Felhőalapú megoldással tették hatékonyabbá a fűtési, szellőztetési és légkondicionáló rendszereket.

A dán főváros repülőterén 2023-ban több mint 26 millió utas fordult meg. Ez átlagosan napi 73 ezer fős forgalmat jelent, ami mellett még a reptér több mint 16 ezer alkalmazottjának egy része is nap mint nap a helyszínen tartózkodik. Márpedig amikor ennyi ember fordul meg egy épületegyüttesben, akkor a legkevésbé sem mindegy, hogy milyen ott a levegő minősége, és ezt mekkora energiabefektetéssel lehet biztosítani.

A minőséggel a koppenhágai repülőtérnek nem volt problémája: meg sem közelítette a levegő szén-dioxid-tartalma a maximálisként előírt szintet. Sőt, gyakorlatilag túlszellőztették az épületet – részben azért, mert a rendszert még akkor alakították ki, amikor beltéren is lehetett dohányozni. Ez azonban üzemeltetési szempontból nem túl energia- és költséghatékony megoldás. Ahhoz, hogy ezt optimalizálni lehessen, jóval több adatot kellett nyomon követni, mint amennyit akár a legképzettebb technikus képes átlátni; a koppenhágai repülőtéren ugyanis összesen mintegy 70 ezer adatpont és több mint 2200 szellőzőkészülék található.

Ehhez a feladathoz választották a Siemens Asset Performance Advisor (APA) intelligens, felhőalapú, digitális szolgáltatását, amely elemzi a fűtési, szellőztetési és légkondicionáló (HVAC) rendszerekből gyűjthető összes adatpontot – ráadásul munkaidőn kívül, éjszaka és hétvégén is dolgozik. A rendszert először a hat kifutó közül a legsűrűbben látogatott, az utasforgalom 36 százalékát bonyolító „A” kifutóhoz tartozó részlegeken állították szolgálatba, ahol 19 szellőzőrendszer minden órában, egyenként 2 ezer köbméter levegőt vezet el.

A virtuális üzemeltetési rendszer így a bejövő adatok alapján, a nap 24 órájában tud javaslatokat tenni az optimalizálásra és a karbantartásra, valamint képes előre jelezni az esetleges hibákat is. Ezzel a fenntartó nemcsak energiát, hanem rengeteg időt és költséget is meg tudott spórolni: már az első évben megtérült az új épületüzemeltetési rendszer, a kellemesebb beltéri klíma pedig az ügyfeleket, azaz az utasokat is elégedettebbé teszi. Mindemellett az adminisztrációt is megkönnyítette ez a fejlesztés: egy-egy konkrét fogyasztási hely, például egy üzlethelyiség vagy az egyes repülőgépekhez csatlakoztatott szellőzőrendszerek fogyasztásáról is jelentést lehet készíteni a digitális rendszerrel, így egyszerűbbé vált a bérlők felé történő számlázás is.

A dániai mellett világszerte számos repülőtéren megtalálhatóak a Siemens-eszközök és szolgáltatások. A vállalat biztonságtechnikai megoldásait használják például a bécsi, a zürichi, a cataniai és a New York-i LaGuardia repülőtéren is.

Ugyanakkor nemcsak a repülőterekhez hasonló, nagy épületegyüttesekben, hanem a kisebb épületekben, például irodaházakban és bevásárlóközpontokban is hasznos lehet a Siemens Xcelerator portfóliójához tartozó digitális üzemeltetési rendszer. Ezekben a létesítményekben is személyre szabott javaslatokkal teszi áttekinthetővé az üzemeltetést, tehermentesítve ezzel is a szakképzett munkaerőt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Bár a használt járművek piacát a monokromatikus színek – a fehér, a szürke és a fekete – uralják, nem feltétlenül ezekkel az autókkal tesszük meg a hosszabb utakat.

A carVertical autóipari adatszolgáltató cég 15 európai országban, köztük Magyarországon végzett legújabb kutatása rávilágít néhány összefüggésre az autók színe és futásteljesítménye között.

A legtöbb kilométert a zöld autók teszik meg

A magyarországi carVertical portálon ellenőrzött járművek közül átlagosan a zöld autók futásteljesítménye volt a legmagasabb (198 873 km), ezt követi az ezüstszínű autók (187 516 km), valamint a fekete autók (169 127 km) által átlagosan megtett távolság.

A zöld szín azoknál a prémium vagy felső kategóriás autóknál gyakori, amelyek alkalmasak a hosszabb, főleg városon kívüli rendszeres utazásokra. Az egyik legnépszerűbb autószín az ezüst – ennek árnyalatait az A vagy B kategóriás modellektől a drága luxusjárművekig valamennyi autónál megtaláljuk. Az ezüstszínű autókat széles körben a legelőnyösebbként tartják számon, és a legkülönbözőbb éghajlatú országokban használják. Jelentős a piacon a fekete autók aránya is, melyek bár színüket tekintve nem olyan praktikusak, a járművezetők kifejezetten kedvelik.

„A legtöbb kilométert egyértelműen a dízelautók teszik meg. Kutatásunk eredménye alapján azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a járművek színe az általuk megtett távolságra is hatással van”

– árulja el Matas Buzelis autóipari szakértő, a carVertical kommunikációs vezetője.

A piros és a fehér autók futásteljesítménye a legalacsonyabb

A kutatás szerint a piros autók átlagos futásteljesítménye a legalacsonyabb – 136 108 km. A fehér (136 928 km) és a barna (151 990 km) járművek szintén az átlagosnál kevesebb kilométert futnak.

A parkolókban viszonylag ritka a piros jármű – ilyen színűre ugyanis többnyire az autórajongóknak szánt járműveket festik. Népszerű színválasztás például kabrióknál, sportkocsiknál és kupéknál, ám ezek a típusú autók ritkán futnak olyan nagy távolságokat, mint a kombik vagy a terepjárók. A fehér szín különösen népszerű a dél-európai országokban, ahol a járművezetők kimondottan értékelik, ha az autó karosszériája visszaveri a napfényt. Az egyes barna luxusmodelleket viszont lényegesen kevesebbet vezetik, mint a hagyományos autókat.

„A használtautó-vásárlók kevésbé válogatósak a jármű színét illetően, mint azok, akik márkakereskedésben vesznek új autót. Egyesek azonban hajlamosak túlságosan is egy jármű színére összpontosítani, miközben a kelleténél kevesebb figyelmet szentelnek az állapotának. Ez a megközelítés azért nem szerencsés, mert egy rosszul karbantartott autó is nézhet ki jól, miközben a fenntartása és a karbantartása meglehetősen költséges lehet. Fontos lenne, hogy a vásárlók döntése során nagyobb hangsúlyt kapjon az autó állapota és a múltja, mint a színe vagy a kinézete”

– magyarázza Buzelis.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A NASA Artemis-programjának célja a Hold déli pólusának feltárása – ahol ember még soha nem járt –, tudományos adatok gyűjtése, emellett a tudósok remélik, hogy jég formájában vizet is találnak.

A Michelin jelenleg egy levegő nélküli kerék fejlesztésén dolgozik a projekt holdjárójához, amelynek egy évtizedig kell működnie a Holdon, miközben két űrhajóst szállít, távoli területeket fedez fel és mintákat gyűjt.

Az emberek vezetésével végzett küldetések között a jármű várhatóan önállóan működik, és jut majd el különböző célpontokra, ami hatalmas ugrás a NASA 1961 és 1972 között, az Apollo-programban végzett munkájához képest.

„1995 és 2007 között, 135 küldetés során a NASA a Michelint bízta meg azzal, hogy gumiabroncsokat tervezzen és gyártson az űrsiklóira” – emeli ki Christophe Moriceau, a Michelin kutatási igazgatója. „Azóta folyamatosan végzünk kutatásokat különböző holdjárókkal kapcsolatban, és 2021-ben új együttműködésbe kezdtünk az Intuitive Machines tervezőcsapatával és partnereivel, közöttük a Northrop Grumman, a Boeing és az AVL vállalatokkal, hogy az Artemis holdjáróhoz kerekeket fejlesszünk. Így kerültünk a programba, miután jelentkeztünk a NASA tenderére.”

A keréknek a Holdon extrém körülmények között kell majd helytállnia:

• Tapadás: A földi gravitációnak mindössze egyhatodával a Hold felszínének bejárása egyedi kihívást jelent a jármű méretétől vagy tömegétől függetlenül. A Földön is nehéz megmászni a homokos lejtőket, de ez még bonyolultabb feladat a Holdon, ahol a jármű akár 20 fokos, laza és szűz talajjal borított emelkedőkkel néz szembe. Ehhez speciális, tartós kerekekre lesz szükség, amelyek tapadást biztosítanak a legkülönbözőbb felületeken. Ebben segít a lehető legnagyobb érintkezési felület, hasonlóan ahhoz, ahogyan mi kevésbé hajlékony hótaposót hordunk, hogy nagyobb felületen osszuk el súlyunkat havon járás közben.
• Az atmoszféra hiánya: A Hold felszínét nem védi atmoszféra, így az UV-sugárzás szintje jóval erősebb, az anyagok pedig lényegesen gyorsabban öregszenek. A holdjáró kerekei folyamatosan kapcsolatban lesznek a talajjal, és ki lesznek téve a Nap és az UV-sugárzás támadásainak. Emellett ellenállónak kell lenniük az elektromágneses sugárzással szemben is. Ezek a jelenségek egyértelműen hatással lesznek a járműre és kerekeire, így létfontosságú figyelembe venni őket az anyagok tribológiai (súrlódási) tulajdonságainak fejlesztése során, és megérteni, mire van szükség a helytálláshoz egy ilyen ellenséges környezetben.
• Alacsony gördülési ellenállás: A holdjáró a legtöbb időt árnyékban fogja tölteni, így nem tudja majd gyakran feltölteni akkumulátorát a napelemei segítségével. Ezért a Michelinnek úgy kell megválasztania az anyagokat és kialakítania a formatervet, hogy az energiaigény a lehető legkisebb legyen, és a jármű megőrizhesse autonómiáját. Minél kisebb ellenállást kell leküzdenie előrehaladáskor – a kerek által okozott közvetlen ellenállást is beleértve –, annál kevesebb energiára lesz szüksége a mozgáshoz.
• Kopásállóság: A Hold déli sarkán található homok igen csekély eróziónak van kitéve, ami azt jelenti, hogy nagyon agresszíven koptatja a vele kapcsolatba kerülő felületeket. Ahhoz, hogy 10 év alatt több mint 10 000 kilométert tudjon megtenni, és helytálljon minden terepen, beleértve a homokot, a sziklákat és krátereket, a holdjáró kerekeit különösen ellenálló anyagból kell készíteni, amely a környezeti viszonyoktól függetlenül megőrzi tulajdonságait.
• Klíma: A tudósok remélik, hogy jég formájában vizet találnak majd olyan helyeken, ahol a hőmérséklet mínusz 250 fokra is zuhanhat, de más területeken, ahol a jármű áthalad, akár plusz 100 fokra is felmehet. Ilyen viszonyok nem léteznek a Földön, és – összetételüknek és deformálódási képességüknek köszönhetően – csak kivételes anyagok élhetik túl a megpróbáltatásokat.

A Francia-középhegység vulkánjai helyettesítik a Holdat

Bár a korábbi küldetések eredményeként elérhetőek holdkőzetminták, a Michelin szakértői elsősorban tudományos publikációkból tájékozódnak. Ezek tanulmányozása során jöttek rá, hogy Franciaország vulkanikus Auvergne régiója – nem messze a cég clermont-ferrand-i központjából a Francia-középhegységben – mutat bizonyos hasonlóságokat a Hold talajával, így ideális tesztelési célokra.

A Michelin innovációs képessége bemutatkozik a közutakon, a Le Mans-i 24 órás versenyen… és a Holdon

Lehet, hogy kevés a közös a FIA Endurance World Championship Hypercars versenyben részt vevő MICHELIN Pilot Sport Endurance gumiabroncsokban és a levegő nélküli kerekekben, amelyek 10 évet fognak a Holdon tölteni, de mindkettőben megmutatkozik a Michelin egyedi innovációs képessége abban, hogy optimális teljesítményt nyújtson a lehető legtöbb időn keresztül.

Mindkét termék a Michelin clermont-ferrand-i (Franciaország) kutatási létesítményének gyümölcse, és mindkettő annak köszönheti kivételesen hosszú élettartamát, hogy olyan fejlett anyagokat használnak gyártásuk során, amelyek kidolgozását a vállalat kutatási és fejlesztési központjaiban dolgozó, több mint 6 ezer szakértő tudása és ismerete teszi lehetővé.

Az autóversenyzés világában a Michelin egyedülálló szakértelme az anyagok területén lehetővé teszi, hogy partnereinek tartós teljesítményt nyújtson. A Michelint az a hit vezérli, hogy a gumiabroncsok legfőbb környezeti minősége a tartósság, és a vállalat már régen az élettartam maximalizálásának irányába fordította innovációs képességeit.

Az évek során ez a hosszú élettartammal kapcsolatos rekordok hosszú listáját eredményezte a világ versenypályáin. 2011 óta például a Le Mans-i 24 órás versenyen a Michelin gumiabroncsai több mint 700 kilométert futnak, mialatt közel konzisztens köridőket tesznek lehetővé. Ez kettőnél több Forma–1-es nagydíj távolsága. Ennek megfelelően a 2000-es évek elejéhez képest a Michelin felére csökkentette a versenyen elkoptatott gumiabroncsok számát.

Tavaly áprilisban, az olaszországi, imolai 6 órás versenyen a Ferrari egyik prototípusa 129 kört, azaz 632 km-t tett meg egyetlen garnitúrával.

A Michelin állóképességi versenyekre kifejlesztett termékkínálata lehetővé teszi hosszú távok megtételét nagyon nagy átlagsebességgel, annak ellenére, hogy az abroncsokra rendkívüli terhelés hárul és rendkívül nagy hossz- és oldalirányú erők hatnak rájuk a mai kifinomult hiperautókon.

Amellett, hogy lehetővé teszi a mobilitás új formáinak felderítését és azok alkalmazását egy szebb jövő érdekében, a Michelin egyedülálló szakértelme biztosítja a vállalat helyét nemcsak a motorsportban és a közutakon, de – miért is ne? – az űrben is!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!