Gazdaság
EasyTicket többplatformos, online értékesítési rendszer dinamikus kapacitáskezeléssel
A BEKS Kommunikációs Technika Kft. több mint 20 éve foglalkozik a Welcome3 Komplex néven jegyzett integrált beléptető- és értékesítőrendszer fejlesztésével, telepítésével és üzemeltetésével. A Welcome3 Komplex rendszer több, országosan ismert fürdőben, gyógyfürdőben, stadionban és más létesítményben működik országszerte.
Ahol tömeget kell szabályozottan ki- és beengedni ott a beléptetőrendszernek szorosan együtt kell működnie a jegyértékesítéssel is. A jegyértékesítésnek számos módja van, kezdve a hagyományos pénztári eladástól az online értékesítésen át, az automatából történő értékesítésig. Szemtanúi lehettünk a jegyértékesítésben lezajlott változásoknak is: a jegyértékesítés súlypontja fokozatosan átbillent az online és gépi eladások felé. Az egyes létesítmények vagy rendezvények belépőjegyei egyszerre több értékesítő platformon is eladásra kerülnek.
A BEKS Kft mindig jelentős fejlesztői kapacitást fordít az integrált jegyértékesítő- és beléptetőrendszer továbbfejlesztésére, tökéletesítésére. A mai többplatformos online értékesítési technológia hátrányait megtapasztalva a BEKS Kft. kifejlesztette az EasyTicket értékesítő rendszert, ami egy modern, dinamikus értékesítési metódus a korlátozottan rendelkezésre álló létesítményi kapacitások értékesítésére.
Jelenleg alkalmazott többplatformos jegyértékesítés problémái
A létesítménybe való bejutáskor hosszasan a vendégek a pénztárnál, mert a legoptimálisabb kedvezmény és a felkínált szolgáltatások kiválasztása sok időt igényel. A nyári kánikulai reggeleken alkalmanként kígyózó sorok alakulnak ki, néhány órás csúcsforgalom jelentkezik a pénztáraknál. Több értékesítőhely megnyitására nincs lehetőség, nem áll rendelkezésre sem terület, sem emberi erőforrás.
Megoldást jelentett az online jegyértékesítés bevezetése. A vendégeknek ez kényelmes, hiszen elkerülhetik a sorban állást és a fotelben ülve a nap 24 órájában vásárolhatnak belépőjegyet.
A létesítmények jutalékos rendszerű, online jegyértékesítő felületeken keresztül kezdtek el belépőjegyeket árusítani, ezzel elkerülve a korai időszakban meglehetősen drága online webfejlesztési költségeket. Később több online értékesítőrendszert is használtak egyidejűleg, növelve ezzel az online térben való megjelenésüket. Megjelentek a jegyértékesítő automaták is. A helyszíni, jegypénztári értékesítés továbbra is megmaradt, hiszen jelentős számú vendég ragaszkodik a megszokott vásárlási formához. Az online technológia széleskörű terjedésével a létesítmények az elmúlt években saját fejlesztésű webshopot kezdtek üzemeltetni.
Kialakult az általunk többplatformos jegyértékesítő rendszernek nevezett informatikai rendszer.
A többplatformos rendszernél a különböző jegyértékesítő rendszerek szigetszerű együttműködéséről beszélünk, ahol:
- az egyes rendszerek a többi rendszertől függetlenül végzik a jegyértékesítést,
- ad hoc jelleggel kialakított kommunikációs interfészek kerültek bevezetésre,
- az egyes rendszerek más-más fejlesztő cégekhez tartoznak,
- a rendszerek üzemeltetését is különböző cégek végzik.
A különböző értékesítési rendszerek korlátozottan rendelkezésre álló kapacitásokat értékesítenek. Vagyis csak adott számú öltözőszekrény, wellness szolgáltatás vagy gyógyászati időpont, napozóágy, ülőhely stb. létezik.
Ebből adódóan szükség van az értékesítendő kapacitások elosztására.
A rendszerek között a kapacitások elosztása statikusan történik. Vagyis előre meghatározásra kerül, hogy az egyik rendszer például 100 db, a másik rendszer 200 db belépőjegyet értékesíthet.
Egy többplatformos rendszerben a statikus kapacitáselosztásból két nagy problémahalmaz adódhat:
- Alulértékesítés:
Nem mindegyik rendszer tudja a neki kiosztott kapacitást értékesíteni, annak ellenére sem, hogy kereslet jelentkezik. Például egyes jegykiadó automatákból nem fogyott el minden belépőjegy. Ez a létesítménynek bevételkiesést jelent, hiszen nem sikerült a 100%-os eladást elérnie.
- Túlértékesítés:
A statikus kapacitáselosztás hibája miatt – ami lehet felhasználói hiba, rendszer üzemzavar vagy szoftverhiba – több belépőjegy kerül értékesítésre.
Ez vendégpanaszt jelent, a kialakult helyzetek kezelése további erőforrást igényel, ami többletkiadást jelent. A létesítmény negatív megítélése nem is számszerűsíthető.
Az ilyen jellegű hibák visszavezethetők az értékesítőrendszerek közötti nem megfelelő kapacitáskezelésre, az elosztott rendszerek helytelen hibakezelésére és alacsony hibatűrésére.
Összességében megállapítható, hogy egy többplatformos értékesítőrendszerben a dinamikusan és gyorsan változó környezethez jobban alkalmazkodó, robusztus és hatékony szoftvertechnológiát kell használni.
Többplatformos értékesítési rendszer dinamikus kapacitáskezeléssel
A fenti problémák elkerülése érdekében az értékesítőrendszerek közötti kapacitáskezelést intelligenssé és dinamikussá kell tenni:
- meg kell szüntetni a statikus kapacitáselosztást.
- a vendégmozgásokat is követni kell, hogy a jogszabályi előírások miatti létszámkorlátozások (pl.: egy fürdőzőre jutó vízfelület járványügyi alsó korlátja, vagy adott zónában tartózkodó személyek megengedett maximális száma) is érvényesüljenek a dinamikus kapacitáselosztás során.
A többplatformos értékesítő rendszerek hibatűrését nagymértékben növelni kell. A hibákat, üzemzavarokat detektálni szükséges, a fellépő hibák következményeit pedig önjavító algoritmusokkal kell megszüntetni.
- Bármilyen informatikai hiba miatt „beragadó” vásárlási folyamat okozhat látszólag eladott (foglalt) vagy látszólag még eladható (szabad) állapotot.
- A hiba oka lehet a hibás felhasználói művelet, de akár szándékos, a rendszert félrevezető magatartás is.
- A versenyhelyzet túlértékesítést okozhat. Versenyhelyzetnek nevezzük például azt, amikor az utolsó 10 belépőjegyért 15 – 20 vásárló egyidőben indít vásárlási folyamatot.
- Az online térben terjedő szándékos, rosszindulatú csalások miatt előálló üzemzavarokat minimalizálni kell.
Figyelembe kell venni, hogy a fenti szempontokhoz tartozó állapotok percről percre változnak:
- A létesítményből távozó vendég öltözőszekrényét ismét el lehet adni.
- A lemondás miatt felszabaduló időpontot újra ki lehet osztani.
- A hibákból és azok megszüntetéséből fakadó állapotváltozásokat gyorsan kell követni.
A fenti elveket a következő három, egymással szorosan együttműködő központi szoftvermodullal célszerű megvalósítani.
- Intelligens kapacitáselosztó modul a különböző értékesítőrendszerek között.
A létesítménnyel szerződéses viszonyban álló partnerek, – egy központi intelligencia vezérletével, saját online felületükön árusítják a rendelkezésre álló kapacitásokat.
A központi intelligencia gondoskodik arról, hogy ne forduljon elő alulértékesítés, vagy túlértékesítés. Vagyis az egyes partnereknél ne ragadjanak bent eladatlan kapacitások, illetve ne értékesítsenek már eladott belépőjegyeket.
Az értékesítés során előforduló versenyhelyzeteket is a központi intelligencia kezeli. A maradék kapacitásokat a létesítmény szempontjából legelőnyösebb értékesítő felé dedikálja a rendszer, az előre meghatározott prioritások alapján:
- például a legnagyobb árbevételt hozó rendszer számára,
- vagy a helyi pénztárban, személyesen jelenlévő vendégek részére.
Ezáltal a központi intelligencia a dinamikus elosztás révén gondoskodik a bevételek optimalizálásról is.
Fontos megjegyezni, hogy a létesítményen belüli saját pénztári és automatás értékesítéseknek is a dinamikus kapacitáselosztás felügyelete alá kell kerülniük.
- Anomália detektáló modul
A különböző értékesítőrendszerek, mint elosztott rendszerek működése során hibák, üzemzavarok léphetnek fel. Szükséges egy olyan központi hibadetektáló bevezetése, ami a hibás helyzetek felismerésekor befolyásolja a teljes értékesítőrendszer működését, minimalizálva a rendszerhibákból fakadó téves értékesítéseket.
Kiemelt fontosságú a különböző eredetű csalások kiszűrése. Ez történhet valós időben, vagy utólagos elemzések elvégzésével.
A „visszaélési anomáliák” detektálásával az egyes értékesítő rendszerek korlátozhatóak.
Az utólagos csalásdetektálás az adatbázisban tárolt tranzakciók vizsgálatával lehetséges. Az esetleges visszaélésekről a rendszer riportokat generál, ami a további, humán intelligencia bevonásával történő vizsgálatokat, döntéseket segíti.
A csalásdetektálás már a kezdeti állapotban gyorsítja a felgöngyölítést. A gyors felderítéssel jelentősen csökkenthető a károkozások mértéke.
- Központi vezérlő modul
A teljes rendszer működését felügyelő és a működéseket összehangoló szoftver modul.
EasyTicket rendszer — dinamikus kapacitáskezeléssel
A BEKS Kft. 2021 októberében kezdte el az EasyTicket fantázianevű, a fentebb megfogalmazott elvek szerint működő szoftver és hardver architektúra kifejlesztését.
Egyetemi partner segítségével olyan mesterséges intelligencia algoritmusok kerültek kifejlesztésre, amelyek az anomáliadetektáló és dinamikus kapacitáselosztó modulok alapjait képezték.
A 2024 szeptemberében záruló fejlesztés eredményeként az alábbi ábrán látható, EasyTicket fantázianevű értékesítő- és beléptetőrendszer jött létre.
Az EasyTicket rendszer központi magját az internetes felhőszolgáltatásként elérhető EasyTicket Core, EasyTicket anomáliadetektáló és EasyTicket kapacitáselosztó modulok alkotják. Ezek felelősek a fentebb megfogalmazott működési elvek megvalósításáért. A három, szorosan együttműködő modul végzi a teljes rendszer vezérlését.
Az EasyTicket webes jegyértékesítés a vendégeknek nyújt vásárlási lehetőséget. Az értékesítés bankkártyás fizetéssel történik, a rendszer elektronikus számlát állít ki a tranzakcióról. A teljes folyamat már a dinamikus kapacitáselosztás hatálya alatt működik.
Egyéb online értékesítőrendszerek az EasyTicket szoftverinterfészen keresztül kapcsolódhatnak a rendszerhez. Az interfész szintén a dinamikus kapacitáselosztás elve szerint osztja el az értékesíthető kapacitásokat.
A létesítményen belül az EasyTicket létesítményi szerver vezérli az jegypénztári és jegykiadó automatás értékesítéseket, és kiszolgálja a beléptetési folyamatokat.
Az EasyTicket forgóvilla-vezérlők a belépőjegyek ellenőrzését végzik. Az ellenőrzés eredményétől függően döntenek a forgóvillák nyitásáról, vagy a zárva tartásáról. Ezek a vezérlők a vendégmozgásokról adatokat szolgáltatnak az EasyTicket Core modul felé, így a dinamikus kapacitáskezelés figyelembe tudja venni az aktuális zónában megengedett vendéglétszámot is.
A létesítményben telepíthető EasyTicket jegykiadó automata szintén a dinamikus kapacitáselosztás elve szerint végzi a belépőjegyek értékesítését. Az automata másik nagyon fontos újdonsága, hogy RFID chipes belépőjegyek, karszalagok kiadására alkalmas. A hazai piacon ez ritkaságnak számít, hiszen a legtöbb jegykiadó automata csak vonalkódos jegyek kiadására képes. Természetesen ez a készülék is alkalmas az RFID chip nélküli, vonalkóddal nyomtatott jegyek kiadására is.
A jegykiadó automata főbb jellemzői:
Vandálbiztos monitor
- 19″-os képernyőméret, aktív mátrix TFT LCD kijelző technológia, LED háttérvilágítással
- Felbontás: 1280×1024 px
- Látószög 170° vízszintes, 160°függőleges
- 1000 nit fényerő
- 6mm vastag vandálbiztos előtét üveg
- Kapacitív érintőképernyő 10 pontos érintéssel
- Beépített hűtésszabályozás
- Beépített fényerőszabályzás
Bankkártyás fizetés
- Nagy felbontású, színes kijelzős bankkártyaterminál
- Csipes, mágneses és érintés nélküli, „pay-pass” kártyák elfogadása mobil telefonos fizetéssel is
- Rozsdamentes acél gombok a PIN kód megadására
- Biztos kártyaolvasás és gyors működés
- A jelenlegi biztonsági szabványok szerint hitelesített kommunikáció
- Kártyazár, vészkioldás
- Vandálbiztos
Távfelügyelet
- Belső hőmérséklet mérése
- Belső páratartalom mérése
- Áramfelvételek mérése
- Beépített akkumulátorok felügyelete
- Távoli lekapcsolás és újraindítás
- Mérési adatok és állapotjelző adatok küldése a Zabbix monitoring felé
A pénztári jegyértékesítés a Welcome3 Komplex értékesítő kliens szoftverrel történhet, ami a dinamikus jegyértékesítés felügyelete alatt tud működni. Harmadik fél jegyértékesítő szoftverének illesztésére is van lehetőség.
Az EasyTicket kifejlesztésével egy olyan rendszerstruktúra jött létre, amely nem csak napjaink gyorsan változó igényeit elégíti ki, hanem folyamatos tanulás és fejlődés mellett képes a jövőbeni kihívásokra is reagálni. Ezzel a felhasználói élmény és a létesítmények jegyértékesítési hatékonysága tartósan optimális szinten tartható.
További információ: marketing.easy-ticket.hu
A rendszer fejlesztője: BEKS Kommunikációs Technika Kft. www.beks.hu
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kilométeróra-csalásért akár egy év szabadságvesztés is kiszabható Magyarországon – de mi történik a gyakorlatban?
Magyarországon a kilométeróra visszatekerése akár egy év szabadságvesztéssel is büntethető.
A gyakorlatban azonban a rendőrség által 2025-ben lezárt 47, kilométeróra-csalással kapcsolatos ügy közül mindössze egy esetben alkalmaztak megrovást – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a carVertical az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott.
A carVertical a hivatalos bűnüldözési adatokat saját, futásteljesítmény-eltérésekre vonatkozó eredményeivel vetette össze, hogy pontosabb képet kapjon arról, hogyan jelennek meg a kilométeróra-csalások a statisztikákban, és miként kezelik ezeket az eseteket a gyakorlatban. Az adatokból látható, hogy a rendőrség, a bíróságok és más intézmények az eljárás különböző szakaszait rögzítik, ezért az összkép jóval összetettebb annál, mint amit önmagában a maximálisan kiszabható büntetés sugall.
2025-ben 47 ügyet zártak le – mindössze egy végződött szankcióval
A magyar rendőrség az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS) rendszerében tartja nyilván a kilométeróra-csalással kapcsolatos adatokat. A rendőrség a következő számokat közölte:
|
2025 |
2026 I. félév |
|
| Beérkezett feljelentések |
18 |
16 |
| Regisztrált bűncselekmények |
10 |
1 |
| Az adott évben lezárt ügyek |
47 |
20 |
| – lezárva: az elkövető nem volt azonosítható |
8 |
1 |
| – lezárva: a bűncselekmény elévült |
30 |
14 |
| – lezárva: az ügy szankcióval végződött |
1 |
0 |
Forrás: magyar rendőrség, ENyÜBS-statisztika, a carVertical közvetlen adatkérésére adott válasz alapján.
Ezek az adatok nem értelmezhetők egyetlen, a feljelentéstől a végkimenetelig tartó folyamatként. Az ENyÜBS egy követő jellegű statisztikai rendszer, ami azt jelenti, hogy egy 2025-ben lezárt ügy akár egy korábbi évben is indulhatott. A rendőrség azt is jelezte, hogy a 2026 első félévére vonatkozó adatok egyelőre előzetesek.
A magyar jog külön bűncselekményként kezeli a kilométeróra-adatok meghamisítását. A Büntető Törvénykönyv 348. §-a szerint aki jogtalan haszonszerzés céljából meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálója által jelzett értéket, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rendelkezés nem határoz meg konkrét összegű pénzbüntetést.
A büntetés utólagos – az átláthatóság a megelőzést szolgálja
A vásárlók szempontjából azonban a hatósági eljárás csak akkor kezdődik, amikor a csalás gyanúja már felmerült. A közvetlenebb kockázat az, hogy valaki olyan autóért fizet, amelynek kijelzett futásteljesítménye nem tükrözi a jármű valós előéletét. Az alacsonyabb kilométeróra-állás befolyásolhatja, hogyan ítéli meg a vevő az autó értékét, elhasználtságát és várható karbantartási költségeit.
Hogy a hivatalos adatokat piaci összefüggésbe helyezze, a carVertical azt is megvizsgálta, milyen gyakran fordul elő futásteljesítmény-eltérés a felhasználói által ellenőrzött járműveknél. A vállalat átláthatósági indexe szerint a Magyarországon lekért járműtörténeti jelentések 5,3%-ában találtak kilométeróra-manipulációra utaló jeleket, vagyis körülbelül minden 19. ellenőrzött autónál. Ez az arány közvetlenül nem hasonlítható össze az országos bűnüldözési statisztikákkal, de jól mutatja, hogy a carVertical felhasználói által ellenőrzött autóknál milyen gyakran jelennek meg futásteljesítmény-eltérések.
„Az egyéves maximális szabadságvesztés szigorúnak hangzik, de egy vásárló számára a legfontosabb kérdés jóval korábban felmerül: még a fizetés előtt felismerhető-e, hogy visszatekerték az autó kilométeróráját? A maximálisan kiszabható büntetés csak az egyik része a történetnek – az is számít, hogy a csalás gyanúját sikerül-e felismerni, kivizsgálni, és az ügyet végső döntésig eljuttatni.
Ha a felhasználóink által Magyarországon ellenőrzött autók közül nagyjából minden 19.-nél futásteljesítmény-eltérésre utaló jelek mutatkoznak, különösen fontos a megbízható előéleti adatokhoz való hozzáférés, hiszen így a probléma még időben felismerhető, nem csak utólag, a következmények jelentkezésekor”
– hangsúlyozza Ramūnas Pletkus, a carVertical autóipari szakértője.
Európában továbbra is széttagoltak a kilométeróra-csalásokra vonatkozó adatok
A helyzet még összetettebb, amikor egy autó országhatárokon át kerül egyik piacról a másikra. A carVertical átláthatósági Indexe szerint a magyarországi felhasználók által lekért járműtörténeti jelentések 50,11%-a olyan autóhoz kapcsolódott, amelyet korábban más országban is nyilvántartásba vettek. Vagyis körülbelül minden második ellenőrzött járműnek volt külföldi előélete.
A jármű futásteljesítményére vonatkozó adatok különböző nemzeti vagy magánadatbázisokban lehetnek nyilvántartva, így a vásárlók és a hatóságok nehezebben kapnak teljes képet az autó előéletéről. A korábbi kilométeróra-állásokhoz való hozzáférés ezért a vásárlók védelmének fontos eszköze lehet, különösen importált használt autóknál.
„Európában nemcsak a kilométeróra-csalásért kiszabható büntetések térnek el országonként, hanem a bűncselekmény meghatározása és nyilvántartása is. Az egységesebb besorolás és a járműadatok hatékonyabb megosztása pontosabb képet adna a probléma valódi mértékéről, és következetesebb védelmet biztosítana a fogyasztóknak az országhatárokon átívelő autópiacon is”
– mondja Pletkus.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Meghosszabbították Rékasi Tibor kinevezését és új IT-vezérigazgató-helyettes a Magyar Telekomnál
Újabb három évig Rékasi Tibor a Magyar Telekom vezérigazgatója a vállalat Igazgatóságának döntése értelmében.
Rékasi 2018 júliusa óta tölti be a társaság vezérigazgatói pozícióját, új megbízatása 2030. június 30-ig szól. Emellett egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is döntött a Magyar Telekom Igazgatósága: 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese.
A Magyar Telekom Igazgatósága döntött arról, hogy meghosszabbítják a jelenlegi vezérigazgató, Rékasi Tibor 2027. június végig hatályosszerződését. Így a vezető már a negyedik 3 éves ciklusát kezdheti meg 2027. július 1-én a vállalat élén. Rékasi Tibor vezérigazgatói kinevezése 2030. június 30-ig szól.
Rékasi Tibor 2008-ben csatlakozott a Magyar Telekom Csoporthoz, ahol 2018 óta tölti be a vezérigazgatói pozíciót. A szerződés meghosszabbításával az Igazgatóság elismerte az elmúlt évek törekvéseit, melynek eredményeként a Magyar Telekom Magyarország vezető digitális szolgáltatójává vált, és mára a vállalat több mint 4,3 millió otthon és vállalkozás számára kínál gigabitképes sebességet vezetékes hálózatán, lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettsége pedig meghaladja a 95%-ot. A cél továbbra is az ügyfelek elégedettségének növelése, a vállalat szolgáltatás-portfóliójának folyamatos fejlesztése, valamint vezetékes-, és mobilhálózatának széleskörű kiépítése.
Szintén döntött az Igazgatóság egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is. 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese, így új felsővezetővel bővül a vállalat Leadership Squadja. Takács Gergely 2025 februárjában vette át a Magyar Telekomnál a teljes IT-terület vezetését a műszaki vezérigazgató-helyettes, Nagy Péter irányítása alatt. Ezt a működést módosítja az Igazgatóság mostani döntése azzal, hogy külön felsővezetői pozíciót létrehozva, stratégiai szintre emeli az IT-területet. A szakember több mint 25 éves telekommunikációs tapasztalattal rendelkezik, korábban az egykori PanTelnél, a Vodafone Hungary-nél és a BT Groupnál szerzett szakmai tapasztalatot, mielőtt 2016 szeptemberében csatlakozott a Magyar Telekomhoz.
Daniel Daub, az Igazgatóság elnöke a döntések hátteréről így fogalmazott:
„Rékasi Tibor vezetése alatt a Magyar Telekom sikeresen navigált a változó körülmények között. Stratégiai víziója elősegítette, hogy hosszú távon is jövőálló vállalatot építsünk. Mindazonáltal a globális trendek, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése szükségessé teszi, hogy a Magyar Telekom új transzformációs szakaszba lépjen. Ennek részeként az IT-terület dedikált felsővezetői figyelmet kap. Bízom benne, hogy Takács Gergely vezetése alatt az IT, mint minden terület kulcsfontosságú partnere támogatja a vállalat működésének dinamikus fejlődését a jövőben is. Mindkettőjüknek sok sikert kívánok feladatkörükben.”
Takács Gergely Magyar Telekom
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Digitális gyorsítósáv a vállalati szektorban: összekapcsolja a töredezett IT folyamatokat a Yettel új ICT-szolgáltatása
Sok hazai vállalatnál az eltérő szoftverek miatti manuális adatmásolás és párhuzamos adminisztráció fogja vissza a potenciális növekedést. A Yettel a most bemutatott Zoho felhőalapú platformjára építve kínál egységes, integrált szoftverkörnyezetet többek között az értékesítés, a marketing, vagy a HR számára.
A digitalizációs törekvések ellenére számos vállalat szembesül azzal a problémával, hogy a cég hatékony működését biztosító folyamatok, mint például az értékesítési, marketing, és HR-adatok különálló rendszerekben zajlanak. Az információk manuális átvezetése – és gyakran duplikációja – nem csak lassítja a munkafolyamatokat, de drasztikusan növeli a hibalehetőségek kockázatát is. A korlátozott átláthatóság miatt nehezebb gyors döntéseket hozni és nem mindig egyértelmű, hogy hol tartanak az egyes munkafolyamatok. Erre a problémakörre reagálva bővíti üzleti ICT-szolgáltatásait a Yettel: a vállalat a nemzetközileg elismert Zoho magyarországi partnereként vezet be új, a vállalatok egyedi igényeire szabható szoftvermegoldást.
Egyetlen digitális ökoszisztéma a különálló szoftverek dzsungele helyett
A Zoho-alapú platform lényege, hogy a vállalatok lépcsőzetesen, saját működési igényeikhez mérten kapcsolhatják össze az egyes üzleti folyamataikat. Nem szükséges a teljes vállalati infrastruktúrát egyszerre lecserélni: a cégek a számukra legkritikusabb modullal indulhatnak, majd folyamatosan vonhatják be a többi területet, amelyek így szintén képessé válnak egy közös adatbázisban dolgozni. A vállalati adatbiztonság szempontjából fontos, hogy az európai ügyfelek adatait a Zoho EU-s adatközpontokban tárolja, a szolgáltatás pedig támogatja a GDPR-követelményeknek megfelelő adatkezelést. A Yettel által kínált új megoldás egyes moduljaiban elérhető „Zia” mesterségesintelligencia-asszisztens a döntéshozatalt és a napi operatív munkát is támogatja: elemzi az értékesítési és ügyfélkezelési adatokat, javaslatot tesz a feladatok priorizálására, és azonnali áttekintést nyújt a vezetők számára.
A platform legnépszerűbb szolgáltatásai a vállalati működés kulcsfontosságú pontjain kínálnak megoldást. A Zoho CRM ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer egy felületen fogja össze az ügyféladatokat és az értékesítési folyamatokat az első megkereséstől a szerződéskötésig, így egyetlen érdeklődő vagy üzleti lehetőség sem vész el. A marketingeszközökkel egyszerűen tervezhetők, kiküldhetők és mérhetők az e-mailes és közösségi médiás kampányok, a HR-modulok pedig az álláshirdetéstől a szabadságkezelésig egyszerűsítik a munkatársi adminisztrációt, így több idő jut az értékteremtő feladatokra. Az igényekhez igazodó önálló megoldások mellett átfogó csomag is rendelkezésre áll: a Zoho One több mint 6 alkalmazásterületen összesen 45 modullal, egyetlen előfizetésben a vállalkozások szinte teljes működését lefedhetik.
A megoldás elsősorban a növekvő vállalatok számára jelenthet valódi előrelépést: azoknak, amelyek már kinőtték meglévő informatikai rendszereiket, a különálló szoftverek helyett egységes környezetet és közös adatbázist kínál, a váltást pedig lépcsőzetesen, a legkritikusabb modullal indulva is el lehet kezdeni, anélkül, hogy a teljes infrastruktúrát egyszerre le kellene cserélni. Az induló vállalkozások számára is vonzó lehetőség, ha már a kezdetektől tudatosan digitális alapokra építkeznének: így az első naptól egyetlen, a cég növekedésével együtt bővíthető rendszerben dolgozhatnak, és később nem kell széttagolt szoftvereket összefésülniük.
Szoftver, bevezetés és hazai terméktámogatás egy kézben
A vállalatok nem feltétlenül konkrét informatikai megoldást keresnek, sokszor inkább egy üzleti problémára szeretnének megfelelő választ találni. A Yettel ezért az ügyfelek igényeiből és folyamataiból kiindulva, szakértői tanácsadással segít azonosítani és kialakítani a megfelelő technológiai megoldást, emellett magyar nyelvű szakmai támogatást és dedikált kapcsolattartást is biztosítanak.
A Yettel a megoldást átfogó szolgáltatásként biztosítja ügyfeleinek, és nem pusztán licencet értékesít: a tanácsadástól a bevezetésen át a mindennapi használat támogatásáig egy kézből kapják meg az ügyfelek a teljes szolgáltatást.
Tudatos építkezés az ICT-piacon
A Zoho bevezetése szerves része a Yettel azon stratégiájának, amellyel a hagyományos telekommunikációs szerepkörből lép tovább a komplex vállalati IT-szolgáltatói piacra. A nemrég elindított, ismétlődő adminisztratív feladatokat automatizáló UiPath szoftverrobot-megoldás után a Zoho a folyamatok és adatok összehangolásáért felel.
„A vállalatok technológiai igényei ma már konkrét üzleti problémákból táplálkoznak. Mi abban támogatjuk ügyfeleinket, hogy megtalálják a céljaikhoz legjobban illeszkedő megoldásokat, valamint a bevezetésben és a működtetésben is biztos partnerként állunk mellettük. Célunk, hogy a Yettelre a megszokott mobilhálózati szolgáltatásokon túl az ICT-fejlesztések terén is hosszú távú, megbízható technológiai társként tekintsenek.”
– emelte ki Fülöp Gábor, a Yettel üzleti értékesítési és marketing igazgatója.
További részletek: Együttműködő rendszerek. Hatékonyabb vállalati működés. Zoho a Yetteltől – Yettel
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
2500 tárgyalás és 1200 beszállító az őszi kamarai beszállítói fórumon
-
Ipar2 hét ago
Siemens-automatizálással újult meg egy erdélyi tejüzem
-
Mozgásban2 hét ago
A Kia EV2 felkerült a 2027-es Év Autója díj döntőseinek listájára
-
Okoseszközök2 hét ago
Kimagasló érdeklődés övezi a Samsung Galaxy Z8 szériát Európában
-
Gazdaság2 hét ago
Netrisk: roham indult az Otthon Startért, a felújítási hitelek piacát is felpörgetheti az új program
-
Gazdaság2 hét ago
Drága a marketing, jöhet az AI! – Vagy mégsem?
-
Okoseszközök2 hét ago
Több információ, tudatosabb odafigyelés: hogyan segítheti a technológia a szülőket a baba alvása során?
-
Tippek2 hét ago
Miért hasznos a szagelszívók használata?











