Mozgásban

Hogyan tovább, közlekedés?

Az elektromobilitás 4 legfontosabb kihívása

A Nemzetközi Energiaügynökség prognózisa szerint az utakon futó elektromos autók száma a következő évtizedre akár a százmilliót is elérheti. Jelenleg mintegy hétmillió elektromos meghajtású jármű közlekedik világszerte, ez a szám 2018-ban ötmillió volt, míg az azt megelőző évben mindössze ennek a fele. Az elektromos járművek gyors terjedéséhez többek között az árak folyamatos csökkenése, a kínálat megkétszereződése, és persze a környezet védelmét célzó állami és EU-s emissziós szabályozásoknak való megfelelés kényszere is hozzájárul. Szép új világ, a fenntarthatóság és a környezetvédelem jegyében, tiszta levegő, szebb, és zöldebb környezet – így képzeljük a jövő urbánus közegét. De vajon melyek azok a kockázatok, amelyekkel számolnunk kell? Az Allianz legfrissebb kutatásai segítenek, hogy tisztábban lássunk!

Az elektrifikáció terjedése a közlekedésben hozzájárulhat egy egészségesebb, fenntarthatóbb urbánus közeg kialakításához. A Nemzetközi Energiaügynökség 2018-as tanulmánya szerint egy elektromos jármű

17-30 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt és levegőszennyező anyagot termel életciklusa során, mint egy benzines vagy dízel autó. Ahogy egyre több elektromosságot sikerül előállítani zöld források segítségével, az autók életciklus alatti kibocsátása további 73 százalékkal csökkenhet 2050-re.

A zöldebb jövő ára: új kihívások legyőzése

A technológia fejlődése csodás, tiszta jövőképet vetít elénk, ám fontolóra kell vennünk azokat a kihívásokat is, melyekkel a zöldebb világ megteremtéséért vívott harcban meg kell küzdenünk.

„A közlekedés jövője jelenleg minden jel szerint az elektromosság irányába mutat, ám a fosszilis üzemanyagokról való átállás összetett és hosszadalmas folyamat lesz, amely másként jelentkezik majd az egyes országokban és kontinenseken”

– véli Antalffy Dániel, az Allianz Hungária Zrt. termékmenedzsere.

„Az elektromos autók térnyeréséhez kapcsolódó technológiák változást hoznak az autógyártók, a beszállítók, a vásárlók, és persze a biztosítók számára is”

– állítja Antalffy Dániel. Az új technológiával új szokásokhoz és új problémákhoz kell alkalmazkodnunk – a tiszta levegőnek és az elektromobilitásnak ára van. Lássuk, milyen új kihívásokkal szembesülünk a fenntartható közlekedés felé vezető úton!

Költséges javítás: Az Allianz elemzése szerint az elektromos autók esetében jelenleg még kevésbé jellemzők a balesetek, hiszen egyelőre inkább rövidebb távokat tesznek meg vele. Az Allianz Center for Technology által végzett tesztek kimutatták, hogy az elektromos autók nagyfeszültségű alkatrészei védettek, és a legtöbb baleset esetén nem jelentenek problémát, azonban, ha mégis károsodnak, akkor jellemzően lényegesen mélyebben kell a zsebünkbe nyúlnunk a javíttatáskor, mint egy hagyományos, benzines autó esetében. Sok esetben egyes komponensek teljes cseréje váltja fel az apróbb alkatrészek cseréjét, javítását.
Tűzveszély és tűzkár: Az elektromos autókban használt lítium-ion akkumulátorok komplex védelemmel vannak ellátva, de még így is fennáll a gyulladás veszélye, ha megsérülnek, túltöltődnek vagy magas hőmérsékletnek vannak kitéve. A nagyfeszültségű akkumulátorok által okozott tűz igen intenzív, oltása nehéz, megfékezése akár 24 óráig vagy tovább is tarthat, égés közben pedig rengeteg toxikus anyag kerülhet a levegőbe. Szerencsére az elektromos gépjárművek tűzkárainak szakszerű oltására napjainkban a legtöbb ország tűzoltósága felkészült már valamilyen szinten.
Környezetvédelmi aggályok: Annak ellenére, hogy az elektromos autók valóban csökkentik a széndioxid-kibocsátást, számos olyan, környezetre és egészségre káros alkotóelemet tartalmaznak, melyek szennyezést okozhatnak. Ilyenek például a nagyfeszültségű akkumulátorok, amelyek semlegesítése, megsemmisítése komoly környezetszennyezési kockázatot vagy terhet jelent. Az elektromos autók gyors terjedése kihívás elé állítja a gyártókat és a beszállítókat egyaránt, hiszen gondoskodniuk kell az alkatrészek és nyersanyagok fenntartható beszerzéséről. Az akkumulátortechnológia nagy mennyiségű kobalt és lítium felhasználását teszi szükségessé – a jóslatok szerint a lítiumfelhasználás 2025-re megháromszorozódik, ugyanakkor ezen anyagok kiváltására is számos kutatás indult. Az alapanyagok korlátozott rendelkezésre állása és az alkatrészek semlegesítésének környezeti terhelése miatt az újrahasznosítás kulcsfontosságú lesz. A környezetvédelmi és társadalmi nyomás az ásványkincsek és nyersanyagok etikus beszerzését teszik szükségessé, és persze az ellátási láncok átláthatóságát és nyomonkövethetőségét.
Kiberbiztonsági kockázatok: Bár az autók integrált hálózatba csatlakozása nem kapcsolódik közvetlenül az elektromos meghajtáshoz, napjainkban a két korszerű technológia sokszor fonódik össze a hírekben. A hálózatba kapcsoltság, az adatok, szenzorok és szoftverek használata és az adatcserével történő optimalizálás – az MI-t is beleértve – az elektromos autók esetén fontos szerephez jutnak a rendszerek kezelésében, a közlekedés javításában és a vezetés támogatásában. Különösképp igaz ez az önvezető autók és a car sharing tekintetében, melyek minden jel szerint uralják majd a távolabbi jövő közlekedését. Mindez maga után vonhatja a kiberbiztonsági kitettséget, rosszindulatú támadások, rendszerleállások, üzemzavarok és hibák formájában, melyre már a fejlett fedélzeti számítógépes és multimédia rendszerekkel felszerelt prémium gépjárművek esetében is sok példát látunk, elég csak a kulcsnélküli indítással rendelkező autók elleni járműlopási kísérletekre gondolnunk.

Zökkenők az elektromos autózás felé vezető úton

Az elektromos járművek fejlesztése akadályokkal tarkított, rögös utat vetít elénk. Kérdéseket vet fel példának okán az elektrifikáció által indukált növekvő energiaigény: 2030-ra az elektromos autók kiszolgálásához szükséges energiamennyiség elérheti a 640 terrawatt órát, ami a 2018-as szinthez képest tízszeres növekedést jelent, ez megfelel Spanyolország és Franciaország 2016-os évi villamosenergia-fogyasztásának. Az elektromos autók az energiainfrastruktúra terén is hatalmas változtatásokat tesznek így indokolttá, hiszen szükség van egyenáramú gyorstöltőkre és normál kisfeszültségű hálózatokra köthető töltőpontokra.

A környezetvédelem tekintetében megoldandó feladatot jelent az akkumulátorok újrahasznosítása és a nyersanyagok felelős beszerzése. A gyártóknak egyensúlyt kell találniuk a növekvő fogyasztói igények és az állami szabályozások, valamint saját gyártásuk közt, hogy a jövőben a termelés felfuttatása mellett is megőrizhessék a fenntartható ellátási láncot. Komoly kényszert jelent az autógyártók számára az EU emissziós szabályozása, amely most 95 gramm/kilométeres kibocsátási értéket irányoz elő, hiszen, ha nem érik el a meghatározott értéket, eurómilliós büntetés befizetését kockáztatják. Ugyanakkor a gyártósorok átalakítása, a változó alkatrészellátás biztosítása, a javítói hálózat megfelelő oktatása, a töltési technológiák szabványosítása – főként az elérhető megoldások számának csökkentése – is az iparágra hárul, nem is beszélve az akkumulátorokhoz és a beépített anyagokhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési feladatokról. Érdekes kérdés az is, hogy az akkumulátor és a töltési technológiák fejlődését hogyan kezeljük majd, hiszen kevesen engedhetik meg maguknak, hogy a mobiltelefonokhoz hasonlóan kétévente új autóba ülhessenek.

„Az elektromobilitás számos ponton fonódik össze biztonsági, biztosítási kérdésekkel is – különös tekintettel az alkatrészek és a műszaki tartalom változásaira és az önvezető gépjárművek esetében a termékfelelősség-biztosításra –, hiszen a technológia fejlődése újabb és újabb kockázati megfontolásokat tesz szükségessé” – állítja Antalffy Dániel, az Allianz Hungária Zrt. termékmenedzsere. „Pusztán a biztosítói oldalt vizsgálva, az öregedő állományban és nem megfelelő használat vagy tárolás esetében megnőhet a tűz és robbanások kockázata, ahogy az akkumulátorok teljesítményének várható további növekedésével is fennáll ez a lehetőség. Az elektromos meghajtás hatékonyságának növeléséhez használt újabb anyagok (pl. szénszálas alkatrészek) javíthatósága, csereszükséglete pedig döntően befolyásolhatja a bekövetkező kár javítási költségét. Az új anyagokra és szabványokra vonatkozó folyamatos javítói oktatások és újabb javítási technológiák, szükséges munkaeszközök szintén hatással lehetnek a javítási munkálatok hosszára és költségére is. Mindezek újabb és újabb kihívások elé állítják a biztosítási szakmát is, így az Allianznak és a biztosítóknak figyelemmel kell követniük a szegmens fejlődését.”

– fejezi be gondolatát Antalffy Dániel.

Related Topics:2020 autó elektromobilitás jövő közlekedés

Up Next

A Continental és a Kordsa forgalomba hozza a Cokoon abroncsokat

Don't Miss

Már motorkerékpár jogosítványt is lehet szerezni a Safety-Hungarynél

Mozgásban

Széles körben elterjedhet jövőre az időablakos házhoz szállítás

Az időablakos kiszállítás alkalmazására ösztönzik a hazai piaci szereplőket a külföldi webshopok térnyerése nyomán átalakuló vásárlói igények.

Jövőre ezért az e-kereskedelem egyre több szegmensében elérhetővé válhat ez a szolgáltatás. Emellett olyan új szolgáltatásmodellek terjedhetnek el a házhoz szállításban, mint az előfizetéses rendszer vagy a dinamikus árképzés – ezek a trendek fogják meghatározni 2025-ben az e-kereskedelem fejlődését Magyarországon az okoslogisztikai szolgáltatásokat kínáló DODO szakértői szerint.

Mozgalmas évet tudhat maga mögött a hazai e-kereskedelmi piac, amely a hazai webáruházak és a futárcégek számára egyaránt új kihívásokat hozott, s ezek a változások 2025-ben is döntő hatást gyakorolnak az e-kereskedelem és a házhoz szállítási szolgáltatások fejlődésére. Az innovatív logisztikai megoldásaival Európa hat országában jelenlévő DODO szakértői összegyűjtötték azokat a trendeket, amelyek e téren meghatározó szerepet töltenek be az előttünk álló évben.

Az ázsiai webáruházak előretörése ösztönzőleg hat a kiszállítási szolgáltatások fejlesztésére

A hazai webshopokat komoly kihívás elé állítják a határokon túli versenytársaik, amelyek egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a magyar vásárlók online költéseiből: az év első felében a külföldi online megrendelések értéke megközelítette, majd a Black Friday idején meg is haladta a belföldi webes vásárlások összegét. Mindez lépéskényszerbe hozza a hazai piaci szereplőket. A megrendelések számának hirtelen, dömpingszerű megugrása a hagyományos eljárások és technológiák alkalmazásával egyre több esetben már nem volt kezelhető, ez pedig bizonyos esetekben fennakadásokat okozott a kézbesítési feladatok teljesítésében. Mivel az ilyen esetek jelentősen befolyásolják a webshopok iránti vásárlói bizalmat, a jövőben a fogyasztók elvárásainak egyre precízebb teljesítése döntő szerepet kap a futárcégek piaci versenyében.

Az időablakos kiszállítás széles körben elterjed, az időkeretek tovább szűkülnek

Az idei év tapasztalatai nyomán már a magyarországi online vásárlók döntő többsége, mintegy 85% szeretné előre tudni, sőt, ki is választani, hogy a futár mikor, melyik napon és azon belül is melyik idősávban kézbesíti a megrendelt terméket. Mivel a vásárlók közel négyötöde szívesebben vásárol olyan webshopokban, amelyek ilyen precíz kiszállítási szolgáltatást kínálnak, 2025-ben az időablakos egyre szélesebb körű térnyerésére érdemes számítani. Nemcsak egyre több terméktípus, e-kereskedelmi szegmens esetén válik majd elérhetővé ez a vásárlóbarát megoldás, de a piaci verseny erősödésével az időablakok is szűkülni fognak, s nem lesz ritka az egyórás kiszállítási időkeret sem.

Mesterséges intelligencia, adatelemzés, robotika

Az időablakos kiszállítás terjedésének hatására 2025-ben még inkább fel fognak értékelődni azok a mesterséges intelligencia és adatalapú megoldások, amelyek a hatékonyság fokozása és a kiszállítások optimalizása révén kiszámíthatóbbá teszik a megrendelések kézbesítését. Mivel a fogyasztói élmény egyre fontosabb a webshopok számára, a vásárlás és a kiszállítás személyre szabhatóságát segítő algoritmusok, illetve AI-megoldások fokozott terjedésére lehet számítani. Elsősorban a csomag nyomon követése, a kézbesítési időablak pontos meghatározása, továbbá a termék egyszerűbb visszaküldésének biztosítása terén várható érdemi előrelépés. Még fontosabbá válik emellett az adatelemzés, amelyre támaszkodva a vállalatok jobban megérthetik a fogyasztók igényeit, és ehhez igazíthatják szolgáltatásaikat. Ez nagymértékben segíti egyebek mellett az aznapi kiszállítás további elterjedését, igazodva ezzel a vásárlók elvárásaihoz. A hatékonyság növeléséhez a logisztikában a raktározási folyamatok automatizálása, a robotika alkalmazása járulhat hozzá.

Stabil kereslet a divatáru, az élelmiszerek és a gyógyszerek házhoz rendelése iránt

Továbbra is eltérően reagálnak a gazdasági környezet alakulására a különböző terméktípusok. A ruházati termékek és kiegészítők, az élelmiszerek, valamint az egészséggel összefüggő árucikkek az idei évhez hasonlóan várhatóan 2025-ben is dobogós helyeken fognak szerepelni az online vásárlások rangsorában. Ezek az alapvető fogyasztási cikkek közé tartoznak, amelyekről utoljára mondanának le a vásárlók, s így ezek értékesítését a külső körülmények változásai kisebb mértékben befolyásolják. Az építőanyagok, a barkácsáru, a lakberendezési cikkek és a járművek, illetve járműalkatrészek iránti érdeklődés ezzel szemben jóval érzékenyebben reagálhat a különböző gazdasági mutatók alakulására.

Új szolgáltatásmodellek elterjedése

A vásárlók és a futárcégek számára egyaránt kiszámíthatóbbá és egyben költséghatékonyabbá teheti a jövőben az online rendelések kézbesítését az előfizetéses modellek elterjedése. Ezek lehetővé teszik, hogy a fogyasztók egy havidíj ellenében korlátlan számban kérjenek házhoz szállítást, s emellett elsőbbségi kiszállítást is igénybe vehetnek, de az új szolgáltatásokat is elsőként próbálhatják ki. Ez a más országokban már látványosan terjedő megoldás nemcsak a vásárlói hűség erősítését segíti, de az „ingyenes kiszállítás” iránti igény kielégítésére is fenntartható alternatívát kínál. Hasonlóképpen szélesebb körben alkalmazhatják 2025-ben a dinamikus árképzés gyakorlatát, egyre több vásárlónak megadva a lehetőséget arra, hogy a kiszállítási díj csökkentése érdekében egy adott napon a csúcsidőn kívüli időszakra kérjék csomagjaik kézbesítését. Ez nemcsak a vásárlók számára jelent megtakarítási lehetőséget, de az eddigi tapasztalatok alapján a webshopok forgalmát is növelheti.

„Az idei év több olyan változást hozott az e-kereskedelemben Magyarországon, amelyekre a vásárlók bizalmának megőrzése és erősítése érdekében a webáruházaknak reagálniuk kell. Várakozásaink szerint 2025-ben a fogyasztók elvárásaihoz igazodva az időablakos kiszállítás még inkább felértékelődik. Így azok az internetes üzletek tehetnek szert előnyre, akik a vásárlók által előre kiválasztott, akár egyórás időkeretekben tudják kézbesíteni az online rendeléseket. Az olyan, általunk is használt innovatív, okoslogisztikai megoldások, mint az adatelemzés vagy a mesterséges intelligencia alkalmazása, kulcsszerepet fognak játszani ebben”

– mondta el Peter Menky, a DODO kereskedelmi igazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

Forradalom a légi közlekedésben

A légi közlekedés karbonkibocsátása hosszú ideje áll a repülés nagy ökológiai lábnyomát érő kritikák kereszttüzében.

Most azonban egy új fejlesztés ígéri, hogy jelentősen növeli a légi áruszállítás fenntarthatósági szintjét. A Natilus egy innovatív kaliforniai startup, amely a Siemensszel közösen újragondolta az áruszállító repülőgépek tervezését, ötvözve a legmodernebb mérnöki technológiát és a környezettudatosságot.

Blended-wing: aerodinamikai forradalom

A Natilus nevű, innovatív startup San Diegóban, Kaliforniában működik. A cég 2015-ben alakult tapasztalt repülőgépipari és mérnöki szakemberek csapataként, azzal a ”szerény” céllal, hogy forradalmasítsák a légi közlekedést. A vállalat pilóta nélküli áruszállító repülőgépek fejlesztésére specializálódott, amelyek a kevert szárny-test (blended wing body) kialakítás révén nemcsak hatékonyabbak, hanem fenntarthatóbbak is, jelentősen csökkentve az üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást.

„A probléma, amit meg akarunk oldani, az, hogy a légi teherszállítás túl drága, de gyors, míg a tengeri teherszállítás olcsó, de nagyon lassú”

– magyarázza a cég vezérigazgatója.

„Hogy perspektívát adjak: az áruk tengeren történő szállítása Ázsiából az Egyesült Államokba akár egy hónapot is igénybe vehet, de olcsó. A légi szállítás tízszer drágább, viszont két-három nap alatt teljesíthető. A mi megoldásunk az, hogy áthidaljuk ezt a szakadékot, és megőrizzük a légi teherszállítás gyorsaságát, de 50–60 százalékos költségcsökkentéssel közelítsük a tengeri szállítás árkategóriájához. Ezzel a mi repülőgépeink súlykategóriájában a légi teherszállítás válhat az új normává, és a tengeri szállítás szinte eltűnhet.”

A vállalat fejlesztéseinek középpontjában a blended-wing body design, azaz a kevert szárny-test kialakítás áll. Ez az aerodinamikai megoldás nemcsak a hatékonyságot javítja, hanem újraértelmezi a szállítási kapacitást is. Egy-egy repülés során a Natilus gépei akár 50%-kal kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, miközben másfélszer több rakományt képesek szállítani. Ezek az eredmények új mércét állítanak fel a fenntartható légi közlekedésben, és jelentős mértékben csökkenthetik az iparág üvegházhatású gázkibocsátását.

A Natilus már több mint 6 milliárd dollár értékben kapott előrendeléseket világszerte jelentős légitársaságoktól és ügyfelektől, több mint 400 repülőgépre. A cég közlése szerint a teherszállító légitársaságok működési árrése csekély, mindössze három-négy százalék, és csak jó években nyereségesek. Ha a jelenlegi Boeing- és Airbus-flottáikat ilyen gépekre cserélnék, ez az árrés 33 százalékra nőhetne, ami óriási változást hozna az eredményességben.

A cég megoldása egy másik iparági kihívást is kezel – a jól képzett pilóták világméretű hiányát. A becslések szerint az utasszállító forgalom 2035-re megduplázódik, és a teherszállító pilóták várhatóan részt vesznek ennek az űrnek a betöltésében. A Natilus távirányítású rendszerei lehetővé teszik, hogy egyetlen pilóta egyszerre három repülőgépet irányítson.

A Natilus jelenleg három terméket fejleszt- többek közt a Siemens technológiájának segítségével-, amelyek mindegyike szénszálas kompozit vázszerkezetű. Az első egy 19 000 font (kb. 8600 kg) súlyú repülőgép, 90 láb (kb. 27 méter) szárnyfesztávolsággal. A második egy 60 tonnás repülőgép, amely méretében egy Boeing 767-eshez hasonlítható, és elsősorban belföldi szolgáltatásokra szánják az Egyesült Államokban, de képes Európa és Ázsia kiszolgálására is. A zászlóshajó termék egy 700 tonnás modell, amely a Boeing 777-es versenytársa lesz, 10 százalékkal nagyobb szárnyfesztávolsággal, és képes csendes-óceáni repülésre.

A startup fejlesztései egyúttal túlmutatnak az üzemanyag-hatékonyságon. A repülőgépek kialakítása kompatibilis az úgynevezett fenntartható repülőgép-üzemanyagokkal (SAF). Sőt a cégnél felkészültek a jövő hidrogénalapú hajtási technológiáinak implementálására is. A kérdés így már csak az, hogy megoldásaik mikor fognak megjelenni a hétköznapokban.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

Kiberbiztonsági tanúsítványt szerzett az LG

A 3. szintű CSMS tanúsítvány a vállalat innovatív mobilitási megoldásainak digitális biztonságát bizonyítja.

Az LG Electronics (LG) a közelmúltban megszerezte a globális tesztelő és tanúsító ügynökség, a TÜV Rheinland 3. szintű bizonyítványát kiberbiztonsági irányítási rendszerére (CSMS) vonatkozóan. Ez a kategóriában elérhető legmagasabb szintű minősítés, amely jól szemlélteti az LG elkötelezettségét a biztonságos termékfejlesztés, gyártás és valós felhasználói alkalmazás iránt.

A CSMS-tanúsítvány – amely az ISO/SAE 21434 szabványnak és az UN R155 rendelet előírásainak való megfelelést igazolja – ma már 56 piacon kötelező elvárás az autógyártók számára. A minősítés átfogó értékeléseket foglal magában, beleértve olyan szimulált kibertámadásokat is, amelyek célja a biztonsági intézkedések és folyamatok sebezhetőségének azonosítása. Az LG az új CSMS tanúsítvánnyal a másodikról a harmadik szintre lépett, ami a társaság elkötelezettségét mutatja amellett, hogy megfeleljen az egyre szigorodó kiberbiztonsági elvárásoknak.

Az LG az iparág legjobb gyakorlataival összhangban az ASPICE (Automotive SPICE, egy széles körben elismert nemzetközi szabvány az autóipari szoftverfejlesztési folyamatok értékelésére) keretrendszert követi. A számos ismert európai autógyártót tömörítő Automotive Special Interest Group által kifejlesztett ASPICE szisztematikus megközelítést biztosít a járműszoftver-fejlesztési folyamatok értékeléséhez és javításához. Az LG elismerést kapott az ASPICE for Cybersecurity bevezetéséért, amely az ASPICE számos további kiberbiztonsági értékelést tartalmazó kiterjesztése.

Miközben az autóipar egyre inkább a szoftveralapú járművekre fókuszál, az LG továbbra is élen jár a változó kiberbiztonsági kihívások kezelésében. Az olyan globálisan elismert tanúsítványok, mint a CSMS, illetve az ASPICE keretrendszer alkalmazása mellett az LG stratégiai kezdeményezésekkel is megerősítette pozícióját az iparágban, például 2021-ben felvásárolta az izraeli Cybellum autóipari kiberbiztonsági céget.

„Az LG élen jár a legmodernebb biztonsági technológiák és eljárások alkalmazásában, hogy minél megbízhatóbb megoldásokat nyújtson az autógyártók és a végfelhasználók számára” – mondta Eun Seok-hyun, az LG járműipari megoldások üzletágának elnöke. „Folyamatosan fejlesztjük biztonsági rendszereinket, hogy azok a mobilitási ágazatot célzó, egyre kifinomultabb kiberfenyegetésekkel szemben is felvegyék a küzdelmet.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!