Gazdaság

Öt évnyi európai támogatás a Kínában működő magyar vállalkozásoknak

A szárazföldi Kína Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnereinek egyike, és ebben a kereskedelemi kapcsolatban alapvetően meghatározó a szellemi tulajdonjogok kérdése.

Európa technológiát és know-how-t exportál, de oltalom hiányában az uniós vállalkozások könnyen jogsértések áldozataivá válhatnak. A szellemitulajdon-jogok védelme és érvényesítése komoly kihívást jelent azon uniós vállalkozások számára, amelyek új piacokon kívánnak terjeszkedni.

2021-ben Magyarország exportja 1639 millió eurót tett ki. Elsősorban gépeket és szállítóeszközöket – főként elektromos gépeket, irodai gépeket és általános ipari gépeket és berendezéseket – értékesített, összesen 931 millió euró értékben (ez a Kínába irányuló export 57%-a); emellett feldolgozott termékeket – főként vas- és acél-, valamint papír-, karton- és cellulózárukat – 256 millió euró értékben (ez a Kínába irányuló export 16%-a),ó; valamint egyéb feldolgozott termékeket – beleértve a professzionális, tudományos és ellenőrző műszereket – 196 millió euró értékben (ez a Kínába irányuló export 12%-a).

2020. január 1-jén 1,6 millió lajstromozott európai uniós védjegy (EUTM) volt hatályban, amelyek több mint 4,4 millió kapcsolódó áru- és szolgáltatásosztályra terjedtek ki, átlagosan 5,6%-os éves növekedési rátával (2010–2019). Az európai uniós védjegybejelentések többsége továbbra is az EU-n belülről érkezett, és az összes bejelentés átlagosan 68,3%-át tette ki. Németország élen jár az uniós és globális védjegybejelentések terén és további nagy európai uniós gazdaságok követik, mint például Olaszország, Spanyolország és Franciaország. A magyar statisztikákról itt tájékozódhat.

„Az elmúlt öt évben az ’IP Key China’ a vállalkozókkal, a kis- és középvállalkozásokkal, a kutatókkal és a kreatív gondolkodókkal vállvetve dolgozott annak érdekében, hogy megvédjék azokat a szellemi javakat, amelyek biztosítják üzleti vállalkozásuk jövőjét Kínában. Bízunk benne, hogy továbbra is fontos szerepet játszhatunk a szellemi tulajdonnal kapcsolatos párbeszéd mechanizmusának megerősítésében, amely lényeges szempont az IP-rendszerek átláthatóságának és kiszámíthatóságának javítása tekintetében”

– összegezte az eredményeket Christian Archambeau, az EUIPO ügyvezető igazgatója

A projekt az EU és Kína által koordinált EU-Kína IP-párbeszédet és munkacsoportot egészítette ki. Ezzel összhangban a különböző tevékenységek hatékonyan segítették az uniós vállalkozások érdekeit azáltal, hogy előmozdították az eszmecserét a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos konkrét kihívások kezeléséről Kínával.

A 2022 júliusában megrendezett 9. EU-Kína magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszéd (HED) alkalmából Valdis Dombrovskis ügyvezető alelnök és kereskedelempolitikáért felelős biztos kiemelte:

„Fontos, hogy a Kínában működő uniós vállalkozások számára megfelelő módon biztosítsuk az egyenlő versenyfeltételeket. Az EU és Kína kulcsfontosságú kereskedelmi partnerek, és folytatnunk kell a párbeszédet annak érdekében, hogy biztosítsuk Kína nagyobb mértékű konvergenciáját a szellemi tulajdonjogok védelmére vonatkozó uniós és nemzetközi normák felé.”

Eredmények

Az elmúlt öt évben az ’IP Key China’ munkája arra irányult, hogy a kínai hatóságokkal, üzleti szövetségekkel, valamint más állami és magán érdekelt felekkel való együttműködés révén megkönnyítse az uniós cégek, vállalkozások és innovátorok piacra jutását. Mindezt a piac jobb megértésével, valamint a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok és a szellemitulajdonjog-érvényesítési rendszerek megvalósításának előmozdításával valósították meg Kínában.

Az ’IP Key China’ kínai jogszabályokra vonatkozóan értékelései rávilágítanak az EU-ban érvényes, a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályokkal fennálló főbb különbségekre. Az elemzés számos szempontra kiterjedt, köztük például a hamisításra és kalózkodásra adott válaszra, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos viták kezelésére szolgáló eljárásokra, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok általános érvényesítésére vagy az európai vállalkozások számára biztosított információkra.

Ezen túlmenően a projekt közreműködött például az EU és Kína 100 európai földrajzi jelzésnek Kínában, valamint 100 kínai földrajzi jelzésnek az Unióban történő oltalmáról szóló kétoldalú megállapodás megkötésében.

Az ’IP Key China’ jelentős mértékben hozzájárult a Kínai Nemzeti Szellemi Tulajdoni Hivatal (CNIPA) által elérhetővé tett védjegyadatok integrálásához is, aminek eredményeként több mint 32 millió kínai védjegy vált elérhetővé a védjegykereső eszközben és a „TMview” adatbázisban. 2020-ban az EUIPO és a CNIPA aláírta a védjegyinformációk cseréjéről szóló megállapodást, amely a kínai nemzeti védjegyek és az európai uniós védjegyek adatainak kölcsönös cseréjéről rendelkezik.

Emellett számos szemináriumot és rendezvényt is szerveztek, valamint IP-szakértők által vezetett ingyenes online és helyszíni képzések, publikációk, a kínai piacról szóló tájékoztatók, továbbá esettanulmányok is elérhetővé váltak az uniós vállalkozások számára. Ezzel párhuzamosan a 2008-ban létrehozott 24 órás ’China IP SME Helpdesk’ szolgáltatás konkrét kérdésekre válaszol annak érdekében, hogy alapszintű IP-segélyszolgáltatást nyújtson a kínai piacon működő vagy oda belépni kívánó kkv-k számára.

Miért Kína?

A szárazföldi Kína az EU egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, és a szellemi tulajdonjogok meghatározó tényezők az ilyen kereskedelmet folytató uniós vállalkozások számára.

Az árukivitel területén 2021-ben Kína volt az EU harmadik legnagyobb partnere (10,2%). Az uniós vállalatok 223,4 milliárd euró értékben exportáltak Kínába elsősorban gépeket és járműveket (ez a Kínába irányuló export 52%-a), egyéb feldolgozóipari termékeket (20%) és vegyszereket (15%). A Kínába irányuló export három legnagyobb uniós szereplője Németország (104 655 millió EUR), Franciaország (24 028 millió EUR) és Hollandia (15 906 millió EUR) volt.

Az EU Kínával folytatott kereskedelmi együttműködéséhez a 2019-es uniós stratégiai kilátásokat tartalmazó dokumentum nyújt iránymutatást, amely a kölcsönösséget, az egyenlő versenyfeltételeket és a tisztességes versenyt támogatja.

Kihívások

Jelentős jogalkotási előrelépés történt az elmúlt években, köszönhetően az új párbeszéd mechanizmusoknak, az érdekelt felek nagyobb arányú bevonásának, illetve az ’IP Key China’ projektnek is. A szellemi tulajdonjogok védelme és érvényesítése számos területen még mindig nem kellően hatékony, és továbbra is olyan nehézségeket kell leküzdeni, mint az átláthatóság hiánya és a szellemi tulajdonjogok nem megfelelő érvényesítése. Lényeges aggályok állnak fenn különösen a szabadalmazhatósági követelmények értelmezése, a rosszhiszemű védjegybejelentésekkel szembeni kellő jogi védelem hiánya, valamint az üzleti titkok védelme tekintetében. Újonnan felmerülő probléma a tisztességes és megkülönböztetésmentes bánásmód biztosítása a külföldi jogtulajdonosokkal szemben indított versenyjogi ügyekben.

A jövő

Az ’IP Key China’ projekt következő szakasza a kínai, európai uniós és nemzetközi normák konvergenciáját vizsgálja, nagyobb hangsúlyt fektetve a jogérvényesítési szempontokra. Figyelmet fordítanak a partnerségek és stratégiai kapcsolatok erősítésére is a Kínában működő vállalkozásokkal, valamint az iparági szövetségekkel. A jövőbeli erőfeszítések igyekeznek biztosítani az uniós és tagállami ágazati intézmények fokozottabb részvételét a kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákban a kínai kollégákkal folytatott szakértői eszmecserékben.

Kapcsolódó cikkek:cég eredmény eu eutm jövő kína magyarország támogatás

Következő hírünk

Már csak a hónap végéig igényelhető vissza a külföldi áfa

Előző hírünk

Minden második informatikus az ország elhagyásán gondolkodik

Tovább

Hirdetés

Gazdaság

A Hankook az idei Aranylabda hivatalos szponzora

A labdarúgás legrangosabb egyéni díja egyesíti erőit a Hankookkal: a gumiabroncsgyártó-vállalat lett az idei Aranylabda díjátadó hivatalos szponzora.

Az Aranylabdát világszerte a férfi és női profi labdarúgók teljesítményének legnívósabb elismeréseként tartják számon. A 68. díjátadó gálát 2024. október 28-án rendezik meg a Théâtre du Châtelet épületében, a francia főváros, Párizs szívében.

A partnerség értelmében mindkét fél használhatja a másik márka logóját, és a Hankook emblémáját a vörös szőnyeg mentén és a sajtóterületen is jól láthatóan elhelyezik. Emellett az UEFA és a Hankook csatornáin folytatott digitális tevékenységek célja, hogy tovább erősítsék a szurkolók márkahűségét. 2024 óta az UEFA, a France Football és a L’Équipe médiavállalatok tulajdonosa, a Groupe Amaury közösen ítélik oda az Aranylabdát. Az elismerést 1956 óta adják át.

“Hivatalos szponzori szerepvállalásunk az Aranylabda díjátadón logikus folytatása az UEFA-val való sokéves gyümölcsöző együttműködésnek”

– nyilatkozta Sanghoon Lee, a Hankook Tire Europe elnöke és COO-ja.

„Ez a partnerség testesíti meg a tökéletes egymásra találást a nemzetközi szponzorációs stratégiánkban, amelynek mindig a Hankook prémium márkaként való pozícionálása volt a középpontban. A labdarúgás továbbra is a legnépszerűbb sport Európában, és emberek millióit köti össze. Büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk ennek.”

Globális szponzorációs stratégia a piac erősítéséhez

A Hankook Tire szponzorációs stratégiája világos megközelítést követ, amely globális, európai és nemzeti szinten is jelentős partnerségeken alapul. A hangsúly az olyan széles hatósugarú, első osztályú platformokon van, mint az ABB FIA Formula E világbajnokság, az UEFA Európa Liga és Konferencia Liga, vagy a Borussia Dortmund labdarúgóklub. Ezeknek a partnerségeknek a célja, hogy világszerte erős jelenlétet teremtsenek, és egyúttal különböző célpiacokat szólítsanak meg. Különösen az UEFA-val való partnerség nyújt lehetőséget arra, hogy a márka aktívan megjelenjen a legfontosabb európai piacokon.

A legjobb férfi és női labdarúgók díjazása mellett a Ballon d’Or^TM hét további kategóiában is oszt ki díjakat a labdarúgás területén elért eredményekért. Az idei év újdonsága az Év férfi labdarúgó edzője és az Év női labdarúgó edzője, amelyekkel az edzők a pályán elért sikerekhez való értékes hozzájárulását díjazzák.

Link a Ballon d’Or^TM hivatalos videójához: https://www.uefa.tv/video/vod/540365/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Egyre kedveltebbek az energiahatékony ingatlanok

Két régióban, valamint a családi és társas házak esetében is javultak az energiahatékonysági mutatók a tavalyi felmérés óta – ismertette az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az Energetikai Iránytű legfrissebb megállapításait.

Az idén értékesített lakóingatlanok fajlagos hőveszteségének átlaga a tavalyihoz hasonló eredményt hozott, ám két szegmensben javulást tapasztaltunk – kommentálta Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója a IV. Energetikai Iránytű eredményeit. A felmérés az év első félévben az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével értékesített ingatlanok összesítése alapján határozta meg a különböző ingatlantípusok átlagos hőveszteségi mutatóit. A szakember elmondta, a családi házak fajlagos hőveszteség tényezője idén kedvezőbb volt a tavalyi átlagnál, és az 1,12-es átlagérték 0,95 W/m3K-re csökkent. Az ikerházaknál, sorházaknál néhány tizedet romlott a tavalyi második féléves felméréshez képest az idei érték, míg a társasházi lakások valamivel fenntarthatóbbnak bizonyultak, a 0,41 W/m3K átlaga a tavalyi 0,44 W/m3K-hez képest javuló tendenciát mutatott. Ugyanakkor Tóth Csaba leszögezte, az adatsort az értékesített ingatlanok összetételhatása is befolyásolta.

Az energetikai tanúsítás során az épületek energetikai jellemzőit vizsgálták, s a besorolás az ingatlan becsült energiaigénye, szén-dioxid-kibocsátása, fűtéstípusa és melegvízhasználata alapján történt. Az épületekre számított fajlagos hőveszteség tényező azt mutatja meg, hogy a gépészet nélküli ingatlan önmagában mekkora hőveszteséggel üzemeltethető, azaz, mennyire korszerű maga a szerkezet.

A legkedvezőbb mutatókkal idén is a Nyugat-dunántúli (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében), valamint a Közép-magyarországi régióban (Pest vármegyében) értékesített ingatlanok büszkélkedhettek. Mindkét országrészben jelentős javulást mért az OC az összesített energetikai jellemzők, valamint a fajlagos hőveszteség terén, ami azt mutatja: a piacra került ingatlanok korszerűbbek voltak az előző félévben értékesítetteknél.

A legmagasabb, legkedvezőtlenebb érték a Dél-Alföld régióban mutatkozott az ingatlanok átlagos fajlagos hőveszteség tényezője, és az összesített energetikai jellemzők terén. A sorrend változott tavaly óta, akkor még az Észak-Alföldön volt a legrosszabb ez az érték.

Az OCS PEI értéke az idei első félévi tanúsítások alapján a főváros budai kerületeiben volt a legalacsonyabb, a tavalyi 88,7 százalékhoz képest 86 százalékra javult. A főváros belső kerületeiben viszont romlott a helyzet: a tavalyi második félévben mért 99,8 százalékos érték az idei első félévre lényegesen kedvezőtlenebb 113 százalékra emelkedett, míg a régióközpontokban a tavalyi 93,2 százalékról 97,1 százalékra nőtt.

Tóth Csaba elmondta, minél több a környezetével közvetlenül érintkező felülete van egy lakóegységnek, annál nagyobb az összes lehűlő felülete, ennélfogva nagyobb a hővesztesége is. Ha ez a geometriai adottság ráadásul még korszerűtlen szerkezettel is társul, akkor a hőveszteség még nagyobb lesz. „Ez a magyarázata, hogy a családi háznak jóval magasabb a hőveszteségi tényezője egy iker- vagy társasházi lakásnál” – magyarázta a szakember. Minél kisebb a lehűlő felület, annál kedvezőbb a hőveszteség mértéke, például egy ikerház esetén az épület egyik oldala védett, hiszen a szomszédos ikerház-egység fűtött helyiségeihez kapcsolódik. A társasházaknál az épületen belüli elhelyezkedéstől függ, hogy hány oldalról védett a lakás. Ugyanakkor a hőveszteséget nem csak az elhelyezkedés, de a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, a geometriából fakadóan annál nagyobbak a lehűlő felületei.

Ugyanakkor az épület formája mellett nagyon nagy jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak és az építési technológiának is. Az elmúlt évtizedben épült lakóingatlanok a korábbi évtizedekhez képest jóval energiahatékonyabbak, ami az árazásra is kihat: a korszerűbb, energiahatékonyabb épületekben magasabb áron keltek el a lakóegységek, mint a rosszabb fajlagos hőveszteségűekben, vagyis a hőveszteségi mutató beépült az árba – jelentette ki Tóth Csaba, aki megjegyezte: emellett természetesen az elhelyezkedés, az ingatlan minőségi állapota, típusa, valamint az építéstechnológia és a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Ezt javasolják a biztosítók, hogy a megtakarítások megőrizzék az értéküket

A biztosítók 3 és 19,6 százalék közötti indexálást javasoltak idén a nyugdíjbiztosításokra és a megtakarításos életbiztosításokra.

A Grantis elemzéséből az is kiderül, hogy a tavalyi magas infláció ellenére sem történt drasztikus visszaesés a megtakarítások hosszú távú fenntartásában.

Változatos képet mutat az indexálási gyakorlat

A biztosítóknál jellemzően az előző naptári év KSH fogyasztói indexét, azaz az inflációt (tavaly 17,6 százalék) figyelembe véve határozzák meg az éves értékkövetés mértékét.

Az Alfánál idén 19,5 százalékos indexálást javasoltak a nyugdíjbiztosítások, illetve a megtakarításos életbiztosítások esetében. A biztosítónál minden évben 90 százalék feletti az index elfogadási arány, és hozzátették, hogy ez idén sem változott.

A CIG Pannóniánál 0, 5 és 10 százalékos értékkövetés is választható, tehát legalább 5 százalékos az indexálás mértéke.

A Generalinál 0, 3, 5 vagy 8 százalékos éves indexálást választhat az ügyfél induláskor, és ez alapján fog futni a szerződés, de van lehetőség eltérő (magasabb vagy alacsonyabb) indexálás választására is a futamidő során.

A Groupamánál az indexértesítő kiküldését megelőző 12 havi infláció átlagát ajánlják fel, de minimum 5 százalékos indexálás választható.

A K&H Biztosítónál 15 százalékos indexálást ajánlottak az ügyfeleknek. A biztosító arról számolt be, hogy az idei évben is a döntő többség elfogadta a javasolt indexálást.

Az NN az idei első félévben 14,5 százalék, második félévben pedig 17,6 százalék volt egységesen az indexálás mértéke a nyugdíj- és életbiztosítási termékeknél. Bár az automatikus díjnövelés mértéke nem választható, a legtöbb termék esetében van lehetőség visszautasítani azt. A díjemelést az ügyfelek több mint háromnegyede fogadta el.

A MetLife szintén a belépéskor állapítja meg az indexálást, náluk a unit-linked termékeknél 0, 3, 6 és 10 százalékos indexálás választható. A hagyományos termékeknél 12,6 százalékot javasoltak idén.

Az Unionnál 19,6 százalékos indexálást ajánlottak. A magasabb infláció és az ez alapján megajánlott magasabb értékkövetési index hatására az ügyfelek valamivel több, mint egytizede utasította el az indexálást.

Vannak olyan biztosítók, ahol kötelező az indexálás. Az Allianz 3 százalékos, a Signal Iduna 5 százalékos fix értékkövetést alkalmaz évente.

Az Uniqa Biztosítónál is automatikus a díjnövelés, a biztosítás díja a biztosítási évfordulókon fixen 5 százalékkal emelkedik.

Az indexálás, azaz az értékkövetés szerepe, hogy a megtakarítás az infláció növekedésével is meg tudja őrizni az értékét. Ezt akkor lehet elérni, ha a takarékoskodók minden évben az inflációs változásokhoz igazítják a rendszeres megtakarításuk díját – jelezték a Grantis szakértői.

Továbbra sem éri meg a visszavásárlás

A megtakarítások visszavásárlása mellett jellemzően azok döntenek, akik anyagilag nehéz helyzetbe kerülnek. A független alkusz felhívta rá a figyelmet, hogy az idő előtti feltörés súlyos adóvonzattal jár, és mivel a költségelvonás jelentős része jellemzően az első 5 évben történik, így akkor különösen nem éri meg a visszavásárlás, mert még nem is termelődött ki annyi megtakarítás, hogy érdemes lenne felvenni.

A Grantis értesülései szerint azonban a biztosítók nem észleltek megugrást ezzel kapcsolatban az elmúlt években. A biztosítók többféle szerződésmentő lehetőséget is kínálnak, a megszüntetés helyett például jó alternatíva lehet az átmeneti díjcsökkentés, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy kevesen élnek vele.

Van olyan biztosító, amelyik jelezte, hogy az ügyfelek többsége a szerződéskötéskor választott díjon nem szokott csökkenteni a tartam során, egy másik biztosító adatai szerint az ügyfelek alig 2 ezreléke él a díjcsökkentés lehetőségével.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább