Ipar
Hazai műanyagipari újdonság: vertikális fröccsöntőgép
Egyedülálló vertikális fröccsöntőgép-rendszer kezdte meg működését hazánkban.
Több mint negyven éves tapasztalatuk van a műanyagiparban és az ipari gépek területén. Ennyi ideje foglalkoznak présgépekkel, értékesítenek és szervizelnek műanyag fröccsöntő gépeket, illetve azok perifériális berendezéseit. Többnyire horizontális gépekkel foglalkoznak, azonban a közelmúltban behoztak a magyar piacra egy vertikális berendezést, amelyről Konkoly-Thege Máté, a Thege-Plastic Kft. ügyvezetője azt mondja, hogy azoknak lehet jó választás, akik eddig nem tudták, hogy lehet gyorsabban és költséghatékonyabban is gyártani. Az egyedülálló rendszer a Trimetrik Kft. székesfehérvári gyárában kezdte meg működését a közelmúltban.
A TAYU Machinery Co., Ltd. az egyik legprofesszionálisabb fröccsöntő gépgyártó a Távol-Keleten. Hogy került látóterükbe a kínai márka?
A 2008-as válság előtt ment csődbe a Battenfeld, amelynek berendezései üzletünk alapját jelentették, az új tulajdonos pedig sorra mondta fel a közép-kelet-európai régió országaival a szerződéseiket, így velünk is. Egyrészt ekkor kerültünk át a német Ferromatik Milacron-hoz, másrészt ekkor léptünk be a kínai gépgyártók piacára is. Hamar érzékeltük a megrendelőink igényét, amely szerint a válságban olcsó, de akár még a használt gépekre is fokozódik az igény, a kínaiak pedig ezeknek megfelelő, kedvező árakon kínálták az új megoldásaikat. Miután beszálltam a cégvezetésbe, az egyik első feladatom a kínai kapcsolatok kialakítása volt, aminek köszönhetően partnerségre léptünk a ChenHsong vállalattal, amelyet már több mint tíz éve képviselünk, és amely évi 15 000 darab eladott fröccsöntő géppel a világ egyik legnagyobb gyártójának számít.
A TAYU Machinery vállalattal évekkel ezelőtt már dolgoztunk együtt, azonban a közelmúltban egy olyan európai színvonalat értek el mind a vezérlés, mind a gépek mechanikáját illetően, amelyek már felveszik a versenyt a drágább európai és japán gépekkel.
Milyen berendezések találhatóak meg a márka portfóliójában?
A TAYU a közép- és felsőkategóriás gépek piacára fókuszál, azzal a céllal, hogy az európai és japán gépgyártók versenyképes alternatíváját biztosítsák. A cég nagy precizitású műanyag fröccsöntő berendezések kutatására, fejlesztésére és gyártására specializálódott. A portfóliójukban megtalálhatóak függőleges, gumi, bakelit és BMC fröccsöntő gépek egyaránt, de egészen speciális felhasználású, például golflabda-gyártó gépeket is gyártanak.
Két fő gyártóbázissal rendelkeznek Zhejiang Hangzhouban és Guangdong Dongguanban, de több mint húsz irodát működtetnek Kínában, valamint megjelentek például Németországban, Japánban, Indiában, Indonéziában, Iránban, Malajziában, Vietnámban és Brazíliában is.
Olyan nemzetközi márkák választották a megoldásaikat, mint a Siemens, a Panasonic, a Toshiba, a Nishikawa, az AAC, a FAW Group, az ABB vagy a China Midea Group.
Mit gondol, mitől lehet érdekes a magyar vállalkozásoknak egy vertikális berendezés?
Magyarországon többnyire horizontális gépekről beszélünk, ugyanis a piac nagy részét ezek a berendezések teszik ki. A vertikális gépek piaca kisebb, de ettől még létező, speciálisabb felhasználásra készülnek, amikor például féminzerteket vagy kábelvégekre szükséges fröccsönteni, tehát több komponenses gyártások esetében. Tipikusan ilyenek az elektromos alkatrészek, a háztartási elektronika, az autóipar vagy az egészségügy területei, de eladtunk már ilyen gépet a csomagolóiparban tevékenykedő cég számára is.
Általában félautomata gyártásban használják, tehát az egyik oldalon bemegy, a másik oldalon kipotyog a termék vagy akár egy robotkar emeli ki, de mindehhez szükséges emberi erőforrás is, egy operátor, aki segíti, egyben koordinálja a gyártást. A berendezés tökéletesen alkalmas multikomponenses fröccsöntésre, több állomás kialakítására is.
Legutolsó vásárlónk a Králik testvérek neve fémjelezte, székesfehérvári Trimetrik Kft. volt, akik a magyar műanyag fröccsöntés egyik meghatározó szereplői. A vállalatot 1999-ben alapították, műanyag fröccsöntött termékek gyártásával 2001 óta foglalkoznak. Mindig is a legkorszerűbb technológiai színvonalat képviselték, az Arbourg, az Engel, a KraussMaffei és a Fanuc márkájú fröccsöntő gépekkel dolgoztak, de nem volt tapasztalatuk távol-keleti berendezésekkel. Fontos megjegyeznem, hogy a műanyag fröccsöntött termékek gyártása mellett felépítették saját szerszámüzemüket, amelyben magas színvonalú technológiával tervezik és gyártják a szerszámokat.
Ők is régi partnereink, korábban perifériákat vásároltak a Thege-Plastic Kft.-től. Miután megkerestek minket, elmondták, hogy vertikális gépben gondolkodnak, és csupa európai márka volt versenyben, illetve egy japán, viszont mindegyik megoldást drágának találták. Fontos volt számukra a szállítási határidő is, amely az európai márkáknál majdnem a duplája volt a kínaiak megoldásához képest, de természetesen a TAYU kedvező árai is mellettük szóltak, amelyek ugyancsak az európai megoldásokkal összehasonlítva 40-50%-os megtakarítást jelentettek. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a márka fröccsöntő gépei szervo-hidraolikus rendszerrel rendelkeznek, aminek köszönhetően alacsony karbantartási igényűek, energiatakarékosak és rendkívül precízek, tehát a kor követelményeinek maximálisan megfelelnek, nem marad sok kérdés.
Nagyon fontosnak tartom, hogy naprakész tudással és tapasztalattal rendelkezzünk, és ezeket átadjuk a partnereinknek, a megrendelőinknek is, hiszen ez a közös fejlődés egyik záloga. Az új, TAYU vertikális fröccsöntő gép behozatalával, képviseletével az a célunk, hogy a partnereinknek egy európai gyártó által beárazott hidraulikus gép áránál 40-50%-al olcsóbban tudjunk kínai gépet biztosítani, amely megoldással versenyelőnyre tehetnek szert.
A témához kapcsolódva ajánljuk korábbi cikkünket: Nem a műanyag a hibás, hanem az ember, aki rosszul használja azokat
Ipar
Hulladékból üzemanyag
Körforgásos gazdaság – Napjaink egyik legnagyobb kihívása a hulladékkezelés és a hulladék-újrahasznosítás. Projektünk fő célkitűzése, hogy olyan iparban alkalmazható technológiát fejlesszünk, ami alkalmas a különböző műanyag-, gumi- és egyéb szénhidrogén-hulladékok (fáradtolaj stb.) újrafeldolgozására a körforgásos gazdaság jegyében – kezdi beszélgetésünket Papp Géza Bálint, a PGB Engineering Kft. ügyvezető igazgatója.
A feladat: olyan reaktorrendszerek megvalósítása, amelyek mezőgazdasági és szerves hulladékokból fosszilis energiahordozóként és alapanyagként használható szénhidrogén-frakciók kinyerésére alkalmasak, a körforgásos gazdaság keretein belül. A projektet a Siemens Zrt. a 2025-ös év inspiráló ipari projektjei közé választotta.
Mi volt a fejlesztés motivációja és a megrendelés háttere?
P.G.: Szerencsések voltunk, hiszen több mint kétévtizedes tapasztalattal, valamint a megfelelő referenciákkal és installált bázissal rendelkeztünk ahhoz, hogy a léptékhatás törvénye alapján megvalósíthassuk az első nem laborméretű, hanem ipari szintű „mini” technológiákat. Régóta dolgozunk K+F területen, és vegyipari oktatóberendezések gyártásában is elég erősek vagyunk, hiszen mi készítettük a MOL MK vegyipari műveletek tanlaborját 13 technológiával. A megrendelőnk a Pannon Egyetemen működő MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék volt. Hatalmas élmény volt kutatókkal együttműködni a technológiák kialakítása, megtervezése folyamán, és látni azt, amikor a beüzemelést követően elkezdték használni, és az elvárásaiknak, szimulációs modelljeiknek megfelelő vagy ahhoz közeli eredményekkel zárultak a kísérletek.
Milyen új lehetőségeket teremt a fejlesztés?
P.G.: Több nézőpontból megközelítve: az egyetem számára lehetőséget teremt ipari technológiai alapú kutatások, fejlesztések megvalósítására. Ezen fejlesztések eredményeként pedig várhatóan másként lehet majd gondolni ezekre a hulladékokra, amelyek a megfelelő folyamatokat követően kisebb szénatomszámú, már nem polimer állapotú anyagként újra alapanyaggá válnak, és más gyártási folyamatokban vagy újrahasznosított fosszilis tüzelőanyagként folytatják körforgásukat. A tanszéki eredmények tették lehetővé, hogy Közép-Európa legnagyobb olajipari vállalata, a MOL ültethesse át a gyakorlatba mindezt, ami a MOHU integrációjával korlátlan alapanyagforrást és állandóan megújuló körforgást jelent. Ennek eredményeként a műanyag zacskókra, a csomagolóanyagokra, fóliákra, műanyag edényekre stb. talán más szemmel fogunk tekinteni.
A PGB Engineering Kft. szempontjából hihetetlen tapasztalatot és referenciát jelent a projekt. Természetesen azt sem téveszthetjük szem elől, hogy ez egyértelműen belépési lehetőség a kutatási piacra, nagyon komoly installált bázissal, hiszen 5 technológiát foglal magában a projekt:
- Termikus-katalitikus reaktorrendszer(P_max = 100 bar, T_max = 650 °C, robbanásbiztos kivitelben),
- Vízgőzös pirolízis-reaktorrendszer(T_max = 1 000 °C, robbanásbiztos kivitelben),
- Műanyagkrakkoló reaktorrendszer(4 db reaktort foglal magában, T_max = 650 °C, robbanásbiztos kivitelben),
- Méretnövelt tenzides reaktorrendszer(3 db reaktort foglal magában),
- Elgázosító reaktorrendszer(3 db reaktort foglal magában, T_max = 950 °C, robbanásbiztos kivitelben).
Miként valósították meg a fejlesztést?
P.G.: Egy ilyen projekt hosszú tervezési folyamat eredménye; 10–12 hónapig tartott a tervezés. Ennek az első szakasza az igényfelmérés volt. Teljesen természetes, hogy egy kutató olyan berendezést szeretne használni, ami multifunkcionálisan mindenre alkalmas, ezért első körben ennek a határait kellett meghatároznunk és lefixálnunk. Ezt követte a tervezés második lépcsője: a környezet és az épület adottságainak figyelembevételével történő kalkuláció, hiszen be kell férniük a technológiáknak, emellett karbantarthatónak és hozzáférhetőnek kell lenniük egy nem erre a célra tervezett épületrészben. Természetesen a projekt részét képezte ennek a komplett újratervezése, a megfelelő elszívások, energetikai alrendszerek és egyebek kialakítása. Mint minden projektünk esetében, itt is a terveket egy tervzsűri bírálta el, és az elfogadást követően indulhatott az anyagbeszerzés és a gyártás. Ez a folyamat újabb 12–14 hónapot vett igénybe. Közel 100 ember dolgozott a feladaton, ami szintén komoly kihívás elé állított minket, kezdve a logisztikától az épületen belüli daruzáson át a komplett installáción a végső takarításig.
Milyen Siemens eszközöket alkalmaztak, és milyen feladatokra?
P.G.: A villamos irányítástechnikai rész kialakításában alkalmaztuk a Siemens-eszközöket. A reaktorok vezérlését két SIMATIC S7-1500 PLC-konfiguráció látja el, amelyhez a reaktorokon elhelyezett hat darab Siemens robbanásbiztos kivitelű, rozsdamentes acél szekrényben SIMATIC ET200 állomások találhatók; ezek közvetlenül képesek a gyújtószikramentesen leválasztott mérési jeleket fogadni. A szivattyúkat és ventilátorokat SINAMICS G120 típusú frekvenciaváltók vezérlik. A villamos fűtéseket SIRIUS 3RF szilárdtest relék kapcsolják, a technológiai nyomásokat SITRANS P220 robbanásbiztos kivitelű nyomástávadók mérik. Az alapanyag-adagolást SIWAREX WP321 gyújtószikramentes mérlegrendszer biztosítja. Az irányítástechnika kommunikációs gerincét PROFINET hálózat szolgáltatja, amelyhez Siemens SCALANCE XB hálózati kapcsolókat alkalmaztunk. A PROFINET kiépítéséhez Siemens ipari Ethernet-kábelt és fém kialakítású RJ45-csatlakozókat használtunk. A számok tükrében a projekt Siemens-vonatkozású irányítástechnikai része: gyújtószikramentes körök száma: 448; frekvenciaváltós hajtások száma: 17; villamos fűtések száma: 53; PID-szabályozókörök száma: 50; PROFINET-állomások száma: 37. Az energiaelosztás 24 voltos egyenáramú rendszerét Siemens SITOP PSU tápegységek és PSE biztonsági modulok biztosítják.
Mik a következő lépések a projekt kapcsán?
P.G.: A Pannon Egyetemen a MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék folyamatosan folytatja a kísérleteket, amelyek eredményeként kialakítják az utat a valós körforgásos gazdaság irányába. A PGB Engineering támogatja az egyetemet és a kutatást, segítséget nyújt a berendezések tisztítása és karbantartása kapcsán.
www.pgbengineering.hu, www.siemens.hu
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A metrológia kiköltözött a mérőlaborból
A minőségellenőrzés sokáig egy külön világ volt a gyártáson belül: klimatizált mérőlaborok, nagy koordináta-mérőgépek, metrológiára specializálódott mérnökök.
A mérés helye egyértelmű volt: a mérőszoba. Az utóbbi években azonban egy új trend kezd egyre látványosabban kirajzolódni: a metrológia kilép a mérőlaborból, és közelebb kerül a gyártósorhoz és a feladat helyszínéhez.
A mobil 3D mérési technológiák fejlődésével ma már nem feltétlenül az alkatrészt kell a mérőgéphez vinni – sok esetben a mérőeszköz megy az alkatrészhez.
Miért változik a minőség-ellenőrzés területe?
A gyártóiparban egyre nagyobb az igény a gyorsabb és rugalmasabb ellenőrzési folyamatokra, ami gyakran a vevői elvárások szigorodásából fakad. Az egyre inkább digitalizált és termelékenyebb gyártási környezetben a minőségellenőrzésnek is lépést kell tartania a rövidebb ciklusidőkkel bonyolult geometriájú termékek és összetett mérési feladatok esetén is.
Emellett egyre több olyan mérési igény jelenik meg a gyártásban, ahol az azonnali, helyszíni döntés kulcsfontosságú. Ilyen lehet egy gyártásközi ellenőrzés, egy gyártási probléma vizsgálata, vagy egy karbantartási és javítási feladat a több műszakban üzemelő soron. Ezekben az esetekben a mérőlaborhoz kötött ellenőrzés inkább akadály, mint megoldás: a mérési sorban állás és a logisztika jelentősen lassíthatja a folyamatot. Ezért jelenik meg egyre erősebben az igény a gyors, rugalmas és helyszínen elvégezhető mérésekre azonnali kiértékeléssel.
A modern, mobil metrológia válaszol
A globális 3D metrológiai piac értéke már közel 12 milliárd dollár és az elemzések szerint a következő években 15 milliárd fölé növekszik, ahogy az ipari szereplők egyre inkább nyitnak az automatizált és adatvezérelt minőségellenőrzési megoldások felé. A legújabb, mobil mérőrendszerek különösen gyorsan terjednek: a hordozható metrológiai megoldások piaca 2033-ig várhatóan több mint duplájára, 4,4 milliárd dollárra nő.
A modern, ipari 3D szkennerek már nem csupán adatgyűjtő eszközök. Egyre inkább önálló mérőrendszerként működnek, amelyek a szkennelést, a kiértékelést és a jelentéskészítést egyetlen, gyors munkafolyamatba integrálják.
Erre élenjáró példa a FreeScan Omni, amely vezeték nélküli működésével és fedélzeti számítási képességeivel lehetővé teszi a 20 mikron pontosságú, gyors, helyszíni mérést és kiértékelést. Az önálló metrológiai rendszer 93 lézervonal segítségével rögzíti a teljes felületet akár 7 619 000 pont/mp sebességgel, miközben a piacon egyedülálló fedélzeti minőség-ellenőrzési funkció az előre beállított mérési terv szerint azonnali kiértékelést és riportálást tesz lehetővé – egyetlen gombnyomásra.
Ez a megközelítés jelentősen lerövidítheti a mérési folyamatot: a szkennelés és az ellenőrzés közvetlenül a helyszínen elvégezhető, anélkül, hogy az adatokat külön mérőlaborba kellene továbbítani.
Bemutató, tesztmunka és mérési szolgáltatások az ADMASYS HU-nál
Magyarországon a FreeScan Omni az ADMASYS HU-nál próbálható ki élesben. Lehetőséget biztosítanak technológiai tesztekre, emellett a rendszert ipari feladatokban, konkrét mérési projektekben is használják.
Mindazonáltal egyetlen eszköz sem jó minden feladatra. Az ADMASYS csoport márkafüggetlen szakértőként az ipar egyik legszélesebb 3D szkenner és kapcsolódó célszoftver kínálatával rendelkezik, így a különböző mérési és reverse engineering alkalmazásokhoz az optimális eszközök és munkafolyamatok kombinációját tudják javasolni.
A kérdés ma már nem az, hogy van-e helye a hordozható 3D metrológiának az iparban – hanem az, hogy az adott üzemben, az adott feladatok esetén melyik eszköz és folyamat biztosítja a legnagyobb hozzáadott értéket és megtérülést. Ebben tud segíteni az ADMASYS HU csapata.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A vártnál nagyobb érdeklődés miatt bővül a Demján Sándor Tőkeprogram kerete
A hazai kis- és középvállalkozások beruházásait finanszírozó Demján Sándor Tőkeprogram keretösszege 100 milliárd forintról 150 milliárd forintra emelkedik – hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó rendezvényén.
A program első szakaszában 1261 pályázat felelt meg a feltételeknek. A vállalkozói érdeklődés már ebben a szakaszban meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat, ezért 2026 januárjában átmenetileg fel kellett függeszteni az új igénylések befogadását.
A beérkezett pályázatok több lépcsős befektetési értékelési folyamaton mentek keresztül, és eddig 267 esetben született pozitív befektetési döntés.
A keret bővítésével március 12-én újra megnyílik a jelentkezés, így a program második szakaszában további beruházási és növekedési projektek juthatnak tőkefinanszírozáshoz.
Az első szakaszban beérkezett projektek jelentős része kapacitásbővítést, technológiai fejlesztést, digitalizációs beruházásokat vagy új piacokra lépést céloz. A program elsősorban olyan vállalkozások számára jelent finanszírozási lehetőséget, amelyek stabil működési alapokkal rendelkeznek, és a következő növekedési szint elérésére készülnek.
A Demján Sándor Tőkeprogram olyan növekedni kívánó, beruházásra kész magyar kis- és középvállalkozások számára biztosít tőkefinanszírozást, amelyek beruházásaik megvalósításához türelmes forrást keresnek. A konstrukció sajátossága, hogy nincs havi törlesztési kötelezettség, a kamatfizetés évente esedékes, a futamidő pedig hat év.
A program iránti jelentős érdeklődés azt mutatja, hogy a magyar vállalkozások beruházási terveik finanszírozása kapcsán egyre tudatosabban mérlegelik a hitel és a tőke közötti választást. A hitellel szemben a tőke olyan finanszírozási forma, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozások a fejlesztések és beruházások megvalósítására koncentráljanak, anélkül hogy a növekedési szakaszban rendszeres törlesztési kötelezettség terhelné működésüket.
Az angolszász gazdaságokban a növekedési tőke régóta a vállalati fejlődés egyik meghatározó finanszírozási eszköze. A Demján Sándor Tőkeprogram ezt a növekedési finanszírozási szemléletet teszi elérhetővé a magyar kis- és középvállalkozások számára.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Százból huszonnyolc magyar hagyná, hogy az agya közvetlenül kapcsolódjon az internethez
-
Gazdaság2 hét ago
A technológia még mindig nem kiegyenlített pálya a nők számára
-
Gazdaság2 hét ago
Emberi tűzfal a kiberbiztonságban – a védelem az embernél kezdődik
-
Ipar2 hét ago
PLC programozási hibák, amelyek milliókba kerülhetnek
-
Gazdaság2 hét ago
Vállalati képzések: 233%-kal nőtt egy év alatt a cybersecurity képzések iránti igény a hazai cégek körében
-
Gazdaság2 hét ago
Februárban hirtelen megugrott a használt autók iránti érdeklődés
-
Gazdaság1 hét ago
A Samsung Galaxy S26 Ultra nyerte a „Best in Show” díjat a 2026-os Mobile World Congress Global Mobile Awards gáláján
-
Gazdaság2 hét ago
A Lenovo a 2026-os MWC kiállításon bemutatta legújabb adaptív AI PC-it, moduláris koncepcióit és a Lenovo Qira-t








