Ipar

Új utakon a műanyaggyártás – a fenntarthatóság diktálja a tempót

A műanyag nélkülözhetetlen mindennapi életünkben, ugyanakkor előállítása és hulladékként való kezelése komoly környezeti kihívást jelent.

Míg a PET-palackok és egyszer használatos zacskók esetében már látható előrehaladás, a legtöbb, összetett anyagból készülő műanyag újrahasznosítása továbbra is megoldatlan. Vannak azonban megoldások a műanyag környezetterhelésének csökkentésére, amelyek már a gyártás során figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat. A BorsodChem gödöllői Innovációs Központja olyan új alapanyagokat és technológiákat fejleszt, amelyekkel csökkenthető a termékek CO₂-lábnyoma, mérsékelhető az anyag és energia-felhasználás, valamint azok választ adhatnak a klímaváltozás és a piac új igényeire.

Bizonyos műanyag-csomagolások – így például a PET-palackok és az egyszerhasználatos zacskók – esetében már jelentős lépések történnek annak érdekében, hogy minél inkább visszaszoruljon a használatuk, illetve növekedjen az újrahasznosításuk mértéke. Ez azonban korántsem jelent megoldást az összes műanyag tekintetében, ugyanis a legtöbb használati tárgyunk többféle anyag keverékéből áll össze, ráadásul sem uniós, sem iparági szinten nincs egyelőre olyan újrahasznosítási eljárás, amely egységesen használt és támogatott lenne. A műanyaggyártásnak ezért nagy felelőssége van abban, hogy megtalálja azokat az új alapanyagokat és technológiákat, amelyekkel csökkenthető bolygónk környezeti terhelése. Európa egyik piacvezető műanyag-alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártójának, a BorsodChemnek a gödöllői Innovációs Központjában ezt a szemléletet követve olyan fejlesztési irányvonalakon dolgoznak, amelyek már most lehetőséget kínálnak arra, hogy csökkentsék az előállított termékek CO₂-lábnyomát, illetve segítsék az alkalmazkodást az éghajlatváltozáshoz.

Kevesebb anyag- és energia felhasználással ugyanolyan terméktulajdonságok

Az egyik legsokoldalúbban felhasználható, kitűnő hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkező műanyagot, a poliuretánt (PU) az ágymatracoktól és cipőtalptól az elektronikai eszközök burkolatán át a különböző szigetelésekig, tömítőanyagokig és ragasztókig rendkívül széles körben alkalmazzák. A zöld átállás és a klímaadaptáció olyan új igényeket és követelményeket támasztanak, amelyek ráirányítják a figyelmet arra, hogy a gyártóknak tudatosan az innovatív és fenntartható megoldások alkalmazására kell törekedniük.

„Olyan új technológiákra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy kevesebb alapanyag felhasználásával biztosítsuk ugyanazokat, vagy akár még előnyösebb termékjellemzőket. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy például az autóülésekben használt PU-habhoz olyan poliuretánt fejlesztünk, amely kisebb sűrűség mellett biztosítja az elvárt stabilitást, kényelmet és tartósságot”

– magyarázta Kruppa László vezérigazgató.

A műanyagok új generációja

A nem megújuló erőforrások – főként a kőolaj – felhasználásának kiváltását szolgálja a biológiai, bio-cirkuláris, illetve cirkuláris anyagok egyre nagyobb arányú alkalmazása a műanyagiparban. Ide tartoznak a mezőgazdasági termékekből, használt sütőolajból, erdészeti maradékból vagy például a műanyag-hulladékból előállított alapanyagok – kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy ezek fenntartható forrásból származzanak. Az ilyen új generációs műanyagok – például a bioalapú izocianátok és a bioalapú termoplasztikus poliuretán – előállításának sokkal kisebb a CO₂-lábnyoma, az előállítási költségek azonban egyelőre még akadályát jelentik a széleskörű elterjedésüknek.

Klímaváltozás generálta új igények

A klímaváltozás már a végfelhasználók oldaláról is új igényeket generál. Olaszország délebbi részein ugyanis a tartósan magas hőmérséklet miatt a matracgyártók már nem tudják eladni a hagyományos memóriahabos ágybetéteteket, ezért számukra olyan új alapanyagot kellett fejleszteni, amely hasonló – de hőmérséklettől független – tulajdonságokkal bír, mint az eredeti memóriahab. Az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet emelkedés az épületek szigetelésére is hatással van – míg korábban inkább a hideg ellen volt szükség erre, addig jelenleg már egyre inkább a házfalak túlzott felmelegedését gátló burkolat iránti igény növekszik. A PU a belsőégésű motoros autókban is a két leggyakrabban alkalmazott műanyag egyike. Az autóipar átalakulása, az elektromosautók terjedése ugyanakkor szintén a szigetelőtechnológiák fokozott alkalmazását hozza magával. Az akkucellák ezekben ugyanis fokozott hőszigetelést igényelnek. Egy-egy ilyen új autómodellben így akár már 7-8 kilogrammal több poliuretán hab is lehet a robbanómotoros társaikhoz képest, ami részben a speciális hang- és hőszigetelés, valamint a nagy teljesítményű akkumulátorok működtetése miatt szükséges.

„Műanyagok nélkül a megszokott kényelmünk és biztonságunk elérhetetlen lenne, de a klímaváltozás okán elengedhetetlen, hogy a fenntarthatósági szempontokat már a termékek tervezésénél is érvényesítsük. Ezzel tudjuk biztosítani, hogy az adott műanyag tárgy az életciklusa végén megfelelő mértékben újrahasznosítható legyen.”

– hangsúlyozta Kruppa László vezérigazgató.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:BorsodChem fenntarthatóság műanyaggyártás pet

Up Next

Hatékonyabb vízgazdálkodás digitális megoldásokkal

Don't Miss

Papír helyett digitalizáció: nemzetközi trendekhez illeszkedő megoldásokkal spórol több tonna papírt a SPAR

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára

Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.

Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.

A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.

A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.

A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

AI vezérli a horvát Telekom adatközpontjának hűtését

Hatszámjegyű megtakarítást jelent az optimalizáció.

A világ teljes villamosenergia-használatának több mint 3 százalékát adatközpontok adják, és ez a szám 2030-ra várhatóan 13 százalékra fog nőni. Ennek az energiának jelentős részét hűtésre használják, így ennek optimalizálásával számottevő energiamegtakarítás érhető el.

Hatékonyabb működés, kevesebb karbantartás

Ezt az utat választotta a vezető horvát távközlési vállalat, a Hrvatski Telekom (HT) is, mely a Siemens-technológiáját vezette be adatközpontja hűtésére. Az intelligens szenzorrendszernek és a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésmenedzsmentnek köszönhetően a telekom szolgáltató legnagyobb, zágrábi adatközpontja immár klímabarátabb módon működik, ami hat számjegyű euróösszegű megtakarítást eredményezett a vállalatnak.

Az új rendszer számos eszköz, köztük vezeték nélküli szenzor- és vezérlőmodulok segítségével folyamatosan figyeli a szerverszekrények hőmérsékletét, illetve azok változásait. Ezeket a valós idejű adatokat mesterséges intelligenciát használva elemzi, és a mindenkori igényekhez dinamikusan igazodva, automatikusan szabályozza a hűtésért felelős ventilátorokat.

A folyamatos optimalizálás és a gépi tanulás révén az adatközpontokban előforduló hotspotok akár 99 százaléka véglegesen megszüntethető lett. A megoldás így nem csupán csökkentette a hűtőberendezések üzemidejét, hanem a karbantartási költségeket is mérsékelte: a korábban hő okozta meghibásodások és a nem-tervezett leállások jelentős része elkerülhető lett, azonosítva a hibásan működő komponenseket, és támogatva a prediktív karbantartást.

Jöhetnek a „gyárilag” intelligens adatközpontok

Ugyanezt a White Space Cooling Optimization technológiát alkalmazza a néhány éve átadott, 14,5 ezer négyzetméteres, Tallinn melletti Greenergy Data Centers adatközpont is, ami a Baltikum legnagyobb és leginkább energiahatékony ilyen létesítményének számít.

Szintén ezt az adat- és AI-vezérelt működést veszi alapul az a moduláris, „plug-and-play” alapú adatközpont, ami egy teljesen előre gyártott, konfigurálható rendszer. Ez már eleve integrált, intelligens és környezetbarát energiagazdálkodással érkezik, a Siemens, valamint a német Cadolto Datacenter GmbH és a Legrand Data Center Solutions vállalatok által jelezve.

A Siemens ezek mellett számos adatközponti megoldást kínál.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!