Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Történelmi csúcsra ugrott a régiós M&A befektetők aránya 2025-ben

A Forvis Mazars és a Mergermarket most kiadott befektetői jelentése szerint a közép- és kelet-európai (KKE) régió M&A-piaca 2025-ben a globális bizonytalanságok – az amerikai vámfeszültségek és az orosz–ukrán háború – ellenére is erős, értékalapú teljesítményt nyújtott. A jelentés kiemeli: tavaly történelmi csúcsra emelkedett a régión belüli befektetések aránya.

A piacot egyértelműen a nagyvállalati tranzakciók dominálták, miközben a kisebb ügyletek száma csökkent. A régiós trendekkel összhangban a magyar piac szerkezete is kiegyensúlyozottabbá vált: bár az összérték elmaradt a 2024-es csúcstól, a stratégiai, technológiai, valamint védelmi és űripari fókuszú ügyletek továbbra is élénk befektetői érdeklődést váltottak ki.

A KKE-régióban 2025-ben 1312 tranzakciót regisztráltak, ami 9 százalékos visszaesést jelent a 2024-es 1446 ügylethez képest. Ezzel párhuzamosan azonban az ismert összérték 36 százalékkal, 42,5 milliárd euróra emelkedett. Ez éles kontrasztot mutat az előző évvel összevetve, amikor a tranzakciószám még enyhén bővült, de az összérték visszaesett. A 2025-ös adatok arra utalnak, hogy a befektetők fókusza egyértelműen a stratégiai jelentőségű, prémium eszközök irányába tolódott.

„A 2025-ös év azt bizonyítja, hogy a tőke jelen van a régióban, és a befektetők hajlandók jelentős összegeket mozgósítani a magas minőségű, hosszú távon értékteremtő célpontokért. A volumen csökkenése nem a piac gyengülését, hanem a fókusz átrendeződését jelzi”

– nyilatkozta Szécsi Balázs, a Forvis Mazars pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokért felelős igazgatója.

Rekord intraregionális aktivitás és erősödő régiós befektetők

Az Investing in CEE: Inbound M&A report 2025/2026 jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy 2025-ben történelmi csúcsra emelkedett a régión belüli befektetések aránya. A KKE-országokból érkező felvásárlók által vezetett inbound tranzakciók az összes ismert ügyletérték 21 százalékát adták, ami rekordnak számít.

Ez azt mutatja, hogy a régiós befektetők – legyenek stratégiai vagy pénzügyi szereplők – egyre aktívabban terjeszkednek határokon átnyúlóan, ami a piac érettségét és önbizalmát tükrözi.

A technológiai szektor továbbra is a régió legfontosabb inbound célterülete maradt: 2025-ben 126 ilyen ügyletet regisztráltak. Jelentős aktivitás volt tapasztalható az ipari, az energia- és közmű-, valamint a pénzügyi szektorban is, különösen a bankkonszolidáció területén.

A magántőke-piac trendjei leképezték a teljes M&A-piac alakulását. A buyout tranzakciók száma 18 százalékkal csökkent, ugyanakkor az ismert összérték 19 százalékkal, 7,7 milliárd euróra emelkedett. A kilépések (exitek) összértéke 60 százalékkal nőtt 2024-hez képest.

A magántőkealapok elsősorban technológiai, egészségügyi, energetikai és – a geopolitikai környezetre reagálva – védelmi fókuszú eszközöket céloztak.

Magyarország: strukturáltabb növekedés

Magyarország M&A piaca 2025-ben mérsékelt aktivitást mutatott: 78 lezárt tranzakcióval és 2,3 milliárd eurós összértékkel. A 2025-ös régiós trendekhez illeszkedve a magyar piac szerkezete is kiegyensúlyozottabbá vált. Bár a piac lassult és a befektetők kiváró magatartást tanúsítanak, a stratégiai és technológiai fókuszú tranzakciók, valamint a védelmi és űripari érdekeltségekhez kapcsolódó ügyletek továbbra is jelentős befektetői figyelmet kaptak.

„A 2024-es magyar számokat néhány rendkívüli méretű tranzakció hajtotta. 2025-ben inkább a tudatos portfólióépítés, a technológiai kompetenciák erősítése és a stratégiai pozíciók megszilárdítása került előtérbe. Ez hosszabb távon fenntarthatóbb növekedési pályát vetít előre”

– hangsúlyozta Szécsi Balázs, a Forvis Mazars pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokért felelős igazgatója.

Magyarország szempontjából különösen kedvező, hogy a régió medián EV/EBITDA-mutatója 9,9x-re emelkedett a 2024–2025-ös időszakban, ami meghaladja a nyugat-európai 8,4x-es szintet. Ez azt jelzi, hogy a KKE-piac – és ezen belül Magyarország – értékeltsége és befektetői megítélése erősödött.

Kilátások 2026-ra: fundamentumok rendben, a geopolitika kulcstényező

A KKE-régió gazdasági növekedése továbbra is meghaladja a nyugat-európai ütemet, miközben az eurózónában a kamatkörnyezet stabilizálódni látszik. Az uniós források, az állami beruházások és az ipari átalakulás – különösen az energetikai és technológiai szektorban – további M&A-aktivitást generálhatnak.

„A tőke rendelkezésre áll, a gazdasági fundamentumok erősek, és a régió versenyképessége javul. A legnagyobb kérdés a geopolitikai környezet alakulása. Ha a befektetői bizalom erősödik, 2026-ban további élénkülés várható a régióban és Magyarországon egyaránt

– tette hozzá Szécsi Balázs.

Az Investing in CEE: Inbound M&A report 2025/2026 teljes jelentése elérhető a Forvis Mazars weboldalán.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss