Ipar

160 milliárd forintos iparág a hazai üvegipar

Az ENSZ döntése értelmében a fenntartható jövő és az ipari innovációk kulcsfontosságú anyaga 2022-ben az Üveg Nemzetközi Éve kiemelést kapott az ENSZ-től.

Az Európai Üvegipari Szövetség statisztikája szerint a síküveg globális piaci értéke 2020-ban elérte a 115 milliárd eurót, míg az iparág ebben az évben mintegy 186 ezer embert foglalkoztatott. Az Üveg Nemzetközi Éve szakmai programsorozata 2022-ben hazánkban is kiemelten foglalkozik az üveg ipari, gazdasági, valamint innovációs és fenntarthatósági szerepével. A hazai üvegipar nettó árbevétele az elmúlt három évben növekvő tendenciát mutat, ez a szám 2021-ben több, mint 160 milliárd forint volt.

Az Üveg Nemzetközi Éve tematikus év előterjesztését egy páratlan nemzetközi üvegszakmai összefogás eredményeként, 77 ország mintegy 1300 intézmény összehangolt munkájának köszönhetően fogadták el az ENSZ 75. Közgyűlésén Genfben, 2021. május 18-án. Az International Commission on Glass (ICG), a Community of Glass Associations (CGA) és az ICOM-Glass kezdeményezésének célja, hogy ráirányítsa a versenyszféra, a döntéshozók és a széles társadalmi nyilvánosság figyelmét az üveg innovációjában rejlő tudományos és technológiai fejlesztésekre. Magyarország Kormánya társszerzőként csatlakozott a kezdeményezéshez, hogy ezzel is kifejezze elkötelezettségét az ügy iránt.

Az Üveg Nemzetközi Éve sajtótájékoztatóval egybekötött hivatalos magyarországi megnyitóján Bohus Eszter, a Bohus-Lugossy Alapítvány alapítója kiemelte, hogy

„az üveg egy olyan különleges »megdermedt folyadék«, melynek folyamatos innovációja nélkül életünk jól megszokott hétköznapjai is egészen másmilyenek lennének: gondoljunk el egy világot építészeti üveg, napelemek, optikai lencsék, autóüveg, repülőgép, internet kapcsolat, szatellitek, számítógép vagy épp mobiltelefonok nélkül. De ugyanígy az energetikai szektor, a gyógyszeripari kutatás és orvostechnikai eszközök sem létezhetnének mai ismert formájukban: korunk legmodernebb vívmányai szinte kivétel nélkül üveg alapanyagúak, sőt elmondhatjuk róla, hogy fenntartható jövőnk záloga is maga az üveg innovációja, hiszen egyedülállóan támogatja a 2030-as klímavédelmi direktívák elérését az üveg anyagában rejlő technológiai fejlesztések széles spektruma.”

A tematikus év fókuszában az üveg technológiai, tudományos és a nemzetgazdaságra gyakorolt hatásának ismeretterjesztése áll – egy olyan áttetsző anyagé, mely meghatározó alapanyaga a legtöbb technológiai fejlesztésnek, s melynek innovációja hozzásegíti az emberiséget a fenntartható és igazságos társadalom jövőképének eléréséhez globalizálódó világunkban. Az üveg mindezen túl pedig autonóm művészet is, melynek 3500 éves múltra visszatekintő kultúrája az emberiség történetét és evolúcióját is szemlélteti.

A síküveg globális piacának egyik mozgatórugója az építőipar és az autóipar jelentős növekedése, ahol az anyagot széles körben alkalmazzák ablakok, panelek, tükrök gyártásában. Ezzel párhuzamosan a tiszta energia iránti növekvő globális kereslet nyomán a síküveg felhasználása fokozatosan váltja fel az olyan hagyományos anyagokat, mint a tégla, a kő és a fa. Az Üveg Nemzetközi Éve kapcsán az ENSZ a fenntartható ipari és társadalmi fejlődés pilléreit emeli ki: a tiszta energiához és vízhez való egyetemes hozzáférést, a fenntartható anyagokat használó kortárs építészetet és a minőségi, korszerű oktatást. E célok elérésében kivétel nélkül fontos szerepet játszik az üveg innovatív felhasználása, valamint a kormányok, a magánszektor és a civil társadalom közötti partnerségi együttműködések.

„Magyarországon az üveg, üvegtermék gyártási alágazat részesedése az ipar árbevételéből csupán 1%, ennek ellenére nagyon fontos szerepet tölt be, hiszen a termékei nélkül több hazai húzóágazat azonnali leállásra kényszerülne. A kormány számára kiemelt cél az ipar fejlesztése, ennek részeként az üveg hazai előállítása, a gyártókapacitások fejlesztése és a hozzáadott érték növelése”

– hangsúlyozta dr. Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára

Magyarországon az üveg és üvegtermék gyártásának termelési értéke és árbevétele 2000 óta több, mint háromszorosára, 50 milliárd forintról 160 milliárd forintra, az export pedig ez idő alatt 3,5-szeresére nőtt. A síküveg továbbfeldolgozás adja az alágazat bevételeinek közel felét, utána a műszaki, egyéb üvegtermék gyártása következik 20 %-kal, ezt követi az öblösüveg gyártás 12%-kal. A hazai üvegipar 2015 óta a tavalyi évben produkálta a legnagyobb, 12%-os növekedést az előző évhez képest, az export ennél is jelentősebb, majdnem 13%-os növekedést mutat, amelynek aránya a síküveg továbbfeldolgozási alágazatban 50% feletti, az öblösüveggyártásban 45%, míg a műszaki, egyéb üvegtermék gyártása alágazatban 85% feletti.

„Mérföldkő jelentőségűek a hazai események a magyar szakemberek, mesterek, mérnökök, művészek, oktatók, tanulók szempontjából, hiszen meglévő szakmai kapcsolataik egészen biztosan nagymértékben bővülnek majd – mindez pedig óriási lendületet adhat a hazai üvegművességnek, üveggel kapcsolatos innovációnak és a művészetnek. Ritkán adatik meg, hogy egy rendezvénysorozat éppoly jelentőséggel bír a tudomány és a technológia, mint a kulturális élet, ezen belül pedig a hagyományőrzés, a kézművesség és a kortárs képző- valamint iparművészet számára”

– tette hozzá Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkára.

Hazánkban több, mint 200 cég foglalkozik üveggyártással. Orosháza, „az Üveg Városa” az 1960-as évektől a magyar üvegipar fellegváraként ismert, ahol 1972-től, az országban elsőként kezdtek szigetelő üveget gyártani. A 100%-ban magyar tulajdonú OROSházaGLAS 1995-től a mai napig folytatja a régi gyár örökségét. A magyar üvegipar meghatározó szereplője a Rákosy Glass, amely 1981 óta, három generációra visszanyúlóan foglalkozik üvegmegmunkálással, jelenleg több, mint 130 kollégával és 25000 nm ipari területen. Orosházán működik a világ egyik legnagyobb üveggyártója, a Guardian Glass magyarországi leányvállalata, a Guardian Orosháza is. A Guardian üvegtermékei egyaránt megtalálhatóak az otthonokban, irodákban, autókban és a világ legjellegzetesebb építészeti látványosságaiban. A globális cégek hazai vállalatai között találjuk a világ egyik legnagyobb síküveg gyártóját, a Saint Gobain-t is, amelynek anyacége 2019-ben 42,6 milliárd eurós árbevételt ért el és a világ első 100 innovatív ipari csoportja közé tartozik, jelenleg több mint 800 vállalattal és több, mint 166 ezer munkavállalóval.

A tematikus év hazai szakmai partnere a Bohus-Lugossy Alapítvány a Kortárs Üvegművészetért, kiemelt támogatói az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Együttműködési Alap, a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Művészeti Akadémia és a világ egyik legnagyobb síküveg gyártója, a Saint-Gobain.

További információ: www.uvegeve2022.hu

Related Topics:ENSZ gazdaság globális magyar piac üvegipar

Up Next

Robotizált raktárat nyitott az Euronics

Don't Miss

Újrahasznosítják a vonatok fékezésekor keletkezett energiát Lengyelországban

Ipar

Átadták Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díjat

252 hazai vezérigazgató véleménye alapján harmadik alkalommal ítélte oda Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díjat a PwC Magyarország.

A kitüntetéssel olyan hazai cégvezetőt ismernek el, akire a magyarországi vállalatvezetők példaképként tekintenek. Idén a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatóját, Orbán Gábort díjazták február 19-én a PwC budapesti székházában azon a sajtóeseményen, ahol bemutatták a PwC Vezérigazgató Felmérésének eredményeit.

A PwC Magyarország idén tizennegyedik alkalommal kérdezte meg személyes interjúk formájában a hazai vállalatvezetőket arról, hogy miként látják a globális és hazai gazdasági környezetet, saját üzleti helyzetüket, illetve milyen nehézségekkel és kockázatokkal néznek szembe.

A 2024 októbere és decembere között zajló felmérés keretében arról is nyilatkozhattak az első számú döntéshozók, hogy kit tartanak Magyarország leginspirálóbb vezetőjének. A kutatásban részt vevő 265 cégvezető válaszai alapján Orbán Gábor, a Richer Gedeon Nyrt. vezérigazgatója nyerte a 2024 Leginspirálóbb Vezetője Díjat. Az elismerés odaítélésével a PwC azokra a vezetőkre kívánja felhívni a figyelmet, akik az üzleti eredményeken túl a jövő vállalati ökoszisztémáját is építi, és egyéni fejlődésén túl a szervezet kultúra építése mellett is elkötelezettek, ezáltal példaként szolgálhatnak vezetőtársaik előtt.

A díjat Radványi László, a PwC vezérigazgatója adta át az idei felmérés eredményeit bemutató eseményen.

Az idei díjazottal, Orbán Gáborral készült videó – amelyben megosztja vezetői hitvallását és kollégái a sikerhez vezető útjáról nyilatkoznak -, valamint a kutatás eredményei a PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés oldalán tekinthetőek meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Magas digitalizáltságú logisztikai és disztribúciós központot adott át Miskolcon a Bosch

A Bosch, a technológiák és szolgáltatások nemzetközi szállítója átadta legújabb, csúcstechnológiás logisztikai és disztribúciós központját Miskolcon.

A központot, melynek előzetes kivitelezési munkálatai 2021-ben kezdődtek, a Robert Bosch Power Tool Kft. több mint 54 milliárd forint értékű beruházásból valósította meg. A beruházáshoz a magyar állam egyedi kormánydöntés (EKD) alapján mintegy 7 milliárd forint utófinanszírozás keretében nyújtható, vissza nem térítendő készpénz támogatást biztosít. Az ünnepélyes átadáson részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Fükő László, a Robert Bosch Power Tool Kft. ügyvezető igazgatója.

„Nemzetközileg is kiemelkedő színvonalú technológiai infrastruktúránknak, munkatársaink szaktudásának és elkötelezettségének köszönhetjük kiváló eredményeinket. Ez a beruházás az elektromos kéziszerszám üzletághoz tartozó telephelyünk jelentőségét még tovább erősíti a vállalatcsoporton belül”

– mondta Fükő László.

Jövő gyára megoldások közel 100 ezer négyzetméteren

A nagyszabású beruházással egy olyan korszerű raktári struktúrát alakítottak ki a Miskolci Ipari Park területén, amelyben számos Ipar4.0 megoldást is alkalmaztak. A rendszer a teljes értéklánc mentén valós időben, automatikusan kezeli és követi az árut annak beérkezéstől kezdve a felhasználáson és a csomagoláson keresztül a kiszállításon át egészen a megérkezésig. A digitalizációnak köszönhetően a hibák száma akár 20 százalékkal csökkenthető, a folyamatok hatékonysága pedig jelentősen javítható. A rendszerek integrációjához kapcsolódó szoftverfejlesztésekkel, az ehhez szükséges vizualizációs, csomagolást, anyagmozgatást, raktározást vagy nyomkövetést segítő eszközöknek köszönhetően évente akár 204 ezer paletta áru is kiszállítható világszerte. Ha pedig ezt a raklapmennyiséget egymás mellé raknánk, akkor Miskolctól egészen Székesfehérvárig tartana a sor.

A közel 100 ezer négyzetméter nagyságú területen elhelyezkedő központ mellett a Robert Bosch Power Tool Kft. olyan kiegészítő infrastrukturális fejlesztéseket is megvalósított a telephelyen belül, mint a kamionforgalom számára létesített úthálózat vagy a 800 méter hosszú csatornarendszer, hiszen évente nagyjából 3300 kamionra van szükség a fenti árumennyiség szállításához. A Bosch csoport legnagyobb, miskolci kéziszerszámgyárában évente több mint 14 millió darab terméket gyártanak a legmodernebb technológiákkal. A beruházás eredményeként az új létesítmény a vállalatcsoport elektromos kéziszerszám üzletágának egyik meghatározó késztermékelosztó raktára lesz a kelet-közép-európai régióban, illetve késztermék- és alapanyag raktárként is működik majd, ahonnan a világ 26 országába szállítanak különböző cikkeket és komponenseket.

Fókuszban a fenntarthatóság és az ügyfélközpontúság

A miskolci logisztikai és disztribúciós központ a Bosch mintegy 780 raktárból álló nemzetközi ellátásilánc-hálózatának fontos része. A Bosch 37 ezer munkatársa foglalkozik beszerzéssel és logisztikával világszerte, naponta mintegy 230 gyárat látnak el alkatrészekkel és nyersanyagokkal. Meghatározó feladatuk, hogy a Bosch ügyfeleinek magas szintű kiszolgálása érdekében az egész értékfolyamat során folyamatos, fenntartható és rugalmas ellátási láncot működtessenek.

„Az új, miskolci létesítmény építése során is különösen ügyeltünk arra, hogy a projektet a Bosch szélesebb körű fenntarthatósági célkitűzéseivel összhangban valósítsuk meg. Az energiahatékonyság, a hulladékgazdálkodás és a zöld logisztika ugyanolyan prioritást kapott, mint a szolgáltatási szintek javítása, a költséghatékonyság vagy a piacbővítés. Számunkra a fenntarthatóság tehát nem csupán egy lehetőség, hanem kötelező cél”

– hangsúlyozta Fükő László.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

XVII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája

Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a XVII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára, a győri Széchenyi István Egyetemre.

A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvény találkozási lehetőség, verseny és az ipari kapcsolatépítés színtere is egyben. Regisztrálni március 2-ig lehet.

A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai cserélhetnek tapasztalatot és mutathatják be tudásukat. A rendezvény azonban mindig jóval több puszta versenynél: összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel, betekintést enged tényleges projektekbe, és mindeközben valódi közösséget kovácsol. A konferencia mára nemzetközivé vált, amelyen a magyar egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni felsőoktatási intézmények is. A program különlegessége, hogy azt teljes egészében egyetemisták szervezik a hallgatói önkormányzat irányításával.

A Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája fókuszában a gyakorlati problémák megoldása áll, amelynek során a résztvevők valós ipari kihívásokra kereshetnek válaszokat, és ismertethetik saját kutatási eredményeiket vagy projektmunkáikat. Az esemény célja nemcsak a szakmai fejlődés elősegítése, hanem az ipar és az oktatás közötti együttműködés megerősítése és olyan kapcsolatok kialakítása is, amely hozzájárul a hallgatók jövőbeni karrierjének építéséhez.

A vállalkozások részéről óriási az igény arra, hogy bevonják aktuális projektjeikbe a hallgatókat. A verseny során a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. A rendezvény eredeti, még 2006-ban lefektetett koncepciója nem csupán kiállta az idők próbáját, hanem egyre fontosabbá is válik a 21. században: mérnöki hallgatói verseny keretein belül nyújt lényegében gyakorlatorientált képzést úgy, hogy a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal, és ami még fontosabb, tehetséges hallgatókkal gyarapodhatnak.

Az idei program a hagyományoknak megfelelően az autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 13-án, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 16-i prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára – amelyet több szórakoztató esemény, ismerkedési est és bográcsozás is színesít – március 2-ig várják a jelentkezéseket. Bővebb információ és a regisztrációs űrlap itt érhető el, a tavalyi rendezvény beszámolója pedig itt olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!