Zöld

Nem a műanyag a hibás, hanem az ember, aki rosszul használja azokat

műanyagipar

Az idei második félévtől Magyarországon tilos bizonyos egyszer használatos műanyagtermékek, továbbá oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékek forgalomba hozatala. A kormány döntése egyaránt hatással volt a műanyagipari szereplőkre és a fogyasztókra is. Erről is beszélt egy interjúban Konkoly-Thege Máté, a Thege-Plastic Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint bizonyos gépoldali fejlesztések segíthetnek a hazai vállalatoknak abban, hogy az új szabályozásnak megfelelő termékeket gyárthassanak, a fogyasztóknak pedig a kényelmi szükségleteket kielégítő műanyagokkal kellene kezdeniük valamit.

A 2021. július 1-jén hatályba lépett kormányrendelet (301/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet az egyes egyszer használatos, valamint egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásáról) értelmében tilos forgalomba hozni műanyag fültisztító pálcikát, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverő pálcikát, léggömbökhöz rögzítendő és azokat tartó pálcákat, expandált polisztirolból készült ételtároló edényeket, italtárolókat, poharakat, valamint kiterjed azon könnyű műanyag hordtasakok, közkeletű nevén „zacskók” forgalomba hozatalára is, amelynek falvastagsága 15 mikron és afeletti.

ÍGY HATOTT A TILTÁS A MŰANYAGIPARRA!

Noha a kormány az átállást előre jelezte, a szakma számára elfogadható eredménye mégsem lett a szervezetekkel történt egyeztetéseknek. Ennek okát a Thege-Plastic Kft. ügyvezetője abban látja, hogy a magyar törvényhozás az Európai Unió igen szigorú irányelvet vette át egy az egyben, ráadásul az átmenet – a környező országokkal összehasonlítva – kevésbé volt ütemezett. „Nem sikerült a szakma érdekeit jobban figyelembe venni, és biztosítani számukra a szükséges átmenetet. A magyar piaci szereplők annyi könnyítést kaptak, hogy a készletüket még elhasználhatják. A kérdés az, hogy például az a gyártó, amelyik a szabályozás előtt egészségügyi intézményeknek szállított műanyag termékeket, hogy lesz képes ugyanazon az áron értékesíteni, hiszen a felvevő piacának egy része kiesett, sokkal kisebb lett a gyártókapacitásának kihasználtsága” – mondja Konkoly-Thege Máté a Thege-Plastic Kft. honlapján is megjelent interjúban.

DRÁGUL A MŰANYAGZACSKÓ: A TAKARÉKOS FELHASZNÁLÁST KÍVÁNJÁK ÖSZTÖNÖZNI

Mint az interjúból kiderült, a kihívásra a gyártócégek a különböző pályázati támogatásokban találhatnak valamiféle megoldást. A kormany.hu oldalán megjelent hír szerint például a hagyományos műanyagból készült zacskók környezetvédelmi termékdíját a mostani kilogrammonkénti 57 forintról kilogrammonként 1900 forintra emelik, így a környezetvédelmi díjtétel zacskónként átlagosan öt forintra nő, ezzel a takarékos felhasználást szeretnék ösztönözni. Az érintett gyártókat a technológiai átállásban 2020-ban 10 milliárdos pályázati segítséggel ösztönözték. De kiírták a „Zöld Nemzeti Bajnokok – A zöldgazdaság területén működő mikro-, kis- és középvállalkozások technológiafejlesztésének támogatása” című pályázatot is, amelyet ugyancsak kifejezetten a gyártói oldal megsegítésére találtak ki. „Azt gondolom, a gyártók előbb-utóbb kénytelenek lesznek a többletköltségeiket áthárítani a fogyasztókra. Ezt még egy 10 milliárdos nagyságrendű pályázati segítség sem lesz képes orvosolni, hiszen a probléma ennél jóval összetettebb” – teszi hozzá a műanyagipari szakember.

„NEM A MŰANYAG A HIBÁS, HANEM AZ EMBER, AKI ROSSZUL HASZNÁLJA AZOKAT”

Az a terület, amely a tiltás szempontjából talán leginkább érint mindannyiunkat, az az élelmiszer-csomagolóanyagok, amelyek rendszerint műanyagból készülnek, mégpedig azért, mert egy korábban fennálló környezetterhelési problémára, nevezetesen, hogy bizonyos anyagokból – például az alumíniumból – nem állt rendelkezésre elegendő mennyiség, a műanyag lett a megfelelő alternatíva. Azon fogyasztók számára, akik pedig nem szívesen használnak műanyagot, választhatnak annak alternatívái közül. Gondoljunk csak a textilszatyorra! Viszont azt tudnunk kell, hogy ezek előállításához több vízre van szükség, mint a műanyag-szatyorhoz, nem beszélve a cellulózról. Ahogy az egyre több helyen árusított lebomlónak mondott műanyag-szatyornak is van alapanyaga, tehát minidig szükséges elvenni valahonnan – magyarázza a Thege-Plastic Kft. ügyvezetője.

ELKÉPZELHETETLEN MODERN ÉLETÜNK A MŰANYAG NÉLKÜL

„A műanyag szuper anyag, és nagyon jó felhasználási területei vannak. Bizonyos területeken, így az egészségügyi szektorban nem is tudnánk mivel helyettesíteni. Inkább a kényelmi szükségleteket kielégítő műanyagokkal kellene kezdeni valamit. Ehhez mindannyiunknak együtt kell lépéseket tennünk. Amíg látványos változásra vágyunk, de a reggeli kávénkat egy műanyagpohárból fogyasszuk el, nem lesz előrelépés, csak hangzatos szavak” – mondja, majd hozzáteszi, hogy ma már a Thege-Plastic Kft. partnerei is kiemelt figyelmet fordítanak az energiatakarékosságra a teljes gyártási folyamat során. Ebben a technológiai fejlődés nagy segítséget jelent. „Az európai gép-gyártók mellett megtalálhatóak a kínálatunkban a kedvezőbb áru kínai vagy a drágább japán gépek is. Távol-Kelet sok szempontból az európai piac előtt jár, különösen igaz ez a darálógépekre, amelyek rendkívül fontosak a selejtek feldolgozása, az extrudálás szempontjából. Magyarországon egy viszonylag nagy piacról beszélünk, egyre többen állítanak üzembe gépsorokat, hogy regranuláljanak. De már majdnem minden gyártónál, így a Thege-Plastic Kft. által képviselt sanghaji Jwell, valamint a japán JSW-nél is dedikált gépek állnak rendelkezésre a lebomló műanyagok gyártására is” – olvasható a Konkoly-Thege Mátéval megjelent interjúban, amelyben szó esik arról is, miért lenne fontos az újrahasznosított műanyagok összetevőinek szabályozására.

Zöld

Kerüljön jó helyre az aludoboz!

aludoboz

Gyűjtő automaták segítenek országszerte, hogy kiürült aludobozainktól környezettudatosan szabadulhassunk meg, ráadásul mi is profitáljunk ebből.

Tudatos döntéseket hozni nem mindig egyszerű, ám egyre több segítséget, lehetőséget kapunk, hogy a saját életünk, hétköznapjaink szintjén is tehessünk valamit a környezetünkért. A háztartás körüli tudatosság középpontjában általában a csomagolás áll: az otthon keletkező hulladék nagy része ebből tevődik össze, így nagyon jó kiindulópont, ha ezen a téren igyekszünk lépéseket tenni.

Természetesen a legjobb, ha a lehető legkevesebb csomagolóanyaggal próbáljuk megoldani az életünket: a saját szatyrok, üvegek, flakonok már nemcsak az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő csomagolásmentes boltokban, hanem sok szupermarketben is használhatók. Amit nem tudunk ilyen módon megvenni, annál törekedjünk a minimalizálásra és az újrahasznosításra.

Ha csomagolásról beszélünk, általában a papírra és a műanyagra gondolunk, azonban meg kell említenünk még egy fontos szereplőt: az alumíniumdobozt.

Nem szemét, hanem érték

Korábban talán csak a sör és az energiaital kapcsán jutott eszünkbe az aludoboz, de ma már üdítőitalok és kávé is kapható ilyen formában, így a gyerekek, fiatalok is egyre inkább kapcsolatba kerülhetnek vele. Az újrahasznosítható anyagok közül az aludobozok alapanyagául szolgáló alumínium – már csak a nyersanyag ára miatt is – az egyik legértékesebb, mindemellett az új fém előállításához szükséges energia 95%-a takarítható meg az újrahasznosítás által. Ráadásul az aludobozok végtelenszer újrahasznosíthatók és az újrahasznosított doboz semmiben sem különbözik az eredeti nyersanyagból készítettől.

Magyarországon évente több mint 1 milliárd alumíniumdobozt bocsátanak ki, világszinten pedig nagyjából 250 milliárd darabot gyártanak – ha ezeket egymásra állítanánk, olyan hosszú oszlopot alkotnának, ami 75-ször, oda-vissza elérne a holdig! Ennek a rengeteg üres doboznak nem a háztartási szemétben lenne a helye: ha visszaváltanánk őket, nagyon sokat tehetnénk a környezetünkért. A Minden Doboz Visszajár kezdeményezés éppen az újrahasznosításukért, illetve annak népszerűsítéséért dolgozik, hogy otthonaikban minél többen gyűjtsék a dobozokat akár szelektív hulladékként, vagy éppen ami a leghatékonyabb megoldás: elvigyék őket az gyűjtő automatákba.

Mindenki jól jár

Mivel az automaták főként élelmiszer-kereskedelmi láncoknál (SPAR, Auchan, CBA, Coop és Tesco üzletek) helyezkednek el, mi sem egyszerűbb, mint a bevásárlást összekötni az üres dobozok leadásával. A rendszer „pénzt a dobozért” elve azt jelenti, hogy nem csupán begyűjti az aludobozokat, hanem fizet is érte: dobozonként pár forintos visszaváltási díjjal számolhatunk, amit az adott üzletben tudunk levásárolni – tehát nemcsak a környezet, hanem mi is jól járunk. Ma már országszerte közel 200 visszaváltó automata érhető el, a gyűjtés így nem csak otthon valósítható meg: kezdeményezzük az irodában, sőt, akár az óvodában, iskolában is lehet élni vele, ezáltal pedig már a kicsik is megtanulhatják, hogy az aludoboz érték, és nem eldobni való szemét.

Az automaták használta igen praktikus is, hiszen nincs szükség utólagos válogatásra, egy újrahasznosított doboz pedig mintegy 8 hét alatt már vissza is kerülhet a boltok polcaira. Ráadásul március 31-e óta akár másokon is segíthetünk, ha automatában adjuk le a kiürült dobozokat: a Minden Doboz Visszajár mozgalom és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, illetve a SPAR Magyarország együttműködésnek köszönhetően egyes automaták az összeg jótékonysági célokra való felajánlását is lehetővé teszik.

Tovább

Zöld

Felgyorsulhat a környezetszennyező SF6 gáz kivezetése a piacról

sf6

Új javaslatokat fogalmazott meg az Európai Bizottság a fluor tartalmú üvegházhatású gázok, illetve az ózonréteget lebontó anyagok jövőbeni felhasználásával kapcsolatban.

A tervezet szerint szigorúbban ellenőriznék ezek használatát. Közben már a megoldás is létezik, az energiamendzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, a Schneider Electric ugyanis kifejlesztett egy alternatív eljárást, amelynek lényege, hogy a létező legkörnyezetbarátabb gázzal, tiszta levegővel töltik fel SF6 helyett középfeszültségű kapcsolóberendezéseiket.

Az Európai Bizottság (EB) által javasolt, az üvegházhatást okozó, fluortartalmú gázokra vonatkozó új szabályozás hozzájárulhat ahhoz, hogy az Európai Unióban 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenjen a károsanyag-kibocsátás, és 2050-re klímasemlegessé váljon a közösség. A fluortartalmú gázok és az ózonréteget károsító anyagok használatának szigorúbb ellenőrzésére vonatkozó új javaslatok eredményeként 2050-ig összesen 490 millió tonna CO2-egyenértékű üvegházhatású gázkibocsátás (ÜHG) csökkentést lehet elérni az Európai Unióban. Összehasonlításként: ez valamivel több, mint Franciaország teljes éves üvegházhatásúgáz-kibocsátása volt 2019-ben.

A fluortartalmú gázok jelenleg az EU üvegházhatású-gázkibocsátásának mintegy 2,5 százalékáért felelősek. A legnagyobb tételt a hidrofluorkarbon jelenti, ami ennek a kibocsátásnak a 90 százalékát adja. Ezt az anyagot többek között hűtőszekrényekben, fagyasztókban, illetve légkondicionálókban alkalmazzák. Az EB javaslata szerint a mostaninál jóval szigorúbb kvótarendszert vezetnének be a hidrofluorkarbonra vonatkozóan, melynek eredményeként 2050-re a 2015-ös szinthez képest 98 százalékkal csökkenne az EU-ban felhasznált gáz klímára gyakorolt hatása.

Bár a felhasznált mennyiség szempontjából kisebb tételt jelent, a legnagyobb üvegházhatású gázok közé tartozik az SF6, vagyis a kén-hexafluorid. Az EB által megfogalmazott tervezet szerint 2031-re teljesen kivezetnék ennek a gáznak a használatát az Európai Unió területén üzembe helyezett új eszközökben. Az SF6 gázt a villamos elosztóhálózatokban lévő középfeszültségű kapcsolóberendezésekben alkalmazzák, amelyekből napjainkban is több tízmillió működik világszerte.

A villamosenergia-igény folyamatos növekedése, valamint a decentralizált termelés terjedése viszont exponenciálisan növeli az ilyen kompakt, középfeszültségű berendezések számát. Az SF6 ráadásul az egyik legerősebb üvegházhatású gáznak mondható: ebből a szempontból 23 500-szor károsabb a szén-dioxidnál, vagyis kivezetése a piacról fontos lépés klímavédelmi szempontól.

A Schneider Electric, az energiagazdálkodás és az automatizálás digitális átalakításában élenjáró vállalatként határozottan támogatja az Európai Bizottság által megfogalmazott javaslatokat. A társaság már kifejlesztett egy alternatív megoldást, amelynek keretében a létező legkörnyezetbarátabb gázzal, tiszta levegővel töltik fel SF6 helyett középfeszültségű kapcsolóberendezéseiket. Egy teljes portfóliót alakítanak ki az SF6-gáz mentes berendezésekből. Ezen tiszta technológiák elérhetősége és megbízható, nagy teljesítménye időszerűvé és megvalósíthatóvá teszi az EU jelenlegi, a fluortartalmú gázokra vonatkozó szabályozásának felülvizsgálatát. Ha a jövőben elfogadják az SF6 használatát is korlátozó javaslatot, az a Schneider Electric álláspontja szerint fontos mérföldkövet jelentene az európai éghajlati célok sikeres megvalósítása érdekében.

Tovább

Zöld

Itt egy eszköz, ami automatizálná a növények locsolását

Growcube

Az Elecrow GrowCube egy okos növényöntöző, amelynek már fut a Kickstarter-kampánya.

Az Elecrow elindította a Growcube nevű, felokosított növénylocsoló közösségi finanszírozási kampányát. Az eszköz akkor lehet hasznos, ha valaki nyaralni megy vagy nagyon feledékeny az öntözés kapcsán.

Az automata eszköz négy növényt tud egyszerre locsolni, külön szenzor van minden kaspóhoz. A rendszer kiszámolja, mikor és mennyi vízre van szükség, a talaj nedvessége alapján. Alternatív módon mindez kézzel is megadható, a locsolás gombnyomásra is indítható.

A 1,5 literes tartály úgy két hétre lehet elég a négy növényhez, az eszköz appon keresztül vezérelhető, ami útmutatót tartalmaz 3000 különböző növény ápolásához. A rendszer a napszakot és a hőmérsékletet is figyelembe veszi. Ára majd 119 dollár lesz, ami azt jelenti, hogy egy nyaraláshoz elég sok kell belőle egy házba, amelyben sok növény van.

Forrás: ORIGO

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss