Gazdaság

Egyre jobban bíznak a vállalatok a karbonkreditekben a Schneider Electric tanácsadó üzletágának, az SE Advisory Servicesnek a felmérése szerint

Az üzleti vezetők és a fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek egyre inkább a klímaváltozás elleni küzdelem megbízható eszközeként tekintenek a karbonkreditekre – derül ki a Schneider Electric új, globális tanácsadó üzletága, az „SE Advisory Services” felméréséből.

A kutatás során a megkérdezettek 40 százaléka jelezte, hogy a szabályozási bizonytalanság ellenére cégük már részt vesz a karbonkreditek kereskedelmében, több mint felük pedig arról számolt be, hogy 2030-ig kibővítik az ezzel kapcsolatos tevékenységüket.

A karbonkreditek korábban szkepticizmussal övezett piaca napjainkra egy strukturált és célorientált piaccá érett. A vállalatok ma már rendelkeznek a szükséges önbizalommal, motivációval és erőforrásokkal ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a karbonkreditek kereskedelmébe, és egyre aktívabban meg is teszik ezt – ez az egyik fő megállapítása a Schneider Electric „SE Advisory Services” üzletága által készített „Carbon Credit Outlook 2025” jelentésének. Az ehhez készített felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett vállalatok kétharmada ma már az ICROA (International Carbon Reduction and Offset Alliance) szabványait alkalmazza, 55 százalékuk pedig az „Integrity Council for the Voluntary Carbon Market” (ICVCM) által kidolgozott, a bolygónk és a társadalom szempontjából valóban értékes kezdeményezések és az azokból származó karbonkreditek beazonosítására alkalmas „Core Carbon Principles” (CCP) rendszer elveit használja a projektek minőségének értékeléséhez.

A kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy a szervezet, ahol dolgozik aktív résztvevője a karbonkreditek piacának vásárlás, befektetés, vagy projektfejlesztés révén. Ezt a lehetőséget az éghajlati kockázatok kezelésére, az ellátási lánc rugalmasságának erősítésére és a hosszú távú értékteremtésre használják.

A felmérés egy másik fontos eredménye, hogy a válaszadók 55 százaléka arról számolt be, hogy 2030-ig az önkéntes karbonkredit-piacon való részvételének növelését tervezi. A megkérdezettek mindössze 12 százaléka jelezte azt, hogy stratégiájában nem foglalkozik a karbonkreditekkel. Ez a növekvő elkötelezettség szemléletmódbeli változást tükröz: a karbonkreditek stratégiai befektetésekké válnak, amelyeket a vállalatok az éghajlati kötelezettségvállalások és célok teljesítésére, valamint az érdekelt felek elvárásainak kielégítésére használnak – állapítja meg az SE Advisory Services jelentése.

„Mivel a globális dekarbonizációs törekvések példátlan beruházásokat igényelnek, és csak a fejlődő országokban 2030-ra évente ezermilliárd dollárra lenne szükség ezek megvalósításához, a karbonkredit-kereskedelem bevált mechanizmust kínál a vállalatoknak az elismert klímavédelmi intézkedések támogatására és a stratégiai érték építésére. Alapvető változás zajlik a vállalatok karbonkreditekhez való hozzáállásában. Abból, hogy a válaszadók közel egyötöde saját projekteket fejleszt, egyértelműen látszik, hogy a piac kezd lendületbe jönni. Ezek a vállalatok felismerik, hogy egy saját szén-dioxid-stratégia megalkotása egyben azt is jelenti, hogy a klímaváltozásra gyakorolt hatásukat is a saját kezükbe vehetik”

– mondta el Mathilde Mignot, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” területért felelős igazgatója.

Egyensúly a rövid távú éghajlati hatások és a hosszú távú innováció között

A karbonkreditek piacán a természetalapú kezdeményezések – mint például az erdőtelepítés, az újraerdősítés és az ökoszisztéma-restauráció – továbbra is egyértelműen prioritást élveznek, a válaszadók 50 százaléka tartja ezeket portfóliójuk legfontosabb elemeinek. Az ilyen projektek azonnali éghajlati hatást gyakorolnak, miközben elősegítik a biológiai sokféleséget, és a közösségek számára is előnyöket nyújtanak.

A kibocsátáselkerülési és -csökkentési kreditek, beleértve az erdővédelmet, a megújuló energiát és az energiahatékonysági projekteket, a második helyen állnak, 34 százalék tartja ezeket prioritásnak. A válaszadók 16 százaléka viszont most már a technológiai alapú és hibrid szén-dioxid-kivonási módszerekből származó karbonkrediteket részesíti előnyben.

A kutatás során a problémákra is rákérdeztek. A válaszadók közel fele (46%) azt látja a legnagyobb akadálynak a karbonkreditek használatának elterjedése kapcsán, hogy egyelőre nincs megfelelő iránymutatás arra vonatkozóan, hogyan épülhet be ez a piac a klímavédelmi törekvésekbe. A második legnagyobb probléma – a megkérdezettek 40 százaléka emelte ezt ki –, hogy egyelőre bizonytalannak látják az ezzel kapcsolatos kormányzati politikákat. Az SE Advisory Services jelentésében megjegyzi, hogy ezek a hiányosságok a vállalatok erős cselekvési szándéka ellenére is lassíthatják a beruházásokat.

„A vállalatvezetők egyre jobban bíznak a napjainkra kialakult minőségi infrastruktúrában, azonban egyértelmű útmutatásra van szükségük azzal kapcsolatban, hogy az önkéntes karbonkredit jogok hogyan illeszthetők be a megfelelési követelmények közé. Az önkéntes kezdeményezések és a szervezetek vagy kormányok által támogatott szabályozások, keretrendszerek közötti transzparens átjárhatósági útvonalak létrehozása a következő állomás ahhoz, hogy nagyszabású vállalati lépéseket láthassunk”

– mutatott rá William Theisen, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” részlegének kereskedelmi igazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Up Next

Hol vásároljunk élelmiszert idén karácsonyra, ha a Földnek is jót akarunk?

Don't Miss

Rekorddöntő Black Friday – Rekorddöntő Black Friday

Gazdaság

Új korszak a retail ingatlanpiacon: a Westend teljesen digitalizálja a speciális területek bérbeadását

A Westend Magyarországon elsőként vezetett be olyan proptech alapú digitális megoldást, amely a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadását teljes mértékben digitális alapokra helyezi. Az új foglalási felület a mindennapi online foglalási rendszerek logikáját ülteti át a kereskedelmi ingatlanpiac működésébe.

A fejlesztést a Westend B2B és Innovációs Központ csapatai valósították meg azzal a céllal, hogy a bérbeadási folyamat átláthatóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá váljon. Az új platform a https://leasing.westend.hu/ oldalon érhető el, és lehetővé teszi, hogy a partnerek – legyen szó házon belüli együttműködőkről vagy külső bérlőkről – online, transzparens feltételek mellett foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet.

A digitális rendszer egy régóta fennálló piaci igényre reagál. A manuális egyeztetések, e-mailes körök és adminisztratív lépések helyett a platform strukturált, átlátható és jól követhető folyamatot kínál. Ez nemcsak az adminisztrációs terheket csökkenti, hanem felgyorsítja a döntéshozatalt és növeli a működés hatékonyságát is.

A megoldás különösen releváns a retail és ingatlanpiaci szereplők számára, ahol a rugalmasság, a gyors reakcióidő és az átláthatóság egyre fontosabb versenyelőnyt jelent. A Westend célja a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, valamint a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek kezelésének modernizálása innovatív technológiai megoldásokkal.

„A célunk egyértelmű volt: a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, az adminisztrációs terhek csökkentése és a döntéshozatal felgyorsítása. A megoldás lehetővé teszi, hogy a partnerek gyakorlatilag kattintásra foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet, transzparens feltételek mellett”

– emelte ki Pálvölgyi Patrik, a Westend innovációs központ vezetője.

Az új digitális foglalási platform bevezetésével a Westend új mércét állít a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadásában, és a proptech megoldások alkalmazásával a jövő digitális működési modellje felé egyértelmű és határozott lépést tesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Ehetővé tenni a talajt – Magyar deep tech vállalkozás nyit új piacot egy világszabadalommal

Ritka, amikor egy magyar fejlesztés nem egy meglévő iparágba próbál betörni, hanem új piacot definiál. A Draconic Technology Kft. ilyen. Egy deep tech vállalkozás, amely világviszonylatban (PCT -Patent Cooperation Treaty) szabadalmaztatott eljárásával egyszerre szól az élelmiszeriparhoz, az egészségmegőrzéshez, a kozmetikai iparhoz és a jövő gyógyszerkutatásához, mindezt zöld technológiával, hulladék nélkül.

A technológia mögött Dr. Solymosi Péter és Goda Gábor vegyészmérnök valamint csapata áll, akik egy egyszerű, de radikális kérdésből indultak ki: mi van akkor, ha a talaj nem alacsony értékű nyersanyag, hanem egy eddig alulértékelt bioaktív alapanyag forrás?

„A lényeg igazából az, hogy ehető lesz a talaj, pontosabban annak egy igen hasznos frakciója”

– mondja Goda Gábor.

„Ha így nézünk a minket körülvevő talajokra, hirtelen teljesen más üzleti és tudományos tér nyílik meg.”

Egy szabadalom, ami nem terméket, hanem platformot véd

A Draconic Technology szabadalma – „Eljárás élelmiszeripari minőségű fulvosav és/vagy huminsav előállítására” – 2022 márciusában került beadásra, a megadási értesítés pedig 2025. októberében érkezett meg. Azóta a csapat fókusza a skálázhatóságra és a nemzetközi piacra lépésre került.

A szabadalom nem egy konkrét terméket, hanem egy platformtechnológiát véd: egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi humin- és fulvosavak ipari, élelmiszeripari minőségű előállítását talajból, melléktermék képződése nélkül. A folyamat során keletkező technológiai vizek is hasznosíthatók – például levéltrágyák alapanyagaként –, ami a technológiát egyszerre teszi fenntarthatóvá és gazdaságilag skálázhatóvá. Ez az a pont, ahol a megoldás ipari és befektetői szempontból is értelmezhetővé válik.

„Ha lett volna korábban ilyen technológia, nem kaptunk volna rá szabadalmat”

– fogalmaz Goda lakonikusan.

Várpalotai üzem: prémium alapanyag, tudatos választás

A Draconic Technology Várpalotán található üzemében folyik a technológia ipari megvalósítása, ahol a csapat tiszta, érintetlen, gyógyvízzel átitatott térségből származó tőzegből állítja elő a humin- és fulvosav-frakciókat. A kidolgozott technológia prémium alapanyagot és stabil minőséget biztosít.

Miért érdekes ez a piac számára?

A humin- és fulvosavak természetes kelátképzők: alapvető tulajdonságuk, hogy ásványi anyagokat kötnek meg, majd a helyi környezet elektronegativitása alapján, úgymond intelligensen adják le azokat a fejlettebb szervezeteknek.

Egy vas-humát például csak annyi vasat ad le, vagyis tesz elérhetővé, amennyire ténylegesen szükség van, az adott környezetben. A hasznos kelátásványok leadása közben képes káros nehézfémeket – például ólmot vagy higanyt – megkötni és eltávolítani szubsztitúciós cserereakció formájában.

„Úgy pótolunk ásványi anyagot, hogy közben méregtelenítünk”

– mondja Goda.

„Ez az a pont, ahol az élelmiszeripar, a nutraceutikumok és a gyógyszerkutatás elkezd egymásba csúszni.”

Egyes szűkebb fulvosav-frakciók már most ígéretes eredményeket mutatnak preklinikai kutatások során a nem alkoholos májcirrózis és szívizomsorvadás vizsgálatában, ami hosszabb távon új klinikai alkalmazások felé nyithat utat.

Magyar technológia, globális skálázás

A Draconic Technology jelenleg alapanyag-előállítóként pozícionálja magát, elsősorban étrend-kiegészítő, élelmiszeripari és speciális kelátképző felhasználásra. Olyan technológiát kínál, amely különböző iparágak számára képes standardizált, élelmiszeripari minőségű humin- és fulvosav-frakciókat előállítani. Jelenleg aktív tárgyalások zajlanak az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Ghánában, miközben a csapat további nemzetközi piacokra készül.

A humin- és fulvosav-alapú készítmények globális piaca ma már több milliárd dolláros nagyságrendű, elsősorban a mezőgazdaságban és az állategészségügyben, miközben az élelmiszeripari és humán felhasználás még nagyrészt kiaknázatlan területnek számít.

Bár a vállalkozás még early stage fázisban van, a most megkapott világszabadalom stabil alapot ad a következő lépésekhez. A tervek szerint a platformra a következő években további 3–4 szabadalom és új iparági alkalmazások épülnek majd.

„Nem biztos, hogy új molekulát kell kitalálni. Néha elég másképp ránézni arra, ami eddig is ott volt a lábunk alatt”

– zárja Goda Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája: idén is várják a hallgatókat a Széchenyi István Egyetem rendezvényére

Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a győri Széchenyi István Egyetem XVIII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára.

A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvényen a hallgatók valós ipari feladatokon dolgoznak, miközben megismerhetik egymást és a szakma képviselőit is. Regisztrálni március 13-ig lehet.

A legjobb munkákat bemutató csapatok értékes nyereményekkel gazdagodhatnak – ahogy az tavaly is történt. (Fotó: Nagy Gergely/Széchenyi István Egyetem)

A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai tapasztalatot cserélhetnek. Ennek a formája végül egy mérnöki verseny lett: a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. Mindezt a közösségépítés jegyében számos szabadidős program egészíti ki.

A konferencia úgy nyújt gyakorlatorientált képzést, hogy közben a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal és akár tehetséges hallgatókkal is gazdagodhatnak. Az esemény amellett, hogy betekintést enged tényleges projektekbe, összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel. Mindennek célja, hogy a résztvevőknek lehetőségük nyíljon olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyek értékesek lesznek későbbi szakmai pályájuk során.

A Széchenyi István Egyetem campusán zajló rendezvény mára nemzetközivé vált, amelyen a hazai egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmények Szlovákiából, Romániából és Szerbiából. Újdonság, hogy a gépészmérnök, járműmérnök és mechatronikai mérnök szakok mellett idén már a villamosmérnöki szak hallgatóit is várják a rendezvényre.

A program a hagyományoknak megfelelően a nyílt és bárki által látogatható nagyszabású autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 12-én, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 15-ei prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára március 13-ig lehet jelentkezni a regisztrációs űrlap kitöltésével. A korábbi rendezvényekről beszámoló itt és itt olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!