Connect with us

Ipar

Hazai műanyagipari újdonság: vertikális fröccsöntőgép

vertikális fröccsöntőgép Thege Plastic

Egyedülálló vertikális fröccsöntőgép-rendszer kezdte meg működését hazánkban.

Több mint negyven éves tapasztalatuk van a műanyagiparban és az ipari gépek területén. Ennyi ideje foglalkoznak présgépekkel, értékesítenek és szervizelnek műanyag fröccsöntő gépeket, illetve azok perifériális berendezéseit. Többnyire horizontális gépekkel foglalkoznak, azonban a közelmúltban behoztak a magyar piacra egy vertikális berendezést, amelyről Konkoly-Thege Máté, a Thege-Plastic Kft. ügyvezetője azt mondja, hogy azoknak lehet jó választás, akik eddig nem tudták, hogy lehet gyorsabban és költséghatékonyabban is gyártani. Az egyedülálló rendszer a Trimetrik Kft. székesfehérvári gyárában kezdte meg működését a közelmúltban.

A TAYU Machinery Co., Ltd. az egyik legprofesszionálisabb fröccsöntő gépgyártó a Távol-Keleten. Hogy került látóterükbe a kínai márka?

A 2008-as válság előtt ment csődbe a Battenfeld, amelynek berendezései üzletünk alapját jelentették, az új tulajdonos pedig sorra mondta fel a közép-kelet-európai régió országaival a szerződéseiket, így velünk is. Egyrészt ekkor kerültünk át a német Ferromatik Milacron-hoz, másrészt ekkor léptünk be a kínai gépgyártók piacára is. Hamar érzékeltük a megrendelőink igényét, amely szerint a válságban olcsó, de akár még a használt gépekre is fokozódik az igény, a kínaiak pedig ezeknek megfelelő, kedvező árakon kínálták az új megoldásaikat. Miután beszálltam a cégvezetésbe, az egyik első feladatom a kínai kapcsolatok kialakítása volt, aminek köszönhetően partnerségre léptünk a ChenHsong vállalattal, amelyet már több mint tíz éve képviselünk, és amely évi 15 000 darab eladott fröccsöntő géppel a világ egyik legnagyobb gyártójának számít.

A TAYU Machinery vállalattal évekkel ezelőtt már dolgoztunk együtt, azonban a közelmúltban egy olyan európai színvonalat értek el mind a vezérlés, mind a gépek mechanikáját illetően, amelyek már felveszik a versenyt a drágább európai és japán gépekkel.

Milyen berendezések találhatóak meg a márka portfóliójában?

A TAYU a közép- és felsőkategóriás gépek piacára fókuszál, azzal a céllal, hogy az európai és japán gépgyártók versenyképes alternatíváját biztosítsák. A cég nagy precizitású műanyag fröccsöntő berendezések kutatására, fejlesztésére és gyártására specializálódott. A portfóliójukban megtalálhatóak függőleges, gumi, bakelit és BMC fröccsöntő gépek egyaránt, de egészen speciális felhasználású, például golflabda-gyártó gépeket is gyártanak.

Két fő gyártóbázissal rendelkeznek Zhejiang Hangzhouban és Guangdong Dongguanban, de több mint húsz irodát működtetnek Kínában, valamint megjelentek például Németországban, Japánban, Indiában, Indonéziában, Iránban, Malajziában, Vietnámban és Brazíliában is.

Olyan nemzetközi márkák választották a megoldásaikat, mint a Siemens, a Panasonic, a Toshiba, a Nishikawa, az AAC, a FAW Group, az ABB vagy a China Midea Group. 

Mit gondol, mitől lehet érdekes a magyar vállalkozásoknak egy vertikális berendezés?

Magyarországon többnyire horizontális gépekről beszélünk, ugyanis a piac nagy részét ezek a berendezések teszik ki. A vertikális gépek piaca kisebb, de ettől még létező, speciálisabb felhasználásra készülnek, amikor például féminzerteket vagy kábelvégekre szükséges fröccsönteni, tehát több komponenses gyártások esetében. Tipikusan ilyenek az elektromos alkatrészek, a háztartási elektronika, az autóipar vagy az egészségügy területei, de eladtunk már ilyen gépet a csomagolóiparban tevékenykedő cég számára is.

Általában félautomata gyártásban használják, tehát az egyik oldalon bemegy, a másik oldalon kipotyog a termék vagy akár egy robotkar emeli ki, de mindehhez szükséges emberi erőforrás is, egy operátor, aki segíti, egyben koordinálja a gyártást. A berendezés tökéletesen alkalmas multikomponenses fröccsöntésre, több állomás kialakítására is.

Legutolsó vásárlónk a Králik testvérek neve fémjelezte, székesfehérvári Trimetrik Kft. volt, akik a magyar műanyag fröccsöntés egyik meghatározó szereplői. A vállalatot 1999-ben alapították, műanyag fröccsöntött termékek gyártásával 2001 óta foglalkoznak. Mindig is a legkorszerűbb technológiai színvonalat képviselték, az Arbourg, az Engel, a KraussMaffei és a Fanuc márkájú fröccsöntő gépekkel dolgoztak, de nem volt tapasztalatuk távol-keleti berendezésekkel. Fontos megjegyeznem, hogy a műanyag fröccsöntött termékek gyártása mellett felépítették saját szerszámüzemüket, amelyben magas színvonalú technológiával tervezik és gyártják a szerszámokat.

Ők is régi partnereink, korábban perifériákat vásároltak a Thege-Plastic Kft.-től. Miután megkerestek minket, elmondták, hogy vertikális gépben gondolkodnak, és csupa európai márka volt versenyben, illetve egy japán, viszont mindegyik megoldást drágának találták. Fontos volt számukra a szállítási határidő is, amely az európai márkáknál majdnem a duplája volt a kínaiak megoldásához képest, de természetesen a TAYU kedvező árai is mellettük szóltak, amelyek ugyancsak az európai megoldásokkal összehasonlítva 40-50%-os megtakarítást jelentettek. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a márka fröccsöntő gépei szervo-hidraolikus rendszerrel rendelkeznek, aminek köszönhetően alacsony karbantartási igényűek, energiatakarékosak és rendkívül precízek, tehát a kor követelményeinek maximálisan megfelelnek, nem marad sok kérdés.

Nagyon fontosnak tartom, hogy naprakész tudással és tapasztalattal rendelkezzünk, és ezeket átadjuk a partnereinknek, a megrendelőinknek is, hiszen ez a közös fejlődés egyik záloga. Az új, TAYU vertikális fröccsöntő gép behozatalával, képviseletével az a célunk, hogy a partnereinknek egy európai gyártó által beárazott hidraulikus gép áránál 40-50%-al olcsóbban tudjunk kínai gépet biztosítani, amely megoldással versenyelőnyre tehetnek szert.

A témához kapcsolódva ajánljuk korábbi cikkünket: Nem a műanyag a hibás, hanem az ember, aki rosszul használja azokat

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Ipar

Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén

A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár – derül ki az EY friss tanulmányából, amely több mint 200 – köztük 16 magyar – vállalat első, uniós irányelvek (CSRD) szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte.

Az érintett cégek döntő többségének már van ESG felelőse és stratégiája. A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából.

A vizsgált jelentések terjedelme jelentős eltérést mutatott: a legrövidebb 33, a leghosszabb 412 oldalas volt, míg átlagosan 120 oldalt tettek ki. A legátfogóbb dokumentumok a pénzügyi szektorhoz köthetők, ahol a befektetői elvárások és a szabályozói megfelelés egyaránt részletes tartalmat követelnek meg. Az elemzett vállalatok közel fele, míg idehaza a cégek többsége (58%) már rendelkezik olyan belső jelentéstételi politikával, amely rögzíti, hogy a társaság miként készíti el a fenntarthatósági jelentéseit. Szinte az összes jelentéstevőnek (88%) van fenntarthatósági stratégiája, míg tízből nyolc cég rendelkezik dedikált ESG-felelőssel.

A társaságok átlagosan hét kiemelt területet határoztak meg a kettős lényegességi felmérés (Double Materiality Assessment, DMA) során, ami azt vizsgálja, hogy mely fenntarthatósági hatások jelentősek a vállalat, és annak értéklánca szempontjából, illetve milyen pénzügyi kockázatok és lehetőségek merülhetnek fel. Ezek közül az éghajlatváltozás jellemzően minden iparágban releváns volt, csak nagyon alapos indoklással hagyható ki, továbbá a saját munkaerőre és vállalatirányításra vonatkozó közzétételek is iparágtól függetlenül relevánsak. A körforgásos gazdaság, az értékláncban dolgozók, a fogyasztók és végfelhasználók, illetve a biológiai sokféleség és ökoszisztémák szintén lényeges témaként szerepeltek a 216 vállalat napirendjén.

„A CSRD-jelentések első alkalommal adnak képet az érintett vállalatok fenntarthatósági érettségéről. A következő lépés, hogy az adatalapú, stratégiai megközelítés a napi működés részévé váljon és a cégek kialakítsák az ehhez szükséges tartalmi és formai keretrendszert

– emelte ki Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere.

„Ehhez elengedhetetlen a fenntarthatóság szervezeti integrációja, amihez a kulcs a közös célrendszer, az egyértelmű felelősségi körök és a világos ösztönzési folyamatok kialakítása”

– tette hozzá az EY szakértője.

A cégeknek a jelentéstételt üzleti szempontból is érdemes kiértékelniük, különös tekintettel a kettős lényegességi felmérésre. A sikeres adatszolgáltatáshoz elengedhetetlen a szervezeti és informatikai háttér megerősítése, a megfelelő belső kontrollkörnyezet kialakítása, valamint a komplex adatforrások – például az átállási tervek és klímakockázatok – hatékony kezelése. A cél a megfelelésen túl a fenntarthatósági teljesítmény javítása és az üzleti értékteremtés. Ezt az ESG-minősítések javításával, a zöld finanszírozási lehetőségek kiaknázásával és a kockázatok tudatos elhárításával érhetik el a döntéshozók.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Magyar hallgatók a jövő önvezető autóit építik

Önvezető autók – álom vagy valóság? Vajon a magyar diákok kezében van a kulcs a forradalmi technológiához? Két ifjú tehetség bebizonyította, hogy a válasz igen!

Kis Mihály Bence és Varga Dániel Jonatán ugyanis letarolta a RobonAUT versenyt, megmutatva, hogy a magyar mérnökhallgatók is élen járnak az önvezető technológiák fejlesztésében. Miért olyan fontos ez? Mit gondol a magyar társadalom az autonóm (önvezető) járművekről?

Két ifjú magyar mérnök bizonyította, hogy a jövő intelligens közlekedése már a küszöbön áll. Kis Mihály Bence, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) mesterképzéses hallgatója és a Bosch gyakornokprogramjának tagja, valamint csapattársa, aki ugyancsak BME mesterképzéses hallgató, Varga Dániel Jonatán egy teljesen egyedi, önvezető modellautóval diadalmaskodott a RobonAUT megmérettetésen, amelyet a BME szervezett. A 16. RobonAUT versenyen minden induló egyforma alapjárművet kapott, amelyet egyedi módon alakíthattak át. A feladat mindenkinek egyformán nehéz volt, hiszen ugyanazon a pályán ugyanazokat az ügyességi és gyorsasági feladatokat kellett végrehajtani.

Mihály és Dániel „Sufnituning Kft.” elnevezésű csapata a Verdák című rajzfilm Matukája által inspirált „Mateszre“ keresztelt járgányukkal érte el a sikert. Egyedi műszaki megoldásokkal, kifinomult szoftveres trükkökkel és áldozatos munkával utasították maguk mögé a teljes mezőnyt. A jármű különlegessége a hátsókerék-kormányzás, amely szűkebb kanyarodást és jobb manőverezést tesz lehetővé.

Kis Mihály Bence: Már korábban is indult a RobonAUT versenyen, így tapasztalatokkal felvértezve vágott neki az idei megmérettetésnek. A Boschnál hardverfejlesztő gyakornokként dolgozik, jelenleg egy nyomásimpulzus alapú tesztrendszert fejleszt nyomásszenzorokhoz. Saját bevallása szerint a döntő előtti három napban összesen 11 órát aludtak, közel 9 000 sor kódot írtak, az összegyűlt telemetria adatok mennyisége pedig több, mint 1 GB volt.

Varga Dániel Jonatán: Bence csapattársa, szintén a BME mesterképzéses hallgatója, aki a „Sufnituning Kft.” sikeréhez szoftveres megoldásokkal járult hozzá. Ő felelt az útvonalkereső algoritmusért és a legjobb menetdinamikához szükséges modellalapú szabályozásért.

A RobonAUT versenyen elért eredmények igazolják, hogy a fiatalok elkötelezettek az autonóm járművek fejlesztése iránt. Az önvezető autók és az automatizált vezetés pedig nem ismeretlen fogalmak a magyar társadalom körében. A megkérdezettek 87 százaléka ismeri ezt a technológiát. 94 százalékuk pedig tudja is, mire szolgál, derült ki a Bosch Tech Compass kutatásból. Ugyanakkor százból tizenhét magyar gondolja úgy, hogy az automatizált vezetés 10 év múlva a legmeghatározóbb technológia lehet. Ráadásul a válaszadók 14 százaléka szerint ezek a fejlesztések kiemelkedően szolgálják majd a társadalmat.

A RobonAUT-hoz hasonló események nem csupán a tehetséges hallgatók számára nyújtanak ideális platformot kreativitásuk kibontakoztatására, hanem kulcsfontosságúak a jövő csúcstechnológiáinak megalkotásában. A fiatalok itt valós mérnöki kihívásokkal néznek szembe, innovatív megoldásokat kényszerülnek kidolgozni, valamint éles, valós környezetben próbálhatják ki képességeiket, ezért az ilyen versenyeken szerzett tapasztalatok felbecsülhetetlenek.

Képek forrása: BME Spot Fotókör


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Fejlesztésben látják a jövőt a hazai KKV-k

A gyártással foglalkozó KKV-k technológiai terveiről készült kutatás.

A cégek döntő többsége vágyik rá, és tervez a technológiai fejlesztéseket, a digitalizációt kulcsfontosságúnak látják a versenyképesség-növelés szempontjából, de az automatizáció és az ipar 4.0 megoldások elterjedtsége még alacsony – derül ki egy friss kutatásból, ami különböző termékeket gyártó, magyarországi kis-és középvállalkozások (KKV-k) döntéshozóit kérdezte fejlesztési terveikről.

Hatékonyság-növelést és költségoptimalizálást hoz a digitalizáció

A felmérésben résztvevő szinte összes döntéshozó (94%) valamilyen szinten, minden második pedig kifejezetten fontosnak tartja a technológiai innovációkat versenyképességük fenntartása szempontjából. Ezek szerepét elsősorban a hatékonyság-növelésében látják (61%), de minden második cég szerint a jó minőség elérése, a költségoptimalizálás és a gyorsaság terén is fontosak.

Bár a legtöbben a versenytársaikkal azonos technológiai szintre helyezik saját vállalatukat, az 500 millió Ft feletti árbevétellel rendelkező cégeket kivéve viszont többen vannak azok, akik gyengébbnek érzik helyzetüket versenytársaikhoz képest. Ezt a szubjektív értékelést megerősíti, hogy mindössze a válaszadók 14 százaléka nyilatkozta, hogy teljesen vagy elég jól automatizáltak a gyártási folyamataik. A cégek fele úgy ítélte, hogy gyengén áll a kérdésben, ezek egyharmadánál, a 300 millió forintos éves árbevétel alatt teljesítő cégek esetében pedig 40 százalékuknál egyáltalán nincs is automatizálva a gyártás.

Így az ipar 4.0 megoldások alkalmazása is korlátozott képet mutat: a megkérdezettek 67 százaléka egyáltalán nem használ ilyen technológiát. Aki mégis, az elsősorban a gyártást automatizálja vagy IoT-eszközöket, ipari robotokat használ. Ebben a kérdésben az 500 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek szignifikánsan jobb eredményekről számoltak be. Az ide tartozó vállalatok fele már alkalmaz ipar 4.0 megoldásokat, szintén többségében az automatizáció és a robotizáció terén.

Nem csak vágyak, tervek is vannak

A megkérdezett KKV-k döntő többsége (86%) tervez valamilyen technológiai jellegű fejlesztést a következő 3-5 évben. További 12 százalékuk pedig vágyna a fejlesztésekre, de erőforráshiány miatt nem tervez ilyen innovációkat alkalmazni a következő években.

A tervek és a vágyak a fejlesztések célját tekintve is a legtöbbször egybevágnak: az élen szerepel a technológiakorszerűsítés kapacitásbővítéssel és a munkaerő tudásszintjének a növelése, a válaszadók 44, illetve 34 százaléka jelölte meg ezeket tervezett opcióként. Az cégek 42 százaléka szeretne energiához kapcsolódó fejlesztéseket is (pl. energiahatékonyság-növelés, megújuló energiatermelés, járműflotta-elektrifikáció) végrehajtani, ugyanakkor csak 32 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a következő 3-5 évre tervezi is ezeket.

A fejlesztésekkel kapcsolatban gyors megtérülést várnak a szereplők: 50 százalékuk legkésőbb 3 éven belül szeretne a pénzénél lenni, és csak 10 százalékuk fogadna el 5 évnél hosszabb megtérülést. Ezzel egybevág, hogy technológiai innovációk alkalmazásával a teljesítmény/hatékonyság fokozását (61%), az árbevétel növekedését (60%), a költségek csökkenését (54%) és a piaci pozíció erősödését (51%) prognosztizálják.

Ugyanakkor a technológiai fejlesztéseket nem csak pénzügyi következményeik miatt tartják fontosnak a megkérdezettek: a munkaerő-megtartást (53%), az új munkahelyek létrehozását (37%) és a munkavállalók motivációjának növelését (37%) is a beruházások előnyei között említették. A válaszadók 40 százaléka említette, hogy számol azzal, hogy a meglévő munkaerő át- vagy továbbképzésére lesz szükség. Ez a szám viszont szignifikánsan alacsonyabb (13%) volt az 500 millió forint feletti árbevételű cégek körében.

Erre várnak még a vállalatok

A technológia fejlesztések legnagyobb akadálya a felmérésben résztvevőknél elsősorban a belső erőforráshiány: a cégek több mint felénél a tőkehiány a legfőbb gát, de sokaknál (40%) jelent problémát a munkaerőhiány is. Emellett a külső pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést a válaszadók 48 százaléka sorolta a nehézségek közé, ezen belül is a pályázati lehetőségek hiánya akadályozza a cégek közel harmadát.

Ezzel szemben a tudás vagy a szakértelem hiánya csak minden tizedik cégnél tekinthető visszatartó erőnek, a generációs konfliktusok pedig csak 7 százalékuknál merültek fel. Az olyan külső környezeti tényezők viszont, mint a piaci kilátások, a szabályozási környezet, a makrogazdasági stabilitás vagy a kereslethiány a válaszadók 29 százalékát intik inkább várakozásra.

A kutatásról

A felmérés 2025 áprilisában készült a Siemens Zrt. megbízásából, 100 gyártással foglalkozó, magyarországi kis- és középvállalkozás döntéshozóinak megkérdezésével. Az adatfelvétel telefonon történt, a kutatás célja a technológiai fejlesztési szándékok, akadályok és lehetőségek feltérképezése volt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss