Ipar

A fémmegmunkálás új dimenziói – Messer Hegesztés- és Lézertechnológiai Innovációs Fórum novemberben

A hegesztés és vágástechnológia területén jártas szakemberek számára ismét izgalmas szakmai programot kínál a Messer Hegesztés- és Lézertechnológiai Innovációs Fórum, amely 2024. november 26-án a Hotel Aquaworldben, Budapesten kerül megrendezésre. A konferencia célja, hogy bemutassa a legújabb fejlesztéseket és technológiai újdonságokat, különös tekintettel a hegesztés, vágás, lézertechnológiák és az Ipar 4.0 aktuális trendjeire.

Az innovációs fórum egyik központi témája a hidrogénes vágás – a Messer szakértői bemutatják ezt a forradalmi, fenntarthatósági célokat is támogató új technológiát. A valós üzemi környezetben szerzett gyakorlati tapasztalatokat a tudományos és ipari szektor neves képviselői vitatják meg egy panelbeszélgetés keretében.

A fórum mellett egy szakmai kiállítás is várja a résztvevőket, ahol a Messer mellett többek között olyan cégek is bemutatkoznak, mint a TRUMPF, REHM Hegesztéstechnika, CROWN/CLOOS, TÜV Thüringen Hungary, Rabacsa 247Jobshop, Varinex Industrial 3D printing, Freedee, Bay Zoltán Kutatóintézet, KL-SYSTEM Környezet-és Légtechnikai Kft., Soyer, Optimum Hungária. Ez a rendezvény egyedülálló lehetőséget biztosít a szakmai kapcsolatok építésére és a legújabb fejlesztések megismerésére.

A részvétel térítésmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött, melynek határideje: 2024. november 15. Az érdeklődők a fórum hivatalos weboldalán jelentkezhetnek.

Időpont: 2024.11.26. (kedd)

Helyszín: Hotel Aquaworld, 1044 Budapest, Íves út 16. (Amazonas terem, 1. emelet)

Jelentkezés: az esemény weboldalán lehet regisztrálni. Jelentkezési határidő: 2024. november 15.

RÉSZLETES PROGRAM:

HyCut: hidrogénes vágás – Zöld forradalom a vágástechnikában
Előadó: Halász Gábor, hegesztő szakmérnök, Messer Hungarogáz Kft.

Az előadásban szó lesz a hidrogén újrafelfedezéséről, a dekarbonizáció lehetőségeiről az autogéntechnikában. Összehasonlításra kerülnek a különböző égőgázok tulajdonságai, a velük végzett vágások kapcsán a CO₂, NOX, valamint a füstrészecskék emissziós értékei, valamint a keménységértékek, illetve a diffúzióképes hidrogén mennyiségének alakulása. Az előadás kitér a vágási költségekre is, illetve a hidrogén autogéntechnikai alkalmazásaiból mutat be néhány érdekes példát.

Hidrogénes vágás gyakorlati tapasztalatai valós üzemi környezetben – tények, adatok, best pratice-ek – kerekasztal beszélgetés
Résztvevők: Halász Gábor (Messer Hungarogáz Kft.), Törköly Tamás (műszaki igazgató, MVM OVIT Zrt. Göd) és Kuti János (tanszéki mérnök, Óbudai Egyetem)

A résztvevők a hidrogénes vágással kapcsolatos saját gyakorlati tapasztalataikat osztják meg. A hidrogénnel történő vágások esetében bemutatásra kerülnek a különböző paraméterek hatásai a vágott felület minőségére, illetve a felszíni réteg felkeményedésére vonatkozóan. Konkrét lemezvastagságok esetében összehasonlításra kerülnek a vágási költségek. A beszélgetés foglalkozik a hidrogén alkalmazásának technikai lehetőségeivel is, amivel kiaknázhatók a benne rejlő előnyök a CO₂ kibocsátás csökkentését, illetve az egészségesebb környezet fenntartását illetően.

Optimális gázválasztás lézerhegesztéshez: argon, nitrogén vagy formálógáz?

Előadók: Varbai Balázs (BME Anyagtudomány és Technológia Tanszék) és Ujvári József (hegesztő szakmérnök, Messer Hungarogáz Kft.)

Nemcsak hazai, de nemzetközi viszonylatban is napjaink aktuális témája a kézi lézerhegesztésnél alkalmazandó védőgázok. Az utóbbi időben ömlenek be a kézi lézerhegesztő gépek az országba és szinte kivétel nélkül minden gyártó, illetve forgalmazó a nitrogént ajánlja védőgázként a különböző anyagok, anyagkombinációk esetében. Ebben a blokkban két előadásban foglalkozunk a témával; az elsőben saját tapasztalatainkat osztjuk meg a különböző argon alapú védőgázok, hélium, CO₂, nitrogén hatását illetően kézi lézerhegesztésnél. Bemutatásra kerülnek a különböző védőgázok alkalmazásánál szerzett tapasztalatok, a porozitásokra, a beolvadásokra, illetve az esztétikára gyakorolt hatás. A második előadásban arra keressük a választ, hogy milyen hatást gyakorol a nitrogén az anyagszerkezetre, a mechanikai tulajdonságokra a különböző anyagok (szerkezeti acél, rozsdamentes acél, horganyzott, alumínium) lézeres hegesztésénél.

A hegesztést-vágást érintő szabályozási aktualitások
Előadó: Wiegand Krisztina, ügyvezető, TÜV Thüringen Hungary Kft.

Hogyan alakulnak a jelenleg érvényben lévő, hegesztést-vágást szabályozó előírások, jogszabályok az Európai Unióban? Az 1866-ban alakul TÜV Thüringen nemzetközi vizsgáló, ellenőrző, tanúsító szervezet magyar leányvállalatának ügyvezető igazgatója beszél a hegesztést és vágást, és különösen az újabb technológiákat érintő szabványokról, valamint a várható módosításokról, változásokról.

Új lézerek, új technológiák: Milyen lehetőségeket nyitnak az új lézerek az anyagmegmunkálásban
Előadó: Dr. Buza Gábor, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.

A ’80-as években azt tartották, hogy a „lézer egy új szerszám, ami keresi alkalmazásait”. Először a lézer sugárforrások fényteljesítményének növelése zajlott, később a nyaláb minőségének javítása, majd a hullámhosszúság csökkentése. Az alkalmazások sokféleségét pedig mára már számba venni is nehéz. Azt, hogy milyenek lesznek a közel- vagy a távolabbi jövő eszközei és technológiái sok tényező befolyásolja, ezek közül a fizikai ismeretek, amikre biztonsággal támaszkodhatunk.

A Rabacsa 4 világa és a magas automatizáltságú 247Jobshop fémmegmunkáló üzem ipar 4.0 környezetben Előadó: Racker Balázs, ügyvezető, Rabacsa Metalltechnik

A 19.századig visszanyúló Rabacsa Metalltechnik a régi kovácsmesterségbeli tudást ötvözi a legmodernebb technológiákkal; az építőipar számára készítenek egyedi kovácsoltvas, rozsdamentes acél, alumínium, Corten acél, valamint acélszerkezeteket. Szentgotthárdi intelligens üzemükben a saját fejlesztésű DMWSOFT szoftverüknek köszönhetően és az Ipar 4.0 technológiák révén a legújabb automatizálási rendszerek segítségével, teljesen ellenőrzött környezetben zajlik a termelés, amelynek köszönhetően a hét minden napján és a nap 24 órájában elérhető a méretre vágott lemezek, csövek és komplex alkatrészek okosgyártása.

Váll-Ker sikertörténet: A tűz ereje az otthon melege – Lemeztől a csúcsminőségű kandallókig
Előadó: Szabó Balázs, ügyvezető, Váll-Ker Kft.

A Váll-Ker Kft., amely Magyarországon az egyik legnagyobb kandallógyártó, 1992 óta működik, és azóta számos technológiai újítással bővítette kínálatát. A cég története a gyártási kapacitás és termelési volumen folyamatos növelésével jellemezhető, beleértve a fatüzelésű, pellet tüzelésű és hibrid rendszereket is. Az iparági kihívások, mint például az egyre szigorodó emissziós előírások, innovatív megoldásokat igényeltek, mint az elektronikus levegőszabályzás és katalizátor használat. A gyártási folyamatok automatizálása és a minőségbiztosítás területén szintén jelentős előrelépéseket tettek, így a cég képes a vevői igények maximális kielégítésére. A termékek fejlesztése a koncepciótól a gyártás bevezetéséig teljeskörűen az európai tüzeléstechnikai szabványoknak eleget téve, a legkorszerűbb technológiai háttér alkalmazásával történik.

Újdonságok és fejlesztések a hegesztés, vágás és additív gyártás területén nemzetközi szakvásárok tekintetében (Euroblech, Formnext)
Előadó: Halász Gábor, hegesztő szakmérnök, Messer Hungarogáz Kft.

Az EUROBLECH 2024, valamint a FORMNEXT 2024 szakvásárok újdonságai, érdekességei kerülnek bemutatásra. Többek között szó lesz a termikus vágások, ívhegesztés, automatizálás újdonságairól. Bemutatásra kerülnek a kézi lézeres alkalmazások (hegesztés, vágás, tisztítás) legújabb fejlesztései és a biztonságtechnikai kihívásokra adott válaszok. A továbbiakban egy válogatáscsokrot láthatnak a résztvevők, amely felöleli a fém additív gyártás érdekességeit az alapanyagoktól a különleges termékeken át az additív technológiák újdonságain keresztül egészen a nagy térfogatú termékek sorozatgyártására alkalmas gyártórendszerekig.

JELENTKEZÉS:

Az Innovációs Fórumra az esemény weboldalára kattintva lehet regisztrálni. Jelentkezési határidő: 2024. november 15. A rendezvényen a részvételi létszám korlátozott, a regisztrációkat azok beérkezésének sorrendjében veszik figyelembe.

További információ a marketing@messer.hu email címen kérhető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Már a virtuális térben növelik beruházásaikat a vállalatok

Átfogó nemzetközi kutatás készült a vállalatok iparimetaverzum-használatának üzleti és technológiai jellemzőiről.

Bár az ipari metaverzum megvalósulása még nem a mindennapok gyakorlata, már most egyre több vállalat számára válik valós üzleti előnyöket biztosító technológiai platformmá – mutat rá a Siemens, az S&P Global Market Intelligence és a 451 Research közös, több mint 900 vállalati döntéshozóval készült nemzetközi kutatása. Eszerint a vállalatok 81 százaléka már aktívan használja, teszteli, illetve tervezi a különböző kapcsolódó technológiák alkalmazását, és a globális ipari szektorban is egyre többen választják a termelési folyamatok optimalizálására, a fenntarthatósági célok elérésére, vagy akár a munkavállalói biztonság növelésére.

Az ipari metaverzum alaptechnológiái – mint a digitális ikrek, a mesterséges intelligencia és az IoT – gyorsan fejlődnek, és szorosan integrálódnak a gyártóvállalatok napi működésébe. Ezeknek a metaverzumban összekapcsolódó technológiáknak a használatával a vállalatok leképezhetik működésüket, illetve gyártási folyamataikat a digitális térben, és azok minden részletét optimalizálhatják, illetve egyaránt segíthet épületek, városok, valamint villamosinfrastruktúra-rendszerek tervezésében és üzemeltetésében.

2024 az ipari metaverzum bővülésének éve

Az ipari metaverzum alkalmazása jelentős bővülést mutat: 2024-re a vállalatok 62 százaléka növelte a metaverzum-technológiákra szánt költségvetését. Az ötezer főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ez az arány 58 százalékra nőtt, miközben az éves 10 millió dollárt meghaladó beruházások aránya 30 százalékra emelkedett. A közepes méretű vállalatok is aktívan léptek előre, 68 százalékuk számolt be növekvő beruházásokról. Sok nagyvállalat emellett nem csupán kísérletezik ezekkel a technológiákkal, hanem már konkrét felhasználási eseteket valósít meg, skálázva az eredményeit.

Az innovációba fektetnek

A termékfejlesztési, valamint a kutatás-fejlesztési innovációs projektek során a vállalatok 47 százaléka használja aktívan az ipari metaverzum elemeit. Emellett a munkavállalói biztonság és jólét javítását, valamint a gyártási folyamatok tervezését említették a vezető alkalmazási területek között.

Az ipari metaverzum elemeit alkalmazó vezető vállalatok 93 százaléka például a virtuális- és kiterjesztettvalóság-technológiákat biztonsági tréningek lebonyolítására, illetve veszélyes ipari környezetek szimulálására használja, így kímélve meg a dolgozókat a potenciális fizikai veszélytől. A gyártási folyamatok optimalizálásában pedig a mesterségesintelligencia-alapú platformok segítenek, hozzájárulva a termelési kapacitás növeléséhez, valamint az üzemek leállási idejének csökkentéséhez.

Az új technológiák integrációjának mélysége azonban iparáganként eltér. A legnagyobb arányban az ipari termékek előállítói (38%), az elektromos járműtöltő infrastruktúra (38%), az autóipar (29%), az adatközpontok (28%), az elektronikai (26%), illetve az élelmiszer- és italipar (26%) alkalmazza ezeket.

Befektetési indokok: a megtérülés szintjei

A felmérés a technológia korai adaptációja és a folyamatos fejlesztése mögött álló befektetési indokokra és üzleti előnyökre is kitér. A válaszadók 55 százaléka az árbevétel növekedését említette a technológia egyik jelentős eredményeként, 39 százalékuk az operatív költségek csökkentését, míg 32 százalékuk a fenntarthatósági törekvések előmozdítását tartotta kiemelkedő hatásnak.

Számos részleg munkáját tudják a vállalatok az ipari metaverzum segítségével támogatni a termékek és szolgáltatások teljes életciklusa során. A műszaki területen az alkalmazások elősegítik az innovációt a kutatás-fejlesztésben, és javítják a tervezési-mérnöki folyamatokat. A gyártásban hozzájárulnak a műveletek rugalmasságának és hatékonyságának optimalizálásához. A humán feladatoknál pedig a munkaerő termelékenységének növelésében, valamint a dolgozók képességeinek és önállóságának bővítésében (empowerment) játszanak szerepet, míg az ügyfélszolgálati tevékenységeknél az ügyféltámogatás és a szolgáltatások javítására kínálnak lehetőséget (43%).

Az elfogadottság a bővülés kulcsa

Ez a növekedés jól mutatja, hogy az ipari metaverzum milyen gyorsan válik elterjedt és iparágakon átívelő technológiai megoldássá. Azonban fontos látni, hogy jelenleg az ipari metaverzum alkalmazásának elfogadottsága jelentős eltéréseket mutat a vállalatok körében.

Az ipari metaverzumot nem alkalmazó cégek átlagosan hét kritikus akadályt – köztük 64 százalék a munkaerő-, illetve a szakértelemhiányt, 63 százalékuk pedig pénzügyi problémákat – említenek, amelyek hátráltatják működésüket. Ezzel szemben a metaverzumot használó cégek átlagosan csak öt ilyen problémát azonosítanak. Ezek közül 48 százalékuk a szoftverek rugalmasságának és testreszabhatóságának hiányát, 44 százalékuk pedig a munkaerő ellenállását az új technológiai megoldásokkal szemben. A kutatás arra is rávilágított, hogy azok a cégek, akik már sikeresen túljutottak az ipari metaverzum bevezetésének kezdeti nehézségein, kevésbé tartanak az újabb kihívásoktól. Ellenállóbbak, ha az alkalmazás érettebb szakaszaiban új, esetleg több kihívás is felmerül.

A metaverzum tehát nemcsak egy kezdeti innovációt jelent, hanem egy folyamatosan fejlődő, vállalaton belüli integrált megoldás is lehet, amely erősíti a kihívásokkal szembeni sikeres fellépés képességét.

A teljes tanulmány erre a linkre kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

3D-s szkennelés érkezik a Siemens épületmenedzsment szoftverébe

Az AI-alapú okostelefonos szkenneléssel részletes térbeli rekonstrukciók készíthetőek az épületekről.

A modern épületüzemeltetés ma már olyan jövőbemutató eszközökre épül, mint az adatalapú karbantartás és energiamenedzsment, valamint a digitális iker technológiák. E térén kínál a Siemens megoldást az épületmenedzsment rendszerével, amely most újabb funkcióval bővül.

Ahhoz ugyanis, hogy az új eszközöket alkalmazni lehessen, a meglévő épületeket előbb digitalizálni kell, ami eddig egy speciális szakértelmet és hardvert igénylő, időigényes feladat volt. Az Amrax Metaroom 3D szkennelési technológia integrálása a Siemens Building X Lifecycle Twin rendszerébe ezt a folyamatot egyszerűsíti le, és teszi költséghatékonyabbá.

Az eszköz mesterséges intelligencián alapuló, okostelefonos szkenneléssel részletes 3D térbeli rekonstrukciókat hoz létre az épületekről. Így felhasználóbarát módon, minimális képzettséggel és speciális eszközök nélkül digitalizálhatóak a terek, a megbízható eredményt pedig fejlett AI-algoritmusok biztosítják, még komplex környezet esetén is.

Az új funkció könnyen integrálható a meglévő Siemens-szoftverkörnyezetbe. Ezekkel a megoldásokkal, a nyers adatokat hasznos információkká alakítva, optimalizálható az épületek energiafelhasználása, az esetleges anomáliák érzékelésével előrejelezhető és tervezhetőbbé tehető a karbantartás, valamint környezeti és pénzügyi szempontból is fenntarthatóbbá válik az üzemeltetés. A leegyszerűsített szkennelési folyamat révén pedig mindez még szélesebb kör számára válik elérhetővé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Európa úttörő technológiáit mutatták be Budapesten

Az EIT Jumpstarter versenye 24 ígéretes startupnak, köztük két magyar csapatnak adta meg a kezdőlökést.

November 28-án, a budapesti Millenáris Parkban rendezték meg az EIT Jumpstarter startup-versenyének döntőjét. Az Európai Unió által támogatott, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) által létrehozott, feltörekvő vállalkozásoknak szervezett tehetségkutató program idei etapja is segít abban, hogy a fiatal innovátorok versenyképes üzleti tevékenységet építsenek ötleteikből. A versenyen 21 ország 49 csapata mérte össze innovációját, a kilenc kategória győztesei közt pedig 150 ezer euró értékű jutalmat osztottak ki – két magyar csapat is az élvonalban végzett.

Két magyar csapat is helyet kapott a 2024-es EIT Jumpstarter versenyének döntőjében, ahol bemutathatták újító ötleteiket. A Gyártás kategóriában a VeridianIQ a kockázatfigyelés és -kezelés automatizálásával segíti a vállalkozásokat ESG-stratégiájuk fejlesztésében, míg a Városi Közlekedés kategória versenyzője, az ARport egy beltéri navigációs alkalmazás segítségével támogatja az embereket abban, hogy eligazodjanak a legnagyobb köztereken, vasútállomásokon, repülőtereken és közlekedési csomópontokon a kiterjesztett valóság (AR) segítségével. Mindkét kezdeményezés a kategóriájának dobogóján, egészen pontosan 2. helyén végzett, így támogatást kaptak a szervezőktől ötleteik fejlesztésére.

Az EIT Jumpstarter döntője egy napra esett az EIT konferenciájával is, amelyet a startup-versenyt követően tartottak meg az EIT regionális innovációs programjának tizedik évfordulója alkalmából „Az innováció következő évtizede Európa jövőjéért” címmel.

„A nem nyugati országokban az EIT Jumpstarterhez hasonló programokon keresztül létrehozott startupok száma évről évre növekszik, a korábbi évek eseményeiről számos vállalkozás már több milliós értékelést ért el. Ez különösen fontos a közép-, kelet- és dél-európai régiók számára, ahol az induló vállalkozások új munkahelyeket teremtenek, új készségeket hoznak, és ösztönzik a vállalkozói szellemet a régióban”

– mondta Piotr Boulange az EIT Jumpstarter program képviseletében.

„Mivel minden egyes, a programba befektetett euró 30 eurót generál külső finanszírozásban az újonnan létrehozott startupoknak, kijelenthetjük, hogy az EIT Jumpstarter valóban ugródeszkaként szolgál a tehetséges alapítók számára.”

A hét hónapos program során a résztvevők meghatározták a legjobb üzleti modellt innovatív, tudományos alapokon nyugvó ötleteik számára, mely alapján létrehozhatják versenyképes startupjaikat. A 600 jelentkezőből mindössze 180 innovátort válogattak be a képzésbe, és a legjobb 49 csapat mérkőzhetett meg élőben Budapesten. A versenyzők nyolc kategóriában mutathatták be üzleti tervüket a szakmai zsűriknek. Minden egyes kategóriában – az élelmiszertől az energiáig – három helyezettet választottak ki, akik összesen 150 ezer eurónyi pénzdíjban részesültek. A korábbi évek legsikeresebb résztvevői is beszámolhattak a program óta elért fejlődésükről, és még meg is mérkőzhettek a kilencedik, speciális kategóriában.

Az EIT Jumpstarter 2025-ös programja januárban veszi kezdetét, azonban már most megnyitották az előregisztrációt. Jövőre előreláthatólag még több támogatásban részesülnek a nyugat-balkáni országok és az ukrán tehetségek, valamint egy új díjjal ismerik majd el a legjobb új alapítású startupot a mediterrán térségből és az Európai Unió legkülső régióiból.

2017 óta az EIT Jumpstarter 1180 résztvevőt képzett ki, 124 új startup megalapítását eredményezte, és 2100 új munkahely létrehozásához járult hozzá. A több mint 22 ország és régió számára elérhető és a program által felkarolt vállalkozások összesen 150 millió eurónyi befektetést vonzottak. Ezek az induló vállalkozások eddig együttesen 150 millió euró külső befektetést vonzottak. Az EIT Jumpstarter több mint 22 ország és régió előtt nyitott az egészségügy, az élelmiszer, az energia, a gyártás, a nyersanyagok, városi mobilitás, vagy a kultúra és a kreativitás területén érkező új ötletekre és vállalkozásokra.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) erősíti Európa innovációs képességét azáltal, hogy megoldásokat kínál a sürgető globális kihívásokra, és a vállalkozó tehetségeket is támogatja a fenntartható növekedés és a szakképzett munkahelyek megteremtése érdekében szerte a kontinensen. Az EIT uniós kezdeményezés, és szerves része a Horizont Európa, az Európai Unió kutatási és innovációs (K+I) keretprogramjának.