Ipar
5 dolog, amire még idén érdemes odafigyelni az építőiparban
Kevés olyan területe van az üzleti életnek, amelyben akkora változásokat hozott volna a világjárvány, mint éppen az építőipar.
Megváltoztak és folyamatosan változnak is azok az igényeink, amelyeknek egy-egy épületnek meg kell felelnie. Ma már nem feltétlenül különül el egymástól a munkavégzés és a magánélet színtere, a vásárlási szokásaink pedig egyre inkább áthelyeződnek az online térbe. Ezek a folyamatok még évekig eltarthatnak, mire a változás teljes mértékben bekövetkezik. Ugyanakkor ezek az átalakulások fordulópontot jelentenek az építőipari ágazat számára, egyúttal lehetőséget biztosítanak arra, hogy elinduljunk a jövőnek megfelelő épített környezet megteremtése felé.
Íme öt kulcsfontosságú tényező az építőiparban, amire még 2022-ben érdemes odafigyelni:
- A régi épületek új életre kelnek
A pandémia óriási hatással volt az építőipari ágazatra: a közegészségügyi intézkedések miatt az otthonok irodákká váltak, miközben az irodaházak üresen maradtak. Bár e hatások némelyike talán megszűnt, az épületek használata és kihasználtsága végérvényesen megváltozott: a távmunka és a hibrid munkavégzés elterjedése miatt az irodaházak kihasználtsága soha nem tér majd vissza a járvány előtti szintre, a klasszikus kiskereskedelem pedig soha nem fogja teljesen visszanyerni az e-kereskedelemmel szemben elszenvedett térvesztését. Ugyanakkor újabb igények jelentkeznek a lakóingatlanokkal kapcsolatban hiszen egyre több időt töltünk otthonainkban, amelyeknek egyre több funkciót kell betöltenie. Mindezen igények éppen egy olyan időszakban jelentkeznek, amikor lakáshiánnyal küzdünk. Nem áll rendelkezésre elegendő építőanyag, munkaerő és terület, így az új fejlesztések jelenleg nem képesek arra, hogy áthidalják a lakások iránti kereslet és a meglévő lakásállomány között tátongó szakadékot.
„Jelenleg olyan helyzettel állunk szemben, amelyben bizonyos típusú ingatlanok, például az irodaházak terén túlkínálat mutatkozik, eközben egyre nagyobb szükség lenne lakóházakra és logisztikai feladatokat ellátó épületekre. Mindezen tényezők azt eredményezik, hogy a meglévő épületeket kell átalakítani és a megváltozott igényekhez igazítani. Ez hatalmas kihívás, de egyben lehetőség is az építőipari vállalkozások számára”
– mondta Szontág Balázs, az Eaton Magyarország marketing menedzsere
- Újra kell gondolni az épületek funkcióit, az újragondolás legfőbb szempontja az energiagazdálkodás kell legyen
Az elmúlt két évben az épületek használata jelentősen megváltozott, azonban ezek a folyamatok nem ekkor kezdődtek. Az ingatlanhasználat különben is változás előtt állt – például az online kereskedelem térhódítása miatt –, de fontos tényező a nagyobb energiahatékonyságot célzó szabályozási és társadalmi nyomás is. A klímaváltozás miatt sürgős lépésekre van szükség az energiahatékonyság elérése érdekében, azaz az épületeket energiatakarékosabbá és környezetbaráttá kell tenni, adott esetben módosítani. az adott épület teljes energiagazdálkodási rendszerét. Az elektromos hajtású járművek fokozatosan felváltják a belső égésű motorral szerelt járműveket, míg az elektromos főzés és fűtés jelentős hatékonyságnövekedést tesz lehetővé, ugyanakkor növeli az elektromos áram iránti igényeket. Az élet számos területén megtörténik az átállás a villamosenergiára, ez azonban még tovább növeli a keresletet. A megújuló energiaforrások egyre meggyőzőbb gazdasági érvei miatt általánossá válik a napelemek telepítése a háztetőkre. Így az épületek használói egyre összetettebb szerepet töltenek be: egyszerre lesznek a villamosenergia szempontjából fogyasztók és termelők. Ezt írja le az angol „prosumer” kifejezés, amely a producer (termelő) és a consumer (fogyasztó) szavak összeolvadásából keletkezett, és az épülettulajdonsok új energiafelhasználását hivatott jellemezni Az épületek és az energiainfrastruktúra közötti kölcsönhatás már régóta téma, de az épületek változó igényeknek megfelelő fejlesztése és átalakítása kapcsán ez a szempont az eddigieknél is fontosabb lesz. Várható, hogy a jövőben az iparág alapvető folyamatai, például a szerződésekre vonatkozó pályázatok és az építési szabványok egyre inkább az energiagazdálkodás kérdéseire összpontosítanak majd.
- A digitalizáció alapvető tényezővé válik
Ha azt akarjuk, hogy az épületek és az elektromos infrastruktúra közötti kölcsönhatásban végbemenő jelentős változások életképesek legyenek, nem támaszkodhatunk a hagyományos technológiákra és szemléletekre. Az intelligens technológiák, köztük az okosmérők elengedhetetlenné válnak ahhoz, hogy az épületek képesek legyenek visszatáplálni az energiát a hálózatba, és adatokat és információt bocsássanak a hálózatüzemeltetők rendelkezésére az energiagazdálkodásukról.
A nemrégiben elindított „Buildings as a Grid” (épületek, mint hálózat) megközelítés a digitális technológia segítségével teszi még sokoldalúbbá és rugalmasabbá az egyes épületek energiagazdálkodását. A koncepció keretében biztosított helyszíni és távfelügyeleti lehetőségek részletesebb, valós idejű betekintést engednek abba, hogy hogyan és hol használják fel az energiát. Ez segít az épület tulajdonosának az energia hatékonyabb és általában költséghatékonyabb kezelésében, valamint a hálózat kiegyensúlyozásában. Az épületek intelligensebb energiarendszerei képesek reagálni a hálózati körülményekre, például azzal, hogy lehetővé válik az elektromos járművek alacsonyabb energiaigényű időszakokban történő töltése. A teljes energiarendszer további átalakításával a digitális rendszerek az energiatermelés és -felhasználás valamennyi szakaszában biztosítják majd a szükséges rugalmasságot és alkalmazkodóképességet.
„Mindez egy újfajta kapcsolatot eredményez az épületek és az infrastruktúra között, amely intelligensebb, érzékenyebb és kétirányú energiaáramlásra épül. Már elindultak olyan projektek, amelyek bemutatják a koncepció értékét. Az intelligensebb energiagazdálkodást egyre szélesebb körben fogják úgy elismerni, mint az éghajlati válságra adott válasz alapvető része”
– tette hozzá Szontág Balázs.
- Új értelmet nyer az épületbiztonság is
Az épületek biztonsága központi kérdés volt az elmúlt két évben, ahogy a közegészségügyi hatóságok megpróbálták megérteni a vírusfertőzés terjedésének a dinamikáját és az egyes tevékenységek, például a fokozott szellőztetés hatását az épületirányítási rendszerek működésére. Nyilvánvaló, hogy szükséges egyensúlyt teremteni az emberek biztonsága és a napi tevékenységek folytatása között. Bár ezek a kérdések a jövőben is befolyásolni fogják az épületek fejlesztését, nem ezek lesznek egyedül a legfontosabbak az építőipari ágazat számára. Az épületek használatának megváltozása alapvető hatással lesz a kockázatértékelés módjára. Egy lakóépületnek egészen más biztonsági követelményeknek szükséges megfelelnie, mint egy irodai környezetnek, és ezeket a kockázati tényezőket a fűtés és a közlekedés villamosításával járó megnövekedett villamosenergiaigény is befolyásolja majd. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb szükség mutatkozik az épületek kiberbiztonsági kockázati profiljának azonosítására, mivel az intelligens rendszerek mindenütt ott lesznek az épületüzemeltetési rendszerekben – kezdve a villamos energiaelosztási rendszerrel, folytatva a gépészettel és HVAC-rendszerrel (fűtés, szellőzés és légkondicionálás). Ezeket egy összetett és összefüggő rendszer részének kell tekinteni, nem pedig különálló, elszigetelten kezelhető egységeknek. Ezért valószínűsíthető, hogy az elkövetkező években új alapértelmezések és szabványok születnek az épületek biztonságára vonatkozóan.
- Elmélyülnek az építőipar és más ágazatok közötti kapcsolatok
Az árnyalt és változó szabályozási környezet, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása, a változó igények kielégítésére irányuló általános nyomás, a világgazdaságot a járvány nyomán sújtó pénzügyi és ellátási problémák miatt az építőipari ágazatban bekövetkező változások az érdekelt felek szélesebb körének bevonását teszik szükségessé.
Norvégia hosszú ideig vezető szerepet töltött be az elektromos járművek elterjedésében. A közelmúltban azonban jelentősen visszaesett az elektromos járművek értékesítése, mert a töltőinfrastruktúra nem tudott lépést tartani a hálózatról tölthető járművek térhódításával. A norvég tapasztalatok jól mutatják az ágazatok összekapcsolásának szükségességét. A széles látókörű szemlélet létfontosságú, amikor az energiaátalakításról beszélünk. Az építőipar esetében ez több kommunikációt jelent majd az energiahálózat-üzemeltetőkkel, és több együttműködést a digitalizációhoz szükséges termékek beszállítóival. Emellett az építőipari ágazat várhatóan több kapcsolatot keres majd a jogalkotókkal és a szabályozókkal is annak érdekében, hogy az épített környezet számára megfelelő szabályozási kereteket vezessenek be.
„Az építőiparban a megfelelő ágazati összekapcsolás hamarosan elősegíti és felgyorsítja a szén-dioxid-mentesítést egy rugalmasabb hálózat, a decentralizált termelés és az intelligens, a kínálathoz igazodó energiafelhasználás révén. Ez kulcsfontosságú az energiaellátás átalakítása szempontjából. Az épületek használatában bekövetkező változás lehetőséget teremt az építőipari ágazat számára, hogy részese legyen ennek a folyamatnak. Még idén arra kell összpontosítanunk, hogy levonjuk a múlt tanulságait és gondosan megtervezzük a valódi változások felé vezető utat az építőipar következő évtizedeiben”
– összegezte Szontág Balázs.
Ipar
Átalakuló technológiai felsővezetés: a GenAI és az együttműködés a siker új kulcsa
Ahogy a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása felgyorsul, a technológiai felsővezetés (tech C-suite) új készségekre tesz szert, növeli befolyását és egységes megközelítést alkalmaz az üzleti transzformáció során.
A Deloitte friss felmérése, a „Deloitte Tech Exec Survey”, rávilágít, hogy a technológiai vezetők szerepe átalakul, miközben a generatív AI (GenAI) és a funkciók közötti szoros együttműködés kulcsfontosságúvá válik a sikeres üzleti átalakulásokhoz.
A technológiai felsővezetés folyamatosan fejlődik és a prioritások átalakulnak
A vállalatok gyors tempóban haladnak a technológiavezérelt üzleti modellek felé, ami a technológiai felsővezetés folyamatos átalakulását eredményezi. A felmérés szerint a megkérdezett szervezetek felénél négy vagy annál több technológiai felsővezető dolgozik, ami jelzi a technológia széleskörű és növekvő befolyását az üzleti életben. A vezetői szerepek számának bővülése kulcspillanat a szervezetek számára: érdemes átgondolni, átalakítani és megerősíteni technológiai vezetői csapataikat a jövőbeli siker érdekében.
Bár a technológiai C-suite vezetők mintegy negyede (26%) kihívásnak tartja a felelősségi körök egyértelmű meghatározását, derül ki a Deloitte Tech Exec felméréséből, a válaszadók sajátos prioritásokat jelöltek meg az elkövetkező évre, amelyek a speciális szerepükhöz kapcsolódnak:
- CIO (Chief Information Officer): Az adatok, analitikák és az AI/ML (gépi tanulás), beleértve a GenAI-t, teljes potenciáljának kiaknázása.
- CTO (Chief Technology Officer): Olyan technológiai megoldások és platformok tervezése, amelyek középpontjában a biztonsági, szabályozási és megfelelőségi követelmények állnak.
- CDAO (Chief Data and Analytics Officer): Adat-, analitikai és AI-szakemberek vonzása, fejlesztése és megtartása egy AI-képes munkaerő kialakításához.
- CISO (Chief Information Security Officer): A biztonság és a hatékonyság egyensúlyának megteremtése, miközben kiépül a vállalati kiberreziliencia és az ügyfélbizalom növelése az adatvédelem és adatkezelés átláthatóságának elősegítésével.
A technológiai vezetők szerint a szervezetek idei legfontosabb prioritásai a következők:
- A biztonsági, adatvédelmi és reziliencia-képességek erősítése (36%)
- Az operatív és/vagy termelési költségek csökkentése, vagy hasonló költségek mellett az érték növelése (35%)
- Új piacokra, szegmensekbe vagy földrajzi területekre való terjeszkedés (32%)
- A végfelhasználók vonzása, megtartása és elkötelezése (32%)
„A technológia, az AI és az adatok új távlatokat nyitnak meg a modern vállalatok előtt, de kulcsfontosságú, hogy ezek bevezetését az üzleti célok vezéreljék. A technológiai vezetők most példátlan lehetőséggel rendelkeznek, hogy a technológia, az AI és az adatok tudatos alkalmazásával hosszú távú hatást és versenyelőnyt teremtsenek. Ez a C-suite tagjainak szoros együttműködésén múlik, egy közös jövőkép mentén, amelyben a technológia a növekedés és az érték mozgatórugója.”
— mondta Takács István, a Deloitte Magyarország AI, adat- és reporttranszformációért felelős szenior menedzsere.
A GenAI által generált létszámnövekedés, a képzettségi hiányok és az együttműködés szerepe
A tehetséghiány és a képzettségi hiányok továbbra is a legfőbb akadályok közé tartoznak, amelyek befolyásolhatják a technológiai vezetők céljaik elérését. Különösen a generatív AI-hoz kapcsolódó képességek hiánya jelent komoly kihívást, mivel a technológiai vezetők 45%-a szerint ezek a legégetőbben szükséges kompetenciák szervezeteiken belül.
Annak ellenére, hogy a GenAI felvetette a jövőbeli munkaerővel kapcsolatos kérdéseket, a felmérésben részt vevő technológiai vezetők közel 70%-a számolt be arról, hogy a GenAI közvetlen válaszaként növelni fogja a technológiai funkciójuk létszámát Ez is jelzi, hogy a technológia nem helyettesíti, hanem támogatja a csapatokat.
A vezetők úgy vélik, hogy az AI a következő két évben kulcsfontosságú, keresett készségeket fog erősíteni, nevezetesen a kiberbiztonságot (56%), a felhő-orkesztálást (47%) és az adat tudományt/analitikát (39%). Az AI potenciáljával bizonyos képességek hatékonyabbá válnak, így a technológiai vezetők idejüket és figyelmüket stratégiai üzleti kezdeményezésekre fordíthatják. Bár a válaszadók szerint a GenAI készségek hiánya kihívásokat jelenthet, a többség (81%) úgy véli, hogy a GenAI jelentősen javítani fogja a technológiai tehetség toborzási erőfeszítéseit, lehetővé téve a létfontosságú létszámszükségletek kielégítését.
A felmérés eredményei alátámasztják azt a feltételezést, hogy a technológiai C-suite-nak együtt kell működnie, miközben ki kell használnia egyedi szakterületeit, hogy technológiavezérelt üzleti transzformációt érjen el.
Ahhoz, hogy az elkövetkező 18 hónapban sikeresek legyenek, a technológiai vezetők szerint három területre kell összpontosítaniuk:
- Kapcsolatfelvétel az első vonalbeli dolgozókkal és a középszintű vezetőkkel, hogy megértsék kihívásaikat és prioritásaikat (42%).
- A technológiai vezetők koordinálása és összehangolása a technológiai stratégia közös kidolgozásához (36%).
- A technológia értékének mérése és üzleti szempontból történő megfogalmazása (36%).
„A technológiai felsővezetők továbbra is jelentős elvárásváltozásokkal néznek szembe önmaguk és csapataik tekintetében. A CIO, a technológiai C-suite többi tagjával együtt, integráló szerepet tölt be az üzleti stratégia, a tehetség és az innováció terén. Miközben arra törekszenek, hogy értéket teremtsenek, összehangolják a különböző funkciók csapatait, és átvezessék szervezeteiket a gyors változásokon. A jövő sikere a tehetséggondozás, az operatív modellek, a munkamódszerek és a szolgáltatásnyújtás újragondolásának képességében rejlik.”
— tette hozzá Kiss Dániel, a Deloitte Technológiai Stratégia területének közép-európai vezetője.
A mai gyorsan változó üzleti környezetben a technológiai felsővezetés kulcsfontosságú szereplővé vált a vállalatok sikerében. Az AI, különösen a GenAI térnyerése, nemcsak új képességeket és hatékonyságot hoz magával, hanem átformálja a munkaerőpiacot is, hangsúlyozva a folyamatos tanulás és az alkalmazkodóképesség fontosságát. Az együttműködés és a holisztikus megközelítés a technológiai stratégiában elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatok ne csak túléljenek, hanem virágozzanak is a digitális korban, biztosítva a hosszú távú növekedést és a piaci versenyelőnyt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Környezetbarát rombolás
A Siemens, a Volvo és a Metzner összefogásával új korszak nyílik a zöld építőiparban.
Erlangen városában a Siemens egy olyan építési projektet indított el, amely nemcsak Németországban, hanem világszerte mérföldkőnek számít: az első ipari léptékű, teljesen elektromos bontás valósult meg kibocsátásmentes módon. A Siemens új Technológiai Campusának kivitelezése során a bontási fázis már a fenntarthatóság elveit követte, elektromos munkagépekkel, újrahasznosított anyagokkal és digitális tervezéssel.
High-tech beruházás zéró emisszióval
A Siemens 500 millió eurós beruházással fejleszt kutatási és gyártási központot Erlangenben, ahol egy 200 000 m²-es zéróemissziós campus épül. A telephely célja, hogy a technológiai vállalat ipari metaverzummal kapcsolatos munkáinak globális központjává váljon. A fejlesztés digitális ikerrel, klímasemleges energiaellátással és fenntartható épületautomatizálással valósul meg.
Elektromos bontás: technológia a környezetvédelem szolgálatában
A bontási munkálatokat a Siemens Real Estate, a Metzner Recycling és a Volvo Construction Equipment közösen valósította meg. A folyamat során két épületet bontottak le, összesen 3 300 m² alapterületen, közel 25 000 m³ térfogattal. A keletkezett 12 800 tonna anyagot szinte teljes egészében újrahasznosították, ezek a helyszínen szolgálnak alapanyagként az új építkezés során.
A hasznosítás mértéke elérte a 96 százalékot: a törmelékek például útalapként, betonhoz keverve vagy újrafeldolgozott álpadlóként nyernek új életet.
„2030-ra klímasemlegessé szeretnénk válni. Ez a projekt lehetőséget adott arra, hogy a bontás során is csökkentsük a CO₂-kibocsátást”
– mondta Daniel Bechmann, a Siemens építésvezetője.
A bontás új szabványa
A teljes munkafolyamat – az épületek belső bontásától a végső elszállításig – elektromos gépekkel történt. A projektben a Volvo haszonjárműveit használták, amelyek a bontási, anyagmozgatási, rakodási és zúzási feladatokat segítették. A lebontott építőanyagokat helyben dolgozták fel, így szinte teljesen elkerülték a külső szállítást, ezzel is csökkentve az ökológiai lábnyomot.
A projekt megvalósításához többek között a Husqvarna Construction robotizált bontási megoldásokkal és pormentesítéssel, az erlangeni városi közművek és más szolgáltatók pedig a háttér-infrastruktúra biztosításával járultak hozzá.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Értékmegőrzés és kortárs tartalom – Készül a Magyar Építészeti Múzeum és Központ
Az építészeti újrahasznosítás jegyében valósul meg a Magyar Építészeti Múzeum és Központ a Városligeti Fasor és a Bajza utca által határolt tömbben.
A munkák során az új főépület mellett két századfordulós műemléki épület és két zártsorú irodaház újul meg, valamint egy mindenki számára nyitott városi közpark is létrejön. A megvalósítás egyedi projektszervezéssel zajlik: a BIVAK és a Tér és Forma Szeged Építéstervező alkotó építészei mellett a CPM Kft. fogja össze a generál feladatokat és készítette el a műszaki dokumentációt, melynek BIM támogatását a DANU Mérnökiroda szakemberei végezték.
A megvalósuló, közel 27 500 m2 hasznos alapterületű épületkomplexum 2100 m2 kiállítóteret, 550 m2 konferencia termet és több mint 2000 m2 korszerű raktár területet foglal magába. A múzeum és dokumentumtár műtárgyai korszerű gépészeti rendszerekkel klimatizált és védett terekbe kerülnek, amelyekben hosszú távon is megoldott a gyarapodó állományok kezelése és digitalizálása. A főépület ikonikus tetőzetét 114712 darab cserép fedi majd 65 különböző színárnyalatban. Az új közpark 107 darab újonnan telepített fával, tematikus játszótérrel, vízjátékkal és vendéglátó egységekkel fogadja a látogatókat.
„A tér élménye meghatározó elem a fejlesztésben. Mindez nemcsak az új főépület egyedi fogadóterét és belső tereit jelenti, hanem a tervezett térszimulációs installációt is, ahol a látogatók megtapasztalhatják a belső terek hangulatát, érzetét meghatározó arányokat 360 fokos vetítéssel és ténylegesen megmozduló mennyezettel és falakkal”
– emeli ki Détári György DLA, a CPM társtulajdonosa és vezető tervezője.
Az épület alkotó udvara a valós méretű modellépítésen túl vetítési helyszínként is szolgálja a múzeumot akár 300 fő befogadóképességgel. „Egy korszerű múzeumban a kiállítás nemcsak a vitrinekbe helyezett statikus tárgyakról szól, hanem bekerülnek interaktív, audiovizuális élményelemek, illetve időszaki kiállítások is, amelyek flexibilis tereket igényelnek. Ahhoz, hogy ezek a lehető legjobb látogatói élményt nyújtsák, elengedhetetlen a háromdimenziós modellek által nyújtott betekintés a tervezett épületek tereibe” – emeli ki Erős Tamás, a DANU BIM szolgáltatásokért felelős partnere.
A Magyar Építészeti Múzeum és Központ tervei az értékmegőrzés és a jövőbe mutató szemlélet jegyében készültek. A múzeum építészeti koncepciójának létrehozásakor kiemelt szempont volt, hogy méltó módon képviselje a hazai építészet múltját, jelenét és jövőjét. Fontos szakmai üzenet az építészeti újrahasznosítás, a felszín feletti építés 75 %-a meglévő értékek megtartásával és újrafunkcionálásával valósul meg, az új főépület a pedig a kortárs építészeti gondolkodást képviselve illeszkedik a meglévő épületek közé. Egy ennyire komplex, sokszereplős projektnél a BIM-alapú tervezés kulcsfontosságú, a kiállítás tervezők, az épület tervezők és a megrendelő közötti kommunikációt és döntéshozatalt is segíti. A BIM modellekre építve biztosítja a tervek magas minőségét, és azt, hogy valóban az elképzelt épület valósuljon meg.
Érdekesség, hogy a bilbaói Guggenheim Múzeum úttörő szerepet játszott a virtuális épületmodellezésben, ez volt a világon az első nagy volumenű projekt, aminél Farnk Gehry és csapata a fejlett CATIA háromdimenziós modellező szoftvert használta, hogy segítségül hívja a BIM-et. A művészi kifejezésmód és a történeti jelleg miatt azonban sok szakember múzeumi és művészeti funkciójú épületek tervezése során még mindig kerüli a BIM-et, ami pedig a korszerű múzeumi tervezés alapja. „A múzeumoknál az építészet, mint művészeti kifejezőeszköz jut jelentős szerephez, de olyan kiállítás-technológia kerülhet az épületbe, ami jelentős hely-, gépészeti- és egyéb igények megvalósítását teszik szükségessé. Ezekre oda kell figyelni a BIM feladatok kapcsán is. Mi ezt a folyamatot csapatmunkaként fogjuk fel, a végrehajtási terv az összes szakággal egyeztetve, velük egyetértésben történt. A digitális modellek segítségével egyszerre több száz dologra is rá tudunk mutatni a tervben. Ennél a projektnél 213.527 modell elem készült, az utolsó időszakban 348 ütközést, problémás részletet találtunk, melyek így még a kivitelezési folyamat előtt korrigálva lettek” – folytatja Erős Tamás.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban1 hét ago
A Kia EV5 az elektromos mobilitást az európai vezetők igényeihez szabja
-
Mozgásban2 hét ago
A Forma–1-es Brit Nagydíjon versenyez Molnár Martin a hétvégén
-
Gazdaság2 hét ago
70 ezres drágulás egy hónap alatt, és más érdekességek a KSH és Használtautó.hu első közös statisztikájából
-
Gazdaság2 hét ago
TIME100: a Huawei a világ legbefolyásosabb vállalatai között
-
Okoseszközök1 hét ago
Érkezik Magyarországra az LG vezeték nélküli csúcstévéje, az LG OLED evo M5
-
Okoseszközök5 nap ago
A Samsung kiterjeszti a Galaxy AI-t
-
Mozgásban2 hét ago
Egyedül a vízben – de nem magányosan
-
Okoseszközök2 hét ago
A magyar önkormányzatok is hamarosan új ügyfélszolgálatot kapnak