Ipar

Hatalmasat szenved az autóipar a háború miatt

Hatalmas nehézségek elé néznek az autógyártók a háború miatt.

Az orosz piacról menekülnének, közben kiesnek fontos beszállítóik, ezért bizonyos alkatrészek hiánya miatt komplett üzemeket állítanak le világszerte, de még csak most kezd igazán fájni, hogy a nélkülözhetetlen nyersanyagok egy részét szintén Ukrajnából, vagy Oroszországból szerezték be.

A just in time rendszerű, tehát jelentős helyi alapanyagkészletek felhalmozása nélküli autógyártás kockázatairól akkor hallottunk először, amikor a koronavírus-járvány 2020-ban elérte Európát. Sorban leálltak az üzemek, egyúttal a márkák átütemezték távol-keleti beszállítói megrendeléseiket bizonyos mikroelektronikai alkatrészekre. A főként távol-keleti partnerek azonnal váltottak és gond nélkül helyezték előtérbe a háztartási gépek, illetve a notebookok és mobiltelefonok gyártóit, hiszen ezekre az eszközökre a home office miatt minden korábbinál nagyobb lett az igény.

Később például a BMW bizonyos elektronikai extrákat kénytelen volt kihagyni autóiból, a cseh Skoda pedig bejelentette, hogy a termelés újbóli felfuttatása ellenére akár egy-másfél évet is várni kell az új Octaviákra, mert az autókat nem tudják befejezni a félvezetőhiány miatt. Ez utóbbihoz persze hozzátett az is, hogy minden márka szívesebben készít SUV-ket, mert azokon nagyobb a haszon, ha viszont kevesebb alkatrészből kell gazdálkodni, egyértelműen a környezeti szempontból elhibázott kategóriát részesítik előnyben. A végeredményt látjuk: az új autók ára átlagosan húsz százalékot emelkedett egy év alatt, a használtaké pedig követte.

Mivel iparági elemzők már a háború előtt is azt jósolták, hogy a globális csiphiány 2023-ig elhúzódik, az autómárkák feje fölött egyszerre két hatalmas hullám csap össze, aminek végül az autóvásárlók isszák majd meg a levét. A BMW válságstábot hozott létre a már most is akut helyzet miatt, de a jövő héten felfüggeszti a munkát a németországi Dingolfingben és Münchenben. Leállítják a Mini-gyártást Oxforban, valamint a motorgyártást az ausztriai Steyrben. Az okok közösek: elfogynak az elektromos kábelkötegek a helyi raktárból.

A modern autók összetettebbé válásával egyre fontosabb vezetékhálózatot részben a német Leoni AG kábelgyártótól szerzik be a gyártók. A cég két ukrán üzemében, az Lvivtől délre található Sztrijben, és a nyugat-ukrajnai Kolomija városában összesen hétezer dolgozót foglalkoztat, amúgy százezer munkatársa van világszerte. A hatvanezer fős ukrán autóipari szektornak köszönhetően a megtámadott ország nagyon fontos autóvezeték-gyártóvá vált az utóbbi években, hiszen a Leonin kívül öt további cég szállítja innen a kábelkorbácsokat, amelynek teljes hossza akár 5 kilométer lehet autónként.

A BMW Lipcsében és Regensburgban csökkentett műszakban folytatja a munkát, beszállítópartnere pedig jelezte, hogy megpróbálja más gyáregységeivel ellensúlyozni a kiesést, egyúttal kiemelten kezeli az orosz agresszió sújtotta országban dolgozó munkatársai biztonságát. A német VDA autóipari képviselet szerint a német márkák mintegy negyvenkilenc üzemet tartanak fenn Oroszországban és Ukrajnában, vagyis nincs olyan nagy márka köztük, amelyet nem érint a mostani háborús helyzet. Szintén a képviselet nyilatkozta az Automotive News Europe-nak, hogy Németország tavaly 4100 autót exportált Ukrajnába és 35600-at Oroszországba, ahol a német gyártók 170 ezer autót gyártottak, elsősorban a helyi piacra.

A BMW körülbelül tizenkétezer autót szerelt össze tavaly az oroszországi Kalinyingrádban, ahol több mint 20 éve működik együtt orosz partnerével, az Avtotorral. A moszkvai székhelyű AEB iparági szövetség szerint tavaly közel 47 ezer új BMW-t adtak el az 1,6 milliós orosz piacon, ám a bajor márka teljesen beszüntette az értékesítést a háború kezdetét követően. Hasonló lépésre készülhet a Mercedes is, amely 25 ezer autó előállítására képes gyárat működtet Moszkvától északnyugatra, Jeszipovóban, illetve 44 ezer új autót adott el tavaly a helyi piacon. Bejelentették, hogy több más gyártóhoz csatlakozva egymillió eurót adományoznak a háború által érintettek támogatására, a cégcsoporthoz tartozó Daimler Truck pedig már február 28-án közölte, hogy felfüggeszti minden üzleti tevékenységét Oroszországban, egyúttal keresi annak lehetőségét, hogy miként szabadulhat meg a Kamaz teherautógyártóban meglévő 15 százalékos részedésétől. A Jaguar és a Land Rover, illetve a Volvo és a General Motors szintén felfüggesztette autóeladásait, de várhatóan az összes jelentős nemzetközi márka követi őket a sorban.

A Volkswagen-csoportnál is lavina indult, miután múlt héten bejelentették, hogy átmenetileg leállítják a legfontosabb, napi 1200 autó kapacitású villanyautó-gyárat Zwickauban. A korábban a Trabantok szülőhelyeként ismert üzemben olyan modellek készülnek jelenleg, mint az ID3, az ID4, az ID5, illetve az Audi Q4 E-tron és a Cupra Born. A cég közleményében szintén a nyugat-ukrajnai beszállítók kiesésére hivatkozott, ezen belül szintén a kábelköteg-készletek kimerülésére, illetve az utánpótlás akadozására.

A VW március 6-tól lassítja a termelést a wolfsburgi központi üzemében is, majd szünetet tart március 14-től. Itt készül Európa legnépszerűbb új autója, a Golf. A konszern drezdai gyárában hasonló lépések várhatók, és a győri Audiban is készülnek a problémára, jelenleg a tartalékokat élik fel, mert szintén az ukrán partnertől vásárolják a kábelkötegeket, illetve a kész autók üléskárpitjait. A Porsche Macan és Panamera lipcsei gyártását ugyancsak felfüggesztették a jövő hét végéig, alkatrészhiány miatt, írta az Automotive News Europe szerda délután.

Csütörtökön a Volkswagen bejelentette, hogy leállítja a járművek oroszországi gyártását és az Oroszországba irányuló exportot. A további intézkedésig szünetel a gyártás a kalugai és a Nyizsnyij Novgorod-i üzemben, és azonnali hatállyal az exportot is leállítják.

Talán a felsoroltaknál is nagyobb csapás, hogy a gazdasági szankciók hatására a már említett Skoda szintén az alkatrészhiány miatt csökkentette az Enyaq gyártását cseh üzemében, illetve felfüggesztette oroszországi értékesítését azok után, hogy 2021-ben 90 ezer új autót adtak el és helyzetük stabil volt, ahogy Ukrajnában is.

Az Oroszországgal legszorosabb kapcsolatot ápoló európai gyártó egyértelműen a Renault-csoport, amelynek második legfontosabb piaca volt Oroszország. Évi öt milliárd euró bevételt termelt itt a francia cég, ami a teljes bevétele 12 százaléka, szemben a fentebb említett Mercedesszel és BMW-vel, amelyek teljes bevételük két százalékát köszönhették oroszországi eladásaiknak.

A francia vállalatcsoport a többségi tulajdonosa a Ladákat gyártó AutoVAZ-nak is. Bár ez utóbbi két napja jelezte, hogy a háború kezdetét követő átmeneti leállás után minden szerelőszalagon újraindult a termelés, az anyacég most kezdhet igazán aggódni, az orosz Renault-üzem pedig biztosan állni fog legalább március 5-ig. A cég részvényárfolyama kedden tizenegy százalékot zuhant a párizsi tőzsdén, február 16. óta pedig harminchét százalékot veszítettek értékükből a papírok, és tizenhat hónap után először csökkent 7,5 milliárd euró alá a Renault piaci értéke. Kérdésünkre a magyar importőr elmondta, hogy az itthoni eladásokat egyelőre nem érintik közvetlenül az események, mert az orosz Renault szerelőszalagjain elsősorban helyi piacra gyártottak autókat.

Miközben a Ford már 2019-ben jelentősen csökkentette orosz érdekeltségeit, és tavaly csak 22 ezer járművet adtak el, piaci jelenlétük sem eget rengető, addig a dél-koreai Hyundai-csoport és benne a Kia nagyságrendekkel nagyobb veszteségre számít és gyártási nehézségekkel néz szembe mindenhol. A két márka összesen 373 ezer járművet adott el tavaly 2,5 milliárd dollár értékben, illetve további 1,45 milliárdot tett ki alkatrész-értékesítése a teljes gazdasági elszigetelődés küszöbén álló országban. A koreai cégnek 2010-óta van gyára Szentpéterváron, tavaly 230 ezer autót gyártottak itt, a további bővülési terveihez pedig nem rég átvette a General Motors hátrahagyott üzemét is, hogy részben európai, részben észak-amerikai eladásra gyártson Hyundai Tucsonokat, illetve Kia Sportage-eket.

Oroszország levágása a nemzetközi kereskedelem vérkeringéséről nem csak a helyben aktívan tevékenykedő márkákat érinti érzékenyen, de minden más gyártót is, amely nyersanyagokat szerzett be az orosz piacról. Az NBC szerint Oroszország jelenleg a világ nikkelpiacának negyedik legnagyobb szereplője, ez a nyersanyag a villanyautók lítiumion-akkumulátorához szükséges. Ezenfelül a hagyományos autók katalizátorához nélkülözhetetlen palládium negyven százaléka is innen származik. Ugyanakkor az is igaz, emlékeztet az NBC-nek nyilatkozó elemző, hogy az orosz autóipar negyede is szorosan függ a külföldi beszállítóktól, így kereskedelmi korlátozások súlyos fennakadásokat okoznak belföldön, és kérdés, hogy ezt milyen egyéb forrásból képesek kompenzálni. Erre utal a Lada korábbi átmeneti leállása, de a GAZ-csoport gyártásfelfüggesztésről szóló bejelentése is. A cég dízelmotorokat, teherautókat és autóbuszokat is készít, megrendelői közt a hadsereg is szerepel.

A J.D. Power és az LMC Automotive nevű autóipari tanácsadócégek az invázió második napján módosították globális előrejelzéseiket, és jelezték, hogy idén 400 ezerrel kevesebb könnyű gépjárművet, elsősorban személyautót és kisteherautót adnak majd el világszerte. Bár az így várható 85,5 milliós darabszám öt százalékos növekedést jelentene a tavalyi évhez képest, a március újabb fordulatokat hozhat, a vevőknek pedig további áremelkedésekre kell számítaniuk, részben a beszállítói láncok megszakadása, részben a nyersolaj (cikkünk írásakor 110 dollár hordónként) és az alumínium világpiaci árának emelkedése miatt.

Forrás: Telex

Related Topics:autóipar felmérés gazdaság háború hiány ipar piac

Up Next

A világ egyik legjobbja lesz a magyar szuperszámítógép

Don't Miss

Megérkezett a Blockchain koalíció

Ipar

Erős félévet zárt a Schneider Electric új Impact 2030 fenntarthatósági programja

Hat hónappal az új fenntarthatósági útiterv, az Impact 2030 elindítása után a Schneider Electric Impact-pontszáma elérte a 3,69/10-es értéket, jó úton haladva a vállalatcsoport 2026-os éves, 4,20/10-es célkitűzése, illetve 2030-ig szóló 10/10 elérése felé. A vállalat hozzájárult több mint 50 millió tonna CO₂-kibocsátás megtakarításához vagy elkerüléséhez, valamint 2009 óta 67 millió ember jutott hozzá fenntartható villamos energiához, ebből egyedül az idei második negyedévben több mint 2,2 millió ember.

A pontszám több kulcsfontosságú program lendületét tükrözi, ötvözve a Schneider Electric saját működésében elért eredményeket az ügyfelek, beszállítók és közösségek számára biztosított, nagy léptékben is érezhető eredményekkel, négy stratégiai pillér mentén: a világ elektrifikálása, iparágunk újragondolása, az emberi képességek kibontatkozása, valamint a helyi közösségek megerősítése.

A Schneider Electric az első félévben is folytatta működésének dekarbonizációját: az 1. és 2. körbe tartozó CO₂-kibocsátása 82%-kal csökkent a 2017-es szinthez képest, a 3. körbe tartozó kibocsátás pedig 12%-kal csökkent a 2021-es szinthez képest. A Schneider Electric megoldásai lehetővé tették, hogy ügyfelei összesen 129,5 millió MWh energiát takarítsanak meg, illetve villamosítsanak. Ez az első félévben több mint 50 millió tonna megtakarított és elkerült kibocsátást eredményezett a vállalat az ügyfelei számára, így a 2018 óta felhalmozott összesített érték elérte a 913 millió tonnát. Az első félévben a Schneider Electric-szoftverek 29%-a nyújtott energia- és szén-dioxid-kibocsátási elemzéseket az ügyfelek döntéshozatalának támogatására.

Az év első félévében a Schneider Electric ajánlatainak 27%-a már a tervezési szakaszban megfelelt a körforgásos gazdaság és a környezeti kiválóság kritériumainak, a vállalat új, ún. Future-designed megközelítésének köszönhetően. Ez erős lendületet tükröz, amelyet elsősorban az energiagazdálkodási és ipari automatizálási kínálat hajt.

A Future-designed megközelítést az Impact 2030 új programjaként vezették be azzal a céllal, hogy tovább erősítse a vállalat azon törekvését, miszerint a fenntarthatóság az ajánlatok szerves részévé váljon. A program a Schneider Electric több mint 20 éves ökotervezési gyakorlatára épít, amelyet a korábbi fenntarthatósági programok keretében bevezetett EcoDesign Way, Green Premium és Environment Data Program is megalapozott.

A Schneider Electric korábbi beszállítói dekarbonizációs kezdeményezésének sikerére építve a Zero Carbon Pathway (TZCP) kezdeményezés immár 1500 beszállítóra terjeszti ki hatókörét, és a követelmények közé beemeli a Scope 3 kibocsátások, valamint a termékek karbonlábnyomának (PCF) mérését is. A második negyedévben 15 beszállító felelt meg a kritériumoknak: a működési kibocsátások (1. és 2. kör) számszerűsítése, kibocsátáscsökkentési célok elfogadása, valamint a közvetett kibocsátások (3. kör vagy termékszintű szén-lábnyom) kiszámítása. Mindezt kiterjedt beszállítói együttműködéssel sikerült elérni: az első félévben több mint 200 élő technikai konzultációt tartottak. A folyamat támogatására felgyorsították az új, mesterséges intelligenciával támogatott digitális eszközök, például a Supply Chain számára fejlesztett Resource Advisor+ bevezetését is, amelyeket az első félévben több mint 1000 beszállító számára tettek elérhetővé. Ezek az intézkedések együttesen erős alapot teremtenek ahhoz, hogy a következő negyedévekben a beszállítói dekarbonizáció még nagyobb léptékben valósulhasson meg.

A vállalat tapasztalt munkatársainak 16%-a vett részt strukturált fejlesztési vagy tudásátadási programokban 2026 első félévében. Az Impact 2030 keretében újonnan bevezetett program a Schneider Electric többéves gyakorlatára épít, amely a generációk és a karrier különböző szakaszaiban lévő munkatársak közötti együttműködést és befogadást támogatja. A program egységes keretbe foglalja az átképzést, a mentorálást, a belső mobilitást, valamint a tapasztalt szakemberek számára kialakított szakértői programokat. A Schneider innovatív megközelítését a második negyedévben a Világgazdasági Fórum a Future of Inclusion Lighthouse elismeréssel díjazta.

2009 óta 67 millió ember jutott hozzá fenntartható villamosenergiához a Schneider Electric támogatásának köszönhetően. Egyedül a 2026-os második negyedévben több mint 2,2 millió ember számára tette lehetővé a hozzáférést, elsősorban Afrikában és Indiában. 2009 óta a Schneider Electric 1,37 millió fiatalt segített hozzá az elektrifikációval és fenntarthatósággal kapcsolatos készségek elsajátításához.

Öt telephely felelt meg a vállalatcsoport Impact Workplaces többszempontú keretrendszerének. Az Impact 2030 keretében újonnan bevezetett Impact Workplaces program a Schneider Electric telephelyein az elmúlt két évtizedben megvalósított fenntarthatósági törekvésekre épít, többek között az energiahatékonyságra, a dekarbonizációra és a körforgásos gazdaságra vonatkozó ambiciózus kritériumokkal. A program tovább bővíti ezeket a célkitűzéseket a biodiverzitás, valamint a helyi közösségekre gyakorolt hatásra is.

„Az Impact 2030 program elindítását követő hat hónapban biztató előrelépést értünk el abban, hogy a kitűzött ambíciókat konkrét intézkedésekké alakítsuk. Megtiszteltetés, hogy immár harmadik éve elnyertük a világ legfenntarthatóbb vállalata címet. Ez tovább tükrözi az általunk elért kézzelfogható hatást és munkatársaink elkötelezettségét szerte a világon. A fenntarthatóság a folyamatos átalakulás útja. Az Impact 2030 programmal ismét megemeljük a lécet: erős alapokra építve gyorsítjuk a fenntarthatóság integrálását üzletünk minden területén, hogy mindenki számára előmozdítsuk a fejlődést”

– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

A Schneider Electric fenntarthatóság területén betöltött vezető szerepe a második negyedévben is elismeréseket eredményezett. A vállalat immár harmadik egymást követő évben végzett az első helyen a TIME és a Statista “A világ legfenntarthatóbb Vállalatai 2026” listáján. A Schneider Electric emellett bővítette jelenlétét a Világgazdasági Fórum Global Lighthouse Network hálózatában is: El Paso-i (Egyesült Államok) és pekingi (Kína) gyártóüzemei új Lighthouse minősítést kaptak. Ezekkel az új telephelyekkel a Schneider Electricnek immár 11 Világgazdasági Fórum Global Lighthouse minősítésű telephelye van, ebből 6 fenntarthatósági teljesítményéért kapott elismerést. A Világgazdasági Fórum újabb elismerésben részesítette a Schneider Electricet: a vállalat Senior Talent Programja Future of Inclusion Lighthouse minősítést kapott. A program személyre szabott fejlesztési, átképzési, mentorálási és tudásmegosztási lehetőségekkel támogatja a karrierjük későbbi szakaszában járó munkatársakat abban, hogy tudatosan alakítsák pályafutásuk következő szakaszát. A vállalat 2026-ban a Gartner Top 25 Global Supply Chains rangsorába is bekerült, ami jól tükrözi a körülményekhez alkalmazkodni képes, összekapcsolt és fenntartható ellátásilánc-ökoszisztémák kiépítése iránti folyamatos elkötelezettségét.

Emellett a Schneider Electric elnyerte a zsűri különdíját („Coup de Cœur du Jury”) a francia belügy-, munkaügyi és szociális minisztérium, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által odaítélt „Prix Entreprises avec les Réfugiés” díjat. Az elismerés a menekült nők társadalmi befogadását és megerősítését támogató elkötelezettségét ismeri el.

A negyedév során a Schneider Electric bejelentette a Schneider Electric Energy Access Asia Fund II (SEEAA Fund II) létrehozására irányuló partnerségét, amely egy vegyes finanszírozású eszköz a dél- és délkelet-ázsiai tiszta energiával foglalkozó vállalkozások korai szakaszú finanszírozási hiányának kezelésére. Az első alap sikerére építve – amely 13 vállalatba fektetett be – a SEEAA Fund II várhatóan mintegy 3 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerüléséhez, 3,5 millió ember támogatásához és mintegy 5000 új munkahely létrehozásához járulhat hozzá, tovább erősítve a fenntartható energiához való hozzáférést és a befogadó gazdasági fejlődést a régióban. A Schneider Electric Impact Investing programon keresztül a befogadó és igazságos átmenet támogatása iránti elkötelezettségét az Environmental Finance Sustainable Investment Award „Social Fund of the Year” díjával is elismerték.

Ezek a szakmai megerősítések együttesen tovább erősítik a Schneider Electric vezető szerepét az energiatechnológia területén, valamint a fenntartható fejlődést elősegítő megoldádok széleskörű megvalósításában.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az energiaválságos időszakban javaslatokat fogalmaz meg a vállalkozások számára

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a kormány javaslataihoz és nagyfogyasztók felajánlásaihoz csatlakozva, összesítő javaslatokat fogalmaz meg a vállalkozások számára, hogy az esetleges áramtermelési kapacitás-kiesésből eredő ellátási kockázatok kezelése előre kidolgozott, fokozatos és arányos rendszerben történjen. A cél az ellátásbiztonság fenntartása, a kritikus ágazatok védelme és a gazdaság működésének lehető legkisebb zavara.

Az MKIK a területi kamarák országos hálózatán keresztül tudja aktívan elérni a vállalkozásokat és bevonni őket a javaslatok megvalósításába. A Kamara álláspontja szerint a válságkezelés akkor lehet a legeredményesebb, ha a korlátozások nem egységesen, hanem szektoronként eltérően, a gazdaság működőképességét megőrizve lesznek megvalósítva, illetve bevezetve, a vállalati szférával egyeztetve. Ennek érdekében a Kormány és nagyfogyasztók által megfogalmazott ajánlásokat üdvözölve és a felajánlásokat összesítve, a Kamara a vállalkozói szférától érkezett javaslatokkal együtt összesített javaslatokat tesz az energiaválság lehetséges enyhítésére.

Egy ilyen válságot közös összefogással lehet és kell leküzdeni. A Kamara lényegesnek tartja a kormányzat, a vállalkozó szféra által megfogalmazott elvek betartását:

Fokozatosság elve: a beavatkozások mindig a legkevésbé korlátozó eszköztől haladjanak a szigorúbbak felé, csak a szükséges mértékben és időtartamban.
Elsőként önkéntes, piaci alapú fogyasztáscsökkentés alkalmazandó.
Kötelező korlátozás csak végső eszközként kerüljön bevezetésre.
A szabályok legyenek előre ismertek, időben jelzettek és arányosak.
A korlátozásokkal érintett vállalkozások számára legyen lehetőleg gyors kompenzáció.

A gazdaság három nagy szektorában (Kereskedelem, Ipar, Szoláltatás) a Kormány és vállalkozói szféra által megfogalmazott javaslatokat differenciáltan szükséges alkalmazni.

Kereskedelmi szektor

Nyitvatartási rend rugalmas alakítása: csúcsidőn kívüli működés ösztönzése, szükség esetén rövidített nyitvatartás csak a legnagyobb energiafogyasztó egységeknél,
Klímarendszerek időzítés-alapú használata: nem korlátozás vagy tiltás, hanem a hűtés/fűtés időzítésének a napelemes termeléshez igazítása – nagyobb igénybevétel a nappali, alacsonyabb a 17–22 órás csúcsidőszakban,
Reklám- és díszvilágítás korlátozása: éjszakai időszakban, különösen csúcsidőben, a nem létfontosságú világítás kikapcsolása,
Kirakatvilágítás mérséklése: a túlzott világítás csökkentése, időzített működtetés bevezetése,
Nem létfontosságú berendezések lekapcsolása: mozgólépcsők, dekorációs eszközök, felesleges világítás és egyéb kényelmi fogyasztók korlátozása,
Energiahatékonysági akciók: hőmérséklet-szabályozás, ajtó nyitvatartás megszüntetése, automatikus világításvezérlés.

Szolgáltató szektor

Irodai fogyasztás csökkentése: központi szabály a fűtési és hűtési hőmérsékletre, világítási időzítésre és lift-használat korlátozására.
Ügyfélfogadási rend módosítása: időpontfoglalás, rövidített nyitvatartás vagy csúcsidőn kívüli kiszolgálás.
Energiatakarékos üzemmód kötelező alkalmazása: a belső világítás, klímaberendezések és felesleges gépek visszafogása.
Nem létfontosságú IT-terhelések átcsoportosítása: adatfeldolgozás és nagy energiaigényű digitális folyamatok áthelyezése kevésbé terhelt időszakokra.
Home office ösztönzése: a nem ügyfélkiszolgáló munkakörökben a távoli munkavégzés előnyben részesítése, kivéve ahol hőszivattyú és napelem kombinációval alapvetően a használatban lévő irodák hűtése történik,
Közszolgáltatások példamutatása: állami és önkormányzati intézmények elsőként vezessenek be fogyasztáscsökkentést.

Ipari szektor

Műszakrend átszervezése: a termelés csúcsidőn kívülre helyezése, éjszakai vagy hétvégi termelés ösztönzése.
Megszakítható fogyasztási szerződések kiterjesztése: előre rögzített kompenzációval a hálózat számára lekapcsolható kapacitások biztosítása.
Nem kritikus gyártási folyamatok átmeneti leállítása: a kevésbé sürgős vagy nagy energiaigényű termelési szakaszok ideiglenes szüneteltetése,
Energiaintenzív technológiák célzott kezelése: az alumínium-, acél-, cement-, üveg- és vegyipari üzemek számára külön vészhelyzeti protokoll,
Saját tartalékok és helyi energiatermelés bevonása: aggregátorok, akkumulátoros tárolók, saját erőművi kapacitások alkalmazása,
Újraindítási terv kötelező elkészítése: minden nagyfogyasztó számára legyen előre kidolgozott leállítási és visszaindítási protokoll.

Érezhető, hogy a válságkezelésbe szélesebb körben is be kívánnak kapcsolódni a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, illetve a civil szervezetek. Ez utóbbira példa az ipari szektor tekintetében a Mechwart András Iparfejlesztési Testület, akik felajánlották, hogy segítik a kkv-szektor önkorlátozási intézkedéseinek kidolgozását és megvalósítását, ezáltal védve a vállalkozások és a lakosság biztonságát.

Az összefogás minél hatékonyabb megvalósítása érdekében a Kamara már a hétfői nap folyamán egyeztetést kezdeményez velük és az együttműködni kívánó szervezetekkel.

A Kamara a jelenlegi kormányzati intézkedéseket is figyelembe véve – a teljesség igénye nélkül – a következő, ágazatokon átívelő javaslatokat tartja fontosnak megvalósítani:

Országos energia-vészhelyzeti protokoll bevezetése,
Kritikus ágazati sorrend rögzítése,
Gyors kompenzációs alap létrehozása,
Rugalmas fogyasztás piacának fejlesztése,
Regionális import- és hálózati együttműködés erősítése,
Energia közösségek jogszabályi támogatása a fogyasztás optimalizálása érdekében,
Kötelező adatszolgáltatás a nagyfogyasztók számára vészhelyzetben.
Megfontolni augusztus 8. szombati munkanapnak az áthelyezést egy szeptemberi szombati napra

Az összefoglaló javaslatokat a Kamara elküldte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter részére is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Fogyasztóvédelmi jogi tanácsadást indított a Kamara a vállalkozásoknak

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogyasztóvédelmi jogi tanácsadással segít a kis- és középvállalkozásoknak megelőzni a költséges jogsértéseket és ez hozzájárul ahhoz, hogy a cégek hatékonyan feleljenek meg a gyorsan változó fogyasztóvédelmi előírásoknak.

A fogyasztóvédelem napjainkban már nem csupán jogi kötelezettség, hanem fontos üzleti érdek is. A problémák megelőzése, a megfelelő belső folyamatok kiépítése és a naprakész tudás jelentősen csökkentheti a kockázatokat, és a potenciális bírságok is elkerülhetőek. Ennek érdekében hozta létre a Kamara a Vállalkozásfejlesztési Projekt részeként az Országos Vállalkozói Munkacsoport-hálózat és Kamarai Workshop-projektet (OVK-TÁR) Magyarország Kormányának támogatásával. A kezdeményezés gyakorlati segítséget nyújt a vállalkozásoknak a jogszabályi megfeleléshez. A programban a vállalkozások térítésmentesen vehetnek igénybe fogyasztóvédelmi jogi tanácsadást, valamint ingyenes fogyasztóvédelmi kisokost és panaszkezelési folyamatábrát is rendelkezésükre bocsátanak.

A szolgáltatás az ország számos területi kereskedelmi és iparkamaráján keresztül érhető el. A Budapesti, a Csongrád-Csanádi, a Hajdú-Bihar Vármegyei, a Heves Vármegyei, a Pest Vármegyei és Érdi, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei, a Pécs-Baranyai, a Fejér Vármegyei, valamint a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamaráknál a fogyasztóvédelmi jogi tanácsadás előzetes bejelentkezést és időpont-egyeztetést követően vehető igénybe. Az ügyfélfogadás a kamarák által meghatározott időpontokban történik.

Egy apró hiba, legyen szó hiányos ÁSZF-ről (Általános Szerződési Feltételek), késve megválaszolt fogyasztói panaszról vagy pontatlan webáruházi tájékoztatásról, ma már jelentős fogyasztóvédelmi eljárást vagy bírságot vonhat maga után. A hatósági tapasztalatok szerint a jogsértések nagy része nem szándékos, hanem a hiányos belső folyamatokból, elavult dokumentumokból vagy a jogszabályok nem megfelelő ismeretéből fakad.

Gyakori problémák közé tartozik a panaszok késedelmes kezelése, a panasz és a minőségi kifogás összekeverése, a jótállási és szavatossági szabályok téves alkalmazása, valamint az ártájékoztatás vagy az online elállási jog hibás ismertetése. Az online kereskedők számára már kötelező az elektronikus elállási funkció biztosítása is.

Tanácsadási időpontok:

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara: minden csütörtökön 12:00–16:00

Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara: minden hétfőn és szerdán 9:00–12:00

Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: minden kedden 12:00–16:00 (kizárólag online)

Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: minden csütörtökön 12:00–16:00

Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara: minden pénteken 9:00–13:00

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: a tanácsadás szeptemberben indul.

A Pécs-Baranyai, a Fejér Vármegyei és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamaráknál a szolgáltatás előzetes bejelentkezést és időpont-egyeztetést követően vehető igénybe.

A részletes információkról és a jelentkezés módjáról az érintett területi kereskedelmi és iparkamarák nyújtanak tájékoztatást.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!