Ipar
Már nem elérhetetlen megoldás az IoT a KKV szektornak sem
Miért téma napjainkban egyre szélesebb vállalati körökben a dolgok internete (Internet of Things, azaz IoT)? Valóban hozzájárulhat ez a technológia a vállalkozások hatékonyságának növeléséhez?
Az IoT nem csupán egy felkapott trend; segítségével egy gyártóvállalat ma már lényegesen célirányosabban, olcsóbban, csökkentett állásidővel és kevesebb meghibásodással képes például fenntartani és működtetni gépeit.
A dolgok internetével a vállalatok eddig soha nem látott módon használhatják ki a különféle adatokból kinyert információkat, felfedve ezzel potenciális, eddig rejtett értékeket. Nem véletlen, hogy az ilyen okoseszközök terjedése egyre jellemzőbb függetlenül iparágtól, üzleti funkciótól vagy földrajzi elhelyezkedéstől.
„Előrejelzésünk szerint az IoT globális piaca idén több mint 1 billió dolláros lesz, 2024-ig pedig a megkérdezett vállalatok 80 százaléka tervezi IoT-technológia bevezetését.”
– emelte ki Varró Zsófia, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.
IoT megoldások a gyakorlatban
Bár korábban nem feltétlenül volt magától értetődő a technológia valódi hozzáadott értéke, a kapcsolódó költségek csökkenésének, valamint az analitikai megoldások fejlődésének köszönhetően mára az IoT kézzelfogható előnyöket hordoz. Ennek megfelelően már itthon is megannyi példát találni kisebb-nagyobb komplexitású IoT-megoldásokra, amely hozzájárulnak a vállalatok hatékonyabb működéséhez.
- Egy hazai gyártócsarnok egységeinek valós idejű felügyelete vezeték nélküli hálózat segítségével vált valóra. Ezáltal a folyamatos monitoring és az aktuális körülményekhez történő alkalmazkodás lehetővé teszi az emberi mulasztásból adódó hibák hatékony elkerülését, a működési és karbantartási költségek csökkentését. Ezen kívül az IoT-alapú prediktív karbantartással előre jelezhető a gépek meghibásodása; ennek segítségével pedig nemcsak a gépek élettartama hosszabbítható meg, de csökkenthető a leállás időtartama és a meghibásodás esélye.
- Egy európai cipőmárka látogatószámláló rendszert vezetett be magyar üzleteibe, hogy az eladók számát a betérő vásárlókhoz tudja igazítani a minél magasabb szintű kiszolgálás érdekében. A kiszolgáló személyzet optimalizálásán túl az okosszenzorok segítségével meghatározhatók az üzleten belüli frekventált helyszínek, betekintést nyerhetünk a vásárlók viselkedésébe, pontos visszajelzést kaphatunk a hirdetések, akciók hatékonyságáról, ezáltal is javítva a kereslet tervezhetőségét és a szolgáltatásnyújtás minőségét. A fejlettebb megoldások már azt is képesek meghatározni, hogy milyen nemű a vásárló, merre tart a boltban, van-e rajta maszk, valamint akár azt is, hogy milyen a hangulata, miközben hatékonyan szűrik ki a gyerekeket és az árnyékokat. Ezeket nem pusztán a kereskedelemben lehet felhasználni, hanem alkalmasak például múzeumok látogatottságának monitorozására vagy épp irodai megosztott munkaállomások esetén az irodakihasználtság optimalizálására is.
- Az IoT megoldások olcsóbbá teszik és lerövidítik az áruk gyártását és kiszállítását, javítják a termelés hatékonyságát. Jó példa erre raktárak területén az áru- és eszközkövetés. Egy logisztikai vállalat Magyarországon a járművek helyzetét és mozgását valós időben követi nyomon. A cél az, hogy egyszerűen tudják tájékoztatni a vontatóvezetőt a következő feladatról és a jármű helyéről, valamint csökkentsék az üresjárati, kihasználatlan időket.
Nem kell olyan bonyolultnak lennie
Azt is nagyon fontos látni, hogy az összekapcsolhatóság, azaz szenzorok telepítése és hálózatra kötése önmagában nem teremt valódi üzleti értéket. Ahhoz, hogy a technológia potenciálját kiaknázhassuk, komplex tervezés szükséges, miközben számos kulcsfontosságú kérdés merül fel, ez a vállalkozások számára pedig első látásra elrettentő lehet. Nem magától értetődő sem a koncepció kialakítása, sem maga az architekturális kivitelezés, hiszen mindez több technológiai területen is szakértelmet igényel. Figyelembe véve a piacon elérhető megannyi eszközt, szenzort, IoT platformot, hálózati technológiát és kommunikációs protokollt, már a kiválasztási, beszerzési folyamat is komoly kihívást jelenthet. Ráadásul a megálmodott IoT megoldást ezt követően még integrálni kell a meglévő IT-rendszerekkel.
Szerencsére ezt a kihívást a technológiai szállítók is felismerték már, és egyre többen állnak elő IoT megoldáscsomagokkal.
„Ezek az megoldáscsomagok már jellemzően egyaránt tartalmazzák a szenzorokat, az adatmenedzsment és az analitikai megoldást, a felhasználói felületet, de akár a hálózati összeköttetést is, ami érzékelhetően és kimutathatóan csökkenti a technológiai összetevők kiválasztásával, fejlesztésével és integrálásával járó időt, erőfeszítést és költségeket”
– mondta el Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója, aki szerint ezzel egyes IoT megoldások már a kis- és középvállalatok számára is elérhetővé válnak.
Ilyen megoldáscsomagok több nagy technológiai vállalat (például Amazon, IBM, Microsoft, Hitachi) és távközlési cég (például AT&T, Rogers, Verizon) szolgáltatáskínálatában is megtalálhatóak.
„Több prominens iparági vezetővel összefogva a Deloitte is rendelkezik saját „kulcsrakész” IoT keretrendszerrel. Ezek a prediktív karbantartás, eszközteljesítmény-menedzsment és eszközmonitoring felhasználási esetekre fókuszáló alacsony kockázatú, előre konfigurált megoldások lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy jelentősen felgyorsítsák az IoT bevezetését.”
– tette hozzá Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.
Az is mellettük szól, hogy hónapok helyett akár már hetek alatt át lehet állni a hatékonyabb működésre. Az IoT ráadásul jól kapcsolható robotikával vagy mesterséges intelligenciával összefüggő projektekhez, így segítségével célirányosan lehet felkészülni a jövő vállalatának működését érintő kihívásokra is.
Ipar
Az Ozempic hatása már az élelmiszeriparban is érezhető: tényleg egyre kevesebbet eszünk?
A gyógyszeripar már az étkezési szokásainkat is befolyásolja: így reagálnak az élelmiszergyártók a legújabb trendekre.
Nemzetközi kutatások szerint a GLP-1 alapú gyógyszereket (ilyen például az elmúlt években elhíresült Ozempic is) használó fogyasztók és háztartások körében egyértelmű változások tapasztalhatóak az étkezési szokásokban: kevesebb mennyiséget, kisebb adagokat fogyasztanak, és ki is hagynak étkezéseket. Bár első hallásra elenyészőnek gondolhatnánk a hatását, valójában érzékelhető károkat okoz az élelmiszeriparnak a testsúlycsökkentésre használt gyógyszerek terjedése. A német YouGov becslése szerint az új étkezési trend évi körülbelül 325 millió eurós korrigált árbevétel visszaesést okoz az ország gazdaságának.1
Az élelmiszeripar bevételei is karcsúbbá válnak?
A nemzetközi kutatási eredmények két új tendenciát támasztanak alá az élelmiszeriparban: egyrészt kisebb adagokra és kevesebb étkezésre tartanak igényt a gyógyszeres segítséggel fogyókúrázni vágyók, másrészt pedig a korábbinál hangsúlyosabb szerepet kap náluk a minőség kérdése. A BSI által végzett, önbevalláson alapuló panelkutatása szerint a GLP-1 alapú készítményt használók 74%-a azt nyilatkozta, hogy fontosabb számára egy adagon belül a minőség, mint a mennyiség. Az egyértelmű előnyöket felsorakoztató termékekért átlagosan 28%-os árprémiumot is elfogadhatónak tartottak.2
Éppen ezért elmondható, hogy az élelmiszeriparnak nem egy disztópiára kell felkészülnie: téves azt gondolni, hogy a minőségi, kiegyensúlyozott tápanyagtartalmú, finom ételeket tablettákra cserélné a társadalom. Ha viszont egy egyre növekvő célcsoport fokozatosan kevesebbet, kisebb adagokat eszik, az impulzusvásárlásokat pedig tudatos választásra cseréli, akkor az élelmiszeripar termékfejlesztési logikájának is változnia kell.
Az ár-érték arány újraértelmezése is elkezdődött
Korábban megfigyelhető volt az élelmiszeriparban, hogy a nagyobb kiszerelésű termékeket értékelték jó ár-érték arányúnak. Ezzel szemben az új trendből kirajzolódni látszanak a modern fogyasztói igények: kellemes ízvilág és egészséges tápanyagtartalom ugyanabban a termékben, nagyobb fehérje- és rosttartalom, könnyebb ételek. Azoknak a gyártóknak, akik időben szeretnének reagálni a változásokra, érdemes kisebb, praktikus kiszerelésekben gondolkodniuk, valamint olyan termékeket fejleszteniük, amelyek “diétás” ízvilág nélkül hordozzák magukban egy kiegyensúlyozott, tudatosan összerakott étrend minden előnyét. A fehérjedús müzliszeletektől a magas rosttartalmú italokon át a cukormentes édességekig számos termék világít rá arra, hogy a mennyiségnél fontosabbá vált az innovatív, tudatos megközelítés.
A gyártók felelőssége a társadalom egészére kiterjed
Fontos hangsúlyozni, hogy az élelmiszergyártóknak a felhasználói igények kielégítése mellett erős társadalmi szerepük is van. Ha a piacon elérhetőek az egészséges, akár a fogyni vágyók étrendjébe is beilleszthető alternatívák, azzal a csodadiéták és a trendalapú módszerek helyett a valódi, hosszú távon fenntartható életmódváltást támogathatják. Ez a készételektől kezdve a péksüteményeken és a snaceken át a reggelikig, italokig és desszertekig szinte bármilyen kategóriát jelenthet.
„Gyártóként azzal kell foglalkoznunk, hogy milyen ételekkel tudjuk segíteni a vásárlókat a mindennapokban. Szerintem ma már kevés annyit írni egy csomagolásra, hogy »diétás«: legyen világos, miből készül a termék, milyen a tápértéke, és hogyan illeszthető be az étrendbe. Közben az íz és az elkészítés is számít, mert egy hosszú munkanap végén is szeretnénk jót enni, lehetőleg különösebb bonyodalom nélkül. A Szafinál ezekre a szempontokra építünk. A GLP-1 körüli változások kapcsán is abban látom a feladatunkat, hogy segítsük a tudatos választást, és olyan élelmiszereket kínáljunk, amelyeket a vásárlók hosszú távon is szívesen fogyasztanak.”
– mondta Ipsits Anita, a Szafi tulajdonosa és ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Ha minden háztető áramot termel, a hálózatnak azt látnia kell: így készül fel Karintia a napelemes boomra
A közeli jövőben már nem a zöld áram termelése, hanem a szállítása lesz a szűk keresztmetszet, Karintia ezt előzi meg digitális hálózatirányítás-fejlesztéssel.
A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra.
Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei.
A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.
Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.
A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.
A karintiai példa jól mutatja az európai trendet: az elosztói hálózatok a passzív infrastruktúrából aktívan irányított, adatvezérelt rendszerekké válnak. Aki erre időben felkészül, jobban megbirkózik a megújuló termelés növekedésével. Aki lemarad, az dugókkal, korlátozásokkal és csúcsra méretezett, költséges beruházásokkal fizet majd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A Toyota és a Rivian is a Stratasys új 3D nyomtatót választotta
Az ipari 3D nyomtatás egyre nagyobb szerepet kap az autógyártásban, különösen a gyártási segédeszközök, szerelőkészülékek és funkcionális alkatrészek előállításában.
A Stratasys új F870 rendszere a nagyformátumú additív gyártás lehetőségeit bővíti, amelynek képességeit már a Toyota és a Rivian is vizsgálja saját gyártási folyamataiban.
A Stratasys tovább bővítette ipari FDM technológiára épülő termékportfólióját az új F870 3D nyomtatóval, amelyet kifejezetten a nagy igénybevételű üzemi alkalmazásokhoz fejlesztettek. A berendezés a nagy építési térfogatot, a szabályozott hőmérsékletű gyártási környezetet és a nagy teljesítményű műszaki polimerek alkalmazását egyesíti. A fejlesztés célja, hogy az additív gyártás ne csupán a prototípusok készítésében, hanem a mindennapi ipari termelésben is gazdaságosan alkalmazható legyen.
Az új rendszer iránt már a bevezetés előtt jelentős érdeklődés mutatkozott. A Toyota Production Engineering Kentucky állambeli, georgetowni részlege, valamint a Rivian Automotive michigani, plymouthi üzeme is megkezdte az F870 képességeinek vizsgálatát. A két autógyártó elsősorban a gyártási segédeszközök, szerelési és ellenőrző készülékek, valamint a fejlett prototípusgyártási alkalmazások területén keresi a technológia felhasználási lehetőségeit.
Nagyobb méret, szélesebb alkalmazhatóság
A Stratasys F870 egyik legfontosabb műszaki jellemzője az 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térfogat. A gyártó szerint a berendezés kategóriájának leghosszabb, teljesen fűtött építési terével rendelkezik, amely lehetővé teszi nagyméretű, összetett geometriájú alkatrészek előállítását.
A rendszer többféle ipari alapanyaggal működik, köztük ASA, ABS, Nylon 12CF, valamint az új ABS Draft Gray anyaggal. Különösen fontos a szénszál-erősítésű Nylon 12CF alkalmazhatósága, amely nagy merevségének, szilárdságának és tartósságának köszönhetően alkalmas lehet jelentős mechanikai igénybevételnek kitett gyártási segédeszközök készítésére.
A technológia egyik előnye, hogy a hagyományos forgácsolással vagy más gyártási eljárással készülő egyedi készülékek bizonyos esetekben közvetlenül, szerszámozási igény nélkül állíthatók elő. Ez különösen a gyakran módosuló gyártási folyamatoknál, a kisebb sorozatoknál és az egyedi szerelési feladatoknál jelenthet idő- és költségmegtakarítást.
Az autóipari gyártás rugalmasságát növelheti
A Toyota és a Rivian érdeklődése jól mutatja, hogy az additív gyártás szerepe fokozatosan átalakul az autóiparban. A technológia ma már nem kizárólag a termékfejlesztés és a prototípusgyártás eszköze, hanem egyre inkább a gyártósorok működését támogató megoldás.
A nagyméretű szerelőkészülékek, ellenőrző sablonok és egyedi befogók hagyományos előállítása gyakran jelentős átfutási idővel jár. A 3D nyomtatás lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az eszközök közvetlenül a digitális tervek alapján készüljenek el, és szükség esetén gyorsan módosíthatók legyenek.
A Toyota szakemberei szerint az additív gyártás már bizonyította értékét a vállalatnál, a következő lépés pedig az alkalmazási területek további bővítése. Az F870 mérete, alapanyagválasztéka és ipari kialakítása olyan lehetőségeket kínál, amelyek illeszkedhetnek a gyártó újabb termelési igényeihez.
A Stratasys fejlesztése egy szélesebb iparági folyamatba illeszkedik, amelyben a vállalatok a gyártási rugalmasság növelésére, az ellátási láncoktól való függőség mérséklésére és a termelési költségek csökkentésére törekednek.
Az F870 megjelenése újabb lépést jelenthet az additív technológiák üzemi integrációjában. A nagyobb gyártási kapacitás, a műszaki alapanyagok és a megbízhatóan ismételhető gyártási folyamatok együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a 3D nyomtatás a hagyományos gyártástechnológiák egyre fontosabb kiegészítőjévé váljon.
A Stratasys ipari additív gyártási megoldásait Magyarországon a VARINEX Zrt. képviseli, amely több mint két évtizede foglalkozik a gyártó technológiáival.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Black Friday a Xiaominál: négyszeres Mi Pont és extra kedvezmények
-
Tippek2 hét ago
Melyik porszívóval spórolhatjuk meg a legtöbb takarítási időt?
-
Gazdaság2 hét ago
Védtelen mikrovállalkozások: tízből kilencen nem használnak fejlett IT-biztonsági megoldást
-
Gazdaság2 hét ago
Már túl vannak a csúcson a támogatott lakáshitelek, de a java csak ezután jön
-
Gazdaság2 hét ago
A Samsung újra az ötödik legértékesebb márka lett az Interbrand Best Global Brands listáján
-
Ipar2 hét ago
Hat évtizedes múltra építve erősíti tovább globális szerepét a szegedi ContiTech
-
Ipar2 hét ago
A jövő energiarendszeréhez technológia és gyakorlati tudás is kell
-
Tippek2 hét ago
Budapest az egyik legnépszerűbb karácsonyi úti cél az európaiak körében









