Gazdaság
A szellemi tulajdon lehet az innovatív vállalkozások versenyelőnye
Ahhoz, hogy a kreatív és innovatív munka valóban kifizetődő legyen, ma már nem elég egy jó ötlet.
A létrehozott termék vagy szolgáltatás csak akkor teszi sikeressé létrehozóját, ha kellő tudatossággal figyel saját szellemi vagyonának megóvására is. Erre a tudatosságra hívja fel magánszemélyek és vállalkozások figyelmét együttműködésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a Design Terminal.
Ahhoz, hogy a szellemi alkotó tevékenység minél elismertebb legyen, az érintetteknek tisztában kell lenniük a szellemitulajdon-védelem lényegével. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának célja, hogy az innovációs és kreatív területeken dolgozók felismerjék a szellemitulajdon-védelem fontosságát és úgy tudják hasznosítani, hogy hazai és nemzetközi szinten is versenyképesek legyenek. Ezért az SZTNH számos olyan programot indított, amely a szellemi alkotó-, innovációs- és K+F tevékenységet támogatja, emellett gyarapítja a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – iparjogvédelmi és szerzői jogi ismereteit.
A Design Terminallal kötött megállapodás legfőbb törekvése, hogy az innovációs ügynökség programjai által mentorált vállalkozások tudatosabban kezeljék létrehozott szellemi tulajdonukat és megtanulják, hogyan tudják azokat hasznosítani. A vírushelyzet, a jelenleg is zajló háború és az ezek miatt fellépő gazdasági nehézségek ugyanis rávilágítottak arra, hogy a szellemitulajdon-védelemben olyan potenciál van, amely segít újabb gazdasági lehetőségeket kiaknázni és nagyobb segítséget jelent, ha a vállalkozások tudatosan foglalkoznak az oltalomszerzéssel.
„A vállalkozásfejlesztésben komoly segítséget nyújtó Design Terminallal azért is örülünk a közös munka lehetőségének, mivel a velük kapcsolatban álló kutatás-fejlesztésben és az innovációban érdekelt cégeknél számtalan olyan termék és szolgáltatás születik meg, ahol kifejezetten fontos a szellemitulajdon-védelem. Nemzetközi színtéren már nem kérdés, hogy oltalmak (szabadalom, védjegy, designoltalom stb.) nélkül egyáltalán nem biztos a gazdasági siker. Együttműködésünk éppen arról szól, hogy a Design Terminallal kapcsolatban álló vállalatok jobban megértsék, hiába van szellemi tulajdonuk, annak megóvása és a szellemitulajdon-jog érvényesítése mára elengedhetetlenné vált, ha lépést akarnak tartani a konkurenciával”
– fogalmazott Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke.
„A Design Terminal 12 országban szervez inkubációs programokat, és több, mint 1000 vállalkozás fejlesztésében működött már közre”
– mondta Jónás László szakmai vezető, ügyvezető. Hozzátette:
„Amellett, hogy helyben segítjük a cégek érvényesülését, kiemelt figyelmet fordítunk azok nemzetközi fejlődésére, terjeszkedésére is. Többek között ezért is vettük örömmel az SZTNH-val való együttműködést, hiszen kutatások bizonyítják, hogy a nemzetközi sikerek egyik fontos eleme, hogy az adott cég rendelkezik-e szabadalommal. A jövőben az általunk mentorált cégek olyan tudás birtokába kerülnek, amely már az első lépésektől segítheti őket ebben.”
Az SZTNH és a Design Terminal között létrejött megállapodás célja, hogy erősítsék az innovatív vállalkozások és a befektetők szellemitulajdon-védelmével kapcsolatos ismereteit; megmutassák, hogy lehet biztonságosan ismertté tenni a hazai innovatív megoldásokat, termékeket és szolgáltatásokat; tudatosítsák az iparjogvédelmi oltalomszerzésben rejlő üzleti lehetőségeket, és szélesebb körnek tegyék lehetővé, hogy kihasználják a hazai és európai uniós oltalomszerzési pályázatok nyújtotta lehetőségeket. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az érdeklődő vállalkozásoknak elkészíti az ingyenesen igénybe vehető szellemivagyon-diagnózist (IP Scan), amely segít megérteni, milyen szellemitulajdon-védelmi eszközökkel érdemes élnie az adott cégnek, és hogyan is kell elvégezni az oltalmazási folyamatot, emellett segítenek tájékozódni az aktuális hazai és nemzetközi iparjogvédelemmel kapcsolatos pályázati lehetőségekről.
Gazdaság
Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét
A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.
A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.
A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.
A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:
- Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége
A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.
- Egységes vezetés, növekvő megtakarítások
A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.
- Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba
A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.
- A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből
A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.
- Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre
Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.
A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.
A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Jelentősen nőtt a békéltető testületek által lezárt ügyek száma
Hatékonyabb fogyasztóvédelem a békéltető testületek kitartó munkájának köszönhetően és a Nagy Elek elnöksége alatt megújult MKIK vezetésének aktív közreműködésével.
A 2025. év első felében országosan 687-tel több ügyet zártak le a békéltető testületek, mint az előző év azonos időszakában – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) legfrissebb adataiból. A tavalyi 4832 lezárt ügyhöz képest idén már 5519 ügyben született döntés, ami több mint 14 százalékos növekedést jelent. Ezzel párhuzamosan az elbírált ügyek összértéke is emelkedett: a tavalyi 1,38 milliárd forintról 1,45 milliárd forintra, ami a fogyasztók számára is érezhető előrelépést jelent.
A számok önmagukért beszélnek: Budapesten 392-vel, Hajdú-Biharban 115-tel, Csongrád-Csanádban 73-mal nőtt a lezárt ügyek száma, de jelentős növekedés történt Fejér, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben is.
Ez az eredmény is jól mutatja, hogy a 2024. január 1-jén bevezetett, új, regionális struktúrára épülő békéltető testületi rendszer hatékonyan működik. A rendszer országosan 8 regionális testületben működik tovább, gyorsabb és eredményesebb eljárást biztosítva a fogyasztók és vállalkozások közötti jogviták békés rendezésére.
Az MKIK elnökségének vezetésével, Nagy Elek elnök úr irányításával megújult kamarai vezetés aktív és előrelátó munkája kulcsszerepet játszott abban, hogy a békéltető testületek működése még hatékonyabbá váljon. A strukturális átalakítás, a digitalizációs fejlesztések, valamint a szakmai támogatás jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a testületek gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni a fogyasztói panaszokra.
A békéltető testületek célja továbbra is változatlan: gyors, hatékony, ingyenes és elérhető jogérvényesítés biztosítása minden fogyasztó számára. A testületek nemcsak döntéshozó szerepet töltenek be, hanem segítséget és tanácsot is adnak a fogyasztókat megillető jogokról és kötelezettségekről.
További információk és elérhetőségek a www.bekeltetes.hu oldalon találhatók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
USA Kriptóhete történelmi fordulópontot jelent – a Bitget vezérigazgatója szerint ez csak a kezdet
Az USA-ban zajló Kriptóhét és az új kriptovaluta-szabályozási csomag bejelentései minden korábbinál erősebben jelzik: a digitális pénzügyek új korszakba léptek. A Bitcoin történelmi csúcsa, a rekordméretű intézményi befektetések, valamint az új törvények – mint a GENIUS Act, Clarity Act és az Anti-CBDC Surveillance State Act – együtt egyértelmű fordulópontot jelentenek a piac fejlődésében.
Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója így fogalmazott:
„Az amerikai törvényhozók végre olyan kereteket alkottak, amelyek lehetővé teszik a kriptoipar intézményi szintű növekedését, szabályozott, mégis innovációbarát környezetben. Ez nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem a globális közösségnek is jelzésértékű.”
4 kulcstényező, ami meghatározza a változást:
1. Intézményi áttörés a Bitcoin piacán
A spot ETF-ekbe történő beáramlás 2024-ben elérte a 44,2 milliárd USD-t, ami 320%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A BlackRock IBIT 56 milliárdot, a Fidelity FBTC 21 milliárdot kezel. Eközben a kriptós hedge fundok már 15 milliárd USD értékben tartanak digitális eszközöket.
2. GENIUS Act: stabilcoin-szabályozás új szinten
A szenátus által elfogadott GENIUS Act szigorú tartalékkövetelményeket ír elő a stabilcoin-kibocsátók számára, megbízható, skálázható infrastruktúrát biztosítva a pénzügyi rendszer számára – hasonló jelentőséggel, mint az amerikai államközi autópályák kiépítése.
3. Clarity Act: világos keretek a kriptoszektorban
Ez a törvényjavaslat tisztázza a tokenek, platformok és letétkezelők közötti jogi határokat. Egyértelműen kijelöli, hogy a CFTC vagy az SEC szabályozza az adott eszköztípust – csökkentve a bizonytalanságot, és elősegítve az intézményi részvételt.
4. CBDC-tilalom: a pénzügyi szabadság védelme
Az Anti-CBDC Surveillance State Act megtiltaná az amerikai központi banki digitális valuta bevezetését, megerősítve az Egyesült Államok elköteleződését a magánszektor által vezérelt innováció és a pénzügyi szabadság mellett.
A Bitget álláspontja
A Bitget – a világ egyik vezető kriptotőzsdéje és Web3 vállalata – úgy véli, ezek az amerikai intézkedések globális hatással bírnak: olyan környezetet teremtenek, amelyben a kriptóipar hosszú távon fenntarthatóan, biztonságosan és szabályozott keretek között növekedhet.
A Bitget vezérigazgatója így zárja gondolatait:
„Ezek a törvények meghívást jelentenek számunkra: hogy a jövő kriptoinfrastruktúráját közösen formáljuk – átláthatóan, szabályozottan, mégis szabadon.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Legalább 1,2 milliós nettó kereset kell majd az Otthon Start és a CSOK Plusz teljes kihasználásához
-
Gazdaság1 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Tippek2 hét ago
A One Magyarország több mint 90 országban biztosítja 5G roaming szolgáltatását
-
Zöld2 hét ago
A világ legfenntarthatóbban működő vállalata a Schneider Electric a TIME és a Statista rangsora alapján
-
Gazdaság7 nap ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Ipar2 hét ago
Értékmegőrzés és kortárs tartalom – Készül a Magyar Építészeti Múzeum és Központ
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot