Gazdaság

Öt évnyi európai támogatás a Kínában működő magyar vállalkozásoknak

A szárazföldi Kína Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnereinek egyike, és ebben a kereskedelemi kapcsolatban alapvetően meghatározó a szellemi tulajdonjogok kérdése.

Európa technológiát és know-how-t exportál, de oltalom hiányában az uniós vállalkozások könnyen jogsértések áldozataivá válhatnak. A szellemitulajdon-jogok védelme és érvényesítése komoly kihívást jelent azon uniós vállalkozások számára, amelyek új piacokon kívánnak terjeszkedni.

2021-ben Magyarország exportja 1639 millió eurót tett ki. Elsősorban gépeket és szállítóeszközöket – főként elektromos gépeket, irodai gépeket és általános ipari gépeket és berendezéseket – értékesített, összesen 931 millió euró értékben (ez a Kínába irányuló export 57%-a); emellett feldolgozott termékeket – főként vas- és acél-, valamint papír-, karton- és cellulózárukat – 256 millió euró értékben (ez a Kínába irányuló export 16%-a),ó; valamint egyéb feldolgozott termékeket – beleértve a professzionális, tudományos és ellenőrző műszereket – 196 millió euró értékben (ez a Kínába irányuló export 12%-a).

2020. január 1-jén 1,6 millió lajstromozott európai uniós védjegy (EUTM) volt hatályban, amelyek több mint 4,4 millió kapcsolódó áru- és szolgáltatásosztályra terjedtek ki, átlagosan 5,6%-os éves növekedési rátával (2010–2019). Az európai uniós védjegybejelentések többsége továbbra is az EU-n belülről érkezett, és az összes bejelentés átlagosan 68,3%-át tette ki. Németország élen jár az uniós és globális védjegybejelentések terén és további nagy európai uniós gazdaságok követik, mint például Olaszország, Spanyolország és Franciaország. A magyar statisztikákról itt tájékozódhat.

„Az elmúlt öt évben az ’IP Key China’ a vállalkozókkal, a kis- és középvállalkozásokkal, a kutatókkal és a kreatív gondolkodókkal vállvetve dolgozott annak érdekében, hogy megvédjék azokat a szellemi javakat, amelyek biztosítják üzleti vállalkozásuk jövőjét Kínában. Bízunk benne, hogy továbbra is fontos szerepet játszhatunk a szellemi tulajdonnal kapcsolatos párbeszéd mechanizmusának megerősítésében, amely lényeges szempont az IP-rendszerek átláthatóságának és kiszámíthatóságának javítása tekintetében”

– összegezte az eredményeket Christian Archambeau, az EUIPO ügyvezető igazgatója

A projekt az EU és Kína által koordinált EU-Kína IP-párbeszédet és munkacsoportot egészítette ki. Ezzel összhangban a különböző tevékenységek hatékonyan segítették az uniós vállalkozások érdekeit azáltal, hogy előmozdították az eszmecserét a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos konkrét kihívások kezeléséről Kínával.

A 2022 júliusában megrendezett 9. EU-Kína magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszéd (HED) alkalmából Valdis Dombrovskis ügyvezető alelnök és kereskedelempolitikáért felelős biztos kiemelte:

„Fontos, hogy a Kínában működő uniós vállalkozások számára megfelelő módon biztosítsuk az egyenlő versenyfeltételeket. Az EU és Kína kulcsfontosságú kereskedelmi partnerek, és folytatnunk kell a párbeszédet annak érdekében, hogy biztosítsuk Kína nagyobb mértékű konvergenciáját a szellemi tulajdonjogok védelmére vonatkozó uniós és nemzetközi normák felé.”

Eredmények

Az elmúlt öt évben az ’IP Key China’ munkája arra irányult, hogy a kínai hatóságokkal, üzleti szövetségekkel, valamint más állami és magán érdekelt felekkel való együttműködés révén megkönnyítse az uniós cégek, vállalkozások és innovátorok piacra jutását. Mindezt a piac jobb megértésével, valamint a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok és a szellemitulajdonjog-érvényesítési rendszerek megvalósításának előmozdításával valósították meg Kínában.

Az ’IP Key China’ kínai jogszabályokra vonatkozóan értékelései rávilágítanak az EU-ban érvényes, a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályokkal fennálló főbb különbségekre. Az elemzés számos szempontra kiterjedt, köztük például a hamisításra és kalózkodásra adott válaszra, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos viták kezelésére szolgáló eljárásokra, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok általános érvényesítésére vagy az európai vállalkozások számára biztosított információkra.

Ezen túlmenően a projekt közreműködött például az EU és Kína 100 európai földrajzi jelzésnek Kínában, valamint 100 kínai földrajzi jelzésnek az Unióban történő oltalmáról szóló kétoldalú megállapodás megkötésében.

Az ’IP Key China’ jelentős mértékben hozzájárult a Kínai Nemzeti Szellemi Tulajdoni Hivatal (CNIPA) által elérhetővé tett védjegyadatok integrálásához is, aminek eredményeként több mint 32 millió kínai védjegy vált elérhetővé a védjegykereső eszközben és a „TMview” adatbázisban. 2020-ban az EUIPO és a CNIPA aláírta a védjegyinformációk cseréjéről szóló megállapodást, amely a kínai nemzeti védjegyek és az európai uniós védjegyek adatainak kölcsönös cseréjéről rendelkezik.

Emellett számos szemináriumot és rendezvényt is szerveztek, valamint IP-szakértők által vezetett ingyenes online és helyszíni képzések, publikációk, a kínai piacról szóló tájékoztatók, továbbá esettanulmányok is elérhetővé váltak az uniós vállalkozások számára. Ezzel párhuzamosan a 2008-ban létrehozott 24 órás ’China IP SME Helpdesk’ szolgáltatás konkrét kérdésekre válaszol annak érdekében, hogy alapszintű IP-segélyszolgáltatást nyújtson a kínai piacon működő vagy oda belépni kívánó kkv-k számára.

Miért Kína?

A szárazföldi Kína az EU egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, és a szellemi tulajdonjogok meghatározó tényezők az ilyen kereskedelmet folytató uniós vállalkozások számára.

Az árukivitel területén 2021-ben Kína volt az EU harmadik legnagyobb partnere (10,2%). Az uniós vállalatok 223,4 milliárd euró értékben exportáltak Kínába elsősorban gépeket és járműveket (ez a Kínába irányuló export 52%-a), egyéb feldolgozóipari termékeket (20%) és vegyszereket (15%). A Kínába irányuló export három legnagyobb uniós szereplője Németország (104 655 millió EUR), Franciaország (24 028 millió EUR) és Hollandia (15 906 millió EUR) volt.

Az EU Kínával folytatott kereskedelmi együttműködéséhez a 2019-es uniós stratégiai kilátásokat tartalmazó dokumentum nyújt iránymutatást, amely a kölcsönösséget, az egyenlő versenyfeltételeket és a tisztességes versenyt támogatja.

Kihívások

Jelentős jogalkotási előrelépés történt az elmúlt években, köszönhetően az új párbeszéd mechanizmusoknak, az érdekelt felek nagyobb arányú bevonásának, illetve az ’IP Key China’ projektnek is. A szellemi tulajdonjogok védelme és érvényesítése számos területen még mindig nem kellően hatékony, és továbbra is olyan nehézségeket kell leküzdeni, mint az átláthatóság hiánya és a szellemi tulajdonjogok nem megfelelő érvényesítése. Lényeges aggályok állnak fenn különösen a szabadalmazhatósági követelmények értelmezése, a rosszhiszemű védjegybejelentésekkel szembeni kellő jogi védelem hiánya, valamint az üzleti titkok védelme tekintetében. Újonnan felmerülő probléma a tisztességes és megkülönböztetésmentes bánásmód biztosítása a külföldi jogtulajdonosokkal szemben indított versenyjogi ügyekben.

A jövő

Az ’IP Key China’ projekt következő szakasza a kínai, európai uniós és nemzetközi normák konvergenciáját vizsgálja, nagyobb hangsúlyt fektetve a jogérvényesítési szempontokra. Figyelmet fordítanak a partnerségek és stratégiai kapcsolatok erősítésére is a Kínában működő vállalkozásokkal, valamint az iparági szövetségekkel. A jövőbeli erőfeszítések igyekeznek biztosítani az uniós és tagállami ágazati intézmények fokozottabb részvételét a kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákban a kínai kollégákkal folytatott szakértői eszmecserékben.

Related Topics:cég eredmény eu eutm jövő kína magyarország támogatás

Up Next

Már csak a hónap végéig igényelhető vissza a külföldi áfa

Don't Miss

Minden második informatikus az ország elhagyásán gondolkodik

Gazdaság

Így nézhet ki az üzleti kommunikáció következő évtizede

A vállalatok és ügyfeleik közötti kommunikáció átköltözött a hivatalos weboldalakról és az ügyfélszolgálati telefonvonalakról a csevegőalkalmazásokba. A felhasználók ma már ugyanúgy írnak üzenetet egy cégnek, ahogy a barátaiknak tennék: szállítási részleteket pontosítanak, rendeléseket adnak le, vagy támogatást kérnek. Az üzenetküldő platformok így a vásárlói élmény alapvető infrastruktúrájává váltak.

Hogy megértsük, merre tart ez a piac, 271 vezető bevonásával végeztünk kutatást különböző iparágakban. Az eredmények megerősítik: a vállalatok kulcsfontosságúnak tartják az üzenetküldést az ügyfélkapcsolatok szempontjából – miközben sokan még mindig lemaradásban vannak ezzel az átalakulással. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, mire számíthatnak az ügyfelek az üzleti kommunikációban, és milyen kihívásokkal szembesülnek a vállalatok.

Az üzenetküldés mint elsődleges kapcsolati pont

Sokáig a chat csupán marketingcsatornaként jelent meg. Az adatok azonban mást mutatnak: a vállalatok 66%-a tranzakciós értesítésekre használja az üzenetküldést, 38%-uk pedig ügyfélszolgálati célokra. Ma a chat az ügyfél teljes vásárlói útját végigkíséri – a termékfelfedezéstől az értékesítés utáni kiszolgálásig.

Ezek a változások egy tágabb igényt tükröznek: az ügyfelek azon a platformon szeretnek kommunikálni a cégekkel, amelyeket már nap mint nap használnak. A társalgáson alapuló kereskedelem korszakában járunk. A chat nem csupán trend, hanem stratégiai eszköz: a megkérdezett vállalatok 80%-a szerint az üzenetküldés a következő két évben az egyik legfontosabb bevételi tényezővé válik.

Az emberek egyre több időt töltenek online: a magyarországi internetezők átlagosan napi több mint 4 órát töltenek online, 91%-uk pedig elsősorban mobileszközön fogyaszt tartalmat – minden korosztályban. A vállalatok számára az üzenet egyértelmű: az ügyfél már mobilon van.

A fragmentáció csapdája

Paradox módon az üzleti kommunikáció legnagyobb kihívása ma nem a csatornák hiánya, hanem a szétaprózottságuk. Kevés vállalat épített egységes kommunikációs rendszert kezdettől fogva. Sokkal jellemzőbb, hogy az eszközök fokozatosan rétegződnek egymásra: a marketing bevezet egy megoldást, az ügyfélszolgálat egy másikat, a fejlesztők pedig chat-funkciókat integrálnak a cég saját alkalmazásába. Idővel egy fragmentált platformkeverék alakul ki: SMS, üzenetküldő appok, közösségi média és push értesítések.

Ezt a kutatásunk is igazolja: a vállalatok egyharmada (33%) globálisan elismeri, hogy az ügyfélkommunikációjuk következetlen, vagy csatornánként eltérő.

Az eredmény? Az ügyfeleknek újra és újra meg kell ismételniük az információikat, összefüggéstelen üzeneteket kapnak, és felesleges súrlódásokba ütköznek. Ez rontja a vásárlói élményt, csökkenti az elköteleződést, és bonyolítja a belső folyamatokat – ami végső soron az értékesítésre is negatív hatással van.

A következő lépés: egységes kommunikáció

Éppen ezért a vállalatok következő nagy kihívása a kommunikációs csatornák egyetlen rendszerbe való összevonása – ez a vállalatok 48%-ánál kiemelt prioritás.

Az üzenetküldés a „marketingeszköz” szerepből az üzleti működés alapvető elemévé fejlődik. Egyre szorosabban integrálódik CRM-rendszerekkel, helpdesk-megoldásokkal, marketingplatformokkal és fizetési rendszerekkel. A chat válik azzá a központi csomóponttá, ahol az ügyfelek vásárolnak, támogatást kapnak, és megoldják a felmerülő problémáikat.

Ezt az átalakulást az automatizálás és a mesterséges intelligencia hajtja:

A megkérdezettek 50%-a az AI-alapú személyre szabást jelöli meg olyan kulcsfunkcióként, amelyet elvár az üzenetküldő platformoktól
A vállalatok 70%-a tervezi az AI alkalmazását a személyre szabás és a célzott kommunikáció terén

A cégek célja a technológia és az emberi szakértelem ötvözése: az ismétlődő feladatok automatizálása, miközben ott, ahol az igazán számít, megőrzik az emberi interakciókat.

Mit hoz a következő 5 év?

Három kulcsfontosságú trendet azonosítottunk, amelyek meghatározzák az üzleti üzenetküldés jövőjét:

Az üzenetküldés kezelt erőforrássá válik – a vállalatok összevonják a széttagolt rendszereket olyan egységes platformokba, amelyek több csatornát és csapatot is kiszolgálnak
A chatplatformok az ügyfélkapcsolatok elsődleges felületévé válnak, és beépülnek a vállalatok alap-infrastruktúrájába
Azok a szereplők lesznek a nyertesek, akik képesek a bonyolult belső folyamatokat láthatatlanná tenni az ügyfelek előtt – zökkenőmentes interakciókon és erős adatbiztonsággal

A technológia fejlődik, de az emberi elvárások változatlanok maradnak: olyan kommunikációt szeretnénk, amely egyértelmű, gyors és megbízható. Ha jól alkalmazzák, az üzenetküldés pontosan ezt nyújtja.

Cristina Constandache, a Rakuten Viber bevételi igazgatója

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Így látnak a fiatal kutatók a pénzügyi piacok mögé – reflexív AI a tőzsdén

A mesterséges intelligencia, az adattudomány és a komplex rendszermodellezés egyre inkább meghatározza a pénzügyi szektor technológiai fejlődését. A K&H STEM pályázat bemutatkozási lehetőséget biztosít egyetemi hallgatóknak, akik ilyen területeken dolgoznak, és innovatív technológiai megoldásokkal közelítenek valós gazdasági problémákhoz.

Az egyik dobogós kutatás témája nemcsak a pénzügyi szakemberek számára releváns, hiszen a tőzsdei folyamatok mindennapjaink részei, hatással vannak a megtakarításokra, nyugdíjalapokra vagy a gazdasági környezet stabilitására is.

A pénzügyi piacok nem pusztán számokból állnak, hanem emberek döntéseiből, várakozásaiból és egymásra adott reakcióiból. A kutatás azt teszi láthatóvá, hogyan alakul ki a közös irány vagy hangulat a befektetők között, és miért reagálhatnak sokan hasonlóan bizonyos helyzetekben. Ez a szemlélet hozzájárulhat ahhoz, hogy a pénzügyi folyamatokat reálisabban, tudatosabban értelmezzük, és jobban átlássuk a gazdaság működésének emberi oldalát.

A kutatás eredményei a hétköznapi kisbefektetők számára is fontos tanulságokkal szolgálhatnak. Segíthetnek jobban megérteni miért alakulhatnak ki hirtelen árfolyam-ingadozások, vagy miért követnek sokan hasonló befektetési döntéseket egy-egy piaci helyzetben. Ez az ismeret hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakossági befektetők tudatosabban kezeljék megtakarításaikat, felismerjék a piaci hangulat hatását saját döntéseikre, és hosszabb távon stabilabb pénzügyi stratégiát alakítsanak ki.

Somlai Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatójának projektje a magyar tőkepiac működését vizsgálja egy reflexív ügynökalapú szimulációs modell segítségével. A rendszer virtuális befektetők hálózatát modellezi, és azt elemzi, hogyan alakíthatják a piaci folyamatokat a befektetők várakozásai, egymás döntései és a kollektív hangulat. A kutatás több technológiai megközelítést integrál egyetlen rendszerben. A modell valós tőzsdei idősorokra épül, hálózati viselkedésmodellezést alkalmaz, és tanuló algoritmus segítségével optimalizálja a befektetői döntési szabályokat. A genetikus algoritmus evolúciós módon hangolja a modell paramétereit, így a szimuláció képes feltárni azokat az önmagukat erősítő folyamatokat, amelyek a piaci volatilitás vagy a kollektív befektetői viselkedés mögött állhatnak. Az ilyen modellek hosszútávon hozzájárulhatnak a pénzügyi rendszerek stabilabb működéséhez és a piaci folyamatok pontosabb előrejelzéséhez, ami közvetve mindenki számára fontos, akinek megtakarítása, hitele vagy nyugdíjcélú befektetése kapcsolódik a gazdaság teljesítményéhez.

Az idei pályázaton több olyan kutatás is szerepelt, amely a modern informatikai módszerek és a valós gazdasági adatok kombinációjára épül. Az ilyen projektek jól mutatják, hogy a mai egyetemi kutatások már közvetlenül kapcsolódnak azokhoz a technológiai területekhez – például az adattudományhoz, a mesterséges intelligenciához vagy a komplex rendszerek modellezéséhez –, amelyek a pénzügyi szektor digitális átalakulását is formálják.

„A STEM pályázat számunkra nemcsak egy tehetséggondozási program, hanem egy olyan szakmai platform, ahol láthatóvá válik, hogyan gondolkodik a következő generáció technológiai problémákról. Egyre több hallgató dolgozik adattudományi, mesterséges intelligencia- vagy komplex rendszermodellezési projekteken, amelyek nagyon közel állnak azokhoz a kihívásokhoz, amelyekkel a vállalati IT-csapatok is foglalkoznak. A K&H-nál ezért különösen fontos számunkra, hogy kapcsolatban maradjunk ezzel az egyetemi innovációs közeggel. Informatikai szervezetünk ma már a bank egyik kulcsterülete, a fejlesztések jelentős része házon belül történik, és olyan digitális megoldásokon dolgozunk, mint a mobilbanki fejlesztések, az ügyfélélményt támogató rendszerek vagy a banki ökoszisztéma technológiai platformjai. A K&H IT egyfajta szakmai műhelyként működik, ahol a kollégák modern technológiai projekteken dolgozhatnak, inspiráló és tapasztalt szakemberekkel együtt. Nagy hangsúlyt fektetünk a fejlődési lehetőségekre is, széles körű szakmai képzéseket, világos karrierutakat és akár projektváltási lehetőségeket kínálunk annak érdekében, hogy mindenki megtalálja azt a technológiai területet, ahol igazán kibontakozhat”

– mondta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új fejezet a vállalati digitális fenntarthatóságban – Az SBTi Net Zero V2.0 előrevetíti a következő évek szabályozásait

A Science Based Targets initiative Net Zero Standard v2.0 új szemléletet hoz a vállalati kibocsátás kezelésébe. A szabvány nem csupán a kibocsátások volumenére koncentrál, hanem arra is, hogy egy adott tevékenység mennyire kritikus üzletileg. Ez különösen fontos üzenet a digitális felületekre építő vállalatok számára, ahol a weboldalak, alkalmazások és digitális platformok a működés alapját jelentik, így a továbbiakban nem hagyhatóak figyelmen kívül a Scope 3 kibocsátások kezelésében.

SBTi: A nemzetközi szabályozások előszobája

A Science Based Targets initiative egy nemzetközi, tudományos alapú klíma keretrendszer, amelyhez ma már több mint tízezer nagyvállalat csatlakozott világszerte. Bár az SBTi nem jogszabály, de facto iránytűként szolgál a vállalati kibocsátás-csökkentési elvárások számára, és gyakran előrevetíti a későbbi szabályozói és jelentéstételi követelményeket. Az SBTi logikája szerint ha egy tevékenység az üzleti modell alapját képezi, akkor azt a Scope 3 ban értékelni, mérni és kezelni kell. Digitális bankok, e-kereskedelmi szereplők, médiavállalatok és SaaS szolgáltatók esetében a digitális felületek ilyen üzletileg kritikus elemek, melyek az értékelés alapján a felmérési és dekarbonizációs körbe kerülhetnek.

A digitális kibocsátás kezelése nem adminisztrációs teher, hanem működési optimalizálás

Az SBTi v2.0 megjelenése szemlélet- és paradigmaváltást vetít elő. A digitális lábnyom csökkentése ugyanis kéz a kézben jár az adatforgalom optimalizálásával: A digitális karbonlábnyom a digitális eszközök használatához szükséges energia karbonlábnyomát jelenti, amelyet az adatmozgás mértéke és az energia előállításának CO2e kibocsátása határoz meg. A Carbon.Crane mérései szerint a weboldalak esetében jelentős csökkentési potenciál azonosítható már az alapvető optimalizálási lépésekkel is. A képek méretének és formátumának optimalizálása önmagában 30 százalék feletti hatékonyság javulást eredményezhet, miközben a felhasználó számára nem okoz észlelhető különbséget a képminőségben. Ez közvetlenül csökkenti a tároláshoz, adattranszformációhoz és megjelenítéshez szükséges energiaigényt, ezáltal pedig a hatékonyságot is.

“A digitális esetében a fenntarthatóság egyúttal hatékonyságot is jelent. Az optimális videó- és képformátum, vagy betűtípus választása, a kód tisztítása mind segít abban, hogy az adott weboldal mérete kisebb legyen, így nem csak az energián, de a betöltési időn is spórolhatunk. Az Amazon sokat hivatkozott mérése szerint 100 ms-dal lassabban töltődő oldal 1%-os revenue csökkenést eredményezhet, a Shopify statisztikái pedig akár háromszoros konverzió növekedést és lényegesen kisebb lemorzsolódást mutatnak a rövidebb ha kevesebbet kell várni az adott oldal betöltődésére.”

– hívta fel a figyelmet Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója.

Üzleti szempontból is megéri

A jelentéstétel célja nem önmagában a megfelelés, hanem a minél kisebb lábnyom elérése. A vállalatok előtt két út áll: vagy csökkentik a kibocsátást, vagy karbon krediteket vásárolnak. Amit sikerül csökkenteni, azt nem kell ellentételezni, így nemcsak a fel nem használt energiamennyiség költsége takarítható meg, hanem a meg nem vásárolt karbon kreditek ára is. Kis odafigyeléssel kétszeresen spórolhatunk, ahelyett, hogy duplán költenénk.

Egy olyan időszakban, amikor a digitális szolgáltatások további robbanásszerű felfutása várható, ez az áramvonalasítás nemcsak a környezet számára előnyös, hanem kézzelfogható versenyelőnyt is biztosít. A halogatás nem jelent megoldást, attól nem lesz hatékonyabb a digitális eszközpark, ha nem mérjük és nem értjük, hogy mennyire nem az.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!