Gazdaság
Öt évnyi európai támogatás a Kínában működő magyar vállalkozásoknak
A szárazföldi Kína Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnereinek egyike, és ebben a kereskedelemi kapcsolatban alapvetően meghatározó a szellemi tulajdonjogok kérdése.
Európa technológiát és know-how-t exportál, de oltalom hiányában az uniós vállalkozások könnyen jogsértések áldozataivá válhatnak. A szellemitulajdon-jogok védelme és érvényesítése komoly kihívást jelent azon uniós vállalkozások számára, amelyek új piacokon kívánnak terjeszkedni.
2021-ben Magyarország exportja 1639 millió eurót tett ki. Elsősorban gépeket és szállítóeszközöket – főként elektromos gépeket, irodai gépeket és általános ipari gépeket és berendezéseket – értékesített, összesen 931 millió euró értékben (ez a Kínába irányuló export 57%-a); emellett feldolgozott termékeket – főként vas- és acél-, valamint papír-, karton- és cellulózárukat – 256 millió euró értékben (ez a Kínába irányuló export 16%-a),ó; valamint egyéb feldolgozott termékeket – beleértve a professzionális, tudományos és ellenőrző műszereket – 196 millió euró értékben (ez a Kínába irányuló export 12%-a).
2020. január 1-jén 1,6 millió lajstromozott európai uniós védjegy (EUTM) volt hatályban, amelyek több mint 4,4 millió kapcsolódó áru- és szolgáltatásosztályra terjedtek ki, átlagosan 5,6%-os éves növekedési rátával (2010–2019). Az európai uniós védjegybejelentések többsége továbbra is az EU-n belülről érkezett, és az összes bejelentés átlagosan 68,3%-át tette ki. Németország élen jár az uniós és globális védjegybejelentések terén és további nagy európai uniós gazdaságok követik, mint például Olaszország, Spanyolország és Franciaország. A magyar statisztikákról itt tájékozódhat.
„Az elmúlt öt évben az ’IP Key China’ a vállalkozókkal, a kis- és középvállalkozásokkal, a kutatókkal és a kreatív gondolkodókkal vállvetve dolgozott annak érdekében, hogy megvédjék azokat a szellemi javakat, amelyek biztosítják üzleti vállalkozásuk jövőjét Kínában. Bízunk benne, hogy továbbra is fontos szerepet játszhatunk a szellemi tulajdonnal kapcsolatos párbeszéd mechanizmusának megerősítésében, amely lényeges szempont az IP-rendszerek átláthatóságának és kiszámíthatóságának javítása tekintetében”
– összegezte az eredményeket Christian Archambeau, az EUIPO ügyvezető igazgatója
A projekt az EU és Kína által koordinált EU-Kína IP-párbeszédet és munkacsoportot egészítette ki. Ezzel összhangban a különböző tevékenységek hatékonyan segítették az uniós vállalkozások érdekeit azáltal, hogy előmozdították az eszmecserét a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos konkrét kihívások kezeléséről Kínával.
A 2022 júliusában megrendezett 9. EU-Kína magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszéd (HED) alkalmából Valdis Dombrovskis ügyvezető alelnök és kereskedelempolitikáért felelős biztos kiemelte:
„Fontos, hogy a Kínában működő uniós vállalkozások számára megfelelő módon biztosítsuk az egyenlő versenyfeltételeket. Az EU és Kína kulcsfontosságú kereskedelmi partnerek, és folytatnunk kell a párbeszédet annak érdekében, hogy biztosítsuk Kína nagyobb mértékű konvergenciáját a szellemi tulajdonjogok védelmére vonatkozó uniós és nemzetközi normák felé.”
Eredmények
Az elmúlt öt évben az ’IP Key China’ munkája arra irányult, hogy a kínai hatóságokkal, üzleti szövetségekkel, valamint más állami és magán érdekelt felekkel való együttműködés révén megkönnyítse az uniós cégek, vállalkozások és innovátorok piacra jutását. Mindezt a piac jobb megértésével, valamint a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok és a szellemitulajdonjog-érvényesítési rendszerek megvalósításának előmozdításával valósították meg Kínában.
Az ’IP Key China’ kínai jogszabályokra vonatkozóan értékelései rávilágítanak az EU-ban érvényes, a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályokkal fennálló főbb különbségekre. Az elemzés számos szempontra kiterjedt, köztük például a hamisításra és kalózkodásra adott válaszra, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos viták kezelésére szolgáló eljárásokra, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok általános érvényesítésére vagy az európai vállalkozások számára biztosított információkra.
Ezen túlmenően a projekt közreműködött például az EU és Kína 100 európai földrajzi jelzésnek Kínában, valamint 100 kínai földrajzi jelzésnek az Unióban történő oltalmáról szóló kétoldalú megállapodás megkötésében.
Az ’IP Key China’ jelentős mértékben hozzájárult a Kínai Nemzeti Szellemi Tulajdoni Hivatal (CNIPA) által elérhetővé tett védjegyadatok integrálásához is, aminek eredményeként több mint 32 millió kínai védjegy vált elérhetővé a védjegykereső eszközben és a „TMview” adatbázisban. 2020-ban az EUIPO és a CNIPA aláírta a védjegyinformációk cseréjéről szóló megállapodást, amely a kínai nemzeti védjegyek és az európai uniós védjegyek adatainak kölcsönös cseréjéről rendelkezik.
Emellett számos szemináriumot és rendezvényt is szerveztek, valamint IP-szakértők által vezetett ingyenes online és helyszíni képzések, publikációk, a kínai piacról szóló tájékoztatók, továbbá esettanulmányok is elérhetővé váltak az uniós vállalkozások számára. Ezzel párhuzamosan a 2008-ban létrehozott 24 órás ’China IP SME Helpdesk’ szolgáltatás konkrét kérdésekre válaszol annak érdekében, hogy alapszintű IP-segélyszolgáltatást nyújtson a kínai piacon működő vagy oda belépni kívánó kkv-k számára.
Miért Kína?
A szárazföldi Kína az EU egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, és a szellemi tulajdonjogok meghatározó tényezők az ilyen kereskedelmet folytató uniós vállalkozások számára.
Az árukivitel területén 2021-ben Kína volt az EU harmadik legnagyobb partnere (10,2%). Az uniós vállalatok 223,4 milliárd euró értékben exportáltak Kínába elsősorban gépeket és járműveket (ez a Kínába irányuló export 52%-a), egyéb feldolgozóipari termékeket (20%) és vegyszereket (15%). A Kínába irányuló export három legnagyobb uniós szereplője Németország (104 655 millió EUR), Franciaország (24 028 millió EUR) és Hollandia (15 906 millió EUR) volt.
Az EU Kínával folytatott kereskedelmi együttműködéséhez a 2019-es uniós stratégiai kilátásokat tartalmazó dokumentum nyújt iránymutatást, amely a kölcsönösséget, az egyenlő versenyfeltételeket és a tisztességes versenyt támogatja.
Kihívások
Jelentős jogalkotási előrelépés történt az elmúlt években, köszönhetően az új párbeszéd mechanizmusoknak, az érdekelt felek nagyobb arányú bevonásának, illetve az ’IP Key China’ projektnek is. A szellemi tulajdonjogok védelme és érvényesítése számos területen még mindig nem kellően hatékony, és továbbra is olyan nehézségeket kell leküzdeni, mint az átláthatóság hiánya és a szellemi tulajdonjogok nem megfelelő érvényesítése. Lényeges aggályok állnak fenn különösen a szabadalmazhatósági követelmények értelmezése, a rosszhiszemű védjegybejelentésekkel szembeni kellő jogi védelem hiánya, valamint az üzleti titkok védelme tekintetében. Újonnan felmerülő probléma a tisztességes és megkülönböztetésmentes bánásmód biztosítása a külföldi jogtulajdonosokkal szemben indított versenyjogi ügyekben.
A jövő
Az ’IP Key China’ projekt következő szakasza a kínai, európai uniós és nemzetközi normák konvergenciáját vizsgálja, nagyobb hangsúlyt fektetve a jogérvényesítési szempontokra. Figyelmet fordítanak a partnerségek és stratégiai kapcsolatok erősítésére is a Kínában működő vállalkozásokkal, valamint az iparági szövetségekkel. A jövőbeli erőfeszítések igyekeznek biztosítani az uniós és tagállami ágazati intézmények fokozottabb részvételét a kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákban a kínai kollégákkal folytatott szakértői eszmecserékben.
Gazdaság
Lassult az albérletárak drágulása, de továbbra is hatalmas a különbség a főváros és a vidék között
Budapesten csak mérsékelt áremelkedés látszik, a vidéki nagyvárosokban ugyanakkor jóval dinamikusabb volt a drágulás.
Országos összevetésben továbbra is a fővárosi II. kerület a legdrágább.
,,A fővárosban idén január és október között 271 ezer forint volt a téglalakások havi bérleti díja”
– ismertette Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum (OC) felmérését. Az elemzési vezető szerint ez az összeg 5,7 százalékkal haladja meg a tavalyi éves átlagot. Ezzel szemben a legnagyobb vidéki városokban 192 ezer forintosátlag értéket mért a cég, ami 9,5 százalékos éves emelkedést jelent.
Az idei bérbeadások alapján a főváros II. kerülete bizonyult a legdrágábbnak, itt átlagosan 358 ezer forint a havi bérleti díj, ettől nem sokkal marad el az V. és a XII. kerület, ahol egyaránt 328 forintos átlag érték a jellemző. A legtöbb kerület ennél azonban jelentősen olcsóbb: a népszerűbb városrészek között a budai XI. kerületben 281 ezer forint, a XIII. kerületben 273 ezer, a IX. kerületben 268 ezer, VIII. kerületben 241 ezer forint az átlagos havi bérleti díj. Ennél mérsékeltebb árakkal lehet számolni a III. kerületben (237 ezer) és a XXII. kerületben (208 ezer forint).
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a bérleti díjakat nem csak a lokáció és a bérlemény állapota, hanem a szobaszám is jelentősen befolyásolja. Budapesten az egyszobás lakások átlagosan 186 ezer forintért bérelhetők, míg a kétszobásokért 266 ezer, a háromszobásokért 322 ezer forintot kell a bérlőnek havonta fizetni. Ugyanakkor fontos változás, hogy amíg idén az egy-és kétszobás bérlemények ára 5, illetve 12 százalékkal emelkedett, addig a háromszobás albérletek bérleti díja nem változott.
„Az Otthon Start Program hatásai egyelőre nem látszanak az albérletpiacon, az elmúlt évhez képest nem történt érdemi elmozdulás”
– összegezte az első tíz hónap adatait a Soóki-Tóth Gábor. Mint mondta, a nyár és még a szeptember is hagyományosan erős hónap a bérlakás piacon, és ez idén sem volt másként. Októberben ugyanakkor – a tanév indulásával és az egyetemisták keresletének visszaesésével -szokás szerint mérséklődött a bérlemények iránti kereslet. Az viszont egyelőre kérdéses, hogy a jövő nyári időszakot miként fogja befolyásolni az Otthon Start Program, hiszen a három százalékos, fix kamatozású hitel lehetősége a bérlakáspiacról óhatatlanul a saját tulajdonú ingatlan felé tereli azokat, akik a szülői támogatással élve be tudnak kapcsolódni a programba.
Ugyan a vidéki egyetemvárosok bérleti díjai elmaradnak a fővárosi áraktól, közöttük is jelentős különbségek figyelhetők meg. Debrecen közelíti meg leginkább a fővárosi szintet, ahol 253 ezer forint az átlagos havi bérleti díj. Győrben 200 ezer, Székesfehérváron 175 ezer, Szegeden 162 ezer, míg Pécsen 146 ezer forint a havi bérleti díj átlaga.
A bérlemények szobaszáma a vidéki városokban is ármeghatározó tényező, bár a különbségek mérsékeltebbek, mint a fővárosban: A garzonok átlagosan 127 ezer, a kétszobások 182 ezer, míg a háromszobások 246 ezer forintért bérelhetők. Érdemi növekedést ugyanakkor csak a kétszobás lakások esetében mért az OC, ahol a bérleti díjak 10 százalékkal emelkedtek.
A panellakás bérleti díja továbbra is olcsóbb a tégla építésű lakásokénál: a fővárosban jellemzően 210-235 ezer forintos havi ársáv a mértékadó, a garzonok ennél olcsóbbak, míg a háromszobások ennél magasabb áron érhetők el. Összeségében a panellakások átlagosan havi 50 ezer forinttal kedvezőbben bérelhetők, mint a téglalakások. A vidéki egyetemvárosokban a panellakások havi bérleti díja átlagosan havi 168 ezer forint körül alakul.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyar Innováció a szállodaiparban: Bemutatkozik a HotelMentor.ai
A Miskolci Egyetem által szervezett Adatvezérelt és fenntartható vállalat Konferencián debütált a HotelMentor.ai, egy forradalmian új, magyar fejlesztésű mesterséges intelligencia platform, amely a szállodaipar legégetőbb kihívásaira kínál átfogó megoldást.
A platform a több évtizedes szakmai tapasztalatot ötvözi a legmodernebb technológiával, új korszakot nyitva a hazai és nemzetközi vendéglátás digitalizációjában.
A magyar szállodaipar, hasonlóan a nemzetközi trendekhez, komoly kihívásokkal néz szembe: a munkaerőhiány, a feladatkezelés hatékonyságának hiányosságai, a széttagolt adatkezelés és a vendégkommunikáció nehézségei mind a jövedelmezőséget és a szolgáltatás minőségét veszélyeztetik. Ezekre a problémákra válaszul született meg a HotelMentor.ai, amelynek küldetése, hogy a mesterséges és a természetes intelligencia szinergiája révén növelje a hatékonyságot, a vendégelégedettséget és a profitabilitást.
A platform fejlesztői csapata olyan elismert szakemberekből áll, mint Csobota-Kis Árpád, aki több mint 40 éves oktatási és nemzetközi szállodaipari manager tapasztalattal rendelkezik, valamint Oláh Sándor és Benesóczky Ádám, akik a technológiai és programozói hátteret biztosítják. Ez a szakmai fúzió garantálja, hogy a HotelMentor.ai valóban a gyakorlati igényekre épül. A csapatot tanácsadóként támogatja a startup ökoszisztéma veteránja Turcsán Tamás Péter, aki több éve kutatja a mesterséges intelligencia üzleti alkalmazásának lehetőségeit.
A HotelMentor.ai egyedülálló, moduláris rendszerben kínál megoldást a szállodák számára:
Egészen új koncepcióval rendelkezik Feladat-kiosztás és Projektmenedzsment területén. Automatizálja a munkafolyamatokat, és egyedi keretrendszer kialakítására alkalmas formátuma biztosítja, hogy egyetlen feladat se maradjon elfelejtve.
A HotelMentor fejlesztői külön figyelmet szenteltek az értékesítési és foglalási folyamatok támogatására: Egy intelligens chatbot segítségével előszűri az érdeklődőket, akár 90%-kal csökkentve a feleslegesen kiadott ajánlatok számát, és növelve a konverziós rátát.
Nem hiányzik a rendszerből a Recepciós Asszisztens és Ügyféltámogatási modul sem:
A mesterséges intelligencia több nyelven, a nap 24 órájában válaszol a vendégek kérdéseire, tehermentesítve a személyzetet és javítva a vendégélményt, miközben upsell lehetőségeket is azonosít. A projekt természetesen további modulokat fejleszt, amelyek külön-külön bekapcsolhatók és egy központi irányító pulton futnak össze, egy helyre irányítva az adatokat.
Külön a szállodavezetők számára készült egy Vezetői Személyi Asszisztens, amely jelenleg tesztüzemmódban van, de hamarosan minden érdeklődő számára IOS és Android mobil applikáció formában lesz elérhető: Ez támogatja a szállodavezetők mindennapi munkáját az információkezeléstől a döntéshozatalig a tervek szerint ingyenesen.
A platform kiemelt figyelmet fordít az adatbiztonságra, és zökkenőmentesen integrálható a meglévő szállodai szoftverekkel (PMS), banki és egyéb rendszerekkel. A bevezetés egy strukturált folyamat keretében történik, amely egy teljes körű működés-elemzéssel kezdődik a maximális hatékonyság érdekében. A fejlesztők a hivatalos bejelentéskor pilot verzióban egy ismert balatoni szállodában már tesztelik a HotelMentor.ai funkcióit, amelyekkel most élőben is megismerkedhettek a konferencia látogatói.
Az új technológia bevezetését a HotelMentor.ai készítői egy ingyenes, digitális könyv kiadásával is segítik, amelyet a weboldalra feliratkozó érdeklődők a konferencia napjától tölthetnek le. A Mesterséges Intelligencia a szállodavezetésben című könyv végigvezeti az olvasókat a szállodák problémáit megoldó rendszereken és bevezetési tippeket is ad arra, hogy miként érdemes a rendszerszintű automatizálást elkezdeni.
A HotelMentor.ai miskolci bemutatkozása nem csupán egyszerű termékbevezetés, hanem egyben annak a bizonyítéka is, hogy a magyar innováció képes világszínvonalú, iparág-specifikus megoldásokat létrehozni. A cég ambiciózus tervei között szerepel ez egyetem szakembereivel való együttműködésen túl a nemzetközi terjeszkedés is, franchise modell keretében, amellyel a magyar fejlesztésű platform globális szinten is versenyképessé válhat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Az energiaátmenetet segítő tanácsadók élvonalában a Schneider Electric
A vállalkozásokat és szervezeteket az energiaátmenetben segítő tanácsadók között a „Vezetők” közé sorolta a Schneider Electricet az IDC jelentése.
A kutatócég szerint a társaság a saját fejlesztésű digitális platformokra, a fejlett analitikára és a mesterséges intelligencia integrálására összpontosító innovációs stratégiát követ annak érdekében, hogy megfeleljen az energiaátmenet kapcsán felmerülő piaci igényeknek.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a „Vezetők” között szerepel az IDC „MarketScape: Worldwide Energy Transition Professional Services 2025 Vendor Assessment” című jelentésében. Az elemzés az energiaintenzív iparágak nettó zéró kibocsátási céljainak elérését támogató képességeik és stratégiáik szerint értékelte az üzleti szolgáltatókat.
„Az energiaátmenet megköveteli a szervezetektől, hogy túllépjenek azon, hogy kipipálják a jogszabályoknak való megfelelést, és egy technológiailag fejlett, valamint rendkívül hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőkép felé kell elmozdulniuk. Megtisztelő számunkra, hogy az IDC „Vezetőnek” nevezett minket, és úgy véljük, hogy ez tükrözi a Schneider Electric elkötelezettségét amellett, hogy megbízható energia-technológiai partner legyen. Tanácsadási szolgáltatásaink integrálják a globális szakértelmet, az intelligens technológiát és a gördülékeny megvalósítást annak érdekében, hogy ügyfeleink rendelkezzenek a szükséges ellenállóképességgel, amit a gyorsan változó energetikai környezet igényel”
– mondta el Steve Wilhite, az SE Advisory Services ügyvezető alelnöke.
A 192 országban működő SE Advisory Services több mint 4000 tanácsadóból álló globális csapatával biztosítja az energiaátmenethez szükséges projektek és a fenntarthatósági kezdeményezések eredményes megvalósítását különböző földrajzi és szabályozási viszonyok között is. Ezt a tanácsadó hálózatot világszinten a szoftverek, a gépi tanulás, a mérnöki tevékenységek, a klímatudomány és a projektfejlesztés több mint 17.000 szakértője támogatja, biztosítva a stratégiai iránymutatások megvalósulását a gyakorlatban is.
„Az ipari szektorban tevékenykedő ügyfelek olyan professzionális szolgáltatókat keresnek, akik képesek összekapcsolni a fizikai energiainfrastruktúrát a fejlett digitális technológiákkal, lehetővé téve az intelligens és rugalmas működést”
– jelezte Gaia Gallotti, az IDC európai kutatási igazgatója.
Az IDC MarketScape szerint
„a Schneider Electric a saját fejlesztésű digitális platformokra, a fejlett analitikára és a mesterséges intelligencia integrálására összpontosító innovációs stratégiát követ annak érdekében, hogy megfeleljen az energiaátmenet kapcsán felmerülő piaci igényeknek. A cég a belső kutatás-fejlesztési tevékenysége és az 1 milliárd eurós SE Ventures alap révén felgyorsítja az elektrifikáció, a digitalizálás és a dekarbonizáció terén alkalmazott technológiák fejlődését. Ez lehetővé teszi olyan megoldások megvalósítását, mint a mesterséges intelligencián alapuló karbantartás, a prediktív eszközfelügyelet és a moduláris szoftverek az életciklus-menedzsmenthez.”
Az év elején a Schneider Electric az első helyet szerezte meg a TIME és a Statista által összeállított, a világ legfenntarthatóbb vállalatait bemutató 2025-ös listán. A Corporate Knights szintén a világ legfenntarthatóbb vállalatának nevezte a Schneider Electricet, így a cég kétszer is az első helyet szerezte meg a Global 100 indexen.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
Pamkutya könyv – Osbáth Norbert: Amiről nem készült fotó
-
Ipar2 hét ago
A mesterséges intelligencia nem elveszi, hanem felértékeli a mérnökök munkáját
-
Ipar2 hét ago
Új Tork PeakServe automata papír kéztörlő
-
Ipar2 hét ago
Modern tűzvédelmet kapott az ország legnagyobb gázerőműve
-
Ipar2 hét ago
A gyár, ahol 45 perc alatt készül el egy lakóház
-
Egészség2 hét ago
Videójáték-karakterek, akiknek mindenük fáj – díjazták a népszerű fájdalomcsillapító rendhagyó reklámkampányát.
-
Gazdaság2 hét ago
Sokmillió dolláros hátrányt kerülhetnek el az ipari vállalatok a nyílt, szoftveralapú automatizálással
-
Zöld2 hét ago
Egyszerre három problémára kínál megoldást a Schneider Electric Go Green versenyének idei első helyezettje




