Ipar

160 milliárd forintos iparág a hazai üvegipar

Az ENSZ döntése értelmében a fenntartható jövő és az ipari innovációk kulcsfontosságú anyaga 2022-ben az Üveg Nemzetközi Éve kiemelést kapott az ENSZ-től.

Az Európai Üvegipari Szövetség statisztikája szerint a síküveg globális piaci értéke 2020-ban elérte a 115 milliárd eurót, míg az iparág ebben az évben mintegy 186 ezer embert foglalkoztatott. Az Üveg Nemzetközi Éve szakmai programsorozata 2022-ben hazánkban is kiemelten foglalkozik az üveg ipari, gazdasági, valamint innovációs és fenntarthatósági szerepével. A hazai üvegipar nettó árbevétele az elmúlt három évben növekvő tendenciát mutat, ez a szám 2021-ben több, mint 160 milliárd forint volt.

Az Üveg Nemzetközi Éve tematikus év előterjesztését egy páratlan nemzetközi üvegszakmai összefogás eredményeként, 77 ország mintegy 1300 intézmény összehangolt munkájának köszönhetően fogadták el az ENSZ 75. Közgyűlésén Genfben, 2021. május 18-án. Az International Commission on Glass (ICG), a Community of Glass Associations (CGA) és az ICOM-Glass kezdeményezésének célja, hogy ráirányítsa a versenyszféra, a döntéshozók és a széles társadalmi nyilvánosság figyelmét az üveg innovációjában rejlő tudományos és technológiai fejlesztésekre. Magyarország Kormánya társszerzőként csatlakozott a kezdeményezéshez, hogy ezzel is kifejezze elkötelezettségét az ügy iránt.

Az Üveg Nemzetközi Éve sajtótájékoztatóval egybekötött hivatalos magyarországi megnyitóján Bohus Eszter, a Bohus-Lugossy Alapítvány alapítója kiemelte, hogy

„az üveg egy olyan különleges »megdermedt folyadék«, melynek folyamatos innovációja nélkül életünk jól megszokott hétköznapjai is egészen másmilyenek lennének: gondoljunk el egy világot építészeti üveg, napelemek, optikai lencsék, autóüveg, repülőgép, internet kapcsolat, szatellitek, számítógép vagy épp mobiltelefonok nélkül. De ugyanígy az energetikai szektor, a gyógyszeripari kutatás és orvostechnikai eszközök sem létezhetnének mai ismert formájukban: korunk legmodernebb vívmányai szinte kivétel nélkül üveg alapanyagúak, sőt elmondhatjuk róla, hogy fenntartható jövőnk záloga is maga az üveg innovációja, hiszen egyedülállóan támogatja a 2030-as klímavédelmi direktívák elérését az üveg anyagában rejlő technológiai fejlesztések széles spektruma.”

A tematikus év fókuszában az üveg technológiai, tudományos és a nemzetgazdaságra gyakorolt hatásának ismeretterjesztése áll – egy olyan áttetsző anyagé, mely meghatározó alapanyaga a legtöbb technológiai fejlesztésnek, s melynek innovációja hozzásegíti az emberiséget a fenntartható és igazságos társadalom jövőképének eléréséhez globalizálódó világunkban. Az üveg mindezen túl pedig autonóm művészet is, melynek 3500 éves múltra visszatekintő kultúrája az emberiség történetét és evolúcióját is szemlélteti.

A síküveg globális piacának egyik mozgatórugója az építőipar és az autóipar jelentős növekedése, ahol az anyagot széles körben alkalmazzák ablakok, panelek, tükrök gyártásában. Ezzel párhuzamosan a tiszta energia iránti növekvő globális kereslet nyomán a síküveg felhasználása fokozatosan váltja fel az olyan hagyományos anyagokat, mint a tégla, a kő és a fa. Az Üveg Nemzetközi Éve kapcsán az ENSZ a fenntartható ipari és társadalmi fejlődés pilléreit emeli ki: a tiszta energiához és vízhez való egyetemes hozzáférést, a fenntartható anyagokat használó kortárs építészetet és a minőségi, korszerű oktatást. E célok elérésében kivétel nélkül fontos szerepet játszik az üveg innovatív felhasználása, valamint a kormányok, a magánszektor és a civil társadalom közötti partnerségi együttműködések.

„Magyarországon az üveg, üvegtermék gyártási alágazat részesedése az ipar árbevételéből csupán 1%, ennek ellenére nagyon fontos szerepet tölt be, hiszen a termékei nélkül több hazai húzóágazat azonnali leállásra kényszerülne. A kormány számára kiemelt cél az ipar fejlesztése, ennek részeként az üveg hazai előállítása, a gyártókapacitások fejlesztése és a hozzáadott érték növelése”

– hangsúlyozta dr. Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára

Magyarországon az üveg és üvegtermék gyártásának termelési értéke és árbevétele 2000 óta több, mint háromszorosára, 50 milliárd forintról 160 milliárd forintra, az export pedig ez idő alatt 3,5-szeresére nőtt. A síküveg továbbfeldolgozás adja az alágazat bevételeinek közel felét, utána a műszaki, egyéb üvegtermék gyártása következik 20 %-kal, ezt követi az öblösüveg gyártás 12%-kal. A hazai üvegipar 2015 óta a tavalyi évben produkálta a legnagyobb, 12%-os növekedést az előző évhez képest, az export ennél is jelentősebb, majdnem 13%-os növekedést mutat, amelynek aránya a síküveg továbbfeldolgozási alágazatban 50% feletti, az öblösüveggyártásban 45%, míg a műszaki, egyéb üvegtermék gyártása alágazatban 85% feletti.

„Mérföldkő jelentőségűek a hazai események a magyar szakemberek, mesterek, mérnökök, művészek, oktatók, tanulók szempontjából, hiszen meglévő szakmai kapcsolataik egészen biztosan nagymértékben bővülnek majd – mindez pedig óriási lendületet adhat a hazai üvegművességnek, üveggel kapcsolatos innovációnak és a művészetnek. Ritkán adatik meg, hogy egy rendezvénysorozat éppoly jelentőséggel bír a tudomány és a technológia, mint a kulturális élet, ezen belül pedig a hagyományőrzés, a kézművesség és a kortárs képző- valamint iparművészet számára”

– tette hozzá Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkára.

Hazánkban több, mint 200 cég foglalkozik üveggyártással. Orosháza, „az Üveg Városa” az 1960-as évektől a magyar üvegipar fellegváraként ismert, ahol 1972-től, az országban elsőként kezdtek szigetelő üveget gyártani. A 100%-ban magyar tulajdonú OROSházaGLAS 1995-től a mai napig folytatja a régi gyár örökségét. A magyar üvegipar meghatározó szereplője a Rákosy Glass, amely 1981 óta, három generációra visszanyúlóan foglalkozik üvegmegmunkálással, jelenleg több, mint 130 kollégával és 25000 nm ipari területen. Orosházán működik a világ egyik legnagyobb üveggyártója, a Guardian Glass magyarországi leányvállalata, a Guardian Orosháza is. A Guardian üvegtermékei egyaránt megtalálhatóak az otthonokban, irodákban, autókban és a világ legjellegzetesebb építészeti látványosságaiban. A globális cégek hazai vállalatai között találjuk a világ egyik legnagyobb síküveg gyártóját, a Saint Gobain-t is, amelynek anyacége 2019-ben 42,6 milliárd eurós árbevételt ért el és a világ első 100 innovatív ipari csoportja közé tartozik, jelenleg több mint 800 vállalattal és több, mint 166 ezer munkavállalóval.

A tematikus év hazai szakmai partnere a Bohus-Lugossy Alapítvány a Kortárs Üvegművészetért, kiemelt támogatói az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Együttműködési Alap, a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Művészeti Akadémia és a világ egyik legnagyobb síküveg gyártója, a Saint-Gobain.

További információ: www.uvegeve2022.hu

Related Topics:ENSZ gazdaság globális magyar piac üvegipar

Up Next

Robotizált raktárat nyitott az Euronics

Don't Miss

Újrahasznosítják a vonatok fékezésekor keletkezett energiát Lengyelországban

Ipar

Energiahatékonyság, digitalizáció, moduláris fordulat: az építőipar 2026-ban

Az építőipar 2025-ben gyakorlatilag padlóra került Magyarországon: az ÉVOSZ konjunktúrafelmérése szerint az építőipari cégek 60 százaléka árbevétel csökkenéssel számol, 90 százaléka kedvezőtlennek látja a piaci helyzetet.

A megrendeléshiány, a bizonytalan gazdasági környezet és a késedelmes fizetések sok vállalkozást az összeomlás szélére sodort. A Mapei trendelemzése szerint a mélyponton a felújítási boom és a támogatott hitelek jelenthetnek fordulatot az ágazatnak.

2026-ra a nemzetközi előrejelzések mérsékelt, de stabil növekedésről beszélnek, miközben világszerte ugyanazok a hajtóerők rajzolják át az ágazatot: szakemberhiány, előretörő moduláris építés, digitalizáció, energiahatékonyság és fenntarthatóság, amely egyre inkább iparági normává válik.

„Az energiahatékonysági fókusz Magyarországon még erősebb, mert a piaci igények mellett az állami programok is ebbe az irányba terelik a lakosságot”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Szerinte a 3 százalékos támogatott hitel az új lakások piacát élénkítheti, míg az energetikai felújítási program a meglévő épületállomány korszerűsítését gyorsíthatja. A két intézkedés együtt már a 2025-ös gyenge év után is stabilizáló hatást gyakorolhat az ágazatra.

A Mapei várakozásai szerint a felújítási hullám több éven át fennmaradhat. Ennek nemcsak a támogatások az oka, hanem az is, hogy egy korszerűsített lakás lényegesen kevesebb energiát fogyaszt, és a piaci értéke is érzékelhetően nő. A program hatására emelkedő energetikai felújítások akkor is jelentős keresletet tarthatnak fenn, ha az új építések lassabban indulnak el. A 3 százalékos hitel ráadásul közvetve tovább erősíti a felújítási piacot: sok vevő korszerűtlen, felújítandó lakást vásárol, amelynek energetikai modernizálása azonnali beruházássá válik. Ez tovább növeli a keresletet a hőszigetelési, befejező munkák, gépészeti és egyéb korszerűsítési megoldások iránt.

Elvárt hatékonyság miatt felértékelődő minőség

Az energetikai otthonfelújítási támogatás igazolt, érdemi energiamegtakarítást vár el: a korszerűsítésnek el kell érnie az előírt 30 százalékos hatékonysági szinteket, ellenkező esetben visszafizetési kötelezettség keletkezhet. Ez látványosan csökkenti a félmegoldások iránti nyitottságot, mert azok nem garantálják a szükséges teljesítményt.

Az árérzékeny hazai piacon az elmúlt években gyakran a minőség látta kárát a megrendelésekért folytatott árversenynek. A támogatási feltételek viszont könnyen visszafordíthatják ezt a logikát, mert a korszerűsítések csak igazolt teljesítménnyel számolhatók el. Ezt pedig a minőségi rendszerek képesek garantálni.

„A lakosság kockázatkerülőbbé válik, nő a tanúsított rendszerek és a garanciát vállaló kivitelezők szerepe, ezzel a minőség felértékelődik. Az olcsó alternatívák kockázata a támogatási feltételek fényében túl magas”

– mutat rá Markovich Béla.

A kereslet felfutása azonban óhatatlanul magával hozza a szakemberhiány további erősödését, különösen a megbízható, jó szakemberek körében. Az ÉVOSZ adatai szerint 2025-ben a vállalkozások jelentős része megrendeléseinek csökkenése ellenére is komoly munkaerőhiánnyal küzd a szakipari munkáknál.

„Az élénkülő kereslet és a szakemberhiány kínálkozó lehetőség a kontároknak is, akiket mágnesként vonz a könnyű pénz ígérete. A megrendelőknek ezért a szokottnál is körültekintőbben kell kivitelezőt és rendszert választaniuk, ha nem akarnak elesni a támogatástól, mert a munka minősége nem felel meg az előírásoknak”

– figyelmeztet Markovich Béla.

A jövő építőipara digitális és moduláris

Megállíthatatlan globális trend a digitalizáció térnyerése az építőiparban: a 3D-s tervezés, a BIM-rendszerek, a drónos felmérések, a digitális építési naplók, az online projektkövetés és a mesterséges intelligenciára épülő megoldások gyorsan terjednek. A nemzetközi előrejelzések szerint az építőipari digitalizáció piaca tartósan, erőteljes ütemben bővül, és jelentős költség- és időmegtakarítást eredményezve.

Magyarországon egyelőre kevésbé látványos, de jól érzékelhető a digitális megoldások terjedése. Az ÉVOSZ adatai szerint a következő egy évben a vállalkozások 45 százaléka tervez valamilyen digitális eszközt – például BIM-et vagy projektmenedzsment-szoftvert – bevezetni. A digitális építési napló, a dokumentált teljesítés, a fotóval alátámasztott minőségellenőrzés és az elszámolásokhoz szükséges adminisztráció egyre inkább a képernyőkre költözik.

A nemzetközi elemzések szerint a moduláris építés piaca a következő években jelentősen bővülhet, és a következő évtized elejére már a teljes építési volumen érzékelhető részét adhatja. A hazai trendek is erre utalnak: látványosan nő az ilyen szolgáltatásokat kínáló cégek jelenléte a közösségi médiában, és egyre több vállalkozás lép piacra. A következő néhány évben várhatóan már a statisztikákban is megjelenik ez az elmozdulás.

„A moduláris építés azonban nem a klasszikus építkezés végét jelenti, hanem annak átalakulását: egyre több folyamat kerül gyárba, míg a helyszíni munka elsősorban az illesztésre, a beüzemelésre és a befejező feladatokra koncentrál”

– mondta Markovich Béla.

2026: visszapattanás helyett fokozatos erősödés

Az építőiparban nem gyors visszapattanásra, hanem lassú, de fokozatos élénkülésre lehet számítani jövőre, amelyet elsősorban a lakossági felújítások, az energiahatékonyságot ösztönző programok és a kedvezményes hitelek hajtanak. A Mapei Kft. várakozásai szerint ez a lassú, de fenntartható növekedés határozhatja meg a hazai építőipart 2026-ban és azon túl is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Egyre több segítséget ad a vállalkozásoknak az egy éve megújult Kamara

Nagy Elek

Kétharmados többséggel került tavaly novemberben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) élére a köztestület megújult vezetése.

Az új elnök Nagy Elek üzletember lett, akit korábban már a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezetésére is felkért a tagság.

Az új elnökség ambiciózus tervekkel indította el a munkáját céljainak megvalósítása érdekében 2024. év végén. A legfontosabb cél az volt, hogy a korábbiaknál egy sokkal dinamikusabb, a tagság számára valós és érzékelhető támogatást nyújtó szervezet épüljön.

A kamarai reneszánsszal az MKIK a vállalkozót helyezte a középpontba, ahogyan annak idején a reneszánsz az embert. Ez egy alapvető szemléletváltás a korábbiakhoz képest.

Idén tavasszal konkrét vállalásokkal 5 éves megállapodás született a Kamara és Magyarország Kormánya között. Ennek eredménye a fix 3%-os Széchenyi Kártya hitelkamat vagy a 100 milliárd forintos Demján Sándor Tőkeprogram, ami hatalmas lépés a hazai vállalkozások támogatása terén.

Ugyanezen a Kormány-Kamara megállapodás részeként

Lépcsőzetesen emelkedik az általános forgalmi adó (ÁFA) alanyi adómentességének értékhatára, 2026-ban 20 millió forintra, majd 2027-ben 22 millióra, és 2028-ban 24 millió forintra, amely lehetővé teszi, hogy több kisvállalkozás mentesüljön az ÁFA köréből.
Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók esetében nő az elszámolható költséghányad mértéke, ezáltal csökken az adóalapjuk, és kedvezőbb adózási feltételek lépnek életbe.
Eltörlik a 112,5 százalékos szorzót a szociális hozzájárulási adó alapjának számításánál főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál, amellyel egyszerűsödik az adóalap meghatározása.
Bővül a KIVA jogosulti köre, különösen a középvállalatokat érintve, várhatóan 10-15 milliárd forint többletbevételt eredményezve az érintettek számára, mely változás a vállalkozások adóterheit csökkenti.

Fontos körülmény, hogy a Kamara minden vállalkozási méret és szegmens egyedi igényeit figyelembe véve tette és teszi meg javaslatait a kormányzat felé. A kabinet legutóbbi adócsomagja jövőre 80-90 milliárd forintot hagy a magyar vállalkozásoknál. A közeli jövőben egyes közfeladatok ellátása a Kamarához kerülhet, illetve a turizmus-vendéglátással és a kereskedelemmel kapcsolatos ágazatokban az adminisztráció további csökkentése, egyszerűsítése várható.

Az elmúlt egy évben a Kamara további együttműködési megállapodásokat kötött

a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal,
a Magyar Nemzeti Bankkal,
a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával,
a Magyar Művészeti Akadémiával,
több nagy érdekképviselettel
valamint egyetemekkel, kutatóintézetekkel, oktatási cégekkel és képzési központokkal is.

A Kamara megerősítette saját kutatói rendszerét és elindította a „Digitális Ébresztő” szemináriumsorozatot számos neves mesterséges intelligencia (MI) szakértő közreműködésével. A projekt 10 000 magyar vállalkozást vezet be a mesterséges intelligencia tudatos, gyakorlati alkalmazásába. Kutatások szerint az MI használatával 20-40%-os hatékonyságnövekedés érhető el a vállalkozások működésében.

A Kamara nemrég létrehozott SecureBot elnevezésű ingyenes kiberbiztonsági rendszere jelzi a cégeknek, hogy milyen rosszindulatú, külső digitális támadásoknak lehetnek kitéve. A program az uniós kibervédelmi irányelvnek, a NIS2-nek, illetve a hazai kiberbiztonsági törvénynek való megfelelésben segíti a kkv-kat.

Nagy Elek, az MKIK elnöke elmondta:

„ma egy tudásalapú Kamara épül. A területi kamarákban felhalmozott nagy értékű tudásra támaszkodva olyan képzési struktúrán dolgozunk, amely az osztrák WIFI-rendszerhez hasonlóan alkalmas lesz a tömeges tudásátadásra.”

Az alapításának idén 175. évfordulóját ünneplő MKIK más, minőségi szintre emelte a Kamara és a területi kamarák együttműködését: ma már a tagszervezeteknek van országos képviseletük, nem pedig az MKIK-nak vidéki egységei.

„A cél egy olyan országos kamarai rendszer, amely nemcsak képvisel, de kézzelfogható segítséget is nyújt, hiszen erős vállalkozások nélkül nincs erős ország”

– hangsúlyozta Nagy Elek, az MKIK elnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

3D nyomtatással a hatékony skálázásért

A svéd gyökerű Qvantum több évtizedes múltra tekint vissza a hőszivattyúk piacán. A vállalat családi műhelyként indult, ahonnan fokozatosan nőtte ki magát nemzetközi szereplővé. A Qvantum volt az a vállalat, amelyik képes volt hőszivattyúkat építeni minden olyan speciális esetre, ahol a szokásos gyártói termékek nem voltak elegendőek.

Pár éve indult el a nagyobb volumenű európai terjeszkedésük, amelynek fontos pillére az új nyíregyházi gyártóüzem kapacitása. Az Electrolux egykori üzemét 2024-ben átvéve nemcsak a modern infrastruktúrát, hanem a helyi szakértelmet is megörökölték: az emberek többsége a korábbi csapatból csatlakozott a Qvantumhoz. Sorozatgyártásban szerzett átfogó tapasztalataikra építve most az ő feladatuk átvezetni a Qvantum lakossági hőszivattyúit a valódi tömeggyártásba.

Dobrosi Ákos, Bátyi Zoltán, Halász Péter és Csák Zoltán Máté

A Qvantum termékfejlesztése Svédországban történik, Nyíregyházán a designt pedig a sorozatgyártásra optimalizálás szemszögéből vizsgálják, így még itt is alakulhat a végleges termék. A hazai gyárban 2024 ősze óta a QA+QH típusú lakossági levegő-víz hőszivattyú beltéri egységeinek tömeggyártását készítik elő, a low-scale gyártás már beindult, a közeljövőben pedig a QG modell bevezetését is tervezik, amely a cég eddigi legkisebb hőszivattyúja lesz. A sorozatgyártást nem érhették volna el ilyen gyorsan 3D nyomtatók nélkül.

UltiMaker S5, S7, S6 – ebben a sorrendben

A gyártási folyamatok tervezését és fejlesztését Dobrosi Ákos folyamatmérnök és csapata végzi. Hárman dolgoznak a mérnökségen 3D nyomtatással. Dobrosi Ákos, Halász Péter és Csák Zoltán Máté, mellettük négy folyamattechnikus segíti a munkát. Közülük ketten mechatronikai mérnökként végeztek a Debreceni Egyetemen, ahol már találkoztak additív gyártással, így magától értetődő volt számukra a technológia alkalmazása a munkájukban is. Elmondásuk szerint a low-scale gyártás ilyen gyors elindítása Nyíregyházán nem sikerülhetett volna házon belüli 3D nyomtatók nélkül. A Qvantumnál a 3D nyomtatott alkatrészek így már a kezdetektől a teljes gyártási folyamatban jelen vannak.

Dobrosi Ákos, Qvantum és Bátyi Zoltán, ADMASYS HU a nyíregyházi üzemben

„Már az új gyártósor kialakításának legelső lepéseinél elkezdtük bevetni a 3D nyomtatást, és nagyon jó volt a visszhangja. Pozitív visszajelzések jöttek az operátoroktól, a minőségbiztosítástól, mindenkitől.” – meséli Ákos.

A csapat az első UltiMaker S5-öt még az Electrolux-nál vette az ADMASYS HU-tól, ám míg ott kevésbé használták ki a lehetőségeit, a Qvantumnál már nélkülözhetetlen eszközzé vált. Az S5 hat éven keresztül termelt gond nélkül, mielőtt először szervizelni kellett volna. Ahogy Ákos fogalmazott: „Ha az kell, hogy folyamatosan menjen és minimális karbantartás mellett 0–24 terhelhető legyen, akkor mindenképp ajánlom az UltiMaker 3D nyomtatókat.”

Nyomatok a gyártósori munkaállomásokon

Míg az Electroluxnál kevésbé intenzív volt a 3D nyomtató igénybevétele, addig a Qvantumnál már napi szinten kezdték használni az additív gyártást. A terhelés miatt hamarosan újabb gépre volt szükség, így a korábbi jó tapasztalatok által kikövezett ösvényen érkezett 2025 februárjában egy UltiMaker S7 Pro Bundle, majd nyárra tesztre egy vadonatúj és villámgyors UltiMaker S6 is.

A márkahűséget a pozitív eredményeken túl az is indokolta, hogy az UltiMaker 3D nyomtatók rendelkeznek ipari tanúsítvánnyal a felügyelet nélküli üzem biztonságosságának igazolásához (Declaration of Safe Unattended Professional Use). Ennek köszönhetően az UltiMaker 3D nyomtatókra köthető olyan vállalati biztosítás, amely a felügyelet nélkül esetlegesen bekövetkező káreseményekre is kiterjed. Ilyet az alternatívaként vizsgált márkáknál nem tudtak volna biztosítani.

Nyomtatott fogantyú UltiMaker PET CF

Gyors megoldások, terhelhető anyagok és kézzelfogható megtérülés

A házonbelüli 3D nyomtató kapacitás gazdasági előnyei egyáltalán nem elhanyagolhatók. Ebből a szempontból a csapat egyik legsikeresebb projektje egy technológiagi pozícionáló jig volt, amely 2,5 tonnás terhelésnek is ellenáll. Külsős beszállítótól nagyon magas ajánlatot kaptak alumíniumból, míg 3D nyomtatással a megévő UltiMakereken a költség legfeljebb a tizedére jött ki.

„Az UltiMaker S7 Pro Bundle beruházása már csak ezen a tíz pozícionáló jigen azonnal megtérült.” – mondja Péter.

A legújabb UltiMaker S6 3D nyomtató legnagyobb előnye a korábbi nyomtatókhoz viszonyított sokszoros termelékenység. Egy eltört sablon például leállással fenyegette a gyártósort, de az UltiMaker S6-tal másfél óra alatt sikerült azt pótolniuk.

„Ha szükség van valamire gyorsan, pillanatok alatt képesek vagyunk legyártani vele.”

A Qvantumnál jelenleg leggyakrabban ABS-sel dolgoznak, emellett a Tough PLA is bevált. TPU-t is használnak, főként rugalmas betétekhez, bár a nyomtatása nehézkesebben indult. Segített a megbízható eredmény elérésében, hogy a 3D nyomtatókat nyáron klimatizált helyiségbe költöztették.

Nyomtatott pozicionáló jig

A mérnökök kísérleteztek kompozit anyagokkal is: az UltiMaker Nylon CF Slide és a PET CF bizonyos pozícionálóknál, csúszó- és tartóelemeknél vált be. Ám egyelőre a mennyiségi nyomtatás a prioritásuk, nem pedig az új, adott esetben tartósabb anyagok bevezetése: a jövőben, a sorozatgyártás felfutásával jöhet el az ideje a kopásállóbb, szilárdabb kompozit szerszámok additív gyártásának.

„Nincs itt olyan munkaállomás, ahol ne találkozhatnánk 3D nyomtatott elemekkel” – fogalmaz Ákos.

A sok nyomtatásnak köszönhetően mára egy digitális modellkönyvtáruk is kialakult, amelyet a jövőben hivatalosan is raktárazhatóvá szeretnének tenni. A csapatmunkában, a 3D modellek nyilvántartásában és rendszerezésében az UltiMaker Digital Factory rendszere is segítségükre van. Terveik szerint a jövőben minden egyes sablon, jig vagy pozícionáló könnyen azonosítható és újragyártható lesz.

Nyomtatott tesztelő eszköz

Összegzés

A Qvantum nyíregyházi üzeme élő példája annak, hogyan válhat a 3D nyomtatás nélkülözhetetlen technológiává a sorozatgyártás támogatásában. Az UltiMaker gépek megbízhatósága, a gyors reakcióidő és a költségcsökkentés együtt tették lehetővé, hogy a vállalat egy teljesen új telephelyen gyorsan és költséghatékonyan indulhasson el a tömeggyártás felé.