Ipar

Határokon átívelő chipgyártást képzel el Kína

kína

Nikkei Asia egy friss riportban számolt be arról, hogy Kína egy olyan speciális szervezet létrehozását tervezi, amelynek segítségével megpróbálnak menekülőutat adni maguknak az USA szankcióival szemben. Mint ismeretes az Egyesült Államok igen erőteljesen elvágta a stratégiailag fontosnak számító kínai cégeket a nyugati technológiáktól, amire Kína nagyon nehezen tud rövidtávon reagálni, hiszen nincsen meg a szükséges hátterük az élmenő gyártástechnológiák biztosításához. Ezek kifejlesztése pedig időbe kerül, nagyon-nagyon sok időben, tehát a nagy mennyiségben rendelkezésre álló pénz sem segít túl sokat.

Kellő humán- és anyagi erőforrás birtokában a fejlesztéseket Kína is le tudja folytatni, viszont az átmeneti időszakra is reagálni kell, és itt már érdekesebb tényező a hogyan. Ezen a ponton jön képbe az idei év első felében induló „cross-border semiconductor work committee”, azaz határokon átívelő félvezető munkabizottság, amelynek a célja a kínai és a külföldi félvezetőipar közötti együttműködés erősítése. Ez része annak a kínai tervnek, amely független chipgyártásra fókuszáló ellátási láncot építene ki az országon belül, amihez nyugatról származó fejlett gyártástechnológiákat vethetnének be.

Mindezt elméletben úgy érnék el, hogy különféle segítséggel ösztönzik a külföldi és kínai vállalatok, illetve kutatóintézetek közötti együttműködés kiépülését. Ez azért kulcsfontosságú, mert ilyen formában Kína anyagilag ösztönözni tudná a külföldi cégeket a Kínán belüli gyártásra, és azzal próbálnák maguknak megszerezni a modern nyugati technológiákat, hogy a nyugati gyártók anyaországát érdekeltté tennék ezek licencelésében.

A Nikkei Asia információi szerint olyan cégeket céloznak, mint az Intel, az AMD, az Infineon, illetve az ASML-t birtokló holland ipari csoport. Ezeken túlmenően a főbb kínai vállalatok is érdekeltek beleértve az SMIC-t, az AMEC-et, illetve a Xiaomi, de befektetési alapok is részt vehetnek.

Az egész azért érdekes mert az USA tiltólistája általánosan nem tiltja meg, hogy a listán nem szereplő kínai cégek az Egyesült Államokban bejegyzett vállalatokkal üzleteljenek. Ez persze bármikor változhat, de ha egy nagyobb amerikai chiptervező részt venne a fenti kínai projektben, és lekötnének egy fix gyártókapacitást egy megadott, igen modern gyártástechnológiára, amihez Kína segítene gyárat is építeni, akkor az USA számára egy esetleges szankció meggondolandó lenne, mivel a saját chiptervező cégüket is erőteljesen sújtanák majd vele. Ez lehet a friss koncepcióban a trükk.

Kína számára a cél egyértelmű, kezelni kell azt az alapproblémát, ami miatt az SMIC nem tud egyszerűen hozzájutni EUV litográfiát alkalmazó berendezésekhez, és ez reménytelenül nagy hátrányba hozza az ország gyártástechnológiai hátterét a TSMC-hez és a Samsunghoz viszonyítva, de lassan az Intel is használni fog EUV-t alkalmazó node-ot. EUV nélkül pedig nincs lehetőség modern eljáráson gyártani, és egy hasonló technológia kifejlesztése rengeteg pénzt, illetve időt venne igénybe. A fenti projekt azonban lehetőséget adna technológiák megosztására, és egy ilyen együttműködési platform esetlegesen utat is nyithat az SMIC-nek az EUV berendezésekhez. Ez ugyanakkor bizonyosan egy képlékeny terület, és nyilván a nyugati országok is figyelni fogják, hogy milyen megállapodások születnek majd. Már csak a technológia potenciális ellopása miatt is fontos szemmel tartani a történéseket.

A törekvésnek abból a szempontból ütközhet kisebb vagy nagyobb falakba, hogy a nyugati országokban is egyre inkább látják a gyárak jelentőségét, és az USA, illetve az EU is arra törekszik arra, hogy modern gyárak építését segítsék elő a saját határaikon belül. Ráadásul az ilyen irányú projekteket nem félnek nagyon komoly anyagi háttérrel megtámogatni. Végeredményben ez az egész felfogható egy helyezkedési versenynek, a globális chiphiányban jelentősen felértékelődtek a gyárak, és minden nagyhatalom, valamint gazdasági és politikai egyesülés próbálja a lehető legjobban pozicionálni magát.

Forrás: Prohardver

Ipar

Járatindítási gyakoriság és átfutási idő – hogyan működik egy precíziós rendszer?

dachser

Rugalmas és megbízható – a DACHSER ezt a két jelzőt használja legtöbbet a saját működése viszonylatában.

De miből ered ez a magabiztosság? Milyen rendszert működtet a vállalat annak érdekében, hogy ez a két szó valóban fedje a tevékenységüket? Mit jelent pontosan az, hogy naponta indulnak járatok Európa minden területére? DACHSER Tudástár sorozatunk első részében a járatindítási gyakoriság és az ún. lead time, vagyis átfutási idő irányából vizsgáljuk meg, hogyan működik egy logisztikai cég.

Amikor egy küldemény útjára indul, a feladónak általában egyszerű igényei vannak: épségben érkezzen meg az áru a célállomásra, a megadott időben teljesülön a szállítás, és mindezt lehetőleg kedvező áron. A háttérfolyamatok érthető módon általában kevésbé érdeklik – ez már a logisztikai cégek feladata, akik nem egy-egy küldeményt, hanem szállítmányok millióit kezelik rendszeresen. A logisztikai szolgáltató működése mégis hatással van arra, hogy miként teljesülnek az ügyfelek igényei, ezért most bepillantást engedünk ezekbe.

Járatindulás mindennap

A DACHSER Magyarországról minden nap indít járatokat európai hálózatába, és ezen keresztül Európa valamennyi országába. A menetrend minden nap fix: csakúgy, mint a repülőgépek és a légi közlekedés esetében, a gyűjtőszállítmányozás során a DACHSER is előre meghatározott időpontokban indítja útnak járatait meghatározott irányokba. Ezek a menetrendek mind a vállalat, mind az ügyfelek számára a tervezhetőséget és a megbízhatóságot garantálják. Ugyanúgy, mint a repülőgépeknél, a DACHSER-nél is a járat indítása előtt fél órával zárják a „kapukat”, azaz a teherautókat. A küldemény a megadott időben, percre pontosan indul és érkezik. Ez segíti a DACHSER-raktárakban a rakodási feladatok ütemezését, illetve a címzett vállalatoknál az áruk fogadására való felkészülést. A háttérben a gyűjtőszállítmányokról rendszerszintű szolgáltatások intelligens kombinációja gondoskodik.

A DACHSER-nél a naplementével sem áll meg az élet, sőt éjszaka kezdődik igazán a munka, hiszen késő délután és este indulnak a járatok. Az áru nem vár az átrakóraktárban, hanem pár órán belül útra kel úticélja felé. Portugáliától Finnországig bárhol lehet a rendeltetési helye, a hálózat lefedi valamennyi európai országot, sőt, Tunéziát, Marokkót, valamint Törökországot is A logisztikai gyakorlatban sokszor egy célállomásra hetente egyszer indítanak csak kamiont – például ha Portugáliába csak csütörtökönként, akkor a pénteken beérkező áru közel egy hetet várakozik, és ez az idő hozzáadódik a szállítási időhöz. A DACHSER esetében ilyen késedelem nem történik – a futamidő, vagyis amíg az áru valóban mozgásban van, és a teljes szállítás ideje megegyezik.

Egyértelmű, hogy ez a szállítási intenzitás áldásos hatással bír a logisztikában transit time-nak vagy lead time-nak nevezett átfutási időre. A küldemények háztól házig eljuttatását a szervezés ebben az esetben gyorsítja, nem pedig lassítja. A rövidebb szállítási idővel a cégek is jobban járnak. Árujukat minden nap feladhatják a Dachser hálózatában, amely gyorsabban ér célba, így korábban tudnak számlázni a vevő felé.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

A MITTE az ügynökségi partnere a világ első tokenizált naperőmű projektjének

MITTE

A MITTE felel a globális zöld energia vállalat, a Sunmoney Solar Group almárkájának branding és social feladataiért, illetve a Sunmoney 360 app design feladataiért.

A Sunmoney Solar Group több mint egy évtizede működő, dubaji székhelyű globális startup. Két évvel ezelőtt indította útjára a világ első tokenizált naperőmű projektjét, a Smart Digital Business Network-őt (SDBN). Ez a blokklánc alapú innováció lehetővé teszi, hogy bárki biztonságosan és könnyen hozzáférjen a megújuló energia beruházásokhoz. A projekt mögött valós napenergia termelő kapacitás áll, ami tovább növeli a befektetés vonzerejét. A projekt elnyerte az év Web3 vállalkozása díjat a Virtuzone Entrepreneurship Awards versenyén 2023-ban.

A Smart Digital Business Network (SDBN) márka online brandjének gondozását a MITTE vállalta, beleértve az Instagram oldal dinamikus menedzselését is.

A Sunmoney közösség tagjai a Sunmoney 360 app segítségével csatlakozhatnak egymáshoz és jutalompontokat gyűjthetnek. Az applikáció dizájnját ügynökségünk készítette, tovább erősítve a felhasználói élményt és a márka digitális lábnyomát. Az app nem csupán egy közösségi platform, hanem egy innovatív eszköz a megújuló energiaforrások iránt elkötelezett embereknek, hogy aktívan részt vegyenek a zöld energia forradalmában.

A MITTE egy évtizede elkötelezett kommunikációs partnere a hazai startup ökoszisztémának. Márkakommunikációs mentorai voltak a Design Terminál induló inkubációs programjának, a mai napig full service ügynöksége a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának, három évig arculati partnere volt a világ egyik piacvezető navigációs szoftverfejlesztő vállalatának, az NNG-nek, három évig full service ügynöksége volt a mára 52 országban jelen lévő Protect One egészségügyi startupnak, branding és social partnere volt a 10 országban működő nemzetközi szoftverfejlesztőnek a WeCan-nek, illetve harmadik éve kommunikációs és branding partnere a Műszaki Egyetem innovációmenedzsment szervezetének a BME FIEK-nek.

A Sunmoney Solar Group weboldala:  https://sunmoney.com/


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Európa egyik legmodernebb betoncserépgyárát épít fel Hejőpapin a Wienerberger

Wienerberger

Az Európában elérhető legmodernebb technológiával működő, nagyméretű betoncserepeket és azok kiegészítőit gyártó üzemet épít a Wienerberger.

Hejőpapin egy 7300 m2 alapterületű csarnok, ipar 4.0 megoldásokat alkalmazó gyártástechnológia, betonkeverő berendezés és egy hektáros, kültéri digitális raktár is létesül. A 12 milliárd forintból megvalósuló beruházással a vállalat egy teljesen új termékszegmensbe lép be, így a fejlesztés egyaránt fontos mérföldkő a vállalat és a régió ipari fejlődése szempontjából. A döntően exportra gyártó, CO2-semlegesen működő üzem 2025-ben kezdi meg működését évi 3 millió négyzetméteres kapacitással, amivel több mint 300 futballpályányi felület lehetne lefedni.

Teljesen új piaci szegmensbe lép legújabb fejlesztésével a Wienerberger Magyarország. A Hejőpapin épülő létesítmény a vállalat első, beton tetőcserepeket gyártó üzeme lesz Magyarországon. A 7300 négyzetméteres csarnokban működő két gyártósoron nagyméretű betoncserepek, illetve a hozzájuk tartozó kiegészítők – például kúpcserép, szegély- és szellőzőcserép – készülnek több szín- és termékvariációban.

A cserepek gyártása a beton bekeverésétől kezdve a formázáson és szárításon át a targoncákra kerülésig teljesen automatizált lesz. A kész darabokat gépek formázzák, robotok mozgatják, csomagolják és készítik elő a szállításra. Mindössze a kiegészítő termékek néhány típusa esetében végeznek majd egyes folyamatokat továbbra is manuálisan, mert ezek nem automatizálhatók teljesen. A munkatársak a jövőben folyamatosan felügyelik majd a gépeket és berendezéseket, biztosítják a gyártási folyamat zavartalanságát.

Ipar 4.0 és még magasabb minőségi színvonal

Az elkészülő üzem megfelel majd az ipar 4.0 követelményeinek az automatizált adatgyűjtés, adattovábbítás és kiértékelés tekintetében. A termelés a teljes gyárban nyomon követhető lesz online: a gyártási sebesség, az energiafogyasztás és az esetleges hibák. Részben ez is hozzájárul majd ahhoz, hogy a Wienerberger egyébként is magas minőségi elvárásai a jövőben még magasabb szintet érjenek el. Emellett itt is kiépül a vállalat békéscsabai üzemében kifejlesztett és sikeresen működő digitális kültéri raktározási rendszer, mely forradalmasítja a vállalat raktárkezelési folyamatait, nagyban elősegíti a készletek nyomon követhetőségét és kontrollját, illetve gyorsítja az összekészítési folyamatokat.

A betonkeverő berendezés bizonyos időközönként automatikusan megtisztítja önmagát. Az így keletkező mosóvizet szűrés után ismét felhasználják a gyártási folyamatban, így a betonkeverési folyamatból nem kerül ki szennyvíz, ami hozzájárul a környezeti szempontból fenntartható működéshez. A megvalósuló gyártási folyamat teljes mértékben CO2-semleges lesz. Az épület és az érlelőkamrák fűtése földgáz helyett hőszivattyúval történik majd.

„A világ legnagyobb tégla- és Európa vezető tetőcserép gyártójaként folyamatosan törekszünk az innovációra és fontosnak tartjuk, hogy azon vásárlóink igényeire is tudjunk megoldásokat kínálni, akik inkább a betontermékekben hisznek. A Wienerberger továbbra is hosszú távra tervez Magyarországon, ezért folyamatosan modernizáljuk gyárainkat, folyamatainkat és új kapacitásokat hozunk létre. A most bejelentett Hejőpapi betoncserépgyár segítségével tejesen új piaci szegmensbe lépünk, miközben hozzájárulunk a magyar exportteljesítmény további növekedéséhez is”

– mondta Tarsoly József, a Wienerberger Magyarországért felelős ügyvezető igazgatója.

A Wienerberger magyarországi leányvállalata már jelenleg is több európai ország régiós gyártóközpontjaként működik. A Békéscsabán gyártott kerámia tetőelemek 70 százaléka, míg a kőszegi áthidalók több mint háromnegyede exportra készül. A hazánkat ellátóközpontként pozicionáló stratégiába jól illeszkedik a Hejőpapin létesülő üzem, melynek elhelyezkedése ideális a környező piacok szempontjából. A környéken található kavics és homokbányákból pedig olyan kiváló alapanyag szerezhető be, ami hosszútávon lehetővé teszi prémium minőségű termékek gyártását. A gyár 2024 áprilisi alapkőletétel után a tervek szerint 2025 második felében kezdi majd meg a termelést.

„A Wienerbergernél mindig is arra törekedtünk, hogy javítsuk az emberek életminőségét és új mércét állítsunk fel az építőiparban, így az iparág éllovasaként teljes mértékben ki szeretnénk használni a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket. A 12 milliárd forintos beruházás, amely Magyarország egyik legjelentősebb iparági beruházása, folytatja ezt a hagyományt. Ezzel a CO2-semlegesen működő üzemünk Európa egyik legmodernebb betoncserép- és a hozzájuk tartozó kiegészítők gyárává válik, és fontos mérföldkő a vállalat és a régió ipari fejlődése szempontjából is. Erős innovációs képességünknek köszönhetően már számos, az új Hejőpapi üzemhez hasonló ipar 4.0. megoldást terveztünk, melyek lehetővé teszik fenntartható épületek építését, és előnyösek ügyfeleink, munkavállalóink, részvényeseink, valamint az utánunk következő generációk számára”

– mondta Heimo Scheuch, a Wienerberger AG igazgatótanácsának elnöke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss