Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Így nyerhet Magyarország a külföldi munkaerőért vívott versenyben

külföldi

A minősített munkaerő-kölcsönző cégek és a harmadik országbeli toborzó partnerek folyamatosan építik a munkáltatói országimázst.

Magyarországra jelenleg tömegével érkeznek a legálisan foglalkoztatott ázsiai munkavállalók, melynek növekedési üteme a következő években még gyorsabbá válhat. A külföldi dolgozók toborzása és megtartása azonban a jelenlegi piaci környezetben egyre nehezebb, hiszen a közel-keleti, távol-keleti és a nyugat-európai országok is örömmel látják a dolgozni vágyó, megbízható munkaerőt. Ebben a hatalmas versenyben hazánk vonzerejét több tényező is pozitív irányba befolyásolja, melyből az egyik legfontosabb, hogy a munkaadók és a minősített munkaerő-kölcsönző cégek vonzóvá tudják tenni Magyarországot, és folyamatosan építik a munkáltatói országimázst külföldön.

Világszintű verseny folyik az ázsiai munkavállalókért

Európai- és világszinten is rengeteg ország versenyez a nagy teherbírású és megbízható munkaerőért. A dolgozni vágyó és hosszú távon is elköteleződni képes munkaerő különösen nagy érték azokban az országokban, ahol szektorszintű vagy általános munkaerőhiány van és belföldi munkavállalókat már nem találnak a vállalatok az adott pozíciókra. A minősített munkaerő-kölcsönzők szerepe ebben a világpiaci versenyben rendkívül felértékelődött. Az ázsiai munkaerőért európai szinten is nagy a verseny, de a távol-keleti és a közel-keleti országok is rendszeresen toboroznak Ázsiából, valamint a piaci információk alapján Európa több országa is tömegével hoz be munkaerőt a világ ezen térségéből.

Európa sok szempontból többet nyújt, mint a Közel-Kelet

Alapvető különbség a közel-keleti és az európai munkát kínáló országok között  –  például a gyári pozíciók esetében – a munkakörülmények és a szállások színvonala, mely kontinensünkön általában magasabb. Továbbá itt szélesebb körnek biztosítanak munkalehetőséget, kevésbé szigorúak a szűrési feltételek  nem és életkor kapcsán, mint a világ más részein. Az európai munkáltatók emellett a toborzási költségeket is fedezik, beleértve a repülőjegyet is. Ez előny azokkal a közel-keleti vagy más térségbeli országokkal szemben, ahol a munkavállalóknak kell a kiutazás díját állniuk.

Ami nehezítő tényező térségünkben, hogy adminisztratív szempontból nem egyszerű munkát vállalni Ázsiából. Magyarország most különleges helyzetben van ebből a szempontból, hiszen a minősített foglalkoztatók egyszerűsített eljárás keretében toborozhatnak a keleti régióból a hiányszakmákra munkaerőt. Nálunk 2023. novemberétől 2+1 évig maradhatnak hivatalosan egyhuzamban az ázsiai dolgozók. A közel-keleti országokban ezzel szemben akár 9 évet is dolgozhatnak, ami előnyt jelent a hosszú távú tervezhetőség  és karrierlehetőség szempontjából. A körülmények és a munkaerőhiány, a nyitott pozíciók jellege azonban alapvetően Európa, azon belül Magyarország felé is billenti a mérleget. Európán belül is vannak azonban különbségek, például Olaszországban sokkal rugalmasabb a külföldi munkaerő foglalkoztatása a többi uniós tagállammal szemben, ami számukra több esetben is előnyt jelent.

Nem a bérrel kell kitűnnünk a mezőnyből

Vannak olyan tényezők, amelyek függetlenek és kevésbé befolyásolhatók, ha külföldi toborzásról beszélünk. Ilyen például a bérszínvonal. Nyugat-Európában magasabbak a bérek, majdnem a dupláját is keresheti egy külföldi munkavállaló, mint itthon. Ez később a fluktuációra hatással lehet. Az elsődleges szempont amiért az ázsiai emberek munkát vállalnak külföldön az, hogy támogatni tudják az otthon maradt családjukat. Ami még valamelyest hátrányba hozza Magyarországot a bérek mellett, az az angol nyelvtudás hiánya a munkáltatói oldalon, vagy éppen az adott országban – bár egyre jobb pozícióban vagyunk ezen a téren is.

„A filippínók például folyékonyan beszélnek angolul. A bérek és a nyelvtudás vonatkozásában tehát nem Magyarország lenne az elsődleges célország számukra. Európán belül inkább Németországot és az Egyesült Királyságot választanák, ha nem tudnánk számukra versenyképes csomagot ajánlani, amely a béren kívül sok más elemet, például biztonságot, kulturális kapcsolódási lehetőséget is magában foglal.”

– hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a Jobtain munkaerő-kölcsönző ügyvezetője.

Biztonság és kulturális kapcsolódás

Azonban fontos, hogy ne csak a munkáról szóljon a külföldi munkavállalás, hanem legyen emberi a kommunikáció, tudjanak az itt dolgozók közösséget építeni, fenntartani. Erre kiemelten kell, hogy figyeljen a munkáltató is, ez billentheti a mérleget hazánk irányába. A bérek tekintetében hátrányban vagyunk egyértelműen, ezért fontos az olyan HR partner, aki hozzá tud adni a kölcsönzéshez olyan szolgáltatásokat, amelyekkel vonzó lesz Magyarország is a külföldi munkavállalók szemében. Ilyen lehet például a jó minőségű, kis létszámú szállások biztosítása, orvosi ellátás, munkába járás megszervezése. Erőssége hazánknak a külföldi – azon belül is az ázsiai, Fülöp-szigeteki – munkaerő toborzásában, hogy a magyar munkaadók és kölcsönző cégek valóban egyeztetnek a helyi kormányzati szervekkel. Ez az ott élő és külföldre készülő emberekben kiemelt biztonságérzetet kelt.

„Magyarországot a filippínó munkavállalók egy nagyon kellemes, nyugodt, békés országnak tartják. Szeretik a kulturális kikapcsolódást és különösen fontos számukra a családszeretet, ami véleményük szerint Magyarországon is kiemelt érték. Keresztény vallásúak, így jól és komfortosan érzik magukat itt. A magyar embereket ráadásul barátságosabbnak tartják, mint néhány nyugat-európai nemzetiséget”

– derül ki az egyik jelentős  Fülöp-szigeteki HR szolgáltató tapasztalataiból.

Az ázsiai munkavállalók egyelőre nem válogatnak a cégek között

A kölcsönzött munkavállalók egy része már dolgozott ázsiai országokban külföldiként, például Koreában vagy Japánban. Számukra egy keleti multinacionális vállalatnál elhelyezkedni Magyarországon alapvetően nem jár különösebb meglepetéssel. Azonban egy amerikai, egy svéd vagy akár egy német cégkultúra, hozzáállás tőlük is több rugalmasságot kíván. Jellemzően viszont mivel nagyon szabálykövetőek, így betartják az előírásokat.

„Nem válogatnak a cégek között a toborzás során, Európa a fókusz nekik. Ebben kell Magyarországot jó pozícióba tenni. Gyakori, hogy itt ledolgozzák a maximális időt, amit eltölthetnek nálunk és utána még több éven keresztül vállalnak munkát más európai országokban. Magyarország földrajzi adottságaival is kitűnik: például a zajos Fülöp-szigeteki környezethez képest, itthon a városok egészen máshogy működnek. Ez számukra hatalmas pozitívum, ahogy az itt tartózkodásuk során a visszajelzéseikből is kiderül. A nyüzsgés után, egy jobban szervezett országba jönnek: jobb a közlekedés, biztonságosabb az utca, tiszta a víz stb. Kiszámíthatóbb az élet.”

– emeli ki a Jobtain szakértője.

A toborzás során például a Fülöp-szigeteki munkavállalókra jellemző, hogy valamelyest utánanéznek Magyarországnak, illetve a már itt dolgozó filippínók rengeteg hasznos és pozitív tapasztalatot osztanak meg velük.

„Amit az elsők között említenek, ha Magyarországról kérdezzük őket, az az általuk megszokottnál hidegebb időjárás, a termálvizek és a magyar konyha, az ételek és fűszerek. Magyarországot biztonságos országnak tartják, az itt élő embereket pedig barátságosnak, szorgalmasnak és családcentrikusnak. Ezek mind olyan értékek, amelyek számukra is kiemelten fontosak.”

– mondta el Mihályi Magdolna.

A minősített munkaerő-kölcsönzők rengeteget tesznek a pozitív munkáltatói országimázsért

A HR-szolgáltató cégeknek hatalmas felelősségük van abban a külpiaci toborzások során, hogy milyen kép alakul ki a küldő országbeli partnerekben és a jelöltekben Magyarországról. Bizalmat kell építeniük hazánkról, üzleti és munkaadói szempontból is.

„A Jobtain esetében mindig hangsúlyozzuk, hogy Magyarország biztonságos ország. A hazai munkáltatók is mindent megtesznek, hogy megbecsüljék a külföldi dolgozókat és olyan körülményeket teremtsenek számukra, amiért szívesen jönnek dolgozni hozzánk”

– hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője.

Kiemelte: a szállások szempontjából például a munkaadók ügyelnek arra, hogy ne tömegszállásokon helyezzék el a kölcsönzött munkaerőt. Betartják a törvény által engedett munkaidőt, anyagi forrást, időt, energiát  fordítanak arra, hogy a munkaidőn túl is jól érezzék magukat a munkavállalók. Lehetőséget adnak a közösségteremtésre, építésre, programokat szerveznek a hobbijukhoz kapcsolódóan. A vallásgyakorlás a Fülöp-szigetekiek számára például szintén központi kérdés. Egy profi HR partner pedig ezeknek a gyakorlati megvalósításában is támogatja a vállalatokat.

„Amit kölcsönzőként még megtehetünk, hogy amint megérkeznek a munkavállalók Magyarországra, mi mindenben segítjük, támogatjuk őket az első perctől kezdve. A Jobtain-nél például ügyelünk arra is, hogy saját nemzetiségű koordinátort kapjanak. Ezek a tényezők mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországnak jó hírneve legyen a munkavállalók között külföldön. Emellett az is vonzóvá teszi hazánkat, hogy a küldő országok kormányaival, szervezeteivel nagyon jó kapcsolatot ápolunk. Továbbá jelentős a tapasztalatunk a külföldi munkaerő foglalkoztatásában, kölcsönzésében, szállásoltatásában., Hazánk és cégünk az elsők között kezdett kölcsönözni Fülöp-szigetekieket Európába”

– tájékoztat Mihályi Magdolna, a Jobtain  ügyvezetője.

Az egyik legjelentősebb filippin HR szolgáltató cég senior toborzási partnere, elmondta:

„A sikeres külföldi toborzás egyik kulcskérdése, hogy a küldő ország toborzói és a fogadó ország legjobb minősített munkaerő-kölcsönző cégei megtalálják egymást. Ez már garancia lesz arra, hogy a jó jelölteket be tudják vonzani. Csak olyan partnerrel lehet sikeres a közös munka, aki jól tudja képviselni az országot, képes erősíteni annak jó hírnevét, és minden jogszabályi előírást betartva toboroz, foglalkoztat harmadik országbeli munkavállalókat. A fogadó ország részére toborzó cég munkája során pedig nagyon fontos, hogy a megfelelő csatornákon, minél hatékonyabban kommunikálja ezeket az erősségeket. Ehhez jön hozzá a már kiközvetített munkaerő valós tapasztalata. Ha ez a kettő összhangban van, akkor nagyon valószínű a sikertörténet.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban

Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.

A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.

 “Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”

mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”

Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.

A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja

Tíz éve dolgozik a civilek fenntartható működéséért és társadalmi hatásuk növelése érdekében a PwC Magyarország. Ezidő alatt 129 civil szervezet vett részt a vállalat pro bono programjában, és összesen 135 mentor támogatta a fejlődésüket. Idén 17 szervezet kapott fejlesztést, hatan pedig féléves mentorálással folytatják.

2026-ban rekordszámú pályázat érkezett a PwC Civil Mentoring Programjára, a három hónapos képzésbe 17 szervezet jutott be. A PwC Magyarország 10 éve futó szakmai önkéntes programjának célja, hogy a résztvevő civil szervezetek fejleszthessék működésüket, stratégiai területeken erősödjenek, és hosszú távon fenntarthatóbban dolgozzanak fontos társadalmi ügyeken. A program egyedisége abban rejlik, hogy a résztvevők az üzleti szemléletű működéshez kapnak gyakorlati eszközöket, melyeket közvetlenül beépíthetnek a mindennapi működésükbe.

A PwC szakértői által nyújtott képzés a szervezetek aktuális nehézségeihez igazodva változatos témákat – többek között stratégiaalkotás, üzleti és pénzügyi tervezés, működésfejlesztés, illetve vállalati kapcsolatok és kommunikáció – fedett le.

A mentorprogramba kiválasztott hat szervezettel több hónapon át 2–3 fős PwC-s csapatok dolgoznak együtt, míg további két nonprofit egy-egy konkrét projekt megoldásához kap célzott szakértői segítséget.

A 2026-os program támogatott szervezetei

A záróalkalmon 12 szervezet képviselője állt „színpadra”, hogy bemutassa, milyen szakmai támogatással tudnának még nagyobb társadalmi hatást elérni a következő hónapokban.

A szakmai zsűrit egy korábbi nyertes szervezet vezetője (Illyés Tímea, Habitat for Humanity), egy független szakértő (Bakó Csaba, SIMPACT), valamint a programban oktatóként és mentorként is szerepet vállaló PwC-s munkatárs, Nádasy Bernadett alkotta. Az elbírálásnál kiemelt szempont volt a bemutatott projektek társadalmi hatása, valamint az, hogy mennyiben illeszkedik a PwC fenntarthatósági stratégiájához.

„Az elmúlt időszakban oktatóként, zsűritagként és mentorként is közelről láthattam, mekkora elhivatottság, szív és szakmai tudás van a programban részt vevő civil szervezetekben. Őszintén mondhatom, hogy én magam is rengeteget tanulok tőlük. Számomra a képzések legszebb pillanatai azok, amikor egy-egy résztvevő szemében felcsillan a felismerés, hogy egy üzleti eszköz, legyen az stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés vagy kommunikáció, valóban a saját ügyük szolgálatába állítható. Hiszem, hogy a mentorálás igazi ereje a közösen átélt folyamatban rejlik: abban a bizalmi kapcsolatban, amely segít, hogy a szervezetek a közös munka után magabiztosabban, fenntarthatóbban és még nagyobb társadalmi hatással folytathassák a küldetésüket”

– mondta el Nádasy Bernadett, a PwC ESG-szakértője, a zsűri tagja.

Hat szervezet fél éves mentorprogramban vesz részt:

  • Közelebb Magamhoz Egyesület
  • Magyar Hospice Alapítvány
  • Garai Ház Alapítvány
  • Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
  • Tunyogi Gyógyító Játszóháza Alapítvány
  • Kamasztér Alapítvány

Emellett 2 nonprofit szervezet konzultációs támogatásban részesül:

  • Tovább Élni Egyesület
  • Mozgássérültek Budapesti Egyesülete

Az egyik résztvevő így nyilatkozott:

„A program révén megismerkedtem más elkötelezett civilekkel, akiktől szintén sokat tanulhattam, képbe kerültem a fundraising, az üzleti tervezés alapjaival kapcsolatban, kipróbálhattam magamat pitch-elés közben is. Különösen hasznosak voltak a csoportos feladatok, amikor a csapattársakkal együtt gondolkodhattunk a feladványokon, visszajelzést adhattunk egymásnak. Remélem valamilyen formában lesz folytatás, mert nagyon jó, összetartó és egymást támogató csapat jött össze, mentorok és mentoráltak együttesen. Köszönet ezért a lehetőségért, ajánlom minden civilnek, aki szeretne egy kicsit professzionálisabban rálátni a saját működésére, miközben kölcsönösen tanulhat más, hasonló cipőben lévő civilektől is.”

– dr. Jánoskúti Boglárka, Gyermekjogi Civil Koalíció

A program idei képzési szakaszához 13 PwC-s munkatárs járult hozzá több mint 50 pro bono munkaórával. Emellett a szervezetek az ICF (International Coaching Federation) felajánlásának köszönhetően egyéni és team coaching folyamatban is részesülhettek.

10 év hatása

A program 10 éves történetében eddig 129 szervezet és 135 PwC-s mentor vett részt. A kezdeményezés szervesen illeszkedik a vállalat fenntarthatósági stratégiájába, amelynek egyik fókuszterülete a minőségi oktatás fejlesztése. Ennek jegyében a PwC megosztja tudását, illetve elérhetővé teszi azt széles rétegek, köztük nonprofitok számára. A CMP-n kívül számos mentorprogramban vesznek részt a vállalat munkatársai, valamint több szervezetnek nyújtanak pro bono szolgáltatásokat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.

Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.

A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.

Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.

„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”

– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.

„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”

– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss