Mozgásban

Óránként 4000 GB adatot termel egy önvezető jármű

önvezető

Tavaly 250 millió olyan gépjármű közlekedett a világon, ami kommunikációs hálózatba volt kötve, 2025-től pedig eljöhet az időszak, amikor minden új autó képessé válik a vezeték nélküli kommunikációra.

Ezzel kézzelfogható közelségbe kerülhet az önvezető járművek néhány évtizede még csak sci-fikben vizionált korszaka. Ám addig még az autógyártókra, a közlekedési infrastruktúrák tulajdonosaira és főleg a vezeték nélküli hálózatokat üzemeltető cégekre komoly munka vár, mert stabil és széles körű 5G lefedettség nélkül mindez nem valósulhat meg.

A nagyobb adatátviteli kapacitás és az alacsony késleltetés alkalmassá teszi arra az 5G-t, hogy hálózatba kapcsolt járművek sokasága legyen képes valós időben a korábbiaknál lényegesen nagyobb adatmennyiséget küldeni és fogadni, melyek alapján a sofőr – legyen hús-vér ember vagy mesterséges intelligencia – jó döntést tud hozni. Az MI és más feltörekvő technológiák támogatásával gyors ütemben fejlődnek a vezetéstámogatásra, a jobb járműteljesítményre, a forgalomfigyelésre és az energiahatékonyságra vonatkozó fejlettebb szolgáltatások.

Elemzői előrejelzések szerint egyetlen önvezető autó egyetlen óra alatt 4000 gigabyte adatot generál.

A technológia révén az út mentén elhelyezett szenzorok, illetve közlekedésirányító rendszerek jelzést küldenek a járműveknek, így például egy balesetről vagy egy lámpás csomópont terheltségéről azonnal értesülhet a vezető, ami alapján új, gyorsabb útvonalat választhat. Az állandó út-jármű kommunikációs kapcsolat elterjedésével a közlekedés dinamikája alapjaiban változhat meg, hiszen az útvonal és a sebesség automatikus optimalizálása nagyban csökkentheti a nagyvárosok forgalomterhelését és a dugók kialakulásának esélyét.

5G-vel pillanatok alatt feltölthetők egy központi felhőbe a különböző szenzorok által rögzített információkat azon autókról, amik valamilyen szintű önvezető képességgel vannak felszerelve. A felhőben a „központosított” logika képes kiszolgálni több tízezer autót is. Többek közt az ebben rejlő lehetőségeket is vizsgálják a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói az Ericsson és a Magyar Telekom partnerségével azon a hálózaton, ami tavaly állt üzembe.

Az Ericsson önvezető járműve.

A projekt részeként az Ericsson egy komplett 5G teszthálózatot épített ki, amely a BME I épületében beltéren és az épület szomszédságában kültéren egyaránt működik, valamint az Ericsson K+F központjának kutatólaborjában is elérhető. A zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpályán számos iparági szereplő együttesen vizsgálja, hogy az önvezető autók hogyan tudnak egymással és a környezetükkel kommunikálni egy központi infrastruktúrán keresztül.

A tesztpályán az Ericsson épített ki 5G teszthálózatot 2019-ben, és partnereivel Magyarországon először mutatott be manővereket 5G hálózaton kommunikáló önvezető járművekkel, valós körülményeket szimuláló környezetben.

A gyors vezeték nélküli kapcsolat a fentiek mellett számos más, a vezető kényelmét szolgáló megoldás bevezetését és alkalmazását teszi lehetővé. Így többek közt az autók fedélzeti számítógépén futó szoftvereket gyorsan, akár egy néhány perces megállás alatt, észrevétlenül frissíteni lehet, aminek köszönhetően már nem csak a pár évenként esedékes időszaki szerviz során végezhető el ez a folyamat. Még a lefrissített HD-térképek is tartalmazhatnak elavult információkat, és ilyen esetekben az autók valós idejű információkat is küldenek a Mobile Edge Cloudnak, ami lehetővé teszi, hogy a mögöttük haladó autók is megkapják a releváns frissítéseket a felhőből. Mindehhez persze az is kell, hogy a gépjárműipari fejlesztések mellett az 5G hálózatok kiépítése, és az ehhez szükséges döntések is kövessék a technológiai fejlesztések ütemét.

Forrás: 24.hu

Mozgásban

Újabb mérföldkőhöz értünk a hazai 5G történelemben

5g

A Foxconn komáromi gyárában 6 hónapnyi tesztidőszak után folytatódik a legújabb generációs mobilhálózatra épülő megoldások bevezetése, jelenleg már 5G privát hálózaton keresztül működik a PC tesztelés.

A tajvani gyártó igényeire szabott megoldásokat és az 5G infrastruktúra kiépítését az Ericsson és a Vodafone Magyarország segítségével valósították meg.

2020 október elején kezdődött meg annak a rendszernek a tesztüzeme, amely a Foxconn komáromi gyárában ma már élő 5G támogatás mellett élesben üzemel, és újabb mérföldkövet jelent a hazai 5G történelmében, hiszen a Huawei Technologies Európai Ellátó Központjának (ESC) pátyi üzemében alkalmazott után újabb ipari 5G magánhálózat indult el Magyarországon.

“Az egész magyar hírközlési ágazat érdeke, hogy az 5G-fejlesztések minél több területen a mindennapok részeivé váljanak, hiszen az újgenerációs hálózatok a fenntarthatóságot, növekedést, hatékonyságot szolgálják. A hatékonyabb megoldások pedig energiát, időt, erőforrásokat szabadítanak fel, így minden új megoldás teret ad a további fejlesztéseknek is. Itt, Komáromban ez szó szerint valósul meg: a tesztelő teremben eltűnik a többezer méteres kábelrengeteg, ez pedig helyet szabadít fel az újabb kreatív megoldásoknak, a rugalmasságnak, a változásnak.”

– mondta el Dr. Vári Péter, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgató-helyettese.

A 2019 nyarán megkötött partneri megállapodásban a fejlesztéshez szükséges hálózati eszközöket az Ericsson biztosította, míg az eszközök közötti kommunikációhoz szükséges 5G kapcsolat a Vodafone Magyarország hálózatán jött létre.

Ezért jó egy gyárnak az 5G

Dr. Tálos Péter, a Foxconn alelnöke szerint az 5G egy platform, melynek alapjain teljesen új gyártási megoldások látnak majd napvilágot. Lehetővé válik kábelnélküli, „wireless” gyárak kialakítása, az épületek sosem látott hatékonyságú kihasználása, a kapacitások eddig nem ismert mértékű rugalmassága. Bár a kliens oldali eszközök szűkös kínálata miatt az 5G ipari felhasználása még gyerekcipőben jár, vannak területek, ahol már most is gyakorlati hasznát látni. A Foxconn esetében ilyenek a helyhez nem kötött, 5G alapon működő tesztkocsik, melyeken a frissen gyártott PC-k csomagolás előtti tesztelése zajlik.

A magánhálózat legnagyobb előnyeit az információ-biztonság, az ipari igényeket kielégítő hálózati kapacitás, valamint annak testreszabhatósága jelenti. A mobilszolgáltatók partnereik egyedi igényei szerint építik ki a működésükhöz szükséges hálózatot, amelyet egyedi szerződésben vállalt, szigorú paraméterekkel üzemeltetnek. A működés közben felhasznált adatok, továbbá a termelés analitikái és statisztikái minden esetben a hálózaton belül marad – az 5G technológia segítségével biztonságosabb, adatforgalom szempontjából garantálható paraméterekkel bíró kommunikációs csatorna alakítható ki, mint a jelenleg elterjedt WiFi alapú megoldások segítségével. Ezek a privát hálózatok rendkívül magas kapacitást és eszközkiszolgálást tesznek lehetővé, igen alacsony késleltetés mellett, így kielégítve az ipar 4.0 megoldások igényeit is.

Az iparágak olyan innovatív alkalmazásokat aknázhatnak ki, mint például a szenzortechnológia, az automatizált irányított járművek (AGV-k), a drónok, a nehézgépek automatizálása vagy a robotika fejlődése, amelyhez elengedhetetlen a privát hálózatok megléte.

Forrás: 24.hu

Tovább

Mozgásban

Újra beindulnak a szuperszonikus gépek

szuperszonikus
Az Overture számítógépes grafikán – Fotó: Boom Supersonic / AFP

Az amerikai United Airlines bejelentette, hogy 15 új szuperszonikus utasszállító repülőgépet kíván vásárolni, amivel 2029-ben, 26 éves kihagyás után újraindulhatna a szuperszonikus repülés, írja a BBC.

A szuperszonikus utasszállító járatok 2003-ban szűntek meg, amikor az Air France és a British Airways nyugdíjazta a Concorde-ot.

Az Overture névre keresztelt repülőgépeket a denveri székhelyű Boom nevű vállalat fogja gyártani, amely újoncnak számít a szuperszonikus repülés területén. Egyelőre még nem is teszteltek repülés közben szuperszonikus repülőgépet.

A United Airlines attól tette függővé az összesen 3000 millió dolláros (850 milliárd forintos), azaz gépenként 200 millió dolláros megrendelést, hogy a Boom gépei megfelelnek-e majd a biztonsági előírásoknak. A légitársaságnak vételi opciója van 35 további gépre is.

szuperszonikus

Az Overture számítógépes grafikán – Fotó: Boom Supersonic / AFP

Az Overture várhatóan 1805 km/h-s (1,7 Mach) sebességre lesz majd képes, ami kétszer olyan gyors, mint egy tipikus utasszállító, melyek körülbelül 900 km/h-val szoktak repülni, azonban elmarad a Concorde sebességétől, amely 2,180 km/h-s (2,04 Mach) sebességre, azaz több mint kétszeres hangsebességre volt képes.

A gép különlegessége – azon kívül, hogy az első szuperszonikus utasszállító lenne a Concorde óta – hogy a tervek szerint teljes mértékben biokerozin fogja hajtani, így nettó zéró lesz kibocsátása. A tervek szerint a Boom 2025-re szállítaná le az első gépet, amely 2026-ban repülhetne először, és 2029-ben szállíthatna először utasokat.

Forrás: Telex

Tovább

Mozgásban

Hamarosan kiadja az ufókról szóló jelentését a Pentagon

pentagon

Hosszú vizsgálatot követően a Pentagon júniusban fogja kiadni azt a jelentést, amelyben az azonosítatlan légi jelenségekkel, ismertebb nevükön az azonosítatlan repülő tárgyakkal kapcsolatos észleléseket mutatják be – írja a Live Science.

A dokumentum elkészítéséről tavaly döntött az amerikai törvényhozás. Senki se számítson arra, hogy rövidesen a földön kívüli technológiáról olvashat, az Egyesült Államokban inkább a többi ország tevékenységétől tartanak. A jelentés azért fontos, mert segíthet az ufóészlelések rögzítésének standardizálásában, illetve annak eldöntésében, hogy az objektumok nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek-e.

A dokumentum elkészítésére 180 nap állt rendelkezésre. A beszámoló ötlete a Szenátus Hírszerzési Bizottságától származik, több tag úgy vélte, hogy átfogó képet kellene kapni a hadsereg által észlelt ufókról. Az Egyesült Államokban az utóbbi időkben egyre nagyobb aggodalmat okoz az idegen nemzetek lehetséges kémkedése, technológiája.

Az elmúlt időszakban több amerikai felvétel is előkerült furcsán mozgó ufókról. Azt már most tudni, hogy az új jelentésben egy olyan objektumról is szó lesz, amely hangrobbanás nélkül lépte át a hangsebességet. A dokumentum nem lesz titkosított, de feltételezhetően tartalmazni fog minősített mellékleteket. A beszámoló egyik fő célja, hogy megkönnyítse az észleléseket, azok dokumentálását, illetve az egyes ügynökségek, hivatalok közötti információátadást.

Forrás: 24.hu

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss