Ipar
Ár és elérhetőség alapján választanak villanykapcsolót a magyarok
Viszonylag sokan vannak, akik 400 ezer forintnál többet is költenének okosotthonra, amelynek legnagyobb előnye az energiatakarékosság a Schneider Electric online kérdőívét kitöltők szerint.
A felmérésben az is kiderült, hogy új villanykapcsolót többnyire csak felújításkor vásárolnak a magyarok, az ilyen termékek kiválasztása során pedig az ár és az elérhetőség a legfontosabb szempontok.
A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat online felmérésében a válaszadók valamivel több mint kétharmada jelezte, hogy felújításkor szerzett be új villanykapcsolókat, további 11 százalék pedig amikor új ingatlant vett. Érdekesség, hogy 17 százalék volt azok aránya a válaszadók között, akik még egyáltalán nem vásároltak kapcsolót, azt használják, ami a lakásban volt, amikor beköltöztek.
Ha mégis úgy alakul, hogy villanykapcsolót vásárolnak, akkor a megkérdezettek számára a legfontosabb szempont az ár, ezt követi az elérhetőség, majd a színpaletta és a formavilág. A kérdőívben megadott lehetséges válaszok között szereplő okosotthon-kompatibilitás csak az utolsó előtti helyre került, annak ellenére, hogy viszonylag magas azok aránya, akik legalábbis már elgondolkodtak okosotthon megoldások telepítésében.
Mi magunk szerelünk, ha kell
Meglehetősen magabiztosak a magyarok a kutatás alapján az otthoni villamossági munkák kapcsán, a válaszadók fele maga kezd hozzá az ilyen feladatokhoz. A kérdőívet kitöltők 36 százaléka jelezte, hogy inkább csak a kisebb szerelési munkákra vállalkozik, a komolyabbakhoz már szakértőt hív, 14 százalék viszont arról számolt be, hogy minden otthoni műszaki feladattal könnyen megbirkózik. További 21 százalék számára nagy segítséget jelent a villanyszerelési feladatok kapcsán, hogy családban, ismerősök között akad olyan, akihez fordulhat. A válaszadók 29 százaléka viszont mindig szakembert hív, ha ilyen munkák adódnak.
Biztonság és energiatakarékosság – ezért vonzó az okosotthon
Foglalkoztatja a magyarokat az okosotthon kialakításának gondolata, a kérdőívet kitöltők mindössze harmada jelezte, hogy még egyáltalán nem merült fel benne, hogy ilyen irányú fejlesztést valósítson meg lakásában. A többség ugyanakkor még csak az ötlet szintjéig jutott el, 47 százalék arról számolt be, hogy egyelőre tényleg csak gondolatban játszott el a lehetőséggel. A tervezés fázisában 13 százalék tart, és a válaszadók mindössze 7 százaléka jelezte azt, hogy már részben vagy egészben átalakította lakását okosotthonná.
Azok körében, akik már léptek az okosotthon kialakítása felé, vagy tervezik azt, a biztonsági funkciók – pl. vízszivárgás detektálás, füstérzékelés – a legvonzóbbak, ezt követi a kamerarendszer és a hőmérséklet vezérlése, de nem sokkal marad el tőlük fontosságban a világításvezérlés sem. A válaszadók 51 százaléka szerint egy okosotthon legnagyobb előnye az energiamegtakarítás és az ezzel járó alacsonyabb rezsiköltség. A megkérdezettek 24 százaléka a biztonság javulását tartja a legnagyobb előnynek, valamivel több mint ötödük pedig a nagyobb kényelmet emelte ki. A környezettudatosság egyelőre kevésbé jelenik meg a közgondolkodásban, a válaszadók mindössze 4 százaléka tartja a fenntarthatóságot, klímabarát működést az okosotthon legnagyobb előnyének.
Az okosotthon megoldások kiválasztásánál a hazai fogyasztók számára az ár/érték arány a legfontosabb szempont, amit az egyszerű kezelhetőség és a későbbi bővítési lehetőség követnek, ez utóbbi kettő lényegében egyformán kiemelt tényező, amikor ilyen eszközöket, rendszereket vásárolnak. Sokak számára az is fontos, hogy a lehető legkisebb belső átalakítással járjon, minél kevesebb falvésésre, vezeték-behúzásra legyen szükség, illetve a hazai műszaki támogatást is elvárják a fogyasztók.
A kutatás során a Schneider Electric rákérdezett arra is, hogy mennyit költenének az emberek arra, hogy okosotthonuk legyen. A válaszok alapján kiderült, hogy meglepően sokan vannak, akik egész komoly összeget is áldoznának erre a célra. A válaszadók 13 százaléka például 400 ezer forintnál is többet költene okosotthon kialakítására, 10 százalékuk pedig 300 és 400 ezer forint közötti összeget fordítana erre. A legnagyobb arányban azok vannak – a kérdőívet kitöltők 24 százaléka -, akik 100-200 ezer forint között költenének okosotthon megoldásokra.
„Természetesen kialakítástól és a választott megoldásoktól függő, hogy mennyit költ valaki okosotthona kialakítására, de érdemes tudni, hogy akár már néhány tízezer forinttal el lehet kezdeni egy ilyen projektet. Ha pedig valaki úgy dönt, hogy hozzányúl otthoni elektromos hálózatához, akkor célszerű elgondolkodni a villanykapcsolók cseréjén is. Bár a legtöbben egyszerű, fehér műanyag tárgyakként gondolnak ezekre, ma már mind színben, mind anyagában és formájában nagyon változatos kínálat érhető el a piacon, vagyis ezekkel a tárgyakkal is lehet alkalmazkodni a megújuló otthon egységes stílusához. A Schneider Electric Sedna Design és Elements termékcsaládokat azokra gondolva alkották meg, akik szeretik a jó minőségű anyagok megjelenését és tapintását, ugyanakkor fontos számukra a kedvező ár/érték arány”
– mondta el Benkó Csaba, a Schneider Electric lakossági termékmenedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Átalakuló technológiai felsővezetés: a GenAI és az együttműködés a siker új kulcsa
Ahogy a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása felgyorsul, a technológiai felsővezetés (tech C-suite) új készségekre tesz szert, növeli befolyását és egységes megközelítést alkalmaz az üzleti transzformáció során.
A Deloitte friss felmérése, a „Deloitte Tech Exec Survey”, rávilágít, hogy a technológiai vezetők szerepe átalakul, miközben a generatív AI (GenAI) és a funkciók közötti szoros együttműködés kulcsfontosságúvá válik a sikeres üzleti átalakulásokhoz.
A technológiai felsővezetés folyamatosan fejlődik és a prioritások átalakulnak
A vállalatok gyors tempóban haladnak a technológiavezérelt üzleti modellek felé, ami a technológiai felsővezetés folyamatos átalakulását eredményezi. A felmérés szerint a megkérdezett szervezetek felénél négy vagy annál több technológiai felsővezető dolgozik, ami jelzi a technológia széleskörű és növekvő befolyását az üzleti életben. A vezetői szerepek számának bővülése kulcspillanat a szervezetek számára: érdemes átgondolni, átalakítani és megerősíteni technológiai vezetői csapataikat a jövőbeli siker érdekében.
Bár a technológiai C-suite vezetők mintegy negyede (26%) kihívásnak tartja a felelősségi körök egyértelmű meghatározását, derül ki a Deloitte Tech Exec felméréséből, a válaszadók sajátos prioritásokat jelöltek meg az elkövetkező évre, amelyek a speciális szerepükhöz kapcsolódnak:
- CIO (Chief Information Officer): Az adatok, analitikák és az AI/ML (gépi tanulás), beleértve a GenAI-t, teljes potenciáljának kiaknázása.
- CTO (Chief Technology Officer): Olyan technológiai megoldások és platformok tervezése, amelyek középpontjában a biztonsági, szabályozási és megfelelőségi követelmények állnak.
- CDAO (Chief Data and Analytics Officer): Adat-, analitikai és AI-szakemberek vonzása, fejlesztése és megtartása egy AI-képes munkaerő kialakításához.
- CISO (Chief Information Security Officer): A biztonság és a hatékonyság egyensúlyának megteremtése, miközben kiépül a vállalati kiberreziliencia és az ügyfélbizalom növelése az adatvédelem és adatkezelés átláthatóságának elősegítésével.
A technológiai vezetők szerint a szervezetek idei legfontosabb prioritásai a következők:
- A biztonsági, adatvédelmi és reziliencia-képességek erősítése (36%)
- Az operatív és/vagy termelési költségek csökkentése, vagy hasonló költségek mellett az érték növelése (35%)
- Új piacokra, szegmensekbe vagy földrajzi területekre való terjeszkedés (32%)
- A végfelhasználók vonzása, megtartása és elkötelezése (32%)
„A technológia, az AI és az adatok új távlatokat nyitnak meg a modern vállalatok előtt, de kulcsfontosságú, hogy ezek bevezetését az üzleti célok vezéreljék. A technológiai vezetők most példátlan lehetőséggel rendelkeznek, hogy a technológia, az AI és az adatok tudatos alkalmazásával hosszú távú hatást és versenyelőnyt teremtsenek. Ez a C-suite tagjainak szoros együttműködésén múlik, egy közös jövőkép mentén, amelyben a technológia a növekedés és az érték mozgatórugója.”
— mondta Takács István, a Deloitte Magyarország AI, adat- és reporttranszformációért felelős szenior menedzsere.
A GenAI által generált létszámnövekedés, a képzettségi hiányok és az együttműködés szerepe
A tehetséghiány és a képzettségi hiányok továbbra is a legfőbb akadályok közé tartoznak, amelyek befolyásolhatják a technológiai vezetők céljaik elérését. Különösen a generatív AI-hoz kapcsolódó képességek hiánya jelent komoly kihívást, mivel a technológiai vezetők 45%-a szerint ezek a legégetőbben szükséges kompetenciák szervezeteiken belül.
Annak ellenére, hogy a GenAI felvetette a jövőbeli munkaerővel kapcsolatos kérdéseket, a felmérésben részt vevő technológiai vezetők közel 70%-a számolt be arról, hogy a GenAI közvetlen válaszaként növelni fogja a technológiai funkciójuk létszámát Ez is jelzi, hogy a technológia nem helyettesíti, hanem támogatja a csapatokat.
A vezetők úgy vélik, hogy az AI a következő két évben kulcsfontosságú, keresett készségeket fog erősíteni, nevezetesen a kiberbiztonságot (56%), a felhő-orkesztálást (47%) és az adat tudományt/analitikát (39%). Az AI potenciáljával bizonyos képességek hatékonyabbá válnak, így a technológiai vezetők idejüket és figyelmüket stratégiai üzleti kezdeményezésekre fordíthatják. Bár a válaszadók szerint a GenAI készségek hiánya kihívásokat jelenthet, a többség (81%) úgy véli, hogy a GenAI jelentősen javítani fogja a technológiai tehetség toborzási erőfeszítéseit, lehetővé téve a létfontosságú létszámszükségletek kielégítését.
A felmérés eredményei alátámasztják azt a feltételezést, hogy a technológiai C-suite-nak együtt kell működnie, miközben ki kell használnia egyedi szakterületeit, hogy technológiavezérelt üzleti transzformációt érjen el.
Ahhoz, hogy az elkövetkező 18 hónapban sikeresek legyenek, a technológiai vezetők szerint három területre kell összpontosítaniuk:
- Kapcsolatfelvétel az első vonalbeli dolgozókkal és a középszintű vezetőkkel, hogy megértsék kihívásaikat és prioritásaikat (42%).
- A technológiai vezetők koordinálása és összehangolása a technológiai stratégia közös kidolgozásához (36%).
- A technológia értékének mérése és üzleti szempontból történő megfogalmazása (36%).
„A technológiai felsővezetők továbbra is jelentős elvárásváltozásokkal néznek szembe önmaguk és csapataik tekintetében. A CIO, a technológiai C-suite többi tagjával együtt, integráló szerepet tölt be az üzleti stratégia, a tehetség és az innováció terén. Miközben arra törekszenek, hogy értéket teremtsenek, összehangolják a különböző funkciók csapatait, és átvezessék szervezeteiket a gyors változásokon. A jövő sikere a tehetséggondozás, az operatív modellek, a munkamódszerek és a szolgáltatásnyújtás újragondolásának képességében rejlik.”
— tette hozzá Kiss Dániel, a Deloitte Technológiai Stratégia területének közép-európai vezetője.
A mai gyorsan változó üzleti környezetben a technológiai felsővezetés kulcsfontosságú szereplővé vált a vállalatok sikerében. Az AI, különösen a GenAI térnyerése, nemcsak új képességeket és hatékonyságot hoz magával, hanem átformálja a munkaerőpiacot is, hangsúlyozva a folyamatos tanulás és az alkalmazkodóképesség fontosságát. Az együttműködés és a holisztikus megközelítés a technológiai stratégiában elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatok ne csak túléljenek, hanem virágozzanak is a digitális korban, biztosítva a hosszú távú növekedést és a piaci versenyelőnyt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Környezetbarát rombolás
A Siemens, a Volvo és a Metzner összefogásával új korszak nyílik a zöld építőiparban.
Erlangen városában a Siemens egy olyan építési projektet indított el, amely nemcsak Németországban, hanem világszerte mérföldkőnek számít: az első ipari léptékű, teljesen elektromos bontás valósult meg kibocsátásmentes módon. A Siemens új Technológiai Campusának kivitelezése során a bontási fázis már a fenntarthatóság elveit követte, elektromos munkagépekkel, újrahasznosított anyagokkal és digitális tervezéssel.
High-tech beruházás zéró emisszióval
A Siemens 500 millió eurós beruházással fejleszt kutatási és gyártási központot Erlangenben, ahol egy 200 000 m²-es zéróemissziós campus épül. A telephely célja, hogy a technológiai vállalat ipari metaverzummal kapcsolatos munkáinak globális központjává váljon. A fejlesztés digitális ikerrel, klímasemleges energiaellátással és fenntartható épületautomatizálással valósul meg.
Elektromos bontás: technológia a környezetvédelem szolgálatában
A bontási munkálatokat a Siemens Real Estate, a Metzner Recycling és a Volvo Construction Equipment közösen valósította meg. A folyamat során két épületet bontottak le, összesen 3 300 m² alapterületen, közel 25 000 m³ térfogattal. A keletkezett 12 800 tonna anyagot szinte teljes egészében újrahasznosították, ezek a helyszínen szolgálnak alapanyagként az új építkezés során.
A hasznosítás mértéke elérte a 96 százalékot: a törmelékek például útalapként, betonhoz keverve vagy újrafeldolgozott álpadlóként nyernek új életet.
„2030-ra klímasemlegessé szeretnénk válni. Ez a projekt lehetőséget adott arra, hogy a bontás során is csökkentsük a CO₂-kibocsátást”
– mondta Daniel Bechmann, a Siemens építésvezetője.
A bontás új szabványa
A teljes munkafolyamat – az épületek belső bontásától a végső elszállításig – elektromos gépekkel történt. A projektben a Volvo haszonjárműveit használták, amelyek a bontási, anyagmozgatási, rakodási és zúzási feladatokat segítették. A lebontott építőanyagokat helyben dolgozták fel, így szinte teljesen elkerülték a külső szállítást, ezzel is csökkentve az ökológiai lábnyomot.
A projekt megvalósításához többek között a Husqvarna Construction robotizált bontási megoldásokkal és pormentesítéssel, az erlangeni városi közművek és más szolgáltatók pedig a háttér-infrastruktúra biztosításával járultak hozzá.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Értékmegőrzés és kortárs tartalom – Készül a Magyar Építészeti Múzeum és Központ
Az építészeti újrahasznosítás jegyében valósul meg a Magyar Építészeti Múzeum és Központ a Városligeti Fasor és a Bajza utca által határolt tömbben.
A munkák során az új főépület mellett két századfordulós műemléki épület és két zártsorú irodaház újul meg, valamint egy mindenki számára nyitott városi közpark is létrejön. A megvalósítás egyedi projektszervezéssel zajlik: a BIVAK és a Tér és Forma Szeged Építéstervező alkotó építészei mellett a CPM Kft. fogja össze a generál feladatokat és készítette el a műszaki dokumentációt, melynek BIM támogatását a DANU Mérnökiroda szakemberei végezték.
A megvalósuló, közel 27 500 m2 hasznos alapterületű épületkomplexum 2100 m2 kiállítóteret, 550 m2 konferencia termet és több mint 2000 m2 korszerű raktár területet foglal magába. A múzeum és dokumentumtár műtárgyai korszerű gépészeti rendszerekkel klimatizált és védett terekbe kerülnek, amelyekben hosszú távon is megoldott a gyarapodó állományok kezelése és digitalizálása. A főépület ikonikus tetőzetét 114712 darab cserép fedi majd 65 különböző színárnyalatban. Az új közpark 107 darab újonnan telepített fával, tematikus játszótérrel, vízjátékkal és vendéglátó egységekkel fogadja a látogatókat.
„A tér élménye meghatározó elem a fejlesztésben. Mindez nemcsak az új főépület egyedi fogadóterét és belső tereit jelenti, hanem a tervezett térszimulációs installációt is, ahol a látogatók megtapasztalhatják a belső terek hangulatát, érzetét meghatározó arányokat 360 fokos vetítéssel és ténylegesen megmozduló mennyezettel és falakkal”
– emeli ki Détári György DLA, a CPM társtulajdonosa és vezető tervezője.
Az épület alkotó udvara a valós méretű modellépítésen túl vetítési helyszínként is szolgálja a múzeumot akár 300 fő befogadóképességgel. „Egy korszerű múzeumban a kiállítás nemcsak a vitrinekbe helyezett statikus tárgyakról szól, hanem bekerülnek interaktív, audiovizuális élményelemek, illetve időszaki kiállítások is, amelyek flexibilis tereket igényelnek. Ahhoz, hogy ezek a lehető legjobb látogatói élményt nyújtsák, elengedhetetlen a háromdimenziós modellek által nyújtott betekintés a tervezett épületek tereibe” – emeli ki Erős Tamás, a DANU BIM szolgáltatásokért felelős partnere.
A Magyar Építészeti Múzeum és Központ tervei az értékmegőrzés és a jövőbe mutató szemlélet jegyében készültek. A múzeum építészeti koncepciójának létrehozásakor kiemelt szempont volt, hogy méltó módon képviselje a hazai építészet múltját, jelenét és jövőjét. Fontos szakmai üzenet az építészeti újrahasznosítás, a felszín feletti építés 75 %-a meglévő értékek megtartásával és újrafunkcionálásával valósul meg, az új főépület a pedig a kortárs építészeti gondolkodást képviselve illeszkedik a meglévő épületek közé. Egy ennyire komplex, sokszereplős projektnél a BIM-alapú tervezés kulcsfontosságú, a kiállítás tervezők, az épület tervezők és a megrendelő közötti kommunikációt és döntéshozatalt is segíti. A BIM modellekre építve biztosítja a tervek magas minőségét, és azt, hogy valóban az elképzelt épület valósuljon meg.
Érdekesség, hogy a bilbaói Guggenheim Múzeum úttörő szerepet játszott a virtuális épületmodellezésben, ez volt a világon az első nagy volumenű projekt, aminél Farnk Gehry és csapata a fejlett CATIA háromdimenziós modellező szoftvert használta, hogy segítségül hívja a BIM-et. A művészi kifejezésmód és a történeti jelleg miatt azonban sok szakember múzeumi és művészeti funkciójú épületek tervezése során még mindig kerüli a BIM-et, ami pedig a korszerű múzeumi tervezés alapja. „A múzeumoknál az építészet, mint művészeti kifejezőeszköz jut jelentős szerephez, de olyan kiállítás-technológia kerülhet az épületbe, ami jelentős hely-, gépészeti- és egyéb igények megvalósítását teszik szükségessé. Ezekre oda kell figyelni a BIM feladatok kapcsán is. Mi ezt a folyamatot csapatmunkaként fogjuk fel, a végrehajtási terv az összes szakággal egyeztetve, velük egyetértésben történt. A digitális modellek segítségével egyszerre több száz dologra is rá tudunk mutatni a tervben. Ennél a projektnél 213.527 modell elem készült, az utolsó időszakban 348 ütközést, problémás részletet találtunk, melyek így még a kivitelezési folyamat előtt korrigálva lettek” – folytatja Erős Tamás.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban1 hét ago
A Kia EV5 az elektromos mobilitást az európai vezetők igényeihez szabja
-
Mozgásban2 hét ago
A Forma–1-es Brit Nagydíjon versenyez Molnár Martin a hétvégén
-
Gazdaság2 hét ago
70 ezres drágulás egy hónap alatt, és más érdekességek a KSH és Használtautó.hu első közös statisztikájából
-
Gazdaság2 hét ago
TIME100: a Huawei a világ legbefolyásosabb vállalatai között
-
Okoseszközök1 hét ago
Érkezik Magyarországra az LG vezeték nélküli csúcstévéje, az LG OLED evo M5
-
Okoseszközök5 nap ago
A Samsung kiterjeszti a Galaxy AI-t
-
Mozgásban2 hét ago
Egyedül a vízben – de nem magányosan
-
Okoseszközök2 hét ago
A magyar önkormányzatok is hamarosan új ügyfélszolgálatot kapnak