A mesterséges intelligencia gyors térnyerése átalakítja az adatközpontok tervezését, építését és üzemeltetését, így egyre nagyobb jelentősége van a kapacitások gyors bővíthetőségének és a rugalmas infrastruktúrának.

Az előregyártott, moduláris megoldások egyszerűbbé teszik a létesítmények kialakítását, és lehetővé teszik a kapacitások igény szerinti bővítését. Erről beszélt Sergio Verano Luri, a Schneider Electric előregyártott megoldásokért felelős szakértője a budapesti Hungexpón megrendezett Data Centre Event Europe regionális szakmai konferencián.

A rendezvényen az adatközponti ágazat különböző területeinek szakemberei vitatták meg, hogyan befolyásolja a digitális átalakulás, a mesterséges intelligencia (MI) és a növekvő számítási kapacitás iránti igény az új generációs adatközpontok tervezését, építését és üzemeltetését.

Sergio Verano Luri „AI-in-a-Box: From Complexity to Agility in Data Center Deployment” című előadásában azt mutatta be, hogyan változtatják meg a folyamatosan fejlődő technológiai igények az adatközpontok fejlesztésének hagyományos megközelítését. Kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia és a felhőalapú alkalmazások gyors terjedése jelentős változásokat idéz elő az adatközpontok kialakításában. Az ágazatban egyre inkább az óriási méretű létesítmények kerülnek előtérbe, mivel a szervezeteknek mind nagyobb számítási kapacitásra van szükségük a MI-alapú feladatok és a digitális szolgáltatások működtetéséhez.

A közelmúlt nagyszabású, mesterséges intelligenciához kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztései jól mutatják az átalakulás léptékét. Több bejelentett vagy már folyamatban lévő beruházás kapacitása is eléri a több gigawattot. Az előadásban bemutatott példák között szerepelt az Abu-Dzabiban tervezett, 5 GW kapacitású G42 Stargate AI Campus, a Meta szintén 5 GW teljesítményű Hyperion AI adatközpontja az Egyesült Államokban, valamint a kanadai Wonder Valley AI Data Center Park projekt, amelynek tervezett kapacitása 7,5 GW.

Ez a gyors fejlődés új követelményeket támaszt az adatközpontok tervezésével és kiépítésével szemben. A növekvő teljesítménysűrűség, a számítástechnikai rendszerek változó felépítése és a kapacitások gyorsabb bővítésének igénye új kihívások elé állítja a jövő infrastruktúráját tervező vállalatokat.

„A mesterséges intelligencia alapjaiban alakítja át az adatközpontok tervezését és üzemeltetését. A számítási kapacitásokkal szemben támasztott követelmények folyamatos változása miatt az ágazatnak olyan megoldásokra van szüksége, amelyek nagyobb rugalmasságot és kiszámíthatóságot biztosítanak, és lehetővé teszik a változó igényekhez való alkalmazkodást”

– mondta el a Schneider Electric előregyártott megoldásokért felelős szakértője.

Az előadás az előregyártott és moduláris megoldások szerepére is kitért az adatközpontok kiépítésének egyszerűsítésében. Az előre megtervezett és gyárilag tesztelt, különböző infrastrukturális elemekből álló modulok alkalmazásával a vállalatok újragondolhatják a hagyományos építési módszereket, és kezelhetik az összetettségből, a bővíthetőségből, valamint a beruházások megvalósítási idejéből adódó kihívásokat.

Ahogy az adatközpontok egyre inkább a mesterséges intelligenciához kapcsolódó feladatok kiszolgálására specializálódnak, az infrastruktúra tervezése során figyelembe kell venni a nagy teljesítménysűrűségű számítástechnikai rendszerek és az összetett számítási feladatok üzemeltetési követelményeit.

„Az adatközpontok a digitális gazdaság meghatározó infrastruktúrájává válnak. Ahogy a mesterséges intelligencia tovább formálja az ágazatot, alapvető fontosságú lesz olyan infrastruktúrák kialakítása, amelyek képesek alkalmazkodni a változó technológiai igényekhez”

– tette hozzá Sergio Verano Luri.

A Schneider Electric részvétele a Data Centre Event Europe konferencián jól mutatja a vállalat folyamatos szerepvállalását a digitális infrastruktúra, az energiahatékonyság és a fenntartható adatközponti rendszerek jövőjéről szóló szakmai párbeszédben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Schneider Electric, világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata közzétette The Water Crunch Report című kutatását.

Az eredmények szerint a vízellátás az Egyesült Királyságban és Európában már ugyanolyan jelentős kockázatot jelent az ipari vállalatok folyamatos működésére, mint a kibertámadások vagy az ellátási láncok zavarai. Ez összhangban van a Schneider Electric tavalyi, az Egyesült Államokra összpontosító kutatásával, amelyben az üzleti vezetők több mint fele (56 százaléka) arra számított, hogy a vízzel kapcsolatos kockázatok a következő években gyorsabban nőnek majd, mint az infrastruktúrát érintő egyéb kockázatok.

A kutatásban európai ipari vállalatok felsővezetőit, valamint víziközmű-szolgáltatók és önkormányzatok döntéshozóit kérdezték meg. Az ipari vezetők beszámolói szerint a vízhiány és a vízellátási nehézségek az elmúlt két évben már növelték a működési költségeket (44 százalék), megterhelték az infrastruktúrát és a karbantartási költségkereteket (38 százalék), valamint fennakadásokat okoztak az ellátási láncokban (30 százalék). Ha holnap súlyos vízellátási zavar következne be, a vállalatok 44 százaléka szerint annak hatásai 24 órán belül jelentkeznének a működésükben. Az ipari vezetők több mint fele (52 százaléka) arra számít, hogy a víz minősége vagy rendelkezésre állása a következő öt évben, 2031-ig komoly akadálya lesz vállalata növekedésének. Minden hetedik válaszadó (14 százalék) szerint ez már ma is korlátozza a működést vagy a növekedést.

A kutatás eredményei akkor látnak napvilágot, amikor Európa az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb aszályával küzd. Az áruszállításban, az energetikában és a mezőgazdaságban jelentkező következmények egyértelműen mutatják, hogy ezek a kockázatok már nem csupán elméletben léteznek.

„Európa nem engedheti meg magának, hogy a vízellátásra kizárólag környezeti kérdésként tekintsen. Ma már a versenyképesség is múlik rajta. Ahogyan az energetikai átállás az elmúlt évtizedben átalakította az ipari stratégiákat, úgy a következő évtizedet a hatékony vízfelhasználás fogja meghatározni. A mesterséges intelligenciára épülő ipari megoldások minden eddiginél pontosabb képet adnak a vállalatoknak arról, hogyan használják fel a vizet, hol keletkeznek veszteségek, és hogyan hasznosítják újra. A feladat ma már az, hogy a probléma felismerését olyan ütemben kövessék intézkedések, amelyek biztosítják az európai ipar jövőjét”

– mondta Gwenaelle Huet, a Schneider Electric ipari automatizálási üzletágának ügyvezető alelnöke.

„Könnyű lenne az idei nyári aszályokat és azok ipari hatásait egyszeri jelenségnek tekinteni, de Európában ma már tartósan számolni kell velük a működés során. Az Európai Aszálymegfigyelő Központ adatai szerint jelenleg az EU és az Egyesült Királyság területének mintegy felét érinti valamilyen mértékű aszály. A víz újrafelhasználásával csökkenthetjük a már most is túlterhelt folyóktól és víztározóktól való függőségünket, az EU-ban mégis csupán a tisztított települési szennyvíz 2,4 százalékát hasznosítják újra. Az intelligens vízgazdálkodási technológiákba beruházó szervezetek versenyelőnyt teremtenek a hatékonyabb vízfelhasználásból”

– fogalmazott Sophie Borgne, a Schneider Electric vízügyi és környezetvédelmi szegmensének elnöke.

Az intelligens vízgazdálkodási technológiákat széles körben alkalmasnak tartják a vízgazdálkodási kihívások kezelésére, alkalmazásuk azonban elmarad az ismertségüktől. Ennek oka nem a bizalmatlanság: az ipari vezetők 86 százaléka és a víziközmű-szolgáltatók 98 százaléka szerint ezek a technológiák csökkenthetik a működési költségeket. Több mint 80 százalékuk pedig úgy véli, hogy a működés folytonosságát is segítik, és javítják a fenntarthatósági teljesítményt.

Annak ellenére, hogy az ipari vezetők 58 százaléka ismeri a digitális ikreket vagy a hálózatmodellezési eszközöket, vállalata még nem vezette be őket. A víziközmű-szolgáltatók 57 százaléka ugyanígy nyilatkozott az előrejelző elemzésekről vagy a mesterséges intelligenciával támogatott vízgazdálkodási megoldásokról.

Biztató ugyanakkor, hogy az érintettek nem várják meg a helyzet további romlását. A megkérdezett víziközmű-szolgáltatók mindegyike és az ipari vezetők 98 százaléka szerint a víz rendelkezésre állása vagy minősége már befolyásolt jelentős döntéseket. Ezek között szerepel a hatékonyabb vízfelhasználást célzó beruházások növelése (47 százalék), valamint a vízzel kapcsolatos kockázatok vezetőségi szintű, formális felülvizsgálata (43 százalék). A megkérdezett ipari vezetők több mint felének vállalata már alkalmaz automatizált vezérlési megoldásokat (56 százalék) és okosmérőket (55 százalék). Az okosmérők használata a víziközmű-szolgáltatók körében még elterjedtebb, aránya eléri a 76 százalékot.

A kiberbiztonság is egyre nagyobb figyelmet kap: az ipari vezetők és a víziközmű-szolgáltatók több mint fele a legfontosabb kezelendő kockázatok közé sorolja, ahogyan a vízellátó rendszerek egyre inkább összekapcsolódnak és digitalizálódnak.

A fejlődésre ugyanakkor még jelentős tér nyílik. Sok vezető ismeri a működés optimalizálását segítő technológiákat, de még nem vezette be őket, így a legnagyobb előnyök egyelőre kiaknázatlanok lehetnek. Az európai vállalatvezetők számára egyértelmű az üzenet: a vízellátással kapcsolatos kockázatokat ugyanolyan tudatosan kell kezelni, mint az energiaellátás vagy a kiberbiztonság kockázatait. Az ismertség és az alkalmazás közötti különbség csökkentése azokban az iparágakban lehet a legfontosabb, amelyek már most érzik a vízellátási nehézségek költségnövelő hatását.

„A víz közel két évtizeden át háttérbe szorult az éghajlatváltozásról szóló párbeszédben, és az energetikára vagy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére fordított beruházásoknak csupán töredéke jutott erre a területre. Európa több mint kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része, ami egyre nagyobb nyomást helyez a vízellátásra. A kutatás megerősíti, hogy változik a szemlélet: az ipari vezetők 47 százaléka már növelte a hatékonyabb vízfelhasználást célzó beruházásokat, 43 százalékuk pedig vezetőségi szintre emelte a vízzel kapcsolatos kockázatok kezelését. A vízellátás biztonsága végre kiemelt üzleti szemponttá válik”

– mondta Tom Freyberg független vízügyi és környezetvédelmi szakértő.

Az előrelátó közműszolgáltatók a már elérhető technológiákkal csökkentik a vízellátási problémák hatását ügyfeleikre. A dán Aarhus Vand például digitális iker előrejelzéseire támaszkodva gondoskodik vízhálózatának ellátásbiztonságáról. A Schneider Electric EcoStruxure™ Water Advisor – Water Simulation megoldása lehetővé teszi a vízellátó hálózat távoli felügyeletét, valamint a lehetséges szivárgások és az ellátás ingadozásainak egyszerű, pontos azonosítását. A hálózat különböző pontjairól származó adatok alapján a rendszer előre jelzi a tervezett és váratlan események hatásait. Így az Aarhus Vand gyorsan megteheti a megfelelő intézkedéseket, csökkentheti a vízveszteséget, és megbízhatóan biztosíthat jó minőségű vizet ügyfeleinek. A hatékonyabb működésnek köszönhetően a szolgáltató energiafelhasználása és költségei is csökkennek.

Háttérinformáció

• A Schneider Electric segíti a városokat és a vállalatokat vízügyi infrastruktúrájuk
• digitalizálásában, hogy csökkenthessék a kockázatokat és hatékonyabban működhessenek. A valós idejű szivárgásérzékeléstől a víz áramlását modellező és optimalizáló digitális ikrekig a vállalat intelligens vízgazdálkodási megoldásai csökkentik a veszteségeket, javítják az ellátás megbízhatóságát és növelik a működés hatékonyságát. A Schneider Electric víz- és szennyvízkezelési megoldásairól további információ a vállalat weboldalán angol nyelven érhető el.

A kutatás módszertana

A kutatást a Schneider Electric megbízásából a Censuswide végezte. A kérdőívet Tom Freyberg független vízügyi szakújságíróval és elemzővel, az Atlantean Media alapítójával együttműködésben állították össze. A felmérés azt vizsgálta, hogyan tapasztalják meg az ipari vezetők és a vízellátó rendszerek döntéshozói az Egyesült Királyságban és Európában a vízhiány és a vízellátási nehézségek hatásait, milyen stratégiai prioritásokat határoznak meg a vízgazdálkodás és az infrastruktúra területén, illetve mekkora különbség van a kockázatok felismerése és a tényleges intézkedések között.

A 2026 júniusában végzett kutatás az Egyesült Királyságra, Írországra, Olaszországra, Franciaországra, Spanyolországra, Németországra, valamint Svédországra és Dániára terjedt ki. Összesen 340 vezetőt kérdeztek meg, két csoportban:

• 210 ipari vállalatvezetőt, igazgatói vagy annál magasabb beosztásban, legalább 1000 főt foglalkoztató nagyvállalatoktól. A résztvevők az energetika és a vegyipar, a feldolgozóipar, az élettudományok és a gyógyszeripar, az ipari gép- és berendezésgyártás, a félvezető- és elektronikai ipar, az építőipar, valamint az élelmiszer- és italgyártás területét képviselték.
• 130 vízügyi döntéshozót közműszolgáltatóktól, önkormányzatoktól és a közüzemi vízügyi infrastruktúrát működtető szervezetektől.

Egyéb hivatokzások forrásai

• A zárt rendszerű ipari víz-visszaforgatási megoldások a technológiai folyamatokban felhasznált víz akár 90 százalékának visszanyerését is lehetővé teszik. Forrás: az Envisioning/Stratum zárt vízrendszerekről szóló kutatása.
• Az EU-ban jelenleg a tisztított szennyvíz mindössze 2,4 százalékát hasznosítják újra. Forrás: Interreg Europe / Europe’s Freshwater portál.
• Az 1980-as évek óta Európa több mint kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. Az európai szárazföldi területek hőmérséklete jelenleg mintegy 2,3–2,5 °C-kal haladja meg az iparosodás előtti szintet, míg globálisan ez az érték körülbelül 1,3–1,4 °C. Forrás: Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Schneider Electric, világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata közzétette The Water Crunch Report című kutatását.

Az eredmények szerint a vízellátás az Egyesült Királyságban és Európában már ugyanolyan jelentős kockázatot jelent az ipari vállalatok folyamatos működésére, mint a kibertámadások vagy az ellátási láncok zavarai. Ez összhangban van a Schneider Electric tavalyi, az Egyesült Államokra összpontosító kutatásával, amelyben az üzleti vezetők több mint fele (56 százaléka) arra számított, hogy a vízzel kapcsolatos kockázatok a következő években gyorsabban nőnek majd, mint az infrastruktúrát érintő egyéb kockázatok.

A kutatásban európai ipari vállalatok felsővezetőit, valamint víziközmű-szolgáltatók és önkormányzatok döntéshozóit kérdezték meg. Az ipari vezetők beszámolói szerint a vízhiány és a vízellátási nehézségek az elmúlt két évben már növelték a működési költségeket (44 százalék), megterhelték az infrastruktúrát és a karbantartási költségkereteket (38 százalék), valamint fennakadásokat okoztak az ellátási láncokban (30 százalék). Ha holnap súlyos vízellátási zavar következne be, a vállalatok 44 százaléka szerint annak hatásai 24 órán belül jelentkeznének a működésükben. Az ipari vezetők több mint fele (52 százaléka) arra számít, hogy a víz minősége vagy rendelkezésre állása a következő öt évben, 2031-ig komoly akadálya lesz vállalata növekedésének. Minden hetedik válaszadó (14 százalék) szerint ez már ma is korlátozza a működést vagy a növekedést.

A kutatás eredményei akkor látnak napvilágot, amikor Európa az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb aszályával küzd. Az áruszállításban, az energetikában és a mezőgazdaságban jelentkező következmények egyértelműen mutatják, hogy ezek a kockázatok már nem csupán elméletben léteznek.

„Európa nem engedheti meg magának, hogy a vízellátásra kizárólag környezeti kérdésként tekintsen. Ma már a versenyképesség is múlik rajta. Ahogyan az energetikai átállás az elmúlt évtizedben átalakította az ipari stratégiákat, úgy a következő évtizedet a hatékony vízfelhasználás fogja meghatározni. A mesterséges intelligenciára épülő ipari megoldások minden eddiginél pontosabb képet adnak a vállalatoknak arról, hogyan használják fel a vizet, hol keletkeznek veszteségek, és hogyan hasznosítják újra. A feladat ma már az, hogy a probléma felismerését olyan ütemben kövessék intézkedések, amelyek biztosítják az európai ipar jövőjét”

– mondta Gwenaelle Huet, a Schneider Electric ipari automatizálási üzletágának ügyvezető alelnöke.

„Könnyű lenne az idei nyári aszályokat és azok ipari hatásait egyszeri jelenségnek tekinteni, de Európában ma már tartósan számolni kell velük a működés során. Az Európai Aszálymegfigyelő Központ adatai szerint jelenleg az EU és az Egyesült Királyság területének mintegy felét érinti valamilyen mértékű aszály. A víz újrafelhasználásával csökkenthetjük a már most is túlterhelt folyóktól és víztározóktól való függőségünket, az EU-ban mégis csupán a tisztított települési szennyvíz 2,4 százalékát hasznosítják újra. Az intelligens vízgazdálkodási technológiákba beruházó szervezetek versenyelőnyt teremtenek a hatékonyabb vízfelhasználásból”

– fogalmazott Sophie Borgne, a Schneider Electric vízügyi és környezetvédelmi szegmensének elnöke.

Az intelligens vízgazdálkodási technológiákat széles körben alkalmasnak tartják a vízgazdálkodási kihívások kezelésére, alkalmazásuk azonban elmarad az ismertségüktől. Ennek oka nem a bizalmatlanság: az ipari vezetők 86 százaléka és a víziközmű-szolgáltatók 98 százaléka szerint ezek a technológiák csökkenthetik a működési költségeket. Több mint 80 százalékuk pedig úgy véli, hogy a működés folytonosságát is segítik, és javítják a fenntarthatósági teljesítményt.

Annak ellenére, hogy az ipari vezetők 58 százaléka ismeri a digitális ikreket vagy a hálózatmodellezési eszközöket, vállalata még nem vezette be őket. A víziközmű-szolgáltatók 57 százaléka ugyanígy nyilatkozott az előrejelző elemzésekről vagy a mesterséges intelligenciával támogatott vízgazdálkodási megoldásokról.

Biztató ugyanakkor, hogy az érintettek nem várják meg a helyzet további romlását. A megkérdezett víziközmű-szolgáltatók mindegyike és az ipari vezetők 98 százaléka szerint a víz rendelkezésre állása vagy minősége már befolyásolt jelentős döntéseket. Ezek között szerepel a hatékonyabb vízfelhasználást célzó beruházások növelése (47 százalék), valamint a vízzel kapcsolatos kockázatok vezetőségi szintű, formális felülvizsgálata (43 százalék). A megkérdezett ipari vezetők több mint felének vállalata már alkalmaz automatizált vezérlési megoldásokat (56 százalék) és okosmérőket (55 százalék). Az okosmérők használata a víziközmű-szolgáltatók körében még elterjedtebb, aránya eléri a 76 százalékot.

A kiberbiztonság is egyre nagyobb figyelmet kap: az ipari vezetők és a víziközmű-szolgáltatók több mint fele a legfontosabb kezelendő kockázatok közé sorolja, ahogyan a vízellátó rendszerek egyre inkább összekapcsolódnak és digitalizálódnak.

A fejlődésre ugyanakkor még jelentős tér nyílik. Sok vezető ismeri a működés optimalizálását segítő technológiákat, de még nem vezette be őket, így a legnagyobb előnyök egyelőre kiaknázatlanok lehetnek. Az európai vállalatvezetők számára egyértelmű az üzenet: a vízellátással kapcsolatos kockázatokat ugyanolyan tudatosan kell kezelni, mint az energiaellátás vagy a kiberbiztonság kockázatait. Az ismertség és az alkalmazás közötti különbség csökkentése azokban az iparágakban lehet a legfontosabb, amelyek már most érzik a vízellátási nehézségek költségnövelő hatását.

„A víz közel két évtizeden át háttérbe szorult az éghajlatváltozásról szóló párbeszédben, és az energetikára vagy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére fordított beruházásoknak csupán töredéke jutott erre a területre. Európa több mint kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része, ami egyre nagyobb nyomást helyez a vízellátásra. A kutatás megerősíti, hogy változik a szemlélet: az ipari vezetők 47 százaléka már növelte a hatékonyabb vízfelhasználást célzó beruházásokat, 43 százalékuk pedig vezetőségi szintre emelte a vízzel kapcsolatos kockázatok kezelését. A vízellátás biztonsága végre kiemelt üzleti szemponttá válik”

– mondta Tom Freyberg független vízügyi és környezetvédelmi szakértő.

Az előrelátó közműszolgáltatók a már elérhető technológiákkal csökkentik a vízellátási problémák hatását ügyfeleikre. A dán Aarhus Vand például digitális iker előrejelzéseire támaszkodva gondoskodik vízhálózatának ellátásbiztonságáról. A Schneider Electric EcoStruxure™ Water Advisor – Water Simulation megoldása lehetővé teszi a vízellátó hálózat távoli felügyeletét, valamint a lehetséges szivárgások és az ellátás ingadozásainak egyszerű, pontos azonosítását. A hálózat különböző pontjairól származó adatok alapján a rendszer előre jelzi a tervezett és váratlan események hatásait. Így az Aarhus Vand gyorsan megteheti a megfelelő intézkedéseket, csökkentheti a vízveszteséget, és megbízhatóan biztosíthat jó minőségű vizet ügyfeleinek. A hatékonyabb működésnek köszönhetően a szolgáltató energiafelhasználása és költségei is csökkennek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!