Connect with us
Hirdetés

Ipar

Még egy kis ideig kimozoghatják a háborút a nagy chipgyártók

háború

A félvezetőpiacon több mint egy éve tartó ellátási problémákat hosszabb távon csak súlyosbíthatja, hogy mindkét háborús fél a szegmens komoly alapanyag-beszállítójának számít.

Az orosz-ukrán konfliktus a múlt héten bekövetkezett inváziót megelőzően is egyike volt annak a problémahalmaznak, amellyel a félvezetőipar szereplőinek meg kellett küzdenie az elmúlt időszakban. A háborús helyzet és az ezzel összefüggő szankciók hosszabb távon biztosan tovább nehezítik majd a gyártási- és logisztikai gondok miatt egyébként is hatalmas lemaradásban lévő szektor kibocsátási képességét.

Az azonnali hatások azonban enyhébbek lehetnek, mivel a nagy gyártók a geopolitikai bizonytalanságot az alapanyagkészleteik feltöltésével és beszerzési csatornáik diverzifikálásával igyekeztek mérsékelni. Legalábbis ez derül ki a Nikkei oldalán nemrég megjelent összeállításból.

Az ázsiai lap informátorokra hivatkozva arról ír, hogy csütörtökön a térség (és nem mellesleg a világ) két legnagyobb félvezetőipari szereplője, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. (TSMC) és a United Microelectronics Corp. (UMC) is kulcsfontosságú alapanyag-beszállítókkal egyeztetett annak érdekében, hogy minimalizálni tudják az ukrán háború következményeit.

A cégek belső folyamataira rálátó források szerint mindkét gyártónál bevett gyakorlattá vált a kritikus anyagok felhalmozása, amire nem csupán a geopolitikai feszültségek, de a koronavírus miatt kialakult logisztikai problémák és gyártási nehézségek is rákényszerítették a vállalatokat. Hasonlóan nyilatkozott a Nikkei megkeresésére a Powerchip Semiconductor Manufacturing képviselője. Utóbbinál minimum hat hónapra elegendő készletekkel, lekötött megrendelésekkel igyekeznek minimalizálni a bizonytalansági tényezők hatását.

A világ második legnagyobb memóriagyártója, a dél-koreai SK Hynix vezetője szintén azt mondta, hogy kellő mennyiségű készlettel bírnak, például neongázból. A vezérigazgató az idejében megtett elővigyázatossági lépéseknek köszönhetően nem fenyegeti veszély a termelést. A Nikkei úgy tudja, mindettől függetlenül a vállalat aktívan keresi a lehetőségeket beszerzési forrásainak diverzifikálására.

A lap által megszólaltatott egyik elemző ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a nagyobb gyártóknál a kapacitások felhalmozása és megfelelő megrendelési állomány lekötése mára rutinszerű műveletté vált, a közepes és kisebb méretű piaci szereplőknek mindez lényegesen nehezebben járható út. Azaz a globális termelésre, a szektoron belüli folyamatokra, erőviszonyokra akkor is kihatással lehet a mostani háború, ha az viszonylag rövid ideig tart majd.

Előre szóltak

A világ másik felén, a félvezetőipar szempontjából szintén kiemelkedő jelentőségű Egyesült Államokban már a fegyveres harcok kirobbanása előtt felmerült a konfliktus negatív hatása a csipgyártásra. Ahogy február közepén mi is beszámoltunk róla, a Fehér Ház arra szólította fel a csipgyártó vállalatokat, hogy az ukrán válság lehetséges eszkalációjára tekintettel igyekezzenek diverzifikálni az ellátási láncaikat. A figyelmeztetés mögött az a félelem állt, hogy Oroszországnak módjában áll blokkolni bizonyos kulcsfontosságú anyagokhoz való hozzáférésüket, válaszul arra, ha az USA és nyugati szövetségesei exportkorlátozásokat vezetnének be vele szemben (és ezekre azóta valóban sor is került).

A Techcet iparági tanácsadó február elején közzétett jelentésében rávilágított, milyen mértékben függnek a félvezetőgyártók az oroszoktól és az ukránoktól vásárolt alapanyagoktól. A Techcet becslése szerint az amerikai iparnak a félvezetőgyártásban való felhasználásra is alkalmas neongáz-készletei több mint 90 százalékban Ukrajnából származnak, míg a palládium 35 százaléka Oroszországból jön.

A Techcet szerint a neon, amely kritikus fontosságú a csipgyártásban használt lézereknél, az orosz acélgyártás mellékterméke, amit Ukrajnában tisztítanak, a palládiumot pedig mások mellett a szenzorok és a memóriában előállítása során alkalmazzák. A Reuters két hete arról írt, hogy a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának részéről már felvették a kapcsolatot a félvezetőgyártó-ipar képviselőivel, arra ösztönözve őket, hogy sürgősen keressenek maguknak alternatív forrásokat.

Forrás: Bitport

Ipar

A Schneider Electric és a Bloomberg létrehozta az Energia-Technológiai Koalíciót

A Schneider Electric a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a Bloomberg New Economy létrehozta az „Energy Technology Coalition” („Energia-Technológiai Koalíció”) nevű kezdeményezést.

Az új szervezet célja, hogy a különböző iparágakból érkező döntéshozók és szakértők bevonásával felgyorsítsák az energiafogyasztást hatékonyabbá, rugalmasabbá és a változó helyzethez jobban alkalmazkodóvá tevő új technológiák bevezetését.

Napjainkban az energetikai beruházások egyre inkább a növekvő népesség és a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok gyorsan emelkedő villamosenergia-igényének kiszolgálására irányulnak, az Energia-Technológiai Koalíció pedig arra fókuszál, hogy hogyan lehet az energiát hatékonyabban felhasználni. A kezdeményezés résztvevői felmérik, hogy az MI és más előremutató technológiák hogyan nyújthatnak olyan megoldásokat, amelyek optimalizálják az energiafelhasználást és javítják a villamos hálózat reagálóképességét, lehetővé téve még több energiaforrás integrálását.

Az Energia-Technológiai Koalíció arra ösztönzi az energia-, technológiai és infrastrukturális szektorok vezetőit, hogy meghatározzák, hol és miért lassú a keresleti oldali technológiák – például az MI-alapú hálózatkezelés, a digitális ikrek és az ipari automatizálási rendszerek – bevezetése, és milyen eszközökkel lehetne gyorsítani azok elterjedését. A szervezet célja, hogy adatokkal alátámasztott megoldásokat és keretrendszereket tegyen közzé, amelyek enyhítik az okosabb, tisztább energiafelhasználásra való átállás során felmerülő aggályokat.

„A rugalmas és megfizethető energiaellátás jövőjének megteremtése a technológiai és az energetikai szektorok közötti szoros együttműködést igényel. Az együttműködés és az olyan innovációk kihasználása révén, mint a mesterséges intelligencia és a digitális ikrek, megerősíthetjük a hálózatot, javíthatjuk a megbízhatóságot, és mindenki számára elérhetőbbé és költséghatékonyabbá tehetjük az energiát. A Schneider Electric elkötelezett amellett, hogy az iparág vezetőivel együttműködve olyan megoldásokat kínáljon, amelyek támogatják a gazdasági növekedést és biztosítják, hogy energetikai infrastruktúránk megfeleljen a jövő igényeinek. Ezért örülünk, hogy részt vehetünk ebben az új koalícióban”

– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Az Energia-Technológiai Koalíció alapító tagjai között ott van Christina Shim, az IBM fenntarthatósági igazgatója; John D. Sterman professzor, az MIT System Dynamics Group igazgatója; Claire O’Neill, az Oxy non-executive igazgatója és az Egyesült Királyság korábbi energiaügyi minisztere; Arch Rao, a SPAN alapítója és vezérigazgatója; Manon van Beek, a TenneT vezérigazgatója. A következő hónapokban további tagok csatlakoznak hozzájuk.

„A keresleti oldali innovációt és beruházásokat túl gyakran figyelmen kívül hagyjuk, amikor a jövőről gondolkodunk. Függetlenül attól, hogy mennyire szén-dioxid-intenzitású az energiaellátó rendszer, a kereslet jobb kezelése hatalmas költség-, hatékonysági és rugalmassági előnyökkel jár. Ma már sokkal könnyebb ezt megérteni – különösen az energiaintenzív iparágak számára, amelyek sok régióban strukturálisan magas energiaköltségekkel küzdenek”

– tette hozzá Claire O’Neill.

„Kritikus pillanatban vagyunk, amikor a digitális infrastruktúra és az energiarendszerek egyre gyorsabb ütemben konvergálnak. Nyilvánvaló, hogy a világnak előnyös lenne, ha összehangoltan lépne fel annak érdekében, hogy tiszta, rugalmas és hatékony energiaellátással biztosítsuk a mesterséges intelligencia és gyorsan bővülő számítási igények kiszolgálását a következő generációk érdekében. A legjobb szakemberek összefogásával az Energia-Technológiai Koalíció elősegíti az új innovációk, partnerségek és politikák kialakulását, amelyek szükségesek a jövő felelősségteljes energiaellátásához”

– mondta Karen Saltser, a Bloomberg Media vezérigazgatója.

Az Energia-Technológiai Koalíció első személyes találkozóját 2026 januárjában rendezik meg a Bloomberg House-ban, Davosban, a Világgazdasági Fórum éves találkozójának keretében. A tagok a megvalósítható stratégiák, kísérleti programok és keretrendszerek kidolgozásával foglalkoznak majd, amelyek meghatározzák, hogyan használják és kezelik az iparágak az energiát a mesterséges intelligencia korában.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Tovább bővült a Schneider Electric SF6-mentes portfóliója, megérkezett a GM AirSeT

Az állásidőt akár 75 százalékkal, a karbantartási tevékenységet pedig 40 százalékkal is csökkentheti a Schneider Electric új, SF-gáz mentes középfeszültségű kapcsolóberendezése, a GM AirSeT.

Az új eszköz ideális megoldást jelent azok számára, akik a fenntarthatósági és költséghatékonysági szempontok párhuzamos érvényesítésével modernizálnák elektromos infrastruktúrájukat.

 A Schneider Electric a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a Bilbao-ban megrendezett ENLIT Europe 2025 kiállításon mutatta be legújabb innovációját, a GM AirSeT-et. Az új eszközzel a vállalat tovább bővíti SF₆-mentes (kén-hexafluorid) portfólióját – amellyel már most is piacvezető a szekunder középfeszültségű kapcsolóberendezések piacán – és belép a primer gázszigetelésű készülékek szegmensébe is, jövőbiztos megoldást kínálva a hálózatüzemeltetők, adatközpontok és nagy áramigényű ágazatok számára.

Mivel az elektrifikáció – vagyis az elektromos áram használatára történő átállás – számos iparágban egyre gyorsabb, ezért minden eddiginél fontosabb, hogy ellenálló, digitálisan összekapcsolt elektromos infrastruktúrákat alakítsunk ki. Emellett a szabályozási változások – mint például az Európai Unió fluortartalmú gázok használatának korlátozására vonatkozó 2024/573 rendelete – is arra késztetik a piaci szereplőket, hogy SF₆-mentes technológiákra álljanak át.

A kompakt kialakítású GM AirSeT-nél tiszta levegőt alkalmaznak a szigetelésre, ezért az életciklus végén nincs szükség speciális eljárásra a benne lévő gáz semlegesítésére, ami megkönnyíti a felhasználók számára a jogszabályoknak való megfelelést, illetve csökkenti a teljes költséget. A középfeszültségű kapcsolóberendezés a digitális korszak elvárásainak megfelelően számos intelligens funkcióval bír, amelyek támogatják a skálázható, állapotalapú karbantartást is, segítve az ügyfeleket a szakemberhiány kezelésében és az eszközök megbízhatóságának javításában.

„AirSeT portfóliónk gyorsan bővül. Új GM AirSeT termékcsaládunkkal segíthetünk a nagy villamosenergia-fogyasztóknak és a hálózatüzemeltetőknek a dekarbonizációban és az egyre szigorodó EU-szabályozásoknak való megfelelésben, miközben támogatjuk a növekedési céljaikat is”

– mondta el Melton Chang, a Schneider Electric „Power Systems” üzletágának ügyvezető alelnöke.

 A GM AirSeT főbb jellemzői és előnyei

A GM AirSeT tiszta levegőt használ szigeteléshez és vákuumot az ívmegszakításhoz, így nincs üvegházhatású gáz és mérgező melléktermék. Ez biztosítja a környezetvédelmi előírásoknak való teljes megfelelést és egyszerűsíti az élettartam végi kezelést. A legnagyobb igénybevételre tervezett GM AirSeT zárt tartállyal és szigetelt gyűjtősínekkel rendelkezik, amelyek kiküszöbölik a helyszíni gázfeltöltés szükségességét, és segítik, hogy megbízható teljesítményt nyújtson szélsőséges hőmérsékleti, magassági és páratartalom-viszonyok között.

A tartálynyomás és a megszakító mechanizmus állapotát figyelő beépített érzékelőkkel ellátott GM AirSeT a Schneider Electric EcoCare szolgáltatásain keresztül 24 órás felügyeletet és állapotalapú karbantartást tesz lehetővé. Ez segíthet abban, hogy az állásidő akár 75 százalékkal, a karbantartási tevékenység pedig akár 40 százalékkal csökkenjen. Az üzemeltetők építhetnek az intuitív felületek, a beépített biztonsági reteszek, valamint a távoli és közeli vezérlőeszközök által nyújtott előnyökre, amelyek biztonságosabb beavatkozásokat tesznek lehetővé.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A jövő gyárait formálja a Siemens és az NVIDIA együttműködése

A Meta Ray-Ban okosszemüveg is bevetésre készül.

Az ipari mesterséges intelligencia (AI) kilépett a kísérleti fázisból, és mára meghatározó erővé vált a gyártásban, az infrastruktúrában és az ellátási láncokban. Ezt az üzenetet hozta el a Siemens a CES 2026 technológiai kiállításra, ahol több fejlesztést mutatott be az ipar működésének támogatására, a tervezéstől az üzemeltetésig.

Bővül a stratégiai partnerség az NVIDIA-val

A Siemens legfontosabb bejelentése az NVIDIA-val való stratégiai együttműködés bővítése volt. A két cég közösen fejleszti az ún. Industrial AI Operating Systemet, amely mesterséges intelligenciával támogatja az ipari folyamatokat. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a gyárak és üzemek digitális ikrei ne csupán szimulálják a működést, hanem valós időben segítsék a döntéshozatalt és az optimalizálást. A tervek szerint a világ első teljesen AI-vezérelt, adaptív gyártóüzeme már 2026-ban elindul a Siemens németországi, erlangeni elektronikai gyárában.

Digital Twin Composer: Virtuális tesztelés, valós eredmények

A kiállításon debütált a Digital Twin Composer is, amely 2026 közepétől lesz elérhető a Siemens Xcelerator platformon. Az új szoftver a digitális ikreket, a valós idejű üzemi adatokat és a fejlett szimulációkat kapcsolja össze, lehetővé téve, hogy a vállalatok a fizikai beavatkozások előtt, virtuálisan teszteljék a fejlesztéseket. Ennek kézzelfogható eredményeiről a PepsiCo amerikai üzemei tanúskodnak: a digitális ikrek alkalmazásával 20 százalékkal nőtt az áteresztőképesség, miközben a beruházási költségek 10–15 százalékkal csökkentek.

Meta Ray-Ban okosszemüveg: AI a gyári dolgozók látóterében

A CES 2026-on az is kiderült, hogyan lehet „divatosabb” az ipari AI. A Siemens a Metával való együttműködése révén a Meta Ray-Ban okosszemüvegeket is be kívánja vetni a gyári dolgozók hatékonyságának növelésére. A felhasználók így közvetlenül a látóterükbe vagy a fülükbe kaphatnak információkat. Ez a kéz nélküli, valós idejű útmutatás, biztonsági információk és visszajelzések révén segíti a dolgozókat, hogy hatékonyan és magabiztosan oldják meg a problémákat. Az okosszemüveg már „ért” németül is, ami kulcsfontosságú az európai piacokon, hiszen így még szélesebb körben alkalmazhatóvá válnak a Siemens ipari AI megoldásai.

Nem funkció, hanem technológiai erő

A Siemens emellett kilenc új, mesterséges intelligenciával működő „ipari másodpilótát” is bemutatott. Ezek a megoldások a tervezéstől a gyártáson át az üzemeltetésig támogatják a mérnökök és az operátorok munkáját, csökkentve a hibák számát, gyorsítva a piacra lépést és növelve a gyártási hatékonyságot minden vállalatméret számára.

Roland Busch, a Siemens AG elnök-vezérigazgatója kiemelte: az ipari mesterséges intelligencia ma már nem egy új funkció, hanem olyan technológiai erő, amely a következő évtizedek iparát formálja. A Siemens célja, hogy az AI mérhető üzleti és működési előnyöket hozzon a vállalatok számára világszerte.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss