Ipar
Universal Robots – A jövő szinonimája: automatizáció
A vállalatok manapság sok esetben nehezen találnak szakképzett munkaerőt a különböző pozíciókba.
Ennek több oka is van: a népesség elöregszik, és nincs, aki jelentkezzen azokra a pozíciókra, amelyeket korábban könnyebb volt betölteni. Ha ezt a tényt összekapcsoljuk a járvány okozta negatív hatással, akkor egyértelmű, hogy világszerte sok vállalat miért kerül nehéz helyzetbe a munkavállalók megtalálása terén.
Az automatizálási megoldások – beleértve a robotokat, CNC-rendszereket és különféle más rendszereket – az 1960-as évek első fele óta terjednek az ipari termelésben. Az utóbbi években az értékesítésük hatalmas növekedése elsősorban a vállalatok termelékenységére és hatékonyságuk maximalizálására irányuló törekvéseinek köszönhető. Különösen a robotika ért el óriási előrelépést az elmúlt évtizedben, nem utolsósorban azért, mert elérhetősége jelentősen javult.
A kollaboratív robotok a rugalmasságot és a pontosságot ötvözik, az eddig még nem automatizálható folyamatokban is. Egyik legfőbb előnyük, hogy képesek 24 órán át működni, ez pedig lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a termelési kapacitásukat maximálisan kihasználják.
Az automatizálási megoldások számos iparágban segítenek megváltoztatni az általunk ismert munkahelyeket. A robotika és az automatizálási technológiák alkalmazása fokozatosan hozzájárul ahhoz, hogy a munkahelyek hatékonyabbá és produktívabbá válhassanak. A robotok nem veszik el a munkát az emberektől, sokkal inkább megnyitják az utat a biztonságosabb és rendezettebb álláshelyek létrehozása előtt. Emellett nem elhanyagolható tényező az sem, hogy az automatizálás nagymértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, hiszen növeli a termelékenységet, miközben megoldást kínál a munkaerőhiányra.
A Universal Robots már régóta elkötelezett a munkavállalók képzése és átképzése mellett. A Universal Robots Academy egy egyedülálló platform, ahol ingyenes online interaktív tanfolyamokon keresztül a jelentkezők lépésről lépésre megtanulják az együttműködő robotok programozását. Egy átlagember esetében mindössze körülbelül másfél órát vesz igénybe egy alapszintű Universal Robots robot programozása.
Az automatizáció és a robotika fejlődése, terjedése fokozatosan átalakítja a munkaerőpiaci igényeket és lehetőségeket. Mielőtt kétségbeesnénk, hogy a robotok elveszik majd a munkánkat, fontos megjegyezni, hogy az újítások egészen máshogy érintik a különböző foglalkozásokat – míg bizonyos munkakörök a robotizáció hatására akár el is tűnhetnek, addig más foglalkozásokban nemhogy csökkenhet, hanem drasztikusan megnövekedhet a humán munkaerő iránti igény. A kereslet növekedését jósolják a hozzáértők például a technológiai ismereteket igénylő munkakörökben: ezekben a foglalkozásokban egyes előrejelzések szerint, akár 55%-kal is nőhet a munka mennyisége. Általánosságban elmondható, hogy a legkevésbé automatizálható foglalkozásoknak a felsőfokú végzettséget igénylő szakmák tekinthetőek.
A robotikus folyamatautomatizálási megoldások számos előnnyel járnak, mint például költségcsökkentés, rövidebb ciklusidő és nagyobb termelési kapacitás, rugalmasság és skálázhatóság, nagyobb precizitás, biztonságosabb munkavégzés, jobb hangulat a dolgozók körében, pontosabb és nagyobb mennyiségű adatrögzítés.
Az emberekben gyakran megfogalmazódik olyan negatív vélemény, miszerint a robotok és az ipari automatizálás elveszi a munkát az emberektől, különösen azoktól, akik nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal és képzettséggel. Ennek azonban sok esetben éppen az ellenkezője igaz. Számos feldolgozóiparban működő vállalat tapasztalatai azt mutatják, hogy a robotikába és az ipari automatizálásba való beruházás növelheti a munkavállalók számára elérhető munkahelyek számát. Az automatizálási megoldásokba beruházó vállalatok több üres munkahelyet teremtenek, mivel a termelés hatékonyságának jelentős növekedésével egyidejűleg az egész vállalat termelékenysége is nő.
A jelenlegi munkahelyek esetleges elvesztése kapcsán felmerülő bizonytalanság miatt nem szabad, hogy az országok, vállalatok lemondjanak az új technológiák által teremtett lehetőségéről. Ezek a technológiák idővel minden országot el fognak érni, ezért jobb a változások elébe menni, és ezáltal a globális verseny élvonalába tartozni.
Ipar
A Bajnokok csapatában a Schneider Electric
Második alkalommal került be a „Bajnokok”, vagyis a legjobban teljesítő vállalatok közé a Schneider Electric a Canalys „Global Sustainable Ecosystems Leadership Matrix” elemzésében.
A társaság ezzel olyan cégekkel került egy klubba, mint a Lenovo, a HP és a Dell.
A Canalys azokat a gyártókat sorolja a Bajnokok közé, „amelyek a leginkább összpontosítanak az értékesítési partnerek fenntarthatósági törekvéseinek támogatására”. A mátrix kulcsfontosságú értékelési szempontjai közé tartozik az iránymutató magatartás a fenntarthatóság területén, a vállalati fenntarthatósági stratégiák minősége, az adatok átláthatósága, a fejlődés és az átalakulás, valamint az értékesítési partnerek véleménye. Az idei „Global Sustainable Ecosystems Leadership Matrix” a Schneider Electricet, a Lenovo-t, a HP-t és a Dellt sorolta a „Bajnokok” közé.
A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a „Bajnok” elismerést a fenntarthatósági erőfeszítésekben játszott vezető szerepével, a partnerorientált fenntarthatósági megoldások széles portfóliójával, a körforgásos gazdaság előmozdításával és a partnerek oktatására irányuló kezdeményezéseivel érdemelte ki. A Canalys értékelésében kiemelte a társaság nagyhatású munkáját, amellyel a partnereit segíti fenntarthatósági céljaik kezelésében egy olyan időszakban, amikor a mesterséges intelligencia gyors térhódításának és az adatközpontok bővülésének lehetünk tanúi.
„Az, hogy egyike vagyunk annak a mindössze 4 vállalatnak, amely „Bajnokok” címet nyert mutatja, hogy milyen nehéz ennek a fontos küldetésnek az élvonalában lenni, és megerősíti elkötelezettségünket a fenntarthatóság és a hatékonyság terén való iránymutató szerepvállalásunk mellett. Bár büszkék vagyunk erre az eredményre, a fenntarthatóbb jövő felé vezető út sosem ér véget. Folytatjuk a finomhangolást és újragondolást mind az ipar jövője, mind a partnereink dekarbonizációs céljainak támogatása kapcsán”
– mondta el Paul Tyrer, a Schneider Electric „Data Center Business” üzletágának globális IT-csatornákért felelős alelnöke.
A Canalys idén másodszor teszi közzé a „Global Sustainable Ecosystems Leadership Matrix” elemzését. Az első, 2023-ban kiadott értékelésben szintén „Bajnokként” ismerték el a Schneider Electricet. A vállalat az elmúlt években olyan fejlesztésekkel és kezdeményezésekkel segítette az értékesítési partnerek munkáját, mint a Zeigo Activate SaaS (szoftver mint szolgáltatás) megoldás, a mySchneider IT partnerprogram, a partnereknek szóló fenntarthatósági képzés és a fenntarthatóságot felvállaló partnereket és beszállítókat elismerő Sustainability Impact Awards. A cég emellett bevezette a maga nemében elsőnek számító, az adatközpontok teljes szénlábnyomának – beleértve a Scope 1, 2 és 3 kibocsátásokat is – pontos becslésére használható Lifecycle CO2e TradeOff nevű eszközt is.
„A Schneider Electric ismét bebizonyította elkötelezettségét partnerei támogatása iránt fenntarthatósági stratégiáik kidolgozásában, és abban, hogy ügyfeleiknek segíthessenek előrehaladást elérni saját fenntarthatósági célkitűzéseik megvalósításában. Egy gyártó pozícióját a Canalys „Sustainable Ecosystems Leadership Matrix”-ban az értékesítési partnerek visszajelzései, a fenntarthatóság terén elért iparági vezető szerep és a Canalys elemzőinek értékelései határozzák meg. A „Bajnokok” a legmagasabb szintű kiválóságról tettek tanúbizonyságot az értékesítési ökoszisztémájuk fenntarthatóbb jövő felé történő elindításában, miközben egyidejűleg saját vállalati fenntarthatósági stratégiáik megvalósításában is előreléptek”
– mutatott rá Elsa Nightingale, a jelenleg az Omdia részeként működő Canalys vezető ESG-elemzője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Már az adatközpontok energetikai kihívásaira is megoldást kínál a magyar HeatVentors fejlesztése
A digitális gazdaság gerincévé váló adatközpontok számára kínálja intelligens hőakkumulátor megoldását az InnoEnergy portfoliójába tartozó HeatVentors.
A világszerte terjeszkedő energetikai magyar scale-up saját találmányon alapuló fejlesztése alternatívát kínál az adatközpontok egyre fokozódó energiaigényeinek kielégítésére. Megoldásuk -30 és +120 Celsius fok közötti tartományban képes a hosszú távú energiatárolásra és ezzel éves szinten akár 25%-ot meghaladó energiamegtakarításra is.
A mesterséges intelligencia (MI) gyors térhódítása alapjaiban változtatja meg a globális gazdaságot, a vállalkozások működését, illetve az emberek mindennapjait, ami maga után vonja, hogy rengeteg adat feldolgozására, elemzésére van szükség. Ezek a folyamatok pedig folyamatos energiaellátás nélkül megoldhatatlanok lennének. Az adatközpontok energiaszükséglete már most a globális fogyasztás 4-5 százalékát teszik ki. A számuk növekedésével pedig pár év alatt ez az arány akár 30 százalékra is felemelkedhet.
A megújuló technológiákba való befektetések ösztönzése mellett a jobb energiahatékonyság megteremtése jelentheti az energiaellátás folyamatos garanciáját az adatközpontoknál, amelyek folyamatos hűtést igényelnek. Ezen a ponton jön képbe a HeatVentors intelligens hőakkumulátor megoldása, ami az új beruházások esetében csökkenti az energiatermelő eszközök és infrastruktúra kiépítésének költségeit, meglévő rendszerekben mérsékeli az energiafelhasználást, illetve növeli a hűtési-fűtési rendszerek élettartamát.
A magyar scale-up 10 éves kutatásának eredményeképpen létrejött találmány titka a növényi olaj alapú, nem mérgező, veszélytelen és több mint 10 000 ciklus élettartamú, napi használat mellett is több mint 25 évig működtethető fázisváltó anyagokban, az anyagokat tökéletesen megfagyasztó és felolvasztó hőcserélőben, valamint a folyamatokat irányító saját fejlesztésű logikában rejlik. Ezek segítségével a hőakkumulátoruk -30 és +120 Celsius fok közti energiatárolásra képes hosszú időn át.
„Az általunk kifejlesztett technológia kiszámíthatóvá és hatékonnyá teszi az energiaellátást az energia adott hőmérsékleten való tárolásával. Napi 1-2% energiaveszteség mellett átlagosan 25%-os energiamegtakarítás érhető el vele évente. Az adatközpontok üzemeltetői számára külön előny, hogy a hűtési rendszer meghibásodása esetén is tudják a megfelelő hőmérséklet biztosítani a tárolók megőrizve a működés biztonságát. A fenti előnyök révén a hőakkumulátor beruházás költsége rövid idő belül, akár 3–5 év alatt megtérül.”
– mondta Kakas József, a HeatVentors ügyvezető igazgatója.
A szakember hozzátette, hogy jelenleg a világon már 60 tárolójuk működik többek közt Ománban, Lisszabonban, Lyonban, de Magyarországon a Sopron Hotel és az E.ON Energiatermelő Kft. is elégedett ügyfelük. Mindez az eredményeiken is meglátszik. Az elmúlt két év alatt háromszorosára növelték az árbevételüket és a fejlesztésükkel tavaly bekerültek az ország legjobb zöld projektjei közé, aminek köszönhetően a HeatVentors elnyerte a 2024-es Portfolio Green Award-ot is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Az AI hardver- és energiaigénye nem ismer határokat
A mesterséges intelligencia forradalma komoly változásokat indított el az informatikai fejlesztésekben.
Korábban a szoftverek álltak az innováció középpontjában, de az AI térhódításával a hangsúly egyre inkább az egyre kritikusabb erőforrásnak számító hardverek felé tolódik.
A chipek világában gyakran hivatkoznak a Moore-törvényre. Gordon Moore mérnök, az Intel egyik alapítója 1965-ben közzétett cikkében azt prognosztizálta, hogy az integrált áramkörökben található tranzisztorok száma a számítási teljesítmény exponenciális növekedésével kétévente megduplázódik.
A Deloitte előrejelzése szerint ahogy egyre jobban közelítünk a törvény fizikai korlátjaihoz, úgy kerülnek előtérbe új megoldások, például a specializált hardverek. Jó példa erre az NVIDIA, amelynek személyre szabott chipjei nélkülözhetetlenné váltak a mesterséges intelligencia által megkövetelt számítási teljesítmény biztosításában. A hagyományosan kompetitív technológiai környezetben az AI-ban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázására törekvő vállalatoknak egyre fontosabb, hogy a megfelelő hardverekkel rendelkezzenek.
Fejlődési irányok
A mesterséges intelligencia fejlődése növeli az igényt a kiemelkedő számítási teljesítményre és az energiahatékonyságra. A grafikus feldolgozó egységektől (graphics processing unit – GPU), amelyek elengedhetetlenek az AI-t támogató nagy nyelvi modellek (large language model – LLM) kezeléséhez, a számítógépekben található neurális feldolgozó egységekig (neural processing unit – NPU), amelyek az agy neurális hálózatát másolják, a chipek meghatározó szerepet játszanak a mesterséges intelligencia jövőbeli alkalmazásában. A Deloitte becslése szerint a 2024-es teljes AI-chip-értékesítés az 576 milliárd dolláros globális mikrochip piac 11 százalékát tette ki. Az előrejelzések szerint a mai, nagyjából 50 milliárd dollárról 2027-re az AI-chip-piac értéke 400 milliárd dollárra nő, bár az óvatosabb előrejelzések 110 milliárd dollárra teszik ezt az összeget.
A specializált hardverek a Deloitte szerint három területen játszhatnak fontos szerepet a mesterséges intelligencia előretörésével:
- az AI-ra épülő eszközök és az Internet of Things (a dolgok internete)
- az adatközpontok
- a fejlődő fizikai robotika
Az ilyen hardverek vásárlásához vagy bérléséhez a vállalkozásoknak a költségek, a felhasználási időkeretek és a versenyhelyzet felmérésével szükséges újragondolniuk, vagy akár át is alakítaniuk hardverstratégiájukat.
Az AI soha nem látott mértékű erőforrásokat igényel az adatközpontoktól – piaci becslések szerint a nagy chatbotok naponta annyi energiát használnak fel, mint 180 ezer amerikai háztartás. Ezért az eszközbeszerzésnél a mesterséges intelligencia által megkövetelt számítási teljesítmény biztosítása mellett az egyre fontosabbá váló fenntarthatósági szempontokra is figyelni kell. A vállalatoknak a beruházások elindításához fel kell mérniük a megújuló erőforrások, a fenntartható alkalmazások, a hardverek fejlesztésének irányait.
„A mesterséges intelligencia teljesen beépül a mindennapjainkba. Ezáltal a vállalatok sikere is egyre inkább a specializált hardverek stratégiai jelentőségű telepítésén és folyamatos fejlesztésén múlik. Azok a cégek, amelyek felismerik és kihasználják a speciális hardverek értékeit, közelebb jutnak ahhoz, hogy teljeskörűen kihasználják az AI-ban rejlő potenciált. A megfelelő stratégiai döntés nemcsak a versenyelőnyüket növeli, hanem a fenntarthatóbb és a sokrétűbb, szorosabb kapcsolatokra épülő jövő felé is megnyitja az utat”
– foglalta össze a területen várható változások lényegét Andrei Paraschiv, a Deloitte Románia tanácsadó partnere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök1 hét ago
A SPAR új JBL hűségpromóciójával ismét veled mozdul a zene
-
Okoseszközök1 hét ago
Professzionális portrék és lehengerlő teljesítmény Megérkezett a vivo V50 széria
-
Ipar2 hét ago
Kiberbiztonsági ellenőrzés CNC gépekhez
-
Mozgásban2 hét ago
Forradalmi autómosási módszerek a jövő jegyében
-
Egészség2 hét ago
Még nem késő: itt az idő felkészülni a Balaton-átúszásra!
-
Gazdaság5 nap ago
Ismét drasztikusan csökkent az elektromos autók átlagára, és egyre többen keresik őket
-
Okoseszközök4 nap ago
Immerzív gaming élmény az Evnia 34M2C5501A modellel
-
Ipar6 nap ago
Csökkentené a használt villanyautók akkumulátorkockázatait a DEKRA