Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Nagyot hajráztak tavaly az önkéntes nyugdíjpénztárak

Rekordot döntött tavaly a tagok által fizetett tagdíj összege az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, miközben a befizetések jóval több mint harmada az utolsó negyedévben érkezett a számlákra

A hozamokra szintén nem lehet panasz: hét önkéntes nyugdíjpénztárnál is akadt olyan portfólió, ahol a nettó hozam meghaladta a 20 százalékot 2024-ben.

Soha annyi tagdíjbefizetés nem érkezett még az önkéntes nyugdíjpénztári számlákra, mint 2024-ben: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly a tagok által fizetett tagdíj összege elérte a 147,3 milliárd forintot az önkéntes nyugdíjkasszáknál, ami erőteljes, 15 százalékos emelkedést tükröz 2023-hoz képest. 

„A rekordszintre emelkedő tagi befizetések mellett az is figyelemre méltó, hogy az utolsó negyedév 2024-ben is nagyon erősre sikerült: október eleje és december vége között közel 52 milliárd forint érkezett az egyéni számlákra, ami az összes tagdíjbefizetés 35,3 százalékát adta”

– mondta el az adatok kapcsán Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A szakértő szerint emellett mindenképpen kedvező tendencia, hogy a munkáltatói tagdíj hozzájárulások összege is tempósan emelkedett 2024-ben: az MNB adatai szerint 10,8 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest, ezzel megközelítette a 47 milliárd forintot.

Rekordon a nyugdíjpénztári vagyon, újra emelkedett a taglétszám

Az emelkedő tagi befizetések és munkáltatói hozzájárulások is szerepet játszottak abban, hogy a múlt év végére 2262,4 milliárd forintra hízott az önkéntes nyugdíjpénztári portfólió: ez amellett hogy 15,4 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál, új csúcsot is jelent. 

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az önkéntes nyugdíjpénztári szektor szempontjából az is mindenképpen örvendetes fejlemény, hogy hosszú évek lassú, de szinte folyamatos csökkenése után tavaly már emelkedett a taglétszám a hazai önkéntes nyugdíjpénztáraknál.

„Igaz ugyan, hogy egyelőre minimális emelkedésről beszélhetünk – hiszen a nyilvántartott tagok záró létszáma 1,075 millió körül járt decemberben, ami nagyjából 1,5 ezerrel több az egy évvel korábbinál –, de az, hogy sikerült megszakítani a csökkenő trendet, mindenképp elismerésre méltó teljesítmény”

– emelte ki Gergely Péter.

A jegybanki statisztikák tanúsága szerint új csúcsra emelkedett tavaly az önkéntes nyugdíjpénztári számlákon jóváírt személyi jövedelemadó-visszatérítések összege is: megközelítette a 20 milliárd forintot, majdnem 10 százalékkal túlszárnyalva az egy évvel korábbi összeget. A BiztosDöntés.hu szakértője emlékeztetett arra: az adott évi önkéntes nyugdíjpénztári befizetések után a befizetett összeg 20 százaléka, de legfeljebb 150 ezer forint jár vissza adó-visszatérítés formájában, amit a nyugdíjpénztári számlán írnak jóvá. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény teljes kihasználásához évi 750 ezer forintot – havonta átlagosan 62,5 ezret – kell megtakarítani.

Repkedtek a kétszámjegyű hozamok

A jegybank honlapján szereplő adatok szerint a múlt év a pénztári portfóliók hozama alapján is nagyon jól sikerült az önkéntes nyugdíjkasszáknál: 2024-ben egyetlen pénztári portfólió sem végzett mínuszban, miközben nagyon sok ért el tíz százalék feletti hozamot. 

Az MNB legfrissebb összesítésében hét olyan önkéntes nyugdíjpénztár is található, amelynek valamelyik portfóliója húsz százalék feletti nettó hozammal zárta 2024-et. Ezek közé tartozik a taglétszám és kezelt vagyon alapján egyaránt piacvezető OTP Nyugdíjpénztár, ahol a Dinamikus névre keresztelt portfólió 20,17 százalékos nettó hozamot ért el, de igen jónak mondható, 16 százalék feletti eredményt ért el a Növekedési portfólió is. 

„Az egyes portfóliók teljesítményét vizsgálva jól látszik, hogy a kétszámjegyű, illetve 20 százalék feletti hozamok a magas kockázatvállalással működő, tehát több részvényt tartalmazó portfólióknál voltak jellemzők, ami a tőkepiacok tavalyi teljesítményét látva egyáltalán nem meglepő. Az alacsonyabb kockázati szinten működő, elsősorban állampapírokat és kötvényeket tartalmazó portfólióknál viszont már értelemszerűen jóval szerényebbek (de még így is elég attraktívak) voltak a jellemző hozamok”

– hívta fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss