Connect with us
Hirdetés

Ipar

Hazánkban nyílt meg Közép-Európa legjelentősebb alternatív takarmányfehérje üzeme

A magyar Agroloop Hungary Kft. hivatalosan is megnyitotta 13 ezer négyzetméteres takarmányfehérje-gyártó üzemét az üllői Aerozone Parkban.

A 30 millió eurós beruházásból megvalósuló fejlesztés az első ipari mértékű takarmánycélú rovarfehérje-feldolgozó gyár Magyarországon. Egészséges állateledel-alapanyagokat és szerves talajjavító készítményeket állítanak elő körforgásos modellben, környezetbarát módon. Az itt előállított termékek az agrárium számos területén hoznak forradalmian új, fenntartható megoldásokat.

A takarmány célú rovarpiac forradalmi robbanás előtt áll: szakértői becslések szerint az évtized végére az EU-ban eléri az évi 2 milliárd eurós összforgalmat, éves szinten 1 millió tonna rovarlisztet termelve.

Ennek egyik legfőbb oka, hogy – a fehérjeigény növekedése miatt – rendkívüli mértékben megnőtt a kereslet az alternatív fehérjeforrások iránt. Ilyen a jelenleg Dél-Amerikából importált szójafehérje és a halliszt is, csakhogy ezek elképesztően nagy ökológiai lábnyomot hagynak maguk után.

A megoldást a hatékony és környezetbarát takarmány alapanyag-előállítás jelentheti lokálisan elérhető biomasszából.

Tökéletes körforgás: minden tényleges termékké alakul

Ezzel foglalkozik a magyar Agroloop, amely a környékén tevékenykedő élelmiszer-feldolgozók takarmány minősítésű melléktermékeit (pl. gyümölcstörköly, búzakorpa, káposztatorzsa) hasznosítja újra úgy, hogy fekete katonalégy lárvák etetésére használja. Ezek a rovarok egy automatizált rendszerben több ezer ládában elzártan, gyorsan fejlődnek és néhány nap alatt az alacsony értékű biomasszát (a melléktermékekből létrejött táplálékuk) magas minőségű takarmányfehérjévé és -zsírrá alakítják át. A magyar agrotech cég ebből állít elő prémium minőségű, hipoallergén takarmány alapanyagokat házi kedvencek és haszonállatok számára, valamint olyan szerves talajjavító készítményeket, melyek – a műtrágyával ellentétben – nem pusztítják ki a talaj hasznos mikroba-közösségeit.

Magyarán a rendszerben nincs hulladék, minden tényleges termékké alakul: ez a körforgásos gazdasági modell pedig összehasonlíthatatlanul kisebb ökológiai lábnyommal jár, mint a hagyományos állati takarmányalapanyag-termelés.

„Csúcsidőszakban” 1,8 milliárd rovarlárva fejlődik zárt rendszerben

A takarmányfehérje gyártó vállalat most új mérföldkőhöz érkezett: négy évvel a cég alapítása után, 2024. december 13-án, Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumának elnökének jelenlétében hivatalosan is megnyitotta az üllői Aeorozone Parkban található 13 ezer négyzetméteres automatizált üzemét.

Ide a különböző hazai élelmiszeripari termelők melléktermékeiből napi 120 tonna takarmányalapanyag érkezik be a lárváknak, amelyek majd „csúcsidőszakban” 1,8 milliárdan fejlődnek majd mintegy 36 ezer ládában. A feldolgozó üzemben a nagyságrendileg napi 150 millió lárvából havi 250 tonna kiváló minőségű takarmány fehérjelisztet, 50 tonna takarmányzsírt és 900 tonna szerves trágyát állítanak elő. A munkálatok heti 7 napon át, a nap 24 órájában zajlanak, az év szinte minden napján. A jelenleg 35 főt foglalkoztató gyárba egy korszerű légmosó rendszert is telepítettek, amely biztosítja, hogy az üzemen kívül semmilyen kellemetlen szag ne érződjön.

Ha rajtuk múlik, nem fogunk rovarokat enni

„Két legyet ütni egy csapásra” – szól a mondás. Na, de hogyan üthetünk négy (és ráadásul) fekete katonalegyet egy csapásra? Erre ad választ az Agroloop tevékenysége: először is ez a most nyíló üzem élelmiszeripari melléktermékeket – azaz hulladékot – hasznosít, másodszor prémium minőségű állati takarmányfehérjét állít elő, amire óriási szükség van itt Európában, hiszen a fehérjekitettség egyre sürgetőbb problémát jelent. Harmadrészt az Agroloop a rovarok ürülékét is felhasználja: talajjavító granulátumot állít elő belőle, ami javít a talajok termőképességén. És végül, mivel az előállításhoz sokkal kevesebb termőföld szükséges, jelentős mennyiségű termőterület szabadul fel, amin nem csak állati takarmánynövényeket, hanem a mi életünket színesítő növényeket tudunk termelni. Így üt az Agroloop négy legyet egy csapásra”

mondta el a megnyitón dr. Áder János, volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumának elnöke.

„Az elmúlt években számtalanszor megkérdezték tőlem, hogy fogunk-e rovarokat enni a jövőben? A válaszom röviden az, hogy Mi az Agroloop-nál azon dolgozunk, hogy erre ne legyen szükség. Meggyőződésünk, hogy ökológiai problémák kezelésének része kell legyen a rovar iparág, hiszen egy működő és fenntartható, alternatív fehérjeforrást tudunk kínálni a haszonállatok és házi kedvenceink számára. A jövő természetes erőforrását biztosítjuk számukra. Azáltal, hogy minden alapanyagot 100 km-es körön belülről hozzuk, és megvalósul a körforgásos gazdasági modell, csökken a CO2-kibocsátás, újrahasznosulnak az eltékozolt szerves élelmiszerek melléktermékei, kevesebb esőerdőt vágnak ki, mérséklődik a hazánkba irányuló génmódosított szójafehérje-import”

nyitotta beszédét a gyármegnyitó ünnepségen Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője.

„Ha definiálnom kellene magunkat, nem agrár- vagy technológiai cégnek nevezném az Agroloopot, hanem fenntarthatóságot előállítónak. Minden döntésünk alapvető kérdése az, hogy fenntartható-e, amit teszünk? Hiszünk abban, hogy a takarmánycélú rovarfehérje-gyártás új dimenziókat nyithat a hazai agrár- és élelmiszeripar fejlesztésében és a klímaváltozás mérséklésében egyaránt. Az üzem megnyitásával amellett, hogy igyekszünk kiszolgálni a növekvő globális keresletet, az is célunk, hogy meghonosítsuk az ipari méretű rovartenyésztést a közép-kelet-európai régióban és hosszú távon a világ élvonalába kerüljünk”

– tette hozzá a szakember.

30 millió eurós beruházás, melyben többen is hittek

Az Agroloop 2020-as alapítása óta több millió euró tőkebevonáson van túl, a befektetőik között megtalálhatóak kockázati tőketársaságok és stratégiai partnerek is: köztük az Eprolius Hungary Zrt. és a Gran Private Equity vezető magyar kockázati tőketársaság, valamint a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap és a Lead Ventures Alapkezelő által képviselt Enter Tomorrow Kockázati Tőkealap is, akik osztoznak a vállalat fenntarthatóságra és innovációra vonatkozó elkötelezettségében. Ezen felül az UniCredit Csoport az Európai Beruházási Alappal (European Investment Fund, EIF) aláírt keretgaranciájával segíti az agrotech céget. Az általuk nyújtott milliárdos tőkeinjekciót és finanszírozást az Agroloop a fekete katonalégy lárvatenyésztési és -feldolgozási tevékenységének bővítésére, illetve technológiájuk továbbfejlesztésére fordítja.

A vállalat szerződött partnerei közül kiemelt szerepet tölt be a régiós takarmánypiac egyik meghatározó vállalata, a szintén magyar UBM, amely stratégiai partnerként támogatja a rovaralapú termékek bevezetését és eljuttatását a haszonállat-takarmánygyártás piacára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Mapei: az építési engedélyek megugrása már az élénkülés előjele

A Mapei Kft. értékelése szerint a friss adatok az egyértelmű fordulópontot jelzik a lakáspiacon. Az átadott lakások száma még a korábbi, gyengébb időszak beruházási döntéseit tükrözi, míg az engedélyszám ugrásszerű növekedése már az új ciklus kezdetét mutatja.

A KSH friss gyorsjelentése szerint 2025-ben 12 062 új lakás épült Magyarországon, ami 9,3 százalékkal kevesebb az előző évinél. Ugyanakkor az építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma 28 081-re emelkedett, ami 37 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest.

A Mapei szerint a jelentősen megnövekedett építési engedélyszám már az állami lakásvásárlási és felújítási támogatások élénkítő hatását tükrözi. Ezek a programok elsősorban a magánépítkezésekre és a magánfelújításokra gyakorolnak pozitív hatást, amely a következő évek kivitelezési volumenében is meg fog jelenni.

„Az elmúlt években jellemzően 8–10 ezer lakásra adtak ki évente engedélyt, most viszont a szokásos mennyiség többszörösét látjuk. Az idei évben minimum a duplájára számítunk az elinduló lakásszám tekintetében”

– mondta Stamler Szabolcs, a Mapei Kft. értékesítési vezetője.

Az ingatlanfejlesztők újra mozgásban

A KSH adatai szerint az új lakások 64 százalékát vállalkozások építették, ami az előző évhez képest növekedést jelent. A Mapei szerint ez azt mutatja, hogy az ingatlanfejlesztési projektek éledeznek, több nagyobb lakásépítő cég több ezer lakás indítását tervezi, különösen az egykori ipari területek átalakításával érintett városrészekben.

A vállalat hangsúlyozza: a lakásépítés mellett a lakásfelújítás is erősödő pályára állhat. A támogatási környezet és az energiahatékonysági elvárások egyaránt ösztönzik a magánberuházásokat.

Stabilizálódó, mérsékelten bővülő piac

A Mapei Kft. 2026-ra stabilizálódó, mérsékelten bővülő piaci környezetre számít, és az ágazatban 3–3,5 százalékos növekedést valószínűsít. A várakozás alapja a 2025-ben elindított támogatások és az építési engedélyek számának jelentős emelkedése, amely 2026–2027-ben a kivitelezési volumenekben is megjelenhet. A vállalat ugyanakkor nem számít gyors fellendülésre. A piac jelenlegi szerkezete inkább stabilizálódást jelez.

 „A fő kihívás ma az, hogy stagnáló forgalom mellett nőnek a költségek, miközben a verseny lefelé nyomja az árakat, a vállalkozások nem tudják teljes mértékben érvényesíteni költségnövekedésüket az áraikban. Ez az árrések szűküléséhez és a nyereség csökkenéséhez vezet. A támogatások és a fokozatosan erősödő kereslet ugyanakkor stabilabb növekedési pályát alapozhatnak meg”

– mondta Stamler Szabolcs, a Mapei Kft. értékesítési vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Itt az utolsó esélyünk a GMO-k kontrollálására

Legkorábban már március elején elfogadhatja az Európai Parlament azt a rendelet-tervezetet, ami lényegében megszünteti a hatósági kontrollt és nyomon követést az új géntechnológiával készült, génmódosított termékek (új GMO-k) felett. Aki ezzel nem ért egyet ‒ legyen szó szervezetről vagy magánszemélyről ‒ még van lehetősége jelezni ezt a magyar európai parlamenti képviselők felé, akik csak akkor tudnak hatékonyan fellépni a tervezet jelen formája ellen, ha megvan hozzá a megfelelő társadalmi támogatottságuk.

„A géntechnológia olyan eljárás, amit lehet felelősen és felelőtlenül használni, illetve elfogadni vagy elutasítani, mindez döntés kérdése. Ökológiai gazdálkodókat minősítő szervezetként mi teljes mértékben elutasítjuk a génmódosítás élelmiszeripari és agrárfelhasználását, mert nem ebben látjuk a megoldást, de elfogadjuk, ha másoknak erről más a véleményük”

‒ vezette fel a problémát dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője.

A szakértő azonban azt már elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendelet épp a döntés lehetőségét vonná meg az emberektől és intézményektől azzal, hogy sem a biztonsági ellenőrzés, sem a nyomonkövethetőség nem lenne kötelező ezekre a termékekre a továbbiakban, ahogy a csomagoláson sem kellene feltüntetni, hogy a termék génmódosított alapanyagokból készül. Ezzel – véleménye szerint – sérülne a fogyasztók önrendelkezési joga: információ híján nem mérlegelhetnék, mit szeretnének enni és mit nem, és ez csak az egyik komoly probléma.

A szervezet szerint ugyanis a nemesítők és termelők sem tudnának dönteni a vetőmaghasználatról. A jelöletlen termékek például megnehezítenék a biogazdálkodást, ahol tilos a GMO-k alkalmazása, ideértve az új technológiájú GMO termékeket is.

Legalább ilyen jelentős kockázat, hogy a GMO vetőmagot előállító cégek szabadalmaztathatnák a vetőmagokat, így nagy multinacionális cégek határozhatnák meg, mit vessenek a gazdák, mit egyenek a fogyasztók. Azok a termelők, akik olyan vetőmagot használnak, amely hordozza a cég által levédett tulajdonságokat, akár perelhetőek lennének, ha azt nem az adott cégtől vették.

Végül és messze nem utolsósorban a biztonsági ellenőrzés kötelezettségének megszűntetése azzal járna, hogy alapvetően ezen GMO-t elállító cégek jóérzésén vagy költési hajlandóságán múlna, hogy mennyi és milyen alapos vizsgálatnak vetik alá ezeket a termékeket és terményeket a forgalmazás előtt. Nyilván szándékosan senki nem okoz kárt, de a GMO közép- és hosszú távú hatásairól eddig nem készültek kellően kimerítő vizsgálatok. Ha a rendelet átmegy, már a rövid távú hatásokban sem lehetünk majd biztosak.

„Mindez messze nemcsak a hazai biogazdálkodók, vagy a Biokontroll véleménye. Számos holland, német, francia, olasz és más tudományos intézet figyelmeztet a veszélyre”

‒ tette hozzá a szakember.

Nagyon úgy néz ki, hogy a rendelet ezen formáját ellenzők egyetlen dolgot tehetnek: csatlakozhatnak a tagállamok állampolgárainak azon tömegéhez, akik írásban fejezik ki szándékukat és véleményüket a követhetetlen GMO-használat ellen. Ha sikerül elérni a kellő létszámot, a kötelező jelölés és ellenőrzés megtartása talán elérhető. Erre a levélírásra számos szervezet, így a Biokontroll is lehetőséget ad honlapján a https://www.biokontroll.hu/vedjuk-meg-a-gmo-mentes-mezogazdasagot/ címen, ahol a kezdeményezéshez csatlakozni kívánók azt is bejelölhetik, név szerint mely képviselőknek szeretnék elküldeni a levelet.

„Bízunk benne, hogy minél többen kifejtik majd ellenvéleményüket, mert ha a tervezet átmegy, olyan szellemet engedünk ki a palackból, amit nem lehet újra kontroll alá vonni. A GMO termelésben érintett nemzetközi cégek eddig is mindent megtettek az üzleti érdekeik érvényesülését gátló jogi biztosítékok lebontására. Reméljük, ezt a kísérletet is sikerül közösségi összefogással megakadályozni”

‒ zárta szavait Dr. Roszík Péter.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

  • Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
  • Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
  • Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
  • Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
  • Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss