Ipar
A szabályozás a modern elektromos hálózat fejlesztésének kulcsa
A vállalkozói szellem kiemelten fontos az ipar számára.
Március 30-án tartotta meg első Innovation Talk nevű digitális rendezvényét a délkelet-európai régióban a Schneider Electric, amelyen a vállalat kulcsfontosságú vezetői vettek részt a térségből. A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a hatóságok kiemelt szerepet töltenek be a rugalmas villamosenergia-elosztóhálózat kiépítésében a megfelelő szabályozás bevezetésével és ez nem csupán Délkelet-Európára igaz, hanem globális szinten is ez a helyzet.
Az Innovation Talk résztvevői arra is rámutattak, hogy a társadalomnak, az oktatásnak, de mindenekelőtt magának az üzleti szektornak a feladata egy olyan vállalkozói kultúra kialakítása, amely képes új technológiai szintre emelni a termelőcégeket, hogy az Ipar 4.0 koncepció széles körben elterjedhessen a régióban.
„Tény, hogy nagyobb integrációra van szükség az országaink között, mert ez erősebbé és ellenállóbbá tehet bennünket. Az új helyzet az energetikai piacon, amelynek most tanúi vagyunk, számos vállalat számára kihívást jelent. Amikor az elektromos elosztóhálózatokról, az ipar modernizálásáról és a humán tőke otthon tartásáról van szó, a régió országai segíthetik egymást, és az üzleti élet szereplőinek sokat kell tenniük az integráció érdekében. Mindez nagy jelentőséggel bír a már megkezdett energetikai átalakulás szempontjából. Kiterjedt tudáscserére és a közeljövő összes energetikai kihívásának és energetikai témájának világos megértésére van szükség”
– hangsúlyozta Veres Zsolt, a Schneider Electric magyarországi országigazgatója.
Az Innovation Talk rendezvényen részt vett Dragoljub Damljanovic, az újvidéki Smart Grid fejlesztési központ vezetője, Martin Yordanov, a Schneider Electric plovdivi Smart Factory üzemének vezetője, Jiri Havalek, a vállalat szigetszentmiklósi okos elosztóközpontját vezető csapat tagja és Petr Hermann, a cég délkelet-európai régiójának elnöke. A beszélgetés során a közművek, az ipar és a logisztika szemszögéből tekintették át a jelenlegi energetikai helyzetet. A Schneider Electric az évek során jelentős technológiai kompetenciát összpontosított a régióban, és már nagy tapasztalatokkal rendelkezik a saját és az ügyfélprojektek terén.
„Az új helyzet az energetikai piacon hatással van a hálózatra, az épületekre, az iparra, az adatközpontokra és minden vállalkozásra. Fontos, hogy a cégek felismerjék, hogy a villamosítás, a megújuló energiaforrások és a digitalizáció a hosszú távú ellenállóképesség és a fenntarthatóság fő tényezői. A Schneider már jelentős tapasztalatokkal rendelkezik az intelligens rendszerek hálózati szintű, valamint különböző létesítményekben történő bevezetése terén. Készek vagyunk megosztani tudásunkat, és segíteni a különböző iparágak, az épületek és infrastruktúrák energetikai és digitális átalakulásában”
– mondta el Petr Hermann, a Schneider Electric délkelet-európai régiójának elnöke.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Generatív AI: a cégek 78%-a befektet az új technológiába, de csak minden harmadik felkészült rá
Bár a legtöbb vállalat érdeklődik a legújabb technológiák iránt, a legnagyobb részüknél nincs meg a szükséges IT-háttér ahhoz, hogy befektetéseik hatékonyan szolgálják az innovációt, visszahozzák a beléjük tett pénzt és teljesítsék a kiberbiztonsági követelményeket – derül ki az Unisys legfrissebb globális kutatásából. Európában különösen nagy ez a fajta lemaradás.
A Magyarországon mintegy 700 főt foglalkoztató Unisys Unisys közzétette legújabb nemzetközi felmérését, amely azt vizsgálta, hogyan alakítják át a vállalatok IT-stratégiáikat annak érdekében, hogy ki tudják aknázni a legújabb technológiák – például a generatív AI, az AI-ügynökök és a kvantumszámítás – előnyeit. A „From Complexity to Clarity: Modernizing Cloud and IT for What Comes Next” című jelentésben nyolc ország 1000 felsővezetője és IT-döntéshozója osztotta meg tapasztalatait.
Az eredmények azt mutatják, hogy egyre nagyobb szakadék tátong az üzleti ambíciók és a vállalatok IT-infrastruktúrájának felkészültsége között – ez pedig azt a kockázatot hordozza, hogy befektetéseik meddők maradnak, innovációs potenciáljuk visszaesik, és kitettebbek lesznek a kibertámadásoknak is. A tanulmány ugyanakkor azonosít egy szűk, „Innovációs éllovasok” néven említett, mintegy 100 vállalatból álló csoportot is, amely példát mutat abban, hogyan lehet okos IT-beruházásokkal felgyorsítani az új technológiák bevezetését.
A kutatás legfontosabb megállapításai:
- A vállalatok 78%-a növelné befektetéseit a generatív AI-ba, vezetők 73%-a szerint pedig úgy véli, az AI-ügynökök (Agentic AI) kulcsfontosságúak a versenyképesség fenntartásában. Utóbbi arány Európában még nagyobb: 80%.
- Ennek ellenére mindössze 36%-uk meri állítani, hogy készen cége áll nagy léptékű AI-terhelések kezelésére.
- A döntéshozók 82%-a a felhőt és az IT-t immár önálló profitközpontként kezeli. Bár kevesebb mint felük elégedett teljesen a felhő, az automatizáció és a generatív AI megtérülésével, háromnegyedük mégis további befektetéseket tervez.
- A szervezetek többsége nincs felkészülve a modern kiberfenyegetésekre, és csak 14% gondolja úgy, hogy készen áll a poszt-kvantum titkosítás korszakára.
- 85% ismeri el, hogy kiberbiztonsági stratégiája inkább a támadások utólagos kezelésére épül, nem megelőzésre – miközben az üzemszünetek költsége óránként 500 ezer dollárra is rúghat.
Európai helyzetkép: lelkesedés van, infrastruktúra nincs
Mint láttuk, az európai szervezetek a globális átlagnál is nagyobb lelkesedéssel fordulnak az új technológiák felé, ugyanakkor az infrastruktúra terén Európa mutatja az egyik legnagyobb lemaradást:
- az itteni vezetők mindössze 25%-a gondolja, hogy vállalata informatikai rendszere képes támogatni a kvantumtechnológiát (globálisan ez az arány 33%),
- generatív AI esetében is mindössze 36% érzi magát felkészültnek,
- AI-ügynököknél pedig csupán 21% (bár itt a globális arány is alig több).
A kiberbiztonsági helyzet szintén figyelmeztető: Európában a szervezetek 90%-a szerint védelmi stratégiájuk inkább utólagos reagálásról szól, nem megelőzésről.
„A következő technológiai forradalom már zajlik, de sok szervezet még mindig elavult alapokra és folyamatokra épít” – mondta el Manju Naglapur, az Unisys Cloud, Applications & Infrastructure üzletágának vezető alelnöke és vezérigazgatója. – „Ahhoz, hogy a generatív AI és az AI-ügynökök valódi értéket teremtsenek, modernizálni kell az infrastruktúrát, össze kell hangolni az IT- és üzleti prioritásokat, és proaktívabb kiberbiztonsági szemléletre van szükség.”
Az elavult infrastruktúra visszafogja az AI és a kvantum fejlődését
Az innovációs éllovasok 82%-a már most IT-költségvetése több mint 6%-át fordítja generatív AI-alapú adatkezelésre. Bár a szervezetek lelkesen fektetnek be az új technológiákba, sokan elismerik: jelenlegi infrastruktúrájuk nem kielégítő. Ez alig változott a 2023-as Unisys-felméréshez képest – továbbra is az elavult rendszerek, a szakemberhiány és az üzleti–IT prioritások közötti szakadék számítanak a legnagyobb kihívásnak. Mindössze a szervezetek 36%-a érzi magát felkészültnek nagy volumenű generatív AI-terhelésekre, a kvantumszámítás esetében ez az arány 32%, edge computingnál 34%, míg a régóta tárgyalt kiterjesztett és virtuális valóság esetében csupán 35%.
Utólagos reagálás helyett proaktív védelem kell
Az elmúlt évben a szervezetek 17%-ánál történt biztonsági incidens, ahol az üzemszünet óránként akár 500 000 dollárba került. Mégis, csak a vezetők 14%-a mondja, hogy rendszere felkészült a poszt-kvantum titkosításra. Ráadásul 85%-uk elismeri: jelenlegi kiberbiztonsági stratégiájuk inkább a támadásokra adott utólagos válaszokra épül, nem megelőző megoldásokra. Bár egyre többen váltanak új modellekre – 62% már bevezette vagy tervezi a Zero Trust-ot, 61% a kiber-helyreállítást helyezi előtérbe, és csupán 43% alkalmaz AI-alapú kiberbiztonsági eszközöket –, a védelem megerősítésére hatalmas lehetőség maradt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Elsőként a digitális iker lép a színpadra a müncheni színházban
A „Sound of Science” alkalmazás már színházi környezetben debütálva könnyíti meg a próbafolyamatokat.
A jövő már a színpadon van, legalábbis ami a hangzást illeti. A Siemens és a Bajor Állami Opera együttműködésében úttörő technológiai megoldást alkalmaztak a Bajor Nemzeti Színházban, Münchenben, amely forradalmasítja a színházi akusztika tervezését és a próbafolyamatokat. Ez a gyártási szektorban jól ismert digitális iker technológia, mely most a zenészek, rendezők és karmesterek számára teszi lehetővé, hogy már az első próba előtt valósághűen felmérjék és optimalizálják a koncertterem akusztikáját.
A virtuális valóság ereje a tökéletes hangzásért
Ehhez a digitális iker egy részletes 3D akusztikus modellben szimulálja a hanghatásokat, a zenekari felállásokat és a helyszín különböző konfigurációit. A virtuális valóság szemüvegek segítségével a felhasználók fizikai helyüktől függetlenül tesztelhetnek különböző zenekari pozíciókat és a közönség szemszögéből is meghallgathatják a hangzást. Ez a képesség nagyban hozzájárul a próbák idejének lerövidítésében és a logisztikai költségek csökkentésében, miközben garantálja a művészeti kiválóságot.
Az operavilágból indult
A „Sound of Science” alkalmazást először a 2024-es Salzburgi Fesztiválon mutatták be, majd a Müncheni Operafesztiválra időzítve további funkciókkal bővült. Most már nemcsak a terem konfigurációja változtatható meg, hanem egy színpadi díszlet is beépíthető a szimulációba, és a zenekar pozíciója is variálható. A valósághűség fokozása érdekében egy énekes szólamot – Emilie Sierra szoprán, a Bajor Állami Opera tagjának előadásában, a Bajor Állami Zenekar kíséretével – is integráltak az alkalmazásba, lehetővé téve a hangzás még pontosabb értékelését.
Stephan Frucht, a Siemens Arts Program művészeti vezetője rámutatott, hogy az alkalmazás ötletét a próbák egyre rövidebb idejének és a növekvő koncertlogisztikai költségeknek a trendje szülte.
Mérnöki precizitás a művészet szolgálatában
A digitális ikertechnológia lényege, hogy a valóságos tárgyakat leképezik a digitális térben, és szimulációt folytatnak vele. A gyártóvállalatok ennek használatával csökkentik költségeiket, döntenek a hatékonyabb erőforrás-felhasználásról, a tervezéshez szükséges időt, mérséklik a kockázatokat. Azáltal, hogy előre vizualizálhatóak a lehetséges kihívások, jobb döntéseket tudnak hozni a fizikai világban.
A „Sound of Science” technológiai alapját a Siemens Simcenter biztosítja, amely a vállalat szimulációs és tesztelési megoldásainak portfóliójába tartozik. Ez a rendszer képes feldolgozni a mérési adatokat, kiszámítani, hogyan terjednek a hanghullámok a térben, figyelembe véve a különböző anyagok visszaverődésre gyakorolt hatását. Ez a precizitás teszi lehetővé a terem specifikus akusztikájának hű reprodukálását.
Jelenleg a Siemens ingyenes demonstrációs alkalmazást biztosít a nemzetközi kulturális szcéna kiválasztott partnerei számára. Bár az alkalmazás kereskedelmi forgalomba hozatala egyelőre nem szerepel a tervek között, az alapul szolgáló szimulációs megoldások megvásárolhatóak. A „Sound of Science” jó példa arra, hogy a technológia és a művészet szimbiózisa új lehetőségeket nyit meg az előadóművészetben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Mapei: szezonális az építőipar megtorpanása, továbbra is félig tele a pohár
Első pillantásra ellentmondásos képet mutatnak a KSH által közzétett júniusi építőipari adatok, de a Mapei szerint ezek pontosan tükrözik a piac kettősségét: miközben rövid távon a szezonális tényezők határozzák meg a teljesítményt, például a nyári szabadságok és a kivárás, hosszabb távon erősödő bizalom és élénkülő aktivitás figyelhető meg.
A Mapei Kft. ügyvezetője, Markovich Béla kiemelte: bár az építőipar termelési volumene júniusban 5,3 százalékkal elmaradt az előző hónapitól, az új szerződések volumene közel 68 százalékkal nőtt, ami egyértelmű jele a fellendülés előtti felkészülésnek. A szakemberek beszámolói alapján szerzett tapasztalatok szerint a vállalkozók és a lakossági szereplők újra mernek előre tervezni, a kivitelezők többsége már 3–4 hónapra előre látja a munkáit. Ez korábban legfeljebb 1–2 hónap volt – tette hozzá.
„Továbbra is úgy látjuk, hogy a pohár már félig tele van, és a piac lassú, de stabil élénkülés jeleit mutatja. A csökkenő havi teljesítmény tipikusan szezonális jelenség, nem ok a pánikra. A május–júniusi visszaesés az elmúlt években is megfigyelhető volt: június rövidebb hónap, jellemzően a nyári szabadságok kezdete, ezért a termelés ilyenkor rendszeresen lassul”
– fogalmazott Markovich Béla, a Mapei ügyvezetője.
A piac hosszabb távú stabilizációját jelentősen támogatja a szeptemberben induló Otthon Start Program. „Ez a konstrukció nemcsak a lakásépítések volumenét növeli majd, hanem élénkítő hatással lesz a felújításokra is, és a teljes építőipari értékláncban multiplikátorhatást válthat ki” – tette hozzá.
A KSH szerint 2025 első félévében 43 százalékkal több lakásépítési engedélyt adtak ki, mint az előző év azonos időszakában. A Mapei várakozásai szerint a program hatása már ősszel érzékelhető lesz, a nagyobb lendület azonban 2026-ban bontakozik ki.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar1 hét ago
AI-keresésekhez igazodó eszközt fejlesztettek Magyarországon
-
Zöld2 hét ago
Újabb fontos mérföldkövek a Schneider Electric fenntarthatósági programjában
-
Tippek2 hét ago
Nem beszélünk róla, pedig egyszer minden pár hálószobájába beköltözik
-
Okoseszközök2 hét ago
ZTE Watch K1 Pro: gyerekekre szabott okostechnológia – biztonság az iskolakezdéshez
-
Gazdaság2 hét ago
Soha nem volt még ekkora a hitelkártya tartozás
-
Okoseszközök1 hét ago
Magyarországra is megérkezik a Samsung Odyssey OLED G6
-
Tippek2 hét ago
A budapesti Startup Világbajnoksággal indul az őszi szezon
-
Mozgásban1 hét ago
Skóciában tör győzelemre a hétvégén Molnár Martin