Gazdaság

Új kutatás: a befektetés Magyarországon már nem csak a vagyonosok műfaja

A Lightyear befektetési platform megbízásából készült új kutatás¹ szerint már rég nem csak a jómódúak tekinthetőek aktív befektetőknek a 18-64 évesek 26%-a rendelkezik legalább egy befektetési termékkel – állampapírral, befektetési alappal, részvénnyel, kötvénnyel, ETF-fel vagy kriptovalutával.

A ma megjelenő, „A magyar befektető” című tanulmány² a teljes kutatási anyagot összegzi: azt vizsgálja, kik a magyar befektetők, milyen eszközökbe fektetnek be, mitől tartanak és hogyan viselkednek valójában.

Nem nagy vagyon kell hozzá, hanem egy döntés

A tipikus magyar befektetőről élő kép (jómódú, pénzügyekben jártas, nagyvárosi életet él) a kutatás szerint már nem fedi le maradéktalanul a valóságot. Az aktív magyar befektetők legnagyobb csoportja havi nettó 300-500 ezer forintot keres, és több mint felük félmillió forint alatti jövedelemből fektet be. Közel negyedük teljes megtakarítása nem éri el az egymillió forintot. A hagyományos profil nem tűnt el – a férfiak, a diplomások és a budapestiek továbbra is felülreprezentáltak -, de a befektetői kör ma már jövedelmi szinteken, régiókon és korosztályokon átívelő, széles csoport.

Az óvatosság ára

A kutatás egy alapvetően óvatos befektetői attitűdöt ír le: a megkérdezettek 53%-a szerint a befektetéseik biztonsága fontosabb, mint a magasabb hozam lehetősége, és mindössze 6% kockáztatná a pénze nagy részét nagyobb hozamért. A legnagyobb félelmük nem a piaci összeomlás, hanem a befektetéseik értékének lassú elvesztése: az infláció miatt 48% aggódik, a piaci ingadozás miatt csak 33%.

A megtakarítási szokásaik azonban épp ezzel a félelemmel mennek szembe. A megkérdezettek 75%-a tart be nem fektetett megtakarítást folyószámlán, 67% készpénzt – vagyis olyan formában, amely alig vagy egyáltalán nem termel hozamot, és a leginkább kitett az inflációnak. Azokból az eszközökből, amelyek hosszú távon a legnagyobb eséllyel termelnek az inflációt meghaladó hozamot- részvényből (33%), befektetési alapból (30%), ETF-ből (19%) – jóval kevesebben tartanak. Mindeközben a befektetők 81%-a maga kezeli a portfólióját, de csak 33% tartja magát tapasztalt befektetőnek: a többség úgy hoz önálló pénzügyi döntéseket, hogy nem érzi magát magabiztosnak bennük.

A pénz már mozgásban van

A kutatás egy szélesebb fordulat közepén készült. A Magyar Nemzeti Bank 2026-os megtakarítási jelentése szerint 2025 végére a magyar háztartások először tartottak nagyobb vagyont befektetési alapokban (mintegy 16 400 milliárd forint), mint állampapírokban (13 700 milliárd forint), és az alapokat tartó értékpapírszámlák száma átlépte az egymilliót.

Andres Kitter, a Lightyear Europe vezérigazgatója így nyilatkozott:

„A legfontosabb üzenete ennek a kutatásnak, hogy a magyar befektető nem az, akinek gondoljuk. Minden negyedik aktív korú felnőtt már jelen van a piacon, és a többségük átlagkereső – a befektetések Magyarországon a mindennapi pénzügyi élet részévé váltak. Az óvatosságuk érthető és racionális, de a kutatás azt is megmutatja, hogy a megtakarításuk jelentős része épp az ellen nem véd, amitől a leginkább tartanak: az inflációtól. A jó hír, hogy a megoldáshoz szükséges eszközök – az adómentességet kínáló TBSZ-től a kis összeggel is elérhető, diverzifikált ETF-ekig – már ma is mindenki számára elérhetők. Ami a leginkább hiányzik, az az ismeret és a magabiztosság, és ezen dolgozunk: hogy a befektetés egyszerű, átlátható és alacsony költségű legyen mindenkinek, ne csak a vagyonosoknak.”

„A magyar megtakarítók pontosan látják a legnagyobb kockázatot – az inflációt -, a vagyonuk jelentős részét mégis olyan eszközökben tartják, amelyek ez ellen nem vagy csak korlátozottan védik. Pedig a megoldás nem a nagy vagyonnal rendelkezők kiváltsága: a Tartós Befektetési Számlák és az ETF-ek ma már mindenki számára elérhető eszközök,. A mi dolgunk, hogy ezek minél többekhez eljussanak és aktívan használják is”

– mondta Töreky Bence, a Lightyear regionális növekedésért felelős product managere.

Az állampapírok árnyékában: TBSZ és ETF

A kutatás két olyan, széles körben elérhető eszközt azonosít, amely jól illik ehhez az óvatos, kisebb összegekkel dolgozó befektetői körhöz – kihasználtságukat mégis elsősorban az ismerethiány fogja vissza.

A Tartós Befektetési Számlán elért hozamokat (TBSZ) öt év után teljesen adómentességet élveznek, és a befektetők 62%-a fontolóra is venné jövőbeli befektetéseihez. A fő előnyét azonban épp azok ismerik a legkevésbé, akiknek a leginkább hasznára válna a kezdeti vagyonépítésben: a hárommillió forint alatti megtakarítással rendelkezők 44%-a tudja, hogy a TBSZ adómentességet biztosít, szemben a tízmillió forint feletti megtakarítással rendelkezők 82%-ával.

Az ETF-ek (exchange traded fund) a hazai lakossági befektetők körében legkevésbé ismert termék: míg a többi befektetési eszközt a megkérdezettek 97-99%-a ismeri, az ETF-eknél ez az arány 75% – a magyar befektetők negyede nem is hallott róla, és jelenleg csak 19% tart ilyet a portfóliójában. Ahol viszont a befektetők döntési helyzetbe kerülnek, az érdeklődés megugrik: a portfóliójuk újrasúlyozását tervezők 55%-a fontolóra venne egy ETF-et, szemben az összes befektető 42%-ával. Az alacsony elterjedtséget tehát nem elutasítás, hanem ismeret hiánya magyarázza.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új kereskedelmi igazgató a CETIN Hungarynél

Kereskedelmi igazgatóként Balogh Tibold csatlakozott Magyarország első mobiltávközlési infrastruktúra-szolgáltatója, a CETIN Hungary Zrt. csapatához szeptemberben.

A szakember több mint húsz évnyi vezetői tapasztalattal és ICT piaci háttérrel érkezik a vállalathoz.

Balogh Tibold a CETIN Hungary Zrt. kereskedelmi tevékenységének irányítójaként fontos szerepet kap a vállalat stratégiájának megvalósításában. Vezetői gyakorlata, piacismerete és üzletfejlesztési szemlélete értékes támogatást nyújt majd a CETIN növekedési lehetőségeinek kiaknázásában.

Szakmai háttere egyaránt kiterjed a szolgáltatói és a technológiai oldalra. Karrierje során jelentős tapasztalatot szerzett a vállalati ügyfélkiszolgálás, ICT-megoldások fejlesztése, valamint nagykereskedelmi (wholesale) üzleti együttműködések kialakítása területén.

Pályafutása során számos olyan szerepkört töltött be, ahol új üzletágak felépítéséért, portfólió- és termékfejlesztésért, üzleti növekedésért és komplex üzleti transzformációk megvalósításáért felelt olyan vállalatoknál, mint a Vodafone, az ELMŰ – E.ON, az Alcatel-Lucent és a Nokia.

Az utóbbi öt évben AI fókuszú innovációs és transzformációs projekteken dolgozott, ahol mesterséges intelligenciára épülő üzleti megoldások fejlesztését és piaci bevezetését vezette.

„Tibold olyan szakember, aki különösen alkalmas új lehetőségek azonosítására, új üzleti modellek kialakítására és a kereskedelmi terület élén a növekedés megerősítésére

– mondta Kübler-Andrási Judit, a CETIN Hungary vezérigazgatója.

– Tapasztalata a nagykereskedelmi és vállalati üzletágak építésében pontosan illeszkedik a CETIN terveihez: infrastruktúránkat még több ügyfél és szolgáltatás számára szeretnénk elérhetővé tenni.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Rugalmas, digitalizált hálózattal profitálhatunk igazán a szélenergia-fejlesztésekből

Október 30-ig lehet beadni a pályázatokat a szélerőművi kapacitások bővítésének első fordulójára és a kormány elképzelései szerint a következő években összesen akár 4000 MW plusz teljesítmény is jöhet majd szélenergiából a további fejlesztések eredményeként.

A megújuló energia részarányának növekedése a magyar energiamixben örvendetes fejlemény és fontos lépés az energiaátmenet során, azonban az elvárt eredményhez kulcsfontosságú, hogy rugalmas, decentralizált, digitális megoldásokat alkalmazó villamosenergia-hálózat is rendelkezésre álljon.

A magyar kormány által meghirdetett új szélenergia-fejlesztési program fontos szerepet játszhat abban, hogy a hazai energiarendszer kiegyensúlyozottabb legyen. A kormányzati tervek szerint a jelenleg mintegy 330 MW-os hazai szélerőművi kapacitás néhány éven belül akár mintegy 4000 MW-tal bővülhet. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) augusztus végén már meg is hirdette az első pályázatot 702 MVA hálózati csatlakozási kapacitás kiosztására, amelyre október 30-ig lehet jelentkezni.

Magyarországon az elmúlt években intenzíven bővült a napenergia-termelési kapacitás, a 2020-ashoz képest mintegy négyszeres a növekedés, és a Mavir adatai alapján idén május elejére a hazai naperőművek beépített teljesítőképessége meghaladta a 8600 GW-ot. Miközben a naperőművek napközben nagy mennyiségű tiszta energiát képesek előállítani, a termelésük a napszakok és időjárási körülmények miatt gyorsan változik. A szélenergia az eltérő termelési profilja miatt értékes kiegészítője lehet a napenergiának: megfelelő hálózati infrastruktúrával hozzájárulhat az energiatermelés kiegyensúlyozásához, ezáltal pedig az energia-fogyasztási csúcsok jelentette kihívások kezeléséhez és így összességében az energiabiztonság növeléséhez.

„A világ egy új energiakorszakba lép át, amelyben gyorsan nő az elektromosáram-igény, melynek kiszolgálásához egyre nagyobb mértékben támaszkodunk a megújuló energiaforrásokra. Ez a folyamat ugyanakkor fokozott terhelést jelent a villamosenergia-hálózatok számára. A hatékony, biztonságos és a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő áramellátás érdekében új megközelítésre van szükség nem csupán az elektromos áram termelése, hanem annak elosztása és tárolása kapcsán is. A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását, az új termelési és felhasználási módokat egyaránt támogató, rugalmas, decentralizált hálózatokra van szükség, amelyek kialakításában kulcsszerepet játszik az energiatechnológia, vagyis az energetikai és az ICT technológiák integrációja”

– mutatott rá Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

Digitális hálózatirányítás az új energiakorszak kihívásainak kezelésére

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalataként digitális megoldásokkal támogatja az energiarendszerek üzemeltetőit abban, hogy valós időben lássák, elemezzék és optimalizálják a hálózat működését. Az EcoStruxure Grid architektúrára épülő megoldások lehetővé teszik a hálózati állapotok folyamatos monitorozását, az üzemzavarok gyorsabb felismerését és kezelését, valamint az energiaáramlások hatékonyabb szabályozását.

A digitális hálózatmenedzsment segítségével javítható az energiaellátás megbízhatósága, csökkenthetőek a hálózati veszteségek, gyorsabban azonosíthatók és kezelhetők a meghibásodások és hatékonyabban integrálhatók a decentralizált megújuló energiaforrások.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Augusztus végéig több lakáshitel fogyott, mint tavaly egész évben

Idén augusztusban az elmúlt szűk egy év leggyengébb eredményét produkálta a magyarországi lakáshitelpiac, jóllehet a havi kihelyezés ennek ellenére is jelentősen meghaladta a 200 milliárd forintot.

A hitelpiac ezen szegmense így már az év első nyolc hónapjában meghaladta a 2 000 milliárd forintos kihelyezést, amely így már a tavalyi rekorderedményt is meghaladta. Ezzel párhuzamosan a személyi hitelek piaca is szépen teljesített, az augusztusi kihelyezés megközelítette a 140 milliárd forintot – írja közleményében a Bank360 pénzügyi szakportál.

Publikálta 2026 augusztusára vonatkozó lakossági hitelezési adatait a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A friss adatok szerint idén augusztusban 211,72 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött lakáshitelek szerződéses összege, ami szinte pontosan a kétszerese a tavaly augusztusi 105,69 milliárd forintnak. Sokatmondó, hogy ennek ellenére az idén augusztusi eredmény a 2026-os év eddig eltelt részének a leggyengébb eredménye, és még a második leggyengébb februári eredménytől (245,45 milliárd forint) is jócskán elmaradt.

Ez a jelentős mértékű bővülés természetesen továbbra is az Otthon Start Program hatásával magyarázható, amely volumen alapon még mindig a kihelyezés bő kétharmadát adja (68,5%, 145 milliárd forint). A programon belül kihelyezett hitelek részaránya így enyhén meghaladta a júliusi mértéket (68,3%), ám a májusig megfigyelt 71-73% közötti részarányoktól ez az érték továbbra is elmaradt. Ami a szerződések darabszámát illeti, augusztusban 7 722 lakáshitel-szerződést kötöttek a háztartások, amiből 52,5%, vagyis 4 056 darab volt OSP-hitelszerződés. A piaci hitelek részaránya enyhén emelkedett, a júliusi 23,8%-ról 24,5%-ra. Igaz, összegszerűen a piaci lakáshitelek kihelyezése is visszaesett – a júliusi 60,76 milliárd forinttal szemben augusztusban csak 51,96 milliárd forint került kihelyezésre. Év/év alapon ez 36,4%-os visszaesést jelent a piaci hitelek szempontjából.

A támogatott lakáshitelek részaránya 75,5% volt augusztusban, ami 159,76 milliárd forintos kihelyezést jelentett. Az Otthon Start Programon kívüli támogatott lakáshitelek szerződéses összege 14,76 milliárd forint volt a szóban forgó időszakban, ami ugyancsak elmaradt a tavaly augusztusban regisztrált 23,94 milliárd forintos eredménytől (-38,3%).

Idén augusztusban 7 722 darab lakáshitel-szerződés született, ami 36,4%-os bővülést jelent a tavaly augusztusi 5 663 darab szerződéshez képest, ezek 52,5%-a volt otthon startos hitelszerződés. A lakáshitel-szerződések átlagos hitelösszege augusztusban 27 417 784 forint, míg az OSP-hitelek átlagösszege 35 749 507 forint volt.

Már most megdőlt a 2025-ös rekorderedmény

Az augusztusi eredménnyel együtt elmondható, hogy a 2026-os év már most megdöntötte a tavalyi év rekorderedményét. Az idei év január-augusztusi időszakában 2 043,43 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött lakáshitel-szerződések szerződéses összege, ami már most 3,9%-kal meghaladta a teljes tavalyi évben összesen kihelyezett 1 967,36 milliárd forintos összeget. A két évvel ezelőtti, akkor ugyancsak rekordnak számító 1 351,41 milliárd forinthoz képest pedig már most 51,2%-os bővülésről beszélhetünk.

A személyi hitelek piaca is szépen teljesít

A fedezetlen személyi hitelek piacán 137,28 milliárd forintra kötöttek szerződést augusztusban, ami 43,5%-kal haladta meg a tavaly augusztusi 95,69 milliárd forintos eredményt. Igaz, a júniusi (156,5 milliárd forint) és júliusi (152,64 milliárd forint) eredményekhez képest az augusztusi némi visszaesést mutatott. Igaz, ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az idei nyár korábbi hónapjainak eredményei minden idők legerősebb, illetve második legerősebb eredménye volt, míg az augusztusi a dobogó harmadik helyét tudta elfoglalni, leszorítva onnan az idén májusi eredményt, amikor is 131,51 milliárd forintot tett ki az új szerződések összege.

Éves alapon nem csak a volumen, de a darabszám is megemelkedett, hiszen az idén augusztusi 38 583 darab szerződés 27,2%-kal haladta meg a tavaly augusztusi 30 344-es darabszámot. A szerződések darabszáma és a kihelyezett hitelösszeg alapján elmondhatjuk, hogy idén augusztusban 3 557 924 forint volt a személyihitel-szerződések átlagos hitelösszege, ami 12,8%-os emelkedést jelent a tavaly augusztusi 3 153 431 forintos átlagösszeghez képest.

Több fogyott a szabad felhasználású jelzáloghitelekből

Idén augusztusban 9,25 milliárd forintot tett ki a szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéseinek összege, ami 14,3%-os bővülést jelentett a tavaly augusztusi 8,09 milliárd forintos kihelyezéshez képest. A szerződések darabszáma a most vizsgált időszakban 409 volt, ami viszont 17,4%-os csökkenést jelentett a tavaly augusztusi 495 darabhoz képest.

A fenti számokból már sejthető, hogy mindez csak a szerződéses átlagösszeg jelentős emelkedésével magyarázható. Idén augusztusban 22 620 108 forint volt a szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelösszege, ami 38,4%-os emelkedést jelent a tavaly augusztusi 16 345 529 forintos átlagösszeghez képest.

Visszaesett a babaváró és a munkáshitel

Idén augusztusban 15,68 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött babaváró hitelek szerződéses összege, ami 14,6% visszaesést jelentett a tavaly augusztusi 18,36 milliárd forintos eredményhez képest. Az idei év első nyolc hónapjában 146,49 milliárd forintra kötöttek szerződést a fiatal házaspárok, ami 0,9%-os emelkedést jelent a tavalyi év január-augusztusi 145,15 milliárd forintos eredményéhez képest.

Év/év alapon a munkáshitel kihelyezése is visszaesett, hiszen idén augusztusban 7,20 milliárd, tavaly augusztusban pedig 10,06 milliárd forintot tett ki az új szerződések szerződéses összege. A csökkenés mértéke így 28,4%. Az idei év első nyolc hónapjában 69,61 milliárd forintot tett ki az új szerződések szerződéses összege, ami 46,6% visszaesést jelentett a tavaly január-augusztusi 130,33 milliárd forintos kihelyezéshez képest.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!