Connect with us
Hirdetés

Ipar

Hatalmasat szenved az autóipar a háború miatt

autóipari

Hatalmas nehézségek elé néznek az autógyártók a háború miatt.

Az orosz piacról menekülnének, közben kiesnek fontos beszállítóik, ezért bizonyos alkatrészek hiánya miatt komplett üzemeket állítanak le világszerte, de még csak most kezd igazán fájni, hogy a nélkülözhetetlen nyersanyagok egy részét szintén Ukrajnából, vagy Oroszországból szerezték be.

just in time rendszerű, tehát jelentős helyi alapanyagkészletek felhalmozása nélküli autógyártás kockázatairól akkor hallottunk először, amikor a koronavírus-járvány 2020-ban elérte Európát. Sorban leálltak az üzemek, egyúttal a márkák átütemezték távol-keleti beszállítói megrendeléseiket bizonyos mikroelektronikai alkatrészekre. A főként távol-keleti partnerek azonnal váltottak és gond nélkül helyezték előtérbe a háztartási gépek, illetve a notebookok és mobiltelefonok gyártóit, hiszen ezekre az eszközökre a home office miatt minden korábbinál nagyobb lett az igény.

Később például a BMW bizonyos elektronikai extrákat kénytelen volt kihagyni autóiból, a cseh Skoda pedig bejelentette, hogy a termelés újbóli felfuttatása ellenére akár egy-másfél évet is várni kell az új Octaviákra, mert az autókat nem tudják befejezni a félvezetőhiány miatt. Ez utóbbihoz persze hozzátett az is, hogy minden márka szívesebben készít SUV-ket, mert azokon nagyobb a haszon, ha viszont kevesebb alkatrészből kell gazdálkodni, egyértelműen a környezeti szempontból elhibázott kategóriát részesítik előnyben. A végeredményt látjuk: az új autók ára átlagosan húsz százalékot emelkedett egy év alatt, a használtaké pedig követte.

Mivel iparági elemzők már a háború előtt is azt jósolták, hogy a globális csiphiány 2023-ig elhúzódik, az autómárkák feje fölött egyszerre két hatalmas hullám csap össze, aminek végül az autóvásárlók isszák majd meg a levét. A BMW válságstábot hozott létre a már most is akut helyzet miatt, de a jövő héten felfüggeszti a munkát a németországi Dingolfingben és Münchenben. Leállítják a Mini-gyártást Oxforban, valamint a motorgyártást az ausztriai Steyrben. Az okok közösek: elfogynak az elektromos kábelkötegek a helyi raktárból.

A modern autók összetettebbé válásával egyre fontosabb vezetékhálózatot részben a német Leoni AG kábelgyártótól szerzik be a gyártók. A cég két ukrán üzemében, az Lvivtől délre található Sztrijben, és a nyugat-ukrajnai Kolomija városában összesen hétezer dolgozót foglalkoztat, amúgy százezer munkatársa van világszerte. A hatvanezer fős ukrán autóipari szektornak köszönhetően a megtámadott ország nagyon fontos autóvezeték-gyártóvá vált az utóbbi években, hiszen a Leonin kívül öt további cég szállítja innen a kábelkorbácsokatamelynek teljes hossza akár 5 kilométer lehet autónként.

A BMW Lipcsében és Regensburgban csökkentett műszakban folytatja a munkát, beszállítópartnere pedig jelezte, hogy megpróbálja más gyáregységeivel ellensúlyozni a kiesést, egyúttal kiemelten kezeli az orosz agresszió sújtotta országban dolgozó munkatársai biztonságát. A német VDA autóipari képviselet szerint a német márkák mintegy negyvenkilenc üzemet tartanak fenn Oroszországban és Ukrajnában, vagyis nincs olyan nagy márka köztük, amelyet nem érint a mostani háborús helyzet. Szintén a képviselet nyilatkozta az Automotive News Europe-nak, hogy Németország tavaly 4100 autót exportált Ukrajnába és 35600-at Oroszországba, ahol a német gyártók 170 ezer autót gyártottak, elsősorban a helyi piacra.

A BMW körülbelül tizenkétezer autót szerelt össze tavaly az oroszországi Kalinyingrádban, ahol több mint 20 éve működik együtt orosz partnerével, az Avtotorral. A moszkvai székhelyű AEB iparági szövetség szerint tavaly közel 47 ezer új BMW-t adtak el az 1,6 milliós orosz piacon, ám a bajor márka teljesen beszüntette az értékesítést a háború kezdetét követően. Hasonló lépésre készülhet a Mercedes is, amely 25 ezer autó előállítására képes gyárat működtet Moszkvától északnyugatra, Jeszipovóban, illetve 44 ezer új autót adott el tavaly a helyi piacon. Bejelentették, hogy több más gyártóhoz csatlakozva egymillió eurót adományoznak a háború által érintettek támogatására, a cégcsoporthoz tartozó Daimler Truck pedig már február 28-án közölte, hogy felfüggeszti minden üzleti tevékenységét Oroszországban, egyúttal keresi annak lehetőségét, hogy miként szabadulhat meg a Kamaz teherautógyártóban meglévő 15 százalékos részedésétől. A Jaguar és a Land Rover, illetve a Volvo és a General Motors szintén felfüggesztette autóeladásait, de várhatóan az összes jelentős nemzetközi márka követi őket a sorban.

A Volkswagen-csoportnál is lavina indult, miután múlt héten bejelentették, hogy átmenetileg leállítják a legfontosabb, napi 1200 autó kapacitású villanyautó-gyárat Zwickauban. A korábban a Trabantok szülőhelyeként ismert üzemben olyan modellek készülnek jelenleg, mint az ID3, az ID4, az ID5, illetve az Audi Q4 E-tron és a Cupra Born. A cég közleményében szintén a nyugat-ukrajnai beszállítók kiesésére hivatkozott, ezen belül szintén a kábelköteg-készletek kimerülésére, illetve az utánpótlás akadozására.

A VW március 6-tól lassítja a termelést a wolfsburgi központi üzemében is, majd szünetet tart március 14-től. Itt készül Európa legnépszerűbb új autója, a Golf. A konszern drezdai gyárában hasonló lépések várhatók, és a győri Audiban is készülnek a problémára, jelenleg a tartalékokat élik fel, mert szintén az ukrán partnertől vásárolják a kábelkötegeket, illetve a kész autók üléskárpitjait. A Porsche Macan és Panamera lipcsei gyártását ugyancsak felfüggesztették a jövő hét végéig, alkatrészhiány miatt, írta az Automotive News Europe szerda délután.

Csütörtökön a Volkswagen bejelentette, hogy leállítja a járművek oroszországi gyártását és az Oroszországba irányuló exportot. A további intézkedésig szünetel a gyártás a kalugai és a Nyizsnyij Novgorod-i üzemben, és azonnali hatállyal az exportot is leállítják.

Talán a felsoroltaknál is nagyobb csapás, hogy a gazdasági szankciók hatására a már említett Skoda szintén az alkatrészhiány miatt csökkentette az Enyaq gyártását cseh üzemében, illetve felfüggesztette oroszországi értékesítését azok után, hogy 2021-ben 90 ezer új autót adtak el és helyzetük stabil volt, ahogy Ukrajnában is.

Az Oroszországgal legszorosabb kapcsolatot ápoló európai gyártó egyértelműen a Renault-csoport, amelynek második legfontosabb piaca volt Oroszország. Évi öt milliárd euró bevételt termelt itt a francia cég, ami a teljes bevétele 12 százaléka, szemben a fentebb említett Mercedesszel és BMW-vel, amelyek teljes bevételük két százalékát köszönhették oroszországi eladásaiknak.

A francia vállalatcsoport a többségi tulajdonosa a Ladákat gyártó AutoVAZ-nak is. Bár ez utóbbi két napja jelezte, hogy a háború kezdetét követő átmeneti leállás után minden szerelőszalagon újraindult a termelés, az anyacég most kezdhet igazán aggódni, az orosz Renault-üzem pedig biztosan állni fog legalább március 5-ig. A cég részvényárfolyama kedden tizenegy százalékot zuhant a párizsi tőzsdén, február 16. óta pedig harminchét százalékot veszítettek értékükből a papírok, és tizenhat hónap után először csökkent 7,5 milliárd euró alá a Renault piaci értéke. Kérdésünkre a magyar importőr elmondta, hogy az itthoni eladásokat egyelőre nem érintik közvetlenül az események, mert az orosz Renault szerelőszalagjain elsősorban helyi piacra gyártottak autókat.

Miközben a Ford már 2019-ben jelentősen csökkentette orosz érdekeltségeit, és tavaly csak 22 ezer járművet adtak el, piaci jelenlétük sem eget rengető, addig a dél-koreai Hyundai-csoport és benne a Kia nagyságrendekkel nagyobb veszteségre számít és gyártási nehézségekkel néz szembe mindenhol. A két márka összesen 373 ezer járművet adott el tavaly 2,5 milliárd dollár értékben, illetve további 1,45 milliárdot tett ki alkatrész-értékesítése a teljes gazdasági elszigetelődés küszöbén álló országban. A koreai cégnek 2010-óta van gyára Szentpéterváron, tavaly 230 ezer autót gyártottak itt, a további bővülési terveihez pedig nem rég átvette a General Motors hátrahagyott üzemét is, hogy részben európai, részben észak-amerikai eladásra gyártson Hyundai Tucsonokat, illetve Kia Sportage-eket.

Oroszország levágása a nemzetközi kereskedelem vérkeringéséről nem csak a helyben aktívan tevékenykedő márkákat érinti érzékenyen, de minden más gyártót is, amely nyersanyagokat szerzett be az orosz piacról. Az NBC szerint Oroszország jelenleg a világ nikkelpiacának negyedik legnagyobb szereplője, ez a nyersanyag a villanyautók lítiumion-akkumulátorához szükséges. Ezenfelül a hagyományos autók katalizátorához nélkülözhetetlen palládium negyven százaléka is innen származik. Ugyanakkor az is igaz, emlékeztet az NBC-nek nyilatkozó elemző, hogy az orosz autóipar negyede is szorosan függ a külföldi beszállítóktól, így kereskedelmi korlátozások súlyos fennakadásokat okoznak belföldön, és kérdés, hogy ezt milyen egyéb forrásból képesek kompenzálni. Erre utal a Lada korábbi átmeneti leállása, de a GAZ-csoport gyártásfelfüggesztésről szóló bejelentése is. A cég dízelmotorokat, teherautókat és autóbuszokat is készít, megrendelői közt a hadsereg is szerepel.

A J.D. Power és az LMC Automotive nevű autóipari tanácsadócégek az invázió második napján módosították globális előrejelzéseiket, és jelezték, hogy idén 400 ezerrel kevesebb könnyű gépjárművet, elsősorban személyautót és kisteherautót adnak majd el világszerte. Bár az így várható 85,5 milliós darabszám öt százalékos növekedést jelentene a tavalyi évhez képest, a március újabb fordulatokat hozhat, a vevőknek pedig további áremelkedésekre kell számítaniuk, részben a beszállítói láncok megszakadása, részben a nyersolaj (cikkünk írásakor 110 dollár hordónként) és az alumínium világpiaci árának emelkedése miatt.

Forrás: Telex

Ipar

Új piaci szegmenst hódít meg az idén 40 éves 77 Elektronika

Új termékpárossal bővíti automatizált laboratóriumi portfólióját a 77 Elektronika: az UriSed smart és LabUMat smart rendszerek a vállalat prémium kategóriás vizeletdiagnosztikai technológiáját teszik elérhetővé kisebb és közepes laboratóriumok számára is.

Az új fejlesztés egyszerre kínál költséghatékony és teljesen automatizált megoldást a vizeletkémiai és üledékvizsgálatok területén, miközben megtartja a nagyobb rendszereknél már bizonyított mérési pontosságot és technológiai színvonalat. A bevezetés különösen fontos mérföldkő a 77 Elektronika Kft. számára, amely idén ünnepli alapításának 40. évfordulóját.

Az UriSed smart és LabUMat smart készülékek forgalmazása 2026 áprilisában indult el, az első kereskedelmi szállítások pedig már több európai és ázsiai országban is megtörténtek.

„Az új UriSed smart és LabUMat smart rendszerekkel egy olyan piaci szegmens számára tesszük elérhetővé a világszínvonalú automatizált vizeletdiagnosztikát, ahol korábban ez gazdaságilag sok esetben nem volt reális alternatíva. A célunk az volt, hogy a kisebb mintaszámmal dolgozó laborok is kompromisszumok nélkül férhessenek hozzá a legkorszerűbb mérési technológiához – ez a piaci versenytársak között teljes mértékben egyedülálló”

– hangsúlyozza Zettwitz Sándor, a 77 Elektronika Kft. ügyvezető-tulajdonosa.

A legkorszerűbb technológia, az eddigi legelérhetőbb készülékekben

Az UriSed smart és LabUMat smart egy közepes kapacitású, teljesen automatizált vizelet üledék- és kémiai analizátor készülékpáros, amely a 77 Elektronika prémium laborautomatáinál már bevált technológiát alkalmazza kisebb méretben és kedvezőbb költségszint mellett. A rendszerek teljesen automatikusan végzik a minták előkészítését, mérését és az eredmények továbbítását a kórházi informatikai rendszerek felé, így jelentősen csökkenthető az élőmunka-igény és az emberi hibák lehetősége. Az UriSed smart készülék különlegessége, hogy a mikroszkópos képek kiértékelését mesterséges intelligencián alapuló képfeldolgozó technológia támogatja.

A mintegy másfél éves fejlesztési projektet teljes egészében a 77 Elektronika saját fejlesztői csapata valósította meg, a vállalat meglévő technológiai, gyártási és kutatás-fejlesztési infrastruktúrájára építve. A rendkívül összetett folyamat számos szakterület – többek között a mechanikai tervezés, a hardver- és szoftverfejlesztés, az automatizálás, a laboratóriumi diagnosztika és a gyártástechnológia – szoros együttműködését igényelte. A vállalat az új termékektől jelentős nemzetközi piaci bővülést vár, miközben az OEM változatok bevezetése jelenleg is zajlik, az értékesítésük pedig 2026 második felében indulhat el több globális partneren keresztül.

Négy évtizede a magyar egészségipar csúcsán

Az új termékek bevezetése egy jubileumi évben érkezik: a 77 Elektronikát 1986-ban alapították családi vállalkozásként, 4 fős, ma start-upként nevezhető cégként. Mára pedig több mint 900 főt foglalkoztató, nemzetközileg is meghatározó egészségipari szereplővé vált. A száz százalékban magyar tulajdonú vállalat saját fejlesztésű vércukormérő rendszereket (Dcont®), vizeletvizsgáló automatákat és diagnosztikai megoldásokat fejleszt és gyárt, termékeivel pedig egyetlen célt szeretne megvalósítani: megkönnyíteni a betegek mindennapjait és a lehető leghatékonyabb kezelési utat biztosítani számukra.

A cégcsoport az elmúlt évtizedekben számos stratégiai együttműködést épített ki nemzetközi partnerekkel, többek között a Roche, a Siemens és az olasz Menarini Diagnostics vállalatokkal. Vizeletdiagnosztikai rendszerei Európa mellett például az Egyesült Államokban, Kínában, Brazíliában és a Közel-Keleten is meghatározó piaci jelenléttel rendelkeznek. A folyamatos innováció a vállalat működésének egyik alapja: a 77 Elektronika éves árbevételének 6-8 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, miközben több mint 120 fős magyar fejlesztői gárda dolgozik új technológiákon és diagnosztikai megoldásokon.

A cégcsoport fejlődése az elmúlt években új beruházásokkal is folytatódott. A vállalat Balatonfüreden hozott létre gyártóüzemet, 77ING néven a vizeletanalizátorokhoz szükséges fogyóeszközök előállítására, majd felvásárolta a lemezipari technológiával foglalkozó Metal-Ware Kft.-t. és a német Analyticon AG vállalatot, amely vizelet reagenscsíkokat gyártott a magyar cégnek. A bővülés 2024-ben újabb mérföldkőhöz érkezett, amikor a cégcsoport Sanghaj közelében, Suzhou ipari központjában létrehozta saját gyártóüzemét, ezzel az első magyar gépipari vállalat lett, amely ilyen jellegű ipari fejlesztést valósított meg Kínában. A 40 éves jubileum alkalmából pedig a Fehérvári úti telephelyre költözteti teljes budapesti gyártókapacitását, kívül megőrizve az épület műemléki jellegét, de tovább korszerűsítve a high-tech gépparkot.

Az UriSed smart és LabUMat smart rendszerek bevezetése jól mutatja, hogy a vállalat négy évtized után is a nemzetközi versenyképesség és a magyar fejlesztésű egészségügyi technológiák globális jelenlétének erősítésére építi jövőjét.

„Az elmúlt évtizedben a 77 Elektronika olyan komplex fejlesztési és gyártási hátteret épített fel, amely ma már a teljes folyamatot lefedi a mechanikai, hardveres és szoftveres tervezéstől kezdve egészen a nemzetközi kereskedelmi értékesítésig. Ez teszi lehetővé, hogy gyorsan reagáljunk a piaci igényekre, miközben a fejlesztéseinknél végig kézben tartjuk a minőséget és az innovációt”

– teszi hozzá Zettwitz Gabriella, a 77 Elektronika Kft. társ-ügyvezető-tulajdonosa.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Újgenerációs füstérzékelők érkeznek

Az egyre összetettebb épületüzemeltetési környezetekben, ahol a folyamatos működés és a biztonság egyaránt kritikus fontosságú –például az egészségügyi intézményekben, az adatközpontokban vagy több telephelyes létesítményekben– a hagyományos, időszakos ellenőrzésen alapuló tűzvédelem korlátozottan képes kezelni a kockázatokat. A rendszereknek valós idejű felügyeletet és reakciót, valamint azonnali beavatkozást kell biztosítaniuk, miközben minimalizálják a téves riasztásokat és az üzemzavarokat.

Ebben segítenek a Siemens új füstérzékelői. Az új Sinteso Nova és Cerberus Nova proaktív, intelligens, hálózatba kapcsolt megközelítése egy következő lépésként szolgál az autonóm épületek felé.

Folyamatos önellenőrzés, valós idejű felügyelet, letakarás- és rovarvédelem

A teljes mértékben IoT-alapú, új füstérzékelők a Siemens automatizált, zavarásmentes tesztelési technológiájára épülnek. Ez a megoldás folyamatos, az üzemeltetők által egyedileg beállítható, akár napi rendszerességű önellenőrzést végez, a rendszer működésének megszakítása, illetve az épületben tartózkodók megzavarása nélkül. A leállásokra különösen érzékeny létesítményekben (pl. adatközpontok, kritikus IT- és villamos rendszerek), valamint a folyamatosan használt közintézményekben (pl. kórházak, repülőterek) ez kiemelt előnyt jelent, miközben hasznos lehet a nehezen karbantartható helyszíneken is.

Az új generációs füstérzékelők rendelkeznek letakarás elleni védelemmel, jelezve a szándékos vagy például egy felújítás során véletlenül történő beavatkozásokat. Emellett minden érzékelő rovarhálóval is védett. Ennek elszennyezettségét folyamatosan monitorozzák, szükség esetén pedig jelzést küldenek a felügyeleti rendszeren keresztül.

A füstbejutás-felügyelet (Smoke Entry Supervision – SES) továbbá biztosítja, hogy a kockázatok már korai szakaszban azonosíthatók, és időben be tud avatkozni a biztonsági személyzet, ezzel lehetővé téve a magas szintű rendelkezésre állásást és az üzembiztonságot. Ezt egészíti ki a több hullámhosszú, optikai és kettős hőérzékelést biztosító, ASAplus technológia, ami minimalizálja a téves riasztásokat, csökkentve a szükségtelen kiürítések számát.

Felhőalapú integráció

A valós idejű monitorozás így lehetővé teszi a távdiagnosztikai és prediktív karbantartási funkciók alkalmazását is. Felhőalapú felügyeleti- és kezelőalkalmazások, például a Building X portfólió használatával, az üzemeltetők össze tudják hangolni a tűzjelzést az automatikai-, beléptető- valamint a CCTV rendszerekkel, miközben a különböző épületek információit egy platformon kezelve, azokat összehasonlítva, adatalapú döntéseket hozhatnak. Ezáltal komplex képet kapnak az épületportfólióról, és biztosíthatják az egységes védelmi szintet, még akkor is, ha a telephelyek szétszórtan vagy egymástól távol helyezkednek el.

A hazai piacon már elérhető, új érzékelők kompatibilisek a meglévő tűzjelző központokkal, így lépésenként történhet a rendszer modernizációja, nincs szűkség azonnal minden eszköz cseréjére. A plug-and-play integráció és az automatikus konfigurációátvitel pedig csökkenti a telepítési időt.

A Sinteso Nova és Cerberus Nova érzékelők rendelkeznek a fenntarthatóságot jelző Siemens EcoTech minősítéssel, és a Siemens Xcelerator nyílt digitális platform részét képezik.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Stratégiai együttműködésekkel és már élesben bizonyított megoldásokkal hozza el az ipar új korszakát a Schneider Electric

Az összefogás kulcsfontosságú az ipar versenyképességét biztosító átalakulás szempontjából, ezt felismerve a Schneider Electric az április végén rendezett Hannover Messe kiállításon több, a saját területén meghatározónak számító partnerével mutatta be együttműködésük eredményeit. Az esemény kiváló alkalom volt arra is, hogy a szélesebb közönség is megismerhesse a már valós üzleti körülmények között is bizonyított megoldásokat, amelyek az ipar jövőjét formálhatják.   

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata több stratégiai együttműködésének eredményét is bemutatta a Hannover Messe-n. A vállalat és a Dell Technologies azt mutatták meg, hogy az együttműködésük hogyan gyorsíthatja fel az ipari mesterséges intelligencia (MI) bevezetését biztonságos, skálázható infrastruktúra segítségével. Az átfogó koncepció a ProLeiT által működtetett, a digitális és MI-alapú működés alapját képező, rugalmas helyi OT-rendszerektől az Aveva és az NVIDIA Omniverse által lehetővé tett, MI-kompatibilis digitális ikertervezésig terjed. A gyorsan telepíthető, előre gyártott moduláris adatközpontokkal és a Dell Technologies megoldásain alapuló, bevált architektúrákkal kiegészítve ez az együttműködés jövőbiztos alapot nyújt minden olyan iparág számára, amely gyorsan akar átállni a mesterséges intelligencia használatára.

A Schneider Electric és a HPE együttműködése arra mutat jó példát, hogy az adatközpontok hogyan válhatnak skálázható, rugalmas automatizálási platformokká. A két cég ötvözi a virtualizált vezérlést és a szabványos szervereken valós automatizálási feladatokat futtató Open SDA-t. Ez a konstrukció skálázható, redundáns, szoftveralapú automatizálást biztosít a következő generációs adatközpontok számára.

Az AWS standján a Schneider Electric bemutatta, hogyan terjeszthető ki a nyílt, szoftveralapú automatizálás az edge-től a felhőig az AWS-en futó EcoStruxure Automation Expert és soft dPAC segítségével. Az architektúra az Amazon EC2-t használja a felhőalapú virtualizált vezérléshez, valamint az AWS Outposts és az AWS IoT Greengrass szolgáltatásokat az edge-környezetekben, lehetővé téve a soft dPAC telepítését az edge-től a felhőig. A bemutató az OT-modernizáció egyik leggyakoribb akadályára – az automatizálási rendszerek elosztott és heterogén környezetekben történő telepítésének és üzemeltetésének komplexitása – nyújtott egy működő megoldást, rámutatva, hogy a gyártótól független vezérlés, a mesterséges intelligenciával támogatott tervezés és az egységes automatizálási folyamatok hogyan csökkenthetik a késleltetést, egyszerűsíthetik az architektúrát és támogathatják a biztonságos, skálázható működést.

A Schneider Electric és a Microsoft stratégiai együttműködése olyan megoldásokat kínál a termelő vállalatok számára, amelyek lehetővé teszik a mérnöki folyamatok felgyorsítását, a működésük korszerűsítését, valamint a rugalmasságuk és az ellenállóképességük növelését. Az együttműködés ipari tevékenységet támogató alapját a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú automatizálási platformja, az EcoStruxure Automation Expert biztosítja, amely a telephelyeken, edge- és hibrid környezetekben egyaránt alkalmazható. Ezt az alapot egészítik ki a Microsoft Azure felhő- és mesterségesintelligencia-szolgáltatásai (MI), amelyek összehangolják, elemzik és optimalizálják az ipari folyamatokat. A koncepció eredménye pedig az MI-ügynökökkel támogatott gyártáson, a nyílt automatizáláson és a teljes körű fenntarthatóságon alapuló egységes megközelítés.

A Schneider Electric és a Deloitte a Hannover Messe kiállításon jelentette be együttműködését, amelynek célja, hogy segítse az ügyfeleiket – a termelőcégektől és egyéb ipari szereplőktől kezdve az adatközpont üzemeltetőkig és infrastruktúra-szolgáltatókig – a teljes üzleti tevékenységükre vonatkozóan a folyamataik modernizálásában és új lehetőségek kiaknázásában. A Schneider Electric és a Deloitte együttműködése révén kínált megoldásokkal az ügyfelek integrálhatják a mesterséges intelligenciát a fejlett analitikával, jelentősen lerövidítve így az időt, amíg a beruházásaikból jövedelemtermelő tevékenységek lesznek, javítva ezáltal az üzleti hatékonyságot. Megnyílik a lehetőség arra is, hogy a hatékonyságot és rugalmasságot javító, alkalmazkodóképes és jövőálló működési modellt vezessenek be a cégek.

A Schneider Electric partneri ökoszisztémája a 2026-os hannoveri vásáron tovább bővült olyan piaci szereplőkkel, mint a Red Hat, a Margo, a MaxGrip, az Intel, az UniversalAutomation.org és az Orgalim.

A gyakorlatban bizonyított megoldások

A Schneider Electric a Hannover Messe kiállításon több, az ügyfeleknél már éles körülmények között bizonyított megoldást is bemutatott. Ezek közé tartozik a Royal Avebe Foxhol-i üzemében megvalósított elektrifikációs fejlesztés. A projekt célja az volt, hogy a telephelyen a meglévő hálózati csatlakozások mellett és a közcélú villamosenergia-hálózat megerősítése nélkül telepítsenek ipari elektromos kazánt – leállva ezzel a fosszilis tüzelőanyaggal történő fűtéssel –, valamint váljanak aktív prosumerré. Ennek érdekében egységes energia- és folyamatirányítási architektúrát alakítottak ki.

A H2E Power, a következő generációs zöld hidrogénrendszerek úttörője nyílt, szoftveralapú automatizálási és energetikai technológiát alkalmaz annak érdekében, hogy a magas hőmérsékletű szilárd oxid elektrolizáló berendezéseket önoptimalizáló eszközökké alakítsa, csökkentve ezzel a kopást, meghosszabbítva a rendszer élettartamát és mérsékelve a zöld hidrogén előállításának költségeit. A rendszer már több mint 6000 órányi stabil működést tudhat maga mögött, és bizonyította a just-in-time prediktív karbantartás hatékonyságát, valamint azt, hogy használatával akár 10 százalékkal is csökkenthető az áramfogyasztás.

A SUEZ a Schneider Electric-kel együttműködve integrált elektrifikációs, automatizálási és digitális megoldások révén modernizálja a víz- és hulladékgazdálkodási infrastruktúrát, javítva az energiahatékonyságot, az üzemeltetési rugalmasságot és a fenntarthatóságot.

Az Evonik a Schneider Electric-kel együttműködve fejlett automatizálási és digitális technológiákat fejleszt, hogy a vegyiparban és az ipari alapanyagok előállításában javítsa a folyamatok hatékonyságát és támogassa a körforgásos gazdaság megvalósítását.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss