Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Öt évnyi európai támogatás a Kínában működő magyar vállalkozásoknak

európai

A szárazföldi Kína Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnereinek egyike, és ebben a kereskedelemi kapcsolatban alapvetően meghatározó a szellemi tulajdonjogok kérdése.

Európa technológiát és know-how-t exportál, de oltalom hiányában az uniós vállalkozások könnyen jogsértések áldozataivá válhatnak. A szellemitulajdon-jogok védelme és érvényesítése komoly kihívást jelent azon uniós vállalkozások számára, amelyek új piacokon kívánnak terjeszkedni.

2021-ben Magyarország exportja 1639 millió eurót tett ki. Elsősorban gépeket és szállítóeszközöket – főként elektromos gépeket, irodai gépeket és általános ipari gépeket és berendezéseket – értékesített, összesen 931 millió euró értékben (ez a Kínába irányuló export 57%-a); emellett feldolgozott termékeket – főként vas- és acél-, valamint papír-, karton- és cellulózárukat – 256 millió euró értékben (ez a Kínába irányuló export 16%-a),ó; valamint egyéb feldolgozott termékeket – beleértve a professzionális, tudományos és ellenőrző műszereket – 196 millió euró értékben (ez a Kínába irányuló export 12%-a).

2020. január 1-jén 1,6 millió lajstromozott európai uniós védjegy (EUTM) volt hatályban, amelyek több mint 4,4 millió kapcsolódó áru- és szolgáltatásosztályra terjedtek ki, átlagosan 5,6%-os éves növekedési rátával (2010–2019). Az európai uniós védjegybejelentések többsége továbbra is az EU-n belülről érkezett, és az összes bejelentés átlagosan 68,3%-át tette ki. Németország élen jár az uniós és globális védjegybejelentések terén és további nagy európai uniós gazdaságok követik, mint például Olaszország, Spanyolország és Franciaország. A magyar statisztikákról itt tájékozódhat.

„Az elmúlt öt évben az ’IP Key China’ a vállalkozókkal, a kis- és középvállalkozásokkal, a kutatókkal és a kreatív gondolkodókkal vállvetve dolgozott annak érdekében, hogy megvédjék azokat a szellemi javakat, amelyek biztosítják üzleti vállalkozásuk jövőjét Kínában. Bízunk benne, hogy továbbra is fontos szerepet játszhatunk a szellemi tulajdonnal kapcsolatos párbeszéd mechanizmusának megerősítésében, amely lényeges szempont az IP-rendszerek átláthatóságának és kiszámíthatóságának javítása tekintetében”

– összegezte az eredményeket Christian Archambeau, az EUIPO ügyvezető igazgatója

A projekt az EU és Kína által koordinált EU-Kína IP-párbeszédet és munkacsoportot egészítette ki. Ezzel összhangban a különböző tevékenységek hatékonyan segítették az uniós vállalkozások érdekeit azáltal, hogy előmozdították az eszmecserét a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos konkrét kihívások kezeléséről Kínával.

A 2022 júliusában megrendezett 9. EU-Kína magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszéd (HED) alkalmából Valdis Dombrovskis ügyvezető alelnök és kereskedelempolitikáért felelős biztos kiemelte:

„Fontos, hogy a Kínában működő uniós vállalkozások számára megfelelő módon biztosítsuk az egyenlő versenyfeltételeket. Az EU és Kína kulcsfontosságú kereskedelmi partnerek, és folytatnunk kell a párbeszédet annak érdekében, hogy biztosítsuk Kína nagyobb mértékű konvergenciáját a szellemi tulajdonjogok védelmére vonatkozó uniós és nemzetközi normák felé.”

Eredmények

Az elmúlt öt évben az ’IP Key China’ munkája arra irányult, hogy a kínai hatóságokkal, üzleti szövetségekkel, valamint más állami és magán érdekelt felekkel való együttműködés révén megkönnyítse az uniós cégek, vállalkozások és innovátorok piacra jutását. Mindezt a piac jobb megértésével, valamint a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok és a szellemitulajdonjog-érvényesítési rendszerek megvalósításának előmozdításával valósították meg Kínában.

Az ’IP Key China’ kínai jogszabályokra vonatkozóan értékelései rávilágítanak az EU-ban érvényes, a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályokkal fennálló főbb különbségekre. Az elemzés számos szempontra kiterjedt, köztük például a hamisításra és kalózkodásra adott válaszra, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos viták kezelésére szolgáló eljárásokra, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok általános érvényesítésére vagy az európai vállalkozások számára biztosított információkra.

Ezen túlmenően a projekt közreműködött például az EU és Kína 100 európai földrajzi jelzésnek Kínában, valamint 100 kínai földrajzi jelzésnek az Unióban történő oltalmáról szóló kétoldalú megállapodás megkötésében.

Az ’IP Key China’ jelentős mértékben hozzájárult a Kínai Nemzeti Szellemi Tulajdoni Hivatal (CNIPA) által elérhetővé tett védjegyadatok integrálásához is, aminek eredményeként több mint 32 millió kínai védjegy vált elérhetővé a védjegykereső eszközben és a „TMview” adatbázisban. 2020-ban az EUIPO és a CNIPA aláírta a védjegyinformációk cseréjéről szóló megállapodást, amely a kínai nemzeti védjegyek és az európai uniós védjegyek adatainak kölcsönös cseréjéről rendelkezik.

Emellett számos szemináriumot és rendezvényt is szerveztek, valamint IP-szakértők által vezetett ingyenes online és helyszíni képzések, publikációk, a kínai piacról szóló tájékoztatók, továbbá esettanulmányok is elérhetővé váltak az uniós vállalkozások számára. Ezzel párhuzamosan a 2008-ban létrehozott 24 órás ’China IP SME Helpdesk’ szolgáltatás konkrét kérdésekre válaszol annak érdekében, hogy alapszintű IP-segélyszolgáltatást nyújtson a kínai piacon működő vagy oda belépni kívánó kkv-k számára.

Miért Kína?

A szárazföldi Kína az EU egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, és a szellemi tulajdonjogok meghatározó tényezők az ilyen kereskedelmet folytató uniós vállalkozások számára.

Az árukivitel területén 2021-ben Kína volt az EU harmadik legnagyobb partnere (10,2%). Az uniós vállalatok 223,4 milliárd euró értékben exportáltak Kínába elsősorban gépeket és járműveket (ez a Kínába irányuló export 52%-a), egyéb feldolgozóipari termékeket (20%) és vegyszereket (15%). A Kínába irányuló export három legnagyobb uniós szereplője Németország (104 655 millió EUR), Franciaország (24 028 millió EUR) és Hollandia (15 906 millió EUR) volt.

Az EU Kínával folytatott kereskedelmi együttműködéséhez a 2019-es uniós stratégiai kilátásokat tartalmazó dokumentum nyújt iránymutatást, amely a kölcsönösséget, az egyenlő versenyfeltételeket és a tisztességes versenyt támogatja.

Kihívások

Jelentős jogalkotási előrelépés történt az elmúlt években, köszönhetően az új párbeszéd mechanizmusoknak, az érdekelt felek nagyobb arányú bevonásának, illetve az ’IP Key China’ projektnek is. A szellemi tulajdonjogok védelme és érvényesítése számos területen még mindig nem kellően hatékony, és továbbra is olyan nehézségeket kell leküzdeni, mint az átláthatóság hiánya és a szellemi tulajdonjogok nem megfelelő érvényesítése. Lényeges aggályok állnak fenn különösen a szabadalmazhatósági követelmények értelmezése, a rosszhiszemű védjegybejelentésekkel szembeni kellő jogi védelem hiánya, valamint az üzleti titkok védelme tekintetében. Újonnan felmerülő probléma a tisztességes és megkülönböztetésmentes bánásmód biztosítása a külföldi jogtulajdonosokkal szemben indított versenyjogi ügyekben.

A jövő

Az ’IP Key China’ projekt következő szakasza a kínai, európai uniós és nemzetközi normák konvergenciáját vizsgálja, nagyobb hangsúlyt fektetve a jogérvényesítési szempontokra. Figyelmet fordítanak a partnerségek és stratégiai kapcsolatok erősítésére is a Kínában működő vállalkozásokkal, valamint az iparági szövetségekkel. A jövőbeli erőfeszítések igyekeznek biztosítani az uniós és tagállami ágazati intézmények fokozottabb részvételét a kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákban a kínai kollégákkal folytatott szakértői eszmecserékben.

Gazdaság

Védtelen mikrovállalkozások: tízből kilencen nem használnak fejlett IT-biztonsági megoldást

A magyar mikrovállalkozások 91 százaléka nem vesz igénybe fejlett IT-biztonsági megoldást, 90 százalékuk pedig nem is tervezi növelni az erre fordított kiadásait – derül ki a BellResearch reprezentatív kutatásából.

Miközben a vállalkozások mindennapi működése egyre inkább az online térben zajlik, digitális védelmük sok esetben nem tart lépést ezzel a fejlődéssel. A problémára a Telekom nemrég lezárult digitalizációs pályázatának tapasztalatai is rámutatnak: a 144 jelentkező több mint fele semmilyen internetes biztonsági szolgáltatást nem használ.

A Magyar Infokommunikációs jelentés legfrissebb, a vállalkozások digitalizációjára vonatkozó adatai szerint a mikrovállalkozások 99 százaléka e-mailezik, 85 százaléka online intézi banki ügyeit, 82 százaléka pedig az interneten végzi hivatalos teendőit. A 10-49 fős cégeknél ezek az arányok gyakorlatilag elérik a 100 százalékot. A digitális működésből adódóan egy fél napos internetkiesés a kisvállalatok 71 százalékánál, a mikrovállalkozások 36 százalékánál már érezhető vagy súlyos üzleti veszteséget okozna. Ennek ellenére a digitális biztonság sok vállalkozásnál továbbra sem élvez prioritást. A mikro- és kisvállalatok 93-94 százaléka szerint az elmúlt évben nem érte őket érdemi informatikai fenyegetés. A mikrovállalkozások 91 százaléka nem használ fejlett IT-biztonsági megoldást, 90 százalékuk pedig nem tervezi növelni az erre szánt költést.

A kibertámadások a magyar vállalkozások számára egyre jelentősebb pénzügyi kockázatot jelentenek

Az Republikon Intézet Telekom megbízásából készült kutatásának adatai szerint a magyar vállalkozások 80 százaléka már szembesült valamilyen kiberbiztonsági incidenssel, leggyakrabban adathalász üzenetekkel. Az esetek 18 százaléka az elmúlt két évben tényleges anyagi kárt is okozott, ami jól mutatja, hogy a kibertámadások nem csupán informatikai, hanem egyre komolyabb üzleti és pénzügyi kockázatot is jelentenek. A védekezés hatékonyságát ugyanakkor a szakemberek felkészültsége is befolyásolja. Az elmúlt 12 hónapban a mikrovállalatoknál az IT- vagy kiberbiztonsági szakemberek kevesebb mint 5 százaléka vett részt digitális vagy informatikai képzésben, míg a kis- és középvállalatok esetében ez az arány mindössze 15-20 százalék volt.

A Telekom pályázata is rávilágított a hiányosságokra

A Telekom kisvállalkozásoknak meghirdetett digitalizációs pályázatára 144 jelentkezés érkezett, többségében 1-4 fős mikrovállalkozásoktól. A pályázók több mint fele (55 százalék) úgy nyilatkozott, hogy nem használ semmilyen internetes biztonsági szolgáltatást, további közel ötödük pedig kizárólag ingyenes vagy az operációs rendszerbe épített védelemre hagyatkozik. Fizetős vírusvédelmet mindössze minden negyedik jelentkező használ.

„A vállalkozások elleni támadások sokszor nem a technikát, hanem az emberi figyelmetlenséget használják ki. A hatékony védelmi rendszerek feladata, hogy az üzlet ilyenkor se álljon meg – a Telekom erre kínál jól használható megoldásokat. A vállalkozások a biztonsági fejlesztéseikkel nemcsak a saját üzletüket védik, hanem az ügyfeleiket is, miközben nekik is több hasznot vagy kevesebb elmaradt bevételt eredményezhet, ha fejlettebb biztonsági eszközöket használnak”

– nyilatkozta Sipos Tamás, a Magyar Telekom Kis-, és középvállalkozások szegmensének vezetője.

A vállalkozások biztonságosabb digitális működését olyan szolgáltatások segíthetik, mint a havidíjas alkalmazásként hatékony végpontvédelmet nyújtó Norton 360, a Microsoft 365 Security Assessment, amely segít átláthatóan felmérni, hogy a vállalkozás meglévő informatikai rendszerei mennyire biztonságosak, valamint a Cisco Umbrella, amely hatékony védelmet nyújt az adathalászattal és más online fenyegetésekkel szemben. A digitális biztonság további fontos eleme a kiberbiztosítás, amely egy esetleges kibertámadás vagy adatvédelmi incidens következtében felmerülő pénzügyi károk enyhítésében nyújthat segítséget.

Három vállalkozás digitalizációját támogatja a Telekom

A Telekom most lezárult digitalizációs pályázatán a szakmai zsűri három olyan vállalkozást választott ki, amelyek fejlesztési céljai és kiindulóhelyzete más kisvállalkozások számára is tanulságos példaként szolgálhatnak.

  • Gabatti Kft. – Ötfős víz-, gáz- és fűtésszerelő vállalkozás, amely a digitalizáció első lépéseinél tart: eddig a számlázáson kívül nem használt digitális rendszert. Elsősorban saját weboldalt és erősebb online jelenlétet szeretne kialakítani.
  • Fire Focus Kft. – Szombathelyi tűzvédelmi és épületgépészeti cég, amely a jelenleg papíralapú tűzvédelmi dokumentációját és nyilvántartását helyezné át egy online partnerfelületre.
  • Szeitz Optika – 2003 óta működő budapesti szolgáltató, amely a látásvizsgálatok és a páciensadatok papíralapú kezelését digitalizálná.

“Elismerésük egyben azt is megmutatja, hogy a digitalizáció minden vállalkozás számára valódi előrelépést jelenthet: hatékonyabb működést, új lehetőségeket és nagyobb sikereket hozhat. A díjazott vállalkozások hiteles példái annak, hogy a megfelelő digitális megoldásokkal minden vállalkozás fejlődhet és még sikeresebbé válhat.”

– nyilatkozta Sipos Tamás, a Magyar Telekom Kis-, és középvállalkozások szegmensének vezetője. 

A három nyertes 12 hónapig díjmentesen veheti igénybe a Telekom testre szabott digitális szolgáltatásait, amelyek hozzájárulnak vállalkozásuk működésének fejlesztéséhez és kiberbiztonságuk erősítéséhez. 

Magyarországon a KSH havi adatai szerint 2026 júliusában körülbelül 866 ezer működő vállalkozást tartottak nyilván jogi egység szinten. A KSH éves adatai szerint 2024-ben kb. 898 ezer KKV mintegy 2,2 millió főt foglalkoztatott. Hatásuk nagyobb, mint gondolnánk. Ha ők fejlődnek és mindenki hozzájárul saját hétköznapi teljesítményével az ország működéséhez, az egész ország előrelép. Ezért elkötelezett a Telekom a kisvállalkozások digitális felzárkóztatása mellett. 

Hello Biznisz platformja kifejezetten a fenti célcsoportnak kínál könnyen alkalmazható megoldásokat, szakmai és közösségi támogatást a digitalizáció előnyeinek kihasználásához. A vállalkozók a Hello Biznisz felületén díjmentesen fordulhatnak kérdéseikkel a Telekom Digitalizációs Asszisztenséhez is: a mesterséges intelligencia alapú megoldás a Hello Biznisz tudásbázisára építve a vállalkozása egyedi profiljához igazítja a válaszait az online jelenléttel, a digitális marketinggel, az automatizálással és a digitalizációval kapcsolatban.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Már túl vannak a csúcson a támogatott lakáshitelek, de a java csak ezután jön

Már az Otthon Start megszüntetésének bejelentése előtt elkezdett csökkenni a támogatott kölcsönök óriási túlsúlya az új lakáshitelekben.

A héten záruló igénylési lehetőséggel élők rohama még ad egy utolsó nagy lökést a bő egy évet élt kölcsönnek, de a helyébe lépő Wekerle Plusztól hasonló népszerűség már nem várható. Ezért jövőre lehet igazán látványos a támogatott hitelek visszaszorulása – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből.

Az elmúlt hónapokban már csökkent a támogatott kölcsönök aránya az új lakáshitelekből – számolta ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból a BiztosDöntés.hu. Az első negyedévben még 80 százalék felett járt a kedvezményes kamatozású, állami támogatásos hitelek összege az új szerződéseken belül, ám ez szeptemberig fokozatosan 75 százalékra csökkent.

Az Otthon Start borította fel az arányokat

A támogatott lakáshitelek arányának utóbbi hónapokban megfigyelhető csökkenése még nem jelzett trendfordulót, de az már látszott belőle, hogy az Otthon Start iránti kereslet túl lehet a csúcson. A jegybank adatai szerint 2025 első kilenc hónapjában a támogatott lakáshitelek új szerződéseken belüli aránya még 22,3 százalékot ért el, miközben az idei év hasonló időszakában 78,5 százalékot. A drasztikus ugrás pedig egyértelműen az Otthon Start hitel tavaly szeptemberi megjelenésével magyarázható, ami szinte hetek alatt hatalmas keresletnövekedést okozott, ami tartósnak is bizonyult.

Az Otthon Start iránti keresletben az elmúlt hónapokban látszott először csökkenés, ami azt mutatta, hogy a kedvezményes hitelt felvenni akarók és tudók már fogyóban vannak. Eközben pedig a piaci kamatozású lakáshitelek kereslete viszonylag stabil maradt.

Visszatérnek a porondra a piaci hitelek

Az Otthon Start november közepi megszűnésével és a Wekerle Plusz hitel elindulásával viszont jóval látványosabb változás jöhet a piaci és támogatott lakáshitelek közötti arányokban a BiztosDöntés.hu szakértői szerint. Az új támogatott kölcsön potenciális közönsége ugyanis jóval szűkebb az Otthon Starténál. Ezt az életkorra, a meglévő lakástulajdonra és a hitelből vett ingatlan használatára vonatkozó szigorúbb előírások okozzák. Ráadásul a héten lezáruló Otthon Startot éppen azok vették fel leginkább, akiknek a Wekerle Plusz is szól. Az Otthon Startot főleg használt lakások vásárlásához igényelték, márpedig ennek a kamata 3 százalékról 5-re emelkedik a Wekerle Pluszban.

Mindezek alapján a támogatott kölcsönök súlya 2027-ben jelentősen csökkenhet a lakáshitelekből – úgy, hogy a közben az új szerződések összege is visszaeshet az idei csúcsévhez képest.

Óriási jóváírásokat nem adnak, de kedvezményből nincs hiány

Az Otthon Startnál gyakori, több százezer forintos egyszeri jóváírásokkal a piaci feltételű lakáshiteleiknél nem kecsegtetnek a bankok, de itt is számos kedvezményt kínálnak. A BiztosDöntés.hu lakáshitel kalkulátora szerint több pénzintézetnél is kamatkedvezményt érhet például a megfelelő összegű jövedelem rendszeres számlára utalása, a nagyobb hitelösszeg és a hitelfedezeti biztosítás megkötése is. A jelzáloghiteleknél szokásos, kezdeti költségekhez kapcsolódó kedvezmények szintén nagyon gyakoriak a bankoknál.

Az Erste 10 éves kamatperiódusú, piaci feltételű lakáshitelénél 6,34 százalékos az elérhető legalacsonyabb éves kamat. Ehhez – egyéb feltételek teljesítése mellett – hitelvédelmi és lakásbiztosítás kötése is szükséges. Induló díjkedvezmények szintén elérhetők a konstrukciónál.

A Gránit Bank 10 éves kamatperiódusú, piaci lakáshitele 6,18 százalékos éves kamat, és 6,67 százalékos teljes hiteldíj mutató mellett érhető el.

A MagNet Bank lakáscélú jelzáloghitelénél 6,30 százalék is lehet az éves kamat. Az induló költségekhez kapcsolódó kedvezmények szintén elérhetők.

Az MBH Banknál 6,69 százalék is lehet a piaci feltételű lakáshitel éves kamata, ha a kölcsön összege eléri a 30 millió forintot, és az egyéb feltételek is teljesülnek. A kezdeti költségeknél is nyújt kedvezményeket a pénzintézet.

Az OTP Bank 1×1 Évnyerő Lakáshitelénél a futamidő első évében csak kamatot kell törleszteni. Az éves kamat akár 6,19 százalék is lehet. Induló díjkedvezmények szintén járnak a kölcsönhöz kapcsolódóan.

A K&H-nál most az 5 éves kamatperiódusú, minősített fogyasztóbarát lakáshitelnél a legalacsonyabb, 6,79 százalékos az elérhető éves kamat. A kezdeti költségekhez kapcsolódóan is nyújt kedvezményeket a pénzügyi szolgáltató.

Az UniCredit Bank kínálatában – 20 éves futamidőt feltételezve – 6,95 százalékos, éves kamattal érhető el piaci feltételű lakáshitel a feltételek teljesítése esetén. Induló díjkedvezmények szintén elérhetők.

A CIB Bank a kezdeti költségekhez kapcsolódó kedvezmények mellett jóváírási akciót is érvényben tart a piaci feltételű lakáshiteleknél: itt 40 000 forint járhat a feltételek teljesítése esetén. A legalacsonyabb, elérhető éves kamat 6,19 százalék a 10 éves kamatperiódusú minősített fogyasztóbarát lakáshitelnél.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Samsung újra az ötödik legértékesebb márka lett az Interbrand Best Global Brands listáján

A Samsung Electronics bejelentette, hogy a nemzetközi márkatanácsadó, az Interbrand a hetedik egymást követő évben sorolta az 5. helyre a vállalatot az évente összeállított Best Global Brands listáján, 105,2 milliárd dolláros márkaértékével.

A Samsung így az egyetlen ázsiai székhelyű vállalat lett, amely 2020 óta minden évben a legjobb öt nemzetközi márka között szerepel.

Az Interbrand az értékelés során az alábbi tényezőket vette figyelembe:

  • Rekordnyereség, amelyet az AI félvezetőkbe irányuló célzott beruházások alapoztak meg,
  • Erősebb AI-versenyképesség az Eszközélmény (Device eXperience, DX) divízióban,
  • Vevőközpontú márkastratégia a „One Samsung” jövőkép részeként.

A vállalat Eszközmegoldások (Device Solutions, DS) divíziója tovább növekedett azáltal, hogy növelte a nagyértékű memóriaeszközök kínálatát, hogy ezzel reagáljon az AI iránti növekvő keresletre. Emellett megőrizte élvonalbeli technológiai szerepét a HBM4 memóriák tömeggyártásával és kereskedelmi forgalmazásával.

Az Eszközélmény (DX) divízió a személyre szabott AI-élmények és az eszközök – például a mobilkészülékek, televíziók és háztartási készülékek – közötti összekapcsolhatósággal kényelmesebb megoldásokat kínál a felhasználók mindennapjaira. A Samsung idén mutatta be a Galaxy Z Fold8-at, a nyolcadik generációs kihajtható Galaxy készülékét, amely új formatervezéssel és 4:3 képaránnyal értelmezi újra a kategóriáját. A vállalat a szériával újabb generációkat tudott elérni, hiszen az új kialakítás nagyon népszerű a fiatalabb felhasználók körében.

Az Interbrand az egyik legrégebbi márkatanácsadó cég, amely évente értékeli a márkaértéket a vállalatok pénzügyi teljesítményének és kilátásainak, a márkák vásárlási döntésekre gyakorolt hatásának, valamint versenyképességének átfogó elemzése alapján. Az értékelés során a cég figyelembe veszi a stratégiát, az empátiát, a differenciálást, az ügyfelek elkötelezettségét, a következetességet és a bizalmat is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss