Connect with us
Hirdetés

Ipar

Hazánkban nyílt meg Közép-Európa legjelentősebb alternatív takarmányfehérje üzeme

A magyar Agroloop Hungary Kft. hivatalosan is megnyitotta 13 ezer négyzetméteres takarmányfehérje-gyártó üzemét az üllői Aerozone Parkban.

A 30 millió eurós beruházásból megvalósuló fejlesztés az első ipari mértékű takarmánycélú rovarfehérje-feldolgozó gyár Magyarországon. Egészséges állateledel-alapanyagokat és szerves talajjavító készítményeket állítanak elő körforgásos modellben, környezetbarát módon. Az itt előállított termékek az agrárium számos területén hoznak forradalmian új, fenntartható megoldásokat.

A takarmány célú rovarpiac forradalmi robbanás előtt áll: szakértői becslések szerint az évtized végére az EU-ban eléri az évi 2 milliárd eurós összforgalmat, éves szinten 1 millió tonna rovarlisztet termelve.

Ennek egyik legfőbb oka, hogy – a fehérjeigény növekedése miatt – rendkívüli mértékben megnőtt a kereslet az alternatív fehérjeforrások iránt. Ilyen a jelenleg Dél-Amerikából importált szójafehérje és a halliszt is, csakhogy ezek elképesztően nagy ökológiai lábnyomot hagynak maguk után.

A megoldást a hatékony és környezetbarát takarmány alapanyag-előállítás jelentheti lokálisan elérhető biomasszából.

Tökéletes körforgás: minden tényleges termékké alakul

Ezzel foglalkozik a magyar Agroloop, amely a környékén tevékenykedő élelmiszer-feldolgozók takarmány minősítésű melléktermékeit (pl. gyümölcstörköly, búzakorpa, káposztatorzsa) hasznosítja újra úgy, hogy fekete katonalégy lárvák etetésére használja. Ezek a rovarok egy automatizált rendszerben több ezer ládában elzártan, gyorsan fejlődnek és néhány nap alatt az alacsony értékű biomasszát (a melléktermékekből létrejött táplálékuk) magas minőségű takarmányfehérjévé és -zsírrá alakítják át. A magyar agrotech cég ebből állít elő prémium minőségű, hipoallergén takarmány alapanyagokat házi kedvencek és haszonállatok számára, valamint olyan szerves talajjavító készítményeket, melyek – a műtrágyával ellentétben – nem pusztítják ki a talaj hasznos mikroba-közösségeit.

Magyarán a rendszerben nincs hulladék, minden tényleges termékké alakul: ez a körforgásos gazdasági modell pedig összehasonlíthatatlanul kisebb ökológiai lábnyommal jár, mint a hagyományos állati takarmányalapanyag-termelés.

„Csúcsidőszakban” 1,8 milliárd rovarlárva fejlődik zárt rendszerben

A takarmányfehérje gyártó vállalat most új mérföldkőhöz érkezett: négy évvel a cég alapítása után, 2024. december 13-án, Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumának elnökének jelenlétében hivatalosan is megnyitotta az üllői Aeorozone Parkban található 13 ezer négyzetméteres automatizált üzemét.

Ide a különböző hazai élelmiszeripari termelők melléktermékeiből napi 120 tonna takarmányalapanyag érkezik be a lárváknak, amelyek majd „csúcsidőszakban” 1,8 milliárdan fejlődnek majd mintegy 36 ezer ládában. A feldolgozó üzemben a nagyságrendileg napi 150 millió lárvából havi 250 tonna kiváló minőségű takarmány fehérjelisztet, 50 tonna takarmányzsírt és 900 tonna szerves trágyát állítanak elő. A munkálatok heti 7 napon át, a nap 24 órájában zajlanak, az év szinte minden napján. A jelenleg 35 főt foglalkoztató gyárba egy korszerű légmosó rendszert is telepítettek, amely biztosítja, hogy az üzemen kívül semmilyen kellemetlen szag ne érződjön.

Ha rajtuk múlik, nem fogunk rovarokat enni

„Két legyet ütni egy csapásra” – szól a mondás. Na, de hogyan üthetünk négy (és ráadásul) fekete katonalegyet egy csapásra? Erre ad választ az Agroloop tevékenysége: először is ez a most nyíló üzem élelmiszeripari melléktermékeket – azaz hulladékot – hasznosít, másodszor prémium minőségű állati takarmányfehérjét állít elő, amire óriási szükség van itt Európában, hiszen a fehérjekitettség egyre sürgetőbb problémát jelent. Harmadrészt az Agroloop a rovarok ürülékét is felhasználja: talajjavító granulátumot állít elő belőle, ami javít a talajok termőképességén. És végül, mivel az előállításhoz sokkal kevesebb termőföld szükséges, jelentős mennyiségű termőterület szabadul fel, amin nem csak állati takarmánynövényeket, hanem a mi életünket színesítő növényeket tudunk termelni. Így üt az Agroloop négy legyet egy csapásra”

– mondta el a megnyitón dr. Áder János, volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumának elnöke.

„Az elmúlt években számtalanszor megkérdezték tőlem, hogy fogunk-e rovarokat enni a jövőben? A válaszom röviden az, hogy Mi az Agroloop-nál azon dolgozunk, hogy erre ne legyen szükség. Meggyőződésünk, hogy ökológiai problémák kezelésének része kell legyen a rovar iparág, hiszen egy működő és fenntartható, alternatív fehérjeforrást tudunk kínálni a haszonállatok és házi kedvenceink számára. A jövő természetes erőforrását biztosítjuk számukra. Azáltal, hogy minden alapanyagot 100 km-es körön belülről hozzuk, és megvalósul a körforgásos gazdasági modell, csökken a CO2-kibocsátás, újrahasznosulnak az eltékozolt szerves élelmiszerek melléktermékei, kevesebb esőerdőt vágnak ki, mérséklődik a hazánkba irányuló génmódosított szójafehérje-import”

– nyitotta beszédét a gyármegnyitó ünnepségen Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője.

„Ha definiálnom kellene magunkat, nem agrár- vagy technológiai cégnek nevezném az Agroloopot, hanem fenntarthatóságot előállítónak. Minden döntésünk alapvető kérdése az, hogy fenntartható-e, amit teszünk? Hiszünk abban, hogy a takarmánycélú rovarfehérje-gyártás új dimenziókat nyithat a hazai agrár- és élelmiszeripar fejlesztésében és a klímaváltozás mérséklésében egyaránt. Az üzem megnyitásával amellett, hogy igyekszünk kiszolgálni a növekvő globális keresletet, az is célunk, hogy meghonosítsuk az ipari méretű rovartenyésztést a közép-kelet-európai régióban és hosszú távon a világ élvonalába kerüljünk”

– tette hozzá a szakember.

30 millió eurós beruházás, melyben többen is hittek

Az Agroloop 2020-as alapítása óta több millió euró tőkebevonáson van túl, a befektetőik között megtalálhatóak kockázati tőketársaságok és stratégiai partnerek is: köztük az Eprolius Hungary Zrt. és a Gran Private Equity vezető magyar kockázati tőketársaság, valamint a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap és a Lead Ventures Alapkezelő által képviselt Enter Tomorrow Kockázati Tőkealap is, akik osztoznak a vállalat fenntarthatóságra és innovációra vonatkozó elkötelezettségében. Ezen felül az UniCredit Csoport az Európai Beruházási Alappal (European Investment Fund, EIF) aláírt keretgaranciájával segíti az agrotech céget. Az általuk nyújtott milliárdos tőkeinjekciót és finanszírozást az Agroloop a fekete katonalégy lárvatenyésztési és -feldolgozási tevékenységének bővítésére, illetve technológiájuk továbbfejlesztésére fordítja.

A vállalat szerződött partnerei közül kiemelt szerepet tölt be a régiós takarmánypiac egyik meghatározó vállalata, a szintén magyar UBM, amely stratégiai partnerként támogatja a rovaralapú termékek bevezetését és eljuttatását a haszonállat-takarmánygyártás piacára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Magyar műholdak, amelyek éjjel és felhős időben is „látnak”

Felhős időben és éjszaka is megbízható adatokat ad majd a vízügy, a mezőgazdaság és a katasztrófavédelem számára a magyar HULEO földmegfigyelő műholdprogram.

A program űrszegmens fővállalkozója (prime contractor), a REMRED Zrt. versenyeztetési eljárás során az olasz MetaSensing vállalatot választotta ki a rendszer két radaros műholdja legfontosabb berendezésének, a radarnak a fejlesztésére.

A HULEO összesen nyolc műholdból álló magyar földmegfigyelő műholdrendszer lesz. Hat műhold nagy felbontású optikai felvételeket készít majd, kettő pedig radar segítségével figyeli a Föld felszínét. Az optikai műholdak működését befolyásolják a fény- és időjárási viszonyok, a radaros műholdak viszont felhőkön keresztül, esőben, hóban és éjszaka is képesek adatokat gyűjteni. Ez a gyakorlatban sokat számít: egy árvíz vagy viharkár idején gyakran éppen akkor borítja felhő a térséget, amikor a legnagyobb szükség van friss felvételekre. A két technológia együtt megbízhatóbb és folyamatosabb megfigyelést tesz lehetővé, így a gazdálkodók és a katasztrófavédelem kiszámíthatóbban juthatnak hozzá a szükséges adatokhoz.

„A HULEO-val nem csupán egyszerűen műholdakat építünk, hanem egy olyan komplex, műholdas földmegfigyelési kompetenciát hozunk létre Magyarország számára, amelyben a különböző technológiák egymást erősítik. A MetaSensing SAR-technológiájának bevonása fontos lépés ebben: az optikai és radaros megfigyelés kombinációjával a konstelláció lényegesen szélesebbkörű és rugalmasabb alkalmazási lehetőségeket kínál majd. Különösen fontos számunkra, hogy mindezt erős európai technológiai partnerségekre építve, magyar rendszerintegrációs képességekkel valósítjuk meg, hiszen a műholdak integrációja és tesztelése a REMRED martonvásári REMTECH Űrtechnológiai Központjában történik majd.”

– mondta Zábori Balázs, a REMRED alapítója és technológiai igazgatója.

A MetaSensinget széles körű piacfelmérési és versenyeztetési eljárás után, több lehetséges beszállító közül választották ki. A döntésben fontos szerepet játszott, hogy technológiája akár 20 centiméteres földfelszíni felbontást is lehetővé tehet, a radarnyaláb elektronikus irányításával pedig gyorsan és rugalmasan változtatható, hogy a műhold mely területet figyelhet meg. A vállalat jelentős európai tapasztalattal rendelkezik a radaros műholdtechnológia fejlesztésében; referenciái között szerepel az olasz IRIDE földmegfigyelő műholdrendszer NOX SAR küldetése is.

„Büszkék vagyunk arra, hogy SAR-technológiánkkal és szakértelmünkkel hozzájárulhatunk a HULEO programhoz. A fejlett radaros képességek és a több szenzorra épülő földmegfigyelő konstelláció kombinációja jelentős lehetőséget teremt a gyorsabb és megbízhatóbb adatgyűjtésre. A HULEO egyben jó példája annak is, hogyan kapcsolhatják össze az európai vállalatok a specializált technológiáikat és rendszerszintű képességeiket a földmegfigyelési infrastruktúra következő generációjának közös létrehozása érdekében”

– mondta Adriano Meta, a MetaSensing ügyvezető igazgatója és alapítója.

A REMRED fővállalkozóként a teljes HULEO földmegfigyelési műholdrendszer (űrszegmens) megvalósításáért felel. A műholdak összeszerelése, integrációja és tesztelése a martonvásári REMTECH Űrtechnológiai Központban történik az európai űripari ECSS szabványoknak megfelelően, így a program kulcsfontosságú munkafázisai Magyarországon valósulnak meg, és a hazai űripar képességeit és az innovációt erősítik.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Schneider Electric segíti a Levi Strauss és a Marks & Spencer kezdeményezését

A megújuló forrásból származó villamos energia divatiparban történő szélesebb körű alkalmazását tűzte ki célul a Levi Strauss & Co. és a Marks & Spencer (M&S) új, a Schneider Electric globális tanácsadó részlegével, az SE Advisory Services-szel együttműködve elindított kezdeményezése.

A „Fashion Renewable Collaborative” (FRC) nevű program célja, hogy elősegítse a globális divatipari ellátási láncokban a megújuló villamos energia használatát, és támogassa a gyártókat annak megértésében, elérésében és széles körű bevezetésében.

A divatmárkák új módszereket keresnek annak érdekében, hogy az egyedi klímavédelmi vállalásaikat a komplex globális ellátási láncokban is mérhető, tartós kibocsátáscsökkentést eredményező programokká alakítsák át. Bár számos vállalat tűzött ki magának ambiciózus klímavédelmi célokat, a beszállítók számára továbbra is komoly kihívást jelent a megújuló forrásból származó villamos energiára való átállás a piaci akadályok, a korlátozott erőforrások, az együttműködés hiánya, valamint a különböző ügyfelek eltérő igényei miatt. Pedig a kínálkozó lehetőség nagyon komoly: az „Apparel Impact Institute” szerint a textilfeldolgozást végző, a globális divatellátási láncok középpontjában álló szövetgyárak és festőüzemek a ruházati ipar kibocsátásának több mint felét teszik ki, vagyis az ebbe a körbe tartozó beszállítók megújuló források használatára történő átállása az egyik leggyorsabb és leginkább skálázható út a klímavédelmi törekvések elérése felé.

A New York-i Klímahéten (Climate Week NYC 2026) bejelentett FRC-t azzal a céllal hozták létre, hogy egy átfogó keretrendszer révén – ami egyrészt csökkenti az érintett beszállítók terheit, másrészt pedig felgyorsítja az egész divatiparban a változást – megoldást nyújtson erre a kihívásra. A „World Resources Institute” és az „Apparel Impact Institute” „Roadmap to Net Zero” című programja szerint a gyártás megújuló energiára való átállítása a legnagyobb hatással bíró dekarbonizációs eszköz, amely az ágazat beazonosított kibocsátáscsökkentési potenciáljának körülbelül kétharmadát teszi ki.

„Az M&S-nél tisztában vagyunk azzal, hogy az igazi változás akkor következik be, ha együttműködünk. „Plan A” nevű fenntarthatósági programunk keretében elköteleztük magunkat amellett, hogy 2040-re az egész értékláncunkban nettó zéró kibocsátású vállalattá váljunk, és ez azt jelenti, hogy másokkal együttműködve megkönnyítjük beszállító partnereink számára a megújuló forrásból származó villamos energiára való átállást. Az ellátási láncunk dekarbonizációját célzó Re:Spark nevű programunk keretében már folyamatban lévő munkára építve a „Fashion Renewable Collaborative” gyakorlati támogatást, erőforrásokat és jobb hozzáférést biztosít a megújuló villamos energiához, segítve a beszállítókat abban, hogy lépjenek és elősegítve a változást a divatipari ellátási láncban”

– mondta el Katharine Beacham, az M&S „Sustainability and Materials in Fashion, Home & Beauty” részlegének vezetője.

Az FRC az egyik első olyan divatipari kezdeményezés, amely arra összpontosít, hogy valódi megújuló villamosenergia-megoldásokat biztosítson. Azokkal a programokkal ellentétben, amelyek elsősorban kötelezettségvállalásokra vagy egy ütemtervre koncentrálnak, az FRC lehetőséget biztosít a beszállítóknak, hogy hozzáférjenek azokhoz az eszközökhöz, ismeretekhez és támogatáshoz, amelyekkel felgyorsíthatják az energiaátmenetüket. Ez magában foglalja a digitális oktatást – amelyet a Resource Advisor+, az SE Advisory Services mesterséges intelligenciára épülő energia- és fenntarthatósági információs platformja támogat –, piaci iránymutatást, valamint jelentős támogatást a megújuló forrásból származó villamos energia értékelésében és beszerzésében.

Az FRC kezdeményezésben részt vevő márkák élvezhetik a közös megközelítés előnyeit, míg a beszállítók olyan támogatáshoz jutnak hozzá, amelynek célja a komplexitás csökkentése és a megbízható megújuló villamosenergia-megoldásokhoz való hozzáférés javítása, ideértve az áramvásárlási megállapodásokat (PPA), az energiaattribútum-tanúsítványokat (EAC), a helyszíni és elosztott megújuló energiatermelést, az energiatárolást, valamint egyéb bevált beszerzési és bevezetési módszereket.

A koordinált támogatásban rejlő lehetőségek

A „Fashion Renewable Collaborative” létrehozói arra biztatják a többi divatmárkát, hogy szponzorként és tagként csatlakozzanak a kezdeményezéshez, hogy ezáltal is szélesítsék azt a beszállítói kört, amelyhez eljuthat a megújuló villamos energia terén nyújtott oktatás, erőforrások és támogatás.

„Teljesen egyértelművé vált, hogy a kibocsátáscsökkentés terén a leghatékonyabb út a beszállítókkal való együttműködés. Az ilyen kezdeményezések jobb munkakapcsolatokat és hatékonyabb fejlődési lehetőségeket teremtenek. A „Fashion Renewable Collaborative” a bevezetés egyszerűsítésével, a felesleges párhuzamosságok kiküszöbölésével lehetővé teszi azoknak a beszállítóknak a hatékonyabb támogatását, akik megújuló forrásból származó villamos energiához szeretnének hozzáférni vagy növelnék annak felhasználását, de eddig ezt nem tudták megtenni. Ez természetes kiterjesztése a saját beszállítóinkkal már eddig is folytatott munkánknak, és örülünk, hogy ezt a tapasztalatot be tudjuk vonni az M&S-szel és az SE Advisory Services-szel közös kezdeményezésbe”

– mutatott rá Jennifer DuBuisson, a Levi Strauss & Co. fenntarthatósági ügyekért felelős igazgatója.

Az FRC-kezdeményezés a már folyamatban lévő, sikeres együttműködési erőfeszítésekre épül. A két programba együttesen közel 500 beszállítói létesítményt regisztráltak, ami jól mutatja a dekarbonizációhoz vezető jó gyakorlatokat kereső beszállítók növekvő érdeklődését.

Az FRC-t az SE Advisory Services támogatja, amely a program globális megvalósítási partnereként tevékenykedik. A Schneider Electric kiterjedt tapasztalattal rendelkezik a nagy léptékű ellátási lánc-dekarbonizációs programok tervezésében és irányításában. Jelenleg világszerte több mint 20 ilyen, aktív kezdeményezésben vesz részt a cég, amelyekhez 3 100-nál is több beszállítócég és 16, több vevőből álló megújulóenergia vásárlásra létrehozott csoport tartozik. A világ egyik vezető energiatechnológiai vállalataként a Schneider Electric ötvözi a mélyreható energiapiaci szakértelmet, a digitális platformokat és a helyszíni megvalósítási támogatást, hogy támogassa a beszállítókat a vállalástól a végrehajtásig vezető úton.

„Számos divatmárka tett egyéni vállalásokat. Most arra kell összpontosítani, hogy segítsük a beszállítókat ezek teljesítésében. A „Fashion Renewable Collaborative” célja, hogy gyakorlati támogatást és együttműködési lehetőségeket nyújtson a beszállítóknak, amelyek segítségével felgyorsítható a megújuló forrásból származó villamos energia széles körű bevezetése. Örömmel támogatjuk a Levi Strauss & Co.-t, az M&S-t és a jövőben csatlakozó márkákat abban, hogy közös erőfeszítéseikkel jelentősen hozzájáruljanak az ellátási lánc szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez”

– hangsúlyozta Steve Wilhite, az SE Advisory Services ügyvezető alelnöke.

Az FRC az SE Advisory Services „Resource Advisor+ for Supply Chain” termékét fogja használni a beszállítók programba történő bevonásának támogatására, az elkötelezettség nyomon követésére, a felkészültség felmérésére és a kezdeményezésben résztvevők előrehaladásának nyomon követésére.

Az FRC kezdeményezésről itt érhető el további információ.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Akár ötödével is csökkentheti az épületek energiafogyasztását az MI

A mesterséges intelligenciát (MI) is használó megoldásokkal felszerelt épületek energiafogyasztása akár 22 százalékkal is kisebb lehet, mint a hagyományos vezérlőrendszereket használó ingatlanoké – derül ki a Schneider Electric új, a New York-i Klímahét (Climate Week NYC 2026) során bemutatott kutatásából.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a jelenlegi díjak mellett éves szinten 13 600 és 49 300 dollár közötti megtakarítást hozhat a technológia bevetése, ráadásul az elkerült szén-dioxid-kibocsátás mértéke több mint százszorosa az MI-rendszer ökológiai lábnyomának.

Az épületek a globális energiafelhasználással kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás mintegy 37 százalékáért felelősek. A Schneider Electric új kutatása, az „AI for Climate: Quantifying the Energy and Carbon Impact of Building Optimization” megállapította, hogy ha az intelligens épületirányítási rendszerekben mesterséges intelligenciát is alkalmaznak a fűtés, a szellőztetés és a légkondicionálás (HVAC) optimalizálására, az további 7,2-12,7 százalékos megtakarítást jelenthet az épületek energiafogyasztásában. Ez az eredmény jól mutatja, hogy az MI milyen mértékben képes javítani az energiahatékony felhasználásán, enyhítve ezzel az épületek rendszereire és összességében a villamosenergia-hálózatra nehezedő terhelést.

A kutatás további fontos megállapításai:

  • Évente akár 60 metrikus tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerülése is elérhető épületenként (59 869 kg CO₂e), ami egyenértékű azzal a környezeti hatással, mintha 2 700 kifejlett fát ültetnének el.
  • Egyes épülettípusok és felhasználási módok esetében éves szinten több mint 200 MWh energiamegtakarítás realizálható, ami elegendő több tucat átlagos háztartás áramellátására egy évig.
  • A mesterséges intelligencia alkalmazásával több mint kétszer akkora energiamegtakarítás érhető el, mintha csak önmagukban használnának intelligens épületvezérlő rendszereket.
  • Mind a felhőalapú, mind a helyszíni MI-felhasználás jelentős energia- és szén-dioxid-megtakarítást eredményezhet.

„Az épületmenedzsment jövőjét az határozza meg, hogy az üzemeltetők milyen hatékonyan kapcsolják össze és helyezik kontextusba azokat az adatokat, amelyeket korábban szigetszerűen tároltak. A meglévő üzleti rendszerekre épülő mesterséges intelligencia réteg a komplexitást intelligenciává, az intelligenciát pedig cselekvéssé alakíthatja, ezzel egyidejűleg csökkentve a kibocsátást, a költségeket és javítva a teljesítményt. Ahogy az energiaigény tovább növekszik, kulcsfontosságú lesz az üzleti és a fenntarthatósági célok eléréséhez, hogy ezeket az eredményeket egyszerre tudjuk elérni ahelyett, hogy választani kellene közülük”

– mondta el Földvári Péter, a Schneider Electric kereskedelmi és ipari épületekért felelős értékesítési vezetője.

A kutatáshoz valós környezetben végzett teszt bevezetések alapján modellezték az épületek energiafelhasználását annak felmérésére, hogy az MI-alapú HVAC-vezérlés hogyan befolyásolja az energiafogyasztást, a szén-dioxid-kibocsátást és az üzemeltetési költségeket Ausztráliában, Indiában és az Egyesült Államokban különböző ingatlanok esetében.

A tanulmány azt vizsgálta, hogy a digitális épületirányítási rendszerekre telepített mesterséges intelligencia réteg hogyan képes összekapcsolni a korábban egymástól elszigetelt adatforrásokat, folyamatosan elemezni az épületek állapotát, valamint valós időben automatizálni a HVAC rendszerek optimalizálását. A használati szokásokból, időjárás-előrejelzésekből, a berendezések teljesítményéből és egyéb üzemeltetési adatokból származó információk beépítésével az MI lehetővé teszi az épületek hatékonyabb működtetését, miközben csökkenti az üzemeltetésben részt vevő csapatok terhelését.

A kutatás azt is megállapította, hogy a kis és közepes méretű épületek (9300 négyzetméternél kisebbek) jelentős mértékben profitálhatnak a mesterséges intelligencia alkalmazásából. Eddig az energiagazdálkodási rendszereket túl bonyolultnak vagy költségesnek tartották a kisebb létesítmények számára, ahol ráadásul többnyire a hatékony létesítményüzemeltetéshez szükséges szakértelem is gyakran korlátozottan érhető el. Azáltal, hogy automatizálja és leegyszerűsíti az üzemeltetés optimalizálását, a mesterséges intelligencia hozzáférhetőbbé teheti a kifinomult épületirányítási megoldásokat, lehetővé téve a kisebb épületek esetében is az energiafogyasztás, az üzemeltetési költségek és a kibocsátás csökkentését.

„A mesterséges intelligencia a kisebb épületek tulajdonosainak és üzemeltetőinek kezébe adja az energiaintelligencia erejét. Ami korábban jelentős szakértelmet és beruházást igényelt, ma már egyszerűbben és nagyobb léptékben valósítható meg, ez pedig segíti a szervezeteket az energiapazarlás csökkentésében, a költségek mérséklésében, a teljesítmény javításában, valamint abban, hogy magabiztosan hozzanak okosabb döntéseket”

– tette hozzá Földvári Péter.

A teljes tanulmány itt érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss