Gazdaság

A blokklánccal biztosított adathitelesség nélkül lőttek a digitális jövőnek

2026-ra közel 70 milliárd dolláros piaca lesz a technológiának globálisan.

Ha meghalljuk a blokklánc kifejezést, a legtöbben a bitcoinra vagy az elmúlt időszakban tapasztalható kriptopiaci hullámvasútra gondolunk, miközben a technológia jelentősége ennél sokkal messzebbre vezet. A villámgyorsan digitalizálódó mindennapokban a blokklánc jelentheti a hálózatokban megosztott információk biztonságának és hitelességének zálogát, valódi forradalmat hozva egy sor területre a bankszektortól kezdve a mezőgazdaságon és az államigazgatáson át egészen az egészségügyig és az értékesítésig. Miért fontos, hogy egyedi „ujjlenyomattal” lássuk el személyes adatainkat és hogyan lehet pénzt csinálni a tokenizációból? A Protechtor technológiai és üzleti videósorozatának adásában Solymos Gyula, a 4iG CTO tanácsadója, valamint Országh Örs, az Interticket innovációs igazgatója és a Blockchain Kompetencia Központ ügyvezetője beszélt a technológiában rejlő potenciálról, aktuális trendekről és már most elérhető megoldásokról.

A blokklánc kifejezés a kriptovaluták megjelenésével és villámgyors elterjedésével robbant be a köztudatba, napjainkra pedig már 2100 milliárd dollárt öntöttek a befektetők a piacba, nagyon úgy tűnik tehát, hogy a technológia hosszabb távra is kivívta az emberek bizalmát. De vajon mit is takar pontosan ez a szó?

„A blokklánc (ahogy a neve is jelzi) egy adatblokkokból álló digitális lánc, melynek elemei nem módosíthatók vagy hamisíthatók, vagyis a technológia lehetőséget ad arra, hogy az általunk megosztott információkat senki ne manipulálhassa. Ha valaki látta a Hálózat csapdájában című filmet – melynek főszereplője egy személyiséglopás súlyos következményeivel küzd –, az pontosan tudja, miért fontos ez átdigitalizált világunkban. Habár a kormányok, központi szervek világszerte szkeptikusak a technológiával szemben, valójában a decentralizációé a jövő: a blokkláncok széleskörű elterjedésével saját magunk rendelkezhetünk majd az adatainkkal”

– hangzott el a Protechtor témával foglalkozó adásában.

Blokklánc: az adatalapú társadalom szürke eminenciása

Fontos hangsúlyozni, hogy a blokklánc esetében egy háttértechnológiáról van szó, amely nem hoz majd olyan látványos változást az életünkbe, mint az internet elterjedése vagy éppen a mobiltelefonok megjelenése. A szakértők szerint viszont néhány éven belül már olyan alapvető fogalom lesz a mindennapokban, mint az IoT eszközök, az 5G vagy a Big Data, miközben észrevétlenül átformálja a minket körülvevő világot azzal, hogy ellenőrizetlen adatok helyett megkérdőjelezhetetlenül hiteles adatokat biztosít számunkra. Ha már aktuális trendek: a blokklánc a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás területén is óriási áttörést hozhat azzal, hogy meggyőződhetünk az algoritmusokba kerülő információk megbízhatóságáról, és arról, hogy azokat a későbbiekben sem manipulálhatja senki. A technológia kétségtelenül összefonódik a tokenizáció kifejezéssel, ami nem csak egyre népszerűbb, de óriási üzlet is egyben.

Token akkor keletkezik, ha az érzékeny adatainkat kicseréljük egy algoritmus által létrehozott számra, vagyis tokenizáljuk. Ezt napjainkban leggyakrabban a bankkártyás fizetések során, illetve az e-kereskedelemben használjuk, így gond nélkül intézhetjük a tranzakciókat a tokennel, míg a kártya valós adatait nem kell felfednünk.

„Ebben a megoldásban óriási üzleti lehetőségek rejlenek, olyanok, amelyekre egyelőre nem is gondolunk. A jövőben akár például az ingatlanokat is tokenizálhatjuk majd, így megvásárolhatunk egy négyzetméternyi területet mondjuk egy floridai nyaralóból, ezzel kereskedhetünk, ülhetünk rajta vagy továbbadhatjuk – vagyis pénzt csinálhatunk. A lényeg a technológiában van, nem kell ugyanis személyes bizalmat szavaznunk egy a föld másik felén tevékenykedő üzletkötőnek: elég ha tudjuk, hogy minden, a tranzakcióban szereplő adat és információ kétségkívül hiteles”

– fejtette ki Solymos Gyula, a 4iG CTO tanácsadója.

Blokklánc forradalmat várnak a mezőgazdaságtól a jegypiacig

A fenti példából is világosan látszik, hogy a technológia alapjaiban változtathatja meg az életünket a jövőben, ha széles körben alkalmazott megoldássá válik. Az első jó gyakorlatok az ellátási láncok átláthatóságával kapcsolatos törekvésekhez kötődnek, de hamarosan eljöhet az idő, amikor az adóbevallásunkhoz sem kell dokumentumokat kitölteni vagy kézhez kapni az M30-as nyomtatványokat, mert a folyamat teljes egésze megbízhatóan és transzparensen a digitális térben zajlik majd. A blokklánc az energiaközösségek közötti elszámolást, vagyis a teljes energiapiacot is forradalmasíthatja, megoldhatja a vitás kérdéseket az épületüzemeltetésben, de az agráriumban is nagy ugrást hozhat, ha a drónoktól érkező hiteles adatokkal óriási területek, szomszédos gazdaságok termelési számait láthatjuk egyben. A legtöbb példa persze a pénzügyi szektorból érkezik, jelenleg is zajlik az ún. Adattárca projekt hazánkban, mely lehetővé teszi, hogy az MNB, a bankok és magánszemélyek vagy cégek közös és hiteles adatbázissal rendelkezzenek, ami segíti az ügyfélelégedettség növekedését és a takarékos, minden fél számára átlátható ügyintézést.

A blokklánc nyújtotta lehetőségekre ráadásul akár teljesen új üzleti folyamatokat is fel lehet építeni, melyre nagyon jó példákat hoz a hazai jegypiacon tevékenykedő Interticket.

„A szektor természetesen régóta küzd a különböző visszaélésekkel, hamisítási kísérletekkel, főleg azóta, hogy a vásárlók könnyedén adhatják tovább a birtokukban lévő jegyeket és akár a közösségi oldalakon is nyerészkedhetnek velük. Ebben hoz majd nagy változást a tokenizáció, hiszen nem csupán egy PDF dokumentumba foglalt jegyet kapnak majd az ügyfelek, hanem egy általuk hozzáférhető tárcában található tokent. Így akár azt is kontrollálhatjuk, hogy hányszor lehet továbbadni a belépőt, illetve mennyiért, sőt, a továbbértékesítésnél is biztosíthatjuk, hogy az adott összeg egy meghatározott százaléka az előadó markát üsse”

– mondta Országh Örs, a cég innovációs igazgatója.

Magyarország felzárkózik: megalakult a Blockchain Koalíció

Idén márciusban – a technológiával foglalkozó hazai szakemberek nagy örömére – megalakult a magyar Blockchain Koalíció is, mely egy olyan fórumot kíván teremteni, ahol szélesebb körben vitathatják meg a blokklánc szerepét akár az ipar, az államigazgatás vagy bármely más szektor szereplőivel. Erre nagy igény mutatkozott, amit a jelenleg formálódó munkacsoportok száma is alátámaszt, ezek között pedig olyan is van, amely például a blokklánc és a mesterséges intelligencia találkozásának fontos kérdéseivel foglalkozik. A Koalíció ráadásul az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont kezdeményezésére valósult meg, ami biztosítja a támogató hátteret a magyar döntéshozói és jogalkotói oldalról is. Az Európai Unió egyébként 2018-ban hozta létre az Európai Blockchain Partnerséget (EBP) azzal a céllal, hogy blokklánc-alapú szolgáltatásokat hozzanak létre a polgárok, a társadalom és a gazdaság javára és kialakítsák az Európai Blockchain Szolgáltatási Infrastruktúrát – ehhez Magyarország 2019 februárjában csatlakozott. Minden jel arra mutat tehát, hogy hamarosan hazánkban is berobbanhat a technológia széles körű alkalmazása, melyet bizony a mindennapokban is érzékelhetünk majd.

Related Topics:blokklánc digitális gazdaság jövő kriptovaluta

Up Next

Hajlik a Twitter Elon Musk 44 milliárd dolláros ajánlatára

Don't Miss

A nagyobb kriptós startupokat sem kímélik a leépítések

Gazdaság

A Konecta és a Lenovo stratégiai partnersége

A Konecta, az ügyfélélmény és a digitális szolgáltatások globális piacvezetője bejelentette stratégiai szövetségét a technológiai szektor meghatározó szereplőjével, a Lenovóval. Az együttműködés a kategóriaelső technológiai megoldásokat ötvözi a fejlett ügyfélkezelési szakértelemmel, hogy alapjaiban formálja át a digitális munkahelyi megoldásokhoz és a munkavállalói élményhez fűződő piaci megközelítést.

A partnerség alapgondolata egy égető piaci kérdésre ad választ: miért épülne a digitális munkahely széttagolt IT-szerződésekre és egymástól független szolgáltatókra, ha működhetne egységes, mesterséges intelligencia által vezérelt élményplatformként is? A felek piacformáló szereplőként kívánják átírni az iparági játékszabályokat: közvetlen alternatívát kínálnak a merev, hagyományos IT-outsourcing modellekkel szemben, újradefiniálva a vállalati szolgáltatások beszerzését és üzemeltetését.

Beszállítói viszonyból stratégiai összefonódás

Ami kezdetben hagyományos partneri kapcsolatnak indult, az mára mély stratégiai együttműködéssé fejlődött. Miközben a Konecta globális programot indított saját munkahelyi infrastruktúrájának modernizálására, a Lenovo túllépett a technológiai beszállító szerepén: kulcsfontosságú partnerré vált egy olyan AI-alapú működési modell kidolgozásában, amely az automatizáció révén jelentősen csökkenti az emberi erőforrás-igényt. A Konecta globális hálózatában – amely több mint 100 000 munkavállalót érint – már megkezdődött a Lenovo szolgáltatásainak fokozatos bevezetése.

Ezzel párhuzamosan a Konecta vette át a Lenovo e-kereskedelmi tevékenységének támogatását, és a felek már tárgyalnak a CX-üzleti folyamatok kiszervezéséről (BPO), valamint az AI-támogatott szolgáltatási képességek kiterjesztéséről. A folyamatok 2025-ben, Egyiptomban sikeresen elindultak, tovább erősítve ezzel is a régió növekvő szerepét globális CX- és digitális központként.

Diszruptív modell a digitális munkahelyekért

A Konecta és a Lenovo egy közös, teljes körű digitális munkahelyi ajánlatot fejlesztett ki, amely közvetlenül versenybe száll a piacon már elterjedt, bevett rendszerekkel.

Míg korábban a vállalatok bonyolult és széttagolt ökoszisztémákra – külön eszközgyártókra, infrastruktúra-szolgáltatókra és IT-támogatókra – támaszkodtak, az új modell az egységre törekszik.

Az ajánlat a Konecta AI-vezérelt szolgáltatásmenedzsmentjére és CX-szakértelmére épít, amelyet a Lenovo a digitális munkahelyek integrátoraként emel a következő technológiai szintre. A cél a teljes technológiai ökoszisztéma egyesítése, ahol az AI-képes eszközök és a vállalati platformok közvetlenül az üzleti célokat szolgálják.

Fogyasztói szintű élmény bevezetése a szervezeti működésbe

Míg az ügyfélélmény az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül, a belső munkavállalói folyamatok gyakran továbbra is reaktívak, folyamatvezéreltek és hibajegy-alapúak maradtak. A partnerség egyik központi célja, hogy a fogyasztói CX-szabványokat a belső munkavállalói élményre is alkalmazza.

Az új modellben a munkavállalókra kiemelt ügyfélként tekintenek: az AI-alapú chat- és önkiszolgáló funkciók villámgyors ügyintézést tesznek lehetővé, míg a többcsatornás (omnichannel) elérés a kommunikáció zökkenőmentességét garantálja. Az adatközpontú személyre szabás révén a rendszer érezhetően hatékonyabbá teszi a mindennapi munkát, így az IT-támogatás egy reaktív folyamatból valódi prémium digitális szolgáltatássá lényegül át.

Jövőbe mutató alternatíva

Ahogy a vállalatok modernizálják technológiai környezetüket és a munkavállalói élményt (EX) is fejlesztik, a Konecta–Lenovo stratégiai szövetség a hagyományos IT-szolgáltatási modellekkel szemben egy jövőbe mutató alternatívát kínál.

A Konecta-Lenovo partnerség az egyszerűsítést választotta a komplexitás helyett. Az eszközpark, a háttérinfrastruktúra és a terméktámogatás egységesítésével egy olyan rugalmas szemléletmódot alakítottak ki, amely képes a digitálisan fejlett munkaerő legmagasabb igényeit is kiszolgálni.

„Ez a szövetség tükrözi azt az ambíciónkat, hogy újragondoljuk a technológia és a szolgáltatás találkozását. A Lenovo technológiai fölényének és a Konecta CX-szakértelmének ötvözésével egy olyan modellt alkottunk, amely az intelligenciára és a felhasználói elégedettségre épül”

– hangsúlyozta Julien Vidal, a Konecta csoport növekedési igazgatója (CGO).

„A Digital Workplace kezdeményezések középpontjában az áll, hogy javítsuk a munkavállalói élményt, ezáltal felszínre hozzuk a produktivitást, az innovációt, sőt még a kreativitást is”

-tette hozzá Rakshit Ghura, a Lenovo Digital Workplace Solutions alelnöke és általános igazgatója.

„A Konectával közösen segítünk a szervezeteknek abban, hogy hatékonyabb és eredményközpontúbb munkakörnyezetet teremtsenek.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már social media és Google-kampányokra is pályázhatnak a kkv-k

Új lehetőség nyílt a hazai kis- és középvállalkozások számára: immár social media és Google-kampányok megvalósítására, linképítésre, SEO- és PR-cikkek online megjelenítésére is igényelhető támogatás a Modern Vállalkozások Programján belül. A projekteket a Content’ n more (CNM) ügynökség viszi, mely tíz éve támogatja a hazai vállalkozások online láthatóságát.

A DIMOP Plusz, GINOP Plusz, valamint a Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretében elérhető pályázatok célja, hogy a kkv-k versenyképesebbé váljanak a digitális térben – olvasható honlapjukon. A CNM ügynökség 10 éve segít hazai vállalkozásokat az online térben való megjelenésben, legyen szó több milliárdos forgalommal bíró cégről, vagy pár főt foglalkoztató vállalkozásról, vagy éppen szárnyait bontogató startupról.

Támogatott Google Ads és Meta-kampányok

A pályázatok kiemelt célja a digitális jelenlét fejlesztése, amely ma már elengedhetetlen feltétele az üzleti növekedésnek. A támogatott tevékenységek között a Content’n more jóvoltából már támogatottan elérhetőek Google Ads kampányok, Meta-kampányok (Facebook és Instagram). Az ügynökség a költés optimalizálásától kezdve a teljeskörű lebonyolítást vállalja, marketingterv kidolgozásával, kreatívok gyártásával, és a kampányt megerősítő SEO-cikkek megjelenések szervezésével. „Egy vállalkozás online jelenlétének megalapozása, legyen szó Goolge vagy AI keresésekről, egyértelműen a SEO-nál kezdődik” – emeli ki Lóska Márton ügyvezető.

Szakértői segítség a kampányok tervezésében és lebonyolításában

A pályázó vállalkozások nem maradnak egyedül a kampányok megvalósítása során. Az ügynökség szakértő csapata a teljes folyamatban képes támogatást nyújtani. Hogy a kampányok folyamatosan a cégek igényeihez legyenek alakítva.

A cég komplex szemlélettel dolgozik: a marketing, a PR és az online sajtómegjelenések összehangolásával segíti a vállalkozásokat abban, hogy igény szerint ne csak direkt eladásokat produkáljanak, hanem hosszú távon is erősítsék márkájukat.

Google Ads és Facebook-kampányok: gyors eredmények, hosszú távú hatás

A jól felépített Google Ads és Facebook-kampányok nemcsak azonnali forgalmat generálnak, hanem értékes adatokat is szolgáltatnak a vállalkozások számára. A hirdetési aktivitást a SEO-alapú tartalommarketing és a célzott PR-cikkek egészítik ki, amelyek erősítik a bizalmat és javítják a láthatóságot. „Egyértelmű, hogy egy gyors készletkisöpréshez a Facebook- és Google Ads kampányok a legcélravezetőbbek

Pályázati forrásból erősíthető az online láthatóság

A Modern Vállalkozások Programján belül elérhető támogatások valódi lehetőséget kínálnak a kkv-knak arra, hogy pályázati forrásból fejlesszék digitális marketingtevékenységüket. A cél nem csupán a megjelenés, hanem az üzleti eredmény: több érdeklődő, nagyobb ismertség és erősebb piaci pozíció.

A támogatási konstrukciók segítségével a vállalkozások biztonságos, szakmailag megalapozott környezetben vághatnak bele a Google- és közösségimédia-kampányokba.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Átalakítja a blockchain az ingatlanpiacot?

A globális ingatlanpiac értéke több száz billió dollárra tehető. Az ingatlanok ma a valós eszközök (RWA – real-world assets) piacának legnagyobb szegmensét alkotják, értékének közel egyharmadát képviselve. Ráadásul az előrejelzések szerint a tokenizáció mértéke ezen a területen a következő években többszörösére nőhet. Vajon ez már forradalom? Nem feltétlenül.

A blockchain nem annyira magát az ingatlanpiacot változtatja meg, hanem inkább annak infrastruktúráját – különösen a szerződéskötés és az elszámolások módját.

Az első ingatlan-tokenizációra vélhetően 2019-ben került sor Párizsban. Egy 6,5 millió euró értékű luxusingatlant 100 tokenre bontottak, amelyeket további 100 000 egységre osztottak fel. Így összesen 10 millió „részvény” került értékesítésre. Néhány év alatt a tokenizált ingatlanpiac milliárd dolláros nagyságrendre nőtt. 2025-re már 844 aktív projekt használta a blockchain technológiát az építési és ingatlanfolyamatok támogatására – ez 13%-os növekedést jelent az előző évhez képest, és zsinórban az ötödik év volt kétszámjegyű bővüléssel.

A Spherical Insights & Consulting jelentése szerint a globális tokenizált ingatlanpiac 2033-ra elérheti a 16,51 milliárd dollárt, évi 19,5%-os átlagos növekedési ütem (CAGR) mellett. Az Entralon Hub elemzése még optimistább: szerintük az RWA értéke ebben a szektorban 19,4 milliárd dollárra nőhet 2033-ra, ami 21%-os CAGR-nek felel meg. Bármelyik előrejelzés bizonyuljon is pontosnak, a trend egyértelmű: a piac évről évre kétszámjegyű ütemben növekszik.

A Deloitte elemzői is vizsgálták a tokenizált ingatlanpiacot, azonban az ő becsléseik jóval messzebbre mutatnak. Szerintük 2035-re az RWA értéke az ingatlanszektorban akár a 4 billió dollárt is elérheti. Az ilyen jelentős eltérés aggodalomra adhat okot. Amikor az ingatlanpiac tokenizációjáról beszélünk, általában arra gondolunk, hogy a blockchain lehetővé teszi az ingatlanok digitális részekre (tokenekre) bontását, amelyek részvényekhez hasonlóan adhatók-vehetők. A Deloitte azonban jóval tágabb kontextusban vizsgálja a blockchain szerepét: számításaikba beletartoznak a jelzáloghitelek, értékpapírosítások és ingatlanalapok is.

„A blockchain technológia óriási potenciállal bír, de nem szükséges teljesen forradalmasítania az ingatlantulajdon modelljét ahhoz, hogy kulcsszerepet töltsön be az iparágban. A hitelezéshez, hitel-elszámoláshoz és ingatlanhoz kapcsolódó pénzügyi eszközök kereskedelméhez kötődő folyamatokban betöltött szerepe hónapról hónapra nő. Ezek a területek adják majd a jövőbeni piac legnagyobb részét”

– mondja Ignacio Aguirre Franco, a Bitget CMO-ja.

Az ingatlanszektorban a blockchain egyik legígéretesebb alkalmazása az úgynevezett okosszerződés (smart contract) – programozható megállapodás, amely automatikusan végrehajtódik, ha a meghatározott feltételek teljesülnek.

„Az okosszerződések használata jelentősen leegyszerűsíti és felgyorsítja a vásárlási folyamatot. A tranzakció kulcselemei kódolva vannak, és automatikusan, megváltoztathatatlan és átlátható módon hajtódnak végre. Ez nemcsak a harmadik felek – például ügyvédek, közjegyzők, bankok, brókerek vagy bíróságok – szükségességét csökkenti, hanem a tranzakciós költségeket is. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az okosszerződések sikere a bemeneti adatok pontosságán múlik. A blockchain garantálja a végrehajtás helyességét, de nem az adatok pontosságát”

– magyarázza Ignacio Aguirre Franco.

Ez azt jelentheti, hogy bár a közvetítők szerepe a szerződéskötésnél csökkenhet, az adatok ellenőrzésében továbbra is fontosak maradhatnak. Azonban mielőtt az okosszerződések széles körben elterjednének az ingatlanpiacon, a jogszabályi környezetnek is alkalmazkodnia kell. Európa legtöbb országában az ingatlantulajdon átruházásához jelenleg közjegyzői okirat és nyilvántartási bejegyzés szükséges.

A tokenizáció egyik legnagyobb előnye a töredéktulajdon (fractional ownership) lehetősége, amely jelentősen csökkenti a belépési küszöböt. Az eszközök digitális részekre bontásával a kisbefektetők is vásárolhatnak egy ingatlanból vagy egy több eszközt tartalmazó alapból. Ez nemcsak a befektetések hozzáférhetőségét növeli, hanem a következő évtizedben akár több billió dollárral is bővítheti a teljes szektort. Emellett a tokenizáció új, globális befektetési termékek létrehozását is lehetővé teszi, fokozatosan nemzetközivé téve az ingatlanpiacot, és növelve annak likviditását.

Decentralizált, elosztott és manipulációval szemben ellenálló adatbázisként a blockchain akár az ingatlan-nyilvántartásokat is kiválthatja. Biztosítja az adatok megváltoztathatatlanságát és az ingatlanok teljes történetének átláthatóságát – ami kulcsfontosságú a nyilvántartások szempontjából. A blockchainen tárolt adatok valós idejű hozzáférést biztosíthatnak, és jelentősen csökkenthetik a csalások – például a dupla értékesítés vagy rejtett terhek – kockázatát.

Ezt már több ország is felismerte: például Grúzia 2016-ban tesztelt blockchain-alapú földhivatali rendszert, míg Svédországban a Lantmäteriet végzett hasonló pilot projektet. Bár a svéd projektet végül leállították, Grúzia fontolgatja a nyilvántartás blockchainre helyezését és az ingatlanok tokenizációját állami infrastruktúrán keresztül.

„Grúzia és Svédország tapasztalatai azt mutatják, hogy a blockchain az ingatlan-nyilvántartásokban leginkább kiegészítő rétegként működik. Nem váltja ki teljesen a meglévő intézményeket, és még a legfejlettebb megoldások sem szüntetik meg az állam szerepét, de jelentősen növelhetik a biztonságot és az átláthatóságot”

– mondja egy Bitget-szakértő.

A blockchain széles körű alkalmazása technológiailag már megvalósítható, de számos akadály továbbra is fennáll. A legnagyobb ezek közül a jogi szabályozás. Az ingatlantulajdon több százezer társtulajdonos közötti megosztása új szabályokat igényel, amelyek meghatározzák a tulajdonosi jogokat, a társasházakkal való kapcsolatot és az állam hozzáférését a titkosított adatokhoz. Emellett a nemzeti szabályozások közötti különbségek megnehezítik a nemzetközi befektetéseket és növelik a jogi kockázatokat.
A technikai kihívások sem elhanyagolhatók: a svéd példa jól mutatja, milyen összetett feladat a blockchain integrálása a meglévő rendszerekbe.
Ehhez társulnak a kulturális és edukációs akadályok is. A blockchain továbbra is kevéssé ismert a kriptovilágon kívül, és sok befektető, bróker vagy tanácsadó óvatosan viszonyul az új megoldásokhoz. A biztonság kérdése szintén fontos:

„A technológia esetében sosem zárható ki teljesen egy kibertámadás kockázata, de a többrétegű biztonsági rendszerek jelentősen csökkentik ennek esélyét és következményeit”

– teszi hozzá Ignacio Aguirre Franco.

A blockchain technológia még mindig újdonságnak számít az ingatlanszektorban. A tokenizáció jelenleg az ingatlanpiac csupán töredékét teszi ki. Rövid távon nem fogja teljesen átalakítani az iparágat, de már most is fokozatosan formálja annak infrastruktúráját és befektetési gyakorlatát. Ahogyan a bankrendszerben, itt is először a folyamatok egyszerűsítését és az automatizációt hozza el – és csak ezt követően nyílhat meg az út a tulajdonlási modellek és az eszközkereskedelem mélyebb átalakulása előtt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!