Gazdaság

Nagyot hajráztak tavaly az önkéntes nyugdíjpénztárak

Rekordot döntött tavaly a tagok által fizetett tagdíj összege az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, miközben a befizetések jóval több mint harmada az utolsó negyedévben érkezett a számlákra

A hozamokra szintén nem lehet panasz: hét önkéntes nyugdíjpénztárnál is akadt olyan portfólió, ahol a nettó hozam meghaladta a 20 százalékot 2024-ben.

Soha annyi tagdíjbefizetés nem érkezett még az önkéntes nyugdíjpénztári számlákra, mint 2024-ben: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly a tagok által fizetett tagdíj összege elérte a 147,3 milliárd forintot az önkéntes nyugdíjkasszáknál, ami erőteljes, 15 százalékos emelkedést tükröz 2023-hoz képest.

„A rekordszintre emelkedő tagi befizetések mellett az is figyelemre méltó, hogy az utolsó negyedév 2024-ben is nagyon erősre sikerült: október eleje és december vége között közel 52 milliárd forint érkezett az egyéni számlákra, ami az összes tagdíjbefizetés 35,3 százalékát adta”

– mondta el az adatok kapcsán Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A szakértő szerint emellett mindenképpen kedvező tendencia, hogy a munkáltatói tagdíj hozzájárulások összege is tempósan emelkedett 2024-ben: az MNB adatai szerint 10,8 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest, ezzel megközelítette a 47 milliárd forintot.

Rekordon a nyugdíjpénztári vagyon, újra emelkedett a taglétszám

Az emelkedő tagi befizetések és munkáltatói hozzájárulások is szerepet játszottak abban, hogy a múlt év végére 2262,4 milliárd forintra hízott az önkéntes nyugdíjpénztári portfólió: ez amellett hogy 15,4 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál, új csúcsot is jelent.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az önkéntes nyugdíjpénztári szektor szempontjából az is mindenképpen örvendetes fejlemény, hogy hosszú évek lassú, de szinte folyamatos csökkenése után tavaly már emelkedett a taglétszám a hazai önkéntes nyugdíjpénztáraknál.

„Igaz ugyan, hogy egyelőre minimális emelkedésről beszélhetünk – hiszen a nyilvántartott tagok záró létszáma 1,075 millió körül járt decemberben, ami nagyjából 1,5 ezerrel több az egy évvel korábbinál –, de az, hogy sikerült megszakítani a csökkenő trendet, mindenképp elismerésre méltó teljesítmény”

– emelte ki Gergely Péter.

A jegybanki statisztikák tanúsága szerint új csúcsra emelkedett tavaly az önkéntes nyugdíjpénztári számlákon jóváírt személyi jövedelemadó-visszatérítések összege is: megközelítette a 20 milliárd forintot, majdnem 10 százalékkal túlszárnyalva az egy évvel korábbi összeget. A BiztosDöntés.hu szakértője emlékeztetett arra: az adott évi önkéntes nyugdíjpénztári befizetések után a befizetett összeg 20 százaléka, de legfeljebb 150 ezer forint jár vissza adó-visszatérítés formájában, amit a nyugdíjpénztári számlán írnak jóvá. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény teljes kihasználásához évi 750 ezer forintot – havonta átlagosan 62,5 ezret – kell megtakarítani.

Repkedtek a kétszámjegyű hozamok

A jegybank honlapján szereplő adatok szerint a múlt év a pénztári portfóliók hozama alapján is nagyon jól sikerült az önkéntes nyugdíjkasszáknál: 2024-ben egyetlen pénztári portfólió sem végzett mínuszban, miközben nagyon sok ért el tíz százalék feletti hozamot.

Az MNB legfrissebb összesítésében hét olyan önkéntes nyugdíjpénztár is található, amelynek valamelyik portfóliója húsz százalék feletti nettó hozammal zárta 2024-et. Ezek közé tartozik a taglétszám és kezelt vagyon alapján egyaránt piacvezető OTP Nyugdíjpénztár, ahol a Dinamikus névre keresztelt portfólió 20,17 százalékos nettó hozamot ért el, de igen jónak mondható, 16 százalék feletti eredményt ért el a Növekedési portfólió is.

„Az egyes portfóliók teljesítményét vizsgálva jól látszik, hogy a kétszámjegyű, illetve 20 százalék feletti hozamok a magas kockázatvállalással működő, tehát több részvényt tartalmazó portfólióknál voltak jellemzők, ami a tőkepiacok tavalyi teljesítményét látva egyáltalán nem meglepő. Az alacsonyabb kockázati szinten működő, elsősorban állampapírokat és kötvényeket tartalmazó portfólióknál viszont már értelemszerűen jóval szerényebbek (de még így is elég attraktívak) voltak a jellemző hozamok”

– hívta fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:hajrá magánnyugdíj önkéntes pénztár

Up Next

Mérsékelten, de vidéken is nőnek a lakásárak

Don't Miss

A lakásbiztosítási kampányfinisre több biztosító hozhat még kedvezőbb ajánlatot

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat

Az Otthon Start esetében fontos kérdés, hogy egy ingatlan lakás vagy ház. Igen ám, de ezt nem is olyan könnyű sokszor eldönteni.

Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg ebben bizonytalanság van. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.

A mindössze másfél hét múlva induló Otthon Start hitel kapcsán számos olyan ellentmondás, tisztázandó kérdés van még, amin akár az is múlhat, hogy valaki megkapja-e vagy sem a 3 százalékos hitelt. Például nem feltétlenül egyértelmű, hogy egy ingatlant lakásként vagy lakóházként vesz majd figyelembe a bank, miközben ezen múlik, hogy mekkora lehet a maximális vételár. Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg van hasonló bizonytalanság. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.

Miért fontos egyáltalán, hogy lakás vagy lakóház egy ingatlan?

Az Otthon Start hitel esetében a maximális vételár lakások esetében 100 millió forint, míg házaknál 150 millió forint a felső határ. Emiatt nagyon nem mindegy, hogy a bank lakásként vagy házként számol-e egy ingatlannal, már csak azért sem, mert Budapest és a nagyvárosok agglomerációjában bizony a fentebb említett háznak „látszó” lakások többnyire 100 millió forint feletti áron keresnek vevőt.

Miért nehéz eldönteni, hogy egy ingatlan lakás vagy ház?

Elsőre talán furcsának tűnhet, de nem minden esetben egyértelmű, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház. Főleg az újépítésű ingatlanoknál találkozhatunk azzal a megoldással, hogy például egy sorházi ingatlanban több külön bejáratú, saját kerttel rendelkező ingatlan van, de ikerházakból is van bőven az országban. Az ilyen megoldások előnye rendszerint az, hogy így az építési telek jobban beépíthető, ami csökkenti a költségeket.

Hiába azonban a „saját ház” élménye, amennyiben ezeket korábban társasházakká nyilvánították, akkor az úgynevezett albetétesítést követően mindegyik ingatlan külön tulajdoni lapot kapott, amelyen lakásként szerepelnek. Maga a társasházzá nyilvánítás egyébként nem volt hiba, hiszen a tulajdonviszonyokat a lehető legkorrektebb módon ez rendezi, nem véletlen, hogy a társasházi ingatlanok könnyebben eladhatók és hitelezhetők.

Amennyiben egy ugyanilyen ingatlan nem lett társasházzá alakítva, akkor osztatlan közös tulajdonú lakóházként szerepel a tulajdoni lapon. Alapvetően ez sem jelent komoly problémát, amennyiben készült a tulajdonosok által aláírt, vázrajzot is mellékelő használati megállapodás, amelyben a felek lefektették a közös tulajdonú ingatlan használatának szabályait, elsősorban a területet illetően.

A tulajdoni lap alapján azok az ingatlanok is háznak számíthatnak majd az Otthon Start hitelnél, ahol úgynevezett épületkiemelés, amire az új Ptk. ad lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy a földterület és a rajta álló épület vagy épületek külön ingatlanként kerülnek nyilvántartásba. Ennek köszöngetően a tulajdoni lapon lakóház szerepel majd.

A közös telken álló egyes épületek ebben az esetben önálló ingatlanként saját tulajdoni lapon, lakóházként kerülnek nyilvántartásra, a tulajdonosok pedig használati joggal rendelkeznek a közös, ugyancsak külön tulajdoni lappal rendelkező telken.

Van még egy csavar, ami tovább bonyolítja a helyzetet

Egy dolog a tulajdoni lap, az ugyanis a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet maga is definiálja a lakás és az egylakásos lakóház fogalmát, ami nem minden esetben egyezik a tulajdoni lap tartalmával.

Egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül olyan a) szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy b) ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.

Ez azt jelenti, hogy akár egy társasházzá nyilvánított, saját tulajdoni lappal rendelkező lakás is lehet egylakásos lakóépület, amennyiben például a terepszintről saját bejárattal rendelkezik, valamint önálló tető- és épületszerkezete van.

Kérdés ugyanakkor, hogy a bankok végül a tulajdoni lap, vagy a CSOK Plusz rendelet alapján határozzák majd meg, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház? Nagy ezzel kapcsolatban a bizonytalanság, pedig a CSOK Plusz kapcsán is felmerült már a probléma. Csak itt nem a maximális vételár miatt volt lényeges, hogy lakás vagy ház egy ingatlan, hanem az elvárt minimális alapterület miatt.

Mindenesetre, amíg nem tisztázódik a helyzet, addig életveszélyes hamarjában lefoglalózni egy 100 millió forint feletti vételárú ingatlant, ahol kérdéses, hogy végül lakásként vagy házként számolnak vele a bankok. Persze jó esély van arra, hogy a bankok végül a CSOK Pluszhoz hasonlóan, a rendeletben található definíció alapján döntenek majd, ám az óvatosság nem árt.

Még akkor is érdemes kivárni, ha valaki attól tart, hogy szeptemberben ugrásszerűen megemelkedhetnek esetleg az árak. Amennyiben ugyanis a vevő végül nem kapja meg rá az Otthon Start hitelt, emiatt pedig meghiúsul a szerződéskötés, akkor akár el is veszítheti a kifizetett foglaló összegét.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!