Ipar

Kutatás-fejlesztés: a túlélésben is segíthetnek az adókedvezmények

kutatás-fejlesztés adókedvezmények sztnh

Kutatás-fejlesztés: a gazdasági eredményesség növelésében, de akár a túlélésben is segíthetnek az adókedvezmények

Magyarországon az elmúlt években ugrásszerűen nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek kutatás-fejlesztés és innováció területén dolgoznak és érnek el egyre szembetűnőbb eredményeket. A vállalkozásoknak – főleg az elmúlt években – jobban oda kellett figyelniük arra, hogy takarékoskodjanak, és bár gyakran a túléléshez van rá szükségük, sokan mégsem vesznek igénybe olyan adókedvezményeket, amelyek évek óta rendelkezésükre állnak.

Az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2012. február 1-je óta látja el a K+F tevékenységek minősítését. A kutatómunkát teszi még hatékonyabbá, ha a vállalkozások a projektekre akár már a munka megkezdése előtt minősítést kérnek, ezzel ugyanis nem csak adókedvezményhez juthatnak, de pályázati forrást is könnyebben szerezhetnek.

Több tízmillió forint is lehet

Az SZTNH által minősített K+F projektek után igényelt adókedvezmény akár több millió forintot is jelenthet. A társasági adóról szóló törvény értelmében a kutatás-fejlesztési projekteknél az adózó igénybe vehet adóalap kedvezményt és adókedvezményt is. Az adóalap kedvezménynél a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projektek közvetlen költségével csökkenthető a társasági adó alapja. Ha pedig egy vállalat K+F szerződés alapján kutatóintézettel közösen végzett tevékenységet, akkor 50 millió forintig a költségek háromszorosa is figyelembe vehető. Adókedvezmény esetében fejlesztési adókedvezményt vehetnek igénybe azok a társaságok, amelyek minimum 100 millió forint jelenértékű kutatás-fejlesztési célt szolgáló beruházást hajtanak végre – ezt akár több évre lebontva is érvényesíthetik.

Levonható közvetlen költségek

A helyi adókról szóló törvény alapján helyi iparűzési adó (HIPA) kedvezmény, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény alapján pedig innovációs-járulék-kedvezmény is érvényesíthető. A K+F minden közvetlen költsége (bér, anyag, igénybe vett szolgáltatások, rezsi stb.) levonható a helyi iparűzési adó alapjából és a közvetlen költségek 10 százalékával csökkenthető maga az adó is (ha az adott önkormányzat erre lehetőséget ad), mivel az innovációs járuléknak is a HIPA alap az alapja, így abból is érvényesíthető a kedvezmény. Kisvállalati adó (KIVA) esetén a K+F tevékenységben részt vevő dolgozó számára kifizetett bér alapján adóalap-csökkentés érvényesíthető, a K+F bérköltség teljes összegére 5 százalék KIVA adómegtakarítás esik, de ebben az adózási formában nem kell szocho-t, és Tao-t fizetni.

Érdemes PhD-hallgatót foglalkoztatni

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény értelmében K+F projektek esetében az adózó igénybe vehet szociális hozzájárulási adókedvezményt is. Kutatók foglalkoztatása esetén a szociális hozzájárulási adó 50 százalékát, PhD-hallgató vagy tudományos fokozattal rendelkező kutató foglalkoztatása esetében pedig 100 százalékát engedik el.

Megfelezhető a társasági adó

Ebbe a körbe tartozik a jogdíjbevétel is (ez lehet például szabadalom, használatiminta-oltalom, kiegészítő oltalmi tanúsítvány, szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási, felhasználási engedélye), bár ehhez nem szükséges K+F tevékenységet folytatni. A jogdíjbevételek esetében nem 9, hanem 4,5 százalék a társasági adó (iparűzési adó pedig nincs, mert a helyi adókról szóló törvény a jogdíjakat nem tekinti árbevételnek).

Egyeztessünk a könyvelővel!

Az adókedvezmények igénylési módja egyszerű, de érdemes minden cégnek a könyvelőjével is időben felvennie a kapcsolatot. A szociális hozzájárulási adót például havonta kell megállapítani és megfizetni, ehhez pedig jó, ha tudjuk, munkavállalóink közül ki vesz részt az adott fejlesztési tevékenységben. A társasági adó és a helyi iparűzési adó megfizetésének határideje tárgyévet követő május 31., így ezekben az adónemekben nem kell annyira előrelátónak lennünk, de így is érdemes mindig időben egyeztetni a könyvelőnkkel.

Példák

Vegyünk példának egy céget, amelyik alkatrészgyártással foglalkozik. A tevékenységéhez kapcsolódóan egy új típusú alapanyag-fejlesztést rendel meg egy egyetemtől 10 millió forint értékben, így jogosulttá válik a TAO adóalapját a K+F költségek háromszorosával, tehát 30 millió forinttal csökkenteni. Ebben az esetben, ha 100 millió forint adózás előtti eredményt feltételezünk, akkor a 9 millió forint társasági adó helyett csupán 5,4 millió forintot kell megfizetnie, azaz a kutatás-fejlesztési kedvezményekkel 3 millió 600 ezer forint adókedvezményt ér el.

Egy másik példát véve, ha a helyi iparűzési adót vizsgáljuk, és azt feltételezzük, hogy 10 millió forint értékben kutatás-fejlesztési tevékenységet végzett a cég, az értékesítés nettó árbevétele pedig 200 millió forint (amelyből 100 millió forint jogdíjbevételből származik), akkor ennek a cégnek a 2 százalékos helyi iparűzési adója 4 millió forint lenne, ám a jogdíjbevételeket és a K+F tevékenységet illető adókedvezmény figyelembevételével az iparűzési adója csupán 1,8 millió forint lesz. Vagyis 2 millió 200 ezer forint kedvezményt ér el, míg innovációs járulék tekintetében a 600 ezer forint helyett csupán 270 000 ezer forint innovációs járulékot kell megfizetnie. Összesen tehát 2 millió 530 ezer forint adókedvezményt ér el.

Ha pedig a szocho kedvezményt vizsgáljuk és feltételezünk egy céget, ahol a K+F tevékenységet végző kollégák munkabére 8 millió forint, akkor ebben az esetben a cég ezen bruttó munkabér 13 százalékát fizetné szociális hozzájárulási adóként, azaz 1 millió 40 ezer forintot. Ha azonban igénybe veszik a K+F kedvezményt csupán ezen összeg felét, 520 ezer forintot kell fizetniük.

www.sztnh.hu

Figyelmébe ajánljuk:

A témához kapcsolódva ajánljuk a Levédeted, vagy másé legyen a haszon? cikkünket, melyben a szellemitulajdon-védelem fontosságáról és tapasztalatairól Forintos Róbert, a HWP társelnöke, illetve Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke beszélgetett velünk.

Up Next

Ez okoz rengeteg munkamegszakítást és készletpazarlást a gyárakban

Don't Miss

Viharfelhők gyűlnek az építőipar felett, a gyártók adhatnak esernyőt

Advertisement Booking.com

Ipar

Forma–1: a Hungaroring stratégiai partnereként a Magyar Nagydíjon mutatja be technológiai tevékenységeit a Széchenyi István Egyetem

A győri Széchenyi István Egyetem a Hungaroring Sport Zrt. stratégiai partnereként idén először saját standdal képviselteti magát a jubileumi, 40. Forma–1-es Magyar Nagydíjon. A látogatók a kilences kanyarnál található FanZone területén ismerkedhetnek meg az intézmény innovatív motorsport- és járműipari tevékenységeivel.

A Széchenyi István Egyetem Magyarország meghatározó felsőoktatási intézménye a motorsport- és járműipari képzések, valamint kutatás-fejlesztések terén. Mindezt többek között a motorsportmérnök mesterszak és számos szakirányú továbbképzés mellett a világ elitjébe tartozó Formula Student- és Shell Eco-marathon-csapatok, a Győr Rally szervezésében és a Formula Student Symposium nemzetközi rendezvény lebonyolításában, valamint e-sport-szakágban vállalt jelentős szerep, illetve az Európa egyik legkorszerűbb járműipari tesztpályája, a ZalaZone szomszédságában lévő Zalaegerszegi Innovációs Parkja támasztja alá.

E sokrétű tevékenység megismerésére nyílik módja annak a sok tízezer magyar és külföldi szurkolónak, aki kilátogat a Hungaroringre, az augusztus 1–3. közötti 40. Forma–1-es Magyar Nagydíjra. Az érdeklődők testközelből tekinthetik meg az Arrabona Racing Team (ART) hallgatói csapat versenyautóját, az egyetemi fejlesztésű elektromos gokartot, e-sport-szimulátort próbálhatnak ki, valamint digitális táblákon és nagyméretű képernyőkön keresztül nyerhetnek betekintést a széles körű képzési portfólióba. A standon az egyetem Járműipari Kompetenciaközpontja, e-sport-csapata, Nemzetközi Programok és Alumni Központja, valamint az ART tagjai várják három napon át a látogatókat.

„A Széchenyi István Egyetem célja, hogy tudás- és innovációs központként a legmagasabb szinten szolgálja ki a járműipar és a motorsport szereplőinek igényeit. A Hungaroringen való jelenlétünkkel nemcsak képzési és kutatási portfóliónkat mutatjuk be a szurkolóknak, hanem a hazai és a nemzetközi motorsport-innovációk előmozdításáért végzett tevékenységünket is hangsúlyozni tudjuk”

– fogalmazott dr. Kolossváry Tamás, az egyetem Győri Innovációs Parkjának központvezetője. Hozzátette: a 40. Forma–1-es Magyar Nagydíjon való megjelenés az intézmény és a Hungaroring Sport Zrt. által 2023-ban kötött stratégiai együttműködési megállapodás részeként valósul meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A Magyar Telekom és a BME sikeresen tesztelte az 50GPON hálózatot

A Magyar Telekom a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) együttműködésben sikeresen tesztelte a Huawei legújabb, szimmetrikus 50Gbps elméleti sebességre képes Triple PON rendszerét.

A Triple PON technológia újdonsága abban rejlik, hogy egyetlen optikai szálon, egyetlen PON vonali kártya és egy kombinált optikai modul segítségével képes három generációs PON technológiát (GPON, XGS-PON, 50GPON) párhuzamosan kiszolgálni. Az 50GPON technológia legnagyobb előnye, hogy szimmetrikusan elméleti 50 Gbps adatátviteli sebességet biztosít, amely ideálissá teszi a jövő digitális alkalmazásaihoz, például 8K felbontású videóstreaminghez, e-sporthoz, VR/AR élményekhez és az otthoni felhőszolgáltatásokhoz. Emellett kiemelkedően alacsony, 1 milliszekundum alatti késleltetéssel, valamint mikroszekundum szintű késleltetésingadozással működik, ami nélkülözhetetlen az 5G bázisállomások kiszolgálásához (mobil backhaul), illetve az ipari automatizálási rendszerek és a távgyógyászati alkalmazások számára is. A technológia csomagvesztésmentes adatátvitelt biztosít, ami elengedhetetlen a magas szolgáltatásminőség és a megbízható, zökkenőmentes felhasználói élmény garantálásához. Mindezeken túl az 50GPON jövőálló infrastruktúrát kínál: lehetővé teszi, hogy a meglévő optikai hálózatok minimális módosítással is képesek legyenek kiszolgálni a következő évtized technológiai és digitális igényeit.

„Az 50GPON nemcsak a sávszélesség új szintjét jelenti, hanem válasz lehet a jövő digitális társadalmának kihívásaira is, hiszen az otthoni szórakozástól az ipari automatizálásig minden területen új lehetőségeket nyithat meg. Büszkék vagyunk rá, hogy az országban elsőként tesztelhettük ezt az innovációt, és külön öröm számunkra, hogy ebben együttműködő partnerünk a BME, ahol a hallgatók is közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a legkorszerűbb optikai hálózati technológiáról”

– mondta Nagy Péter, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese.

A teszthez szükséges eszközöket a Huawei Technologies Hungary biztosította, az első végpont bekötése a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszékén valósult meg.

„A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) számára a Magyar Telekom által rendelkezésre bocsátott 50PON technológia igazi mérföldkő az oktatásban, mert a legújabb, világszínvonalú optikai hálózati infrastruktúrát hozza közvetlenül a hallgatók és kutatók közelébe”

– emelte ki Imre Sándor, a BME VIK dékánja.

„Az új 50GPON végpont a BME VIK Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszéken (BME VIK TMIT) került bekötésre, így az itteni laboratóriumokban működő AR/VR műhely, a felhőből vezérelt, mesterséges intelligencia-támogatású ipari automatizációra szakosodott műhelyek is kiaknázzák az aktuális kutatási feladatok során. A BME és a Kar ezzel tovább erősíti szerepét a hazai digitális innováció élvonalában”

– hangsúlyozta Varga Pál, a VIK TMIT tanszékvezetője.

„A Huawei Technologies immár 20 éve van jelen Magyarországon és dolgozik azon, hogy legmodernebb megoldásaival elősegítse a hazai digitális ökoszisztéma fejlesztését. Büszkék vagyunk arra, hogy a Magyar Telekom hosszú távú partnereként hozzájárulhatunk az olyan innovatív technológiák bevezetéséhez, mint az 50GPON, amelyek nemcsak a hálózatok jövőjét formálják, hanem közvetlen hatással vannak az ipar, az oktatás és a mindennapi élet digitalizációjára is”

– mondta el Kiefer Tamás, a Huawei Technologies magyarországi kiemelt ügyfélkapcsolati igazgatója.

Az együttműködés célja, hogy a végzett mérésekből, visszajelzésekből közös értékelést végezzenek, és hasznos tapasztalatokat gyűjtsenek use case-ek megvalósításához. A projekt egyben kivételes lehetőséget nyújt a BME hallgatóinak is, akik testközelből ismerkedhetnek meg a világ egyik legmodernebb vezetékes hálózati technológiájával.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak

Intralogisztikai fejlesztés – Amerikába szállít Siemens-eszközökkel felvértezett automata raktárrendszert egy magyar cég. A LOG-X Systems Kft. ügyvezetője válaszolt kérdéseinkre.

Komoly szerződést könyvelt el egy német iparvállalat: megnyerte egy amerikai autógyártó cég tenderét. A megbízás elektromos járművekben használt BLDC motorokhoz szükséges ritkaföldfém mágnesek gyártására és beszállítására vonatkozik. A projekt megvalósításához a német cég új leányvállalatot alapított az Egyesült Államokban, és egy korszerű gyáregységet épít Dél-Karolina államban. Bár csak kétféle, viszonylag kis méretű mágnest fognak itt gyártani, a tervezett üzem meglepően nagy méretű lesz. És hogy jön ide a LOG-X?

„A mi vállalatunk feladata ehhez a projekthez 6 darab automata raktárrendszer szállítása. Ezek közül 5 darab a gyártási folyamat különböző fázisai között működik majd pufferraktárként (átmeneti tárolóként), illetve 1 darab hagyományos készáruraktárként üzemel, ahonnan az áruk komissiózása (megrendelések szerinti összeválogatása) is történik”

– foglalta össze a projektet Nagy Attila ügyvezető.

Hogy nyerték el a projektet?

A 2023-as AUTOMATICA kiállításon vettünk részt Münchenben, melynek eredményeként több vállalatnál is radarra kerültünk, és a projektmenedzsmentet végző cég megkeresett minket. Részt vettünk a kiírt tenderen, ahol mi feleltünk meg szinte minden szempontból a legjobban.

Mennyire jellemzőek a külföldi piacra készülő projektek?
Az utóbbi 2-3 évben erősen áthelyeződött a hangsúly külföldre. Németországba és az USA-ba is már több rendszerünk van, de nemrég Ausztráliába is telepítettünk egy többsoros automata rendszert, ahol szintén nagy az érdeklődés és az igény a raktárrendszereinkre.

Mi ebben a hozzáadott érték?

Általában azt szoktuk mondani, hogy a termékhordók (pl. ládák, tálcák, raklapok stb.) kivételével mindent mi fejlesztünk, tervezünk és gyártunk Budapesten, de ebben az esetben még az egyedi termékhordókat is mi fejlesztettük, gyártjuk és szállítjuk. Ezen felül több egyedi igény is felmerült, például automata manipulátorokkal is ki kellett egészíteni a raktárakat.

Milyen Siemens-eszközöket implementáltak?
Szinte minden elektronikai eszköz a Siemenstől származik, így például kismegszakítók, PLC-k, hajtásszabályzók, szervomotorok, HMI-k. Mi csak és kizárólag Siemens-megoldásokat építünk be rendszereinkbe, mert nagyon innovatív és megbízható eszközöket jelentenek. A technológiai vállalat platformja jó átjárhatóságot biztosít az egyes eszközök között, legyen az elektronikai vagy szoftver alapú. A CE mellett a legtöbb eszköz UL minősítéssel is rendelkezik, ami az adott projektnél elengedhetetlen volt. Ezen felül nemzetközi projekteknél nem elhanyagolható, hogy a Siemens szinte a világ minden országában jelen van, jellemzően helyi támogatással, és a legtöbb esetben gyorsabban tud lokálisan pótalkatrészt biztosítani.

Melyek a beruházás során készített raktárrendszerek főbb elemei?

A rendszerek, mint gyártásközi puffer és komissiózó raktár főbb részei: állványrendszer, sínrendszer, rakodógép, teherfelvevő, egyedi termékhordó, szállítópálya-rendszer, egyedi manipulátor, biztonsági elkerítés, vezérlés, raktárirányítási rendszer, anyagáramlási rendszer. Ezeket szinte mind mi terveztük és gyártjuk, a mechanikát és a szoftvert is beleértve. Komoly CNC lemezmegmunkáló és forgácsoló gépeink vannak, ezekhez szinte csak az alapanyagot vesszük, majd a felületkezelést partnerek végzik. Nálunk történik a szerelés, a telepítés és a beüzemelés, és itt valósul majd meg az előzetes tesztelés is.

www.siemens.hu, www.log-x.systems

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!