Gazdaság

A blokklánccal biztosított adathitelesség nélkül lőttek a digitális jövőnek

2026-ra közel 70 milliárd dolláros piaca lesz a technológiának globálisan.

Ha meghalljuk a blokklánc kifejezést, a legtöbben a bitcoinra vagy az elmúlt időszakban tapasztalható kriptopiaci hullámvasútra gondolunk, miközben a technológia jelentősége ennél sokkal messzebbre vezet. A villámgyorsan digitalizálódó mindennapokban a blokklánc jelentheti a hálózatokban megosztott információk biztonságának és hitelességének zálogát, valódi forradalmat hozva egy sor területre a bankszektortól kezdve a mezőgazdaságon és az államigazgatáson át egészen az egészségügyig és az értékesítésig. Miért fontos, hogy egyedi „ujjlenyomattal” lássuk el személyes adatainkat és hogyan lehet pénzt csinálni a tokenizációból? A Protechtor technológiai és üzleti videósorozatának adásában Solymos Gyula, a 4iG CTO tanácsadója, valamint Országh Örs, az Interticket innovációs igazgatója és a Blockchain Kompetencia Központ ügyvezetője beszélt a technológiában rejlő potenciálról, aktuális trendekről és már most elérhető megoldásokról.

A blokklánc kifejezés a kriptovaluták megjelenésével és villámgyors elterjedésével robbant be a köztudatba, napjainkra pedig már 2100 milliárd dollárt öntöttek a befektetők a piacba, nagyon úgy tűnik tehát, hogy a technológia hosszabb távra is kivívta az emberek bizalmát. De vajon mit is takar pontosan ez a szó?

„A blokklánc (ahogy a neve is jelzi) egy adatblokkokból álló digitális lánc, melynek elemei nem módosíthatók vagy hamisíthatók, vagyis a technológia lehetőséget ad arra, hogy az általunk megosztott információkat senki ne manipulálhassa. Ha valaki látta a Hálózat csapdájában című filmet – melynek főszereplője egy személyiséglopás súlyos következményeivel küzd –, az pontosan tudja, miért fontos ez átdigitalizált világunkban. Habár a kormányok, központi szervek világszerte szkeptikusak a technológiával szemben, valójában a decentralizációé a jövő: a blokkláncok széleskörű elterjedésével saját magunk rendelkezhetünk majd az adatainkkal”

– hangzott el a Protechtor témával foglalkozó adásában.

Blokklánc: az adatalapú társadalom szürke eminenciása

Fontos hangsúlyozni, hogy a blokklánc esetében egy háttértechnológiáról van szó, amely nem hoz majd olyan látványos változást az életünkbe, mint az internet elterjedése vagy éppen a mobiltelefonok megjelenése. A szakértők szerint viszont néhány éven belül már olyan alapvető fogalom lesz a mindennapokban, mint az IoT eszközök, az 5G vagy a Big Data, miközben észrevétlenül átformálja a minket körülvevő világot azzal, hogy ellenőrizetlen adatok helyett megkérdőjelezhetetlenül hiteles adatokat biztosít számunkra. Ha már aktuális trendek: a blokklánc a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás területén is óriási áttörést hozhat azzal, hogy meggyőződhetünk az algoritmusokba kerülő információk megbízhatóságáról, és arról, hogy azokat a későbbiekben sem manipulálhatja senki. A technológia kétségtelenül összefonódik a tokenizáció kifejezéssel, ami nem csak egyre népszerűbb, de óriási üzlet is egyben.

Token akkor keletkezik, ha az érzékeny adatainkat kicseréljük egy algoritmus által létrehozott számra, vagyis tokenizáljuk. Ezt napjainkban leggyakrabban a bankkártyás fizetések során, illetve az e-kereskedelemben használjuk, így gond nélkül intézhetjük a tranzakciókat a tokennel, míg a kártya valós adatait nem kell felfednünk.

„Ebben a megoldásban óriási üzleti lehetőségek rejlenek, olyanok, amelyekre egyelőre nem is gondolunk. A jövőben akár például az ingatlanokat is tokenizálhatjuk majd, így megvásárolhatunk egy négyzetméternyi területet mondjuk egy floridai nyaralóból, ezzel kereskedhetünk, ülhetünk rajta vagy továbbadhatjuk – vagyis pénzt csinálhatunk. A lényeg a technológiában van, nem kell ugyanis személyes bizalmat szavaznunk egy a föld másik felén tevékenykedő üzletkötőnek: elég ha tudjuk, hogy minden, a tranzakcióban szereplő adat és információ kétségkívül hiteles”

– fejtette ki Solymos Gyula, a 4iG CTO tanácsadója.

Blokklánc forradalmat várnak a mezőgazdaságtól a jegypiacig

A fenti példából is világosan látszik, hogy a technológia alapjaiban változtathatja meg az életünket a jövőben, ha széles körben alkalmazott megoldássá válik. Az első jó gyakorlatok az ellátási láncok átláthatóságával kapcsolatos törekvésekhez kötődnek, de hamarosan eljöhet az idő, amikor az adóbevallásunkhoz sem kell dokumentumokat kitölteni vagy kézhez kapni az M30-as nyomtatványokat, mert a folyamat teljes egésze megbízhatóan és transzparensen a digitális térben zajlik majd. A blokklánc az energiaközösségek közötti elszámolást, vagyis a teljes energiapiacot is forradalmasíthatja, megoldhatja a vitás kérdéseket az épületüzemeltetésben, de az agráriumban is nagy ugrást hozhat, ha a drónoktól érkező hiteles adatokkal óriási területek, szomszédos gazdaságok termelési számait láthatjuk egyben. A legtöbb példa persze a pénzügyi szektorból érkezik, jelenleg is zajlik az ún. Adattárca projekt hazánkban, mely lehetővé teszi, hogy az MNB, a bankok és magánszemélyek vagy cégek közös és hiteles adatbázissal rendelkezzenek, ami segíti az ügyfélelégedettség növekedését és a takarékos, minden fél számára átlátható ügyintézést.

A blokklánc nyújtotta lehetőségekre ráadásul akár teljesen új üzleti folyamatokat is fel lehet építeni, melyre nagyon jó példákat hoz a hazai jegypiacon tevékenykedő Interticket.

„A szektor természetesen régóta küzd a különböző visszaélésekkel, hamisítási kísérletekkel, főleg azóta, hogy a vásárlók könnyedén adhatják tovább a birtokukban lévő jegyeket és akár a közösségi oldalakon is nyerészkedhetnek velük. Ebben hoz majd nagy változást a tokenizáció, hiszen nem csupán egy PDF dokumentumba foglalt jegyet kapnak majd az ügyfelek, hanem egy általuk hozzáférhető tárcában található tokent. Így akár azt is kontrollálhatjuk, hogy hányszor lehet továbbadni a belépőt, illetve mennyiért, sőt, a továbbértékesítésnél is biztosíthatjuk, hogy az adott összeg egy meghatározott százaléka az előadó markát üsse”

– mondta Országh Örs, a cég innovációs igazgatója.

Magyarország felzárkózik: megalakult a Blockchain Koalíció

Idén márciusban – a technológiával foglalkozó hazai szakemberek nagy örömére – megalakult a magyar Blockchain Koalíció is, mely egy olyan fórumot kíván teremteni, ahol szélesebb körben vitathatják meg a blokklánc szerepét akár az ipar, az államigazgatás vagy bármely más szektor szereplőivel. Erre nagy igény mutatkozott, amit a jelenleg formálódó munkacsoportok száma is alátámaszt, ezek között pedig olyan is van, amely például a blokklánc és a mesterséges intelligencia találkozásának fontos kérdéseivel foglalkozik. A Koalíció ráadásul az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont kezdeményezésére valósult meg, ami biztosítja a támogató hátteret a magyar döntéshozói és jogalkotói oldalról is. Az Európai Unió egyébként 2018-ban hozta létre az Európai Blockchain Partnerséget (EBP) azzal a céllal, hogy blokklánc-alapú szolgáltatásokat hozzanak létre a polgárok, a társadalom és a gazdaság javára és kialakítsák az Európai Blockchain Szolgáltatási Infrastruktúrát – ehhez Magyarország 2019 februárjában csatlakozott. Minden jel arra mutat tehát, hogy hamarosan hazánkban is berobbanhat a technológia széles körű alkalmazása, melyet bizony a mindennapokban is érzékelhetünk majd.

Related Topics:blokklánc digitális gazdaság jövő kriptovaluta

Up Next

Hajlik a Twitter Elon Musk 44 milliárd dolláros ajánlatára

Don't Miss

A nagyobb kriptós startupokat sem kímélik a leépítések

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Alig veszünk már fel készpénzt

A jegybanki statisztikák szerint a bankkártya forgalom évtizedekkel ezelőtti felfutása óta nem volt példa arra, hogy ne érte volna el a 20 millió darabot az egy negyedév alatt végrehajtott készpénzfelvételi tranzakciók száma, mint most tavasszal.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a falvakba helyezett „buta”, egyfunkciós ATM-ek helyett a bankfiókok szolgáltatásának egy részét kiváltani képes okos ATM-ek járásközpontokba telepítésével érdemben lehetne javítani a vidéki lakosság hozzáférését a pénzügyi szolgáltatásokhoz.

A hazai bankkártya használati szokások nem támasztják alá azt, hogy égetően nagy szükség lenne a hazai készpénzkiadó ATM-hálózat drasztikus fejlesztésére.

A Magyar Nemzeti Bank másfél évtizedre visszanyúlóan fellelhető statisztikái szerint ugyanis eddig nem volt arra példa, hogy egyetlen negyedév alatt ne érte volna el a készpénzfelvételek száma a 20 millió darabot, mint az történt 2025 első negyedévében – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A hátunk mögött hagyott negyedévben a készpénzfelvételek száma alig haladta meg a 19 millió darabot, az egy évvel korábbi szinthez képest a visszaesés 7,8 százalékos. Azaz több mint 1,6 millióval kevesebbszer járultak az ATM-ekhez az ügyfelek.

Gergely Péter szerint a csökkenés trendszerű: éves szinten a tranzakciók száma utoljára három éve, 2022. II. negyedévében növekedett, ám a most megtapasztalt mértékű zuhanásra 2021 óta nem volt példa.

Felgyorsult a hálózatbővítés, de az új szabály teljesíthetetlennek tűnik

A szakértője szerint eközben számottevően bővült a készpénzfelvételi lehetőségek száma: az idei első negyedév végén már 5 212 ATM működött Magyarországon. Az elfogadó hálózat egyetlen év alatt 332 egységgel bővült, a növekedés mértéke a 7 százalékot közelíti.

Éves szinten ilyen mértékű hálózatbővítésre – amióta az MNB nyilvános statisztikák rendelkezésre állnak – nem volt még példa. Jól láthatóan az ATM-hálózat bővítése azóta gyorsult fel, amióta az MNB ezt előírta a bankoknak 2023-ban.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ugyanakkor az is jól látható, hogy a fejlesztésekhez idő kell, hiszen a hálózatbővítés igazából csak 2024. III. negyedévétől pörgött fel. E tekintetben is kérdéses, reális elvárás lehet- e az a jogszabályi előírás, amely az év végéig írná elő az 1 000 főt meghaladó települések mindegyikére az ATM-telepítést. Ez ugyanis szűk fél év alatt több, mint 500 készülék kihelyezését tenné szükségessé, ami teljesíthetetlennek tűnik.

Több ATM, kisebb forgalom

Gergely Péter szerint az ATM-ek rentábilis működtetéséhez érdemi bankkártyaforgalomra lenne szükség, márpedig a forgalom drasztikus csökkenése és a hálózat bővülése együttesen azt eredményezte, hogy egy-egy készpénzkiadó automata naponta átlagosan már csak 40 tranzakciót bonyolít. Hét éve, 2018-ban ez a szám még meghaladta a 60-at. Ha a kistelepülésekre is elviszik a készülékeket, akkor ez a használati arány tovább csökken majd.

A limitemelés szükséges volt

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ugyanakkor az elmúlt hetek szabályozásának van egy olyan készpénzfelvétellel kapcsolatos része, amelyre vita nélkül szükség volt. Az ugyanis előírja a pénzintézetek számára, hogy egy-egy készpénzfelvételi tranzakció során az automatából felvehető összegnek minimálisan el kell érnie a 150  000 forintot.

Gergely Péter arra emlékeztet, hogy az egy készpénzfelvételi tranzakcióra jutó átlagérték 2022 tavasza óta meghaladja a 100 000 forintot, sőt az idei első negyedévben története során először átlépte a 110 ezer forintot. Ennek köszönhetően miközben a készpénzfelvételek darabszáma a már említett nyolc százalékot közelítő mértékben csökkent éves összevetésben, az automatákból kinyert összeg lényegében nem változott, 2 095 milliárd forint volt a negyedévben.

„Buta” falusi ATM helyett „automata bankfiókot” a járásközpontokba

Gergely Péter szerint szükség van a hálózatbővítésre – ám a települések helyett inkább a forgalmas ellátási központokba – pl. járásközpontokba – lenne érdemes automatákat helyezni.

Az ügyfelek érdekét ráadásul a szakértő szerint jobban szolgálná, ha ezeken a helyeken az egyfunkciós, csak készpénzkiadásra alkalmas ATM-ek helyett korszerű, készpénzbefizetésre és egyéb szolgáltatásokra (számlabefizetés, telefonfeltöltés stb.) alkalmas készülékek kerülnének, hiszen ezek révén a kistelepülések lakói is sokkal több pénzügyi szolgáltatáshoz férhetnének hozzá. Ma már egy korszerű ATM ugyanis lényegében bankfióki szintű szolgáltatást tud nyújtani – emlékeztet a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A nyár robbantja be igazán a személyi kölcsön piacot

Egy friss banki felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 2 százaléka finanszírozná banki hitelből a nyaralását, illetve 1 százalék kérne barátoktól, családtagoktól kölcsönt ilyen célra.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ennek némileg ellentmond, hogy az MNB statisztikái alapján rendszerint a nyári hónapok valamelyike jelenti darabszámban a csúcsot a személyi hiteleknél.

Bár saját bevallásuk szerint kevesen finanszírozzák a nyaralásukat banki hitelből, a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint mégis jellemzően a nyári hónapok valamelyikén történik a legtöbb folyósítás. Tavaly például átlagosan havi 25 385 darab szerződést kötöttek a bankok, miközben júliusban 30 982 darabot, ami a legmagasabb érték volt 2024-ben. Ugyanakkor a szerződéses összeg nem júliusban volt a legmagasabb: ekkor 67,1 milliárd forint értékben vettek fel fedezetlen hitelt a magyarok, miközben a legerősebb hónap a december volt 85,4 milliárd forinttal.

Emiatt a nyári hónapokban alacsonyabb az átlagos hitelösszeg is: 2024-ben átlagosan 2,55 millió forintot vettek fel a magyarok, míg a nyári hónapokban 2,39 millió forint volt az átlag. Vagyis többen igényelnek ilyenkor ingatlanfedezet nélküli hitelt, ám általában kisebb összegre van szükségük – jegyzi meg Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Nyaralásra gyorsan, számlanyitás nélkül kell a hitel

A nyáron felvett hitelek esetében az ügyfelek részéről gyakori igény, hogy akár 1-2 millió forintot meghaladó hitelösszeget is gyorsan tudjanak felvenni, mégpedig anélkül, hogy az adott banknál ehhez számlát kellene nyitni. Gergely Péter szerint ez az elvárás az úgynevezett PSD2-alapú jövedelem-ellenőrzésnek köszönhetően már mind több helyen meg is valósítható.

Ez egy uniós irányelv, amely a bankolás digitalizációját segíti. Ennek során az ügyfél beleegyezésével egy fintech szolgáltató vagy egy másik bank rövid időre betekinthet a hitelbírálathoz szükséges bankszámla-információkba.

Ilyen megoldással dolgozik például a Trive Bank, ahol kizárólag online lehet hitelt igényelni, akár munkaidőn kívül és hétvégén is. A hiteligénylés gyors és egyszerű, szelfivel elvégezhető, és a pénz akár 15 percen belül is a számlán lehet.

A bank nem kéri, hogy bankszámlát nyisson nála az ügyfél, a pénzt pedig az általa megjelölt számlára utalja. Előny még, hogy 11 hazai bank netbankjával működik az információmegosztás, így gyakorlatilag bárhol is van számlája valakinek, igényelheti a hitelüket. A Trive Bank eHitel Expressz személyi kölcsönével 450 ezer forint igényelhető 6 hónapos futamidőre, a kamat pedig fix 12 százalék.

Hasonlóan működik a Cofidis Bank Fapados kölcsöne, ami akár 20 perc alatt is igényelhető, a bírálathoz szükséges adatok elektronikus átadásával. A lehetséges hitelösszeg 20 perces igénylés esetén 1 millió és 3 millió forint között lehet. A 20 perces kölcsönt feltétele, hogy az igénylőnek legyen kártya alapú személyi igazolványa, illetve a számlavezető bankja a K&H, az MBH vagy az OTP legyen.

Saját ügyfeleknek több bank is ad gyorskölcsönt

Több bank is biztosít arra lehetőséget a saját ügyfeleinek, hogy mobilapplikáción keresztül online igényeljenek kölcsönt. Ehhez azonban rendszerint az szükséges, hogy már hónapok óta a bank ügyfele legyen az igénylő, és a jövedelme is oda érkezzen.

A CIB Bank ügyfelei, ha jogosultak az előzetesen jóváhagyott hitelajánlatra, akkor egy egyszerű, teljes mértékben online folyamaton keresztül igényelhetnek kölcsönt.

Az Erste Bank ügyfelei a George applikáción keresztül mindössze néhány kattintással tudnak személyi kölcsönt igényelni.

A K&H Bank ügyfelei ugyancsak pár perc alatt igényelhetnek gyorskölcsönt. Ehhez szükséges, hogy legalább 6 hónapja a bankhoz érkezzen a jövedelmük, és az legalább a minimálbér összegét elérje. A számlájukat azonban egyedül kell használniuk, és rendelkezniük kell mobilbank vagy e-bank hozzáféréssel.

Az OTP Banknak szintén van a nap 24 órájában igényelhető gyorskölcsöne meglévő ügyfelek számára. A kölcsönt akkor igényelhetik, ha rendszeres jövedelmük az OTP-hez érkezik, és rendelkeznek internetbank hozzáféréssel.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megnyílt a harmadik pénzcsap: akár teljesen ingyenes lehet a szigetelés – mégis kevesen tudnak róla

Új lehetőség nyílt meg a magyar háztartások előtt az energiahatékonysági felújítások finanszírozására: az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretében akár teljes padlásfödém-szigetelést vagy több százezer forintos hozzájárulást lehet kapni fűtéskorszerűsítésre, homlokzatszigetelésre.

A Mapei Kft. szerint a támogatás jelentős része kihasználatlan marad, mert a lakosság túlnyomó része nem is hallott róla.

2025 nyarán háromféle államilag támogatott otthonfelújítási konstrukció fut párhuzamosan, amelyek kombinálhatók egymással: a vidéki felújítási támogatás, a 0 százalékos energetikai hitel, valamint az EKR. A Mapei Kft. szakértői szerint utóbbi a legnagyobb meglepetést hozhatja, hiszen nem kell rá pályázni, nem kell hozzá jövedelemvizsgálat, életkori megkötés vagy értékbecslés – mégis akár milliós nagyságrendű támogatásra jogosít.

„Az EKR-rel a szolgáltatók szó szerint megvásárolják tőlünk az energiamegtakarítást”

– fogalmaz Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. Az energiaszolgáltatókat jogszabály kötelezi arra, hogy évente meghatározott mennyiségű energiamegtakarítást érjenek el. Ezt részben lakossági korszerűsítések támogatásával teljesítik. A felújítás után kiállított energiamegtakarítási tanúsítványokat (HEM) a kivitelezők gyűjtik be, a pénzügyi elszámolás ezen keresztül történik – így a lakosság számára az eljárás gyors és egyszerű marad.

A támogatás típusa függ a korszerűsítés fajtájától: padlásfödém-szigetelés esetén akár 100 százalékos költségfinanszírozás is elérhető, homlokzatszigetelés vagy nyílászárócsere esetén pedig 30–40 százalékos támogatási arány a jellemző. A kivitelezők már 2023-ban több mint 40 ezer ilyen felújítást végeztek el EKR-keretből – jellemzően teljesen térítésmentesen.

Bár az EKR-támogatás igényléséhez nem szükséges pályázatot benyújtani, a támogatás feltétele a megfelelő dokumentáció biztosítása. A kivitelezésről előtte-utána fotókat kell készíteni, elengedhetetlen a vállalkozói szerződés megléte, és igazolni kell a munkálatok megvalósulását is – ezek hiányában a támogatás nem hívható le.

Június 12-én lép életbe a módosított jogszabály: ennek értelmében emelkedik az energiaszolgáltatók által elérendő megtakarítási mennyiség, nő a támogatható intézkedések köre, valamint több támogatás jár a komplex, több munkát tartalmazó felújítások után.

„Az EKR az egyetlen olyan lakossági felújítási támogatási forma Magyarországon, amelyhez nem kell pályázatot írni, mégis több százezer forint megtakarítást jelenthet. A háromféle támogatás összehangolt kihasználásával egy-egy háztartás akár 6–7 millió forintos felújítást is finanszírozhat, minimális önerővel”

– hangsúlyozza Markovich Béla.

Akik energiahatékonysági felújításon gondolkodnak, mielőbb kezdjék el a tájékozódást, és ha lehet, vonjanak be energetikai vagy pályázati tanácsadót a folyamat gördülékeny és szabályszerű lebonyolítása érdekében. Érdemes már most megkezdeni a tervezést, ugyanis a piaci előrejelzések szerint az év második felében várhatóan emelkedni fognak az építőanyagárak, miközben a kivitelezői kapacitások szűkülhetnek. Aki időben lép, az nemcsak jelentős összegeket takaríthat meg, hanem elkerülheti a későbbi torlódásokat és hosszabb várakozási időket is.

Mi az az EKR?

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) egy 2021 óta működő jogszabályi keret, amely kötelező energiamegtakarítást ír elő a szolgáltatóknak. A rendszer működése során a vállalatok a lakosság által elért energiahatékonysági eredményeket is beszámíthatják, így közvetetten finanszírozzák az otthoni korszerűsítéseket. A tanúsított megtakarítást a kivitelezők HEM (Hiteles Energiamegtakarítás) formájában gyűjtik be, és elszámolják a szolgáltatók felé.

További hasznos információk és gyakorlati tanácsok elérhetők a témában a Mapei TV 237. adásában, amely megtekinthető a következő linken: https://www.facebook.com/bela.markovich/posts/pfbid0QF7zFUooGCg5bhLywy4BfBkahM2Rvii1EifmHGZ6SMaQrsx1f6759vn3fCmkQ1Afl.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!