A jövőálló és fenntartható az energetikai infrastruktúra összetevői, szemléletváltás az épületeink esetében, az ipart átalakító szoftverek – többek között ezekre a témákra fókuszált a Schneider Electric június 8-11. között megtartott Innovation Days 2026 rendezvénysorozata. Az eseményen többtucatnyi előadás, esettanulmányok, valamint kerekasztal-beszélgetés mellett az érdeklődők megismerkedhettek a vállalat új, az energiatechnológiában szintlépést hozó megoldásaival is.

A világ egy új energiakorszakba lép át, amelyhez az energiatermelés és -elosztás mellett az épületeinknek és az iparnak is alkalmazkodnia kell. A Schneider Electric az energiatechnológia egyik legnagyobb hazai seregszemléjén, az Innovation Days-en azon túl, hogy bemutatta, milyen berendezések és megoldások segítik az alkalmazkodást, konkrét esettanulmányokon keresztül azt is prezentálta, hogyan működnek a jövőálló technológiák már most a gyakorlatban.

A rendezvénysorozat keretében az összesen mintegy 400 résztvevő közelebbről is megismerhette például a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata tisztított, sűrített levegőt használó középfeszültségű kapcsolóberendezését, az RM AirSeT-et, amelynek fő európai gyártóbázisa a Dunavecsén lévő Duna Smart Power Systems (DSPS) üzem. Az e-mobilitás és a hozzá tartozó töltési infrastruktúra nem csak egy gazdasági döntés, hanem tudatosan építjük vele a jövőt és a fenntarthatóságot, ennek jegyében a Schneider Electric bemutatta az e-mobilitás terjedését támogató megoldásait is.

Az Innovation Days 2026 egyik fontos üzenete volt, hogy az épületek esetében eljött az ideje egy alapvető szemléletváltásnak, amelynek eredményeként a bekerülési költség helyett a teljes életciklusra számított költségeket kell figyelembe venni az egyes projektek során. Már a tervezési fázisban fontos meghatározni a pontos felhasználói igényeket, mert akkor tudnak bekerülni azok az energetikai vagy épületüzemeltetési rendszerek és megoldások egy épületbe, amelyek később a Schneider Electric által kínált szoftverekkel és mesterséges intelligenciával az optimális működtetést támogatják.

Az ipar digitális átalakulásának felgyorsulásával egyre fontosabb szerepet játszanak a szoftverek. Az Innovation Days 2026 keretében a Schneider Electric bemutatta azt is, hogy milyen megoldásokkal támogatja az ipari vállalatok költséghatékony működését.

„Olyan technológiákat fejlesztünk, amelyek lehetővé teszik az új energiakorszak kialakítását, képessé téve az épületeket, adatközpontokat, gyárakat, üzemeket, infrastruktúrákat és hálózatokat arra, hogy nyitott, szoftver által vezérelt rendszerként működjenek. Hiszünk abban, hogy a tartós eredményekhez széleskörű együttműködés és szövetségesek szükségesek. Ezért is különösen fontos számunkra az Innovation Days 2026, hiszen itt amellett, hogy megmutathattuk partnereinknek a legújabb fejlesztéseinket, arra is lehetőségünk nyílt, hogy a piac helyzetéről és jövőjéről is beszéljünk. Partnereinkkel együtt egy olyan közösséget alkotunk, ami egyszerre támogatja az egyes vállalatok céljainak elérését és az olyan globális célok megvalósulását, mint az energiahatékonyság növelése, vagy a fenntarthatóság”

– mondta el Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

Újdonságok és trendek az energetikában

A szakmai előadások során szó esett arról, hogyan alakítja át a növekvő megújulóenergia-termelés és a prosumer szemlélet a hálózatok működését. A Schneider Electric a dunavecsei Duna Smart Power Systems okosgyár példáján keresztül bemutatta, hogyan kapcsolódhat össze a gyakorlatban a fenntarthatóság, a digitalizáció és az energiahatékonyság. Az előadások közös üzenete egyértelmű volt: a jövő energiarendszerei csak digitalizáltabb, rugalmasabb és fenntarthatóbb hálózatokra épülhetnek.

2026.06.09. Schneider Electric Innovation Day 2026

Fókuszban az épületek és az ipari automatizálás

A programsorozat keretében az intelligens és fenntartható épületek, illetve a lakóingatlan-fejlesztés kihívásai és lehetőségei is terítékre kerültek.

Olyan gyakorlati megoldásokat is bemutatott a Schneider Electric, amelyek már ma is támogatják a fenntartható és hatékony épületüzemeltetést. Szó esett arról, hogy a korszerű energiamenedzsment rendszerek egyszerre csökkenthetik a költségeket, növelhetik az ellátásbiztonságot és támogathatják a fenntarthatósági célok elérését. A résztvevők azt is megismerhették, hogyan segíthetnek a szakértői tanácsadási szolgáltatások az energiahatékonysági tartalékok feltárásában, valamint miként teremthet egyensúlyt a digitalizáció a vendégélmény és a hatékony energiafelhasználás között a szállodaiparban.

A program egyik kiemelt eseménye az a kerekasztal-beszélgetés volt, ahol a Wing Zrt., a Cordia és a Biggeorge képviselői osztották meg tapasztalataikat Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric közép-európai régiójának fenntarthatósági vezetője moderálásával. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a fenntartható fejlesztések terjedéséhez a szabályozás mellett célzott gazdasági ösztönzőkre és finanszírozási megoldásokra is szükség van. A hosszú távú energiahatékonyság és az alacsonyabb üzemeltetési költségek azonban már ma is a fenntartható beruházások legfontosabb értékteremtő tényezői közé tartoznak.

Az ipari automatizálási szakembereket váró Automation Club 2026 középpontjában az elektrifikáció, a digitalizáció, a kiberbiztonság, a hatékonyságnövelés és a munkaerőpiac átalakulása állt. Az előadások bemutatták, hogyan támogathatják a szoftveralapú automatizálási megoldások, a digitális iker technológiák és az energiamenedzsment rendszerek a rugalmasabb és hatékonyabb működést. Emellett szó esett az energiabiztonságot erősítő mikrohálózati megoldásokról, valamint a teljes gyárak és üzemek automatizálásában rejlő versenyképességi előnyökről is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Keller&Kalmbach Logtopus platformja az IIoT és a felhőalapú adatelemzés eszközeivel segíti a gyártóvállalatokat abban, hogy valós időben kövessék nyomon és optimalizálják C-alkatrész-folyamataikat.

Egy termelősor leállásához nem feltétlenül egy kritikus géphiba vezet. Sok esetben elegendő egy hiányzó kötőelem, csavar vagy más C-alkatrész ahhoz, hogy a gyártás üteme megtörjön. Bár ezek az elemek egyenként alacsony értéket képviselnek, hiányuk jelentős fennakadásokat és költségeket okozhat.

A C-alkatrészek kezelése számos vállalatnál még ma is több, egymástól elkülönülő rendszerben zajlik. A készletinformációk gyakran különböző adatforrásokból érkeznek, a fogyás nyomon követése részben manuális folyamatokra épül, az utánrendelés pedig sok esetben csak akkor indul el, amikor a készletszint már kritikus közelségbe kerül. A komplex gyártási környezetekben és több telephelyet érintő ellátási láncokban ez egyre nagyobb működési kockázatot jelent.

Valós idejű rálátás a C-alkatrész-folyamatokra

A Keller&Kalmbach által fejlesztett Logtopus platform célja, hogy egységes képet adjon a vállalatok C-alkatrész-ellátási folyamatairól. A felhőalapú, ERP-független rendszer egyetlen digitális felületen gyűjti össze a készlet-, fogyási és utánpótlási adatokat, függetlenül attól, hogy a háttérben SAP, proALPHA vagy más vállalatirányítási rendszer működik.

A platform összekapcsolja a különböző adatforrásokat, így a beszerzési és logisztikai csapatok valós időben követhetik a készletek alakulását, az anyagfelhasználást és az utánpótlási folyamatokat. Ez lehetővé teszi, hogy a döntések ne utólagos helyzetértékelésre, hanem naprakész információkra épüljenek.

Az adatoktól a döntéstámogatásig

A modern készletgazdálkodás már nem kizárólag a készletszintek monitorozásáról szól. A vállalatok számára egyre fontosabb, hogy megértsék az adatok mögött meghúzódó összefüggéseket is.

A Logtopus a fogyási trendek, utánpótlási ciklusok és telephelyi sajátosságok elemzésével támogatja a készletszintek optimalizálását és a Kanban-rendszerek finomhangolását. A rendszer képes azonosítani azokat a mintázatokat, amelyek alapján pontosabban meghatározhatók az egyes alkatrészek optimális készletszintjei.

Ennek eredményeként csökkenthető a felesleges készletezésből eredő tőkelekötés, miközben mérsékelhető a hiányhelyzetek kialakulásának kockázata is. Az adatvezérelt működés hozzájárul a készletgazdálkodás kiszámíthatóságához és a termelés stabilitásához.

“A Logtopus egy olyan IIoT-platform, amely valós hozzáadott értéket teremt az ellátási lánc szereplői számára, és gyorsabb, átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé” – Andreas Jäger, Project Manager Customer Logistic and Services, Keller & Kalmbach

A rejtett kockázatok korai felismerése

A gyártási környezetben az egyik legnagyobb probléma, hogy a készlethiányok gyakran csak akkor válnak láthatóvá, amikor a fennakadás már megtörtént. Ilyenkor a vállalatok jellemzően kényszerhelyzetben reagálnak, miközben a rendelkezésre álló beavatkozási lehetőségek már korlátozottak.

A Logtopus ezt a logikát fordítja meg: a rendszer a fogyási minták és az ellátási adatok elemzésével előre jelzi azokat a helyzeteket, ahol készlethiány vagy utánpótlási kockázat alakulhat ki. Ez lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok ne utólag reagáljanak, hanem időben beavatkozzanak – még azelőtt, hogy az alkatrészhiány termeléskiesést okozna. A proaktív kockázatkezelés közvetlenül hozzájárul a rendelkezésre állás növeléséhez, valamint a nem tervezett állásidők és ellátási fennakadások csökkentéséhez.

Digitális támogatás a változáskezelésben

A C-alkatrész-folyamatok működését rendszeresen érintik változások: új termékek bevezetése, tárolási struktúrák módosítása, gyártási volumenek átrendeződése vagy akár beszállítóváltások. Ezek a változások megfelelő nyomon követés nélkül könnyen kommunikációs hibákhoz, pontatlan készletadatokhoz vagy ellátási problémákhoz vezethetnek.

A Logtopus egy közös digitális felületen kezeli a folyamatmódosításokat, ahol a változtatások státusza, felelősei és végrehajtási lépései egyaránt nyomon követhetők. Ez egyszerűbbé teszi az együttműködést a beszerzési, logisztikai és termelési területek között.

Teljes belső logisztikai rálátás

A platform nem áll meg a beszállítói vagy raktári szintnél. A belső anyagáramlás – a készletmozgások, Kanban-rendszerek, RFID-alapú megoldások vagy hibrid modellek – ugyanúgy részét képezi a rendszernek.

A cél egy olyan átfogó működési kép kialakítása, amelyben a vállalatok nem különálló részfolyamatokat kezelnek, hanem a teljes belső ellátási láncot egységes rendszerként tudják áttekinteni. Az IIoT-alapú adatgyűjtés és a felhőalapú feldolgozás révén a működés állapota valós időben követhető, ami támogatja az Ipar 4.0 környezetben elvárt gyors és adatvezérelt döntéshozatalt.

Vissza a vezetőülésbe

A C-alkatrészek kezelése hosszú ideig háttérfolyamatnak számított a gyártóiparban. A növekvő ellátásilánc-kockázatok, a komplexebb termelési struktúrák és az egyre szigorúbb hatékonysági elvárások azonban új megközelítést tesznek szükségessé.

A digitális megoldások ma már lehetővé teszik, hogy a vállalatok részletes képet kapjanak készleteikről, utánpótlási folyamataikról és belső logisztikai működésükről. A Logtopus erre építve támogatja a beszerzési és logisztikai döntéseket, hozzájárulva az ellátásbiztonság növeléséhez, a működési kockázatok csökkentéséhez és a gyártási folyamatok stabilitásához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A modern vállalkozások informatikai rendszerének stabilitása a szoftveres védelem mellett az informatikai infrastruktúra fizikai biztonságán is múlik. Bár szerencsére ritka incidensekről van szó, egy gépteremben keletkező tűz pillanatok alatt megsemmisítheti a kritikus adatállományokat és a méregdrága hardverparkot, ezért a cégek egy része már automatizált, emberi beavatkozást nem igénylő oltórendszereket használ, a modern szerverparkokról nem is beszélve. Hogyan néz ki egy modern biztonsági rendszer?

Hogyan működnek a gázt használó oltó rendszerek?

A gázzal oltó rendszerek sok szempontból sztenderdnek számítanak. Ezek a berendezések alapvetően kétféle módon avatkoznak be: vagy az oxigénkoncentrációt csökkentik a tűz táplálásához szükséges szint alá, vagy kémiai úton vonják el a hőt a lángoktól. Legnagyobb előnyük a feszültség alatt lévő berendezések védelme során mutatkozik meg – a gáz ugyanis nem vezeti az áramot, és nem okoz rövidzárlatot az érzékeny áramkörökben.

A gázzal oltó rendszerekben korábban elterjedt vegyi gázok (mint az FM-200 vagy a gyártásból már kivont Novec 1230) helyét a szigorodó környezetvédelmi szabályozások miatt egyre inkább a környezetbarát halonhelyettesítő és inert gázok veszik át. Ezek a gáznemű oltóanyagok az oltást követően nem hagynak maguk után por- vagy nedvességmaradványt, így a gépterem szellőztetés után azonnal újra használhatóvá válik.

Az Inergen-típusú rendszerek inert gázok – nitrogén, argon és alacsony koncentrációjú szén-dioxid – keverékével oltanak. A hozzáadott szén-dioxid serkenti a szervezet oxigénfelvételét az oxigénszegény környezetben, ami kritikus fontosságú a bent tartózkodók biztonságos kimenekülése érdekében. E technológiák alkalmazásával nemcsak a hardverek integritását lehet megóvni, hanem a leállási idő is minimalizálható.

A vízköddel oltó technológiák előnyei

Bár elsőre furcsának tűnhet a víz használata egy szerverszobában, a vízköddel oltó technológia teljesen más elven működik, mint a klasszikus sprinklerrendszerek. A titok a cseppméretben rejlik: a rendszer mikroszkopikus, 10–100 mikron közötti méretű cseppeket bocsát ki nagy nyomáson. Amikor ezek a cseppek a tűz közelébe érnek, a hatalmas felületük miatt szinte azonnal elpárolognak, ezzel pedig óriási mennyiségű hőt vonnak el a környezetből, miközben a felszabaduló vízgőz kiszorítja az oxigént a tűz fészkéből.

Ez a megoldás azért is rendkívül előnyös, mert a víztakarékossága lenyűgöző – a hagyományos rendszerek vízigényének töredékével is képes elfojtani a lángokat. Ezáltal a járulékos vízkárok a hagyományos sprinklerekhez képest elenyészőek maradnak. Fontos azonban kiemelni, hogy a szakmai konszenzus szerint a vízköddel oltó rendszerek aktiválása előtt az érintett informatikai eszközök áramtalanítása javasolt, mivel a feszültség alatt lévő, poros áramkörökön a lecsapódó pára zárlatot okozhat.

Ezen felül a vízköd rendkívül hatékonyan köti meg a füstöt és a koromrészecskéket is, ami kritikus szempont, hiszen a géptermekben gyakran a füst okozza a legnagyobb károkat a precíziós optikai és tárolóeszközökben. Ez a technológia így kiváló kiegészítő védelmi vonalat jelent az adatközpontok egyéb kiszolgáló helyiségeiben.

Az intelligens hálózati vezérlés és az IoT szerepe

Az Internet of Things (IoT) és az okos hálózati vezérlés integrálásával a tűzvédelem is szintet lépett. Már nem csupán egyszerű füstérzékelőkről beszélünk, hanem olyan hálózatba kapcsolt szenzorokról, amelyek valós időben monitorozzák a helyiségek hőmérsékletét, páratartalmát és a levegőben lévő részecskék koncentrációját. Egy ilyen rendszer üzemeltetésekor a nagy érzékenységű (például aspirációs) füstérzékelők és központi algoritmusok képesek már a szemmel még nem látható termikus bomlást is detektálni. A téves oltások elkerülése érdekében a rendszerek keresztzónás logikát alkalmaznak, azaz csak több szenzor egyidejű jelzése esetén indítják el az oltást.

Az IoT-alapú vezérlés a szelektív beavatkozást is lehetővé teszi a strukturálisan elkülönített (pl. tokozott hideg-meleg folyosós vagy mikro-adatközponti) szektorokban. Az intelligens rendszerek pontosan meghatározzák a tűz keletkezési helyét, és csak az adott zónában aktiválják az oltást, megvédve ezzel a gépterem többi részét. Az automatizált protokollok másodpercek alatt képesek leállítani a légkondicionáló berendezéseket, áramtalanítani a veszélyeztetett rackszekrényeket, és értesíteni a távoli felügyeletet. Sok esetben ez a precizitás és gyorsaság jelenti a különbséget a gyors helyreállítás és a teljes katasztrófa között.

A mechanikai védelemnek is ki kell állnia a próbát

Hiába rendelkezik egy szerverpark a legmodernebb gáz alapú oltórendszerrel, ha a védett tér nem megfelelően szigetelt, az oltóanyag egy része még azelőtt elszökhet, mielőtt elfojtaná a lángokat. A géptermek tűzvédelmi stratégiájához ezért hozzátartozik az is, hogy a fizikai határolóelemeknek tökéletesen kell záródnia. A légtömörség biztosítása nem csupán az oltás hatékonysága miatt fontos, hanem azért is, mert megakadályozza a füst és a forró gázok átterjedését az épület más részeire, ezzel védve az ott tartózkodókat és a további infrastruktúrát.

A passzív tűzvédelmi elemeknek – mint a tűzgátló ajtók, falak és kábelátvezetések lezárásai – összhangban kell lenniük a digitális vezérléssel. Az automatizált tűzvédelmi protokollok sorában a mechanikai elemek állapota kritikus hibaforrás lehet, ezért a rendszeres ellenőrzés és karbantartás elengedhetetlen. A tűzgátló ajtó karbantartás során elvégzett finomhangolás garantálja, hogy vészhelyzetben a szerverszobák izolációja valóban tökéletes legyen. Egy apró deformáció vagy egy elöregedett tömítés is elég ahhoz, hogy az oltógáz koncentrációja a kritikus szint alá süllyedjen. A rendszeres ellenőrzés és a precíz beállítás tehát éppen olyan fontos, mint a szoftveres frissítés vagy a szenzorok kalibrálása.

Milyen szempontokat kell figyelembe venni a tűzvédelmi stratégia kialakításakor?

A fentiekből jól látszik, hogy egy korszerű adatközpont vagy szerverszoba tűzvédelmi stratégiájának kialakításakor ma már régen édeskevés egy-egy technológia csatasorba állítása. A valódi biztonsághoz rendszerszintű megközelítésre van szükség, amely egyszerre mérlegeli a hardverállomány értékét, a kritikus adatsűrűséget és a leállásból fakadó üzleti kockázatokat. Ráadásul az informatikai infrastruktúra majdnem olyan, mint egy élő organizmus: az új szerverek és bővítmények beépítése folyamatosan átírja a helyiség légforgalmát és hőtérképét, így a választott védelmi rendszernek rugalmasan kell követnie ezeket a strukturális változásokat.

A tervezőasztalnál az első és legfontosabb lépés a személyre szabott kockázatelemzés, amely tűpontosan azonosítja a kritikus csomópontokat, és számszerűsíti a szervezet számára még tolerálható maximális leállási időt. Ebből kiindulva határozható meg az optimális oltóanyag: a helyiség mérete és a hardverek jellege alapján kell mérlegelni a gázos, illetve a finom vízköddel oltó rendszerek specifikus előnyeit. A maximális hatékonyság érdekében a választott megoldásnak szervesen integrálódnia kell a meglévő épületfelügyeleti és informatikai monitoring platformokba, biztosítva a zavartalan adatáramlást.

A modern katasztrófamegelőzés gerincét az IoT-alapú intelligens szenzorhálózatok adják. Ezek a folyamatos monitorozás révén már a legapróbb, emberi szemmel láthatatlan anomáliákat is azonnal detektálják, még a lángok fellobbanása előtt. Ez a digitális éberség azonban mit sem ér a robusztus fizikai alapok nélkül: a tűzgátló szerkezetek és mechanikai záróelemek rendszeres, rutinszerű szakmai felülvizsgálata az üzemeltetés kötelező bástyája. A jövőálló tűzvédelem tehát a fizikai és a digitális világ tökéletes összhangjára épül – minden fogaskeréknek illeszkednie kell a nagy egészbe.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!