Az SAP Hungary 2025-ös AI kutatásának tanulságai

A mesterséges intelligencia (AI) nem jövőbeli ígéret, hanem már most versenyképességi tényező a magyar vállalatok számára – derül ki az SAP friss, 387 hazai közép- és felsővezető bevonásával készült kutatásából. Az eredmények szerint az AI üzleti haszna kézzelfogható: a technológiát alkalmazó cégek döntő többsége gyorsabb döntéshozatalt, hatékonyabb folyamatokat és mérhető pénzügyi előnyöket tapasztal. A 2025 júliusában lebonyolított országos felmérés különösen a 250 fő feletti vállalatoknál mutatott ki látványos hatékonyságjavulást és beruházási megtérülést, ami azt jelzi, hogy az AI mára a mindennapi működés részeként is bizonyít. Az áttörést azonban nem csak a szoftverek, hanem a rendezett, jó minőségű adatvagyon és a tudatos szervezeti felkészülés hozzák meg.

Az SAP Hungary a magyarországi vállalatok mesterséges intelligencia használati szokásairól végzett kutatása rávilágít: az AI bevezetésének legnagyobb akadályai nem technológiai, hanem adatminőségi és szervezeti jellegűek. A vezetők három fő problémát azonosítottak: az adatbiztonság garantálását, a valós idejű hozzáférés hiányát, és az adatforrások közötti integráció nehézségeit. Emellett sok helyen hiányoznak a megfelelő belső kompetenciák is: a válaszadók több mint fele az AI-szaktudás, 41%-uk pedig az IT-infrastruktúra korlátait jelölte meg az elterjedés gátjaként.

A kutatás négy kulcsterületet vizsgált: az AI-alkalmazás jelenlegi prioritásait, a technológiai és adatfeltételek állapotát, a belső szabályozás és képzés szintjét, valamint azt, hogyan mérik a vállalatok az AI-megoldások megtérülését. A kép egyértelmű: az AI már nem „szépen hangzó innováció”, hanem konkrét üzleti döntések tárgya, ugyanakkor az áttörés feltétele az adatok fegyelmezett kezelése és a szervezeti kapacitások tudatos építése.

Publikus AI dominancia, de nő a saját fejlesztések szerepe

A 2025 nyarán, 387 vállalati közép- és felsővezető megkérdezésével zajlott kutatás válaszadóinak 14%-a egyáltalán nem használ AI-t, 53% főként publikus, irodai AI-eszközökre támaszkodik, míg 33% saját fejlesztésű vagy zárt rendszert alkalmaz – ez az arány a nagyvállalatok körében már 41%. Ez jól mutatja, hogy a komoly üzleti előnyök felé vezető út a személyre szabott, integrált fejlesztéseken át vezet.

Az AI-érettség ugyanakkor erősen szór: a vállalatok mindössze 9%-a ítéli meg úgy, hogy professzionális, több területen integrált AI-megoldásként használja a technológiát, további 27% haladó szinten van. A többség – mintegy 44% – kezdő felhasználónak számít, akik alapvető feladatokra, eseti módon vetik be az AI-t, míg nagyjából minden ötödik cég egyáltalán nem él a mesterséges intelligencia lehetőségeivel. Ez jól mutatja, hogy a hazai vállalati szektorban még jelentős növekedési potenciál rejlik az AI gyakorlati integrációjában.

Felhasználási területek és eredményesség

Az AI leginkább az irodai adminisztrációban és a dokumentumkezelésben terjedt el, de a marketing és a vállalati kommunikáció is gyakori felhasználási terület – ez mutatja, hogy a repetitív, jól körülhatárolható feladatok automatizálása hozza a leggyorsabb eredményt. Egyre több szervezet kísérletezik a pénzügyi folyamatok (28%) és a HR-feladatok (25%) automatizálásával is, de ezeken a területeken a vezetők még óvatosabbak, és erősebb emberi kontrollt tartanak szükségesnek.

Az AI-t már alkalmazó vállalatok többsége szerint a technológia javítja a működés hatékonyságát és megtérülő befektetésnek bizonyul. A használók több mint 80%-a elégedett a bevezetett megoldásokkal. Leggyakrabban a gyorsabb folyamatok és a magabiztosabb döntéshozatal kerülnek előnyként említésre.

Az AI felhasználásával és megtérülésével kapcsolatos véleménybeli eltérések különösen a cégméret mentén látványosak. A 250 fő feletti szervezetek 90%-a szerint az AI gyorsítja a munkavégzést és javítja a döntéstámogatást, miközben a beruházások megtérülését is pozitívan érzékelik. A nagy árbevételű cégek körében az AI már nem kísérlet, hanem kézzelfogható üzleti eszköz. A nagyvállalatok körében ugyanis a hatás már mérhető: gyorsabb ügyintézés, átláthatóbb működés és jelentős költségmegtakarítás jellemzi az AI-t bevezetett cégeket.

A legnagyobb gát: az adathigiénia hiánya

A kutatás kimutatta: a bevezetés sikeressége szoros összefüggést mutat a strukturált adatvagyon meglétével. A cégek elsősorban nem technológiai, hanem adatminőségi, hozzáférési és integrációs problémákkal küzdenek. Ez alátámasztja, hogy az AI sikere nem csak a legmodernebb algoritmusokra épül, hanem a megbízható, strukturált és hozzáférhető adatvagyonon múlik. A válaszadók 44%-ánál dominálnak a strukturált adatok, de sok helyen a félig strukturált (30%) és a teljesen strukturálatlan (21%) adatok kezelése is kulcskérdés. A nem publikus AI-eszközöket alkalmazó cégeknek is mindössze 28%-a tartja teljesen megfelelőnek az adatait.

Az integrált adatkezelés így nem pusztán IT-fejlesztés, hanem stratégiai kérdés: egységes riportálást tesz lehetővé, csökkenti az adatsilók miatti torzulásokat, és hosszú távon biztosítja, hogy az AI-rendszerek taníthatóak és skálázhatóak maradjanak. Azoknál a szervezeteknél, ahol már elindult egy központi adatplatform vagy adatgovernance-program kiépítése, az AI-bevezetések is látványosan sikeresebbek.

A vállalatirányítási rendszerek megléte is alapfeltétele az AI sikerének. A megkérdezett cégek 87%-a használ ERP-t, közel fele (48%) SAP-megoldást. Az ERP különösen a nagyobb cégeknél elterjedt, és biztosítja azt a rendezett adatbázist, amelyre az AI-alapú működés épülhet.

„Az intelligens vállalatirányítás ma már nem különálló alkalmazásokról szól, hanem egy integrált vállalati platformon megvalósuló end-to-end működésről, amelyben a mesterséges intelligencia már a megoldásokba beágyazottan érkezik – láthatatlanul, de folyamatosan támogatva a döntéshozatalt és a mindennapi folyamatokat. A cél, hogy a vállalatok minden adatforrásból valós idejű, tiszta információt nyerjenek, amelyre valóban skálázható AI-megoldások épülhetnek”

– mondta Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

„Az SAP AI-stratégiájának az is része, hogy ismerve az ügyfeleink folyamatait, helyettük kitaláljuk, milyen területeken lenne érdemes bevezetniük az AI-t. Így tesszük lehetővé, hogy a mesterséges intelligencia ne csak ígéret, hanem mérhető versenyelőny legyen a magyar cégek számára.”

 Szabályozás: bizalom van, keretek hiányoznak

Miközben a bizalom általánosan magas, a szabályozás terén nagy a lemaradás. A vállalatok mindössze harmadánál van részletes szabályzat a publikus AI-eszközök használatára, 50% csak alapelvekre támaszkodik, 16%-nál pedig teljesen hiányzik a szabályozás. Ez a „bízom, de nem ellenőrzöm” hozzáállás rövid távon működhet, de hosszú távon kockázatos, hiszen a kontroll nélküli használat felelősségi és adatbiztonsági problémákat vet fel. Az SAP szakértői szerint az átlátható irányelvek, a tiltott adatkategóriák rögzítése és a kontrollpontok kialakítása elengedhetetlen a fenntartható működéshez.

A cégek 41%-a kezdett el felkészülni az AI-ra jogi felülvizsgálattal, képzésekkel vagy beszerzésekkel, de stratégiai szintű tervezés csak a vállalatok harmadánál jellemző.

Munkaerőpiaci és szervezeti hatások

A munkavállalói attitűdök megosztottak: miközben sokan féltik a kreatív munka szerepét, a cégek többsége inkább lehetőséget lát az AI-ban.

Érdekesség, hogy a vállalatok 58%-a létszámbővülést vár a következő három évben, és ennek a csoportnak a négyötöde szerint ebben szerepe lesz az AI-nak is. Az optimizmus mögött az elsődleges indok éppen az AI hozta hatékonyságjavulás, és az a tapasztalat áll, hogy az AI új típusú feladatokat és kompetenciákat teremt, amelyek emberi kapacitást igényelnek.

A vezetői szintek megítélése ugyanakkor eltér: míg a felsővezetők többsége lelkes támogatója az AI-bevezetéseknek, a középvezetők körében gyakoribb a kiváró, óvatos hozzáállás. Ők érzékenyebben reagálnak az alsóbb szintek visszajelzéseire, és jobban látják a napi működésben felmerülő akadályokat. A kutatás tapasztalatai szerint ott erősödik látványosan az AI iránti támogatás, ahol a középvezetőket már a tervezés korai szakaszában bevonják, világos szerepeket és felelősségi köröket kapnak, valamint konkrét, saját területükre szabott példákon keresztül ismerhetik meg az üzleti előnyöket.

A kutatás egy 12 hónapos, ütemezett AI-bevezetési modellt is ajánl, amely először üzletileg ígéretes felhasználási esetek kiválasztásával, a kockázatok feltérképezésével és szabályok meghatározásával, jól behatárolt árnyéküzemmel és emberi kontrollal, majd éles működéssel és folyamatos adatplatform-fejlesztéssel építi fel az AI-integrációt.

A teljes kutatás itt érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!