Connect with us

Ipar

160 milliárd forintos iparág a hazai üvegipar

üvegipar

Az ENSZ döntése értelmében a fenntartható jövő és az ipari innovációk kulcsfontosságú anyaga 2022-ben az Üveg Nemzetközi Éve kiemelést kapott az ENSZ-től.

Az Európai Üvegipari Szövetség statisztikája szerint a síküveg globális piaci értéke 2020-ban elérte a 115 milliárd eurót, míg az iparág ebben az évben mintegy 186 ezer embert foglalkoztatott. Az Üveg Nemzetközi Éve szakmai programsorozata 2022-ben hazánkban is kiemelten foglalkozik az üveg ipari, gazdasági, valamint innovációs és fenntarthatósági szerepével. A hazai üvegipar nettó árbevétele az elmúlt három évben növekvő tendenciát mutat, ez a szám 2021-ben több, mint 160 milliárd forint volt.

Az Üveg Nemzetközi Éve tematikus év előterjesztését egy páratlan nemzetközi üvegszakmai összefogás eredményeként, 77 ország mintegy 1300 intézmény összehangolt munkájának köszönhetően fogadták el az ENSZ 75. Közgyűlésén Genfben, 2021. május 18-án. Az International Commission on Glass (ICG), a Community of Glass Associations (CGA) és az ICOM-Glass kezdeményezésének célja, hogy ráirányítsa a versenyszféra, a döntéshozók és a széles társadalmi nyilvánosság figyelmét az üveg innovációjában rejlő tudományos és technológiai fejlesztésekre. Magyarország Kormánya társszerzőként csatlakozott a kezdeményezéshez, hogy ezzel is kifejezze elkötelezettségét az ügy iránt.

Az Üveg Nemzetközi Éve sajtótájékoztatóval egybekötött hivatalos magyarországi megnyitóján Bohus Eszter, a Bohus-Lugossy Alapítvány alapítója kiemelte, hogy

„az üveg egy olyan különleges »megdermedt folyadék«, melynek folyamatos innovációja nélkül életünk jól megszokott hétköznapjai is egészen másmilyenek lennének: gondoljunk el egy világot építészeti üveg, napelemek, optikai lencsék, autóüveg, repülőgép, internet kapcsolat, szatellitek, számítógép vagy épp mobiltelefonok nélkül. De ugyanígy az energetikai szektor, a gyógyszeripari kutatás és orvostechnikai eszközök sem létezhetnének mai ismert formájukban: korunk legmodernebb vívmányai szinte kivétel nélkül üveg alapanyagúak, sőt elmondhatjuk róla, hogy fenntartható jövőnk záloga is maga az üveg innovációja, hiszen egyedülállóan támogatja a 2030-as klímavédelmi direktívák elérését az üveg anyagában rejlő technológiai fejlesztések széles spektruma.”

A tematikus év fókuszában az üveg technológiai, tudományos és a nemzetgazdaságra gyakorolt hatásának ismeretterjesztése áll – egy olyan áttetsző anyagé, mely meghatározó alapanyaga a legtöbb technológiai fejlesztésnek, s melynek innovációja hozzásegíti az emberiséget a fenntartható és igazságos társadalom jövőképének eléréséhez globalizálódó világunkban. Az üveg mindezen túl pedig autonóm művészet is, melynek 3500 éves múltra visszatekintő kultúrája az emberiség történetét és evolúcióját is szemlélteti.

A síküveg globális piacának egyik mozgatórugója az építőipar és az autóipar jelentős növekedése, ahol az anyagot széles körben alkalmazzák ablakok, panelek, tükrök gyártásában. Ezzel párhuzamosan a tiszta energia iránti növekvő globális kereslet nyomán a síküveg felhasználása fokozatosan váltja fel az olyan hagyományos anyagokat, mint a tégla, a kő és a fa. Az Üveg Nemzetközi Éve kapcsán az ENSZ a fenntartható ipari és társadalmi fejlődés pilléreit emeli ki: a tiszta energiához és vízhez való egyetemes hozzáférést, a fenntartható anyagokat használó kortárs építészetet és a minőségi, korszerű oktatást. E célok elérésében kivétel nélkül fontos szerepet játszik az üveg innovatív felhasználása, valamint a kormányok, a magánszektor és a civil társadalom közötti partnerségi együttműködések.

„Magyarországon az üveg, üvegtermék gyártási alágazat részesedése az ipar árbevételéből csupán 1%, ennek ellenére nagyon fontos szerepet tölt be, hiszen a termékei nélkül több hazai húzóágazat azonnali leállásra kényszerülne. A kormány számára kiemelt cél az ipar fejlesztése, ennek részeként az üveg hazai előállítása, a gyártókapacitások fejlesztése és a hozzáadott érték növelése”

– hangsúlyozta dr. Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára

Magyarországon az üveg és üvegtermék gyártásának termelési értéke és árbevétele 2000 óta több, mint háromszorosára, 50 milliárd forintról 160 milliárd forintra, az export pedig ez idő alatt 3,5-szeresére nőtt. A síküveg továbbfeldolgozás adja az alágazat bevételeinek közel felét, utána a műszaki, egyéb üvegtermék gyártása következik 20 %-kal, ezt követi az öblösüveg gyártás 12%-kal. A hazai üvegipar 2015 óta a tavalyi évben produkálta a legnagyobb, 12%-os növekedést az előző évhez képest, az export ennél is jelentősebb, majdnem 13%-os növekedést mutat, amelynek aránya a síküveg továbbfeldolgozási alágazatban 50% feletti, az öblösüveggyártásban 45%, míg a műszaki, egyéb üvegtermék gyártása alágazatban 85% feletti.

„Mérföldkő jelentőségűek a hazai események a magyar szakemberek, mesterek, mérnökök, művészek, oktatók, tanulók szempontjából, hiszen meglévő szakmai kapcsolataik egészen biztosan nagymértékben bővülnek majd – mindez pedig óriási lendületet adhat a hazai üvegművességnek, üveggel kapcsolatos innovációnak és a művészetnek. Ritkán adatik meg, hogy egy rendezvénysorozat éppoly jelentőséggel bír a tudomány és a technológia, mint a kulturális élet, ezen belül pedig a hagyományőrzés, a kézművesség és a kortárs képző- valamint iparművészet számára”

tette hozzá Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkára.

Hazánkban több, mint 200 cég foglalkozik üveggyártással. Orosháza, „az Üveg Városa” az 1960-as évektől a magyar üvegipar fellegváraként ismert, ahol 1972-től, az országban elsőként kezdtek szigetelő üveget gyártani. A 100%-ban magyar tulajdonú OROSházaGLAS 1995-től a mai napig folytatja a régi gyár örökségét. A magyar üvegipar meghatározó szereplője a Rákosy Glass, amely 1981 óta, három generációra visszanyúlóan foglalkozik üvegmegmunkálással, jelenleg több, mint 130 kollégával és 25000 nm ipari területen. Orosházán működik a világ egyik legnagyobb üveggyártója, a Guardian Glass magyarországi leányvállalata, a Guardian Orosháza is. A Guardian üvegtermékei egyaránt megtalálhatóak az otthonokban, irodákban, autókban és a világ legjellegzetesebb építészeti látványosságaiban. A globális cégek hazai vállalatai között találjuk a világ egyik legnagyobb síküveg gyártóját, a Saint Gobain-t is, amelynek anyacége 2019-ben 42,6 milliárd eurós árbevételt ért el és a világ első 100 innovatív ipari csoportja közé tartozik, jelenleg több mint 800 vállalattal és több, mint 166 ezer munkavállalóval.

A tematikus év hazai szakmai partnere a Bohus-Lugossy Alapítvány a Kortárs Üvegművészetért, kiemelt támogatói az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Együttműködési Alap, a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Művészeti Akadémia és a világ egyik legnagyobb síküveg gyártója, a Saint-Gobain.

További információ: www.uvegeve2022.hu

Ipar

Jászberényből indulhat a méhészet globális reformja

Jelentősen automatizálta a méhészek egyik alapvető feladatát egy többszörösen díjnyertes magyar fejlesztés, amely a közelmúltban kapott professzionális gyártói hátteret.

A kaptárkeret-automata 8 másodperc alatt tűz össze és fúr ki egy kaptárkeretet. A tevékenységet eddig kizárólag kézzel végezték a szakemberek, és darabonként mintegy 2 percet vett igénybe.

Egy méhcsalád a körülményektől függően átlagosan nagyjából 10 keretet igényel egy szezonban, Magyarországon pedig megközelítőleg 1 millió méhcsalád él. A tartásukhoz szükséges kaptárkereteket a termelők eddig kézzel állították össze, nagyjából 2 perc alatt darabját. Ez felszorozva több mint 330 ezer munkaórát jelent minden évben, amit az új gépcsalád általános használatával elvben mintegy 22 ezer munkaórára lehet rövidíteni.

„A kaptárkeretek automatizált tűzése és fúrása tehát tizenötöd annyi időt igényel a kézi munkához képest” ‒ mutatta be a fejlesztés lényegét Petrovics István, a gép ötletgazdája és a prototípus készítője. A szakember és a berendezés számos elismerést kapott, egyebek között az Magyar Ipari Célgép Nagydíjat nyert 2023-ban.

A fejlesztésben a kifejezetten célgépgyártásra és automatizálásra szakosodott, nagymúltú Konkoly Electro Kft. vezetése is látott fantáziát, az együttműködésből pedig mostanra készült el a sorozatgyártásra alkalmas BEEFRAME modellcsalád első tagja.

Az eszköz lényegében bármilyen méretű és szabványú keret összeállítására alkalmas, ami azért fontos, mert a nemzetközi gyakorlatban nagyon sokféle kaptárkeretet használnak. A gépcsalád egyértelműen nagy segítséget jelent már a kisebb, 25-50 családot gondozó méhészetek számára is, de az igazán nagyüzemi méhészetek is hatékonyan használhatják, akár a hazaihoz képest hatalmas amerikai, indiai, kínai, kanadai, ausztrál vagy argentin farmokon.

„Ennek megfelelően a BEEFRAME névre keresztelt kaptárkeret összeállító gép – bár forgalmazása csak 2025 első negyedében kezdődik – már most jelentős nemzetközi érdeklődést keltett, és mindent megteszünk, hogy mihamarabb gépcsaláddá bővítsük, illetve, hogy befussa azt a nemzetközi karriert, amit minden érintett vár a fejlesztéstől” ‒ zárta az innováció helyzetéről szóló beszámolót Konkoly Szabolcs, a termékesítést felvállaló cég vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Gazdasági érdek és lehetőség a fenntartható építés Magyarországon

Az elmúlt évek egyik legjelentősebb globális építőipari trendje a fenntarthatóság.

A Mapei szerint Magyarország számára a fenntartható építőipar gazdasági érdek és lehetőség. Az építőipar továbbra is a hazai gazdaság egyik húzóágazata, ám a növekvő energiaárak, az épületállomány korszerűtlensége és az építőanyagok drágulása miatt a következő években a fenntarthatóságra való áttérés nemcsak környezeti, hanem gazdasági szempontból is egyre sürgetőbbé válik.

Magyarország épületállományának nagy része nem energiahatékony: a régi társasházak és családi házak jelentős része korszerűtlen fűtési rendszerekkel, rossz szigeteléssel és elavult nyílászárókkal rendelkezik. Ez nemcsak a háztartások kiadásait növeli, hanem az ország energiafüggőségét is fokozza.

A következő évek legnagyobb kihívása és egyben lehetősége is a régi épületek energetikai korszerűsítése. „A szigetelés, a nyílászárócserék és a modern fűtési rendszerek nemcsak a rezsiköltségeket csökkentik, hanem hosszú távon növelik az ingatlanok értékét is. Az új technológiák segítségével egy átlagos családi ház akár 50-70 százalékkal kevesebb energiát fogyaszthat” – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

A szakértő szerint az egyik leghasznosabb kormányzati kezdeményezés az új otthonfelújítási program, amely célzott támogatásokkal ösztönzi a lakosságot az épületek energetikai korszerűsítésére. A program keretében elérhető vissza nem térítendő támogatások és kedvezményes hitelkonstrukciók jelentős segítséget nyújtanak a hőszigetelés, a nyílászárócsere és a korszerű fűtési rendszerek telepítésének költségeihez. Markovich Béla azonban kiemeli, hogy a program hosszú távú sikerességéhez elengedhetetlen a hozzáférhetőség további bővítése és az adminisztráció egyszerűsítése, hogy még több család számára válhasson elérhetővé az energetikai korszerűsítés lehetősége.

Zöld építőanyag-innovációk

A fenntartható építkezés nemcsak technológiai fejlődést, hanem átfogó szemléletváltást kíván az építőanyagok kiválasztásában és gyártásában. Ez a komplex megközelítés magában foglalja a tervezést, a fenntartható forrásokból származó alapanyagok használatát, a modern, környezetbarát építési technológiákat, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és kompenzálását, az épületek karbantartási költségeinek és ökológiai lábnyomának mérséklését, valamint a keletkező hulladék minimalizálását.

A gyakorlatban mindez például fenntartható erdőgazdálkodásból származó fa alapanyagok használatát, moduláris építést, vagy éppen új generációs, energiatakarékos és tartós szigetelőrendszerek alkalmazását jelenti, amelyek egyszerre csökkentik az energiafelhasználást és az épület karbantartási költségeit.

A karbonsemleges építőanyagokra példa a Mapei Zero termékcsalád, ahol az életciklus-értékelési (LCA) módszertan segítségével pontosan mérik a CO2-kibocsátást, amelyet tanúsított szén-dioxid-kreditekkel kompenzálnak. Ezek a kreditek erdővédelmi projekteket finanszíroznak, így a környezeti hatás nemcsak semlegesített, hanem az erdők védelméhez is hozzájárul.

A zöld beruházások hosszú távú megtérülése

A fenntartható építkezés és felújítás tagadhatatlanul nagyobb kezdeti költséggel jár, hosszú távon azonban jelentős megtakarítást eredményez. Egy jól megtervezett, fenntartható épület nemcsak kevesebb energiát fogyaszt, hanem a karbantartási költsége alacsonyabb, és a piaci értéke is magasabb marad. Márpedig ezek egyre fontosabb szempontok az ingatlanpiacon.

„A fenntartható építési megoldások nemcsak csökkentik az építőipar ökológiai lábnyomát, hanem a versenyképességet is növelhetik” – jelentette ki Markovich Béla. Például a fenntartható építőanyagok egyik leghatékonyabb és legkézenfekvőbb megoldása a bontási hulladék újrahasznosítása. A Mapei ReCon Zero Evo adalékanyaga lehetővé teszi a maradékbeton újrahasznosítását minőségi beton előállítása céljából, ami nemcsak hulladékcsökkentést eredményez, hanem jelentős költségmegtakarítást is nyújt.

A fenntarthatóság, mint gazdasági stratégia

„A fenntartható építkezés többet jelent, mint klímavédelmi célkitűzéseket: ez egy gazdasági stratégia, amely a jövő versenyképességét is megalapozza. A korszerűsített épületállomány csökkenti az ország energiafüggőségét, javítja a települések élhetőségét, a zöld építőanyagok gyártása pedig élénkíti a gazdaságot” – mondta Markovich Béla.

A következő évek kulcskérdése, hogy Magyarország hogyan tudja kihasználni ezeket a lehetőségeket. A fenntartható építészet nemcsak a környezeti kihívásokra ad választ, hanem gazdasági fejlődést és élhetőbb jövőt kínál az országnak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Nemzetközi projektekben dolgozik együtt a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a Széchenyi István Egyetem

A győri Széchenyi István Egyetem és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat stratégiai együttműködési megállapodást kötött 2024 tavaszán a nemzetközi hálózatokban történő közös oktatási, kutatási és innovációs tevékenységek elősegítése érdekében. Dr. Filep Bálint, az egyetem elnöke, prof. dr. Friedler Ferenc rektor, tudományos elnökhelyettes, Sárai-Szabó Kelemen, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja, valamint Németh Péter, a HUN-REN Nemzetközi Kiválósági Egyetemi Centrum központvezetője az eddigi eredményekről és az együttműködés jövőbeli lehetőségeiről egyeztetett a napokban prof. dr. Gulyás Balázzsal, a HUN-REN elnökével, Kiss Ádámmal, a Nemzet Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökével, Jakab Rolanddal, a HUN-REN vezérigazgatójával,  valamint Imrik Krisztinával, a HUN-REN tudományos titkárával. Hangsúlyozták: a partnerség sikerességét jelzi, hogy két nemzetközi konzorciumi pályázatot valósítanak meg együtt nagy presztízsű külföldi felsőoktatási intézményekkel és kutatóintézetekkel.

A jövőt formáló, a fenntarthatóságot elősegítő kutatások és technológiai fejlesztések terén élen járó Széchenyi István Egyetem a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kiemelt partnereként idén tavasszal együttműködési megállapodást kötött a független kutatóhálózat irányításáért és működéséért felelős HUN-REN Központtal, valamint a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközponttal, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközponttal és a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézettel. Emellett a győri intézmény tovább folytatja kutatásait a HUN-REN Számítástechnikai és automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) is.

A stratégiai partnerség támogatja Magyarország tudományos fejlődését, valamint az egyetem globális láthatóságát és felsőoktatási világranglistákon elfoglalt helyezéseit. A felek közös célja olyan jelentős nemzetközi hálózatok létrehozása, amelyek kölcsönösen előnyösek mindegyik résztvevőnek az oktatás, a kutatás és az innováció́ területén. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik a fiatal kutatók – PhD-hallgatók, tanársegédek, adjunktusok – számára, hogy bekapcsolódjanak nemzetközi projektekbe, eredményeiket pedig rangos tudományos folyóiratokban publikálják.

Az együttműködés első mérföldköve két nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs projekt. Az egyik a HU-RIZONT pályázati konstrukció keretén belül a megújuló energetikára fókuszál, és egyesült államokbeli, valamint németországi egyetemek, kutatóközpontok közreműködésével valósul meg. A másik célja pedig a digitalizáció területén egy univerzális digitális platform létrehozása értékteremtő komplex hálózatok tervezéséhez. Ebbe a kutatásba – amely a győri egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány forrásából valósul meg – tíz nemzetközi kutatóintézet és egyetem kapcsolódik be.

A Széchenyi István Egyetem a közös munkát azzal is támogatja, hogy Tudományos Ösztöndíját jövő szeptembertől kiterjeszti a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat munkatársaira is, abban az esetben, ha nemzetközi kutatási hálózatban születik publikáció, és legalább az egyik nemzetközi partner bevonását a HUN-REN biztosítja. Emellett a győri intézmény Innovációs Ösztöndíjat hoz létre szellemialkotás-hasznosítások, illetve megadott szabadalmak, használati mintaoltalmak támogatására, s ebből szintén részesülhetnek a HUN-REN kutatói.

A partnerséget erősíti, hogy a Széchenyi-egyetemen a megállapodások nyomán új szervezeti egység, a HUN-REN Nemzetközi Kiválósági Egyetemi Centrum jött létre, amelynek feladata az együttműködés harmonizálása az intézmény oktatási, tudományos és innovációs stratégiai irányaival. A felek megállapodtak abban, hogy a megkezdett együttműködéseket folytatják az egyetem stratégiai kutatási területeire – így a fenntarthatóságra, a mobilitásra, a mesterséges intelligenciára és az egészségtechnológiára – fókuszálva.

„A megújuló HUN-REN számára kulcsfontosságú a minőségi együttműködések számának növelése, amely elengedhetetlen a hatékony, eredménycentrikus kutatások folytatásához. A Széchenyi István Egyetem kiemelkedő partnerünk, folyamatosan épülő együttműködésünk kiváló példa arra, hogy kölcsönös előnyökre törekedve széleskörűen támogathatjuk a tudományos, kutatás-fejlesztési és innovációs célok elérését” – fogalmazott dr. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke.

„Az innovációkra, a vállalkozási tevékenységre és élenjáró technológiákra nagy hangsúlyt helyező egyetemünk számára rendkívül fontosnak számít a HUN-REN-nel meglévő szoros partnerségünk. Ez nagymértékben hozzájárul a nemzetközi kutatási hálókban készülő tudományos publikációk születéséhez, illetve intézményünk kutatás-fejlesztési tevékenységének és brandjének erősödéséhez” – emelte ki dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss