A lakosságnál lévő készpénzállomány több mint 6 százaléka deviza, míg a bankbetétek 27,8 százalékát tartják más ország pénznemében – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss statisztikáiból.

Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint azonban ennél is meglepőbb a külföldi hitelintézetek dominanciája: a devizabetétek csaknem fele ugyanis náluk van.  

Folyamatosan nő a lakosság által devizában tartott pénz mennyisége: az MNB adatai szerint március végén a háztartások 4 953,2 milliárd forint értékben rendelkeztek devizával, ebből 438,1 milliárd forintot készpénzben, 2 353,3 milliárd forintot magyar, míg 2 160,8 milliárd forintot külföldi bankszámlán tartottak. Ez 98,5 milliárd forint növekedés az előző negyedévhez képest.

Vagyis a készpénzállomány több mint 6 százalékát tartotta március végén a lakosság devizában, míg az összes magyar és külföldi hitelintézeteknél tartott betét 27,8 százaléka volt deviza – hívja fel a figyelmet Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.  

A készpénzes devizaállomány nagysága 2022 harmadik és negyedik negyedévében volt a csúcson 519, illetve 501 milliárd forinttal, azóta pedig kisebb hullámzásokkal, de csökkenő trendet láthatunk.

A szakértő szerint persze nem véletlen a deviza készpénzállomány akkori megugrása, hiszen míg 2022 elején az euró jegybank hivatalos devizaárfolyama 355 forint közelében is járt, azon a nyáron már átlépte a 400 forintos lélektani határt, hogy október közepén 433 forintról forduljon végül vissza.  

Miközben a devizában tartott készpénz mennyisége lassan, de biztosan csökkent a 2022-es csúcshoz képest, a magyar bankoknál devizaszámlán lévő pénz értéke ismét emelkedni kezdett, és 122,2 milliárd forinttal haladta meg március végén az előző negyedévi értéket.

A devizabetét mindenképpen jobb megoldás a készpénznél, például egy 6 hónapra lekötött euró betétre a Gránit és a MagNet Banknál is elérhető 2 százalékos, vagy ezt meghaladó kamat, míg 3 hónapos lekötésre a CIB 4, illetve 6 százalékos kamatot is fizet akár, ha a bankbetét mellé befektetési jegyet is vásárol valaki. 

Fülöp Norbert Attila szerint azonban még látványosabb a külföldi bankoknál tartott bankbetétek értékének felfutása: ez 2020 első felében még nem érte el az 1 000 milliárd forintot, miközben 2025. március végén már 2 161,8 milliárd forintot tartottak Magyarországon kívül a honfitársaink. 

Igaz, ez az előző negyedévi rekordtól 15,6 milliárd forinttal elmarad, ám így is a valaha mért második legmagasabb érték.    

Ez azt jelenti, hogy a hitelintézeteknél tartott forint- és devizabetétek csaknem harmada, 27,8 százaléka külföldi bankszámlákon pihen, míg a devizabetéteken belül 47,9 százalékra becsülhető a külföldi bankok részesedése – teszi hozzá a szakértő. (Igaz, arra vonatkozóan nincs adat, hogy a külföldi számlákon mennyi lehet a deviza, illetve a forint megtakarítások aránya, de feltételezhető, hogy az utóbbi csekély.)

A külföldön elhelyezett betétek magas arányában persze szerepet játszik a Revolut erős jelenléte is Magyarországon, hiszen a vállalat mintegy 1,7 millió ügyféllel rendelkezett az országban 2024 végén, de a Wise és a PayPal szolgáltatók is jelentős hazai ügyfélbázissal rendelkeznek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Idén május 20-ig kell leadni a személyi jövedelemadó bevallásokat.

A nyugdíj megtakarítással és egészségpénztárral rendelkezők az adóbevallásukban jelezhetik igényüket a befizetések után járó adójóváírásra, amelynek maximális mértéke 280 ezer forint is lehet – hívta fel a figyelmet a GRANTIS.

Az adóbevallás kitöltése, illetve átnézése során érdemes külön figyelmet fordítani a nyugdíj megtakarítások és az egészségpénztári befizetések után járó évi 20 százalékos adójóváírás érvényesítésére is.

A visszaigényelhető összeg felső határa:

• önkéntes nyugdíjpénztárnál (egészség- és önsegélyező pénztárral együtt): 150 ezer forint
• nyugdíjbiztosításnál: 130 ezer forint
• nyugdíj-előtakarékossági számlánál: 100 ezer forint
• két vagy három nyugdíj megtakarítás kombinálása esetén: 280 ezer forint

Az adójóváírás érvényesítéséhez a GRANTIS szakértői a következő tippeket adták:

1. Az adóbevallás-tervezetek idén is elérhetők a NAV eSZJA-oldalán. Fontos változás azonban, hogy azok férhetnek hozzá, akik már regisztráltak az Ügyfélkapu+-ra vagy a DÁP-ra.
2. Az adóbevallás átnézéséhez célszerű előkészíteni a 2024-es évben történt befizetésekről szóló igazolásokat, amelyeket jellemzően már februárban elküldtek a biztosítók, a pénztárak és a pénzintézetek.
3. A pénzintézetek adatai (név, adószám, bankszámlaszám) is kelleni fognak.
4. Nyugdíj megtakarításnál a rendelkező nyilatkozatokról szóló részt kell keresni az adóbevallásban és a következő sorokat figyelni:

• önkéntes nyugdíjpénztár (az egészség- és önsegélyező pénztár is itt található): 131–138.
• nyugdíj előtakarékossági számla: 139–143.
• nyugdíjbiztosítás: 144–148.
• többféle megtakarítás esetén kitöltendő még:

1. Az adóbevallásban meg kell adni a tavalyi befizetések 20 százalékának összegét és a kiutalandó összeg mértékét.
2. Fontos, hogy a bevallást nem elég elmenteni, a beadás gombra való kattintással válik véglegessé. Az adóbevallás leadási határideje: 2025.05.20.

A független alkusz szakértői elmondták, hogy az adójóváírás az adóbevallás beadásától számított 2-3 hónapon belül érkezik meg a nyugdíj-, illetve az egészségpénztári számlákra. A nyugdíj előtakarékosságok esetében az adóvisszatérítés a privát nyugdíj számlára fog kerülni, ahol nemcsak gyűlik, de hozamokat is termel a megtakarítási időszak alatt. A GRANTIS szakértői szerint az adójóváírásnak jelentős szerepe lesz majd a privát nyugdíjtőkében, kitartó takarékoskodással az adójóváírás összege ugyanis az évek során százezrekből milliókra gyarapodhat.

Az egészségpénztárak esetében az adójóváírás a kiutalást követően felhasználható vásárlásra és szolgáltatások fizetésére, illetve gyűjteni is lehet a pénzt egy nagyobb célra, például szülési szolgáltatásra vagy lakáshitel törlesztésére.

A pénzügyi tanácsadó céggel a NAV korábban azt közölte, hogy a 2023-as évre szóló adóbevallások alapján 2024-ben fejenként átlagosan 59 ezer forintos adójóváírást kaptak azok, akik nyugdíjra gyűjtögetnek, illetve egészségpénztárban takarékoskodnak. A szakértők szerint azonban jóval nagyobb potenciál van az adójóváírás lehetőségében, hiszen akár 280 ezer forintot is vissza lehet igényelni a személyi jövedelemadóból.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A szélsőséges időjárás egyre nagyobb kihívást jelent a vetőmagszektor számára is, amely a mezőgazdaság első, stratégiai jelentőségű lépcsőjét jelenti, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács éves küldöttgyűlésén, Gödöllőn.

A negatív környezeti változásokon kívül az ágazatot az elmúlt években érzékenyen érintette az orosz-ukrán konfliktus, amelynek révén a két fontos célországba szállított kukorica és napraforgó vetőmagok exportja töredékére esett vissza.

„Nem létezhet élelmiszerbiztonság hazai vetőmag nélkül. A vetőmagszakma élen jár innovációban, kutatásfejlesztésben, fajtaválasztásban, öntözésben és technológiában. Mindezek pedig nemcsak vetőmagot, hanem tudást is adnak a mezőgazdaság egésze számára. A vetőmagszektor úgy jelenti az agrárkibocsátásunk 9 százalékát, hogy területében alig haladja meg a 100 ezer hektárt. Világviszonylatban még mindig az élmezőnyben van, de tenni kell azért, hogy a vetőmagágazatunk újra erősödjön. A jövő nagy feladata számunkra a piacok megvédése, új piacok keresése, a támogatások megtartása, a klímaváltozás hatásainak enyhítése, és a piaci igények szempontjából megfelelő genetika biztosítása. Kellenek a jó fajták ahhoz, hogy eredményesek és versenyképesek legyünk.”

– hangsúlyozta köszöntőjében Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Mint Papp Zsolt György kifejtette: a klímaváltozás miatt felborult Magyarország vízháztartása: a Tisza vízhozama például 30 százalékkal csökkent, a talaj felső rétegéből hiányzik 90 milliméter csapadék. Ma már a sikeres termelés öntözés nélkül nagyon nehéz feladat, ezért az elmúlt időszakban elindultak kezdeményezések az öntözés feltételeinek megteremtésére a csatornák feltöltésével, pályázatokkal, különféle programokkal. Emellett hamarosan egy új támogatási program is indul, amelyben nagyobb támogatást kaphatnak a vetőmagszektor szereplői.

A vetőmagszakma különböző szereplőit összefogó, 1993-ban alakult Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kapcsolatban áll minisztériumokkal, hatóságokkal, nemzetközi szakmai szervezetekkel, és rendszeresen javaslatokat fogalmaz meg a különféle ágazati kérdésekben. A szövetség szorosan együttműködik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Gabonatermesztők Országos Szövetségével. Az utóbbi két szervezettel közösen szervezett kukorica, őszi búza és őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérletek eredményei hosszú ideje fontos tájékozódási forrást jelentenek a gazdálkodók számára, ismertette Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Az elmúlt évben a szektorban több mint 100 különböző faj, közel 1500 fajta vetőmagja került szaporításra és minősítésre mintegy 107 ezer hektáron. A legnagyobb területen, 24 ezer hektáron az őszi búza szaporítása zajlott, ezt követte 15 ezer hektáron a kukorica. A belföldön és külföldön értékesített vetőmagok értéke mintegy 200 milliárd forintot tesz ki.

Az ágazat eredményességére nagy csapást mért az orosz-ukrán konfliktus, amelynek következtében 2022 óta rendkívül nagy mennyiségű, mintegy 1,5 millió hektárra elegendő kukorica vetőmag-mennyiséggel csökkent a két fontos célországba irányuló export a szigorodó adminisztráció, az embargós intézkedések, hatósági ellenőrzések, valamint a határokon való közlekedés nehézségei és a fuvarozási költségek drasztikus emelkedése miatt.

2024-ben mintegy 2,5 millió hektárra elegendő kukorica vetőmagot állított elő Magyarország, ebből a hazai igények biztosítása mellett Afrikába, Ázsiába, az Európai Unióba került Magyarországon előállított vetőmag. Az exportra szánt napraforgó vetőmag legnagyobb piaca az elmúlt évben az Európai Unió volt. A korábban szintén jelentős napraforgó vetőmag felvevő országnak számító Oroszországba 2024-ben nem történt szállítás.

„Az időjárás és a csapadékeloszlás szomorú képet mutat: az aszályos 2024-es év középhőmérséklete országos átlagban 2,1 fokkal haladta meg az 1991-2020-es évek klímanormáját. Az ország közel 0,7 fokkal volt melegebb az eddigi legmelegebb 2023-as évnél. A klímakutatással foglalkozó szakemberek szerint akár tízszer is több szélsőséges időjárási esemény fog bekövetkezni a jövőben a bolygón. Ez pedig érzékenyen érinti a mezőgazdaság összes szereplőjét, benne a vetőmagszektort is. Extrém meleg, csapadékhiány várható, és annak eloszlása is rendkívül hektikus lesz. A változó klíma mellett az inputanyagok áremelkedése, inflációs hatások és növényvédőszer-kivonások is csökkentették az agrárium versenyképességét. Ilyen feltételek mellett kellene az ágazatunknak megfelelő mennyiségű és minőségű vetőmagot előállítani. A jövőben csak jól átgondolt és kivitelezett agrárprogrammal lehet jó esélye a magyar mezőgazdaságnak megfelelnie a ránk váró kihívásoknak. A vetőmag-előállítás nagyon komplex kérdés, sokkal komplexebb, mint egy egyszerű árutermesztés. A jó minőségű, öntözött területen olyan fajtákkal kell dolgoznunk, amelyek ellenállóbbak az időjárási stresszhelyzetnek. Itt óriási szerepe lesz a növénynemesítésnek és az új tudományos módszerek alkalmazásának. A munkához megfelelő szakembergárda is szükséges, a kézi erőtől a magasan képzett szakemberekig. Emellett új piacokat is kellene találni a vetőmagnak, ez nem lesz könnyű, mert a szántóföldi terület sehol a világon érdemben nem emelkedik jelenleg.”

– fejtette ki Takács Géza.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!