Connect with us

Gazdaság

Eljött az iPaaS forradalom ideje

ipaas

Három adatintegrációs projekt közül legalább egynél azon csúszik (el) az élesbe állás, hogy valamelyik rendszerben a többitől eltérően időzítették a szükséges feladatok elvégzését.

Valós idejű integrációs képességei miatt a felhőalapú MuleSoft hatékonyan és a lehető legrövidebb idő alatt képes előállítani éles környezet szintű integrációt.

Míg az új rendszereknél többnyire kiküszöbölhető a nem kompatibilis technológiák használata, könnyen kezelhetők az adatok kinyerési sebessége és az üzleti elvárások között fennálló különbségek, addig a meglévő, sokszor elavult rendszerek integrációja szinte mindig egyedi megoldásokat kíván. Márpedig egyre nagyobb a valós idejű integrációra az üzleti kereslet; a jól ismert 360 fokos ügyfélnézet például gyakran igényli az eddig több rendszerben karbantartott adatok összeszinkronizálását.

„Ezekben az esetekben sűrűn kerül elő például az MVP (Minimum Viable Product) megközelítés úgy, hogy a betervezett első projektfázisban manuális adatbetöltéssel igyekeznek minimalizálni a befektetés mértékét és csak a későbbi fázisokban szélesítik ki a befektetést egy több rendszert is összekötő integrációval.”

– mondja Tamás G. Tamás, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

Ez, a termékfejlesztésben teljesen bevettnek számító gyakorlat többnyire jelentős manuális munkát igényel, mielőtt a projekt ráfordulna a célegyenesre: a több rendszert egybekötő, valódi integrációra.

Visszatérő eset az is, amikor egy szervezetnek moduláris, fejlett és modern alapokon fejlesztett informatikai architektúrára kell áttérnie az életben maradáshoz: vagy mert egyre nehézkesebben képesek fenntartani az elavult technológiákat, vagy mert a saját IT csapatuk képtelen időben új komponenseket leszállítani. Tamás G. Tamás szerint egy meglévő rendszer újításakor gyakorta találkozunk több integrációs termék párhuzamos használatával, amelyek egységesítése, kiváltása azonnali költségcsökkentést eredményezhet.

„Amikor egy projekt tervezésénél adatintegrációra kerül a sor, mindig figyelembe kell venni a forrásrendszerek életciklusát”

– hangsúlyozza a szakember. Alaposan meg kell vizsgálni, hogy melyik rendszerhez éri meg egyáltalán integrációt kiépíteni, és melyik rendszer érett meg a kivezetésre, akár már a közeli jövőben. Az igényelt adatintegráció típusát általában az adatok betöltésének módja és gyakorisága határozza meg.

Milyen buktatókra érdemes odafigyelni a tervezés során?

Tamás G. Tamás szerint a projektek gyakran kerülnek nehéz helyzetbe amiatt, hogy nem egyeztetnek az összes integrációba bevont rendszer üzemeltetőjével a tervezett dátumokról. „Saját tapasztalataink alapján három integrációs bevezetés közül legalább egynél az hiúsítja meg az élesbe állást, hogy valamelyik rendszer másképp időzítette a szükséges feladatok elvégzését” – szögezi le a szakember. Jellegzetes példa a Salesforce, amely minden évben három kötelező frissítést tesz közzé, előre elérhető dátumokkal és hetekkel előtte tesztelhető új funkciókkal. Ehhez képest rendszeresen sérülnek meg vagy válnak teljesen működésképtelenné integrációk, amelyeket nem teszteltek le alaposan a frissítés megérkezése előtt.

Az összes ilyen buktatón segít átjutni a MuleSoft iPaaS (Integration Platfrom as a Service) technológiai megoldás, ami a Platform as a Service (PaaS) felhőkategória és az Integráció ötvözésével alakult ki.

„Kényelmes, gyors, hatékony és megbízható”

– sorolja Tamás G. Tamás az okokat, amiért az iPaaS gyorsan hódít teret az elavult, gyakran még a valós idejű integrációs képességeket is nélkülöző, költséges és legfőképpen időigényes, úgynevezett on-premise megoldásokkal szemben. A felhő képességei miatt a MuleSoft a lehető legrövidebb idő alatt és hatékonyan tud éles környezet szintű integrációt előállítani. Az iPaaS technológia másik előnye, hogy a megbízó csak annyiért fizet, amennyit használ: nincs szükség feleslegessé vált szervereket fenntartani, ezek feladatát a MuleSoft mögött felhasznált felhőszolgáltatók látják el.

Bár nem csupán Magyarországon, de még Közép-Európában is csak elterjedőfélben lévő integrációs technológiáról beszélünk, az előnyei alapján valószínűsíthető, hogy az iPaaS gyorsan népszerűvé és keresetté válik. Ebben tud segíteni a Deloitte, amelynek közép-európai szervezetében már külön csapat foglalkozik kizárólagosan integrációs problémák megoldásával.

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss