Ipar

Leáll a teljes európai és magyar műanyagipar a szigorítások miatt?

műanyagipar

Lesz-e elegendő jó minőségű műanyaghulladék és újrahasznosított műanyag?

Ez a kérdés foglalkoztatja az iparági szereplőket, ugyanis 2025-től a European Plastics Pact értelmében a műanyag késztermékekben és csomagolóanyagokban átlagosan 25-30% újrahasznosított műanyagot kell használni. Jelenleg a fenti kérdésre egyértelműen nem a válasz, ami azért aggasztó, mert még azokban az iparágakban is, melyek nem használnak fel termékeikben műanyagot, mint az élelmiszeripar, egy műanyagcsomagoló gép szerepel a láncban. A halasztást nem tűrő kérdésben a MOL, a MOHU és a Magyar Műanyagipari Szövetség tart szakmai beszélgetést a Central European Plastics Meetingen, és mérik fel a hazai és nemzetközi szereplők igényeit.

Az elmúlt hetekben élénk vita folyik a közép-európai műanyagipari szakmai sajtóban arról, hogy vajon minden műanyagipari termékhez lesz-e elegendő regranulátum a European Plastics Pact vallalásai. A vita alapját egy a Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) ernyője alatt futó projekt első, polipropilénekre vonatkozó jelentése adja. Eszerint a polipropilén folyásindexe (MFR) megnő a jelenleg alkalmazott újrahasznosítási eljárások következtében. Ez azt jelenti, hogy az újrahasznosított regranulált polipropilénből már nem gyártható ugyanazon termék, mint a kiinduló termék volt.

Egész Európában hiány van a jó minőségű műanyaghulladékból

Ez azt jelenti, hogy például Magyarországon több mint 100 ezer tonna polipropilén alapanyagú műanyag termékhez, elsősorban szál, fólia és cső alkalmazások nincs sem elegendő mennyiségű, sem megfelelő minőségű regranulátum. De ugyanígy nincs elegendő mennyiség és minőség sehol Európában.

Iparágak állhatnak le a regranulátum hiánya miatt

Ez a jelenség elsősorban a hosszú polimerláncú műanyagok esetében kritikus, amelyek az európai műanyagtermelés közel háromnegyedét teszik ki. Az említett kémiai törvényszerűség miatt például a polietilének esetében jelentősen megnő az regranulátum tartalmú fóliák vastagsága, így a csomagolások tömege is, akár kétszeresére.

„A tét nagy, hiszen minden ipari gyártósor végén egy csomagológép áll. Ha a csomagológép leáll, a gyártást is le kell állítani. A műanyag a mai globalizált világunk jellemzője, enélkül sem a jelenlegi ipari és mezőgazdasági struktúrák nem működnének, sőt a városias életforma is ellehetetlenülne. A folyásindex zsarnokságával számolnunk kell együtt kell vele élnünk. Arra kényszerít bennünket, hogy megvalósítható és tartósan fenntartható célokat tűzzünk ki magunk elé”

– húzza alá Bűdy László műanyagipari szakértő, a myCEPPI alapítója, a Central European Plastics Meeting főszervezője.

Mi a megoldás?  A jelenleg létező és elterjedt műanyaghasznosítási mód, a mechanikai újrahasznosítás képes részben kezelni a problémákat, a megoldáshoz azonban nagyon szofisztikált hulladékkezelésre, válogatásra, és folyamatos, azonos minőségű hulladékáramra van szükség. Megoldás lehet az ipari méretekben még nem létező kémiai újrahasznosítás.

Felméri a régió igényeit az MMSZ és a MOHU

Az idei Central European Plastics Meeting megoldásokról lesz szó, szeptember 19-én és 20-án Budapesten. A résztvevők, közel 500 cég Közép Európa minden országából érkeznek. Az MMSZ, a MOL és a MOHU a konferencia során, felmérik a résztvevők jelenlegi és jövőben várható regranulátum igényeit. Létrejön a Közép Európai Újrahasznosítói Kerekasztal, mint lobby szervezet, amelynek célja a szabályozás és fizika törvényszerűségeinek összehangolása. Továbbá a közép-európai műanyagipari szövetségek találkozójára is sor kerül, hogy egyeztessék érdekvédelmi tevékenységüket.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Hatalmas automatizált játékraktár

siemens

Anyagmozgatás – Ha a játékokról nagyban gondolkodunk, akkor érdemes a REGIO Játék Törökbálinton megvalósított raktárrendszerét megismerni, ahol körülbelül 800 méter szállítópálya található, a szortírozó rendszeren pedig csúcsidőszakban akár 900 láda is áthaladhat óránként.

Tíz másodpercenként felkerül egy doboz a szállítópályára– mondja Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője. Majd így folytatja: beérkező, kimenő és raktáron belüli forgalmat is kezel az új rendszer, amelyet a játékforgalmazás legnagyobb hazai cége rendelt meg. A beérkező árukat a rendszer raklapozási vagy szortírozási igény szerint válogatja szét, majd a szortírozásra szánt ládákat a raktár erre szolgáló területére szállítja. Ott a ládákat a megfelelő munkahelyekre helyezi, a szortírozás pedig áruházanként történik. Összesen 24 ilyen munkahely van, a beérkező ládák RFID antennás elágazásokon keresztül kerülnek a megfelelő helyre. Az elágazások a REGIO Játék adatbázisából kapják az utasítást arra vonatkozóan, hogy hova továbbítsák a ládákat. A rendszer egyébként a raktár webáruházi árukészletének feltöltésére is alkalmas, mivel a szállítópálya egy automata magasraktárhoz is csatlakozik.

Nagyon fontos szempont volt, hogy a boltok igényét napi szinten ki tudják elégíteni, és ne legyenek a kiszállítással csúszásban, ezt az új raktár rendszer kiválóan teljesíti. – Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője.

Mik voltak a REGIO Játék főbb igényei?

A megrendelőnek a raktáron belüli anyagmozgatás automatizálása volt az egyik fő célja. A teljes körű raktári automatizálás során a fő igény az volt, hogy a munkát felgyorsítsák, emberi munkaerőt váltsanak ki, illetve a hibákat csökkentsék. Erre szállítópályák hálózata lett kiépítve, illetve a beérkező és kimenő áruk feldolgozását automatizálták.

A raktár fő feladata a 42 darab Régió Játék áruház kiszolgálása. Ez komoly logisztikai kihívás, főleg a terheltebb időszakokban. A játékok szortírozása volt a cél az XXL Mechanika által megtervezett rendszerben, hogy a nagy raktári készletből 42 felé, a boltok változó igénye szerint a termékek szét legyenek szedve. Emellett beszállításról is szó van, tehát a raktárba érkezik külföldről és itthonról is áru. Alkotóelemek szintjén ez nagyrészt görgős és hevederes szállítópályákból, illetve a szortírozó egységekből áll. Ezek egyedileg kialakított munkaállomásokat jelentenek, amelyek a vállalatirányítási rendszerhez kapcsolódnak, és adják ki a dolgozók munkahelyére a megfelelő ládákat, ahol összeállítják az egyes üzletek megrendelését.

Milyen Siemens-technológia segíti az intralogisztikai feladatokat?

A teljes mozgásvezérlést, illetve a profinetes kommunikációt Siemens termékek végzik. Hét darab S7-1200 PLC-t építettünk be, ezek mindegyikéhez tartozik egy 15 colos ipari kezelőpanel (HMI). Az RFID fejegységből 45 darab épült be és összesen 114 olvasófejet lát el. A G115D terepi frekvenciaváltó a 400 voltos szállítópályáinkat vezérli, ebből 67 darab épült be. Ezen kívül a profinet modulok, a profinet rendszerhez szükséges switchek és kábelek, a csatlakozó fejek, illetve a 24 voltos tápegységek is Siemens termékek. A rendszer 400 voltos és 24 voltos szállítópályákat alkalmaz. A rendszer nagy részét egyébként saját tervezésű szállítópályák és dobozirányító egységek alkotják, amelyek kifejezetten ide készültek.

Milyen egyedi igényeknek kellett megfelelniük a tervezés és kivitelezés során?

Van például diafilm méretű termék, és van óriásmackó is, tehát olyan méretbeli különbségek vannak, amelyek speciális igénynek minősülnek. A projekt legelején sok egyeztetés történt azzal kapcsolatban, hogyan lehetne mindent kezelni. Még robotcellák is szóba jöttek, de pont a szélsőséges mérettartományok miatt ezeket végül is elvetettük. Végül az a döntés született, hogy a termékek körülbelül 80 százalékát kezeljük automatizált raktárrendszerben, illetve azt kezeljük, ami egy 400x600x300 mm-es ládába belefér. Ami ezen kívül esik, azt a dolgozóknak kell a raktárban elhelyezniük.

www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO2-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

mercedes

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss