Ipar

160 milliárd forintos iparág a hazai üvegipar

Az ENSZ döntése értelmében a fenntartható jövő és az ipari innovációk kulcsfontosságú anyaga 2022-ben az Üveg Nemzetközi Éve kiemelést kapott az ENSZ-től.

Az Európai Üvegipari Szövetség statisztikája szerint a síküveg globális piaci értéke 2020-ban elérte a 115 milliárd eurót, míg az iparág ebben az évben mintegy 186 ezer embert foglalkoztatott. Az Üveg Nemzetközi Éve szakmai programsorozata 2022-ben hazánkban is kiemelten foglalkozik az üveg ipari, gazdasági, valamint innovációs és fenntarthatósági szerepével. A hazai üvegipar nettó árbevétele az elmúlt három évben növekvő tendenciát mutat, ez a szám 2021-ben több, mint 160 milliárd forint volt.

Az Üveg Nemzetközi Éve tematikus év előterjesztését egy páratlan nemzetközi üvegszakmai összefogás eredményeként, 77 ország mintegy 1300 intézmény összehangolt munkájának köszönhetően fogadták el az ENSZ 75. Közgyűlésén Genfben, 2021. május 18-án. Az International Commission on Glass (ICG), a Community of Glass Associations (CGA) és az ICOM-Glass kezdeményezésének célja, hogy ráirányítsa a versenyszféra, a döntéshozók és a széles társadalmi nyilvánosság figyelmét az üveg innovációjában rejlő tudományos és technológiai fejlesztésekre. Magyarország Kormánya társszerzőként csatlakozott a kezdeményezéshez, hogy ezzel is kifejezze elkötelezettségét az ügy iránt.

Az Üveg Nemzetközi Éve sajtótájékoztatóval egybekötött hivatalos magyarországi megnyitóján Bohus Eszter, a Bohus-Lugossy Alapítvány alapítója kiemelte, hogy

„az üveg egy olyan különleges »megdermedt folyadék«, melynek folyamatos innovációja nélkül életünk jól megszokott hétköznapjai is egészen másmilyenek lennének: gondoljunk el egy világot építészeti üveg, napelemek, optikai lencsék, autóüveg, repülőgép, internet kapcsolat, szatellitek, számítógép vagy épp mobiltelefonok nélkül. De ugyanígy az energetikai szektor, a gyógyszeripari kutatás és orvostechnikai eszközök sem létezhetnének mai ismert formájukban: korunk legmodernebb vívmányai szinte kivétel nélkül üveg alapanyagúak, sőt elmondhatjuk róla, hogy fenntartható jövőnk záloga is maga az üveg innovációja, hiszen egyedülállóan támogatja a 2030-as klímavédelmi direktívák elérését az üveg anyagában rejlő technológiai fejlesztések széles spektruma.”

A tematikus év fókuszában az üveg technológiai, tudományos és a nemzetgazdaságra gyakorolt hatásának ismeretterjesztése áll – egy olyan áttetsző anyagé, mely meghatározó alapanyaga a legtöbb technológiai fejlesztésnek, s melynek innovációja hozzásegíti az emberiséget a fenntartható és igazságos társadalom jövőképének eléréséhez globalizálódó világunkban. Az üveg mindezen túl pedig autonóm művészet is, melynek 3500 éves múltra visszatekintő kultúrája az emberiség történetét és evolúcióját is szemlélteti.

A síküveg globális piacának egyik mozgatórugója az építőipar és az autóipar jelentős növekedése, ahol az anyagot széles körben alkalmazzák ablakok, panelek, tükrök gyártásában. Ezzel párhuzamosan a tiszta energia iránti növekvő globális kereslet nyomán a síküveg felhasználása fokozatosan váltja fel az olyan hagyományos anyagokat, mint a tégla, a kő és a fa. Az Üveg Nemzetközi Éve kapcsán az ENSZ a fenntartható ipari és társadalmi fejlődés pilléreit emeli ki: a tiszta energiához és vízhez való egyetemes hozzáférést, a fenntartható anyagokat használó kortárs építészetet és a minőségi, korszerű oktatást. E célok elérésében kivétel nélkül fontos szerepet játszik az üveg innovatív felhasználása, valamint a kormányok, a magánszektor és a civil társadalom közötti partnerségi együttműködések.

„Magyarországon az üveg, üvegtermék gyártási alágazat részesedése az ipar árbevételéből csupán 1%, ennek ellenére nagyon fontos szerepet tölt be, hiszen a termékei nélkül több hazai húzóágazat azonnali leállásra kényszerülne. A kormány számára kiemelt cél az ipar fejlesztése, ennek részeként az üveg hazai előállítása, a gyártókapacitások fejlesztése és a hozzáadott érték növelése”

– hangsúlyozta dr. Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára

Magyarországon az üveg és üvegtermék gyártásának termelési értéke és árbevétele 2000 óta több, mint háromszorosára, 50 milliárd forintról 160 milliárd forintra, az export pedig ez idő alatt 3,5-szeresére nőtt. A síküveg továbbfeldolgozás adja az alágazat bevételeinek közel felét, utána a műszaki, egyéb üvegtermék gyártása következik 20 %-kal, ezt követi az öblösüveg gyártás 12%-kal. A hazai üvegipar 2015 óta a tavalyi évben produkálta a legnagyobb, 12%-os növekedést az előző évhez képest, az export ennél is jelentősebb, majdnem 13%-os növekedést mutat, amelynek aránya a síküveg továbbfeldolgozási alágazatban 50% feletti, az öblösüveggyártásban 45%, míg a műszaki, egyéb üvegtermék gyártása alágazatban 85% feletti.

„Mérföldkő jelentőségűek a hazai események a magyar szakemberek, mesterek, mérnökök, művészek, oktatók, tanulók szempontjából, hiszen meglévő szakmai kapcsolataik egészen biztosan nagymértékben bővülnek majd – mindez pedig óriási lendületet adhat a hazai üvegművességnek, üveggel kapcsolatos innovációnak és a művészetnek. Ritkán adatik meg, hogy egy rendezvénysorozat éppoly jelentőséggel bír a tudomány és a technológia, mint a kulturális élet, ezen belül pedig a hagyományőrzés, a kézművesség és a kortárs képző- valamint iparművészet számára”

– tette hozzá Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkára.

Hazánkban több, mint 200 cég foglalkozik üveggyártással. Orosháza, „az Üveg Városa” az 1960-as évektől a magyar üvegipar fellegváraként ismert, ahol 1972-től, az országban elsőként kezdtek szigetelő üveget gyártani. A 100%-ban magyar tulajdonú OROSházaGLAS 1995-től a mai napig folytatja a régi gyár örökségét. A magyar üvegipar meghatározó szereplője a Rákosy Glass, amely 1981 óta, három generációra visszanyúlóan foglalkozik üvegmegmunkálással, jelenleg több, mint 130 kollégával és 25000 nm ipari területen. Orosházán működik a világ egyik legnagyobb üveggyártója, a Guardian Glass magyarországi leányvállalata, a Guardian Orosháza is. A Guardian üvegtermékei egyaránt megtalálhatóak az otthonokban, irodákban, autókban és a világ legjellegzetesebb építészeti látványosságaiban. A globális cégek hazai vállalatai között találjuk a világ egyik legnagyobb síküveg gyártóját, a Saint Gobain-t is, amelynek anyacége 2019-ben 42,6 milliárd eurós árbevételt ért el és a világ első 100 innovatív ipari csoportja közé tartozik, jelenleg több mint 800 vállalattal és több, mint 166 ezer munkavállalóval.

A tematikus év hazai szakmai partnere a Bohus-Lugossy Alapítvány a Kortárs Üvegművészetért, kiemelt támogatói az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Együttműködési Alap, a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Művészeti Akadémia és a világ egyik legnagyobb síküveg gyártója, a Saint-Gobain.

További információ: www.uvegeve2022.hu

Related Topics:ENSZ gazdaság globális magyar piac üvegipar

Up Next

Robotizált raktárat nyitott az Euronics

Don't Miss

Újrahasznosítják a vonatok fékezésekor keletkezett energiát Lengyelországban

Ipar

Dominálnak a személyes kapcsolatok a hazai villanyszerelőknél

Az új termékekről és megoldásokról főként személyes kapcsolataik révén tájékozódnak, részletes technikai információt leginkább a gyártói weboldalakról gyűjtenek, viszont ha munka közben szakmai segítségre van szükség, akkor elsősorban kollégáikra támaszkodnak – többek között ez derült ki a Schneider Electric magyarországi villanyszerelők körében végzett felméréséből.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a termékek kiválasztásánál a minőség és a megbízhatóság a legfontosabb szempont a hazai villanyszerelők számára.

Honnan tájékozódnak az újdonságokról, kitől kérnek szakmai segítséget, ha elakadnak egy munka során, hogyan tanulják meg az új dolgokat, mennyire nyitottak arra, hogy képzéseken vegyenek részt – többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Schneider Electric átfogó, magyarországi villanyszerelők körében végzett kutatása. A felmérésben résztvevő 343 szakember válaszai alapján jól látszik, hogy a személyes kapcsolatok továbbra is kulcsfontosságúak a munkájuk során, de egyre többen élnek a digitális eszközök nyújtotta lehetőségekkel is.

Nyitottak a tanulásra a hazai villanyszerelők

Ehhez megfelelő eszközökre is szükség van, és a felmérés alapján a mobiltelefon toronymagasan vezet: a válaszadók 60%-a ezt használja leggyakrabban a munkájához. A második legnépszerűbb mobileszköz a laptop, a válaszadók közel harmada támaszkodik erre a készülékre munkája során, míg a táblagépet és az asztali számítógépet összesen 10 százalék preferálja. Mindössze egy válaszadó jelezte azt, hogy egyiket sem használja a felsorolt berendezések közül.

A kutatásban résztvevők közel fele a szakmai támogatások közül a technikai útmutatókat és kiadványokat preferálja. Tíz százalék körül van a gyakorlati, személyes jelenléttel járó képzéseket és a gyártó képviselőjével történő konzultációt preferálók aránya, és a válaszadók 7-7 százaléka jelezte, hogy inkább az online képzésekre vagy a mobilalkalmazásokra, konfigurátorokra támaszkodik.

A felmérés egyik fontos tanulsága, hogy a hazai villanyszerelők nyitottak arra, hogy új dolgokat tanuljanak. A válaszadók több mint fele biztosan részt venne online képzéseken, további 44 százalék pedig azt jelezte, hogy nyitott rá, de a témától is függ, hogy bekapcsolódna-e az oktatásba. A kutatásban résztvevő szakemberek mindössze 4 százaléka nem venne részt online képzésben.

A személyes jelenléttel járó oktatások esetében kicsit más a helyzet, a válaszadók 56 százaléka akkor csatlakozna ilyen programhoz, ha számára releváns tartalommal fut, 37 százalék viszont teljes mértékben nyitott ilyen képzésre, az elutasítók aránya pedig 7 százalék.

Személyes kapcsolatok

A felmérés alapján a kommunikációs platformok közül az e-mail az elsődleges, a válaszadók 90 százaléka ilyen formában szeretne ajánlatokat, híreket, technikai információkat kapni. A Viber, a Facebook Messenger, valamint a telefonhívások főként a gyors információcserék esetében jöhetnek szóba. Ha viszont arról van szó, hogy az új termékekről, technikai megoldásokról milyen forrásból tájékozódnak a hazai villanyszerelők, akkor egyértelműen a személyes kapcsolatok dominálnak.

Minőség és megbízhatóság

A felmérés során a Schneider Electric rákérdezett arra is, hogy a villamossági termékek kiválasztásakor milyen szempontok alapján döntenek a hazai villanyszerelők. Messze a legfontosabbnak a minőség és megbízhatóság bizonyult, a válaszadók 81 százaléka helyezte ezt első helyre, míg az ár és a műszaki támogatás egyaránt 5-5 százalékuknál számít döntő tényezőnek.

„A kutatásból jól látszik, hogy bár a személyes kapcsolat továbbra is fontos a villanyszerelőknek, egyre többen nyúlnak digitális eszközökhöz és online tartalmakhoz, amikor információra van szükségük vagy elakadnak munka közben. A Schneider Electric ezt felismerve hozta létre a mySchneider alkalmazást, amelyen keresztül a felhasználók kapcsolatba léphetnek az ügyfélszolgálattal, elérhetik szakértőinket, vagy akár böngészhetnek a műszaki kiadványokban, katalógusokban is. Ráadásul most extra lehetőséget is kínálunk a hazai villanyszerelőknek a mySchneider Hűségprogram révén, amelyben szinte minden Schneider Electric termékvásárlás számít. A kezdeményezésben részt vevő szaküzletek országos hálózatában vásárlásaikkal pontokat gyűjthetnek a villanyszerelők, amiket értékes ajándékokra válthatnak be, emellett pedig élvezhetik a szakmai közösség további előnyeit is”

– mondta el Géczy Áron, a Schneider Electric magyarországi marketingigazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Az AI kilépett a chatablakból: 2026-ban már helyettünk foglal, vásárol és dönt

2025 nagy nyertesei: azok a weboldalak, amelyek megtanulták etetni az AI-t.

A mesterséges intelligencia új szintre lépett: 2026-ban az agentic AI modellek váltják fel a hagyományos, statikus „kérdezz–felelek” alapú chatbotokat. A technológia nemcsak a marketinget és az ügyfélszolgálatot formálja át, hanem az online vásárlás, a keresés, a szolgáltatásfoglalás és az üzleti adatkezelés teljes ökoszisztémáját is – derül ki a JabJab digitális marketing ügynökség legfrissebb AI Traffic Index elemzéséből.

„A következő nagy digitális forradalom nem a chatbotokról, hanem az autonóm AI-agentekről szól, amelyek maguktól keresnek, választanak, foglalnak, vásárolnak és üzleti döntéseket készítenek elő. Mindez azt jelenti, hogy a következő években már nem csak emberek lesznek a célközönségünk, hanem autonóm szoftverek, amelyek önállóan döntenek. Ez gyökeresen új játékszabályokat jelent minden digitális szereplő számára”

– mondja Geiger Tamás, a JabJab Online Marketing operatív vezetője.

Stabil és növekvő organikus forgalmat mér a JabJab AI Traffic Index

Három évvel az LLM-eszközök (AI-asszisztensek, amelyekkel beszélgetni lehet) berobbanása után egyértelműen látszik, hogy a mesterséges intelligencia alapjaiban formálja át a felhasználói döntéshozatalt. Eközben a korábban várt drasztikus organikus forgalomcsökkenés továbbra sem következett be. A JabJab digitális marketing ügynökség legfrissebb elemzése szerint a forgalom nemhogy stabil maradt, de több területen látványosan nőtt is 2025 negyedik negyedévében.

Az AI Traffic Index vizsgálat – melyet az ügynökség negyedévente elkészít – 12 szegmens adatait dolgozza fel, a hírportáloktól a piactereken és elektronikai webáruházakon át egészen a drogériákig és szállásaggregátorokig. A korábbi 6-ról 12-re bővített mintában visszatükröződik az előző kutatási eredmény: a mesterséges intelligencia eszközök szerepe egyre meghatározóbb, de nem vesznek el forgalmat a weboldalaktól, sokkal inkább új típusú csatornát nyitnak.

Az AI a karácsonyi vásárlásba is belépett

Az év eleji februári és májusi forgalmi csúcsok után 2025 szeptemberében újabb, kiemelkedő hullám érkezett. Ez azt mutatja, hogy a felhasználók már nemcsak az azonnali problémák megoldásához használják az AI-t, hanem komplexebb élethelyzetek – például éves tervezés vagy karácsonyi vásárlás – előkészítéséhez is. Az év végi adatok alapján az elektronikai webáruházak voltak a 2025-ös év utolsó negyedévének egyik nagy nyertesei. Az AI-eszközök itt nemcsak inspirációt adtak, hanem valódi forgalmat is tereltek, különösen a termék-összehasonlításoknál. A drogériák számára a „last minute” ajándékozási időszak hozott kiugrást. A receptoldalaknál az októberi keresési hullám a mesterséges intelligencia inspiráció szezonális szerepét mutatja. A szállásaggregátoroknál a téli és nyári utazástervezéshez kapcsolódó mesterséges intelligencia használat egyértelmű csúcsokat rajzolt ki – derül ki a JabJab AI Traffic Index elemzéséből.

Az AI már nem csak válaszol – hanem cselekszik is

Míg a generatív AI (pl. a korai ChatGPT-verziók) elsősorban szövegeket gyártott és statikus információt adott, addig az agentic AI már önállóan megérti a célt, megtervezi a szükséges lépéseket, külső rendszerekkel kommunikál, lekér adatokat és engedély esetén végre is hajt műveleteket, akár foglalást, vásárlást vagy adatfrissítést. Egy olyan egyszerű utasítás, például, hogy „Foglalj 3 napos berlini üzleti utat 500 eurón belül!” több tucat háttérfolyamatot indít el: ár-összehasonlítást, készletellenőrzést, ajánlatoptimalizálást és akár tranzakciót is. Ez a működés pedig nem más, mint a digitális asszisztensek teljes újradefiniálása. A cégeknek most nemcsak a felhasználók, hanem a döntést hozó AI-agentek számára is érthetővé kell tenniük adataikat.

Ahol döntés születik, ott kockázat is van – új governance kell

Az autonóm AI-agentek megjelenése nemcsak technológiai, hanem stratégiai és etikai kihívás is. A JabJab szakértői szerint a legnagyobb kockázatok a hibás adatsorok alapján hozott AI-döntések, a felelősségi körök elmosódása, az érzékeny adatok nem megfelelő kezelése, a külső API-k felé történő véletlen adatszivárgás, valamint a reasoning (érvelés) hibái lehetnek.

„A vállalatoknak most kell eldönteniük, milyen mértékben adnak át jogköröket az agenteknek, és hol tartják meg az emberi kontrollt. A ‘human-in-the-loop’ megoldás lesz az egyik legfontosabb védekezési pont”

– hangsúlyozza Geiger Tamás.

Nem a jövő, ez már a jelen: aki kimarad, lemarad

Az agentic AI nem ígéret, nem koncepció és nem távoli fejlesztés: 2026-ra valós üzleti szereplővé vált. Azok a vállalatok, amelyek strukturált adatokkal láthatóvá válnak az agentek számára, az API-kon keresztül cselekvőképessé teszik rendszereiket, kompatibilissé teszik adatforrásaikat és világos AI-jogköröket határoznak meg, óriási versenyelőnyhöz jutnak a tranzakcióalapú mesterséges intelligencia világban. A többieket viszont kétségkívül átugorják az agentek és velük együtt a fogyasztók is.

Az AI Traffic Index elemzés teljes tartalma és a trendeket bemutató grafikonok elérhetők a JabJab weboldalán.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Űrhajókon is használt megoldással csökkentik 30–50 százalékkal a szennyvíztisztító telepek energiaigényét

Magyarországon naponta nagyjából 2,5-3 millió köbméter szennyvíz termelődik, azaz körülbelül 2-3 hét alatt egy Velencei-tónyi szennyvizet kell megtisztítania a rendszereknek. Könnyen belátható, hogy ilyen mennyiség mellett egyáltalán nem elhanyagolható tétel a tisztítás kapcsán felhasznált energia. Az új technológiai megoldások ezt akár 30-50 százalékkal is csökkenthetik – ilyen téren is fenntarthatóbbá, zöldebbé téve a környezetvédelem érdekében zajló folyamatokat.

Elsőre távolinak tűnik egymástól az űrtechnológia és a szennyvíztisztítás világa, a mérnöki kihívások azonban meglepően hasonlóak. Mindkét területen folyamatos, megszakítás nélküli működésre van szükség, minimális karbantartási lehetőséggel, miközben egyetlen meghibásodás az egész rendszer működését veszélyeztetheti. Az űrben ez egy küldetés végét jelentheti, a szennyvíztisztításban pedig biológiai folyamatok leállását, súlyos üzemzavarokat és energiapazarlást.

Hogy miért? Mert a szennyvíztisztítás során a „munkát” végző baktériumok oxigén nélkül elpusztulnak. Ha a levegőztetés megszakad, a tisztítás nem lassan, fokozatosan romlik le, hanem gyorsan összeomlik. Nem véletlen, hogy egy átlagos telepen a levegőztetés a teljes energiafelhasználás akár felét is kiteheti.

„Naponta csak Budapesten 250-300 ezer köbméter szennyvíz keletkezik, azaz van nap, amikor 150 ötvenméteres medencényi mennyiségét kell megtisztítania a rendszereknek. A folyamat kulcsa a levegőztetés – ezért is fontos, hogy mennyi energiával és milyen üzembiztonsággal tudjuk ezt megoldani. Kevesen gondolnák, de a hatékonyabb levegőztetéshez használt legmodernebb megoldások egy része eredetileg az űrkutatásban született meg”

– magyarázza Gampel Tamás, a számos vízművel együttműködő Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője.

Űrhajókon is használt alkatrészt szereltek be a szennyvíztelepre

Az ún. levegőcsapágyas technológia – amelyet korábban extrém körülmények között, például rakéták üzemanyagszivattyúiban alkalmaztak – ma már a szennyvíztisztításban is komoly energia- és költségmegtakarítást tesz lehetővé.

A megoldás lényege, hogy a szerkezetek mozgatását végző elemekben olyan csapágyakat használnak, amelyekben nincs kenőanyag, azt levegővel helyettesítik.

„Az űrhajók üzemanyagszivattyúiban folyékony hidrogént és oxigént kell mozgatni extrém alacsony hőmérsékleten. Élet és halál múlik ezeken a szerkezeteken, nem lehet olyan megoldásra építeni, ami kenőanyagtól függ. A rendszernek súrlódásmentesen kell működnie. Ezt a megoldást emeltük át a vízművekben alkalmazott ún. fúvóknál is. A hagyományos fúvókban a folyamatos üzem együtt jár mechanikai súrlódással, kenőanyag-használattal és kopással. Ezek mind energiaveszteséget okoznak, miközben növelik a karbantartási igényt és a meghibásodás kockázatát. Ami az űrben a sikeres küldetések esélyét növeli, az itt a földön a leghétköznapibb szükségleteink kapcsán segít minket, hogy fenntarthatóbban végezzük el a szennyvíz-tisztítással járó munkát”

– foglalta össze Gampel Tamás.

Bár sok víztelepen még mindig működnek régebbi típusú eszközök, ezek hosszú távon drágák és nem elég hatékonyak. Rövid távon a beszerzésük olcsóbb lehet, de lényegesen több energiát fogyasztanak, és kevésbé hatékonyak a modern megoldásoknál.

„A tapasztalatok szerint egy korszerű, levegőcsapágyas fúvóra való átállás tipikusan 30 százalék körüli energiamegtakarítást hoz, de megfelelően megtervezett, komplex rendszereknél – például más levegőztetési technológiákkal kombinálva – ez akár 50 százalék is lehet”

– mondja Gampel Tamás.

Lebegés súrlódás nélkül: az ezüst aranyat ér

A levegőcsapágyas technológiánál a tengely nem szorosan illeszkedik a csapágyba, hanem egy mikroszkopikus légrés választja el tőle. Indításkor még van minimális érintkezés, de ahogy nő a fordulatszám, a tengely saját maga alatt légpárnát hoz létre, és „lebegni” kezd. A fém-fém érintkezés megszűnik, nincs szükség folyékony kenőanyagra, a súrlódás drasztikusan csökken.

Mivel a szerkezet indításakor elkerülhetetlen a súrlódás, az összeérő felületeket apró ezüstszemcsékkel vonják be, amelyek a hő hatására ideiglenesen védőréteget képeznek, majd lehűléskor megszilárdulnak. A kenőanyag szerepét így gyakorlatilag egy nem gyúlékony, „folyékony fém” tölti be. Ezt az űrhajókon használt megoldást alkalmazzák sikeresen a víztechnológiában is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!