósolta, hogy Kína hamarosan tele lesz sikeres elektromos járműgyártókkal, köszönhetően a nemzet erős munkamoráljának – amely tulajdonság szerinte hiányzik az Egyesült Államokból.

“Úgy gondolom, hogy Kínából nagyon erős cégek jönnek majd ki”

– mondta Musk a Financial Timesnak adott interjújában.

“Egyszerűen rengeteg szupertehetséges, szorgalmas ember van Kínában, akik erősen hisznek a gyártásban”.

Musk, aki a Forbes által több mint 225 milliárd dollárra becsült vagyonával a világ leggazdagabb embere, a kínai gyáriparban dolgozókat állította szembe amerikai társaikkal:

“Ők nem csak éjszakába, hanem hajnalba nyúlóan is dolgozni fognak. Még a gyárat sem fogják elhagyni, míg Amerikában az emberek egyenesen munkakerülők”.

A Tesla állítólag olyan munkaügyi gyakorlatokat alkalmazott a sanghaji gyárában, amelyeket az Egyesült Államokban nyilvánvalóan nem tudott vagy nem akart kipróbálni. A Bloomberg például a múlt hónapban arról számolt be, hogy egy háromhetes lezárás után a gyárban dolgozóknak az üzemben kellett aludniuk és enniük. Minden dolgozónak hálózsákot és felfújható matracot adtak, és 12 órás műszakokban kellett dolgozniuk a hét hat napján.

A washingtoni Nemzeti Munkaügyi Kapcsolatok Testülete tavaly úgy döntött, hogy a Tesla jogellenesen hallgatta ki és fenyegette meg a dolgozókat a szakszervezet megalakítására irányuló erőfeszítéseik miatt. A vállalatot egy munkavállalói per is sújtja, amiért állítólag rasszista kultúrát teremtett. Más dolgozók azzal vádolták Muskot, hogy túlságosan követelőző.

Maga a dél-afrikai születésű Musk azonban azt állítja, hogy soha nem riadt vissza a nagy munkaterheléstől, és 2018-ban a Bloombergnek azt mondta, hogy amikor az alkalmazottai komoly terhelést éreztek,

“azt akartam, hogy az enyémek még rosszabbak legyenek”.

Milliárdos mivolta ellenére a gyárban aludt, amikor a Tesla 2018-ban versenyfutásban volt, hogy teljesítse az egyik EV-jének gyártási célkitűzéseit. Akkor azt mondta a CBS Newsnak, hogy nem volt ideje hazamenni zuhanyozni, és hozzátette:

“Nem hiszem, hogy az embereknek nehézséget kellene átélniük, miközben a vezérigazgató mondjuk szabadságon van”.

Az amerikai munkamorál láthatóan romlott, mióta a Covid-19 járvány 2020-ban elkezdődött. Márciusban minden eddiginél több, 4,54 millió amerikai munkavállaló mondott fel, ami 23%-kal több, mint egy évvel korábban, így a munkaadóknak nehéz dolguk van az üres álláshelyek soha nem látott mértékű elszaporodásával. Sok esetben a munkavállalók inkább felmondtak, minthogy visszatérjenek az irodába, miután a vállalatok megszüntették a világjárvány idején bevezetett távmunkapolitikát.

Az amerikai munkavállalók termelékenysége 7,5%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest 2022 első három hónapjában, ami 1947 óta a legnagyobb visszaesés. Ugyanakkor a fajlagos munkaerőköltség közel 12%-kal megugrott, ami azt jelenti, hogy a munkáltatók sokkal többet fizettek azért, hogy sokkal kevesebbet kapjanak vissza.

Musk a múlt hónapban megállapodott a Twitter 44 milliárd dollárért történő megvásárlásáról, ami megkongatta a vészharangokat a közösségi médiaóriás alkalmazottai körében, akik közül néhányan azzal vádolták, hogy rasszista, aki “rossz irányba” fogja vinni a céget. Musk a múlt héten azt mondta, hogy nem aggódik amiatt, hogy az alkalmazottak elhagyják a Twittert, mondván: “Ez egy szabad ország”, és azok, akik nem érzik jól magukat a cégnél az ő vezetése alatt, saját elhatározásukból is távozhatnak.

Forrás: Computerworld

Tovább

Gazdaság

Először csökkent a mobiljátékok piaca

mobiljátékok

Most először fordult elő a történelem során, hogy visszaesett a mobiljátékok globális piaca, ezzel párhuzamosan a teljes alkalmazáspiac növekedése is megállt – a jelenség mögött elsősorban a pandémia lecsengését látják a kutatók.

Az idei első negyedévben megtörtént az, ami még soha a mobilos videojátékok piacán: éves szinten csökkent a szegmens árbevétele, miután a koronavírus világjárvány szorításából kiszabadultak a potenciális felhasználók, ezzel párhuzamosan költéseiket is átcsoportosították. A szegmensnek nem tett jót a legtöbb régióban elszálló infláció, valamint az ukrán-orosz konfliktust már az első negyedévben kísérő makrogazdasági folyamatok sem.

A Sensor Tower szokásos, negyedéves piaci jelentése szerint az idei első negyedévben 21,2 milliárd dollárt költöttek a mobiljátékosok az App Store-on és a Google Play Store-on keresztül különböző videojátékokra, illetve az alkalmazásokon keresztül megvásárolható tartalmakra, ami nagyjából 6%-os csökkenést jelent az egy évvel korábbi állapothoz képest. Bár a piac negyedéves viszonylatban tavaly már kétszer is visszaesést mutatott (a második és a negyedik negyedévben), most először fordult elő, hogy a számok az egy évvel korábbi állapothoz képest rosszabbak lettek.

A legnagyobb visszaesés a mobiljátékok forgalmát tekintve három legnagyobb piacon, az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában volt mérhető, ahol rendre 10, 18 és 1 százalékkal esett vissza a forgalom – a sorrend ezzel együtt nem változott, a TOP5-ös listába végén azonban történt egy helycsere, itt Németországot megelőzte Tajvan, mely a legnagyobb, 7%-os bevételnövekedést hozta a szegmensen belül.

Eközben nem változott a negyedéves alkalmazásletöltési szám, mely a pandémia kitörésével jelentősen megugrott és 2020 második negyedévében ért a csúcsra, azóta viszonylag stabil szinten áll, negyedévenként mintegy 14 milliárdos letöltési rátával.

A mobiljátékokon piaca mellett a globális alkalmazáspiac is megtorpanni látszik, a TradingPlatforms elemzése szerint az idei első negyedévben mintegy 32,5 milliárd dollárt költöttek a felhasználók a globális alkalmazás-piactereken, ami mindössze 0,6%-os, azaz hibahatáron belüli növekedés az egy évvel korábban rögzített 32,3 milliárd dollárhoz képest.

A költési hajlandóság a statisztikák szerint az App Store-ban éves szinten nőtt, a Google Play Store-ban viszont visszaesett, előbbi az összes költésből 21,8 milliárd dollárral, utóbbi 10,7 milliárd dollárral vette ki a részét.

Forrás: HWSW

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss