Zöld

Nem a műanyag a hibás, hanem az ember, aki rosszul használja azokat

műanyagipar

Az idei második félévtől Magyarországon tilos bizonyos egyszer használatos műanyagtermékek, továbbá oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékek forgalomba hozatala. A kormány döntése egyaránt hatással volt a műanyagipari szereplőkre és a fogyasztókra is. Erről is beszélt egy interjúban Konkoly-Thege Máté, a Thege-Plastic Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint bizonyos gépoldali fejlesztések segíthetnek a hazai vállalatoknak abban, hogy az új szabályozásnak megfelelő termékeket gyárthassanak, a fogyasztóknak pedig a kényelmi szükségleteket kielégítő műanyagokkal kellene kezdeniük valamit.

A 2021. július 1-jén hatályba lépett kormányrendelet (301/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet az egyes egyszer használatos, valamint egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásáról) értelmében tilos forgalomba hozni műanyag fültisztító pálcikát, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverő pálcikát, léggömbökhöz rögzítendő és azokat tartó pálcákat, expandált polisztirolból készült ételtároló edényeket, italtárolókat, poharakat, valamint kiterjed azon könnyű műanyag hordtasakok, közkeletű nevén „zacskók” forgalomba hozatalára is, amelynek falvastagsága 15 mikron és afeletti.

ÍGY HATOTT A TILTÁS A MŰANYAGIPARRA!

Noha a kormány az átállást előre jelezte, a szakma számára elfogadható eredménye mégsem lett a szervezetekkel történt egyeztetéseknek. Ennek okát a Thege-Plastic Kft. ügyvezetője abban látja, hogy a magyar törvényhozás az Európai Unió igen szigorú irányelvet vette át egy az egyben, ráadásul az átmenet – a környező országokkal összehasonlítva – kevésbé volt ütemezett. „Nem sikerült a szakma érdekeit jobban figyelembe venni, és biztosítani számukra a szükséges átmenetet. A magyar piaci szereplők annyi könnyítést kaptak, hogy a készletüket még elhasználhatják. A kérdés az, hogy például az a gyártó, amelyik a szabályozás előtt egészségügyi intézményeknek szállított műanyag termékeket, hogy lesz képes ugyanazon az áron értékesíteni, hiszen a felvevő piacának egy része kiesett, sokkal kisebb lett a gyártókapacitásának kihasználtsága” – mondja Konkoly-Thege Máté a Thege-Plastic Kft. honlapján is megjelent interjúban.

DRÁGUL A MŰANYAGZACSKÓ: A TAKARÉKOS FELHASZNÁLÁST KÍVÁNJÁK ÖSZTÖNÖZNI

Mint az interjúból kiderült, a kihívásra a gyártócégek a különböző pályázati támogatásokban találhatnak valamiféle megoldást. A kormany.hu oldalán megjelent hír szerint például a hagyományos műanyagból készült zacskók környezetvédelmi termékdíját a mostani kilogrammonkénti 57 forintról kilogrammonként 1900 forintra emelik, így a környezetvédelmi díjtétel zacskónként átlagosan öt forintra nő, ezzel a takarékos felhasználást szeretnék ösztönözni. Az érintett gyártókat a technológiai átállásban 2020-ban 10 milliárdos pályázati segítséggel ösztönözték. De kiírták a „Zöld Nemzeti Bajnokok – A zöldgazdaság területén működő mikro-, kis- és középvállalkozások technológiafejlesztésének támogatása” című pályázatot is, amelyet ugyancsak kifejezetten a gyártói oldal megsegítésére találtak ki. „Azt gondolom, a gyártók előbb-utóbb kénytelenek lesznek a többletköltségeiket áthárítani a fogyasztókra. Ezt még egy 10 milliárdos nagyságrendű pályázati segítség sem lesz képes orvosolni, hiszen a probléma ennél jóval összetettebb” – teszi hozzá a műanyagipari szakember.

„NEM A MŰANYAG A HIBÁS, HANEM AZ EMBER, AKI ROSSZUL HASZNÁLJA AZOKAT”

Az a terület, amely a tiltás szempontjából talán leginkább érint mindannyiunkat, az az élelmiszer-csomagolóanyagok, amelyek rendszerint műanyagból készülnek, mégpedig azért, mert egy korábban fennálló környezetterhelési problémára, nevezetesen, hogy bizonyos anyagokból – például az alumíniumból – nem állt rendelkezésre elegendő mennyiség, a műanyag lett a megfelelő alternatíva. Azon fogyasztók számára, akik pedig nem szívesen használnak műanyagot, választhatnak annak alternatívái közül. Gondoljunk csak a textilszatyorra! Viszont azt tudnunk kell, hogy ezek előállításához több vízre van szükség, mint a műanyag-szatyorhoz, nem beszélve a cellulózról. Ahogy az egyre több helyen árusított lebomlónak mondott műanyag-szatyornak is van alapanyaga, tehát minidig szükséges elvenni valahonnan – magyarázza a Thege-Plastic Kft. ügyvezetője.

ELKÉPZELHETETLEN MODERN ÉLETÜNK A MŰANYAG NÉLKÜL

„A műanyag szuper anyag, és nagyon jó felhasználási területei vannak. Bizonyos területeken, így az egészségügyi szektorban nem is tudnánk mivel helyettesíteni. Inkább a kényelmi szükségleteket kielégítő műanyagokkal kellene kezdeni valamit. Ehhez mindannyiunknak együtt kell lépéseket tennünk. Amíg látványos változásra vágyunk, de a reggeli kávénkat egy műanyagpohárból fogyasszuk el, nem lesz előrelépés, csak hangzatos szavak” – mondja, majd hozzáteszi, hogy ma már a Thege-Plastic Kft. partnerei is kiemelt figyelmet fordítanak az energiatakarékosságra a teljes gyártási folyamat során. Ebben a technológiai fejlődés nagy segítséget jelent. „Az európai gép-gyártók mellett megtalálhatóak a kínálatunkban a kedvezőbb áru kínai vagy a drágább japán gépek is. Távol-Kelet sok szempontból az európai piac előtt jár, különösen igaz ez a darálógépekre, amelyek rendkívül fontosak a selejtek feldolgozása, az extrudálás szempontjából. Magyarországon egy viszonylag nagy piacról beszélünk, egyre többen állítanak üzembe gépsorokat, hogy regranuláljanak. De már majdnem minden gyártónál, így a Thege-Plastic Kft. által képviselt sanghaji Jwell, valamint a japán JSW-nél is dedikált gépek állnak rendelkezésre a lebomló műanyagok gyártására is” – olvasható a Konkoly-Thege Mátéval megjelent interjúban, amelyben szó esik arról is, miért lenne fontos az újrahasznosított műanyagok összetevőinek szabályozására.

Zöld

Nemzetközi startup programok az innovációk felkarolásáért

startup

Egyedülálló nemzetközi startup programokra pályázhatnak olyan innovátorok, akik ötleteikkel vagy előrehaladottabb projektjeikkel tenni szeretnének egy karbonsemleges jövőért.

Az EIT Food széles kínálatában különböző fejlettségű startup-ok mind megtalálhatják a számukra ideális programot. A több hónapos események során a kezdeti ötletfázistól egészen a piacra jutásig, befektetésszerzésig és nemzetközi networképítésig kapnak segítséget a résztvevők. Továbbá a legjobb csapatok a szakmai támogatás mellett pénzbeli jutalomban is részesülhetnek. A startup programokba 2022 elején nyílik meg a jelentkezés, de az előregisztráció már nyitott az érdeklődők számára.

EIT Food az innovatív élelmiszeripari és mezőgazdasági ötletek támogatására

Az EIT Food az Európai Innovációs és Technológiai Intézet élelmiszer-szakterülettel foglalkozó, tudományos és innovációs közössége. Az EIT Food élelmiszeripari és mezőgazdasági területre fókuszáló oktatási, innovációs és vállalkozásfejlesztési programjai startupokat és innovátorokat támogatnak ötletük megvalósításában.  Magyarországon 2021-től érhetőek el programjaik magyar csapatok, startupok és Magyarországon élő külföldi csapatok számára egyaránt. A magyar Hub tagjai a Campden BRI Magyarország és a PANNON Pro Innovációs Szolgáltató Kft., előbbi az oktatási és innovációs tevékenységek, míg utóbbi a startup programok elsődleges kapcsolattartója.

Nemzetközi startup programok a kezdeti ötletfázistól a befektetésszerzésig

A programok résztvevői nemcsak szakmai segítséget kapnak, de akár befektetést is szerezhetnek ötleteik megvalósításához. A csapatok a kezdeti fázistól egészen a piacra lépésig juthatnak el, a legjobbak pedig vissza nem térítendő pénzbeli támogatást is kaphatnak. A startup programok továbbá lehetőséget biztosítanak nemzetközi kapcsolatépítésre is, amelynek köszönhetően a csapatok partnereket és támogatókat szerezhetnek a program alatt. Az EIT Food változatos programjai között bármilyen érettségi fázisban lévő startup találhat számára megfelelőt.

EIT Jumpstarter

Az EIT Jumpstarter az egyik legtágabb ágazatközi program, amelyet olyan korai stádiumú innovátorok számára terveztek, akik szeretnék kidolgozni az üzleti tervüket, eljuttatni ötleteiket potenciális befektetőkhöz és elindítani üzleti tevékenységüket. A program hat tudás- és innovációs közösség együttműködésével kerül megrendezésre: EIT Health, EIT Raw Materials, EIT Food, EIT InnoEnergy, EIT Manufacturing és EIT Urban Mobility.

TeamUP

A TeamUp összehozza a vezető technológusokat a legjobb üzleti szakemberekkel, és támogatja őket a hatékony agrár-élelmiszeripari vállalkozások építésében. A program segít megtalálni a megfelelő társalapítót, valamint szakértői útmutatást, képzést, hálózatépítést és finanszírozást nyújt az agrár-élelmiszeripari startupok növekedéséhez. A résztvevő csapatok havi 2.000 euró vissza nem térítendő támogatást kaphatnak.

Test Farms

A Test Farms program olyan startupok számára szól, akik már létrehoztak egy innovatív megoldást, amely javíthatja a mezőgazdasági gyakorlatokat. A program segít az agritech technológia vagy termék valós körülmények közötti validálásában és ezáltal növeli a kereskedelmi siker esélyeit. A résztvevő csapatok 3.000 euró vissza nem térítendő támogatást kaphatnak.

Seedbed

A Seedbed olyan vállalkozó tudósoknak, feltörekvő vállalkozóknak és újonnan alapított startupoknak nyújt támogatást, akik piaci validálás előtt állnak és szeretnék a kereskedelmi lehetőségeiket a lehető legjobban kihasználni. A résztvevő csapatok 6.000 euró vissza nem térítendő támogatást kaphatnak.

EIT Food Accelerator Network (FAN)

Az EIT Food Accelerator Network összekapcsolja az agrár-élelmiszeripari startupokat az iparág vezető vállalati és kutatási partnereivel annak érdekében, hogy teszteljék technológiájukat és sikeresen bevezessék azt a piacra.

RisingFoodStars

A RisingFoodStars olyan startupoknak szól, amelyek már rendelkeznek ügyfelekkel. A program lehetővé teszi a sikeres agrár-élelmiszeripari növekedést a nemzetközi piacra lépésen keresztül.

Az EIT Food startup programokról további információ a Klímainnovációs Közösség honlapján található.

Innovátoroknak szóló szakmai workshopok

A minden évben megrendezésre kerülő startup programokon kívül szakmai workshopok is várják az érdeklődőket, idén két ilyen rendezvényre került sor.

  • EIT Food Challenge Labs 2021: A jelenleg is futó EIT Food Challenge Labs eseménysorozat célja, hogy valós élelmiszeripari problémákra innovatív megoldásokat találjanak a különböző területekről érkező résztvevők. Iparági kutatás és szakértői vélemények alapján idén két fókuszterülethez tudtak csatlakozni a csapatok: célzott táplálkozás és alternatív fehérjék, valamint körkörös élelmiszer rendszerek és fenntartható mezőgazdaság. A kutatást, ötletelést és koncepcióalkotást tapasztalt design thinking és service design trénerek vezetik. A résztvevők továbbá iparági mentoroktól is kapnak visszajelzést a projektük kapcsán, a legjobb csapat pedig 2.000 euró nyereményben részesül.
  • EIT Food – Konfliktusmenedzsment workshop: A Konfliktusmenedzsment workshop célja olyan gyakorlati tudás átadása, amely segíti a startupokat a hatékony konfliktuskezelésben. Ez a téma azért kiemelten fontos, mert a startupok bukásának jelentős részét a csapaton belüli, valamint a csapat és a befektető közötti konfliktus vagy diszharmónia okozza. A konfliktusokkal járó feszültségek és nehézségek egy része elkerülhető hatékony konfliktuskezelési módszerek segítségével.

Elindult az előregisztráció a 2022-es nemzetközi startup programokra

A jövőre induló startup programokra érdemes már most előregisztrálni a Klímainnovációs Közösség oldalán található form kitöltésével!

További startup programok, eseményajánlók és friss hírek a Klímainnovációs Közösség Facebook oldalán.

Tovább

Zöld

Országszerte több mint 1000 fát ültet a Vodafone a 10 millió Fa Alapítvánnyal

vodafone

Az ültetésben a vállalat dolgozói is aktív szerepet vállalnak.

Országszerte 1600 facsemetét ültet a Vodafone Magyarország, jelentős részüket a 10 millió Fa Alapítvánnyal együttműködésben, ezzel is hozzájárulva a zöldebb és fenntarthatóbb jövőhöz. Az erdősítés idén Budapesten és Miskolcon veszi kezdetét, majd 2022 tavaszán számos vidéki városban folytatódik. A kiserdők telepítésében a Vodafone dolgozói is részt vesznek.

A csoportszintű fenntarthatósági kezdeményezések mellett a Vodafone Magyarország számos lokális környezetvédelmi programot indított az elmúlt időszakban. A vállalat most 1600 facsemetét ültet országszerte, nagy részüket a 10 millió Fa Alapítvánnyal közösen, ezzel is hozzájárulva a klíma- és a biodiverzitás védelméhez. Az erdősítés idén novemberben Budapest 4. kerületében kezdődik, majd még ebben az évben Miskolcon, a jövő év elején pedig Tatabányán, Szombathelyen, Győrben, Szegeden, Pécsen, Debrecenben, Székesfehérváron, Nyíregyházán, Nagykanizsán, Egerben, Szolnokon, Kecskeméten, Veszprémben, Zalaegerszegen és Sopronban folytatódik. A Vodafone fontosnak tartja, hogy munkatársait is bevonja az együttműködésbe, ezért minden helyszínen lehetőséget biztosítanak az adott városban található irodák és márkaüzletek dolgozóinak, hogy  részt vegyenek a fatelepítésben.

„A fenntarthatóság és bolygónk védelme közös ügyünk. Ahhoz, hogy érdemi előrelépés történjen ezeken a területeken, elengedhetetlen, hogy a nagyvállalatok – így a Vodafone is – felelős szerepet vállaljanak ebben. A 10 millió Fa Alapítvánnyal való együttműködésünk révén nem csak fontos lépést teszünk egy zöldebb jövő felé, de kollégáinkat is bevonjuk fenntarthatósági törekvéseinkbe. A karanténidőszak, majd a hibrid munkavégzés bevezetése óta még fontosabbá vált számunkra a közösségépítés, épp emiatt nagyon örülünk, hogy munkatársainkkal közösen egy ilyen különleges és jó célt szolgáló programon vehetünk részt.”

– mondta el a faültetés kapcsán Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.

A 10 millió Fa Alapítvány szakmai vezetésével a Vodafone olyan őshonos fafajtákat telepít a kijelölt területeken, mint például a magas kőris, ezüst hárs, hegyi juhar és bugás csörgőfa. A Vodafone nem csak a fák ültetésében működik együtt a 10 millió Fa Alapítvánnyal, hanem azok teljes körű gondozását is az ültetéstől számított első 3 évben, amely a legfontosabb időszak az elültetett facsemeték megerősödéséhez. Az így létrejövő kiserdők fái a megfelelő tápanyag-utánpótlásnak és szakszerű ápolásnak (öntözés, metszés, mulcsolás) köszönhetően megfelelő ütemben tudnak majd fejlődni, és kifejteni széndioxid-semlegesítő hatásukat.

„Minden egyes elültetett fa egy újabb lépés a 10 milliós célunk felé, így a Vodafone faültetési programja is nagyon fontos mérföldkő. Alapítványunk célja az is, hogy széles társadalmi bázison, hálózati kapcsolatrendszert kiépítve, közösségként dolgozzunk és minél több emberrel osszuk meg azt az örömöt, amit egy fa elültetése okoz. Épp ezért nagyon örülök annak, hogy a kiserdők telepítését a Vodafone munkatársaival együtt végezzük. Bízunk benne, hogy a Vodafone által indított kezdeményezés más nagyvállalatoknak is példaként szolgálhat.”

tette hozzá Bojár Iván András, a 10 millió Fa közösség alapítója és az Alapítvány vezetője.

A Vodafone Magyarország fenntarthatósági kezdeményezései

A Vodafone az elmúlt években számos kezdeményezést indított el és támogatott mind csoport, mind lokális szinten annak érdekében, hogy közelebb kerüljön csoportszintű céljához, miszerint 2030-ra a vállalatcsoport teljes karbonlábnyomát nettó nullára csökkentik. Ennek érdekében a szolgáltató június vége óta európai működésének energiaellátását 100%-ban megújuló energiaforrásokból fedezi – beleértve a mobil, illetve vezetékes hálózatok, az adatközpontok, a kiskereskedelmi egységek, valamint az irodák energiaigényét. Mindezt az európai leányvállalatok közül a Vodafone Magyarország teljesítette elsőként 2020 októberében.

A Vodafone Magyarország egyik lokális fenntarthatósági célkitűzése, hogy a több mint 400 autóból álló gépjármű-flottája 2025-től már csak elektromos autókból álljon. Ennek első lépésként 106 db ŠKODA Octavia IV plug-in hibrid gépjárművet vehettek át a kollégák szeptemberben, jövő év elejéig pedig 60 további környezettudatos gépjármű, köztük plug-in hibridek és tisztán elektromos autók érkeznek a vállalat flottájába.

A vállalat fenntarthatósági céljaival összhangban épül jelenleg a szolgáltató új székháza is a Budapest ONE irodaparkban. Az irodapark megfelel a WELL Building és a BREEM környezettudatos épületminősítési rendszer követelményeinek. Az új irodaházat energiatakarékos, intelligens központi épületirányítási rendszerrel szerelik fel, és a parkolóházban elektromos autótöltők is lesznek.

A Vodafone fontosnak tartja, hogy ügyfeleit is involválja fenntarthatósági törekvéseibe. 2020-ban a hitelkártya méretű SIM-kártya tartókat fele akkora méretűre csökkentették, ezzel a lépéssel pedig fél év alatt 1,6 tonna műanyagot spóroltak meg. Ezt követően idén augusztusban környezetkímélő, plasztikkártya nélküli eSIM-et tettek elérhetővé az ügyfelek számára. Mindezeken felül pedig az elmúlt hetekben jelentették be, hogy a nem eSIM-kompatibilis készülékek esetében 100%-ban újrahasznosított műanyagból előállított ecoSIM-eket igényelhetnek az ügyfelek.

Tovább

Zöld

Komposztáló robot lett a Planet Bootcamp legjobbja

planet bootcamp

Papírhulladékból magbonbon, kompozitból felni, közösségi csomagszállítás és egy szerethető robot, amely kukacok és szagok nélkül oldja meg otthonunkban a komposztálást.

Többek között ezeket a megoldásokat hozták a körforgásos gazdaság és piacvezető nagyvállalatok kihívásaira a Planet Bootcamp startupjai. 

A Kék Bolygó Alapítvány és a Design Terminal már második alkalommal fogott össze, hogy lépéseket tegyen az élhetőbb bolygóért. Aktuális kezdeményezésük, a Planet Bootcamp a körforgásos gazdaság kihívásaira kereste a legfrappánsabb, piacképes, innovatív válaszokat. Induló vállalkozásként már csak azért is érdemes volt jelentkezni a versenyre, mert olyan nagyvállalatok csatlakoztak az eseményhez, mint a BMW, a MOL Magyarország, a Nestlé Hungária, a Vajda Papír és az ALTEO Energiaszolgáltató.

A bootcampen kilenc startup vett részt, a fejlesztéseik workshopokon, mentorok segítségével végzett tökéletesítése mellett a legnagyobb értéket számukra az adta, hogy közvetlenül a nagyvállalati képviselőkkel tudtak egyeztetni megoldásaikról. A bootcamp egyik legfőbb célja ugyanis az volt, hogy a startupok és a nagyvállalatok egymás iránti nyitottságát segítse elő, bebizonyítsa, hogy eltérő méretű és kultúrájú szervezetek is tudnak közös célról, együtt gondolkodni.

A Cleango megoldása a nagyvárosi autómosásra hoz időtakarékosabb és környezetkímélőbb megoldást, a Compocity robotfejlesztése a beltéri komposztálást teszi hatékonnyá és szórakoztatóvá. A Kling Technology kompozit technológiával állít elő könnyű felniket, míg a Seed Bonbon Handmade Kft. papírhulladék újrahasznosításával készít ültethető reklámajándékokat. A Smart CapacitSystem a fogyasztóknak és a beszállítóknak segítene abban, hogy egyensúlyba hozzák az energiafogyasztásukat és -termelésüket. A tOURmix közösségi, környezetkímélő csomagszállítási megoldást fejleszt. Az Ugrinpack-Erdősi Kft. komposztálható, növényi alapanyagból készült csomagolóanyagokat állít elő. A Vilhemp is hasonló megoldással foglalkozik: természetes összetevőket tartalmazó, saját fejlesztésű alapanyagból gyártanak termékeket. A Violinda Design papírhulladék segítségével készíti el tartós minőségben táskáit, pénztárcáit.

A programot záró, november 18-i Demo Day-en Sódar Gabriella, a Kék Bolygó Alapítvány fenntarthatósági innovációs vezetője, Jónás László, a Design Terminal szakmai vezetője és Tatár Csilla szerkesztő, műsorvezető értékelte a startupok bemutatóit. A zsűri döntése alapján a bootcamp legjobb csapata a Compocity lett, a hatékony három nap legnagyobb hozadéka azonban kétségtelenül az a számtalan beszélgetés, ami érdemi lépéseket, együttműködéseket indíthat el a körforgásos gazdaságot illetően induló vállalkozások és nagyvállalatok között.

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss