Gazdaság
Öt évnyi európai támogatás a Kínában működő magyar vállalkozásoknak
A szárazföldi Kína Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnereinek egyike, és ebben a kereskedelemi kapcsolatban alapvetően meghatározó a szellemi tulajdonjogok kérdése.
Európa technológiát és know-how-t exportál, de oltalom hiányában az uniós vállalkozások könnyen jogsértések áldozataivá válhatnak. A szellemitulajdon-jogok védelme és érvényesítése komoly kihívást jelent azon uniós vállalkozások számára, amelyek új piacokon kívánnak terjeszkedni.
2021-ben Magyarország exportja 1639 millió eurót tett ki. Elsősorban gépeket és szállítóeszközöket – főként elektromos gépeket, irodai gépeket és általános ipari gépeket és berendezéseket – értékesített, összesen 931 millió euró értékben (ez a Kínába irányuló export 57%-a); emellett feldolgozott termékeket – főként vas- és acél-, valamint papír-, karton- és cellulózárukat – 256 millió euró értékben (ez a Kínába irányuló export 16%-a),ó; valamint egyéb feldolgozott termékeket – beleértve a professzionális, tudományos és ellenőrző műszereket – 196 millió euró értékben (ez a Kínába irányuló export 12%-a).
2020. január 1-jén 1,6 millió lajstromozott európai uniós védjegy (EUTM) volt hatályban, amelyek több mint 4,4 millió kapcsolódó áru- és szolgáltatásosztályra terjedtek ki, átlagosan 5,6%-os éves növekedési rátával (2010–2019). Az európai uniós védjegybejelentések többsége továbbra is az EU-n belülről érkezett, és az összes bejelentés átlagosan 68,3%-át tette ki. Németország élen jár az uniós és globális védjegybejelentések terén és további nagy európai uniós gazdaságok követik, mint például Olaszország, Spanyolország és Franciaország. A magyar statisztikákról itt tájékozódhat.
„Az elmúlt öt évben az ’IP Key China’ a vállalkozókkal, a kis- és középvállalkozásokkal, a kutatókkal és a kreatív gondolkodókkal vállvetve dolgozott annak érdekében, hogy megvédjék azokat a szellemi javakat, amelyek biztosítják üzleti vállalkozásuk jövőjét Kínában. Bízunk benne, hogy továbbra is fontos szerepet játszhatunk a szellemi tulajdonnal kapcsolatos párbeszéd mechanizmusának megerősítésében, amely lényeges szempont az IP-rendszerek átláthatóságának és kiszámíthatóságának javítása tekintetében”
– összegezte az eredményeket Christian Archambeau, az EUIPO ügyvezető igazgatója
A projekt az EU és Kína által koordinált EU-Kína IP-párbeszédet és munkacsoportot egészítette ki. Ezzel összhangban a különböző tevékenységek hatékonyan segítették az uniós vállalkozások érdekeit azáltal, hogy előmozdították az eszmecserét a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos konkrét kihívások kezeléséről Kínával.
A 2022 júliusában megrendezett 9. EU-Kína magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszéd (HED) alkalmából Valdis Dombrovskis ügyvezető alelnök és kereskedelempolitikáért felelős biztos kiemelte:
„Fontos, hogy a Kínában működő uniós vállalkozások számára megfelelő módon biztosítsuk az egyenlő versenyfeltételeket. Az EU és Kína kulcsfontosságú kereskedelmi partnerek, és folytatnunk kell a párbeszédet annak érdekében, hogy biztosítsuk Kína nagyobb mértékű konvergenciáját a szellemi tulajdonjogok védelmére vonatkozó uniós és nemzetközi normák felé.”
Eredmények
Az elmúlt öt évben az ’IP Key China’ munkája arra irányult, hogy a kínai hatóságokkal, üzleti szövetségekkel, valamint más állami és magán érdekelt felekkel való együttműködés révén megkönnyítse az uniós cégek, vállalkozások és innovátorok piacra jutását. Mindezt a piac jobb megértésével, valamint a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok és a szellemitulajdonjog-érvényesítési rendszerek megvalósításának előmozdításával valósították meg Kínában.
Az ’IP Key China’ kínai jogszabályokra vonatkozóan értékelései rávilágítanak az EU-ban érvényes, a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályokkal fennálló főbb különbségekre. Az elemzés számos szempontra kiterjedt, köztük például a hamisításra és kalózkodásra adott válaszra, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos viták kezelésére szolgáló eljárásokra, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok általános érvényesítésére vagy az európai vállalkozások számára biztosított információkra.
Ezen túlmenően a projekt közreműködött például az EU és Kína 100 európai földrajzi jelzésnek Kínában, valamint 100 kínai földrajzi jelzésnek az Unióban történő oltalmáról szóló kétoldalú megállapodás megkötésében.
Az ’IP Key China’ jelentős mértékben hozzájárult a Kínai Nemzeti Szellemi Tulajdoni Hivatal (CNIPA) által elérhetővé tett védjegyadatok integrálásához is, aminek eredményeként több mint 32 millió kínai védjegy vált elérhetővé a védjegykereső eszközben és a „TMview” adatbázisban. 2020-ban az EUIPO és a CNIPA aláírta a védjegyinformációk cseréjéről szóló megállapodást, amely a kínai nemzeti védjegyek és az európai uniós védjegyek adatainak kölcsönös cseréjéről rendelkezik.
Emellett számos szemináriumot és rendezvényt is szerveztek, valamint IP-szakértők által vezetett ingyenes online és helyszíni képzések, publikációk, a kínai piacról szóló tájékoztatók, továbbá esettanulmányok is elérhetővé váltak az uniós vállalkozások számára. Ezzel párhuzamosan a 2008-ban létrehozott 24 órás ’China IP SME Helpdesk’ szolgáltatás konkrét kérdésekre válaszol annak érdekében, hogy alapszintű IP-segélyszolgáltatást nyújtson a kínai piacon működő vagy oda belépni kívánó kkv-k számára.
Miért Kína?
A szárazföldi Kína az EU egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, és a szellemi tulajdonjogok meghatározó tényezők az ilyen kereskedelmet folytató uniós vállalkozások számára.
Az árukivitel területén 2021-ben Kína volt az EU harmadik legnagyobb partnere (10,2%). Az uniós vállalatok 223,4 milliárd euró értékben exportáltak Kínába elsősorban gépeket és járműveket (ez a Kínába irányuló export 52%-a), egyéb feldolgozóipari termékeket (20%) és vegyszereket (15%). A Kínába irányuló export három legnagyobb uniós szereplője Németország (104 655 millió EUR), Franciaország (24 028 millió EUR) és Hollandia (15 906 millió EUR) volt.
Az EU Kínával folytatott kereskedelmi együttműködéséhez a 2019-es uniós stratégiai kilátásokat tartalmazó dokumentum nyújt iránymutatást, amely a kölcsönösséget, az egyenlő versenyfeltételeket és a tisztességes versenyt támogatja.
Kihívások
Jelentős jogalkotási előrelépés történt az elmúlt években, köszönhetően az új párbeszéd mechanizmusoknak, az érdekelt felek nagyobb arányú bevonásának, illetve az ’IP Key China’ projektnek is. A szellemi tulajdonjogok védelme és érvényesítése számos területen még mindig nem kellően hatékony, és továbbra is olyan nehézségeket kell leküzdeni, mint az átláthatóság hiánya és a szellemi tulajdonjogok nem megfelelő érvényesítése. Lényeges aggályok állnak fenn különösen a szabadalmazhatósági követelmények értelmezése, a rosszhiszemű védjegybejelentésekkel szembeni kellő jogi védelem hiánya, valamint az üzleti titkok védelme tekintetében. Újonnan felmerülő probléma a tisztességes és megkülönböztetésmentes bánásmód biztosítása a külföldi jogtulajdonosokkal szemben indított versenyjogi ügyekben.
A jövő
Az ’IP Key China’ projekt következő szakasza a kínai, európai uniós és nemzetközi normák konvergenciáját vizsgálja, nagyobb hangsúlyt fektetve a jogérvényesítési szempontokra. Figyelmet fordítanak a partnerségek és stratégiai kapcsolatok erősítésére is a Kínában működő vállalkozásokkal, valamint az iparági szövetségekkel. A jövőbeli erőfeszítések igyekeznek biztosítani az uniós és tagállami ágazati intézmények fokozottabb részvételét a kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákban a kínai kollégákkal folytatott szakértői eszmecserékben.
Gazdaság
A Kia megkezdi az új XCeed gyártását a zsolnai gyártóüzemben
Az új Kia XCeed gyártása május 29-én veszi kezdetét a vállalat szlovákiai, zsolnai üzemében. A „stílusos, folyamatosan aktív életmódra” tervezett crossover a Kia „Opposites United” formanyelvéhez illeszkedő modern és kifinomult dizájnt ötvözi a legújabb technológiai és kényelmi megoldásokkal.
A modell a Kia Sportage, valamint az EV4 és EV2 modellek mellett készül majd, tovább erősítve a márka folyamatosan bővülő és sokszínű európai kínálatát.
„Az új XCeed gyártásának megkezdése izgalmas mérföldkő a Kia európai működésében, amely egy jól ismert és népszerű modell sikerére épít a régióban”
– mondta Soohang Chang, a Kia Europe elnöke és vezérigazgatója.
„A szlovákiai üzemünkben készülő új XCeed a modernizált gyártósorok előnyeit élvezi, amelyek az egyre bővülő elektrifikált modellpalettát is támogatják. A modell célja, hogy erősítse pozíciónkat az európai C-szegmens éles versenyében: tovább gazdagítja ügyfeleink számára kínált modellkínálatunkat, miközben hozzájárul a Kia széles és rugalmas hajtáslánc-portfóliójához – a benzin- és mild hybrid megoldásoktól egészen a tisztán elektromos járművekig.”
Új XCeed: erős versenyző a C-szegmensben
Átfogó modellfrissítésével, fejlett technológiai megoldásaival, valamint a benzin- és mild hibrid hajtásláncokat is felvonultató kínálatával az új XCeed kiegyensúlyozott és vonzó ajánlatot képvisel Európa legnagyobb és legélesebb versenyű autóipari szegmensében.
Az XCeed sokoldalú megoldást kínál mindazok számára, akik a stílus, a teljesítmény és a mindennapi használhatóság harmonikus egyensúlyát keresik. A 2022-es legutóbbi modellfrissítésre építve az új crossover elegáns megjelenést ötvöz egy még dinamikusabb karakterrel. Emellett a legmodernebb kapcsolódási megoldásokat is kínálja, beleértve a dupla 12,3 colos infotainment kijelzőt, olyan kényelmi funkciókat, mint a Digital Key 2.0, valamint továbbfejlesztett menetkomfortot.
Az új Kia XCeed érkezéséig a jelenlegi modellt jelentős, akár 20%-os kedvezménnyel kínáljuk ügyfeleinknek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Fordulat az albérletpiacon: már nem a kis lakások diktálják az áremelkedést
Az év elején mérsékelt, ugyanakkor szerkezetében egyre markánsabb változások rajzolódtak ki a hazai albérletpiacon: miközben a garzonok bérleti díja lényegében stagnált, addig a nagyobb lakások iránti kereslet erősödése érdemi áremelkedést hozott, különösen vidéken.
Az Otthon Centrum legfrissebb adatai szerint 2026 első negyedévében Budapesten a téglalakások átlagos havi bérleti díja 261 ezer forint körül alakult, míg a legnagyobb vidéki városokban 167 ezer forint volt az átlag. A főváros és a vidék közötti különbség továbbra is jelentős, ugyanakkor növekedési ütemük eltérő: Budapesten mindössze 1,8 százalékos éves drágulás volt megfigyelhető, ezzel szemben vidéken 6,7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak.
A fővárosi piacon a legtöbb kerületben 250-300 ezer forint közötti árszint tekinthető irányadónak, ugyanakkor jelentős a szórás az árakban. A II. és III. kerületben az átlagos bérleti díj már átlépte a 300 ezer forintot, míg a VIII. kerületben, illetve a külső pesti városrészekben 200 ezer forint körüli árszinttel találkozhatnak a bérlők.
,,A piac egyik legfontosabb fejleménye, hogy az áremelkedést egyre inkább a nagyobb lakások hajtják. Az egyszobás lakások átlagosan 177 ezer forintért, a kétszobások 247 ezer forintért, míg a háromszobás ingatlanok már 331 ezer forintos havi díjért kerülnek piacra. Utóbbi kategóriában 6,5 százalékos áremelkedés történt, miközben a kisebb lakások bérleti díja gyakorlatilag nem változott. Egyértelműen látszik, hogy átalakul a bérlői kereslet szerkezete: a családok és az összeköltözők által preferált nagyobb lakások iránt erősödik a fizetőképes kereslet, miközben a kisebb lakások piacán egyensúlyközeli állapot alakult ki”
– mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
Vidéken hasonló folyamatok figyelhetők meg, de erőteljesebb eltérésekkel. Az egyetemi városok közül Debrecen a legdrágább, ahol az átlagos bérleti díj eléri a 190 ezer forintot, míg Kecskeméten mindössze 136 ezer forint az átlag. A lakásméret itt is meghatározó: a garzonokért átlagosan 134 ezer, a kétszobásokért 160 ezer, a háromszobásokért pedig 207 ezer forintot kértek. A különbség a drágulás ütemében is tetten érhető: a háromszobás lakások bérleti díja 13 százalékkal nőtt egy év alatt, ami közel kétszerese a budapesti ütemnek, miközben a kisebb lakások ára itt is lényegében változatlan maradt.
,,A vidéki piacokon még jelentős a felzárkózási potenciál, különösen az egyetemi központokban, ahol a kereslet szezonálisan is erősödik. Ez a következő hónapokban a fővárosinál gyorsabb áremelkedéshez vezethet”
– tette hozzá a szakember.
A bérlakáspiac kilátásait tekintve ismét előtérbe kerülhetnek a szezonális hatások: a tavaszi-nyári időszakban élénkülő kereslet rövid távon is érdemi hatást gyakorolhat a bérleti díjakra. A piacra kerülő új lakások esetében akár 5–10 százalékos áremelkedés sem kizárt a tavalyi szinthez képest.
,,A bérlakáspiac nem egységesen drágul: a stagnáló kisebb lakások és a gyorsabban dráguló nagyobb ingatlanok kettőssége határozza meg a folyamatokat. Mindez egyértelműen a piac erősödő szegmentálódására utal”
– összegezte Soóki-Tóth Gábor a bérlakáspiac változásait.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Közel 200 ezres futással is kapósak a japán modellek
A Használtautó.hu 2026 első negyedéves adatai alapján a japán autók továbbra is stabilan a hazai használtautó-piac legkeresettebb szereplői közé tartoznak. A toplista élén toronymagasan a Suzuki Swift áll, de a Toyota és a Honda modelljei is szép számban képviseltetik magukat.
Az adatok alapján egyértelmű trend rajzolódik ki: a magyar vásárlók jelentős része továbbra is a megbízható, kiszámítható fenntartású modelleket keresi, még akkor is, ha ezek általában idősebbek a piaci átlagnál.
A vizsgált tíz modell népszerűségét jól mutatja, hogy a 2026 első negyedéves összes érdeklődés* 11%-a ezekhez a típusokhoz kapcsolódik, és az oldalon szereplő hirdetéseknek 6%-át adják. Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a Suzuki Swift végzett 30 500 érdeklődéssel, ami messze kiemelkedik a mezőnyből. Az átlagosan 1,68 millió forintos áron kínált modell 18 éves átlagéletkorral szerepel a kínálatban, a típus még idősebb példányok esetében is stabil keresletnek örvend. Hasonló jelenség figyelhető meg a Suzuki Ignisnél is, amely közel 19 éves átlagéletkor mellett több mint 10 ezer érdeklődést generált.
A toplista második és harmadik helyén a Toyota Corolla és a Toyota Yaris áll 17 800, illetve 17 400 érdeklődéssel. A Corolla átlagosan 4,76 millió forintos árszinten, 11 éves átlagéletkor mellett szerepel, míg a Yaris ennél olcsóbb, 3,1 millió forintos átlagárral és közel 13,6 éves átlagéletkorral. A lista középmezőnyében a Suzuki Vitara, a Honda Civic és a Toyota RAV4 egyaránt 11–15 ezer közötti érdeklődést hozott. A Vitara különösen érdekes, hiszen a lista egyik legfiatalabb modellje 8,6 éves átlagéletkorral, miközben átlagára már meghaladja az 5,2 millió forintot. A RAV4 ezzel szemben a legdrágább modellek közé tartozik, 7,64 millió forintos átlagárral, ami jól mutatja, hogy a japán SUV-k a magasabb árkategóriában is versenyképesek.
A futásteljesítményeket vizsgálva szintén kirajzolódik egy fontos minta: több modell – például a Honda Civic vagy a Suzuki Ignis – 180–190 ezer kilométeres átlag mellett is jelentős érdeklődést generál. A vásárlók ezeknél a típusoknál kevésbé tartanak a magasabb futástól, ami szorosan összefügg a megbízhatóságról kialakult képpel.
„A japán autók népszerűségének fő oka Magyarországon a megbízhatóság, a kedvező fenntartási költség és a jó értéktartás. A hazai vásárlók többsége olyan modellt keres, amely hosszú távon is kiszámítható választás, ritkábban hibásodik meg, és idősebb korban is könnyen eladható. A Toyota, Suzuki és Honda márkák iránt régóta erős a bizalom: ebben szerepet játszik a Suzuki hazai jelenléte, a Toyota ismert megbízhatósága, valamint a Honda tartóssága is. Emellett a Swift, Yaris vagy Corolla méretben és fogyasztásban is jól illeszkedik a magyar autósok mindennapi igényeihez”
– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu vezetője.
Az adatok alapján a japán modellek sikere mögött egyértelműen egy tudatos vásárlói stratégia áll. A piacon egyre több modern, alternatív hajtású autó jelenik meg, és az árak is folyamatosan változnak, a kereslet egy jelentős része továbbra is a jól bevált konstrukciók felé fordul. A japán modellek esetében ez a stabilitás különösen jól látszik: a magasabb életkor és futásteljesítmény ellenére is vonzzák az érdeklődést, ami hosszú távon is meghatározó szereplőkké teszi őket a hazai használtautó-piacon.
*Érdeklődések: telefonszám és e-mail cím felfedések száma.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
Szeptembertől már nemcsak repülőgép-, hanem helikopterpilóta-képzést is kínál a Széchenyi István Egyetem
-
Ipar2 hét ago
A Schneider Electric és a Deloitte összefogásával még jobban felpöröghet az ipar digitális átállása
-
Gazdaság2 hét ago
Így látnak a fiatal kutatók a pénzügyi piacok mögé – reflexív AI a tőzsdén
-
Tippek2 hét ago
Power bankkal a fedélzeten: amit érdemes tudni utazás előtt
-
Szórakozás2 hét ago
VCT EMEA 2026: a Sony INZONE H9 II lesz a hivatalos fejhallgató
-
Tippek2 hét ago
Hatékony vezetés: hogyan csökkenthetők az üzemanyagköltségek?
-
Okoseszközök2 hét ago
Új szintre lép a mobilos tartalomgyártás: már Magyarországon is beszerezhető a vivo X300 Ultra
-
Okoseszközök1 hét ago
Fenyegető lájk, félreértett mosoly: ezért jobb néha telefonálni






