Connect with us
Hirdetés

Ipar

Hatékonyabb vízgazdálkodás digitális megoldásokkal

A vezetők 60 százaléka úgy véli, hogy a víziközmű-hálózattal kapcsolatos kockázatok meghaladják az összes többi infrastrukturális fenyegetést, kétharmaduk pedig egyetért azzal, hogy a vízügyi infrastruktúra rövid távú korszerűsítése kritikus fontosságú – derül ki a Schneider Electric új, amerikai döntéshozók körében végzett felméréséből.

Az olyan intelligens technológiák, mint például a szivárgásérzékelés és a digitális ikrek költségmegtakarítást és az ellátásbiztonság növelését eredményezhetik a vízgazdálkodásban.

Az Egyesült Államok globális szinten vezető az egy főre jutó vízfogyasztásban (naponta 6821 liter), azonban a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézetének adatai szerint az országban kezelt vízmennyiség 20 százaléka (naponta 26,5 milliárd liter, ami elegendő lenne New York egy hétig tartó vízellátásához) a szivárgó csövek miatt elvész. Mivel évente 292 000 vízvezeték-törés történik az Egyesült Államokban, a pénzügyi és működési károk hatalmasok, a közműveknek például éves szinten 6,4 milliárd dollárnyi bevételkiesést jelent ez, a városoknak pedig 2,6 milliárd dollárnyi javítási költséggel jár évente.

Szakadék a stratégiák és a tényleges lépések között

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat új kutatása szerint az amerikai vezetők ugyan felismerik, hogy mennyire sürgető az intelligens vízgazdálkodás bevezetése és az infrastruktúra modernizálása, azonban aggasztó szakadék tátong a kidolgozott stratégiák és azok megvalósítása között. A több mint 200 amerikai döntéshozó véleményén alapuló, a NewtonX B2B kutatócéggel együttműködésben végzett felmérés arra is rámutatott, hogy bár a kockázatok széles körben ismertek, a tényleges lépések elmaradnak. Míg 10 városvezetőből 9 és 10 üzleti vezetőből 6 arról számolt be, hogy rendelkeznek vízstratégiával, csak egy kis részük hajtja végre azt teljes mértékben.

A vezetők mindössze 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy következetesen megvalósítja az intelligens vízgazdálkodás bevezetésével kapcsolatos terveket. A tényleges lépéseket leginkább a költségvetési korlátok, a hálózatok folyamatos működésével kapcsolatos elvárások és a valós idejű adatok hiánya gátolja a válaszadók szerint. A kiberbiztonsági aggályok is jelentős szerepet játszanak, a vezetők 25 százaléka aggódik a rendszer sebezhetősége miatt.

Eltérő prioritások

A tanulmány rávilágít a prioritások közötti különbségekre is: míg a városvezetők a vízgazdálkodást közepes prioritásnak tartják, addig az üzleti vezetők nem tekintik prioritásnak azt, és háromszor nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a költségcsökkentésnek, emellett kiemelt figyelmet fordítanak a mesterséges intelligenciára (MI) és a digitális átalakulásra. Ez a megközelítés azért is elgondolkodtató, mert az amerikai termelőipar – amely már most is a vízfelhasználás több mint 75 százalékáért felelős az Egyesült Államok 60 megyéjében – a gyártás visszaköltöztetése és a digitalizáció miatt rohamosan bővül, ami azzal jár, hogy a víz iránti kereslet is emelkedni fog.

Ezt figyelembe véve, valamint az elöregedő víziközmű-rendszerek állapotát is figyelembe véve, nem meglepő, hogy a vezetők 60 százaléka úgy véli, hogy a vízzel kapcsolatos kockázatok meghaladják az összes többi infrastrukturális fenyegetést, és kétharmaduk egyetért azzal, hogy a vízügyi infrastruktúra rövid távú korszerűsítése kritikus fontosságú.

„A víz nem csak az élethez elengedhetetlen, hanem az amerikai gazdaság erejének is a gerincét képezi – mégis, ma az Egyesült Államok súlyos vízválsággal küzd, amelyet a csökkenő vízkészletek és az elavult infrastruktúra okoz. A hatékony vízgazdálkodás nem könnyű feladat, és az éghajlati és demográfiai nyomás még tovább nehezíti a helyeztet, de egyértelmű lehetőségünk és közös felelősségünk van abban, hogy megvalósítsuk az intelligens vízstratégiákat annak érdekében, hogy ne veszélyeztessük a gazdasági növekedést és a városok ellenálló képességét”

– hangsúlyozta Sophie Borgne, a Schneider Electric „Water & Environment Segment” részlegének elnöke.

A digitális megoldások megtérülnek

Az intelligens technológiák, mint például a szivárgásérzékelés és a digitális ikrek, már bizonyított előnyökkel járnak. A városvezetők közel fele, míg az üzleti vezetők 40 százaléka 5–10 százalékos költségmegtakarítást ér el alkalmazásukkal, míg az MI-alapú vízegyensúlyi modellek segítségével a szervezetek akár 60 százalékos vízveszteséget is azonosíthatnak, és ezt a mennyiséget újrahasznosíthatják.

A modernizációs törekvések azonban továbbra is számos kihívással szembesülnek. A költségvetési korlátok, a kiberbiztonsági kockázatok és a bonyolult működés továbbra is a fő akadályokat jelentik az intelligens megoldások bevezetése során. A városvezetők a tudáshiányt emelik ki, míg az üzleti vezetők a haladást gátló, egymással versengő prioritásokkal küzdenek.

Texasban működik

2024-ben a Texas államban található Conroe városa – ami az egyik leggyorsabban növekvő település az Egyesült Államokban – bejelentett egy 50 millió dolláros infrastrukturális fejlesztést, amely magában foglalja a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú megoldása, az EcoStruxure Automation Expert bevezetését, annak érdekében, hogy 19 vízmű esetében automatizálással növeljék a hatékonyságot és a működési biztonságot. Az együttműködés új példát állít fel a skálázható, jövőre kész infrastruktúra terén, bemutatva, hogy a digitális átalakulás hogyan teheti rugalmasabbá a vízellátást és nyújthat védelmet az éghajlati ingadozások ellen.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Vezető pozícióban a Schneider Electric Resource Advisor+ megoldása

„Vezető” (Leader) minősítést kapott a Schneider Electric globális tanácsadó üzletága, az SE Advisory Services által fejlesztett Resource Advisor+ platform a Verdantix „Green Quadrant: Enterprise Carbon Management Software 2026” elemzésében. A mesterséges intelligenciával (MI) támogatott megoldás új korszakot hoz az energiafelhasználási és fenntarthatósági adatok hasznosításában.

A Verdantix a tanulmányához 21 globális szolgáltató megoldásait vizsgálta meg. A független, éghajlat-, energia- és fenntarthatósági technológiákra szakosodott kutató és tanácsadó cég a Resource Advisor+ kapcsán kiemelte annak egységes architektúráját, fejlett, MI-vezérelt adatminőség-kezelési képességeit, valamint azt, hogy képes egyetlen platformon összekapcsolni az energia-, szén-dioxid- és ellátási lánc-információkat.

Mivel érdemelte ki a Resource Advisor+ a „Vezető” pozíciót?

Adatkezelés és adatminőség: A Resource Advisor+ az adatminőség-ellenőrzés terén a legmagasabb pontszámokat érte el a vizsgált megoldások közül. A mesterséges intelligenciával támogatott ellenőrzések jelzik az anomáliákat, hogy milyen adatok hiányoznak, valamint a következetlenségeket, mielőtt azok bekerülnének a jelentésbe.

Automatizált hiánypótlás: Az energia- és szén-dioxid-adatok gyakran hiányosak az elmaradt mérések, a késleltetett számlázás és a nem következetes beszámolók miatt. A Resource Advisor+ gépi tanulást alkalmaz a hiányzó adatok felismerésére és statisztikailag megbízható becsléseket ad a korábbi minták alapján. Ez felváltja a manuális adattisztítást, amely akár hónapokig is eltarthat minden egyes jelentési ciklusban.

Valós idejű adatbázis: Az energia- és épületirányítási rendszerekből származó mérési adatok közvetlenül a platformba kerülnek, ezáltal a kibocsátás-számítások becslések helyett valós adatokra támaszkodnak. Ez a valós idejű információ elengedhetetlen az auditok magabiztos teljesítéséhez.

Energia-beszerzés és nyomon követés: A Resoruce Advisor+ lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy ugyanazon a rendszeren belül kezeljék a villamosenergia-vásárlási megállapodásokat (PPA), az energiaattribútum-tanúsítványokat (EAC) és a megújulóenergia-tanúsítványokat (REC), amelyet a szén-dioxid-elszámoláshoz is használnak. Ezáltal megszűnik a különböző eszközökből származó adatok összehangolásával kapcsolatos feladat, és biztosítható, hogy minden igény teljes mértékben nyomon követhető maradjon.

„AI-first” architektúra: A Resource Advisor+ az „AI-first” adatbázisával és MI-műveleteivel a 21 megoldás közül a legmagasabb pontszámot érte el. A platformot úgy alakították ki, hogy ne statikus adattárként funkcionáljon, hanem intelligens alkalmazásokat működtessen, mint például az automatizált anomália-felismerés, az előrejelzés, a forgatókönyv-modellezés és a termék szintű szén-dioxid-elemzés.

„Iparágtól függetlenül a vezetők ugyanazzal a problémával szembesülnek: az adatok, amelyekre a szén-dioxid- és energiaügyi döntéseiket alapozzák, hiányosak, inkonzisztensek vagy a szervezeten belül szétszórtan találhatók. Ez a fragmentáció lassítja a fejlődést és aláássa a bizalmat. A Resource Advisor+ kifejezetten ennek a problémának a megoldására készült, az MI-vel támogatott adatminőséget ötvözve tanácsadó csapataink szakértelmével, így ügyfeleinknek világos és pontos képet ad a kibocsátásukról. Amikor pedig a szabályozás vagy a módszertanok megváltoznak, akkor is zökkenőmentesen tudnak alkalmazkodni, mert már olyan szakértőkkel dolgoznak, akik értik, hogy ezek a változások milyen hatással járnak az ügyfeleink portfóliójára”

– mondta el Steve Wilhite, az SE Advisory Services ügyvezető alelnöke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A vallást, a hidakat és a műtőt is meghódította a mesterséges intelligencia

Kihirdették a technológiai újságírók és tartalomgyártók számára kiírt díj nyerteseit.

Már az előző évben is hangsúlyosnak bizonyult, idén pedig alig akadt olyan pályázat, ami nem a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazási lehetőségeivel foglalkozott a Siemens Media Award díjra nevezett tartalmak közül. Ez a tendencia jól tükrözi az AI robbanásszerű térhódítását az élet szinte minden területén. A beküldött cikkek, videók és podcastok számos szegmenst felöleltek, az oktatástól a mezőgazdaságig, a humanoid robotoktól a vallásig, de a leggyakrabban feldolgozott témának egyértelműen az AI egészségügyi, diagnosztikai és gyógyítói potenciálja bizonyult.

A sajtódíj hazai díjátadóját ezúttal április 2-án este rendezték meg, ahol a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók és tartalomkészítők munkáját ismerték el. Most is olyan, 2025. március 1. és 2026. február 28. között publikált médiaanyagok nevezésére volt lehetőség, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíjának nyertesét idén már 11 ország képviselői közül választják ki: Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Izrael, Kazahsztán, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia hirdetett versenyt.

Idén 19 nevezőtől összesen 37 pályamű érkezett, amelyeket ezúttal is független szakmai zsűri értékelt: a Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője; Vass Enikő, kommunikációs szakember; Szigeti Péter tartalomfejlesztési- és médiaszakember, valamint Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője. A zsűri tagjai a tartalmak relevanciája, újszerűsége, stílusa és a szerző által a témához való hozzáadott érték alapján pontozták a tartalmakat, amelyből kialakult a végső sorrend.

A fődíjat Bolcsó Dániel (Telex.hu) „Rácseteltem Jézus Krisztusra” c. munkája nyerte el, ami az AI avatárok és chatbotok, a hit, illetve a vallás területén játszott szerepét járta körül, miközben a súlyos morális dilemmákat is felvető kérdéseket kellő humorral és érzékenységgel, jól emészthető formában mutatta be.

A másik két Media Award elismerést úttörő hazai projekteket megismertető pályaművek kapták. Kis Judit (Forbes) a Forradalom a hídellenőrzésben: a BME-ről indult csapat mesterséges intelligenciával védi az infrastruktúrát” c. cikkében az úthálózatban kulcsszerepet játszó hidak terhelhetőségét, állapotát, valamint a rajtuk keresztülhaladó forgalmat minden korábbinál precízebben monitorozó BridgeAid, hidak alá telepített szenzorokon alapuló, megoldását mutatta be.

Rádi Balázs (Index.hu) pedig az „Index a műtőben: először operáltak gerincsebészeti robottal Magyarországon c. írásában egy itthon vadonatúj, a betegbiztonságot maximalizáló, és az orvosokat jelentős sugárterhelés alól mentesítő robottechnológia használatáról készített helyszíni riportot, bemutatva, hogyan képezi le a mesterséges intelligencia „videójáték-szerűen” az emberi testet, és teszi minden eddiginél precízebbé  a műtéti beavatkozást.

Emellett a zsűri Gyetván CsabaÍgy hasznosítják újra a használt gumiabroncsot” c. riportját videós különdíjjal jutalmazta, amiért egyedi hangvételével, közvetlenségével a nagyközönség számára is közelivé tette ezt, a fenntarthatóság szempontjából kiemelten fontos témát.

A díjazott cikkek egyúttal tovább is jutottak a Siemens régiós versenyére, ahol a többi ország sajtódíjának kiválasztottjaival méri össze őket a nemzetközi zsűri. A régió így kiválasztott legjobb öt jelentkezője meghívást kap a 2026. május 22-i nemzetközi díjátadóra, amelynek idén először Budapest adhat otthont. Itt hirdetik ki a győztes pályamunka benyújtóját, aki kétfős belépőt és szállodai ellátást nyer a Salzburgi Ünnepi Játékokra.

A díjazottakról:

Bolcsó Dániel 2014 óta dolgozik újságíróként. Pályáját Index.hu-nál kezdte, 2020 óta a Telex.hu alapító tagja, és azóta is a lap TechTud rovatának szerkesztő-újságírója. Ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő munkásságát Junior Prima díjjal és Hevesi Endre-díjjal is elismerték. 2016-ban Az Év Információbiztonsági Újságírójának, 2018-ban Az Év Informatikai Újságírójának választották. 2021 júniusában Minőségi Újságírásért Díjat kapott a koronavírus-gyorstalpaló cikkéért, 2023-ban pedig elnyerte az MTA Akadémiai Újságírói Díját, valamint második helyezést kapott az Év Európai Tudományos Újságírója díjon.

Kis Judit több mint 10 éven keresztül az MTI tudósítójaként dolgozott, ezt követően szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa. A Siemens Media Award hazai fődíját kétszer, 2024-ben és 2025-ben is elnyerte, majd 2025-ben hazavitte a nemzetközi Siemens Media Award fődíjat is.

Rádi Balázs újságíró, szakterületét a technológiai, gazdasági és egészségügyi témák jelentik. A kecskeméti Neumann János Egyetemen szerzett diplomát, 2019-ben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank Kiválósági Ösztöndíját. 2022 óta az Index.hu főmunkatársa, a Közélet rovat egyik szerzője.

Gyetván Csaba televíziós host és tartalomkészítő. 2019 óta a Discovery Chanelen futó Made In Gyetván Csabával televíziós ismeretterjesztő sorozat arca, műsorvezetője és producere. 2012 óta Hogyan készül? néven saját blogot és vlogot működtet, YouTube-on több mint 100 ezer, Facebookon pedig 150 ezer feliratkozó követi a tartalmait.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Értékesítési rekorddal nyitotta az évet a BMW Magyarországon

A tavalyi első negyedéves értékesítési eredményét 24,5%-kal múlta felül a BMW Magyarországon.

A BMW Group Magyarország 2026 első negyedévében 24,5%-kal növelte BMW modelljeinek eladásait a tavalyi év azonos időszakához képest, így a bajor márka továbbra is őrzi vezető pozícióját a hazai prémiumszegmensben. A január és március közötti időszakban összesen 1 870 darab BMW modell talált gazdára Magyarországon.

A modellpaletta kiegyensúlyozottságát jól mutatja, hogy a legnépszerűbb modellek rangsorában rendkívül szoros verseny alakult ki. Az első helyen a BMW 5-ös sorozat és a BMW i5 végzett 252 darabos értékesítéssel, amelyet szorosan követett a BMW X5 (235 darab), valamint a BMW X1 és BMW iX1 páros (226 darab). A negyedik helyen a BMW X3 és BMW iX3 (224 darab), míg az ötödik helyen a BMW 4-es sorozat és a BMW i4 (205 darab) végzett.

A tisztán elektromos meghajtású modellek iránti kereslet továbbra is stabil: a BMW által értékesített járművek 12,4%-a tisztán elektromos hajtású volt az első negyedévben.

„A modelljeink iránti kiegyensúlyozott kereslet jól mutatja, hogy ügyfeleink számára valódi értéket jelent a technológiai nyitottságunk. Portfóliónk minden hajtáslánc és szegmens mentén képes maradéktalanul kiszolgálni a különböző mobilitási igényeket. Az első Neue Klasse modellünk, az iX3-as sikere minden várakozást felülmúl, a debreceni gyár az elmúlt hetekben már a második műszakot is elndította, hogy az ügyféligényeket mielőbb ki tudjuk elégíteni. Külön öröm számunkra, hogy a márciusi piaci bevezetést követően már több mint 50 darab Debrecenben gyártott, a jövő BMW modelljeinek irányát is kijelölő BMW iX3 modellt adhattunk át ügyfeleinknek. A közelmúltban bemutatkozott új BMW i3-as, valamint az év során érkező további újdonságok reményeink szerint, lendületben tarthatják a márka értékesítését az év hátralevő részében is”

– hangsúlyozta Gombos Zoltán, a BMW Group Magyarország ügyvezető igazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss