Gazdaság

A blokklánccal biztosított adathitelesség nélkül lőttek a digitális jövőnek

2026-ra közel 70 milliárd dolláros piaca lesz a technológiának globálisan.

Ha meghalljuk a blokklánc kifejezést, a legtöbben a bitcoinra vagy az elmúlt időszakban tapasztalható kriptopiaci hullámvasútra gondolunk, miközben a technológia jelentősége ennél sokkal messzebbre vezet. A villámgyorsan digitalizálódó mindennapokban a blokklánc jelentheti a hálózatokban megosztott információk biztonságának és hitelességének zálogát, valódi forradalmat hozva egy sor területre a bankszektortól kezdve a mezőgazdaságon és az államigazgatáson át egészen az egészségügyig és az értékesítésig. Miért fontos, hogy egyedi „ujjlenyomattal” lássuk el személyes adatainkat és hogyan lehet pénzt csinálni a tokenizációból? A Protechtor technológiai és üzleti videósorozatának adásában Solymos Gyula, a 4iG CTO tanácsadója, valamint Országh Örs, az Interticket innovációs igazgatója és a Blockchain Kompetencia Központ ügyvezetője beszélt a technológiában rejlő potenciálról, aktuális trendekről és már most elérhető megoldásokról.

A blokklánc kifejezés a kriptovaluták megjelenésével és villámgyors elterjedésével robbant be a köztudatba, napjainkra pedig már 2100 milliárd dollárt öntöttek a befektetők a piacba, nagyon úgy tűnik tehát, hogy a technológia hosszabb távra is kivívta az emberek bizalmát. De vajon mit is takar pontosan ez a szó?

„A blokklánc (ahogy a neve is jelzi) egy adatblokkokból álló digitális lánc, melynek elemei nem módosíthatók vagy hamisíthatók, vagyis a technológia lehetőséget ad arra, hogy az általunk megosztott információkat senki ne manipulálhassa. Ha valaki látta a Hálózat csapdájában című filmet – melynek főszereplője egy személyiséglopás súlyos következményeivel küzd –, az pontosan tudja, miért fontos ez átdigitalizált világunkban. Habár a kormányok, központi szervek világszerte szkeptikusak a technológiával szemben, valójában a decentralizációé a jövő: a blokkláncok széleskörű elterjedésével saját magunk rendelkezhetünk majd az adatainkkal”

– hangzott el a Protechtor témával foglalkozó adásában.

Blokklánc: az adatalapú társadalom szürke eminenciása

Fontos hangsúlyozni, hogy a blokklánc esetében egy háttértechnológiáról van szó, amely nem hoz majd olyan látványos változást az életünkbe, mint az internet elterjedése vagy éppen a mobiltelefonok megjelenése. A szakértők szerint viszont néhány éven belül már olyan alapvető fogalom lesz a mindennapokban, mint az IoT eszközök, az 5G vagy a Big Data, miközben észrevétlenül átformálja a minket körülvevő világot azzal, hogy ellenőrizetlen adatok helyett megkérdőjelezhetetlenül hiteles adatokat biztosít számunkra. Ha már aktuális trendek: a blokklánc a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás területén is óriási áttörést hozhat azzal, hogy meggyőződhetünk az algoritmusokba kerülő információk megbízhatóságáról, és arról, hogy azokat a későbbiekben sem manipulálhatja senki. A technológia kétségtelenül összefonódik a tokenizáció kifejezéssel, ami nem csak egyre népszerűbb, de óriási üzlet is egyben.

Token akkor keletkezik, ha az érzékeny adatainkat kicseréljük egy algoritmus által létrehozott számra, vagyis tokenizáljuk. Ezt napjainkban leggyakrabban a bankkártyás fizetések során, illetve az e-kereskedelemben használjuk, így gond nélkül intézhetjük a tranzakciókat a tokennel, míg a kártya valós adatait nem kell felfednünk.

„Ebben a megoldásban óriási üzleti lehetőségek rejlenek, olyanok, amelyekre egyelőre nem is gondolunk. A jövőben akár például az ingatlanokat is tokenizálhatjuk majd, így megvásárolhatunk egy négyzetméternyi területet mondjuk egy floridai nyaralóból, ezzel kereskedhetünk, ülhetünk rajta vagy továbbadhatjuk – vagyis pénzt csinálhatunk. A lényeg a technológiában van, nem kell ugyanis személyes bizalmat szavaznunk egy a föld másik felén tevékenykedő üzletkötőnek: elég ha tudjuk, hogy minden, a tranzakcióban szereplő adat és információ kétségkívül hiteles”

– fejtette ki Solymos Gyula, a 4iG CTO tanácsadója.

Blokklánc forradalmat várnak a mezőgazdaságtól a jegypiacig

A fenti példából is világosan látszik, hogy a technológia alapjaiban változtathatja meg az életünket a jövőben, ha széles körben alkalmazott megoldássá válik. Az első jó gyakorlatok az ellátási láncok átláthatóságával kapcsolatos törekvésekhez kötődnek, de hamarosan eljöhet az idő, amikor az adóbevallásunkhoz sem kell dokumentumokat kitölteni vagy kézhez kapni az M30-as nyomtatványokat, mert a folyamat teljes egésze megbízhatóan és transzparensen a digitális térben zajlik majd. A blokklánc az energiaközösségek közötti elszámolást, vagyis a teljes energiapiacot is forradalmasíthatja, megoldhatja a vitás kérdéseket az épületüzemeltetésben, de az agráriumban is nagy ugrást hozhat, ha a drónoktól érkező hiteles adatokkal óriási területek, szomszédos gazdaságok termelési számait láthatjuk egyben. A legtöbb példa persze a pénzügyi szektorból érkezik, jelenleg is zajlik az ún. Adattárca projekt hazánkban, mely lehetővé teszi, hogy az MNB, a bankok és magánszemélyek vagy cégek közös és hiteles adatbázissal rendelkezzenek, ami segíti az ügyfélelégedettség növekedését és a takarékos, minden fél számára átlátható ügyintézést.

A blokklánc nyújtotta lehetőségekre ráadásul akár teljesen új üzleti folyamatokat is fel lehet építeni, melyre nagyon jó példákat hoz a hazai jegypiacon tevékenykedő Interticket.

„A szektor természetesen régóta küzd a különböző visszaélésekkel, hamisítási kísérletekkel, főleg azóta, hogy a vásárlók könnyedén adhatják tovább a birtokukban lévő jegyeket és akár a közösségi oldalakon is nyerészkedhetnek velük. Ebben hoz majd nagy változást a tokenizáció, hiszen nem csupán egy PDF dokumentumba foglalt jegyet kapnak majd az ügyfelek, hanem egy általuk hozzáférhető tárcában található tokent. Így akár azt is kontrollálhatjuk, hogy hányszor lehet továbbadni a belépőt, illetve mennyiért, sőt, a továbbértékesítésnél is biztosíthatjuk, hogy az adott összeg egy meghatározott százaléka az előadó markát üsse”

– mondta Országh Örs, a cég innovációs igazgatója.

Magyarország felzárkózik: megalakult a Blockchain Koalíció

Idén márciusban – a technológiával foglalkozó hazai szakemberek nagy örömére – megalakult a magyar Blockchain Koalíció is, mely egy olyan fórumot kíván teremteni, ahol szélesebb körben vitathatják meg a blokklánc szerepét akár az ipar, az államigazgatás vagy bármely más szektor szereplőivel. Erre nagy igény mutatkozott, amit a jelenleg formálódó munkacsoportok száma is alátámaszt, ezek között pedig olyan is van, amely például a blokklánc és a mesterséges intelligencia találkozásának fontos kérdéseivel foglalkozik. A Koalíció ráadásul az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont kezdeményezésére valósult meg, ami biztosítja a támogató hátteret a magyar döntéshozói és jogalkotói oldalról is. Az Európai Unió egyébként 2018-ban hozta létre az Európai Blockchain Partnerséget (EBP) azzal a céllal, hogy blokklánc-alapú szolgáltatásokat hozzanak létre a polgárok, a társadalom és a gazdaság javára és kialakítsák az Európai Blockchain Szolgáltatási Infrastruktúrát – ehhez Magyarország 2019 februárjában csatlakozott. Minden jel arra mutat tehát, hogy hamarosan hazánkban is berobbanhat a technológia széles körű alkalmazása, melyet bizony a mindennapokban is érzékelhetünk majd.

Related Topics:blokklánc digitális gazdaság jövő kriptovaluta

Up Next

Hajlik a Twitter Elon Musk 44 milliárd dolláros ajánlatára

Don't Miss

A nagyobb kriptós startupokat sem kímélik a leépítések

Gazdaság

Újra növekedési pályán Európa hőszivattyúpiaca, amely már több tízmillió háztartást véd az energiaárak ingadozásától

A Panasonic Heating & Cooling Solutions a European Heat Pump Association (EHPA) legfrissebb adataira hívja fel a figyelmet, amelyek jól mutatják, milyen jelentős fejlődésen ment keresztül a hőszivattyús technológia Európában.

A kontinensen már 29,3 millió lakossági hőszivattyú működik, miközben az értékesítések 2025-ben ismét növekedésnek indultak. Ennek köszönhetően ma már több tízmillió európai háztartás fűti és hűti otthonát úgy, hogy jóval kevésbé van kitéve a fosszilis energiahordozók világpiaci ármozgásainak.

Az EHPA adatai szerint 2025-ben 21 európai országban összesen 2,9 millió hőszivattyút értékesítettek, ami 13 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez egyértelműen jelzi, hogy a lakosság és a telepítő szakemberek bizalma ismét erősödik a technológia iránt. A legdinamikusabb növekedés ráadásul Európa leghidegebb éghajlatú országaiban figyelhető meg. Norvégiában ezer háztartásra már 650 hőszivattyú jut, Finnországban pedig több mint 540, ami a legmagasabb arány egész Európában. Ezek az eredmények egyértelműen cáfolják azt a régóta élő tévhitet, miszerint a hőszivattyúk hideg időjárás mellett kevésbé hatékonyak.

Enrique Vilamitjana, a Panasonic Heating & Cooling Solutions Europe ügyvezető igazgatója, valamint az EHPA igazgatótanácsának tagja elmondta:

„Ezek az adatok jól mutatják, hogy a hőszivattyúk mára túlléptek az ígéretek szintjén: bizonyított technológiává váltak. Közel 30 millió európai otthon fűtése és hűtése működik már úgy, hogy kevésbé függ a fosszilis energiahordozók árának ingadozásától, és ez a szám tavaly tovább emelkedett. Az EHPA igazgatótanácsának tagjaként nap mint nap követem a szakpolitikai egyeztetéseket, ugyanakkor az igazi eredmények ezekben az otthonokban láthatók. Most az a feladatunk, hogy a következő 30 millió háztartás számára is egyszerűvé tegyük ezt a választást.”

A piac élénkülése országról országra is jól érzékelhető. Németországban 2025-ben 50 százalékkal nőtt a hőszivattyúk értékesítése, és történetük során először az újonnan eladott fűtési rendszerek felét már ezek tették ki. Dániában 36 százalékos bővülést mértek. Franciaország továbbra is Európa legnagyobb hőszivattyúpiaca: tavaly 528 ezer készüléket értékesítettek, az országban pedig már megközelítőleg hétmillió berendezés működik. A második helyen Olaszország áll, ahol 423 ezer új hőszivattyút adtak el. Az EHPA becslése szerint a kontinensen működő hőszivattyúk 2025-ben összesen mintegy 9,7 milliárd euró energiabehozatali költség megtakarításához járultak hozzá, amelynek előnyeit végső soron a háztartások és a vállalkozások élvezik.

A piac további bővülését az európai szabályozási környezet is támogathatja. Az Európai Bizottság jelenleg az Elektrifikációs Cselekvési Terv előkészítésén dolgozik, amelynek célja az elektrifikáció felgyorsítása, valamint a villamos energia és a földgáz árkülönbségének kezelése. Emellett a tagállamokat arra ösztönzik, hogy csökkentsék a hőszivattyúkra és a villamos energiára vonatkozó adókat, illetve áfakulcsokat. A Panasonic ennek megfelelően továbbra is folyamatosan fejleszti európai hálózatát, hogy a telepítők és a lakossági felhasználók számára egyaránt egyszerűbbé tegye az energiahatékony, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású fűtési és hűtési megoldásokra való átállást.

Új lendületet adhatna a piacnak a kombinált támogatási rendszer

A magyarországi hőszivattyúpiac az ingatlanpiac visszafogott teljesítménye ellenére is stabilan teljesít, és az idei évben várhatóan az előző évhez hasonló eredményeket ér el. Az energiaválság, valamint a tartósan magas rezsiköltségek hatására egyre több háztartás választ korszerű hőszivattyús fűtési rendszert, amelynek elterjedését a kedvezményes H tarifa és a folyamatosan bővülő napelemes kapacitás is támogatja.

„Egyre gyakrabban merül fel egy olyan támogatási konstrukció bevezetésének igénye, amely a napelemet, az energiatárolást és a hőszivattyút egyetlen, integrált rendszerként kezeli. Jelenleg Magyarországon még nem érhető el ilyen célzott támogatás, pedig óriási lehetőség rejlik benne. Hazánk az elmúlt években a napelemes villamosenergia-termelés területén a világ élvonalába került, Chile és Görögország mögött a harmadik helyen áll. Erre a kiemelkedő adottságra építve egy olyan program, amely a meglévő napelemes rendszerek akkumulátorral és hőszivattyúval történő kiegészítését, illetve új, integrált rendszerek telepítését ösztönözné, országos szinten is jelentős energiamegtakarítást eredményezhetne”

– mondta Bánhalmi Zoltán, a Panasonic Heating & Cooling Solutions magyarországi kereskedelmi képviselője.

A szakember szerint egy ilyen rendszerrel a napelemes berendezések által megtermelt villamos energia döntő része helyben hasznosulhatna, elsősorban a hőszivattyús fűtés és hűtés energiaigényének fedezésére.

„Tovább növelhetné az érdeklődést, ha a H tarifás mérőn elszámolt fogyasztás szembeállítható lenne a napelemes rendszer által az A1 mérőn visszatáplált villamos energiával. Az ilyen megoldások hosszú távon érdemben hozzájárulhatnának Magyarország fosszilisenergia-függőségének csökkentéséhez”

– tette hozzá.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Három trend, amely 2026-ban teljesen átírja a kriptopiacot

2026 elején három olyan trend emelkedett ki, amelyek alapjaiban formálhatják át a kriptovilágot: a mesterséges intelligencia és a blokklánc összekapcsolódását, a valós eszközök tokenizációját (RWA), valamint a stablecoinok térnyerését.

Fél év telt el, és az adatok azt mutatják: mindhárom folyamat gyorsabban halad, mint arra sokan számítottak.

AI és kripto: véget ért a hype, kezdődik a valódi felhasználás

Az év elején az AI-hoz kapcsolódó kriptotokenek átlagosan 16%-ot veszítettek az értékükből. Ez azonban nem jelentette a technológia kudarcát – inkább megtisztította a piacot.

Azok a projektek maradtak talpon, amelyek mögött valódi felhasználás áll. A Bittensor, a Render és az ASI Alliance például sikeresen átvészelte a korrekciót, míg több mint 900 olyan AI-token tűnt el, amelynek nem volt valódi blokkláncos aktivitása. Az egyik legjobb példa az x402 protokoll. Egyetlen hónap alatt 75 millió tranzakciót dolgozott fel, átlagosan mindössze 32 cent értékben. Ez azért fontos, mert ilyen kis összegű fizetéseket a hagyományos bankkártya-rendszerek már nem tudnak gazdaságosan kezelni. Stablecoinokkal viszont igen.

“A következő nagy kihívás már nem az elfogadottság, hanem a méretezhetőség. Az x402 mögött ma már olyan óriásvállalatok állnak, mint a Visa, a Mastercard, az AWS és a Google”

– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.

Tokenizáció: a kísérletekből valódi pénzügyi infrastruktúra lett

A tokenizált valós eszközök piaca január óta 12 milliárd dollárról 34 milliárd dollárra nőtt. Ez közel 180%-os növekedés mindössze hat hónap alatt. Ma már nem az a kérdés, hogy működik-e a tokenizáció, hanem az, milyen gyorsan válik a pénzügyi rendszer részévé. Ezt jól mutatja a Canton Network, amely napi 350 milliárd dollár értékű repoügylet elszámolását végzi blokkláncon.

A kereslet is egyre erősebb. A tokenizált arany forgalma már az első negyedévben meghaladta a teljes tavalyi évet, míg a SpaceX IPO-ja egyetlen hónap alatt 3,86 milliárd dolláros forgalmat generált tokenizált részvényekből. A tokenizáció hosszú távon a magánbefektetők számára is megnyithatja az utat olyan befektetésekhez, mint az ingatlanok, a magánhitelek vagy az infrastruktúra-projektek, miközben gyorsabb és folyamatos kereskedést tesz lehetővé.

Stablecoinok: ez már nem kriptó, hanem fizetési infrastruktúra

A stablecoinok teljes piaci értéke 2026 első felében 300 milliárd dollárról több mint 315 milliárd dollárra nőtt. Még beszédesebb azonban a tranzakciós volumen. 2025-ben a stablecoinok 33 billió dollárnyi tranzakciót bonyolítottak le, ami meghaladta a Visa és a Mastercard együttes, 25,5 billió dolláros éves forgalmát. Ez már nem csak a kriptoszektorról szól, hanem a globális fizetési infrastruktúra átalakulásáról.

Az USDC csak 2026 első negyedévében 21,5 billió dollárnyi tranzakciót dolgozott fel, ami egy év alatt 263%-os növekedést jelentett. Ez azt mutatja, hogy a stablecoinokat egyre többen használják valódi fizetésekre, nem csupán befektetésként.

A következő növekedési hullámot várhatóan a nemzetközi vállalati fizetések, a vállalati pénzügyi rendszerek és az AI-alapú automatizált tranzakciók hajtják majd.

Mi következik?

Hat hónap alatt mindhárom trend új szintre lépett.

Az AI és a kriptó túljutott az első komoly piaci korrekción. A tokenizáció már intézményi szinten is működik. A stablecoinok pedig olyan forgalmat bonyolítanak, amely már a világ legnagyobb fizetési hálózataival is versenyez.

A három terület ráadásul egyre inkább összekapcsolódik. A stablecoinokkal fizető AI-rendszerek és a tokenizált valós eszközök kereskedelme már nem a jövő ígérete, hanem egy ma is működő technológia.

A következő hónapok legfontosabb kérdése már nem az lesz, hogy ezek a megoldások elterjednek-e, hanem az, hogy milyen gyorsan.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Stratégiai akvizícióval erősít Magyarországon a Promise Group az AI-korszakban

A mesterséges intelligencia néhány év alatt az üzleti informatika egyik legfontosabb hajtóerejévé vált. A vállalatok ma már nem csupán licenceket keresnek, hanem olyan technológiai partnereket, amelyek a felhőszolgáltatásoktól az AI-megoldásokon át a kiberbiztonságig képesek támogatni digitális fejlődésüket. Erre a piaci átalakulásra reagál a Promise Group is, magyarországi jelenlétét a Kontron Partner Kft. akvizíciójával erősítette, amely jelenleg Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését. A Kontron Hungary és a Kontron Csoport továbbra is a megszokott IT tanácsadási és rendszerintegrációs tevékenységét végzi, csupán a Microsoft licencek értékesítése került ki a magyarországi portfólióból.

Stratégiai befektetés Magyarországon

A Promise Group közép-európai növekedési stratégiájának részeként a csoport magyarországi leányvállalata, az APN Promise Hungary Kft. felvásárolta a Kontron Partner Kft. tulajdonjogát. Az egyeztetések még 2025-ben kezdődtek, a tranzakció pedig 2026 első felében zárult le.

Az akvizíciót követően 2026. július 1-től a felvásárolt vállalat Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését. A cél nem pusztán a piaci részesedés növelése, hanem egy olyan, hosszú távon fenntartható szervezet kialakítása, amely egyszerre kínál Microsoft-licencelési, felhőalapú, mesterséges intelligencia- és kiberbiztonsági megoldásokat.

A magyarországi akvizíció szervesen illeszkedik a Promise Group 2025–2030 közötti nemzetközi növekedési stratégiájába, amelynek középpontjában a regionális terjeszkedés, valamint a Microsoft-ökoszisztémára épülő szolgáltatások fejlesztése áll.

Folytonosság a partnerek számára

Az integráció során kiemelt szempont a működés folytonosságának biztosítása. A Promise Enterprise Hungary Kft. néven tovább működő vállalat esetében valamennyi szerződés, szolgáltatás, CSP-megoldás, kapcsolattartó és támogatási folyamat változatlan marad, miközben az ügyfelek a nemzetközi vállalatcsoport szakmai tudásához és erőforrásaihoz is hozzáférhetnek.

A licenceléstől a digitális transzformációig

Az informatikai piac az elmúlt években alapvetően megváltozott. A Microsoft Copilot, az Azure AI és más generatív AI-megoldások alapjaiban alakítják át a vállalatok működését. A hangsúly ma már nem pusztán a szoftverlicenceken, hanem az üzleti tanácsadáson, a felhőmigráción, az adatplatformokon, a kiberbiztonságon és a mesterséges intelligencia bevezetésén van. Ebben a környezetben a Promise Group stratégiai technológiai partnerként támogatja ügyfeleit a digitális transzformáció teljes folyamatában.

Nemzetközi háttér, helyi szakértelem

A Promise Group ma már 16 országban van jelen, az elmúlt évben hét új piacra lépett be, és mintegy 300 szakemberrel támogatja partnereit. A kétszeres Microsoft Partner of the Year díjas vállalat több mint 600 partnerrel dolgozik együtt, platformján több mint 5000 Azure-előfizetést kezel, miközben a Microsoft CSP-disztribúció mellett marketing-, oktatási, finanszírozási és technológiai támogatást is nyújt. Hosszú távú célja, hogy a régió vállalatai számára stratégiai technológiai partnerként segítse a mesterséges intelligenciára, a felhőszolgáltatásokra és a kiberbiztonságra épülő digitális transzformációt, amelyben a magyar piac kiemelt szerepet tölt be.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!