Az új, digitalizált energiatárolási technológiákkal a magyar kisfogyasztók akár 70 százalékra tudják növelni a saját energiafogyasztásuk arányát a következő évtizedben – derül ki a Huawei Technologies által készített, a magyarországi energiapiac kihívásait és lehetőségeit vizsgáló Fehér könyvből.

Az okos megoldások elterjedése elengedhetetlen az energiafogyasztás és -termelés vezérléséhez, illetve az elektrifikáció és decentralizált termelés támogatásához. Az intelligens hálózatok lehetőséget teremtenek a saját energiájukat használó fogyasztók számára, hogy valós időben reagáljanak az árakra és a felesleget értékesítsék a hálózat felé.

Átalakuló energiapiac 2023-2030 között címmel mutatott be Fehér könyvet a Huawei Technologies Hungary, amelyet a PwC Magyarországgal készíttetett. A Fehér könyv hazánk legfontosabb energetikai kihívásait és lehetőségeit vizsgálja háztartások, kis- és nagyfogyasztók, illetve a villamos átviteli- és elosztói hálózatot irányítók szempontjából. A dokumentum szerint a tiszta energiára való átállás felgyorsítása és az ellátásbiztonság fenntartása érdekében az energiaszektorra kritikus szerep hárul a következő évtizedben. Ez azért is sürgető, mert jelenleg az 5,2 millió hazai kisfogyasztó esetében a földgáz aránya eléri az 50 százalékot, amely jóval magasabb az EU-s átlagnál.

A Fehér könyvet bemutató rendezvényen Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára kiemelte: „A villamosenergia tárolásnak lesz a legfontosabb szerepe abban, hogy tovább tudjuk növelni a napelemes kapacitást, illetve erősítsük a villamosenergia-hálózatot. Ehhez szoros együttműködésre lesz szükség az állami szféra, a szabályozási oldal és a piaci szereplők között. Sok olyan technológia megoldást láttunk a Huaweitől, amelyekkel a kitűzött célokhoz hozzá tud járulni – mondta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Kiemelte: már több mint 17 ezer kérelem futott be a hétfőn megnyílt energiatárolóval szerelt napelemes rendszerek kialakítását segítő Napenergia Plusz pályázatra, már most látszik, hogy nagyon népszerű program lesz, amely érdemben segíti a lakosság öngondoskodását. Hozzátette: versenyképességi kérdés lesz a jövőben nemzetgazdasági, vállalati és a háztartások szintjén is, hogy mennyi energiát tudunk saját magunk számára előállítani és eltárolni.

Elmondta, hogy az ipari méretű villamosenergiatárolás egyelőre gyerekcipőben jár Magyarországon, jelenleg mintegy 20-30 MW kapacitás van a hálózathoz csatlakoztatva, ezt egy szintén hétfőn megnyílt 62 milliárd forint összértékű támogatás segítségével a hússzorosára szeretnék emelni. Ennek célja, hogy kiegyenlítő energia szolgáltatást nyújtson a hálózatnak akkor, amikor nagy szükség van arra, hogy tárolókból használjunk fel energiát.”

A tanulmány szerzői szerint az energiaszektor transzformációja során a villamosenergia-hálózat, a háztartások és a nagyfogyasztók esetében is az energiatárolás, valamint a digitalizáció lesznek a legfontosabb meghatározó trendek a következő években.

Aggregátorok és energiaközösségek

Iparági becslés szerint 2030-ig mintegy 400 milliárd euró beruházás szükséges az elosztóhálózat-üzemeltetők részéről, hogy az európai rendszer zavartalanul üzemelhessen a megváltozott fogyasztási és termelési szokások között is. A változások komoly kihívást jelentenek a magyar villamosenergia-hálózat üzemeltetői számára is. Az egyik legfontosabb feladat a megújulók rendszerintegrációja és a hálózati rugalmasság megteremtése. Ebben meghatározó lesz az akkumulátoros energiatárolás, illetve a fogyasztói rugalmasság. A kapacitások a következő években várhatóan jelentősen bővülni fognak, többek között a kormányzati tárolótámogatási pályázatoknak köszönhetően, amelyek a hálózati és kereskedelmi célú energiatárolókra egyaránt vonatkoznak. Előbbi esetében a MAVIR és az elosztótársaságok 110 MW/246 MWh tároló kiépítését vállalták 2022-2025 között. A MAVIR emellett lehetőséget biztosít a nagyfogyasztók számára is, hogy rugalmassági képességet ajánljanak fel.

Ennél azonban több rugalmasságra lesz szüksége a hazai villamosenergia-rendszernek, mert a nem időjárásfüggő erőművek nem tudják kielégíteni az időjárásfüggő termelők okozta kiegyenlítetlenség felfutását. A MAVIR ezért belépési lehetőséget teremt a fogyasztók számára a rendszerszintű szabályozási piacon. Emellett új piaci szereplők megjelenése is segítheti az energiaszektor átalakulását: új szerepet kapnak az aggregátorok, akik összegyűjtik a szereplők kisebb szabályozási képességeit és azt aggregálva értékesítik a hálózati engedélyesek felé. Ide kell sorolni az energiaközösségeket is, amelyek azzal a céllal jönnek létre, hogy saját költségükre, kockázatukra és energiaigényeik fedezetére energiatermelő, tároló egységeket hozzanak létre.

2026 közepéig többszáz milliárd forintot szán a kormány új hálózati elemek és a meglévők bővítésére, a hálózat digitalizációja is központba kerül, mérési központ fejlesztése, elosztói szabályozási képességhez kapcsolódó IT rendszerek és digitális hálózatmenedzsment bevezetése szerepel a tervekben. 2026 közepére mintegy 600 ezer okosmérőt szerelhetnek fel.

„A Huawei fejlett szoftveres és hardveres megoldásokkal is segíti az erőművek tulajdonosait és a hálózatüzemeltetőket rugalmassági képességeik fejlesztésében. A vállalat virtuális erőművi generátora egy olyan, az energiatárolóval rendelkező naperőművekhez kapcsolódó megoldás, amely a hagyományos erőművek generátoraihoz hasonló tulajdonságokkal vértezi fel az energiatárolós rendszereket”

– mondta Xu Xiaobo, a Huawei Digital Power regionális kormányzati kapcsolatok igazgatója.

Az elektromos autók lehetnek a jövő energiatárolói

Európában a lakossági energiatárolók kapacitása 2025-ig várhatóan eléri a majdnem 13 GWh-t. Ehhez képest a hazai lakossági tárolókapacitás még marginális, terjedésének egyik akadálya a magas beruházási költség. Ezért elsősorban az állami ösztönzőkön (például a most induló Napenergia Plusz Programhoz hasonló támogatásokon) múlik, milyen ütemben bővül a lakossági energiatárolók száma, de a PwC becslése szerint 2032-re akár 106 ezer akkumulátorral felszerelt háztartás (lakossági napelemes rendszerek 21-22 százaléka) is lehet hazánkban. Ennek köszönhetően a saját termelés aránya is nő: az EUROBAT becslése szerint a háztartási méretű naperőművek az akkumulátoros rendszerekkel kombinálva – méretezéstől függően – átlagosan 25 százalékról akár 60-70 százalékra tudják növelni a háztartás önfogyasztását.

További ösztönző lehetne, ha a háztartások értékesíthetnék a megtermelt energiát, így a napelem-rendszer megtérülése gyorsabbá válna. Az európai uniós szinten elterjedt ún. prosumer üzleti modellben a háztartások aktív felhasználóként hozzájárulnak a szolgáltatók energiatermeléséhez, így az egyéni fogyasztáson túl mások számára is értéket tudnak teremteni, amelyekért ellenértéket kaphatnak. Az üzleti potenciál ebben az esetben hatalmas: egy 2019-es számítás szerint 680 TWh villamosenergiát, azaz az EU éves átlagfogyasztásának negyedét lehetne megtermelni tetőre szerelt napelemekkel, csak a jelenlegi épületállományt figyelembe véve.

További potenciális lehetőséget jelentenek a jövőben az elektromos autók, amelyek hozzájárulhatnak az otthoni áramellátáshoz. Ehhez olyan kétirányú töltési megoldásra van szükség, amely nemcsak feltölti az autó akkumulátorát, hanem vissza is tud táplálni a hálózatba (vehicle-to-grid, vehicle-to-home). Hazánkban a napelemekkel termelt áram mennyisége (1310 MW, átlagosan 40 kWh akkumulátor kapacitással) nagyjából megegyezik az elektromos autók akkumulátorainak tárolókapacitásával (közel 1300 MW), így teoretikusan szinte a teljes háztartási méretű napelemes termelést el tudná tárolni az elektromos autó állomány. Jelenleg azonban egyelőre kevés járműtípus rendelkezik ezzel a technológiával, illetve a villamosenergia szabályozási környezete sem áll készen a megoldás integrálására.

Okoseszközökkel akár 15 százalékot takaríthatnak meg a háztartások

A zöld átállás másik kulcsa a digitalizáció. A kisfogyasztók szintjén az okos mérők és különböző IoT eszközök jelentősen hozzájárulhatnak a fogyasztás optimalizálásához, és akár 15 százalékot is megtakaríthatnak a háztartások számára. Ezek az eszközök monitorozzák a fogyasztási mintázatokat, amelyek alapján képesek testreszabott javaslatokat is adni a változtatásokra: például lekapcsolhatják a felesleges lámpákat, vagy alacsonyabb fokozatra állíthatják a fűtést. Becslések szerint jelenleg 150-180 ezer okosmérővel felszerelt fogyasztó lehet az országban, amely akár 4,7 millióra is nőhet 2030-ig, amennyiben a magyar piac követi a nyugat-európai trendeket.

Az energiaellátásnak vállalati stratégiai szintre kell emelkednie

A nagy energiafogyasztó vállalatoknak napjaink piaci környezetében „energetikai trilemma” mentén kell optimalizálniuk energiaszükségleteiket; figyelembe kell venniük az energia megfizethetőségét, az ellátásbiztonságot és a fenntarthatóságot is. A napelemes rendszerek, az energiatárolók és a digitalizációs megoldások a vállalkozások esetében is nagyban segíthetik az hatékonyabb energiamenedzsmentet. Okosmérők és almérők használatával a vállalatok pontosan nyomon követhetik és testre szabhatják energiafelhasználásukat. A fogyasztás jobb, mélyebb, részletesebb ismerete segíti az energiamegtakarítási lehetőségek azonosítását. Emellett az energetikai fókuszú digitalizáció, és az ennek részét képező, fejlett adatgyűjtési, akár valós idejű adatelemzési és beavatkozási képességek bonyolultabb kereskedelmi stratégiák követését is lehetővé teszik. Segítségükkel a fogyasztás a napi energiaárakhoz vagy a saját naperőmű termeléséhez igazítható, vagy optimalizálhatók a lekötött hálózati kapacitások a fogyasztási csúcsok „levágásával”.

Bár az akkumulátorok telepítése még viszonylag magas költségtételt jelent, tudatos energiamenedzsmenttel, megfelelő méretezéssel és különösen állami ösztönzők segítségével megtérülő beruházás lehet. Az energiatároló képesség javítása pedig nem csupán fogyasztói, hanem hálózati szemszögből is előnyös. A megújuló erőmű mellé telepített energiatárolóval, hálózati csatlakozási díjkedvezmény érvényesíthető, illetve arbitrázs ügyletek kötésére is lehetőséget teremt.  Emellett nagy jelentősége van az energia tárolásának a „csúcskiegyenlítés” során is. Ehhez hasonlóan az energiafogyasztás menetrendezésében is megjelenhet az energiatárolás. A fogyasztó saját maga által meghatározott menetrendtől való eltérés esetén alapvetően a szolgáltatónak és/vagy a rendszerirányítónak kell gyorsan biztosítania a különbözetet, amely magas költséggel jár. Megfelelő energiatároló berendezésekkel a menetrendi eltérés lecsökkenthető vagy megszüntethető, így ez a jelentős költségelem is – részben vagy egészben – megspórolható.

Az akkumulátoros energiatárolóknak rendszerszintű szolgáltatások piacán – a rendszeregyensúly fenntartásában -– is fontos szerepük van, és az ipari nagyfogyasztók saját felhasználásra telepített eszközei sincsenek ezekről kizárva. A tárolók rendelkezésre bocsátásáért cserébe a vállalatok bevételre számíthatnak, hozzájárulva a tárolói beruházás megtérülésének javításához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!