Mozgásban

Hogyan tovább, közlekedés?

Az elektromobilitás 4 legfontosabb kihívása

A Nemzetközi Energiaügynökség prognózisa szerint az utakon futó elektromos autók száma a következő évtizedre akár a százmilliót is elérheti. Jelenleg mintegy hétmillió elektromos meghajtású jármű közlekedik világszerte, ez a szám 2018-ban ötmillió volt, míg az azt megelőző évben mindössze ennek a fele. Az elektromos járművek gyors terjedéséhez többek között az árak folyamatos csökkenése, a kínálat megkétszereződése, és persze a környezet védelmét célzó állami és EU-s emissziós szabályozásoknak való megfelelés kényszere is hozzájárul. Szép új világ, a fenntarthatóság és a környezetvédelem jegyében, tiszta levegő, szebb, és zöldebb környezet – így képzeljük a jövő urbánus közegét. De vajon melyek azok a kockázatok, amelyekkel számolnunk kell? Az Allianz legfrissebb kutatásai segítenek, hogy tisztábban lássunk!

Az elektrifikáció terjedése a közlekedésben hozzájárulhat egy egészségesebb, fenntarthatóbb urbánus közeg kialakításához. A Nemzetközi Energiaügynökség 2018-as tanulmánya szerint egy elektromos jármű

17-30 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt és levegőszennyező anyagot termel életciklusa során, mint egy benzines vagy dízel autó. Ahogy egyre több elektromosságot sikerül előállítani zöld források segítségével, az autók életciklus alatti kibocsátása további 73 százalékkal csökkenhet 2050-re.

A zöldebb jövő ára: új kihívások legyőzése

A technológia fejlődése csodás, tiszta jövőképet vetít elénk, ám fontolóra kell vennünk azokat a kihívásokat is, melyekkel a zöldebb világ megteremtéséért vívott harcban meg kell küzdenünk.

„A közlekedés jövője jelenleg minden jel szerint az elektromosság irányába mutat, ám a fosszilis üzemanyagokról való átállás összetett és hosszadalmas folyamat lesz, amely másként jelentkezik majd az egyes országokban és kontinenseken”

– véli Antalffy Dániel, az Allianz Hungária Zrt. termékmenedzsere.

„Az elektromos autók térnyeréséhez kapcsolódó technológiák változást hoznak az autógyártók, a beszállítók, a vásárlók, és persze a biztosítók számára is”

– állítja Antalffy Dániel. Az új technológiával új szokásokhoz és új problémákhoz kell alkalmazkodnunk – a tiszta levegőnek és az elektromobilitásnak ára van. Lássuk, milyen új kihívásokkal szembesülünk a fenntartható közlekedés felé vezető úton!

Költséges javítás: Az Allianz elemzése szerint az elektromos autók esetében jelenleg még kevésbé jellemzők a balesetek, hiszen egyelőre inkább rövidebb távokat tesznek meg vele. Az Allianz Center for Technology által végzett tesztek kimutatták, hogy az elektromos autók nagyfeszültségű alkatrészei védettek, és a legtöbb baleset esetén nem jelentenek problémát, azonban, ha mégis károsodnak, akkor jellemzően lényegesen mélyebben kell a zsebünkbe nyúlnunk a javíttatáskor, mint egy hagyományos, benzines autó esetében. Sok esetben egyes komponensek teljes cseréje váltja fel az apróbb alkatrészek cseréjét, javítását.
Tűzveszély és tűzkár: Az elektromos autókban használt lítium-ion akkumulátorok komplex védelemmel vannak ellátva, de még így is fennáll a gyulladás veszélye, ha megsérülnek, túltöltődnek vagy magas hőmérsékletnek vannak kitéve. A nagyfeszültségű akkumulátorok által okozott tűz igen intenzív, oltása nehéz, megfékezése akár 24 óráig vagy tovább is tarthat, égés közben pedig rengeteg toxikus anyag kerülhet a levegőbe. Szerencsére az elektromos gépjárművek tűzkárainak szakszerű oltására napjainkban a legtöbb ország tűzoltósága felkészült már valamilyen szinten.
Környezetvédelmi aggályok: Annak ellenére, hogy az elektromos autók valóban csökkentik a széndioxid-kibocsátást, számos olyan, környezetre és egészségre káros alkotóelemet tartalmaznak, melyek szennyezést okozhatnak. Ilyenek például a nagyfeszültségű akkumulátorok, amelyek semlegesítése, megsemmisítése komoly környezetszennyezési kockázatot vagy terhet jelent. Az elektromos autók gyors terjedése kihívás elé állítja a gyártókat és a beszállítókat egyaránt, hiszen gondoskodniuk kell az alkatrészek és nyersanyagok fenntartható beszerzéséről. Az akkumulátortechnológia nagy mennyiségű kobalt és lítium felhasználását teszi szükségessé – a jóslatok szerint a lítiumfelhasználás 2025-re megháromszorozódik, ugyanakkor ezen anyagok kiváltására is számos kutatás indult. Az alapanyagok korlátozott rendelkezésre állása és az alkatrészek semlegesítésének környezeti terhelése miatt az újrahasznosítás kulcsfontosságú lesz. A környezetvédelmi és társadalmi nyomás az ásványkincsek és nyersanyagok etikus beszerzését teszik szükségessé, és persze az ellátási láncok átláthatóságát és nyomonkövethetőségét.
Kiberbiztonsági kockázatok: Bár az autók integrált hálózatba csatlakozása nem kapcsolódik közvetlenül az elektromos meghajtáshoz, napjainkban a két korszerű technológia sokszor fonódik össze a hírekben. A hálózatba kapcsoltság, az adatok, szenzorok és szoftverek használata és az adatcserével történő optimalizálás – az MI-t is beleértve – az elektromos autók esetén fontos szerephez jutnak a rendszerek kezelésében, a közlekedés javításában és a vezetés támogatásában. Különösképp igaz ez az önvezető autók és a car sharing tekintetében, melyek minden jel szerint uralják majd a távolabbi jövő közlekedését. Mindez maga után vonhatja a kiberbiztonsági kitettséget, rosszindulatú támadások, rendszerleállások, üzemzavarok és hibák formájában, melyre már a fejlett fedélzeti számítógépes és multimédia rendszerekkel felszerelt prémium gépjárművek esetében is sok példát látunk, elég csak a kulcsnélküli indítással rendelkező autók elleni járműlopási kísérletekre gondolnunk.

Zökkenők az elektromos autózás felé vezető úton

Az elektromos járművek fejlesztése akadályokkal tarkított, rögös utat vetít elénk. Kérdéseket vet fel példának okán az elektrifikáció által indukált növekvő energiaigény: 2030-ra az elektromos autók kiszolgálásához szükséges energiamennyiség elérheti a 640 terrawatt órát, ami a 2018-as szinthez képest tízszeres növekedést jelent, ez megfelel Spanyolország és Franciaország 2016-os évi villamosenergia-fogyasztásának. Az elektromos autók az energiainfrastruktúra terén is hatalmas változtatásokat tesznek így indokolttá, hiszen szükség van egyenáramú gyorstöltőkre és normál kisfeszültségű hálózatokra köthető töltőpontokra.

A környezetvédelem tekintetében megoldandó feladatot jelent az akkumulátorok újrahasznosítása és a nyersanyagok felelős beszerzése. A gyártóknak egyensúlyt kell találniuk a növekvő fogyasztói igények és az állami szabályozások, valamint saját gyártásuk közt, hogy a jövőben a termelés felfuttatása mellett is megőrizhessék a fenntartható ellátási láncot. Komoly kényszert jelent az autógyártók számára az EU emissziós szabályozása, amely most 95 gramm/kilométeres kibocsátási értéket irányoz elő, hiszen, ha nem érik el a meghatározott értéket, eurómilliós büntetés befizetését kockáztatják. Ugyanakkor a gyártósorok átalakítása, a változó alkatrészellátás biztosítása, a javítói hálózat megfelelő oktatása, a töltési technológiák szabványosítása – főként az elérhető megoldások számának csökkentése – is az iparágra hárul, nem is beszélve az akkumulátorokhoz és a beépített anyagokhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési feladatokról. Érdekes kérdés az is, hogy az akkumulátor és a töltési technológiák fejlődését hogyan kezeljük majd, hiszen kevesen engedhetik meg maguknak, hogy a mobiltelefonokhoz hasonlóan kétévente új autóba ülhessenek.

„Az elektromobilitás számos ponton fonódik össze biztonsági, biztosítási kérdésekkel is – különös tekintettel az alkatrészek és a műszaki tartalom változásaira és az önvezető gépjárművek esetében a termékfelelősség-biztosításra –, hiszen a technológia fejlődése újabb és újabb kockázati megfontolásokat tesz szükségessé” – állítja Antalffy Dániel, az Allianz Hungária Zrt. termékmenedzsere. „Pusztán a biztosítói oldalt vizsgálva, az öregedő állományban és nem megfelelő használat vagy tárolás esetében megnőhet a tűz és robbanások kockázata, ahogy az akkumulátorok teljesítményének várható további növekedésével is fennáll ez a lehetőség. Az elektromos meghajtás hatékonyságának növeléséhez használt újabb anyagok (pl. szénszálas alkatrészek) javíthatósága, csereszükséglete pedig döntően befolyásolhatja a bekövetkező kár javítási költségét. Az új anyagokra és szabványokra vonatkozó folyamatos javítói oktatások és újabb javítási technológiák, szükséges munkaeszközök szintén hatással lehetnek a javítási munkálatok hosszára és költségére is. Mindezek újabb és újabb kihívások elé állítják a biztosítási szakmát is, így az Allianznak és a biztosítóknak figyelemmel kell követniük a szegmens fejlődését.”

– fejezi be gondolatát Antalffy Dániel.

Related Topics:2020 autó elektromobilitás jövő közlekedés

Up Next

A Continental és a Kordsa forgalomba hozza a Cokoon abroncsokat

Don't Miss

Már motorkerékpár jogosítványt is lehet szerezni a Safety-Hungarynél

Mozgásban

A mesterséges intelligencia válaszhatja ki a jövő céges autóját?

A céges autó korábban elsősorban státuszszimbólum volt. Ma munkaeszköz és mobilitási megoldás, amelynek a hatékonysága és fenntarthatósága is fontos szempont.

„A presztízse nem tűnt el, de egyre inkább racionális gazdasági döntések mögé kerül”

– hangsúlyozta Takács László, a Schiller Flotta Kft. ügyvezetője és a Schiller Autó Család Zrt. cégvezetője.

A vállalati autók piaca alapvetően stabil, sőt hosszabb távon inkább növekedési pályán van Magyarországon. A cégek számára a mobilitás továbbra is kulcsfontosságú üzleti eszköz, különösen az értékesítésben, a szervizben vagy a logisztikában.

Škoda Octavia Combi

A flottapiacot érintő markáns változás, hogy az utóbbi 2-3 évben az ügyfelek már sokkal tudatosabban vizsgálják a teljes üzemeltetési költséget. Míg korábban a vételár dominált a döntésben, ma már egyre több vállalat nézi az üzemanyagköltséget, a szervizigényt, a maradványértéket és a fenntarthatósági szempontokat is.

Költséghatékony megoldások előtérben

A kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) igyekeznek racionalizálni. Egyre többen keresik a kisebb fogyasztású, gazdaságosan üzemeltethető modelleket, valamint egyre élénkebb az érdeklődés a hibrid és elektromos járművekkel kapcsolatban a Schiller Autó Család tapasztalatai szerint. Ugyanakkor a cégek többsége még mindig nagyon pragmatikusan dönt: azt a technológiát választják, amely az adott használati profil mellett a legköltséghatékonyabb.

Mindez azzal is magyarázható, hogy az elmúlt évben több költségelem is emelkedett a flottakezelésben, de leginkább a szerviz- és alkatrészköltségek, valamint a biztosítási díjak növekedése volt érzékelhető. Az autók technikai szempontból egyre összetettebbek, ami a javításokat is drágábbá teszi, miközben az alkatrészárak és a munkadíjak is emelkedtek. Emellett a biztosítási piacon is jelentős díjkorrekciók történtek. A vállalatok ezért ma sokkal inkább a teljes üzemeltetési költséget nézik, nem csak az autó beszerzési árát.

Dinamikusan bővülő szektorok

A flottabővítés leginkább azokban az iparágakban látszódik, ahol a mobilitás közvetlenül kapcsolódik a bevételtermeléshez. Ezek közé tartoznak például a szolgáltató cégek, a gyógyszeripari és FMCG értékesítési hálózatok, valamint a műszaki szervizhálózatok, ahol az autó gyakorlatilag munkaeszköznek tekinthető. Ezzel szemben a gazdasági bizonytalanság hatására egyes iparágak inkább optimalizálják a flottáikat. Kevesebb autót tartanak, vagy hosszabb ideig használják a meglévő járműveket.

Telematikai támogatás

A vállalati flották gazdaságosabb üzemeltetését teszi lehetővé a telematikai rendszerekben rejlő lehetőségek kiaknázása. Ezek a rendszerek ma már messze többet tudnak annál, hogy megmutassák, fizikailag merre jár egy autó. A fejlettebb flottáknál egyre inkább használják az adatokat vezetési stílus elemzésére, üzemanyag-fogyasztás optimalizálására és a járműhasználat hatékonyságának mérésére.

„Az adatokból például jól látszik a túlzott gyorsítás, a hirtelen fékezés vagy a felesleges alapjárati működés – ezek mind közvetlen hatással vannak a költségekre. Ma már egyre inkább az a kérdés: nem az, hogy van-e adat, hanem hogy mennyire használjuk ki?”

– tette hozzá a szakember.

Szerephez jut az MI

A flottaüzemeltetés terén egyre erősebb figyelem irányul a mesterséges intelligenciában (MI) rejlő lehetőségekre. Az MI elsősorban az adatok értelmezésében és a döntéstámogatásban fog nagy szerepet kapni. Egy jól működő rendszer képes lesz előre jelezni például a szervizigényt, optimalizálni a csereciklusokat vagy javaslatot tenni a legköltséghatékonyabb járműtípusokra. A következő években a MI egyik legnagyobb értéke az lesz, hogy a rengeteg flottaadatból gyorsan használható üzleti döntéseket készít.

A céges flották jövője

A jövőben erősödni fog az a trend, miszerint a flottakezelőknek egyre inkább mobilitási szolgáltatóként kell viselkedniük. A kis- és közepes vállalkozások egyre kevésbé szeretnének autókat vásárolni, hanem sokkal inkább komplex mobilitási megoldásokat keresnek. A flottakezelők szerepe ezért fokozatosan bővül: az autók mellett megjelenik a töltési infrastruktúra, a digitális szolgáltatások és az adatvezérelt döntéstámogatás is.

A céges autó flották emellett technológiai értelemben is át fognak alakulni.

„A következő nagy ugrást három területen látjuk: elektromobilitás, adatvezérelt működés és mesterséges intelligencia. Az elektromos járművek terjedése átalakítja a költségstruktúrát, az adatok pedig egyre pontosabb képet adnak a járműhasználatról. Az MI pedig segít abban, hogy ezekből az adatokból gyorsabb és jobb üzleti döntések szülessenek”

– világított rá Takács László.

A változó gazdasági és technológiai környezetben azok a flottakezelők lesznek sikeresek, akik képesek rugalmasan alkalmazkodni az új igényekhez és innovatív megoldásokat kínálni ügyfeleik számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

Hármas siker a tavaszi teszteken: A Hankook tarolt az Auto Bild és az AvD nyári abroncstesztjein

Három független abroncsteszt is igazolja, a Hankook prémium gumiabroncs-gyártó termékeinek kiemelkedő minőségét. Az Auto Bild nagy nyári tesztjén (2026. március 5-i, 10/2026 szám) a Ventus evo a népszerű 245/45 R19 méretben felülmúlta a másik 19 döntőst, és 1,1-es értékeléssel, „Példás” minősítéssel összesített győzelmet aratott.

Az Auto Bild allrad nyári gumitesztjén (2026. március 19-i, 12/2026-os szám) a Ventus evo megismételte sikerét, és a 255/45 R19 méretben, 1,2-es értékeléssel ismét diadalmaskodott nyolc versenytársával szemben. Mindeközben a Ventus Prime 4 meggyőző teljesítményt nyújtott az AvD nyári gumiabroncs-tesztjén a 215/55 R17-es méretben, kiemelkedő kezelhetőséggel a nedves útviszonyok között.

Ventus evo UHP gumiabroncs: egyértelmű győztes az Auto Bild nagy tesztjén

A Hankook Ventus evo már az Auto Bild nyári gumiabroncs-teszt selejtezőjében is kiemelkedett az 50-es mezőnyből. A második legrövidebb féktávval – 42,1 méter nedves útviszonyok között és 32,8 méter száraz aszfalton – 100 km/h-s sebességről, biztosan jutott a 20 döntős közé. A döntőben az ultra-nagy teljesítményű nyári gumiabroncs minden téren bizonyította kiemelkedő teljesítményét.

Száraz úton a Ventus evo a legrövidebb féktávval tűnt ki – több mint egy méterrel előbb állt meg, mint a második – valamint a legmagasabb, 101,5 km/h átlagos kanyarodási sebességgel. Emellett a leggyorsabb köridőt is a Hankook abroncsa érte el az aquaplaning-pályán, és a nedves útfelületen végzett kezelhetőségi teszten is lenyűgözte a zsűrit, 83,6 km/h sebességgel. Az összképet a legjobb kilométerenkénti költség teszi teljessé: mindössze 11,01 euró 1 000 kilométer megtétele után. Az Auto Bild összegzése:

„Dinamikus vezetéshez készült gumiabroncs, kiváló nedves és száraz tapadással, a legrövidebb féktávolsággal száraz úton, valamint nagyon jó ár-érték aránnyal.”

Ventus evo SUV-gumiabroncs: első hely az Auto Bild allrad nyári gumitesztjén is

Az Auto Bild allrad nyári gumitesztjén (2026. decemberi szám) a Ventus evo a modern, összkerékhajtású SUV-ok számára különösen fontos 255/45 R19 méretben vett részt – ez gyári alapfelszereltség a kompakt középkategóriás szegmens számos népszerű modelljeinél. A neves gyártók kilenc jelöltje közül a Ventus evo mind közúton, mind terepen bizonyította kiváló tulajdonságait.

A tesztelők szerint:

„A Hankook vadonatúj Ventus evo gumiabroncsa uralta a nedves felületeket, és a kezelhetőség terén (89,1 km/h átlagsebességgel), valamint 100 km/h-ról történő fékezés esetén (50,2 méteres, kiemelkedő teljesítménnyel) az első helyet szerezte meg.”

Terepen különösen a tapadás terén mutatta meg erejét: Kavicsos felületen a Ventus evo érte el a legnagyobb tapadást az összes jelölt közül: 11 442 newtonnal, és nedves füvön is kényelmes előnyt szerzett 3729 newtonnal. Száraz felületeken a Ventus evo lenyűgözően kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott, rövid féktávolsága és alacsony menet közbeni zajszintje a legjobbak közé emelte.

Az Auto Bild értékelése egyértelmű:

„A modern összkerékhajtású SUV-ok legjobb gumija valódi mindenes kell legyen. A Hankook az új Ventus evo modelljével a legmeggyőzőbben teljesítette ezt a kihívást, és megérdemelten nyert.”

Az összesített 1,2-es értékeléssel és az első hellyel a kilenc induló közül a Hankook Ventus evo a 2026-os kínálat legjobb nyári gumiabroncsa a négykerék-meghajtású SUV-k számára.

Ventus Prime 4: az AvD igazolja a prémium teljesítményt

A nagy multú, független AvD nyári gumiabroncs-tesztjén a Tempotire autóklub szakértőivel együttműködve 15 nyári gumiabroncs-modellt vizsgált meg a prémium, minőségi és kedvező árú márkákból a népszerű 215/55 R17 méretben. A Hankook Ventus Prime 4 főleg a nedves felületeken nyújtott kiemelkedő teljesítményt, és összességében „Nagyon jó” minősítést kapott.

A prémium kategóriás komfortgumi gyors köridőkkel, harmonikus kezelhetőséggel és rövid féktávolsággal végzett az élen a tesztmezőnyben nedves útfelületen. Ezt a véleményt osztják a tapasztalt gumiabroncs-tesztelők is:

„A Ventus Prime 4 megerősíti a Hankook hírnevét, miszerint prémium teljesítményt nyújt méltányos áron.”

A tesztelők szerint a gumiabroncs egyértelmű visszajelzést ad a kormányzásról, és finoman figyelmezteti a vezetőt, amikor a határaihoz közeledik. Az aquaplaning tekintetében a gumiabroncs nem mutat gyengeséget, és hatékony biztonsági tartalékokkal rendelkezik. Száraz felületeken a Hankook Ventus Prime 4 megbízható kezelhetőséggel és kiváló gördülési kényelemmel nyűgözi le a gumiabroncs-szakértőket.

Kiemelkedik a Hankook Ventus Prime 4 fenntarthatósági profilja is:

„A magyarországi gyártás rövid szállítási útvonalakat biztosít Európán belül, és maximális pontszámot ér el a logisztikai értékelésben. Az EU-címkén elért kiváló besorolás (A minősítés nedves tapadásra és zajra, B gördülési ellenállásra) a modern konstrukciót tükrözi.”

Az AvD zsűrijének véleménye így folytatódik: Az abroncs tömegében, futásteljesítményében és alacsony kopásban is meggyőző telejsítményt nyújt, így a Ventus Prime 4 „tartós és költséghatékony választás.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

A Mercedes Forma–1-es csapatánál gyakornok a Széchenyi István Egyetemen végzett fiatal szakember

Horváth Hanna a győri Széchenyi István Egyetemen szerzett járműmérnöki alapdiplomát, aerodinamikai mesterképzését pedig a hollandiai Delfti Műszaki Egyetemen végzi. A fiatal szakember kamaszévei óta a Forma–1 világában szeretett volna dolgozni, álma pedig valósággá vált: az egykori győri hallgató ma már a nyolcszoros világbajnok Mercedes csapatának gyakornoka.

A Széchenyi István Egyetem fontos szerepet tölt be a járműipar fejlesztésében. Küldetése, hogy naprakész tudással rendelkező szakembereket képezzen, akik a nemzetközi színtéren is megállják a helyüket. Az intézmény hallgatói közül többen helyezkedtek el a motorsport élvonalában: van, aki a rali világában dolgozik, többen pedig a Forma–1-ben találták meg a helyüket. Közéjük tartozik a győri intézményben járműmérnöki alapszakon végzett Horváth Hanna is, aki a Mercedesnél dolgozik gyakornokként.

A szakember 2022-ben végzett az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon, s alapképzése alatt végig a Formula Student-versenysorozatban szereplő Arrabona Racing Team (ART) tagja volt.

„Már a középiskola alatt is a Széchenyi-egyetemen terveztem továbbtanulni, mert azt láttam, hogy az intézmény a jövőt építi, modern tanmenettel, korszerű campussal és jó lehetőségekkel rendelkezik. Az első évemben kerültem be az ART tagjai közé, négy évig vettem részt a fejlesztői munkában, ami rendkívül sok gyakorlati tapasztalatot adott”

– fogalmazott. Megjegyezte: mindig is az aerodinamika érdekelte a legjobban, Magyarországon viszont kevés erre specializálódó képzés érhető el, ezt a hiányosságot azonban a hallgatói csapat ezirányú részlegében végzett tevékenységével tudta kompenzálni.

Horváth Hanna diplomaszerzése után dolgozott a Jaguar Land Rovernél, valamint egy űrtechnológiai posztgraduális képzést is elvégzett. Ezt követően jutott be a hollandiai Delfti Műszaki Egyetem repülőgépipari mesterképzésének areodinamikai specializációjára, jelenleg gyakorlati évét tölti.

„Már középiskolásként is a Forma–1 világában szerettem volna dolgozni, ezért nagyon boldog voltam, amikor felvételt nyertem a Mercedes-AMG Petronas csapatához gyakornokként. Most tartok az egyéves megbízatás felénél. Az aerodinamikai csapathoz tartozom, ami a legnagyobb létszámmal működő mérnöki terület”

– mondta el. A fiatal szakember jelenleg az istálló otthonának számító angliai Brackley-ben dolgozik a Mercedes kísérleti aerodinamikai kutató-fejlesztő részlegén.

„A csoportom főként a különböző méréstechnikai részletekkel foglalkozik: szélcsatorna-fejlesztéssel, az ahhoz kapcsolódó korrelációk javításával. Az autó orrán lévő Pitot-cső kalibrálását például teljes egészében rám bízták, ez az én felelősségem volt. Nagyon érdekes munkát végzünk, például a különböző mérési folyamatok támogatására robotokat is alkalmazunk a pontosság növelése és a mérési hibák csökkentése érdekében. Élvezem, hogy gyorsan pörögnek a projektek, változatosak a feladatok, és sok olyan problémát kell megoldani, amihez szükségesek például a kódolási ismeretek is”

– részletezte. Hozzáfűzte: izgalmasnak tartja, hogy gyors visszacsatolást kap a munkájáról, hiszen a tesztek és futamok során azonnal látszódik egy-egy fejlesztés eredménye.

Az egykori győri hallgató elárulta, a Mercedesnél rendszeresen vannak vezetői tájékoztatók és megbeszélések, amelyeken bárki felteheti kérdéseit a menedzsmentnek, sőt akár a pilótáknak is.

„Volt már szerencsém találkozni Kimi Antonellivel és George Russell-lel, de Toto Wolff csapatfőnök is ugyanabba az edzőterembe, ugyanabba az étkezőbe jár, mint mindenki más. Családias a közeg, a kollégák kedvesen viszonyulnak egymáshoz, miközben a lehető legmagasabb színvonalon képviselik a szakterületüket”

– hangsúlyozta.

Horváth Hanna kiemelte: jelenlegi karrierjéhez rengeteget tett hozzá az a tudás, amit a Széchenyi István Egyetemen szerzett.

„Az ART-vel szerencsés helyzetben voltunk a többi magyar és nemzetközi csapathoz képest is, mert nagy, elkülönített műhelyben dolgozhattunk a fejlesztéseinken. Nemcsak infrastrukturálisan, hanem szakmailag is támogató közegben működhettünk, segítőkész közösség és biztos partneri hálózat vett körbe bennünket”

– szögezte le. A jelenlegi hallgatóknak azt tanácsolja, tartsanak ki céljaik mellett, bízzanak saját képességeikben, s folyamatosan fejlesszék magukat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!