Gazdaság

Így nyerhet Magyarország a külföldi munkaerőért vívott versenyben

A minősített munkaerő-kölcsönző cégek és a harmadik országbeli toborzó partnerek folyamatosan építik a munkáltatói országimázst.

Magyarországra jelenleg tömegével érkeznek a legálisan foglalkoztatott ázsiai munkavállalók, melynek növekedési üteme a következő években még gyorsabbá válhat. A külföldi dolgozók toborzása és megtartása azonban a jelenlegi piaci környezetben egyre nehezebb, hiszen a közel-keleti, távol-keleti és a nyugat-európai országok is örömmel látják a dolgozni vágyó, megbízható munkaerőt. Ebben a hatalmas versenyben hazánk vonzerejét több tényező is pozitív irányba befolyásolja, melyből az egyik legfontosabb, hogy a munkaadók és a minősített munkaerő-kölcsönző cégek vonzóvá tudják tenni Magyarországot, és folyamatosan építik a munkáltatói országimázst külföldön.

Világszintű verseny folyik az ázsiai munkavállalókért

Európai- és világszinten is rengeteg ország versenyez a nagy teherbírású és megbízható munkaerőért. A dolgozni vágyó és hosszú távon is elköteleződni képes munkaerő különösen nagy érték azokban az országokban, ahol szektorszintű vagy általános munkaerőhiány van és belföldi munkavállalókat már nem találnak a vállalatok az adott pozíciókra. A minősített munkaerő-kölcsönzők szerepe ebben a világpiaci versenyben rendkívül felértékelődött. Az ázsiai munkaerőért európai szinten is nagy a verseny, de a távol-keleti és a közel-keleti országok is rendszeresen toboroznak Ázsiából, valamint a piaci információk alapján Európa több országa is tömegével hoz be munkaerőt a világ ezen térségéből.

Európa sok szempontból többet nyújt, mint a Közel-Kelet

Alapvető különbség a közel-keleti és az európai munkát kínáló országok között – például a gyári pozíciók esetében – a munkakörülmények és a szállások színvonala, mely kontinensünkön általában magasabb. Továbbá itt szélesebb körnek biztosítanak munkalehetőséget, kevésbé szigorúak a szűrési feltételek nem és életkor kapcsán, mint a világ más részein. Az európai munkáltatók emellett a toborzási költségeket is fedezik, beleértve a repülőjegyet is. Ez előny azokkal a közel-keleti vagy más térségbeli országokkal szemben, ahol a munkavállalóknak kell a kiutazás díját állniuk.

Ami nehezítő tényező térségünkben, hogy adminisztratív szempontból nem egyszerű munkát vállalni Ázsiából. Magyarország most különleges helyzetben van ebből a szempontból, hiszen a minősített foglalkoztatók egyszerűsített eljárás keretében toborozhatnak a keleti régióból a hiányszakmákra munkaerőt. Nálunk 2023. novemberétől 2+1 évig maradhatnak hivatalosan egyhuzamban az ázsiai dolgozók. A közel-keleti országokban ezzel szemben akár 9 évet is dolgozhatnak, ami előnyt jelent a hosszú távú tervezhetőség és karrierlehetőség szempontjából. A körülmények és a munkaerőhiány, a nyitott pozíciók jellege azonban alapvetően Európa, azon belül Magyarország felé is billenti a mérleget. Európán belül is vannak azonban különbségek, például Olaszországban sokkal rugalmasabb a külföldi munkaerő foglalkoztatása a többi uniós tagállammal szemben, ami számukra több esetben is előnyt jelent.

Nem a bérrel kell kitűnnünk a mezőnyből

Vannak olyan tényezők, amelyek függetlenek és kevésbé befolyásolhatók, ha külföldi toborzásról beszélünk. Ilyen például a bérszínvonal. Nyugat-Európában magasabbak a bérek, majdnem a dupláját is keresheti egy külföldi munkavállaló, mint itthon. Ez később a fluktuációra hatással lehet. Az elsődleges szempont amiért az ázsiai emberek munkát vállalnak külföldön az, hogy támogatni tudják az otthon maradt családjukat. Ami még valamelyest hátrányba hozza Magyarországot a bérek mellett, az az angol nyelvtudás hiánya a munkáltatói oldalon, vagy éppen az adott országban – bár egyre jobb pozícióban vagyunk ezen a téren is.

„A filippínók például folyékonyan beszélnek angolul. A bérek és a nyelvtudás vonatkozásában tehát nem Magyarország lenne az elsődleges célország számukra. Európán belül inkább Németországot és az Egyesült Királyságot választanák, ha nem tudnánk számukra versenyképes csomagot ajánlani, amely a béren kívül sok más elemet, például biztonságot, kulturális kapcsolódási lehetőséget is magában foglal.”

– hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a Jobtain munkaerő-kölcsönző ügyvezetője.

Biztonság és kulturális kapcsolódás

Azonban fontos, hogy ne csak a munkáról szóljon a külföldi munkavállalás, hanem legyen emberi a kommunikáció, tudjanak az itt dolgozók közösséget építeni, fenntartani. Erre kiemelten kell, hogy figyeljen a munkáltató is, ez billentheti a mérleget hazánk irányába. A bérek tekintetében hátrányban vagyunk egyértelműen, ezért fontos az olyan HR partner, aki hozzá tud adni a kölcsönzéshez olyan szolgáltatásokat, amelyekkel vonzó lesz Magyarország is a külföldi munkavállalók szemében. Ilyen lehet például a jó minőségű, kis létszámú szállások biztosítása, orvosi ellátás, munkába járás megszervezése. Erőssége hazánknak a külföldi – azon belül is az ázsiai, Fülöp-szigeteki – munkaerő toborzásában, hogy a magyar munkaadók és kölcsönző cégek valóban egyeztetnek a helyi kormányzati szervekkel. Ez az ott élő és külföldre készülő emberekben kiemelt biztonságérzetet kelt.

„Magyarországot a filippínó munkavállalók egy nagyon kellemes, nyugodt, békés országnak tartják. Szeretik a kulturális kikapcsolódást és különösen fontos számukra a családszeretet, ami véleményük szerint Magyarországon is kiemelt érték. Keresztény vallásúak, így jól és komfortosan érzik magukat itt. A magyar embereket ráadásul barátságosabbnak tartják, mint néhány nyugat-európai nemzetiséget”

– derül ki az egyik jelentős Fülöp-szigeteki HR szolgáltató tapasztalataiból.

Az ázsiai munkavállalók egyelőre nem válogatnak a cégek között

A kölcsönzött munkavállalók egy része már dolgozott ázsiai országokban külföldiként, például Koreában vagy Japánban. Számukra egy keleti multinacionális vállalatnál elhelyezkedni Magyarországon alapvetően nem jár különösebb meglepetéssel. Azonban egy amerikai, egy svéd vagy akár egy német cégkultúra, hozzáállás tőlük is több rugalmasságot kíván. Jellemzően viszont mivel nagyon szabálykövetőek, így betartják az előírásokat.

„Nem válogatnak a cégek között a toborzás során, Európa a fókusz nekik. Ebben kell Magyarországot jó pozícióba tenni. Gyakori, hogy itt ledolgozzák a maximális időt, amit eltölthetnek nálunk és utána még több éven keresztül vállalnak munkát más európai országokban. Magyarország földrajzi adottságaival is kitűnik: például a zajos Fülöp-szigeteki környezethez képest, itthon a városok egészen máshogy működnek. Ez számukra hatalmas pozitívum, ahogy az itt tartózkodásuk során a visszajelzéseikből is kiderül. A nyüzsgés után, egy jobban szervezett országba jönnek: jobb a közlekedés, biztonságosabb az utca, tiszta a víz stb. Kiszámíthatóbb az élet.”

– emeli ki a Jobtain szakértője.

A toborzás során például a Fülöp-szigeteki munkavállalókra jellemző, hogy valamelyest utánanéznek Magyarországnak, illetve a már itt dolgozó filippínók rengeteg hasznos és pozitív tapasztalatot osztanak meg velük.

„Amit az elsők között említenek, ha Magyarországról kérdezzük őket, az az általuk megszokottnál hidegebb időjárás, a termálvizek és a magyar konyha, az ételek és fűszerek. Magyarországot biztonságos országnak tartják, az itt élő embereket pedig barátságosnak, szorgalmasnak és családcentrikusnak. Ezek mind olyan értékek, amelyek számukra is kiemelten fontosak.”

– mondta el Mihályi Magdolna.

A minősített munkaerő-kölcsönzők rengeteget tesznek a pozitív munkáltatói országimázsért

A HR-szolgáltató cégeknek hatalmas felelősségük van abban a külpiaci toborzások során, hogy milyen kép alakul ki a küldő országbeli partnerekben és a jelöltekben Magyarországról. Bizalmat kell építeniük hazánkról, üzleti és munkaadói szempontból is.

„A Jobtain esetében mindig hangsúlyozzuk, hogy Magyarország biztonságos ország. A hazai munkáltatók is mindent megtesznek, hogy megbecsüljék a külföldi dolgozókat és olyan körülményeket teremtsenek számukra, amiért szívesen jönnek dolgozni hozzánk”

– hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője.

Kiemelte: a szállások szempontjából például a munkaadók ügyelnek arra, hogy ne tömegszállásokon helyezzék el a kölcsönzött munkaerőt. Betartják a törvény által engedett munkaidőt, anyagi forrást, időt, energiát fordítanak arra, hogy a munkaidőn túl is jól érezzék magukat a munkavállalók. Lehetőséget adnak a közösségteremtésre, építésre, programokat szerveznek a hobbijukhoz kapcsolódóan. A vallásgyakorlás a Fülöp-szigetekiek számára például szintén központi kérdés. Egy profi HR partner pedig ezeknek a gyakorlati megvalósításában is támogatja a vállalatokat.

„Amit kölcsönzőként még megtehetünk, hogy amint megérkeznek a munkavállalók Magyarországra, mi mindenben segítjük, támogatjuk őket az első perctől kezdve. A Jobtain-nél például ügyelünk arra is, hogy saját nemzetiségű koordinátort kapjanak. Ezek a tényezők mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországnak jó hírneve legyen a munkavállalók között külföldön. Emellett az is vonzóvá teszi hazánkat, hogy a küldő országok kormányaival, szervezeteivel nagyon jó kapcsolatot ápolunk. Továbbá jelentős a tapasztalatunk a külföldi munkaerő foglalkoztatásában, kölcsönzésében, szállásoltatásában., Hazánk és cégünk az elsők között kezdett kölcsönözni Fülöp-szigetekieket Európába”

– tájékoztat Mihályi Magdolna, a Jobtain ügyvezetője.

Az egyik legjelentősebb filippin HR szolgáltató cég senior toborzási partnere, elmondta:

„A sikeres külföldi toborzás egyik kulcskérdése, hogy a küldő ország toborzói és a fogadó ország legjobb minősített munkaerő-kölcsönző cégei megtalálják egymást. Ez már garancia lesz arra, hogy a jó jelölteket be tudják vonzani. Csak olyan partnerrel lehet sikeres a közös munka, aki jól tudja képviselni az országot, képes erősíteni annak jó hírnevét, és minden jogszabályi előírást betartva toboroz, foglalkoztat harmadik országbeli munkavállalókat. A fogadó ország részére toborzó cég munkája során pedig nagyon fontos, hogy a megfelelő csatornákon, minél hatékonyabban kommunikálja ezeket az erősségeket. Ehhez jön hozzá a már kiközvetített munkaerő valós tapasztalata. Ha ez a kettő összhangban van, akkor nagyon valószínű a sikertörténet.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kapcsolódó cikkek:gazdaság külföldi magyarország munkaerő sikeres toborzás verseny

Következő hírünk

Lakáshitel: milliókat lehetett spórolni a kivárással

Előző hírünk

75 millió forintból privát medencés garzont lehet vásárolni Dubajban

Tovább

Hirdetés

Gazdaság

Mit tehetnek a vállalatok a munkahelyi jóllét érdekében?

A munkahelyi elégedettség helyzete az IT- és a HR-szektorba.

A munkahelyi jóllét csak egy jól hangzó fogalom, vagy a gyakorlatban is alkalmazott munkaerőt megtartó eszköz? A No Fluff Jobs legújabb kutatása arra kereste a választ, hogy az IT- és HR-szakemberek tapasztalatai alapján melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolhatják a munkavállalók fejlődését és elégedettségét. A riportból az is kiderül, a szektor munkavállalói tartanak-e attól, hogy a mesterséges intelligencia miatt elveszíthetik a munkájukat.

Boldogság, elégedettség, jóllét – egyéni törekvéseink, céljaink alapján mást és mást értünk ezek alatt, azonban mindannyian azt szeretnénk, ha a magánéletünk és a munkahelyünk összhangban lenne egymással.

„Néha csak az összetartozás, az elfogadás és a tisztelet érzésére van szükség ahhoz, hogy boldognak érezzük magunkat a munkahelyünkön. Ezeket azonban csak olyan környezetben lehet igazán átélni, amely a szervezeti struktúra minden szintjén elősegíti az őszinteséget és a tiszteletet”

– emel ki egy apróságnak tűnő, de nagyon is lényeges szempontot Tomek Bujok, a No Fluff Jobs CEO-ja, amelyet érdemes lenne a vállalatoknak figyelembe venni.

Hosszú távon ugyanis kifizetődő lehet számukra, ha a munkahelyi jóléti szolgáltatásokba invesztálnak, hiszen ezek az intézkedések kulcsfontosságúak lehetnek mind a munkavállalók megtartásában, mind pedig a jobb, vonzó munkakörnyezet kialakításában. Számos tanulmány alátámasztja, hogy azok a munkavállalók, akik boldogok, és elkötelezettnek érzik magukat a munkájuk iránt, magasabb munkateljesítményt nyújtanak, kevesebb betegszabadságot vesznek igénybe és kisebb valószínűséggel hagyják el a vállalatot.

Van, ami a pénznél is fontosabb

A felmérés szerint eltérő motivációk tapasztalhatók az IT-szakemberek és a HR-sek munkahelyi elvárásai között. Érdekesség, hogy míg az IT-sek esetében a magas fizetés a lista élére került, HR szakemberek számára a magas fizetés csak az 5. legfontosabb tényező (57,7%), helyette a támogató és kiegyensúlyozott munkahelyi környezetet és a személyes kapcsolatok fontosságát hangsúlyozzák. Ugyanakkor mindkét terület munkavállalói között a második és a harmadik legfontosabb helyre került a munka és a magánélet egyensúlya (74,5, illetve 73,1%), illetve a kötetlenebb munkavégzés lehetősége – az IT-specialisták 73,7%-a preferálná a távmunkát, míg a HR-szakemberek 68,1%-a a rugalmas munkaidőt.

Bár az IT-szakemberek kiemelten fontosnak tartják a technikai tudásuk értékelését, és közel egynegyedük (23,6%) elismeri a fejlődési lehetőségek meglétét, 17,8% nem használja ki a rendelkezésre álló lehetőségeket, mert azok nem az ő igényeihez igazodnak. A válaszadók 29,1%-a arról számolt be, hogy egyáltalán nincs lehetősége, hogy fejlessze készségeit.

Az eredmények alapján a munkáltatóknak érdemes megvizsgálni, hogyan tudják jobban személyre szabni a nem pénzügyi juttatásokat is, hogyan lehet a fejlesztési programokat jobban összehangolni az IT-szakemberek sajátos igényeivel. Az időgazdálkodás vagy a munkaterhelés elosztásának javításával, valamint hozzáférhető, releváns és rugalmas fejlesztési lehetőségek biztosításával jelentősen növelhető az informatikusok elégedettsége.

Határ a munka és a magánélet között

Sok informatikai szakembernek nehézséget okoz a munka és a magánélet közötti egészséges határok fenntartása. A válaszadók 39,6%-a néha hazaviszi a munkát, ami hozzájárulhat a stresszhez és hatással lehet a személyes időre. Ugyanakkor majdnem ugyanekkora részük (47,1%) ügyel arra, hogy ne vigye haza a munkát, ami azt mutatja, hogy a munkaidőn belüli munkahelyi kötelezettségek kezelése egyensúlyban van.

Szintén aggodalomra ad okot: az informatikusok több mint harmada (37,9%) a szabadsága alatt vagy munkaidő után is bekapcsolva tartja a munkahelyi telefonját, ez az állandó készenlét pedig negatívan befolyásolhatja a szabadidőt és a családi életet. A betegség alatti munkavégzés is meglehetősen gyakori. A válaszadók 38,6%-a a betegség ellenére is dolgozik.

A HR-szakemberek esetében még rosszabb a helyzet a munka és magánélet egyensúlyának fenntartásában. Több mint 52%-uk bekapcsolva hagyja a munkahelyi telefonját szabadság alatt vagy munkaidő után, 44%-uk néha hazaviszi a munkát, ugyanennyien szabadidejükben is gondolnak a munkára, közel 43%-uk betegen is dolgozik, valamint 35,8%-uk havonta túlórázik.

Az eredmények mégis azt mutatják, hogy a megkérdezettek többsége (IT – 64,7%, HR – 67%) elégedett a munka és a magánélet egyensúlyával. Ugyanakkor van még mit javítani azon, hogy a munkavállalók nagyobb hányada tudja optimálisan összeegyeztetni a szakmai és a magánéletét. A rugalmas munkaidő-beosztás javítása és a támogató munkakultúra előmozdítása tovább javíthatná az elégedettségi szintet.

Az elvándorlás kockázata

A felmérés eredményei szerint az informatikusok közel 21%-a jelenleg aktívan keres állást, valamint körülbelül 41%-uk nyitott új lehetőségekre. Ezzel párhuzamosan 47,2%-uk nyitott külföldi, költözéssel járó állásajánlatokra is.

Az, hogy a válaszadók majdnem fele hajlandó lenne külföldre költözni egy jobb állásajánlatért, arra utal, hogy a jelenlegi munkahelyi környezet és juttatások nem feltétlenül elégítik ki maradéktalanul az igényeiket.

Ez a nyitottság a külföldi lehetőségekre különösen fontos jelzés a munkáltatók számára, hogy a munkahelyi elégedettség javítása érdekében törekedjenek a munkavállalói igények kielégítésére. Ide tartozhat a versenyképes fizetés, a rugalmas munkaidő, a munka és magánélet egyensúlya, valamint a karrierfejlesztési lehetőségek biztosítása. Ezek a lépések nemcsak a munkahelyi elégedettséget növelhetik, hanem a tehetségek megtartását is elősegíthetik, csökkentve az elvándorlás kockázatát.

Tévesek lennének az informatikusok félelmét hirdető szalagcímek?

A kutatás szerint sem a mesterséges intelligencia fejlődése, sem az iparági válság nem befolyásolja negatívan a munkahelyi stabilitás érzését. A megkérdezettek majdnem 73%-a nem aggódik amiatt, hogy a közeljövőben elveszíti az állását.

Azonban a bizonytalan és aggódó válaszok rámutatnak arra, hogy bizonyos tényezők, mint például a gazdasági környezet vagy a munkaerőpiac változásai befolyásolják az alkalmazottak biztonságérzetét. A vállalatok számára fontos lehet a munkahelyi kommunikáció, és az alkalmazottak támogatása a bizonytalanságok kezelésében.

Ugyanez a helyzet a HR-esek esetében is az IT-szektorban. A válaszadók többsége (66,5%) nem aggódik jelentősen a munkahelyének elvesztése miatt a közeljövőben, ami a munkahelyi biztonság és stabilitás érzésére utal.

A No Fluff Jobs magyarországi munkavállalók megkérdezésével végzett felmérésében mindkét célcsoportban a válaszadók többsége a 25–34 éves korosztályba tartozik, míg a második legnagyobb csoport a 35–44 éves korosztály. Az adatok szerint a válaszadó informatikusok többsége (78,49%) férfi, míg 20,4%-a nő. A HR-esek esetében fordított a helyzet – a válaszadók 88,4%-a nő és 11%-a férfi.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Magyarországról erősít a Publicis Groupe CEE HR csapata

Komáromi Zsófiát nevezte ki a cég a régió Talent Transformation Partnerének.

A Publicis Groupe CEE Komáromi Zsófiát, a cég magyarországi Chief Talent Officer-ét nevezte ki a Közép-Kelet Európai régió CEE Talent Transformation Partnerének. Zsófia az új regionális feladatait jelenlegi pozíciója mellett látja el.

Zsófia új pozíciójában egy 6 hónapos interim időszakot követően folytatja a közös munkát Borbás Veronikával, a Publicis Groupe CEE Chief Talent Officer-ével. Új szerepkörében a tehetségmendezsment terület stratégiai irányítása lesz az elsődleges feladata, szoros együttműködésben a régió felsővezetőivel és kulcsembereivel.

„A Publicis Groupe CEE az elmúlt három évben jelentős átalakuláson és növekedésen ment keresztül. Kollégáink és üzleti tevékenységünk folyamatos fejlődésének érdekében a tehetségmenedzsmenttel foglalkozó csapat egyre fontosabb szerepet tölt be. Zsófi kinevezése ennek az útnak a következő állomása, ami egyértelműen mutatja amelletti elkötelezettségünket, hogy emberközpontú vállalatot építsünk”

– mondta Borbás Veronika.

„Számunkra természetes lépés volt cégen belülről választani, Zsófi tapasztalata és ambíciója tökéletesen illeszkedik a pozícióhoz. Hároméves magyarországi publicises pályafutása során nemcsak a hazai HR csapatot építette fel egészen az alapoktól, hanem közel kétszáz új kolléga felvételét és beilleszkedését irányította sikeresen. Számos olyan program létrehozásában vett részt, ami a munkavállalókat helyezi a fókuszba, mint például a Női Egészség Program. Agilitása, az újítások iránti elkötelezettsége és rendszerszintű HR-szemlélete tökéletesen alkalmassá teszi őt erre a regionális szerepre. Örülünk, hogy Zsófi csatlakozik hozzánk, és alig várom, hogy együtt dolgozzunk a csapat, céges kultúránk és cégcsoportunk üzleti fejlődéséért,”

– tette hozzá Borbás.

Komáromi Zsófia így nyilatkozott:

“Izgatottan várom az új szerepkört. Ez a kinevezés lehetőséget ad arra, hogy kiterjesszük azon hazai jó gyakorlatainkat a régióban, amelyeknek célja, hogy rugalmasan alkalmazkodjunk a munka világában bekövetkező változásokhoz, és megértsük, hogyan változik az emberek munkához való viszonya.” Az egyes piacok tehetségmenedzsmentért felelős vezetőivel és kulcsembereivel együttműködve progresszív és befogadó munkakörnyezetet szeretnénk a következő szintre emelni. Ez az, ami valóban támogatja üzleti céljainkat és kollégáink fejlődését.”

Zsófia több, mint 3 éve csatlakozott a Publicis Groupe Hungary-hez. Cégen belüli karrierjét Head of Talent-ként kezdte, majd a stratégiai HR tervezésben és a kulturális átalakulásban betöltött kulcsszerepének köszönhetően 1 éve ő a magyar csapat Chief Talent Officere. Korábban az LPP S.A. HR vezetője volt, az Ernst&Young-ban szerzett HR generalista tapasztalatokat, valamint a Legalis Global-nál toborzás fókuszú pozíciókat töltött be.

A Publicis Groupe Hungary-hoz való csatlakozása óta a cég elnyerte a “Great Place to Work” díjat. Zsófi irányításával került bevezetésre például a Női Egészség Program, kialakításra került egy átfogó well-being stratégia, a 4 napos munkahét bevezetése és a Crossroads alumni program, amelynek célja, hogy a korábbi munkatársak erős hálózatként működhessenek együtt. Zsófi vezetésével a Publicis Groupe olyan nemzetközi kezdeményezéseit is sikeresen adaptálták a hazai szervezetben, mint a „Working with Cancer” és „Work Your World”.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Folyamatosan növekszik a használtautó-piac

Jó hír, hogy a tulajdonosváltások száma 2024 eleje óta folyamatosan növekszik, és ez júniusban sem volt másképp.

A magyar piac egészét hirdetésszámban és látogatottságban lefedő Használtautó.hu szakértője megnézte, hogy a Datahouse legfrissebb adataival kiegészítve miként fest hazai másodpiac helyzete, beleértve a legnépszerűbb használt autókat, az átlagárakat és a meglepően népszerű hibrideket.

„A Datahouse adatai szerint júniusban 76 250 használt személyautó cserélt gazdát, ami 12%-kal több a tavaly júniusban regisztrált 68 344-nél. Összességében is kijelenthető, hogy 2024 eleje óta folyamatosan erősödik a használtautó-piac. Az idei csúcshónap 24,9%-os növekedéssel a február volt, de átlagosan eddig minden hónapban 13%-os ugrást láthattunk”

– emelte ki Horváth András, a Használtautó.hu autópiaci szakértője.

A Használtautó.hu adatai szerint, a telefonos megkeresések számát megvizsgálva, az elmúlt időszakban a legnépszerűbb használt autók körében nem történt komoly változás: az élen az Opel Astra – Suzuki Swift – Volkswagen Golf triója található. Érdekesség, hogy egy használt Golf 3 millió forintos átlagára csaknem a kétszerese a dobogón található másik két modell egyenkénti átlagárainak.

BENZINES, DÍZEL, ELEKTROMOS VAGY HIBRID?

Ha hajtásláncok szerint, a személyautók, a motorok és a kishaszonjárművek kategóriáit egyesítve tekintjük át a magán- és üzleti hirdetések számát, akkor pedig a következő erőviszonyok rajzolódnak ki. A portálon benzinesből jelenleg több mint 107 ezer, dízelből 94 ezer, elektromosból 8 ezer, hibridből pedig 7 500 darab található (megemlítendő: hibrid kategóriában az idén év elején piacra dobott Kawasaki Ninja 7 Hybriden kívül még nem léteznek motorkerékpárok).

Benzines használt járműre ebben az időszakban 307 ezer, dízelre 242 ezer, elektromosra 7550, hibridre pedig összesen 17 ezer telefonos érdeklődés érkezett, ami a hirdetések darabszámával arányosan szépen megmutatja, hogy az egyes hajtásláncok képviselőit mennyien keresik az érdeklődők.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább