Gazdaság

Így nyerhet Magyarország a külföldi munkaerőért vívott versenyben

A minősített munkaerő-kölcsönző cégek és a harmadik országbeli toborzó partnerek folyamatosan építik a munkáltatói országimázst.

Magyarországra jelenleg tömegével érkeznek a legálisan foglalkoztatott ázsiai munkavállalók, melynek növekedési üteme a következő években még gyorsabbá válhat. A külföldi dolgozók toborzása és megtartása azonban a jelenlegi piaci környezetben egyre nehezebb, hiszen a közel-keleti, távol-keleti és a nyugat-európai országok is örömmel látják a dolgozni vágyó, megbízható munkaerőt. Ebben a hatalmas versenyben hazánk vonzerejét több tényező is pozitív irányba befolyásolja, melyből az egyik legfontosabb, hogy a munkaadók és a minősített munkaerő-kölcsönző cégek vonzóvá tudják tenni Magyarországot, és folyamatosan építik a munkáltatói országimázst külföldön.

Világszintű verseny folyik az ázsiai munkavállalókért

Európai- és világszinten is rengeteg ország versenyez a nagy teherbírású és megbízható munkaerőért. A dolgozni vágyó és hosszú távon is elköteleződni képes munkaerő különösen nagy érték azokban az országokban, ahol szektorszintű vagy általános munkaerőhiány van és belföldi munkavállalókat már nem találnak a vállalatok az adott pozíciókra. A minősített munkaerő-kölcsönzők szerepe ebben a világpiaci versenyben rendkívül felértékelődött. Az ázsiai munkaerőért európai szinten is nagy a verseny, de a távol-keleti és a közel-keleti országok is rendszeresen toboroznak Ázsiából, valamint a piaci információk alapján Európa több országa is tömegével hoz be munkaerőt a világ ezen térségéből.

Európa sok szempontból többet nyújt, mint a Közel-Kelet

Alapvető különbség a közel-keleti és az európai munkát kínáló országok között – például a gyári pozíciók esetében – a munkakörülmények és a szállások színvonala, mely kontinensünkön általában magasabb. Továbbá itt szélesebb körnek biztosítanak munkalehetőséget, kevésbé szigorúak a szűrési feltételek nem és életkor kapcsán, mint a világ más részein. Az európai munkáltatók emellett a toborzási költségeket is fedezik, beleértve a repülőjegyet is. Ez előny azokkal a közel-keleti vagy más térségbeli országokkal szemben, ahol a munkavállalóknak kell a kiutazás díját állniuk.

Ami nehezítő tényező térségünkben, hogy adminisztratív szempontból nem egyszerű munkát vállalni Ázsiából. Magyarország most különleges helyzetben van ebből a szempontból, hiszen a minősített foglalkoztatók egyszerűsített eljárás keretében toborozhatnak a keleti régióból a hiányszakmákra munkaerőt. Nálunk 2023. novemberétől 2+1 évig maradhatnak hivatalosan egyhuzamban az ázsiai dolgozók. A közel-keleti országokban ezzel szemben akár 9 évet is dolgozhatnak, ami előnyt jelent a hosszú távú tervezhetőség és karrierlehetőség szempontjából. A körülmények és a munkaerőhiány, a nyitott pozíciók jellege azonban alapvetően Európa, azon belül Magyarország felé is billenti a mérleget. Európán belül is vannak azonban különbségek, például Olaszországban sokkal rugalmasabb a külföldi munkaerő foglalkoztatása a többi uniós tagállammal szemben, ami számukra több esetben is előnyt jelent.

Nem a bérrel kell kitűnnünk a mezőnyből

Vannak olyan tényezők, amelyek függetlenek és kevésbé befolyásolhatók, ha külföldi toborzásról beszélünk. Ilyen például a bérszínvonal. Nyugat-Európában magasabbak a bérek, majdnem a dupláját is keresheti egy külföldi munkavállaló, mint itthon. Ez később a fluktuációra hatással lehet. Az elsődleges szempont amiért az ázsiai emberek munkát vállalnak külföldön az, hogy támogatni tudják az otthon maradt családjukat. Ami még valamelyest hátrányba hozza Magyarországot a bérek mellett, az az angol nyelvtudás hiánya a munkáltatói oldalon, vagy éppen az adott országban – bár egyre jobb pozícióban vagyunk ezen a téren is.

„A filippínók például folyékonyan beszélnek angolul. A bérek és a nyelvtudás vonatkozásában tehát nem Magyarország lenne az elsődleges célország számukra. Európán belül inkább Németországot és az Egyesült Királyságot választanák, ha nem tudnánk számukra versenyképes csomagot ajánlani, amely a béren kívül sok más elemet, például biztonságot, kulturális kapcsolódási lehetőséget is magában foglal.”

– hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a Jobtain munkaerő-kölcsönző ügyvezetője.

Biztonság és kulturális kapcsolódás

Azonban fontos, hogy ne csak a munkáról szóljon a külföldi munkavállalás, hanem legyen emberi a kommunikáció, tudjanak az itt dolgozók közösséget építeni, fenntartani. Erre kiemelten kell, hogy figyeljen a munkáltató is, ez billentheti a mérleget hazánk irányába. A bérek tekintetében hátrányban vagyunk egyértelműen, ezért fontos az olyan HR partner, aki hozzá tud adni a kölcsönzéshez olyan szolgáltatásokat, amelyekkel vonzó lesz Magyarország is a külföldi munkavállalók szemében. Ilyen lehet például a jó minőségű, kis létszámú szállások biztosítása, orvosi ellátás, munkába járás megszervezése. Erőssége hazánknak a külföldi – azon belül is az ázsiai, Fülöp-szigeteki – munkaerő toborzásában, hogy a magyar munkaadók és kölcsönző cégek valóban egyeztetnek a helyi kormányzati szervekkel. Ez az ott élő és külföldre készülő emberekben kiemelt biztonságérzetet kelt.

„Magyarországot a filippínó munkavállalók egy nagyon kellemes, nyugodt, békés országnak tartják. Szeretik a kulturális kikapcsolódást és különösen fontos számukra a családszeretet, ami véleményük szerint Magyarországon is kiemelt érték. Keresztény vallásúak, így jól és komfortosan érzik magukat itt. A magyar embereket ráadásul barátságosabbnak tartják, mint néhány nyugat-európai nemzetiséget”

– derül ki az egyik jelentős Fülöp-szigeteki HR szolgáltató tapasztalataiból.

Az ázsiai munkavállalók egyelőre nem válogatnak a cégek között

A kölcsönzött munkavállalók egy része már dolgozott ázsiai országokban külföldiként, például Koreában vagy Japánban. Számukra egy keleti multinacionális vállalatnál elhelyezkedni Magyarországon alapvetően nem jár különösebb meglepetéssel. Azonban egy amerikai, egy svéd vagy akár egy német cégkultúra, hozzáállás tőlük is több rugalmasságot kíván. Jellemzően viszont mivel nagyon szabálykövetőek, így betartják az előírásokat.

„Nem válogatnak a cégek között a toborzás során, Európa a fókusz nekik. Ebben kell Magyarországot jó pozícióba tenni. Gyakori, hogy itt ledolgozzák a maximális időt, amit eltölthetnek nálunk és utána még több éven keresztül vállalnak munkát más európai országokban. Magyarország földrajzi adottságaival is kitűnik: például a zajos Fülöp-szigeteki környezethez képest, itthon a városok egészen máshogy működnek. Ez számukra hatalmas pozitívum, ahogy az itt tartózkodásuk során a visszajelzéseikből is kiderül. A nyüzsgés után, egy jobban szervezett országba jönnek: jobb a közlekedés, biztonságosabb az utca, tiszta a víz stb. Kiszámíthatóbb az élet.”

– emeli ki a Jobtain szakértője.

A toborzás során például a Fülöp-szigeteki munkavállalókra jellemző, hogy valamelyest utánanéznek Magyarországnak, illetve a már itt dolgozó filippínók rengeteg hasznos és pozitív tapasztalatot osztanak meg velük.

„Amit az elsők között említenek, ha Magyarországról kérdezzük őket, az az általuk megszokottnál hidegebb időjárás, a termálvizek és a magyar konyha, az ételek és fűszerek. Magyarországot biztonságos országnak tartják, az itt élő embereket pedig barátságosnak, szorgalmasnak és családcentrikusnak. Ezek mind olyan értékek, amelyek számukra is kiemelten fontosak.”

– mondta el Mihályi Magdolna.

A minősített munkaerő-kölcsönzők rengeteget tesznek a pozitív munkáltatói országimázsért

A HR-szolgáltató cégeknek hatalmas felelősségük van abban a külpiaci toborzások során, hogy milyen kép alakul ki a küldő országbeli partnerekben és a jelöltekben Magyarországról. Bizalmat kell építeniük hazánkról, üzleti és munkaadói szempontból is.

„A Jobtain esetében mindig hangsúlyozzuk, hogy Magyarország biztonságos ország. A hazai munkáltatók is mindent megtesznek, hogy megbecsüljék a külföldi dolgozókat és olyan körülményeket teremtsenek számukra, amiért szívesen jönnek dolgozni hozzánk”

– hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője.

Kiemelte: a szállások szempontjából például a munkaadók ügyelnek arra, hogy ne tömegszállásokon helyezzék el a kölcsönzött munkaerőt. Betartják a törvény által engedett munkaidőt, anyagi forrást, időt, energiát fordítanak arra, hogy a munkaidőn túl is jól érezzék magukat a munkavállalók. Lehetőséget adnak a közösségteremtésre, építésre, programokat szerveznek a hobbijukhoz kapcsolódóan. A vallásgyakorlás a Fülöp-szigetekiek számára például szintén központi kérdés. Egy profi HR partner pedig ezeknek a gyakorlati megvalósításában is támogatja a vállalatokat.

„Amit kölcsönzőként még megtehetünk, hogy amint megérkeznek a munkavállalók Magyarországra, mi mindenben segítjük, támogatjuk őket az első perctől kezdve. A Jobtain-nél például ügyelünk arra is, hogy saját nemzetiségű koordinátort kapjanak. Ezek a tényezők mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországnak jó hírneve legyen a munkavállalók között külföldön. Emellett az is vonzóvá teszi hazánkat, hogy a küldő országok kormányaival, szervezeteivel nagyon jó kapcsolatot ápolunk. Továbbá jelentős a tapasztalatunk a külföldi munkaerő foglalkoztatásában, kölcsönzésében, szállásoltatásában., Hazánk és cégünk az elsők között kezdett kölcsönözni Fülöp-szigetekieket Európába”

– tájékoztat Mihályi Magdolna, a Jobtain ügyvezetője.

Az egyik legjelentősebb filippin HR szolgáltató cég senior toborzási partnere, elmondta:

„A sikeres külföldi toborzás egyik kulcskérdése, hogy a küldő ország toborzói és a fogadó ország legjobb minősített munkaerő-kölcsönző cégei megtalálják egymást. Ez már garancia lesz arra, hogy a jó jelölteket be tudják vonzani. Csak olyan partnerrel lehet sikeres a közös munka, aki jól tudja képviselni az országot, képes erősíteni annak jó hírnevét, és minden jogszabályi előírást betartva toboroz, foglalkoztat harmadik országbeli munkavállalókat. A fogadó ország részére toborzó cég munkája során pedig nagyon fontos, hogy a megfelelő csatornákon, minél hatékonyabban kommunikálja ezeket az erősségeket. Ehhez jön hozzá a már kiközvetített munkaerő valós tapasztalata. Ha ez a kettő összhangban van, akkor nagyon valószínű a sikertörténet.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:gazdaság külföldi magyarország munkaerő sikeres toborzás verseny

Up Next

Lakáshitel: milliókat lehetett spórolni a kivárással

Don't Miss

75 millió forintból privát medencés garzont lehet vásárolni Dubajban

Gazdaság

Mérsékelten, de vidéken is nőnek a lakásárak

Az elindult beruházások és az épülő lakások számát tekintve Debrecen a megyei városok listavezetője, ismertette Kosztolánczy György az Otthon Centrum (OC) első negyedéves lakáspiaci felmérését.

A vezérigazgató elmondta, az OC vidéken mérsékelt áremelkedést mért az új építésű lakáspiacon, míg a négyzetméterár átlaga továbbra is Veszprémben a legmagasabb.

A 25 megyei jogú városra fókuszáló, első negyedéves összesítés szerint 268 projektben 6300 lakás épül, míg a kínált lakások négyzetméterára átlagosan 1,15 millió forint – közölte Kosztolánczy György, az OC vezérigazgatója. A szakember egyúttal érdekes ellentmondásra hívta fel a figyelmet, ugyanis projektek száma 1,8 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, ugyanakkor az épülő lakások száma 0,8 százalékkal nőtt. Az átlagos négyzetméterár pedig mérsékelt emelkedéssel 3,1 százalékkal haladta meg az előző negyedévit.

„A megyei jogú városok jellemzően olcsóbbak a fővárosi kerületeknél, ám a legdrágább városok már a külső pesti kerületek árszintjét idézik”

– összegzett a vezérigazgató.

A legtöbb, összesen 51 projekt továbbra is Debrecenben épül. A cívisvárost Szeged 36 projekttel, míg Győr 27 beruházással követi. Utánuk a százezer főnél népesebb városok következnek: Székesfehérvár és Nyíregyháza a sorrend. A listából Miskolc lóg ki, mindössze 5 projekttel. A kisebb városokban kevesebb a beruházás, kivétel ez alól Zalaegerszeg, amely 15 projektjével kiemelkedik a sorból. A lista végét Esztergom és Hódmezővásárhely zárja: mindkét városban mindössze egy-egy kisebb lakásszámú beruházás van folyamatban, míg Békéscsabán, Dunaújvárosban és Salgótarjánban továbbra sincs aktív beruházás.

Az épülő lakások számában is Debrecen áll az első helyen, majdnem 1250 lakással, míg Szeged ezerhez közelítő lakásszámmal a második, a bronzérmet pedig 700 épülő lakással Győr érdemelte ki.

„Tehát a projektlista és a lakáslista élén ugyanaz a három város végzett”

– jegyezte meg Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy az Otthon Centrum legfrissebb adatai alapján a megyei jogú városok esetében az átlagos négyzetméterár 1,15 millió forint. Ez az árszint a drágulás ütemében mérsékelt emelkedést mutat, hiszen az előző negyedévinél 3,1 százalékkal magasabb, ami éves összevetésben 11,5 százalékos áremelkedésnek felel meg. A régióközpontokban mért áremelkedést továbbra is az új projektek magasabb hirdetési ára hajtja, de az is előfordult, hogy a korábban elindított beruházások árát menet közben emelte meg néhány fejlesztő.

A városok közötti ársorrendet továbbra is Veszprém vezeti 1,48 millió forintos, átlagos négyzetméterárral, amelyet Érd 1,34 és Szeged 1,25 millió forintos, fajlagos árral követ. Ezúttal Debrecen a negyedik helyre csúszott, 1,28 millió forinttal. Az aktív projekttel rendelkező városok felében egymillió forint fölé nőtt a négyzetméterár átlagértéke, így Miskolcon kívül az összes régióközpontban is.

A kínálati árakban minimális különbség van a városok között, hiszen a többi megyei jogú városban is döntően 900 ezer és 1 millió forint közötti ársávban mozog az új építésű lakások négyzetmétere, csak a kisebb városok (Baja, Nagykanizsa) árszintje maradt az átlag alatt.

Említést érdemel, hogy az ebben a negyedévben elindított 44 projekt, 754 lakása közül 35 projekt 618 lakásának értékesítését kezdték el a fejlesztők, s bár a többi projektet építik ugyan, de a fejlesztő kivár a hirdetéssel. Az elmúlt negyedévben a legtöbb, összesen 8 projekt Győrben indult el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Nagyot hajráztak tavaly az önkéntes nyugdíjpénztárak

Rekordot döntött tavaly a tagok által fizetett tagdíj összege az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, miközben a befizetések jóval több mint harmada az utolsó negyedévben érkezett a számlákra

A hozamokra szintén nem lehet panasz: hét önkéntes nyugdíjpénztárnál is akadt olyan portfólió, ahol a nettó hozam meghaladta a 20 százalékot 2024-ben.

Soha annyi tagdíjbefizetés nem érkezett még az önkéntes nyugdíjpénztári számlákra, mint 2024-ben: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly a tagok által fizetett tagdíj összege elérte a 147,3 milliárd forintot az önkéntes nyugdíjkasszáknál, ami erőteljes, 15 százalékos emelkedést tükröz 2023-hoz képest.

„A rekordszintre emelkedő tagi befizetések mellett az is figyelemre méltó, hogy az utolsó negyedév 2024-ben is nagyon erősre sikerült: október eleje és december vége között közel 52 milliárd forint érkezett az egyéni számlákra, ami az összes tagdíjbefizetés 35,3 százalékát adta”

– mondta el az adatok kapcsán Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A szakértő szerint emellett mindenképpen kedvező tendencia, hogy a munkáltatói tagdíj hozzájárulások összege is tempósan emelkedett 2024-ben: az MNB adatai szerint 10,8 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest, ezzel megközelítette a 47 milliárd forintot.

Rekordon a nyugdíjpénztári vagyon, újra emelkedett a taglétszám

Az emelkedő tagi befizetések és munkáltatói hozzájárulások is szerepet játszottak abban, hogy a múlt év végére 2262,4 milliárd forintra hízott az önkéntes nyugdíjpénztári portfólió: ez amellett hogy 15,4 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál, új csúcsot is jelent.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az önkéntes nyugdíjpénztári szektor szempontjából az is mindenképpen örvendetes fejlemény, hogy hosszú évek lassú, de szinte folyamatos csökkenése után tavaly már emelkedett a taglétszám a hazai önkéntes nyugdíjpénztáraknál.

„Igaz ugyan, hogy egyelőre minimális emelkedésről beszélhetünk – hiszen a nyilvántartott tagok záró létszáma 1,075 millió körül járt decemberben, ami nagyjából 1,5 ezerrel több az egy évvel korábbinál –, de az, hogy sikerült megszakítani a csökkenő trendet, mindenképp elismerésre méltó teljesítmény”

– emelte ki Gergely Péter.

A jegybanki statisztikák tanúsága szerint új csúcsra emelkedett tavaly az önkéntes nyugdíjpénztári számlákon jóváírt személyi jövedelemadó-visszatérítések összege is: megközelítette a 20 milliárd forintot, majdnem 10 százalékkal túlszárnyalva az egy évvel korábbi összeget. A BiztosDöntés.hu szakértője emlékeztetett arra: az adott évi önkéntes nyugdíjpénztári befizetések után a befizetett összeg 20 százaléka, de legfeljebb 150 ezer forint jár vissza adó-visszatérítés formájában, amit a nyugdíjpénztári számlán írnak jóvá. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény teljes kihasználásához évi 750 ezer forintot – havonta átlagosan 62,5 ezret – kell megtakarítani.

Repkedtek a kétszámjegyű hozamok

A jegybank honlapján szereplő adatok szerint a múlt év a pénztári portfóliók hozama alapján is nagyon jól sikerült az önkéntes nyugdíjkasszáknál: 2024-ben egyetlen pénztári portfólió sem végzett mínuszban, miközben nagyon sok ért el tíz százalék feletti hozamot.

Az MNB legfrissebb összesítésében hét olyan önkéntes nyugdíjpénztár is található, amelynek valamelyik portfóliója húsz százalék feletti nettó hozammal zárta 2024-et. Ezek közé tartozik a taglétszám és kezelt vagyon alapján egyaránt piacvezető OTP Nyugdíjpénztár, ahol a Dinamikus névre keresztelt portfólió 20,17 százalékos nettó hozamot ért el, de igen jónak mondható, 16 százalék feletti eredményt ért el a Növekedési portfólió is.

„Az egyes portfóliók teljesítményét vizsgálva jól látszik, hogy a kétszámjegyű, illetve 20 százalék feletti hozamok a magas kockázatvállalással működő, tehát több részvényt tartalmazó portfólióknál voltak jellemzők, ami a tőkepiacok tavalyi teljesítményét látva egyáltalán nem meglepő. Az alacsonyabb kockázati szinten működő, elsősorban állampapírokat és kötvényeket tartalmazó portfólióknál viszont már értelemszerűen jóval szerényebbek (de még így is elég attraktívak) voltak a jellemző hozamok”

– hívta fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A lakásbiztosítási kampányfinisre több biztosító hozhat még kedvezőbb ajánlatot

Több biztosító már hozzányúlt lakásbiztosítási ajánlataihoz, és még további változtatások várhatóak a hajrára Gergely Péter szerint.

Ma már a lakásbiztosítási kampányon túl sincsenek kőbe vésve a lakásbiztosítások: ha év közben új vagyonelemmel bővül a család, azt minden biztosító a szerződés átdolgozásával hajlandó a fedezetbe vonni. Ha Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást kötünk, de mégsem vagyunk elégedettek, akkor pedig akár már augusztustól új biztosítóval szerződhetünk – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu szakértője.

Félidejében tart a 2025-ös lakásbiztosítási kampány. Már eddig is igen sokan döntöttek úgy, hogy felülvizsgálják meglévő szerződésüket, azonban annak, aki teljes képet akar kapni a piaci lehetőségekről, érdemes még mindig kivárnia – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Hozzányúlhatnak a díjhoz a biztosítók

A biztosítók a mostani kampányban is árgus szemmel nézik

egyrészt azt, hogy a versenytársak milyen díjakat kínálnak,
másrészt pedig hasonló módon – ha nem jobban – figyelik, hogy hány új szerződő érkezik hozzájuk, illetve hányan mondják fel korábbi szerződésüket.

Ha a fentiek alapján összességében az arány azt mutatja, hogy a biztosító vesztese lehet az idei kampánynak, akkor március utolsó napjaira bizony hozzányúlhat az ajánlatához azért, hogy a későn ébredők számára versenyképes díjat vagy szolgáltatást kínálva összességében jól zárja a 2025-ös lakásbiztosítási kampányt. Gergely Péter emlékeztetett, hogy tavaly a kampányidőszak első felében az ügyfeleknek csak kevesebb, mint 35 százaléka váltott.

A BiztosDöntés.hu partnere, az Insura.hu biztosítási alkuszcég vezérigazgatója, Kozma Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a hátunk mögött hagyott napokban 2-3 biztosító már hozzányúlt az ajánlatához. Ezek között egyébként volt olyan társaság is, aki az induló kalkulációk alapján is az elsők között szerepelt, ám pozícióját a díjmódosítással most megerősítette. Az első napok tapasztalatai szerint a Groupama, a Köbe, az Uniqa és az Alfa Biztosítót választják legtöbben a tarifálók közül.

Gergely Péter a fentiekkel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy akár azoknak az ügyfeleknek is érdemes újra kalkulálniuk biztosításukat, akik a tavalyi kampányban már sokat nyertek a korábbi biztosításuk lecserélésével: a díjakon még mindig lehet valamennyit spórolni. Másrészt a biztosítók egymás közötti versenye szerencsére kevésbé díj-, mint inkább szolgáltatói versennyé alakult, épp ezért érdemes az összehasonlításban megnézni a fedezeteket, illetve azt is, hogy az adott biztosító milyen extra szolgáltatásokat kínál a biztosítása mellé.

A szolgáltatás dönt, nem feltétlenül a díj

Az Insura.hu tapasztalatai szerint az ügyfelek megértették, hogy a lakásbiztosítás esetében nem feltétlenül a díj a legfontosabb kérdés. A kgfb-vel ellentétben ugyanis itt nagyon sok múlik azon, hogy a választott biztosítónk milyen gyorsan és milyen mértékben fedezi a károkat. Ezt igazolja vissza az, hogy a biztosítási alkusz oldalán kalkuláló ügyfeleknek

csak 47 százaléka választotta végül azt a biztosítót, amely a legalacsonyabb díjat kínálta,
a 2. helyen álló biztosítót az ügyfelek ötöde,
a 3. helyen állót 10 százalékuk választotta,
míg az ügyfelek fennmaradó része akár magasabb díjú biztosítást is elfogadott azért, hogy az általa legszimpatikusabbnak tartott biztosítóval kösse meg a szerződését.

Ennek ellenére természetesen a mostani kampány is a díjakról szól. Gergely Péter szerint az ugyanarra a lakásra ajánlatot adó biztosítók díja között akár több száz százalékos eltérés is lehet – ezt támasztja alá, hogy miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakásbiztosítási indexének adatai szerint 2024 IV. negyedévében a lakásbiztosítások átlagdíja 66 100 forint volt, az Insuránál az első héten megkötött biztosítások átlagdíja 38 600 forint volt. Így még akkor is reális remény van arra, hogy nem kell többet fizetnünk az új biztosításunkért, ha a korábbiaknál sokkal szélesebb kockázatokra nyújt fedezetet az új szerződésünk.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint ehhez egyébként nem kell biztosítót váltani: a piaci várakozások szerint az ügyfelek nagyobb része a régi biztosítójánál köt majd számára kedvezőbb díjú vagy/és magasabb fedezetet nyújtó lakásbiztosítást.

Nem feltétlenül kell 2026 tavaszáig várni, ha rosszul döntöttünk

Gergely Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a kampányban megkötött lakásbiztosítások egységesen május elsejétől állnak kockázatba, innentől felelnek a bekövetkezett károkért.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint ugyanakkor, ha az elkövetkezendő év során a család ingó vagyona valamilyen rendkívül drága, egyedi tárggyal, műszaki eszközzel bővülne, a most megkötött szerződések esetében is van mód arra, hogy a szerződés módosításával ezt az extra vagyontárgyat is biztosítási védelem alá vonjuk.

Ráadásul – emlékeztet Gergely Péter -, ha a mostani kampány során az MNB által előzetesen meghatározott kockázati körrel (és kártalanítási szabályokkal) bíró Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást (MFO) választjuk, nem kell újabb egy évet várnunk, ha mégsem vagyunk elégedettek a biztosításunkkal. Az MFO-ra vonatkozó előírások alapján ugyanis az ügyfelek negyedévente jogosultak a korábbi szerződéseket felmondani és új biztosítót választani.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!