Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Tovább emelkedett a fővárosban a panellakások ára

Jelentősen csökkent a téglalakás panellel szembeni árelőnye a fővárosban, miután egy év alatt 36 százalékkal emelkedett a házgyári lakások átlagos négyzetméterára, ismertette Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető az első féléves adatokat. Mindhárom használt szegmensben áremelkedést mért az Otthon Centrum.

A korábbinál alacsonyabb hitelkamat, illetve az igénybe vehető támogatások sokfélesége együttesen hat a fővárosi ingatlanpiacra, a keresletnövekedés pedig áremelkedéssel párosul, így éves szinten a panel, a tégla és a családi ház esetében is drágult az átlagos négyzetméterár – összegezte az első féléves budapesti adatokat Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, négyzetméterenként átlagosan 1,33 millió forintért keltek el a téglalakások, míg a panellakásokért 1,078 milliót, a házakért 810 ezer forintot fizettek a vevők. Az idei árak mindhárom használt szegmensben magasabbak a tavalyi év azonos időszakában mértnél. A legkevésbé, vagyis 12,4 százalékkal a házak drágultak, míg a téglalakások 21,8 százalékkal, a panellakások 36,2 százalékkal kerülnek többe, mint egy éve.

A társasházi téglalakások négyzetméterára 1,33 millió forint a fővárosban. A legmagasabb átlagos négyzetméterárat az V. kerületben mérte az Otthon Centrum, 1,76 millió forinttal. Ezt az árszintet az I. kerület közelítette meg, 1,75 millió forintos középértékkel, ettől nem sokkal marad le a II. kerület 1,68 millió, és a XIII. kerület 1,65 millió forinttal. A budai és belvárosi kerületek – a VIII. kerület kivételével – meghaladták a milliós négyzetméterárat, sőt, a budai kerületek többsége megközelítette a másfél milliós négyzetméterárat. A VI., IX. és XIV. kerületben átlagosan 1,2 millió forint négyzetmétere egy ingatlannak. A sort a VIII. kerület zárja, 972 ezer forinttal. A külső pesti kerületek közül a IV. kerület emelkedik ki 994 ezer forinttal, de a többi kerület árszintje is jobbára 900 ezer forint körül alakul. Legkedvezőbb áron a XVIII. kerületben lehet téglalakást venni, négyzetméterenként 766 ezer forintért. A téglalakások jelenlegi árszintje 21,8 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakát. A legtöbb kerületben kétszámjegyű az áremelkedés. Csupán néhány kerületben (III., IV., XVII. és XVIII.) nem nőttek az árak. Ugyanakkor az I. és XIII. kerületben 30 százalékot meghaladó a drágulás.

A panellakások átlagos négyzetméterára az első félévben 1,077 millió forint. A legmagasabb fajlagos ár a XIII. kerületben irányadó, 1,25 millió forinttal. Ezt csak a XI. kerület közelíti meg (1,22 millió forint), de a belvárosi és budai lakótelepek többsége is átlépte már a milliós négyzetméterárat: a III., IV., VIII. és XIV. kerület átlagos négyzetméterára 1,1 millió forint körül alakul. Egymillió forint alatt csak a külső pesti kerületekben lehet panellakást vásárolni. Ott sincs számottevő különbség, mivel a kerületek között 900 ezer és 1 millió forint között alakul a fajlagos átlagár. Az előző év azonos időszakánál 36,2 százalékkal drágább egy négyzetméter, ami azt mutatja, hogy a relatíve olcsó panelek iránt megnőtt a kereslet. Minden kerületben kétszámjegyű az emelkedés, ami a legtöbb kerületben 30-40 százalék közötti áremelkedést jelent. Jellemzően az olcsóbb lakótelepek drágultak nagyobb mértékben, például a XVIII. és a XX. kerületben lévők.

Az elmúlt félévben a használt házak négyzetméterenként 810 ezer forintért cseréltek tulajdonost. A budai és külső pesti kerületek között továbbra is jelentős különbség rajzolódik ki. Előbbire egymillió forint feletti négyzetméterár jellemző, például a III. kerületben 1,32 millió forint a középérték. Némileg kedvezőbb a XXII. kerület 955 ezer forintos ára. Ezzel szemben a külső pesti kerületek átlaga 705 ezer forint és egyedül a XIV. kerület éri el a milliós átlagot (1,007 millió Ft).  A dél-pesti kerületek az átlagnál olcsóbbak: a XX. kerületben 561 ezer, a XVIII., XXI. és XXIII. kerületben egyaránt 600 ezer forint a négyzetméterár átlaga. Egy év alatt 12,4 százalékkal nőtt az árszint ebben a szegmensben. Amíg a pesti oldalon 16 százalékos a drágulás, addig a budai oldalon alig volt változás, ami a korábban irányadó magas ár miatti szűkebb kereslettel magyarázható.

„Az árképzésben továbbra is meghatározó a lokáció, valamint az ingatlan állapota: a teljesen felújított, jó elhelyezkedésű ingatlanok rendre a szegmensben mért kerületi átlagnál drágábban kelnek el”

– összegzett Soóki-Tóth Gábor.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új korszak a retail ingatlanpiacon: a Westend teljesen digitalizálja a speciális területek bérbeadását

A Westend Magyarországon elsőként vezetett be olyan proptech alapú digitális megoldást, amely a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadását teljes mértékben digitális alapokra helyezi. Az új foglalási felület a mindennapi online foglalási rendszerek logikáját ülteti át a kereskedelmi ingatlanpiac működésébe.

A fejlesztést a Westend B2B és Innovációs Központ csapatai valósították meg azzal a céllal, hogy a bérbeadási folyamat átláthatóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá váljon. Az új platform a https://leasing.westend.hu/ oldalon érhető el, és lehetővé teszi, hogy a partnerek – legyen szó házon belüli együttműködőkről vagy külső bérlőkről – online, transzparens feltételek mellett foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet.

A digitális rendszer egy régóta fennálló piaci igényre reagál. A manuális egyeztetések, e-mailes körök és adminisztratív lépések helyett a platform strukturált, átlátható és jól követhető folyamatot kínál. Ez nemcsak az adminisztrációs terheket csökkenti, hanem felgyorsítja a döntéshozatalt és növeli a működés hatékonyságát is.

A megoldás különösen releváns a retail és ingatlanpiaci szereplők számára, ahol a rugalmasság, a gyors reakcióidő és az átláthatóság egyre fontosabb versenyelőnyt jelent. A Westend célja a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, valamint a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek kezelésének modernizálása innovatív technológiai megoldásokkal.

„A célunk egyértelmű volt: a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, az adminisztrációs terhek csökkentése és a döntéshozatal felgyorsítása. A megoldás lehetővé teszi, hogy a partnerek gyakorlatilag kattintásra foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet, transzparens feltételek mellett”

– emelte ki Pálvölgyi Patrik, a Westend innovációs központ vezetője.

Az új digitális foglalási platform bevezetésével a Westend új mércét állít a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadásában, és a proptech megoldások alkalmazásával a jövő digitális működési modellje felé egyértelmű és határozott lépést tesz.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Ehetővé tenni a talajt – Magyar deep tech vállalkozás nyit új piacot egy világszabadalommal

Ritka, amikor egy magyar fejlesztés nem egy meglévő iparágba próbál betörni, hanem új piacot definiál. A Draconic Technology Kft. ilyen. Egy deep tech vállalkozás, amely világviszonylatban (PCT -Patent Cooperation Treaty) szabadalmaztatott eljárásával egyszerre szól az élelmiszeriparhoz, az egészségmegőrzéshez, a kozmetikai iparhoz és a jövő gyógyszerkutatásához, mindezt zöld technológiával, hulladék nélkül.

A technológia mögött Dr. Solymosi Péter és Goda Gábor vegyészmérnök valamint csapata áll, akik egy egyszerű, de radikális kérdésből indultak ki: mi van akkor, ha a talaj nem alacsony értékű nyersanyag, hanem egy eddig alulértékelt bioaktív alapanyag forrás?

„A lényeg igazából az, hogy ehető lesz a talaj, pontosabban annak egy igen hasznos frakciója”

– mondja Goda Gábor.

„Ha így nézünk a minket körülvevő talajokra, hirtelen teljesen más üzleti és tudományos tér nyílik meg.”

Egy szabadalom, ami nem terméket, hanem platformot véd

A Draconic Technology szabadalma – „Eljárás élelmiszeripari minőségű fulvosav és/vagy huminsav előállítására” – 2022 márciusában került beadásra, a megadási értesítés pedig 2025. októberében érkezett meg. Azóta a csapat fókusza a skálázhatóságra és a nemzetközi piacra lépésre került.

A szabadalom nem egy konkrét terméket, hanem egy platformtechnológiát véd: egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi humin- és fulvosavak ipari, élelmiszeripari minőségű előállítását talajból, melléktermék képződése nélkül. A folyamat során keletkező technológiai vizek is hasznosíthatók – például levéltrágyák alapanyagaként –, ami a technológiát egyszerre teszi fenntarthatóvá és gazdaságilag skálázhatóvá. Ez az a pont, ahol a megoldás ipari és befektetői szempontból is értelmezhetővé válik.

„Ha lett volna korábban ilyen technológia, nem kaptunk volna rá szabadalmat”

– fogalmaz Goda lakonikusan.

Várpalotai üzem: prémium alapanyag, tudatos választás

A Draconic Technology Várpalotán található üzemében folyik a technológia ipari megvalósítása, ahol a csapat tiszta, érintetlen, gyógyvízzel átitatott térségből származó tőzegből állítja elő a humin- és fulvosav-frakciókat. A kidolgozott technológia prémium alapanyagot és stabil minőséget biztosít.

Miért érdekes ez a piac számára?

A humin- és fulvosavak természetes kelátképzők: alapvető tulajdonságuk, hogy ásványi anyagokat kötnek meg, majd a helyi környezet elektronegativitása alapján, úgymond intelligensen adják le azokat a fejlettebb szervezeteknek.

Egy vas-humát például csak annyi vasat ad le, vagyis tesz elérhetővé, amennyire ténylegesen szükség van, az adott környezetben. A hasznos kelátásványok leadása közben képes káros nehézfémeket – például ólmot vagy higanyt – megkötni és eltávolítani szubsztitúciós cserereakció formájában. 

„Úgy pótolunk ásványi anyagot, hogy közben méregtelenítünk”

– mondja Goda.

„Ez az a pont, ahol az élelmiszeripar, a nutraceutikumok és a gyógyszerkutatás elkezd egymásba csúszni.”

Egyes szűkebb fulvosav-frakciók már most ígéretes eredményeket mutatnak preklinikai kutatások során a nem alkoholos májcirrózis és szívizomsorvadás vizsgálatában, ami hosszabb távon új klinikai alkalmazások felé nyithat utat.

Magyar technológia, globális skálázás

A Draconic Technology jelenleg alapanyag-előállítóként pozícionálja magát, elsősorban étrend-kiegészítő, élelmiszeripari és speciális kelátképző felhasználásra. Olyan technológiát kínál, amely különböző iparágak számára képes standardizált, élelmiszeripari minőségű humin- és fulvosav-frakciókat előállítani. Jelenleg aktív tárgyalások zajlanak az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Ghánában, miközben a csapat további nemzetközi piacokra készül.

A humin- és fulvosav-alapú készítmények globális piaca ma már több milliárd dolláros nagyságrendű, elsősorban a mezőgazdaságban és az állategészségügyben, miközben az élelmiszeripari és humán felhasználás még nagyrészt kiaknázatlan területnek számít.

Bár a vállalkozás még early stage fázisban van, a most megkapott világszabadalom stabil alapot ad a következő lépésekhez. A tervek szerint a platformra a következő években további 3–4 szabadalom és új iparági alkalmazások épülnek majd.

„Nem biztos, hogy új molekulát kell kitalálni. Néha elég másképp ránézni arra, ami eddig is ott volt a lábunk alatt”

– zárja Goda Gábor.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája: idén is várják a hallgatókat a Széchenyi István Egyetem rendezvényére

Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a győri Széchenyi István Egyetem XVIII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára.

A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvényen a hallgatók valós ipari feladatokon dolgoznak, miközben megismerhetik egymást és a szakma képviselőit is. Regisztrálni március 13-ig lehet.

A legjobb munkákat bemutató csapatok értékes nyereményekkel gazdagodhatnak – ahogy az tavaly is történt. (Fotó: Nagy Gergely/Széchenyi István Egyetem)

A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai tapasztalatot cserélhetnek. Ennek a formája végül egy mérnöki verseny lett: a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. Mindezt a közösségépítés jegyében számos szabadidős program egészíti ki.

A konferencia úgy nyújt gyakorlatorientált képzést, hogy közben a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal és akár tehetséges hallgatókkal is gazdagodhatnak. Az esemény amellett, hogy betekintést enged tényleges projektekbe, összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel. Mindennek célja, hogy a résztvevőknek lehetőségük nyíljon olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyek értékesek lesznek későbbi szakmai pályájuk során.

A Széchenyi István Egyetem campusán zajló rendezvény mára nemzetközivé vált, amelyen a hazai egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmények Szlovákiából, Romániából és Szerbiából. Újdonság, hogy a gépészmérnök, járműmérnök és mechatronikai mérnök szakok mellett idén már a villamosmérnöki szak hallgatóit is várják a rendezvényre.

A program a hagyományoknak megfelelően a nyílt és bárki által látogatható nagyszabású autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 12-én, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 15-ei prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára március 13-ig lehet jelentkezni a regisztrációs űrlap kitöltésével. A korábbi rendezvényekről beszámoló itt és itt olvasható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss