Gazdaság

Nógrádi faluból egy globális bank informatikai központjába

Tehetséges roma diákokat támogat a Morgan Stanley a „HBLF Romaster” programban.

Az előző tanévben 16 vállalat, köztük a Morgan Stanley budapesti központja vett részt a HBLF Romaster programban azzal a céllal, hogy a roma társadalomban bővüljön a megfelelő nyelvtudással és felsőfokú végzettséggel rendelkező közösség. A támogató vállalatok ehhez nemcsak anyagi segítséget nyújtanak – legalább ilyen fontos, hogy szakembereik mentorként segítik a diákokat, akik így betekintést nyerhetnek a cégeknél folyó szakmai munkába is.

Nyizsnyik Benjámin Nógrádmegyerben, egy észak-magyarországi kistelepülésen nőtt föl, szerény jövedelmű családban. Mivel unokabátyja számítógépeket szerelt, és őt is tanítgatta, Benjámin már gyermekként elhatározta, hogy informatikával szeretne foglalkozni. Jó néhány év távlatából most úgy látja, hogy valószínűleg sohasem valósult volna meg ez az álma, ha nem kerül kapcsolatba a globális bank budapesti technológiai központjának munkatársaival.

„Nem lennék diplomás és nem művelhetném ilyen szinten a szakmát, ha nem kapom meg azt a segítséget a Morgan Stanley-nél dolgozó mentoraimtól, amit diákéveimben megkaptam – mondja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tavaly mérnökinformatikusként végzett fiatalember. – A mentoraim az élet minden területén értékes tanácsokat adtak, segítettek, sok mindenben utat mutattak. Előfordult, hogy jóval a munkakezdés előtt bejöttek az irodába csak azért, hogy elmagyarázzanak nekem valamit.”

A kedvező tapasztalatok birtokában Benjamin a BSc-diploma megszerzését követően szerette volna a Morgan Stanley-nél kamatoztatni tudását, így jelentkezett a vállalat budapesti irodájába. Miután sikeresen teljesítette a felvételi procedúrát, ma szoftverfejlesztőként dolgozik a technológiai és elemző központban.

Segítség, tanulás, szorgalom: esély a munkaerőpiacon

Benjámin története ma még ritkaságnak számít. A KSH adatai szerint 18-24 éves roma fiatalok kétharmada legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik, ami jelentős hátrányt jelent a roma közösségek felzárkózása előtt. Ezért hívta életre 2007-ben a Romaster tehetséggondozó programot a Magyar Üzleti Vezetők Fóruma (HBLF). A Morgan Stanley, amely nem sokkal a program indulása előtt, 2006-ban nyitotta meg magyarországi irodáját, az elsők között csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek azóta is aktív résztvevője.

A Romaster célja, hogy segítsen azoknak a hátrányos helyzetű, roma származású, tehetséges középiskolás diákoknak, akik vállalják, hogy középfokú tanulmányaik befejezése után felsőfokú képzésben vesznek részt, így később versenyképes tudással lépnek a munkaerőpiacra – vagy tudásuk révén saját vállalkozásba fognak. Az elmúlt tizennégy évben már több száz diák kapott segítséget tanulmányaihoz a Romaster keretében, a 2020-2021-es tanév során 33-an. Közülük ketten érettségit, heten diplomát szereztek, fejlődésüket 16 vállalattól 36 mentor segítette.

A Romaster három pillérre épül:

Az első a vállalatok által biztosított anyagi támogatás, amelyet a diákok tanulmányi célokra használhatnak fel.
A második pillért azok a mentorok jelentik, akik a támogató cégeknél dolgoznak, és akikre nemcsak szakmai, de a hétköznapi életben is építhetnek a résztvevők.
A harmadik pillér a vállalatoknál biztosított gyakorlati tapasztalatszerzés lehetősége.

A kapcsolatépítés lehetősége plusz esély a továbblépésre

A program során hosszú távú, 4-6 évet átölelő kapcsolat épül ki a diákok és a mentorok között. A tanulók közben betekintést nyernek egy nagyvállalat működésébe és kultúrájába is, így később könnyebben tudnak beilleszkedni a munka világába.

„A program egyik legfőbb ereje a kapcsolatépítés lehetőségében rejlik, hiszen a kapcsolati tőke fontos erőforrás lehet a diákoknak a jövőben – mondta el Hegyesiné Orsós Éva, a HBLF Romaster Alapítvány szakmai vezetője. – Az évek során a mentorok általában jó barátai, segítő társai lesznek a diákoknak, és olyan tapasztalatokkal szolgálnak az érettségire, felvételire való felkészüléstől a szakdolgozati témaválasztáson át az állásinterjúkra való felkészülésig, amelyek a családi körben gyakran nem állnak rendelkezésre.”

Hozzájárulás a társadalmi mobilitáshoz

A Morgan Stanley-nél évek óta számos munkatárs vesz részt mentorként a Romaster programban, köztük Nagy A. Gergely is, aki nyolc éve dolgozik a Morgan Stanley-nél.

„Bár tudatában vagyok annak, hogy egy-egy tehetség felkarolása nem oldja meg százezres tömegek felzárkóztatásának kihívását, de remélem, hogy minden ilyen történet hozzájárul a társadalmi mobilitás erősödéséhez – mondta el a mentori feladatairól a szoftverfejlesztő. – Fontos része a programnak, hogy mi, a támogató vállalatoknál dolgozó mentorok megismerhetjük a diákok hátterét, a roma kultúrát és a hátrányosabb helyzetű közösségek életkörülményeit. Ez a tapasztalat elősegíti a befogadó munkahelyi környezet megteremtését is.”

A Morgan Stanley jelenleg is több diákot támogat a Romaster keretében.

„Baranya megyében lakom a családommal egy kis faluban, és az anyagi támogatás mellett fontosnak érzem a mentorom pártfogását, akitől nemcsak tanulmányaimmal kapcsolatban kaptam segítséget, hanem emberileg is számíthattam rá”

– mondta el Orsós Gábor, a Pécsi Tudományegyetem végzős mesterszakos hallgatója.

A Romaster szervesen illeszkedik a Morgan Stanley törekvéseibe. A vállalat egyik alapértéke a „giving back” filozófia, a törekvés, hogy igyekszik visszaadni a közösségnek, amelyben dolgozik. Az elmúlt 15 évben a vállalat budapesti központja támogatta a Heim Pál Gyermekkórházat, kollégái részt vettek jótékonysági evezős versenyeken a Bátor Tábor javára, innovatív technológiák használatára tanították civil szervezetek munkatársait, és pénzügyi ismereteket oktattak hátrányos helyzetű roma gyerekeknek a BAGázs Egyesülettel. A fiatalok mentorálása, az egyetemi vendégoktatás vagy középiskolás lányoknak tartott programozó szakkörök szintén részei ennek a filozófiának.

Related Topics:Bank falu globális morgan nógrád róma romaster stanley támogatás

Up Next

Kanada kitiltja a kínai Huawei Technologies-t az 5G hálózatokból

Don't Miss

Általános áremelés jön a Digi-nél júliusban

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!