Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Pénztári megtakarítás lakáscélra? Egészségpénztárból már most is lehetséges!

Jövőre az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélra is felhasználhatók lesznek, és mostanra az ezzel kapcsolatos jogszabály tervezete is megjelent.

Tudta, hogy jelenleg is van olyan pénztári megtakarítás, amelyet lakáscélra költhet? Pedig az egészségpénztárból ez most is lehetséges – mutat rá a BiztosDöntés.hu.

Lakáshitel törlesztése egészségpénztárból

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás a tervek szerint egy éven keresztül, 2025-ben használható majd lakáscélra. A lakáscélok között hangsúlyosan szerepel a lakáshitelhez történő felhasználás, így a megtakarítás lehet lakáshitel önereje, és törlesztésre is használható.

A lehetőség azonban csak korlátozott ideig elérhető, és csupán három részletben használható a nyugdíjpénztárból kivett összeg.

Az egészségpénztárnak azonban jelenleg is van olyan szolgáltatása, amelynek keretében az egészségpénztári megtakarítás terhére lakáshitelt lehet törleszteni, és ezzel komoly összeget spórolhatunk a hitelen – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A lakáshitel törlesztése szolgáltatás keretében az év első napján érvényes bruttó minimálbér 15 százalékát költheti az egészségpénztári tag lakáshitel törlesztésére a pénztáron keresztül. Ez havi 40 020 forintot jelent. A havi törlesztőrészlet ennél valószínűleg magasabb, de a megtakarítás így is jelentős.

Az egészségpénztárba befizetett összeg 20 százaléka, legfeljebb évi 150 ezer forint visszaigényelhető a személyi jövedelemadóból. Az adóvisszatérítés adómentes, költséget nem kell érte fizetni.

A lakáshitel egészségpénztáron keresztül történő törlesztése révén jelenleg évente 96 048 forintot takaríthatunk meg a lakáshitelünkön. Egy 20 éves lakáshitel esetén ez összesen közel 2 millió forint megtakarítást jelent. (A költségekkel az egyszerűség kedvéért nem számoltunk.)

A megtakarítás évről évre nő

Az egészségpénztárból törleszthető összeg a bruttó minimálbérhez van kötve, így az összege minden évben növekszik.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az elkövetkező évekre jelentős minimálbér-emelkedést tervez. Ezzel együtt az egészségpénztárból lakáshitel törlesztésére fizethető összeg is nő, vele pedig a hitelen elérhető megtakarítás – emeli ki a BiztosDöntés szakértője.

  • 2025-ben 298 800 forintos minimálbérrel számolva az egészségpénztáron keresztül elérhető adókedvezmény évi 107 568 forint lesz,
  • 2026-ban 334 600 forintos minimálbér mellett az éves megtakarítás 120 456 forint,
  • 2027-ben 374 700 forintos minimálbérrel évi 134 892 forint megtakarítás érhető el.

Ha pedig 2028-ra valóban megvalósul az 1 000 eurós minimálbér, ahogy a kormány ígéri, akkor a lakáshitelünkhöz egészségpénztárral évente 144 000 forint adókedvezményt kapunk. Ez olyan, mintha évente egy havi lakástörlesztőnket az állam fizetné – mutat rá Gergely Péter.

A pénztárak számos kényelmi szolgáltatással várják a tagjaikat. Több pénztárba, így az OTP Egészségpénztárba, az Allianz Egészségpénztárba, a Patika Egészségpénztárba vagy a Prémium Egészségpénztárba online is beléphetünk.

A BiztosDöntés egészségpénztár kalkulátora segít eligazodni a pénztárak kínálatában.

A Prémium belépési akcióval várja a tagjait, a BiztosDöntésen keresztül a Védőháló biztosítás hat hónapig díjmentes, az OTP Egészségpénztárnál pedig többféle nyereményakció fut.

Önkéntes nyugdíjpénztár és egészségpénztár kéz a kézben

Az önkéntes nyugdíjpénztár és az egészségpénztár remekül kiegészíthetik egymást. A következő évben lehetőség lesz az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást lakáshitelre fordítani, de ez egyszeri nagyobb könnyítésnek számít. Az egészségpénztár ugyanakkor épp a rendszeres törlesztésben nyújt segítséget.

Ha valaki számára most elérhetővé vált egy lakáshitel, mert az önerőt az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításából biztosítani tudja, akkor a terheit tovább csökkentheti azzal, hogy a törlesztő egy részét az egészségpénztáron keresztül fizeti. A lehetőség már meglévő és újonnan igényelt lakáscélú jelzáloghitelek esetén is nyitott, tehát felújításra vagy korszerűsítésre igényelt lakáshitelt is törleszthetünk így.

Egymástól függetlenül

Az önkéntes nyugdíjpénztár és az egészségpénztár egymástól függetlenül is működik. Minden olyan egészségpénztári tag, akinek lakáshitele van, igénybe veheti ezt a szolgáltatást, és törlesztheti a hitele egy részét a pénztári megtakarításából.

Az egészségpénztáraknak jelenleg több, mint egymillió tagja van, és számuk dinamikusan nő. A lakáshitel törlesztése mindössze 2,7 százalékát teszi ki a szolgáltatási kiadásoknak, de egyre többen csökkentik a hitelüket a pénztáron keresztül. Erre a szolgáltatásra a tágok 50,5 százalékkal költöttek többet 2023-ban, mint egy évvel korábban. 

Kényelmes ügyintézés

Egészségpénztárból lakáshitel törlesztésére a pénztárban legalább 180 napja tartott összeg fordítható. A szolgáltatás jellemzően utólagos, tehát a törlesztőrészlet kifizetése után igényelhető annak egy része a pénztárból.

Van azonban olyan pénztár, ahol van lehetőség a törlesztő egy részét közvetlenül az egészségpénztárból a bankba utaltatni. Ilyen lehetőséget biztosít például az OTP Egészségpénztár, a Patika Egészségpénztár, az Új Pillér vagy az MBH Gondoskodás Egészségpénztár is.

A törlesztés igazolására szinte minden pénztárnál van lehetőség több havonta összevontan is, ami szintén egyszerűsíti az ügyintézést.

Házaspárok duplán spórolhatnak

Több egészségpénztár lehetővé teszi, hogy ha a hitelben a házaspár mindkét tagja adóstársként szerepel, akkor saját egészségpénztári számlájukról mindketten törleszthetnek a hitelbe. Így az ez után járó adóvisszatérítést is duplázhatják.

Ezt a lehetőséget szintén több egészségpénztár biztosítja. Így a háztartás a jövő évben várhatóan összesen 215 136 forintot takaríthat meg a lakáshitelén a duplázással.

A lakáshitel törlesztésén kívül azonban számos más szolgáltatást is kínálnak az egészségpénztárak. Aki jár magánorvoshoz, vásárol gyógyszert, gluténmentes termékeket vagy gyermeket nevel, annak mindenképpen megéri egészségpénztári számlát nyitnia.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss