Connect with us
Hirdetés

Ipar

A globális nanotechnológiai piac értéke 2025-re elérheti a 306 milliárd eurót

nanotechnológia

A nanotechnológia vívmányai mára az élet és a tudomány minden területén jelen vannak a hétköznapi naptejektől az élelmiszer- és ruhaiparon át a génsebészetig. Az atomi szinten, a hétköznapitól gyökeresen eltérő tulajdonságú anyagokkal dolgozó technológia folyamatos és gyors fejlődése forradalmasítja az orvostudomány, az energetika, a gyártás és az anyagtudomány területeit, így egy innováció és tudásalapú gazdasági fejlődés motorja is lehet.

A világ nanotechnológiai piacának értéke 2025-re elérheti a 306 milliárd eurót, a globális nanotechnológiai piaci részesedés 70%-a az elektronikus, az orvosbiológiai és az energetikai alkalmazásokhoz tartozik. Ez a technológia a tudomány és az élet számos területén jelen van: a napkrémekben nanoszemcsék védik a bőrünket a káros sugárzástól, a nanokompozitokat pedig az orvosi implantátumokban, nagy terhelésű anyagokban és a gépjárműgyártásban is használják.

„A nanotartomány a hétköznapitól merőben eltérő viselkedést mutat. Ezt kiaknázva új tulajdonságú anyagokat, eltérő elveken működő eszközöket hozhatunk létre. Ez emeli a nanotechnológiát a fizikai, kémiai és biológiai kutatások, illetve a K+F+I tevékenységgel foglalkozó cégek homlokterébe”

– emelte ki Halbritter András, a BME Fizika Tanszék egyetemi tanára.

A nanovilág lehetővé teszi, hogy új alapokra helyezzük az adattárolást és a számítógépek működését – az agy működését imitáló (neuromorfikus) számítástechnika az agysejtekhez hasonló tanulási és felejtési folyamatokat valósít meg atomi méretű memrisztorrendszerek segítségével. A milliméter egy százezred – 1 milliomod részét kitevő nanorendszerek előnye, hogy kis területen, akár egy pénzérme felületén is rengeteg elfér belőlük. A mai legfejlettebb chipek nagy számítási teljesítményét épp az garantálja, hogy több nanoméretű tranzisztor dolgozik rajtuk, mint ahány ember él a Földön.

Az Európai Bizottság adatai szerint a nanoanyag-ágazat jelenlegi közvetlen foglalkoztatottsága Európában 300 000-400 000 főre becsülhető, ez a szám a következő években és évtizedekben az iparág fejlődésével párhuzamosan növekszik majd.

„A félvezetőipari nanométeres pontosságú technológiák minőségellenőrzésére fókuszáló atomerő-mikroszkópiai fejlesztéseinkhez is nagy szükségünk van erős elméleti alapokkal és gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberekre, akik újító szemlélettel segítik a legmodernebb ipari elvárásoknak való megfelelés megvalósulását, együttműködve a jelenlegi közel 200 fizikusunkkal és 400 mérnökünkkel.”

– mutatott rá Kükemezey István, a Semilab elektromos méréseket összefogó divíziójának vezetője.

Ma már minden modern autó több mint 50 MEMS-érzékelővel (mikro-elektromechanikai rendszerek) van felszerelve. Az automatizált vezetéshez jelenleg nagy pontosságú inerciális érzékelőkre van szükség, amelyek példátlan stabilitási és pontossági szintet kínálnak.

„A Bosch élen jár és piacvezető a MEMS-érzékelők gyártásában, ezért szükségünk van olyan szakemberekre is, akik ismerik a nanotechnológiát, a litográfiát, a félvezetők fizikáját, és erős méréstechnikai háttérrel rendelkeznek. Mindemellett szeretnének valami újat alkotni, innovátorok lenni, és a dinamikusan változó technológiai kihívásokra kreatív módon reagálnak”

– emelte ki Karaffy Zoltán, a Robert Bosch Kft. mérnöki validációs központ osztályvezetője.

“A grafén felfedezése, és az ehhez kapcsolódó 2010-es Nobel-díj egy teljesen új irányt indított el a nanotechnologia terén. Ma már a legkülönbözőbb kétdimenziós anyagok egymásra építésével lehet komplex tulajdonságokkal rendelkező nanoáramköröket létrehozni. A kétdimenziós elektronika területe a kvantumszámítástechnika, a spin alapú elektronika (spintronika) és a hajlítható és átlátszó elektronika terén is komoly alkalmazásokat vetít előre”

emelte ki Makk Péter, a BME docense, aki kétdimenziós elektronikai kutatásaival a napokban nyerte el az Európai Unió egyik legjelentősebb kutatási támogatását, az ERC consolidator grant-et.

Az előrejelzések szerint 2026-ra az orvosi nanotechnológia piaca elérheti több, mint 460 milliárd eurós értéket. A nanotechnológia egészségügyi alkalmazása olyan betegségek gyógyításában is áttörést hozhat, mint a Parkinson és az Alzheimer kór, vagy a cukorbetegség. Ezen kívül olyan, új diagnosztikai eljárások és eszközök születnek, mint a mágneses nanorészecskékkel végzett lokális termoterápia, vagy a mesterséges dobhártya.

A technológia új megoldásokat nyújthat a megújuló energiarendszerek legfontosabb problémáira is. Olcsóbb napelemeket hozhatunk létre nanoszemcsék felhasználásával, illetve növelhetjük a napelemek hatékonyságát. A nanoanyagok olyan módszerek kidolgozásában is segíthetnek, amelyekkel új megújuló energiaforrások válnak elérhetővé, mint a levegő széndioxid tartalmából készült üzemanyag.

„A nanotechnológia fejlődését a képzéseink terén is követjük. Hat éve indítottuk a Nanotechnológia és anyagtudomány specializációt a fizikus mesterképzés keretében, a 2023 szeptemberétől induló fizikus-mérnök képzés pedig már alapképzés szintjén elérhetővé teszi a nanotechnológiai ismereteket. A hallgatók az elméleti alapok elsajátítása mellett nanotechnológiai áramköröket készíthetnek, megismerkedhetnek a létrehozásukhoz szükséges vegyi műveletekkel és laboratóriumi gyakorlatban vehetnek részt a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet (MFA) tiszta terében. A nanotechnológia területén a legfrissebb felfedezések akár pár éven belül új ipari alkalmazásokat eredményezhetnek, így hallgatóinknak az izgalmas kutatási területek megismerésén túl kiváló elhelyezkedési lehetőségeket is kapnak”

mutatott rá Halbritter András.

Részletes információ a BME fizikus-mérnök alapképzéséről elérhető a linken: https://fizikusmernok.bme.hu/


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A Schneider Electric és a Bloomberg létrehozta az Energia-Technológiai Koalíciót

A Schneider Electric a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a Bloomberg New Economy létrehozta az „Energy Technology Coalition” („Energia-Technológiai Koalíció”) nevű kezdeményezést.

Az új szervezet célja, hogy a különböző iparágakból érkező döntéshozók és szakértők bevonásával felgyorsítsák az energiafogyasztást hatékonyabbá, rugalmasabbá és a változó helyzethez jobban alkalmazkodóvá tevő új technológiák bevezetését.

Napjainkban az energetikai beruházások egyre inkább a növekvő népesség és a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok gyorsan emelkedő villamosenergia-igényének kiszolgálására irányulnak, az Energia-Technológiai Koalíció pedig arra fókuszál, hogy hogyan lehet az energiát hatékonyabban felhasználni. A kezdeményezés résztvevői felmérik, hogy az MI és más előremutató technológiák hogyan nyújthatnak olyan megoldásokat, amelyek optimalizálják az energiafelhasználást és javítják a villamos hálózat reagálóképességét, lehetővé téve még több energiaforrás integrálását.

Az Energia-Technológiai Koalíció arra ösztönzi az energia-, technológiai és infrastrukturális szektorok vezetőit, hogy meghatározzák, hol és miért lassú a keresleti oldali technológiák – például az MI-alapú hálózatkezelés, a digitális ikrek és az ipari automatizálási rendszerek – bevezetése, és milyen eszközökkel lehetne gyorsítani azok elterjedését. A szervezet célja, hogy adatokkal alátámasztott megoldásokat és keretrendszereket tegyen közzé, amelyek enyhítik az okosabb, tisztább energiafelhasználásra való átállás során felmerülő aggályokat.

„A rugalmas és megfizethető energiaellátás jövőjének megteremtése a technológiai és az energetikai szektorok közötti szoros együttműködést igényel. Az együttműködés és az olyan innovációk kihasználása révén, mint a mesterséges intelligencia és a digitális ikrek, megerősíthetjük a hálózatot, javíthatjuk a megbízhatóságot, és mindenki számára elérhetőbbé és költséghatékonyabbá tehetjük az energiát. A Schneider Electric elkötelezett amellett, hogy az iparág vezetőivel együttműködve olyan megoldásokat kínáljon, amelyek támogatják a gazdasági növekedést és biztosítják, hogy energetikai infrastruktúránk megfeleljen a jövő igényeinek. Ezért örülünk, hogy részt vehetünk ebben az új koalícióban”

– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Az Energia-Technológiai Koalíció alapító tagjai között ott van Christina Shim, az IBM fenntarthatósági igazgatója; John D. Sterman professzor, az MIT System Dynamics Group igazgatója; Claire O’Neill, az Oxy non-executive igazgatója és az Egyesült Királyság korábbi energiaügyi minisztere; Arch Rao, a SPAN alapítója és vezérigazgatója; Manon van Beek, a TenneT vezérigazgatója. A következő hónapokban további tagok csatlakoznak hozzájuk.

„A keresleti oldali innovációt és beruházásokat túl gyakran figyelmen kívül hagyjuk, amikor a jövőről gondolkodunk. Függetlenül attól, hogy mennyire szén-dioxid-intenzitású az energiaellátó rendszer, a kereslet jobb kezelése hatalmas költség-, hatékonysági és rugalmassági előnyökkel jár. Ma már sokkal könnyebb ezt megérteni – különösen az energiaintenzív iparágak számára, amelyek sok régióban strukturálisan magas energiaköltségekkel küzdenek”

– tette hozzá Claire O’Neill.

„Kritikus pillanatban vagyunk, amikor a digitális infrastruktúra és az energiarendszerek egyre gyorsabb ütemben konvergálnak. Nyilvánvaló, hogy a világnak előnyös lenne, ha összehangoltan lépne fel annak érdekében, hogy tiszta, rugalmas és hatékony energiaellátással biztosítsuk a mesterséges intelligencia és gyorsan bővülő számítási igények kiszolgálását a következő generációk érdekében. A legjobb szakemberek összefogásával az Energia-Technológiai Koalíció elősegíti az új innovációk, partnerségek és politikák kialakulását, amelyek szükségesek a jövő felelősségteljes energiaellátásához”

– mondta Karen Saltser, a Bloomberg Media vezérigazgatója.

Az Energia-Technológiai Koalíció első személyes találkozóját 2026 januárjában rendezik meg a Bloomberg House-ban, Davosban, a Világgazdasági Fórum éves találkozójának keretében. A tagok a megvalósítható stratégiák, kísérleti programok és keretrendszerek kidolgozásával foglalkoznak majd, amelyek meghatározzák, hogyan használják és kezelik az iparágak az energiát a mesterséges intelligencia korában.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Tovább bővült a Schneider Electric SF6-mentes portfóliója, megérkezett a GM AirSeT

Az állásidőt akár 75 százalékkal, a karbantartási tevékenységet pedig 40 százalékkal is csökkentheti a Schneider Electric új, SF-gáz mentes középfeszültségű kapcsolóberendezése, a GM AirSeT.

Az új eszköz ideális megoldást jelent azok számára, akik a fenntarthatósági és költséghatékonysági szempontok párhuzamos érvényesítésével modernizálnák elektromos infrastruktúrájukat.

 A Schneider Electric a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a Bilbao-ban megrendezett ENLIT Europe 2025 kiállításon mutatta be legújabb innovációját, a GM AirSeT-et. Az új eszközzel a vállalat tovább bővíti SF₆-mentes (kén-hexafluorid) portfólióját – amellyel már most is piacvezető a szekunder középfeszültségű kapcsolóberendezések piacán – és belép a primer gázszigetelésű készülékek szegmensébe is, jövőbiztos megoldást kínálva a hálózatüzemeltetők, adatközpontok és nagy áramigényű ágazatok számára.

Mivel az elektrifikáció – vagyis az elektromos áram használatára történő átállás – számos iparágban egyre gyorsabb, ezért minden eddiginél fontosabb, hogy ellenálló, digitálisan összekapcsolt elektromos infrastruktúrákat alakítsunk ki. Emellett a szabályozási változások – mint például az Európai Unió fluortartalmú gázok használatának korlátozására vonatkozó 2024/573 rendelete – is arra késztetik a piaci szereplőket, hogy SF₆-mentes technológiákra álljanak át.

A kompakt kialakítású GM AirSeT-nél tiszta levegőt alkalmaznak a szigetelésre, ezért az életciklus végén nincs szükség speciális eljárásra a benne lévő gáz semlegesítésére, ami megkönnyíti a felhasználók számára a jogszabályoknak való megfelelést, illetve csökkenti a teljes költséget. A középfeszültségű kapcsolóberendezés a digitális korszak elvárásainak megfelelően számos intelligens funkcióval bír, amelyek támogatják a skálázható, állapotalapú karbantartást is, segítve az ügyfeleket a szakemberhiány kezelésében és az eszközök megbízhatóságának javításában.

„AirSeT portfóliónk gyorsan bővül. Új GM AirSeT termékcsaládunkkal segíthetünk a nagy villamosenergia-fogyasztóknak és a hálózatüzemeltetőknek a dekarbonizációban és az egyre szigorodó EU-szabályozásoknak való megfelelésben, miközben támogatjuk a növekedési céljaikat is”

– mondta el Melton Chang, a Schneider Electric „Power Systems” üzletágának ügyvezető alelnöke.

 A GM AirSeT főbb jellemzői és előnyei

A GM AirSeT tiszta levegőt használ szigeteléshez és vákuumot az ívmegszakításhoz, így nincs üvegházhatású gáz és mérgező melléktermék. Ez biztosítja a környezetvédelmi előírásoknak való teljes megfelelést és egyszerűsíti az élettartam végi kezelést. A legnagyobb igénybevételre tervezett GM AirSeT zárt tartállyal és szigetelt gyűjtősínekkel rendelkezik, amelyek kiküszöbölik a helyszíni gázfeltöltés szükségességét, és segítik, hogy megbízható teljesítményt nyújtson szélsőséges hőmérsékleti, magassági és páratartalom-viszonyok között.

A tartálynyomás és a megszakító mechanizmus állapotát figyelő beépített érzékelőkkel ellátott GM AirSeT a Schneider Electric EcoCare szolgáltatásain keresztül 24 órás felügyeletet és állapotalapú karbantartást tesz lehetővé. Ez segíthet abban, hogy az állásidő akár 75 százalékkal, a karbantartási tevékenység pedig akár 40 százalékkal csökkenjen. Az üzemeltetők építhetnek az intuitív felületek, a beépített biztonsági reteszek, valamint a távoli és közeli vezérlőeszközök által nyújtott előnyökre, amelyek biztonságosabb beavatkozásokat tesznek lehetővé.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A jövő gyárait formálja a Siemens és az NVIDIA együttműködése

A Meta Ray-Ban okosszemüveg is bevetésre készül.

Az ipari mesterséges intelligencia (AI) kilépett a kísérleti fázisból, és mára meghatározó erővé vált a gyártásban, az infrastruktúrában és az ellátási láncokban. Ezt az üzenetet hozta el a Siemens a CES 2026 technológiai kiállításra, ahol több fejlesztést mutatott be az ipar működésének támogatására, a tervezéstől az üzemeltetésig.

Bővül a stratégiai partnerség az NVIDIA-val

A Siemens legfontosabb bejelentése az NVIDIA-val való stratégiai együttműködés bővítése volt. A két cég közösen fejleszti az ún. Industrial AI Operating Systemet, amely mesterséges intelligenciával támogatja az ipari folyamatokat. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a gyárak és üzemek digitális ikrei ne csupán szimulálják a működést, hanem valós időben segítsék a döntéshozatalt és az optimalizálást. A tervek szerint a világ első teljesen AI-vezérelt, adaptív gyártóüzeme már 2026-ban elindul a Siemens németországi, erlangeni elektronikai gyárában.

Digital Twin Composer: Virtuális tesztelés, valós eredmények

A kiállításon debütált a Digital Twin Composer is, amely 2026 közepétől lesz elérhető a Siemens Xcelerator platformon. Az új szoftver a digitális ikreket, a valós idejű üzemi adatokat és a fejlett szimulációkat kapcsolja össze, lehetővé téve, hogy a vállalatok a fizikai beavatkozások előtt, virtuálisan teszteljék a fejlesztéseket. Ennek kézzelfogható eredményeiről a PepsiCo amerikai üzemei tanúskodnak: a digitális ikrek alkalmazásával 20 százalékkal nőtt az áteresztőképesség, miközben a beruházási költségek 10–15 százalékkal csökkentek.

Meta Ray-Ban okosszemüveg: AI a gyári dolgozók látóterében

A CES 2026-on az is kiderült, hogyan lehet „divatosabb” az ipari AI. A Siemens a Metával való együttműködése révén a Meta Ray-Ban okosszemüvegeket is be kívánja vetni a gyári dolgozók hatékonyságának növelésére. A felhasználók így közvetlenül a látóterükbe vagy a fülükbe kaphatnak információkat. Ez a kéz nélküli, valós idejű útmutatás, biztonsági információk és visszajelzések révén segíti a dolgozókat, hogy hatékonyan és magabiztosan oldják meg a problémákat. Az okosszemüveg már „ért” németül is, ami kulcsfontosságú az európai piacokon, hiszen így még szélesebb körben alkalmazhatóvá válnak a Siemens ipari AI megoldásai.

Nem funkció, hanem technológiai erő

A Siemens emellett kilenc új, mesterséges intelligenciával működő „ipari másodpilótát” is bemutatott. Ezek a megoldások a tervezéstől a gyártáson át az üzemeltetésig támogatják a mérnökök és az operátorok munkáját, csökkentve a hibák számát, gyorsítva a piacra lépést és növelve a gyártási hatékonyságot minden vállalatméret számára.

Roland Busch, a Siemens AG elnök-vezérigazgatója kiemelte: az ipari mesterséges intelligencia ma már nem egy új funkció, hanem olyan technológiai erő, amely a következő évtizedek iparát formálja. A Siemens célja, hogy az AI mérhető üzleti és működési előnyöket hozzon a vállalatok számára világszerte.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss