Mozgásban
Termeléslogisztika automatizálása SOTO robotokkal
Az anyagellátás automatizálása az MAN nürnbergi motorgyárában
A Jungheinrichhez tartozó müncheni székhelyű Magazino robotikai vállalat az MAN nürnbergi telephelyén SOTO robotok egész flottáját üzemelteti. A SOTO mobil robot automatizálja az anyagellátást a raktár és a szerelősor között, és teljesen önállóan szállítja a kisméretű rakományhordozókat (KLT). Az egyéves kísérleti projektet követően ősszel tizenkét SOTO-robottal automatizálják a motor összeszerelésének és a jövőbeli akkumulátorgyártásnak a teljes KLT ellátási folyamatát.
A Magazino és az MAN 2019 óta szorosan együttműködik a lehetséges alkalmazásokról a logisztikai automatizálás területén, és a két vállalat már a SOTO robotok fejlesztési szakaszában egyesítették speciális szakértelmüket. A robotok működését egyéves kísérleti fázis során éles üzemben széleskörűen tesztelték és optimalizálták. A pozitív tapasztalatok és a tesztelés alapján az MAN nürnbergi telephelye úgy döntött, hogy a kisalkatrész-logisztika teljes automatizálása érdekében egy tizenkét SOTO-robotból álló flottát telepít.
Simon Becker, az MAN projektvezetője szerint: „A SOTO bevezetése újabb lépést jelent a jövő logisztikája felé a nürnbergi üzemünk legújabb fejlesztésében. A SOTO-nak köszönhetően mostantól a kis alkatrészládák ellátási folyamata is teljesen automatizált. Ezek a robotok példaértékűek az üzemünk logisztikájának folyamatos digitalizálása és automatizálása szempontjából, és így hozzájárulnak átfogó stratégiánkhoz. Lenyűgöző látni, hogy az emberek és a robotok milyen hatékonyan és harmonikusan tudnak együtt dolgozni. A SOTO robotok bevezetéséről szóló döntés a Magazino céggel való sokéves, bizalomteljes együttműködés eredménye, amely tükrözi a technológiai kiválóság és a folyamatos fejlesztés iránti elkötelezettségünket.”
Markus Ruder, a Magazino és az MAN közös projektjének vezetője a következőképpen írja le a célfolyamatot: „A SOTO robotok önállóan veszik fel a tárolóládákat az automatizált kisalkatrész-raktárban (AKL). Minden robot egyszerre legfeljebb 18 konténert visz az egyes szerelősorokhoz. Ugyanabban a környezetben dolgoznak, mint az emberek és más mobil robotok. A szerelősoron a SOTO robotok közvetlenül a polcokra helyezik a jelenleg 12 kilogramm tömegű konténereket. A dolgozók ezután kényelmesen hozzáférhetnek az egyes alkatrészekhez, hogy a polcok túloldalán összeszereljék azokat. A SOTO robotok képesek az üres ládákat önállóan is felvenni és a központi gyűjtőhelyre szállítani. „
A nürnbergi üzem a VDA-szabványnak megfelelő standard tárolóládákat használ. A robot adaptív megfogója automatikusan alkalmazkodik a megfelelő mérethez, és az emberekhez hasonlóan rugalmasan közelíti meg az átrakó állványok különböző magasságait is. A polcokon található, géppel olvasható kódokat és a tárolóládákon elhelyezett címkéket a robot az azonosításhoz használja, a szállítási megbízásokat pedig közvetlenül a raktárkezelő rendszerből kapja.
Míg a gyártóiparban a szerelősorok ma már nagymértékben automatizáltak, a raktárak túlnyomó többségében az utánpótlás, a sorok kiszolgálása még mindig kézzel történik. A korábbi megoldások, mint például a vontató szerelvények vagy az egyszerű önvezető járművek (AGV-k) nem automatizálják teljesen a folyamatot, mivel a be- és kirakodáshoz kézi munkaerőre van szükség. Az MAN nürnbergi telephelyén a kisméretű rakományhordozókat a kiszállítás után már automatikusan depalettázzák és az automata darabáru raktárban tárolják. A SOTO segítségével az MAN most a tárolóláda-ellátási folyamat „utolsó mérföldjét” automatizálja azzal a céllal, hogy a folyamat első emberi beavatkozást igénylő művelete az az átrakodás legyen, amikor a szerelőmunkások az üres tárolóládákat telire cserélik, ahonnan a robot ismét összegyűjti azokat.
A SOTO robot ezeket az elemi logisztikai folyamatlépéseket egyetlen, teljesen autonóm megoldásban egyesíti: különböző méretű KLT-k felvétele a raktárból, több KLT autonóm szállítása a forrástól a lehelyezési pontig és a sorhoz közeli, különböző magasságú, átfolyó rendszerű görgős állványokon történő szállítás. A göngyöleg összegyűjtése és a ládák forgatása is a képességek közé tartozik. A meglévő környezetben a robot biztonságosan dolgozik az emberekkel azonos területen. Ezek a képességek egyértelműen megkülönböztetik a SOTO robotot a piaci környezettől, és először teszik lehetővé a kis rakományhordozókkal történő anyagellátás valódi végponttól végpontig tartó automatizálását.
https://www.jungheinrich.hu/logisztikai-rendszerek/mobil-robotok/soto-1549388
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mozgásban
A mesterséges intelligencia válaszhatja ki a jövő céges autóját?
A céges autó korábban elsősorban státuszszimbólum volt. Ma munkaeszköz és mobilitási megoldás, amelynek a hatékonysága és fenntarthatósága is fontos szempont.
„A presztízse nem tűnt el, de egyre inkább racionális gazdasági döntések mögé kerül”
– hangsúlyozta Takács László, a Schiller Flotta Kft. ügyvezetője és a Schiller Autó Család Zrt. cégvezetője.
A vállalati autók piaca alapvetően stabil, sőt hosszabb távon inkább növekedési pályán van Magyarországon. A cégek számára a mobilitás továbbra is kulcsfontosságú üzleti eszköz, különösen az értékesítésben, a szervizben vagy a logisztikában.

Škoda Octavia Combi
A flottapiacot érintő markáns változás, hogy az utóbbi 2-3 évben az ügyfelek már sokkal tudatosabban vizsgálják a teljes üzemeltetési költséget. Míg korábban a vételár dominált a döntésben, ma már egyre több vállalat nézi az üzemanyagköltséget, a szervizigényt, a maradványértéket és a fenntarthatósági szempontokat is.
Költséghatékony megoldások előtérben
A kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) igyekeznek racionalizálni. Egyre többen keresik a kisebb fogyasztású, gazdaságosan üzemeltethető modelleket, valamint egyre élénkebb az érdeklődés a hibrid és elektromos járművekkel kapcsolatban a Schiller Autó Család tapasztalatai szerint. Ugyanakkor a cégek többsége még mindig nagyon pragmatikusan dönt: azt a technológiát választják, amely az adott használati profil mellett a legköltséghatékonyabb.
Mindez azzal is magyarázható, hogy az elmúlt évben több költségelem is emelkedett a flottakezelésben, de leginkább a szerviz- és alkatrészköltségek, valamint a biztosítási díjak növekedése volt érzékelhető. Az autók technikai szempontból egyre összetettebbek, ami a javításokat is drágábbá teszi, miközben az alkatrészárak és a munkadíjak is emelkedtek. Emellett a biztosítási piacon is jelentős díjkorrekciók történtek. A vállalatok ezért ma sokkal inkább a teljes üzemeltetési költséget nézik, nem csak az autó beszerzési árát.
Dinamikusan bővülő szektorok
A flottabővítés leginkább azokban az iparágakban látszódik, ahol a mobilitás közvetlenül kapcsolódik a bevételtermeléshez. Ezek közé tartoznak például a szolgáltató cégek, a gyógyszeripari és FMCG értékesítési hálózatok, valamint a műszaki szervizhálózatok, ahol az autó gyakorlatilag munkaeszköznek tekinthető. Ezzel szemben a gazdasági bizonytalanság hatására egyes iparágak inkább optimalizálják a flottáikat. Kevesebb autót tartanak, vagy hosszabb ideig használják a meglévő járműveket.
Telematikai támogatás
A vállalati flották gazdaságosabb üzemeltetését teszi lehetővé a telematikai rendszerekben rejlő lehetőségek kiaknázása. Ezek a rendszerek ma már messze többet tudnak annál, hogy megmutassák, fizikailag merre jár egy autó. A fejlettebb flottáknál egyre inkább használják az adatokat vezetési stílus elemzésére, üzemanyag-fogyasztás optimalizálására és a járműhasználat hatékonyságának mérésére.
„Az adatokból például jól látszik a túlzott gyorsítás, a hirtelen fékezés vagy a felesleges alapjárati működés – ezek mind közvetlen hatással vannak a költségekre. Ma már egyre inkább az a kérdés: nem az, hogy van-e adat, hanem hogy mennyire használjuk ki?”
– tette hozzá a szakember.
Szerephez jut az MI
A flottaüzemeltetés terén egyre erősebb figyelem irányul a mesterséges intelligenciában (MI) rejlő lehetőségekre. Az MI elsősorban az adatok értelmezésében és a döntéstámogatásban fog nagy szerepet kapni. Egy jól működő rendszer képes lesz előre jelezni például a szervizigényt, optimalizálni a csereciklusokat vagy javaslatot tenni a legköltséghatékonyabb járműtípusokra. A következő években a MI egyik legnagyobb értéke az lesz, hogy a rengeteg flottaadatból gyorsan használható üzleti döntéseket készít.
A céges flották jövője
A jövőben erősödni fog az a trend, miszerint a flottakezelőknek egyre inkább mobilitási szolgáltatóként kell viselkedniük. A kis- és közepes vállalkozások egyre kevésbé szeretnének autókat vásárolni, hanem sokkal inkább komplex mobilitási megoldásokat keresnek. A flottakezelők szerepe ezért fokozatosan bővül: az autók mellett megjelenik a töltési infrastruktúra, a digitális szolgáltatások és az adatvezérelt döntéstámogatás is.
A céges autó flották emellett technológiai értelemben is át fognak alakulni.
„A következő nagy ugrást három területen látjuk: elektromobilitás, adatvezérelt működés és mesterséges intelligencia. Az elektromos járművek terjedése átalakítja a költségstruktúrát, az adatok pedig egyre pontosabb képet adnak a járműhasználatról. Az MI pedig segít abban, hogy ezekből az adatokból gyorsabb és jobb üzleti döntések szülessenek”
– világított rá Takács László.
A változó gazdasági és technológiai környezetben azok a flottakezelők lesznek sikeresek, akik képesek rugalmasan alkalmazkodni az új igényekhez és innovatív megoldásokat kínálni ügyfeleik számára.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mozgásban
Hármas siker a tavaszi teszteken: A Hankook tarolt az Auto Bild és az AvD nyári abroncstesztjein
Három független abroncsteszt is igazolja, a Hankook prémium gumiabroncs-gyártó termékeinek kiemelkedő minőségét. Az Auto Bild nagy nyári tesztjén (2026. március 5-i, 10/2026 szám) a Ventus evo a népszerű 245/45 R19 méretben felülmúlta a másik 19 döntőst, és 1,1-es értékeléssel, „Példás” minősítéssel összesített győzelmet aratott.
Az Auto Bild allrad nyári gumitesztjén (2026. március 19-i, 12/2026-os szám) a Ventus evo megismételte sikerét, és a 255/45 R19 méretben, 1,2-es értékeléssel ismét diadalmaskodott nyolc versenytársával szemben. Mindeközben a Ventus Prime 4 meggyőző teljesítményt nyújtott az AvD nyári gumiabroncs-tesztjén a 215/55 R17-es méretben, kiemelkedő kezelhetőséggel a nedves útviszonyok között.
Ventus evo UHP gumiabroncs: egyértelmű győztes az Auto Bild nagy tesztjén
A Hankook Ventus evo már az Auto Bild nyári gumiabroncs-teszt selejtezőjében is kiemelkedett az 50-es mezőnyből. A második legrövidebb féktávval – 42,1 méter nedves útviszonyok között és 32,8 méter száraz aszfalton – 100 km/h-s sebességről, biztosan jutott a 20 döntős közé. A döntőben az ultra-nagy teljesítményű nyári gumiabroncs minden téren bizonyította kiemelkedő teljesítményét.
Száraz úton a Ventus evo a legrövidebb féktávval tűnt ki – több mint egy méterrel előbb állt meg, mint a második – valamint a legmagasabb, 101,5 km/h átlagos kanyarodási sebességgel. Emellett a leggyorsabb köridőt is a Hankook abroncsa érte el az aquaplaning-pályán, és a nedves útfelületen végzett kezelhetőségi teszten is lenyűgözte a zsűrit, 83,6 km/h sebességgel. Az összképet a legjobb kilométerenkénti költség teszi teljessé: mindössze 11,01 euró 1 000 kilométer megtétele után. Az Auto Bild összegzése:
„Dinamikus vezetéshez készült gumiabroncs, kiváló nedves és száraz tapadással, a legrövidebb féktávolsággal száraz úton, valamint nagyon jó ár-érték aránnyal.”
Ventus evo SUV-gumiabroncs: első hely az Auto Bild allrad nyári gumitesztjén is
Az Auto Bild allrad nyári gumitesztjén (2026. decemberi szám) a Ventus evo a modern, összkerékhajtású SUV-ok számára különösen fontos 255/45 R19 méretben vett részt – ez gyári alapfelszereltség a kompakt középkategóriás szegmens számos népszerű modelljeinél. A neves gyártók kilenc jelöltje közül a Ventus evo mind közúton, mind terepen bizonyította kiváló tulajdonságait.
A tesztelők szerint:
„A Hankook vadonatúj Ventus evo gumiabroncsa uralta a nedves felületeket, és a kezelhetőség terén (89,1 km/h átlagsebességgel), valamint 100 km/h-ról történő fékezés esetén (50,2 méteres, kiemelkedő teljesítménnyel) az első helyet szerezte meg.”
Terepen különösen a tapadás terén mutatta meg erejét: Kavicsos felületen a Ventus evo érte el a legnagyobb tapadást az összes jelölt közül: 11 442 newtonnal, és nedves füvön is kényelmes előnyt szerzett 3729 newtonnal. Száraz felületeken a Ventus evo lenyűgözően kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott, rövid féktávolsága és alacsony menet közbeni zajszintje a legjobbak közé emelte.
Az Auto Bild értékelése egyértelmű:
„A modern összkerékhajtású SUV-ok legjobb gumija valódi mindenes kell legyen. A Hankook az új Ventus evo modelljével a legmeggyőzőbben teljesítette ezt a kihívást, és megérdemelten nyert.”
Az összesített 1,2-es értékeléssel és az első hellyel a kilenc induló közül a Hankook Ventus evo a 2026-os kínálat legjobb nyári gumiabroncsa a négykerék-meghajtású SUV-k számára.
Ventus Prime 4: az AvD igazolja a prémium teljesítményt
A nagy multú, független AvD nyári gumiabroncs-tesztjén a Tempotire autóklub szakértőivel együttműködve 15 nyári gumiabroncs-modellt vizsgált meg a prémium, minőségi és kedvező árú márkákból a népszerű 215/55 R17 méretben. A Hankook Ventus Prime 4 főleg a nedves felületeken nyújtott kiemelkedő teljesítményt, és összességében „Nagyon jó” minősítést kapott.
A prémium kategóriás komfortgumi gyors köridőkkel, harmonikus kezelhetőséggel és rövid féktávolsággal végzett az élen a tesztmezőnyben nedves útfelületen. Ezt a véleményt osztják a tapasztalt gumiabroncs-tesztelők is:
„A Ventus Prime 4 megerősíti a Hankook hírnevét, miszerint prémium teljesítményt nyújt méltányos áron.”
A tesztelők szerint a gumiabroncs egyértelmű visszajelzést ad a kormányzásról, és finoman figyelmezteti a vezetőt, amikor a határaihoz közeledik. Az aquaplaning tekintetében a gumiabroncs nem mutat gyengeséget, és hatékony biztonsági tartalékokkal rendelkezik. Száraz felületeken a Hankook Ventus Prime 4 megbízható kezelhetőséggel és kiváló gördülési kényelemmel nyűgözi le a gumiabroncs-szakértőket.
Kiemelkedik a Hankook Ventus Prime 4 fenntarthatósági profilja is:
„A magyarországi gyártás rövid szállítási útvonalakat biztosít Európán belül, és maximális pontszámot ér el a logisztikai értékelésben. Az EU-címkén elért kiváló besorolás (A minősítés nedves tapadásra és zajra, B gördülési ellenállásra) a modern konstrukciót tükrözi.”
Az AvD zsűrijének véleménye így folytatódik: Az abroncs tömegében, futásteljesítményében és alacsony kopásban is meggyőző telejsítményt nyújt, így a Ventus Prime 4 „tartós és költséghatékony választás.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mozgásban
A Mercedes Forma–1-es csapatánál gyakornok a Széchenyi István Egyetemen végzett fiatal szakember
Horváth Hanna a győri Széchenyi István Egyetemen szerzett járműmérnöki alapdiplomát, aerodinamikai mesterképzését pedig a hollandiai Delfti Műszaki Egyetemen végzi. A fiatal szakember kamaszévei óta a Forma–1 világában szeretett volna dolgozni, álma pedig valósággá vált: az egykori győri hallgató ma már a nyolcszoros világbajnok Mercedes csapatának gyakornoka.
A Széchenyi István Egyetem fontos szerepet tölt be a járműipar fejlesztésében. Küldetése, hogy naprakész tudással rendelkező szakembereket képezzen, akik a nemzetközi színtéren is megállják a helyüket. Az intézmény hallgatói közül többen helyezkedtek el a motorsport élvonalában: van, aki a rali világában dolgozik, többen pedig a Forma–1-ben találták meg a helyüket. Közéjük tartozik a győri intézményben járműmérnöki alapszakon végzett Horváth Hanna is, aki a Mercedesnél dolgozik gyakornokként.
A szakember 2022-ben végzett az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon, s alapképzése alatt végig a Formula Student-versenysorozatban szereplő Arrabona Racing Team (ART) tagja volt.
„Már a középiskola alatt is a Széchenyi-egyetemen terveztem továbbtanulni, mert azt láttam, hogy az intézmény a jövőt építi, modern tanmenettel, korszerű campussal és jó lehetőségekkel rendelkezik. Az első évemben kerültem be az ART tagjai közé, négy évig vettem részt a fejlesztői munkában, ami rendkívül sok gyakorlati tapasztalatot adott”
– fogalmazott. Megjegyezte: mindig is az aerodinamika érdekelte a legjobban, Magyarországon viszont kevés erre specializálódó képzés érhető el, ezt a hiányosságot azonban a hallgatói csapat ezirányú részlegében végzett tevékenységével tudta kompenzálni.
Horváth Hanna diplomaszerzése után dolgozott a Jaguar Land Rovernél, valamint egy űrtechnológiai posztgraduális képzést is elvégzett. Ezt követően jutott be a hollandiai Delfti Műszaki Egyetem repülőgépipari mesterképzésének areodinamikai specializációjára, jelenleg gyakorlati évét tölti.
„Már középiskolásként is a Forma–1 világában szerettem volna dolgozni, ezért nagyon boldog voltam, amikor felvételt nyertem a Mercedes-AMG Petronas csapatához gyakornokként. Most tartok az egyéves megbízatás felénél. Az aerodinamikai csapathoz tartozom, ami a legnagyobb létszámmal működő mérnöki terület”
– mondta el. A fiatal szakember jelenleg az istálló otthonának számító angliai Brackley-ben dolgozik a Mercedes kísérleti aerodinamikai kutató-fejlesztő részlegén.
„A csoportom főként a különböző méréstechnikai részletekkel foglalkozik: szélcsatorna-fejlesztéssel, az ahhoz kapcsolódó korrelációk javításával. Az autó orrán lévő Pitot-cső kalibrálását például teljes egészében rám bízták, ez az én felelősségem volt. Nagyon érdekes munkát végzünk, például a különböző mérési folyamatok támogatására robotokat is alkalmazunk a pontosság növelése és a mérési hibák csökkentése érdekében. Élvezem, hogy gyorsan pörögnek a projektek, változatosak a feladatok, és sok olyan problémát kell megoldani, amihez szükségesek például a kódolási ismeretek is”
– részletezte. Hozzáfűzte: izgalmasnak tartja, hogy gyors visszacsatolást kap a munkájáról, hiszen a tesztek és futamok során azonnal látszódik egy-egy fejlesztés eredménye.
Az egykori győri hallgató elárulta, a Mercedesnél rendszeresen vannak vezetői tájékoztatók és megbeszélések, amelyeken bárki felteheti kérdéseit a menedzsmentnek, sőt akár a pilótáknak is.
„Volt már szerencsém találkozni Kimi Antonellivel és George Russell-lel, de Toto Wolff csapatfőnök is ugyanabba az edzőterembe, ugyanabba az étkezőbe jár, mint mindenki más. Családias a közeg, a kollégák kedvesen viszonyulnak egymáshoz, miközben a lehető legmagasabb színvonalon képviselik a szakterületüket”
– hangsúlyozta.
Horváth Hanna kiemelte: jelenlegi karrierjéhez rengeteget tett hozzá az a tudás, amit a Széchenyi István Egyetemen szerzett.
„Az ART-vel szerencsés helyzetben voltunk a többi magyar és nemzetközi csapathoz képest is, mert nagy, elkülönített műhelyben dolgozhattunk a fejlesztéseinken. Nemcsak infrastrukturálisan, hanem szakmailag is támogató közegben működhettünk, segítőkész közösség és biztos partneri hálózat vett körbe bennünket”
– szögezte le. A jelenlegi hallgatóknak azt tanácsolja, tartsanak ki céljaik mellett, bízzanak saját képességeikben, s folyamatosan fejlesszék magukat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Fejlett gázmegoldások és kompresszorok a lézervágásban
-
Okoseszközök2 hét ago
Milánó-Cortina 2026: Samsung-technológiával összekapcsolt téli olimpiai és paralimpiai játékok
-
Ipar2 hét ago
Hulladékból üzemanyag
-
Tippek2 hét ago
Húsvéti kampányod már készen áll – most növeld az elérését
-
Egészség2 hét ago
Új életmódtrend hódít: a home spa és a tudatos vízfogyasztás kéz a kézben jár
-
Egészség2 hét ago
Díjazták a Herbiovit gyógynövényes kozmetikumait
-
Egészség1 hét ago
Hogyan javíthatja a mesterséges intelligencia a kórházi betegellátás eredményeit?
-
Tippek1 hét ago
Így teremti meg a modern otthont a generációk párbeszéde












