Gazdaság

Nógrádi faluból egy globális bank informatikai központjába

Tehetséges roma diákokat támogat a Morgan Stanley a „HBLF Romaster” programban.

Az előző tanévben 16 vállalat, köztük a Morgan Stanley budapesti központja vett részt a HBLF Romaster programban azzal a céllal, hogy a roma társadalomban bővüljön a megfelelő nyelvtudással és felsőfokú végzettséggel rendelkező közösség. A támogató vállalatok ehhez nemcsak anyagi segítséget nyújtanak – legalább ilyen fontos, hogy szakembereik mentorként segítik a diákokat, akik így betekintést nyerhetnek a cégeknél folyó szakmai munkába is.

Nyizsnyik Benjámin Nógrádmegyerben, egy észak-magyarországi kistelepülésen nőtt föl, szerény jövedelmű családban. Mivel unokabátyja számítógépeket szerelt, és őt is tanítgatta, Benjámin már gyermekként elhatározta, hogy informatikával szeretne foglalkozni. Jó néhány év távlatából most úgy látja, hogy valószínűleg sohasem valósult volna meg ez az álma, ha nem kerül kapcsolatba a globális bank budapesti technológiai központjának munkatársaival.

„Nem lennék diplomás és nem művelhetném ilyen szinten a szakmát, ha nem kapom meg azt a segítséget a Morgan Stanley-nél dolgozó mentoraimtól, amit diákéveimben megkaptam – mondja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tavaly mérnökinformatikusként végzett fiatalember. – A mentoraim az élet minden területén értékes tanácsokat adtak, segítettek, sok mindenben utat mutattak. Előfordult, hogy jóval a munkakezdés előtt bejöttek az irodába csak azért, hogy elmagyarázzanak nekem valamit.”

A kedvező tapasztalatok birtokában Benjamin a BSc-diploma megszerzését követően szerette volna a Morgan Stanley-nél kamatoztatni tudását, így jelentkezett a vállalat budapesti irodájába. Miután sikeresen teljesítette a felvételi procedúrát, ma szoftverfejlesztőként dolgozik a technológiai és elemző központban.

Segítség, tanulás, szorgalom: esély a munkaerőpiacon

Benjámin története ma még ritkaságnak számít. A KSH adatai szerint 18-24 éves roma fiatalok kétharmada legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik, ami jelentős hátrányt jelent a roma közösségek felzárkózása előtt. Ezért hívta életre 2007-ben a Romaster tehetséggondozó programot a Magyar Üzleti Vezetők Fóruma (HBLF). A Morgan Stanley, amely nem sokkal a program indulása előtt, 2006-ban nyitotta meg magyarországi irodáját, az elsők között csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek azóta is aktív résztvevője.

A Romaster célja, hogy segítsen azoknak a hátrányos helyzetű, roma származású, tehetséges középiskolás diákoknak, akik vállalják, hogy középfokú tanulmányaik befejezése után felsőfokú képzésben vesznek részt, így később versenyképes tudással lépnek a munkaerőpiacra – vagy tudásuk révén saját vállalkozásba fognak. Az elmúlt tizennégy évben már több száz diák kapott segítséget tanulmányaihoz a Romaster keretében, a 2020-2021-es tanév során 33-an. Közülük ketten érettségit, heten diplomát szereztek, fejlődésüket 16 vállalattól 36 mentor segítette.

A Romaster három pillérre épül:

Az első a vállalatok által biztosított anyagi támogatás, amelyet a diákok tanulmányi célokra használhatnak fel.
A második pillért azok a mentorok jelentik, akik a támogató cégeknél dolgoznak, és akikre nemcsak szakmai, de a hétköznapi életben is építhetnek a résztvevők.
A harmadik pillér a vállalatoknál biztosított gyakorlati tapasztalatszerzés lehetősége.

A kapcsolatépítés lehetősége plusz esély a továbblépésre

A program során hosszú távú, 4-6 évet átölelő kapcsolat épül ki a diákok és a mentorok között. A tanulók közben betekintést nyernek egy nagyvállalat működésébe és kultúrájába is, így később könnyebben tudnak beilleszkedni a munka világába.

„A program egyik legfőbb ereje a kapcsolatépítés lehetőségében rejlik, hiszen a kapcsolati tőke fontos erőforrás lehet a diákoknak a jövőben – mondta el Hegyesiné Orsós Éva, a HBLF Romaster Alapítvány szakmai vezetője. – Az évek során a mentorok általában jó barátai, segítő társai lesznek a diákoknak, és olyan tapasztalatokkal szolgálnak az érettségire, felvételire való felkészüléstől a szakdolgozati témaválasztáson át az állásinterjúkra való felkészülésig, amelyek a családi körben gyakran nem állnak rendelkezésre.”

Hozzájárulás a társadalmi mobilitáshoz

A Morgan Stanley-nél évek óta számos munkatárs vesz részt mentorként a Romaster programban, köztük Nagy A. Gergely is, aki nyolc éve dolgozik a Morgan Stanley-nél.

„Bár tudatában vagyok annak, hogy egy-egy tehetség felkarolása nem oldja meg százezres tömegek felzárkóztatásának kihívását, de remélem, hogy minden ilyen történet hozzájárul a társadalmi mobilitás erősödéséhez – mondta el a mentori feladatairól a szoftverfejlesztő. – Fontos része a programnak, hogy mi, a támogató vállalatoknál dolgozó mentorok megismerhetjük a diákok hátterét, a roma kultúrát és a hátrányosabb helyzetű közösségek életkörülményeit. Ez a tapasztalat elősegíti a befogadó munkahelyi környezet megteremtését is.”

A Morgan Stanley jelenleg is több diákot támogat a Romaster keretében.

„Baranya megyében lakom a családommal egy kis faluban, és az anyagi támogatás mellett fontosnak érzem a mentorom pártfogását, akitől nemcsak tanulmányaimmal kapcsolatban kaptam segítséget, hanem emberileg is számíthattam rá”

– mondta el Orsós Gábor, a Pécsi Tudományegyetem végzős mesterszakos hallgatója.

A Romaster szervesen illeszkedik a Morgan Stanley törekvéseibe. A vállalat egyik alapértéke a „giving back” filozófia, a törekvés, hogy igyekszik visszaadni a közösségnek, amelyben dolgozik. Az elmúlt 15 évben a vállalat budapesti központja támogatta a Heim Pál Gyermekkórházat, kollégái részt vettek jótékonysági evezős versenyeken a Bátor Tábor javára, innovatív technológiák használatára tanították civil szervezetek munkatársait, és pénzügyi ismereteket oktattak hátrányos helyzetű roma gyerekeknek a BAGázs Egyesülettel. A fiatalok mentorálása, az egyetemi vendégoktatás vagy középiskolás lányoknak tartott programozó szakkörök szintén részei ennek a filozófiának.

Related Topics:Bank falu globális morgan nógrád róma romaster stanley támogatás

Up Next

Kanada kitiltja a kínai Huawei Technologies-t az 5G hálózatokból

Don't Miss

Általános áremelés jön a Digi-nél júliusban

Gazdaság

Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül

A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.

A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.

„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.

A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.

Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban

Képek: MediaMarkt

Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében

Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc

A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.

Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.

Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee

A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.

„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége

Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.

A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.

„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.

„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”

– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.

Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.

„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”

– húzta alá.

Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.

Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.

A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!