Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Nagy változások jöhetnek a számlázási és áfabevallási gyakorlatban

számlázási

Ha elfogadják az uniós javaslatcsomagot, nem árt résen lenni

Az EU „Áfa a digitális korban” elnevezésű (ViDA), újonnan életre hívott intézkedéscsomagja gyökeresen megváltoztathatja az uniós tagállamok számlázási és áfabevallási gyakorlatát. Milyen változásokra kell számítanunk a magyar piacon, hogyan készülhetünk fel a legjobban az újdonságokra? Ezt járjuk körbe ebben a cikkben. 

Az uniós irányelv-tervezet célja a tagországok számviteli gyakorlatának uniós szintű harmonizálása. A javaslatcsomag egyelőre nem végleges, folynak még róla a tárgyalások. Ha tervezett időpontban, 2024-ben valóban életbe lépnek a változtatások, minden számlát kiállító céget és magánszemélyt érinteni fognak majd. A csomag hazai hatályba lépésével a vállalkozásoknak kötelező lesz mind az elektronikus számla kiállítói és befogadói oldalon strukturált adattal kiállítani az e-számlát.

Kell-e félni a 2024. január elsejétől?

Az egyik változás a beleegyező nyilatkozat eltörlése. Jelenleg az eladónak és a vevőnek az elektronikus számlázásban előzetesen meg kell állapodnia. Ha a beleegyező nyilatkozatot eltörlik, akkor az azt is jelenti, hogy minden vállalkozásnak fel kell készülnie az elektronikus számlák befogadására, tárolására.

Bár sok magyar médiumban megjelent, hogy 2024 január elseje után csak strukturált adattal ellátott e-számla fogadható be, ezt semmilyen releváns forrás nem támasztja alá. Fontos tisztázni, hogy az Európai Unió „Áfa a digitális korban” javaslatcsomagját még nem fogadták el az unióban sem. Az elfogadása után sem lesz automatikusan kötelező érvényű a tagállamok vállalkozásai felé, mivel a számlázási szabályokat a tagállamok továbbra is saját hatáskörben fogják alakítani. Tehát a magyar parlamentnek is döntést kell majd hoznia valamikor ősszel legkorábban, hogy mit és mikor valósít meg a ViDA javaslatcsomagból.

Jelentős eltérések vannak az EU tagállamaiban a számlakiállítás és befogadás digitalizáltságában. Bizonyos országokban nincsen semmilyen állami platform és jelentési kötelezettség sem, más országokban pedig teljes adatjelentési kötelezettség van érvényben.

„Magyarországon – az EU tagállamai közül az elsők között – a ViDA által is megfogalmazott gazdaság fehérítő és digitalizációt erősítő számlajelentési kötelezettség már jóval korábban megfogalmazódott és bevezetésre került. 2018. július elsejétől több lépésben bevezetett online számla-adatszolgáltatás, azaz a NAV Online Számla rendszer megteremtette a strukturált számlaadat csere lehetőségét, valamint kiemelkedő hatékonysággal járult hozzá a gazdaság fehérítéséhez és az áfabevétel növeléséhez. Itthon is lesznek változások ellenben kifejezetten valószínűtlennek tartjuk, hogy olyan formai vagy technikai változások kerüljenek kommunikálásra, amelyek 2024 elejétől életbe lépnének”

– foglalta össze Éger István, a Unifiedpost Hungary country managere.

A szektor folyamatos dinamikus változásai állandó figyelmet kívánnak. Az adóügyi digitalizáció, nemzetközi e-számla megfelelés kihívást jelent minden külpiacon is tevékenykedő vállalkozás számára.

Érdemes kiszervezni a feladatokat

Minden vállalkozásnak az új szabályozásnak megfelelő, hatékony elektronikus számlázási folyamatokat kell kialakítania. A legtöbb vállalkozás számára a számlakezelés szükséges rossz: frusztráló, költséges és időigényes folyamat. Ráadásul a jól ismert, kézi, hagyományos számlakezelés mellett a hibák elkerülhetetlenek, ami még több időt és költséget emészt fel.

Az egyik lehetőség a szektor változásainak és követelményeinek lekövetésére a belső fejlesztés, egy saját rendszer létrehozása. Ez akkora horderejű digitalizációs projekt, aminek a kimenetele mindenképpen bizonytalan. A másik lehetőség elektronikus számla szolgáltató igénybevétele, amit a legtöbb nagyvállalat, vállalkozás is választ. Az e-számlázás segíti a vállalkozások számlázási folyamatait, ennek automatizálását és a manuális adminisztrációs és pénzügyi feladatok csökkentését. Itt sem mindegy azonban, milyen szakértőhöz fordulunk.

Termékünk, a Collect nagy mennyiségű elektronikus számla fogadásában segíti a vállalkozásokat. A megoldás nem csak villámgyors, garantáltan hibamentes is. A használata előtt nem szükséges fejlesztés, mivel kompatibilis az ERP és a könyvelési rendszerekkel. Mivel a teljes folyamatot automatizálja, néhány perc alatt teszi lehetővé a számlák fogadását, feldolgozását. Új, 2023-ban fejlesztett MI-alapú funkciója pedig a küldő és a fogadó hatékony összekötésére szolgál

– árulta el Éger István.

Mit tegyenek a nemzetközi piacon is aktív vállalkozások?

A nemzetközi e-számlázásra valamilyen formában mindenképp hatással lesz a most zajló szakpolitikai folyamat, de a változás mértéke és időbelisége a tagállamokon is múlik majd. Uniós szinten jelenleg nincs két egyforma ország, formátum, rendszer, digitális fejlesztési fok az e-számlázásban. A Bizottság célja a ViDA javaslatcsomaggal egységesíteni és átjárhatóvá tenni a rendszereket, felgyorsítani a digitális tranzakciós folyamatokat. Bármit is hoz magával a javaslatcsomag, az e-számla és e-dokumentum automatizálással a vállalkozások nyernek. Automatikus és digitális számlakiállítással és feldolgozással a papíralapú dokumentumkezelés sérülékenységi pontjai kiküszöbölhetők, a jogosultság és hozzáférés szabályozhatók.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van

A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.

A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.

„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”

– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke

A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.

Új technológiák, új igények

Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.

A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.

A hardver csupán félkarú óriás

Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.

Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.

Stabil alap, biztos háttér

A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.

A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.

A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.

A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.

Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre

Soha nem látott roham indult a boltokban, miután a SZÉP kártyával hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. 2025. december 1-jétől idén április 30-ig 44 ezer K&H kártyabirtokos használta fel cafeteriáját bevásárlásra. A friss adatok szerint összesen 4,7 milliárd forintot költöttek el az élelmiszerüzletekben, ami a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest közel 1,5 milliárdos növekedést mutat.

A számok döbbenetesek: az öt hónapos időszak teljes SZÉP-kártyás forgalmának több mint 30 százaléka élelmiszer-vásárlásokból származott, igaz, ebbe beleesett a tavalyi karácsonyi időszak is. Kimondható, hogy amíg hideg élelemért is lehetett SZÉP kártyával fizetni, addig a cafeteria-rendszer legismertebb eleme már nemcsak a pihenést és kikapcsolódást szolgálta, hanem a mindennapi megélhetés egyik fontos pénzügyi lába lett.

A vásárlási szokásokból az is jól látszik, hogy a felhasználók tudatosan és nagyobb volumenben költöttek. Az átlagos kosárérték elérte a 9200 forintot, vagyis sokan nem csupán néhány terméket vásároltak, hanem a kártyabirtokosok többsége jelentősebb, tervezett nagybevásárlások finanszírozására használta a keretét.

„Kiemelkedő érdeklődés övezte a hideg élelmiszerek SZÉP kártyával történő fizetését. És nemcsak a költési adatokban jelentett látható szintlépés, hanem a fizetési technológiák terén is

hangsúlyozta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

– Az ügyfeleink 5 százaléka használta digitális SZÉP kártyáját a fizetésnél. A digitális fizetés növekvő népszerűsége is igazolja, hogy a könnyű és gyors felhasználói élmény, valamint a technológiai naprakészség ma már alapvető elvárássá kezd válni bevásárláskor. Nem kérdés tehát, hogy a kkv-szektor számára a SZÉP kártya valódi stratégiai eszköz, akár cafeteriaként adják munkavállaóiknak, akár úgy, hogy maguk válnak elfogadóhellyé.”

Bár a K&H SZÉP-kártyás forgalmi statisztikákban továbbra is a nagyvállalatok dominálnak, a kisvállalkozások szerepe is érezhetően megnőtt ebben az időszakban, ami egyben azt is eredményezte, hogy a forgalom egy része közvetlenül a helyi közösségekben maradhatott, hozzájárulva a gazdasági sokszínűség megőrzéséhez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss