Okoseszközök

2030-ra majd ötmillió okosmérő lehet hazánkban

Az új, digitalizált energiatárolási technológiákkal a magyar kisfogyasztók akár 70 százalékra tudják növelni a saját energiafogyasztásuk arányát a következő évtizedben – derül ki a Huawei Technologies által készített, a magyarországi energiapiac kihívásait és lehetőségeit vizsgáló Fehér könyvből.

Az okos megoldások elterjedése elengedhetetlen az energiafogyasztás és -termelés vezérléséhez, illetve az elektrifikáció és decentralizált termelés támogatásához. Az intelligens hálózatok lehetőséget teremtenek a saját energiájukat használó fogyasztók számára, hogy valós időben reagáljanak az árakra és a felesleget értékesítsék a hálózat felé.

Átalakuló energiapiac 2023-2030 között címmel mutatott be Fehér könyvet a Huawei Technologies Hungary, amelyet a PwC Magyarországgal készíttetett. A Fehér könyv hazánk legfontosabb energetikai kihívásait és lehetőségeit vizsgálja háztartások, kis- és nagyfogyasztók, illetve a villamos átviteli- és elosztói hálózatot irányítók szempontjából. A dokumentum szerint a tiszta energiára való átállás felgyorsítása és az ellátásbiztonság fenntartása érdekében az energiaszektorra kritikus szerep hárul a következő évtizedben. Ez azért is sürgető, mert jelenleg az 5,2 millió hazai kisfogyasztó esetében a földgáz aránya eléri az 50 százalékot, amely jóval magasabb az EU-s átlagnál.

A Fehér könyvet bemutató rendezvényen Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára kiemelte: „A villamosenergia tárolásnak lesz a legfontosabb szerepe abban, hogy tovább tudjuk növelni a napelemes kapacitást, illetve erősítsük a villamosenergia-hálózatot. Ehhez szoros együttműködésre lesz szükség az állami szféra, a szabályozási oldal és a piaci szereplők között. Sok olyan technológia megoldást láttunk a Huaweitől, amelyekkel a kitűzött célokhoz hozzá tud járulni – mondta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Kiemelte: már több mint 17 ezer kérelem futott be a hétfőn megnyílt energiatárolóval szerelt napelemes rendszerek kialakítását segítő Napenergia Plusz pályázatra, már most látszik, hogy nagyon népszerű program lesz, amely érdemben segíti a lakosság öngondoskodását. Hozzátette: versenyképességi kérdés lesz a jövőben nemzetgazdasági, vállalati és a háztartások szintjén is, hogy mennyi energiát tudunk saját magunk számára előállítani és eltárolni.

Elmondta, hogy az ipari méretű villamosenergiatárolás egyelőre gyerekcipőben jár Magyarországon, jelenleg mintegy 20-30 MW kapacitás van a hálózathoz csatlakoztatva, ezt egy szintén hétfőn megnyílt 62 milliárd forint összértékű támogatás segítségével a hússzorosára szeretnék emelni. Ennek célja, hogy kiegyenlítő energia szolgáltatást nyújtson a hálózatnak akkor, amikor nagy szükség van arra, hogy tárolókból használjunk fel energiát.”

A tanulmány szerzői szerint az energiaszektor transzformációja során a villamosenergia-hálózat, a háztartások és a nagyfogyasztók esetében is az energiatárolás, valamint a digitalizáció lesznek a legfontosabb meghatározó trendek a következő években.

Aggregátorok és energiaközösségek

Iparági becslés szerint 2030-ig mintegy 400 milliárd euró beruházás szükséges az elosztóhálózat-üzemeltetők részéről, hogy az európai rendszer zavartalanul üzemelhessen a megváltozott fogyasztási és termelési szokások között is. A változások komoly kihívást jelentenek a magyar villamosenergia-hálózat üzemeltetői számára is. Az egyik legfontosabb feladat a megújulók rendszerintegrációja és a hálózati rugalmasság megteremtése. Ebben meghatározó lesz az akkumulátoros energiatárolás, illetve a fogyasztói rugalmasság. A kapacitások a következő években várhatóan jelentősen bővülni fognak, többek között a kormányzati tárolótámogatási pályázatoknak köszönhetően, amelyek a hálózati és kereskedelmi célú energiatárolókra egyaránt vonatkoznak. Előbbi esetében a MAVIR és az elosztótársaságok 110 MW/246 MWh tároló kiépítését vállalták 2022-2025 között. A MAVIR emellett lehetőséget biztosít a nagyfogyasztók számára is, hogy rugalmassági képességet ajánljanak fel.

Ennél azonban több rugalmasságra lesz szüksége a hazai villamosenergia-rendszernek, mert a nem időjárásfüggő erőművek nem tudják kielégíteni az időjárásfüggő termelők okozta kiegyenlítetlenség felfutását. A MAVIR ezért belépési lehetőséget teremt a fogyasztók számára a rendszerszintű szabályozási piacon. Emellett új piaci szereplők megjelenése is segítheti az energiaszektor átalakulását: új szerepet kapnak az aggregátorok, akik összegyűjtik a szereplők kisebb szabályozási képességeit és azt aggregálva értékesítik a hálózati engedélyesek felé. Ide kell sorolni az energiaközösségeket is, amelyek azzal a céllal jönnek létre, hogy saját költségükre, kockázatukra és energiaigényeik fedezetére energiatermelő, tároló egységeket hozzanak létre.

2026 közepéig többszáz milliárd forintot szán a kormány új hálózati elemek és a meglévők bővítésére, a hálózat digitalizációja is központba kerül, mérési központ fejlesztése, elosztói szabályozási képességhez kapcsolódó IT rendszerek és digitális hálózatmenedzsment bevezetése szerepel a tervekben. 2026 közepére mintegy 600 ezer okosmérőt szerelhetnek fel.

„A Huawei fejlett szoftveres és hardveres megoldásokkal is segíti az erőművek tulajdonosait és a hálózatüzemeltetőket rugalmassági képességeik fejlesztésében. A vállalat virtuális erőművi generátora egy olyan, az energiatárolóval rendelkező naperőművekhez kapcsolódó megoldás, amely a hagyományos erőművek generátoraihoz hasonló tulajdonságokkal vértezi fel az energiatárolós rendszereket”

– mondta Xu Xiaobo, a Huawei Digital Power regionális kormányzati kapcsolatok igazgatója.

Az elektromos autók lehetnek a jövő energiatárolói

Európában a lakossági energiatárolók kapacitása 2025-ig várhatóan eléri a majdnem 13 GWh-t. Ehhez képest a hazai lakossági tárolókapacitás még marginális, terjedésének egyik akadálya a magas beruházási költség. Ezért elsősorban az állami ösztönzőkön (például a most induló Napenergia Plusz Programhoz hasonló támogatásokon) múlik, milyen ütemben bővül a lakossági energiatárolók száma, de a PwC becslése szerint 2032-re akár 106 ezer akkumulátorral felszerelt háztartás (lakossági napelemes rendszerek 21-22 százaléka) is lehet hazánkban. Ennek köszönhetően a saját termelés aránya is nő: az EUROBAT becslése szerint a háztartási méretű naperőművek az akkumulátoros rendszerekkel kombinálva – méretezéstől függően – átlagosan 25 százalékról akár 60-70 százalékra tudják növelni a háztartás önfogyasztását.

További ösztönző lehetne, ha a háztartások értékesíthetnék a megtermelt energiát, így a napelem-rendszer megtérülése gyorsabbá válna. Az európai uniós szinten elterjedt ún. prosumer üzleti modellben a háztartások aktív felhasználóként hozzájárulnak a szolgáltatók energiatermeléséhez, így az egyéni fogyasztáson túl mások számára is értéket tudnak teremteni, amelyekért ellenértéket kaphatnak. Az üzleti potenciál ebben az esetben hatalmas: egy 2019-es számítás szerint 680 TWh villamosenergiát, azaz az EU éves átlagfogyasztásának negyedét lehetne megtermelni tetőre szerelt napelemekkel, csak a jelenlegi épületállományt figyelembe véve.

További potenciális lehetőséget jelentenek a jövőben az elektromos autók, amelyek hozzájárulhatnak az otthoni áramellátáshoz. Ehhez olyan kétirányú töltési megoldásra van szükség, amely nemcsak feltölti az autó akkumulátorát, hanem vissza is tud táplálni a hálózatba (vehicle-to-grid, vehicle-to-home). Hazánkban a napelemekkel termelt áram mennyisége (1310 MW, átlagosan 40 kWh akkumulátor kapacitással) nagyjából megegyezik az elektromos autók akkumulátorainak tárolókapacitásával (közel 1300 MW), így teoretikusan szinte a teljes háztartási méretű napelemes termelést el tudná tárolni az elektromos autó állomány. Jelenleg azonban egyelőre kevés járműtípus rendelkezik ezzel a technológiával, illetve a villamosenergia szabályozási környezete sem áll készen a megoldás integrálására.

Okoseszközökkel akár 15 százalékot takaríthatnak meg a háztartások

A zöld átállás másik kulcsa a digitalizáció. A kisfogyasztók szintjén az okos mérők és különböző IoT eszközök jelentősen hozzájárulhatnak a fogyasztás optimalizálásához, és akár 15 százalékot is megtakaríthatnak a háztartások számára. Ezek az eszközök monitorozzák a fogyasztási mintázatokat, amelyek alapján képesek testreszabott javaslatokat is adni a változtatásokra: például lekapcsolhatják a felesleges lámpákat, vagy alacsonyabb fokozatra állíthatják a fűtést. Becslések szerint jelenleg 150-180 ezer okosmérővel felszerelt fogyasztó lehet az országban, amely akár 4,7 millióra is nőhet 2030-ig, amennyiben a magyar piac követi a nyugat-európai trendeket.

Az energiaellátásnak vállalati stratégiai szintre kell emelkednie

A nagy energiafogyasztó vállalatoknak napjaink piaci környezetében „energetikai trilemma” mentén kell optimalizálniuk energiaszükségleteiket; figyelembe kell venniük az energia megfizethetőségét, az ellátásbiztonságot és a fenntarthatóságot is. A napelemes rendszerek, az energiatárolók és a digitalizációs megoldások a vállalkozások esetében is nagyban segíthetik az hatékonyabb energiamenedzsmentet. Okosmérők és almérők használatával a vállalatok pontosan nyomon követhetik és testre szabhatják energiafelhasználásukat. A fogyasztás jobb, mélyebb, részletesebb ismerete segíti az energiamegtakarítási lehetőségek azonosítását. Emellett az energetikai fókuszú digitalizáció, és az ennek részét képező, fejlett adatgyűjtési, akár valós idejű adatelemzési és beavatkozási képességek bonyolultabb kereskedelmi stratégiák követését is lehetővé teszik. Segítségükkel a fogyasztás a napi energiaárakhoz vagy a saját naperőmű termeléséhez igazítható, vagy optimalizálhatók a lekötött hálózati kapacitások a fogyasztási csúcsok „levágásával”.

Bár az akkumulátorok telepítése még viszonylag magas költségtételt jelent, tudatos energiamenedzsmenttel, megfelelő méretezéssel és különösen állami ösztönzők segítségével megtérülő beruházás lehet. Az energiatároló képesség javítása pedig nem csupán fogyasztói, hanem hálózati szemszögből is előnyös. A megújuló erőmű mellé telepített energiatárolóval, hálózati csatlakozási díjkedvezmény érvényesíthető, illetve arbitrázs ügyletek kötésére is lehetőséget teremt. Emellett nagy jelentősége van az energia tárolásának a „csúcskiegyenlítés” során is. Ehhez hasonlóan az energiafogyasztás menetrendezésében is megjelenhet az energiatárolás. A fogyasztó saját maga által meghatározott menetrendtől való eltérés esetén alapvetően a szolgáltatónak és/vagy a rendszerirányítónak kell gyorsan biztosítania a különbözetet, amely magas költséggel jár. Megfelelő energiatároló berendezésekkel a menetrendi eltérés lecsökkenthető vagy megszüntethető, így ez a jelentős költségelem is – részben vagy egészben – megspórolható.

Az akkumulátoros energiatárolóknak rendszerszintű szolgáltatások piacán – a rendszeregyensúly fenntartásában -– is fontos szerepük van, és az ipari nagyfogyasztók saját felhasználásra telepített eszközei sincsenek ezekről kizárva. A tárolók rendelkezésre bocsátásáért cserébe a vállalatok bevételre számíthatnak, hozzájárulva a tárolói beruházás megtérülésének javításához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:digitalizáció Energetika jövő okosmérő

Up Next

Az AI új horizontjai 2024-ben – megerősítéses tanulás, vállalati forradalom, etikai kihívások

Don't Miss

Bemutatkozik a vadonatúj HONOR X7b

Okoseszközök

Az egyetemek mindennapjait is átírja a mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia (MI) fejlődése a felsőoktatás mindennapjait is átalakítja.

Új távlatokat nyit az oktatásban, a tudományos munkában és a kutatás-fejlesztésben egyaránt, de kockázatokat is rejt, amelyeket megfelelően kell menedzselni – hangsúlyozza elemzésében Pap Martin Felicián, a győri Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának szakértője. A tananyag kidolgozásában, a személyre szabott tanulásban vagy épp az ipari innovációban máris komoly szerepet kap az MI – a győri digitális központban például díjnyertes permeteződrónt vagy a szem diagnosztizálására alkalmas infrakamerás szemüveget egyaránt fejlesztettek a közelmúltban.

„Az oktatók használhatnak például mesterséges intelligenciát (MI) a tananyag kidolgozására, adatok elemzésére, a hallgatói teljesítmény értékelésére is. Több területen, például programozásnál is alkalmazható gépi értékelés, amely azonnali, személyre szabott visszajelzést ad. Számos külföldi egyetem működtet a hallgatók kérdéseire 0–24-ben válaszoló chatbotokat, virtuális asszisztenseket. Széles körben használatosak az MI-alapú plágiumfelismerő eszközök is a tanulmányi tisztességtelenség felismerésére”

– sorolja a példákat Pap Martin Felicián, a győri Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának fejlesztőmérnöke.

Virtuális oktatók és személyre szabott tanulás

A szakember szerint a modern technológiákra szükség van, ezért nyitott a Széchenyi István Egyetem (SZE) is a különféle MI-eszközök beépítésére, megfelelő szabályzás mellett. Szerepel például az egyetem becsületkódexében, hogy a hallgatók használhatnak MI-t, így ChatGPT-t is, de a kapott információkat ellenőrizniük, értékelniük kell. Pap Martin Felicián úgy látja, hallgatói szempontból leginkább az ötletelési fázisban használhatók az MI nyújtotta lehetőségek, hiszen növelik a hatékonyságot – fokozzák ugyanakkor a felületesség veszélyét is. A hallgatónak ezért meg kell őriznie ellenőrző, validáló szerepét, ellenkező esetben nem fogja kellő mélységben elsajátítani az adott tananyagot. Az MI ugyanis a tanulás illúzióját keltheti, valódi készségfejlesztés nélkül, és a kritikus gondolkodás eróziója is jelentős veszély.

Az oktatásban szintén új távlatok nyílhatnak: egy 2023-as felmérés szerint az oktatók leggyakrabban tartalomfejlesztésre, kutatási és adatkezelési támogatásra és a személyre szabott tanulás segítésére használják az MI-t. Rövidesen már arra is találhatunk majd példákat, hogy tantermekben MI-vezérelt szoftverek működnek oktatóként vagy virtuális asszisztensként – például megválaszolják a gyakori kérdéseket vagy végigvezetik a hallgatókat a problémamegoldási lépéseken.

Az intelligens oktatórendszerek és az adaptív tanulási platformok személyre szabják a tanulási élményt: valós időben módosítják az anyag nehézségét vagy bemutatási módját a hallgató előrehaladása alapján.

A szabályozottság azonban mindenképp kulcskérdés – nem véletlen, hogy hazánkban legkésőbb ez év szeptemberéig minden egyetemnek irányelveket kell kidolgoznia az MI használatával kapcsolatban.

Permeteződrón és virtuális raliverseny

A szakértő kiemeli: az egyetemeken folyó innovációs munkát is fellendíti az MI.

„A Széchenyi István Egyetemen működő kompetenciaközpont, a Digitális Fejlesztési Központ például közvetítő szerepet tölt be az egyetem és az ipari szereplők között. Mintegy 100 főt foglalkoztató szervezetünk különféle technológiák integrálásával egyedi és innovatív digitális megoldásokat kínál hazai és nemzetközi céges partnereinek”

– tájékoztat Pap Martin Felicián.

A többek között drónokkal, 5G technológiával és MI-vel is foglalkozó szakértői csapat nemrég például egy környezetbarát permeteződrón fejlesztéséért kapott magyar innovációs elismerést, de a balatoni Kékszalag nemzetközi távolsági vitorlásverseny hajóinak nyomon követésére is különleges helymeghatározó megoldást fejlesztettek. Virtuálisan, fotórealisztikusan leképezték továbbá a Győr Rali teljes nyomvonalát, így egy szimulátor segítségével bárki próbára teheti magát a pályán, sőt, akár valós időben összemérheti tudását az igazi raliversenyzőkkel is.

Egészségügyi, diagnózistámogató fejlesztéshez is használják az MI-t: olyan, szemvizsgálathoz használt szemüveget fejlesztettek, amelyben infrakamera követi a szem mozgását, és tesz megállapításokat a középfül állapotáról.

Pap Martin Felicián aláhúzza: az MI-hez kapcsolódó fejlesztésekhez kiváló alapot, szolgáltatási lehetőséget ad az egyetemi háttér, hiszen a győri intézmény bármelyik tanszékét, oktatóját be lehet vonni egy-egy projektbe. A hallgatóknak is számos előnnyel jár a fejlesztési központ: a gyakornoki programban részt vevő hallgatók valódi ipari projekttapasztalatot szereznek, mentori támogatással, a tanulmányaikhoz rugalmasan illeszkedve. A végzett hallgatók számára pedig kiváló karrierutat kínál az intézmény.

Rövidesen pedig az is kiderülhet a fiatalok számára, hogyan emelik újabb szintre az MI-alapú megoldások a fesztiválélményt, hiszen az SZE fejlesztései, oktatói, hallgatói egy új környezetben is bemutatkoznak: a győri egyetem lesz az EFOTT házigazdája július 9. és 13. között a Velencei-tó partján. Idén a rendezvény sztárfellépői között olyan neveket találunk, mint a Tankcsapda, a Valmar, ByeAlex és a Slepp, Carson Coma, Pogány Induló, beton.hofi, Krúbi, Desh, Wellhello, Follow the Flow, BSW, Halott Pénz, Dzsúdló, Blahalouisiana, Margaret Island, Punnany Massif, Irie Maffia, Moriones és a Bohemian Betyars.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

Megérkeztek az LG új QNED evo televíziói

Az LG Electronics (LG) bemutatta 2025-ös QNED evo termékcsaládját.

Az LCD technológiában jelentős újításnak minősülő QNED evo tévék a vállalat OLED kijelzőihöz hasonlóan számos megkülönböztető funkciót kaptak: ezek közé tartoznak a változatos színmegjelenítési megoldások, a Mini LED technológia, a legújabb, mesterségesintelligencia-alapú α (Alpha) processzor, a csúcskategóriás játékélmény és a sokoldalú, díjnyertes webOS platform.

Az LG új QNED televíziói világos és sötét környezetben egyaránt gazdag, élethű színek megjelenítésére képesek a 100 százalékos színtérfogatnak köszönhetően, amelyet az Intertek tanúsítványa is alátámaszt. A vállalat saját fejlesztésű Dynamic QNED Color megoldásának köszönhetően – amely a kvantumpont-technológiát váltja fel – a nézők a fényviszonyoktól függetlenül kiemelkedő mélységre, tisztaságra és pontosságra számíthatnak televíziózás közben.

Az Alpha AI processzorral meghajtott Mini LED technológia kifinomult fényvezérlést tesz lehetővé a QNED evo modelleken, ezáltal a kijelzők jobb kontrasztot, mélyebb feketét és pontosabb képet képesek megjeleníteni – az egyes fényzónákat fejlett AI technológia vezérli a lenyűgöző képi élmény érdekében.

A kép- és hangminőség fokozásáért az LG AI Picture Pro funkció optimalizálja a kép különböző részeit, és minden jelenetet finomhangol, hogy a felhasználók a lehető legélethűbb képminőséget élvezhessék tartalomfogyasztás közben.

Az AI Object Enhancer technológia azonosítja és ugyancsak javítja a képen megjelenő arcokat és alakzatokat a részletgazdag és élethű megjelenítés érdekében. A Dynamic Tone Mapping Pro blokkokra osztja a jeleneteket és külön-külön finomhangolja a fényerőt és a kontrasztot, ezzel élénkebb és élethűbb képet hoz létre. Ezeket a funkciókat az AI Sound Pro egészíti ki, ami virtuális 9.1.2 surround hangzást tesz lehetővé a tévé beépített hangszóróin keresztül, ezáltal a felhasználó mélyebb és élethűbb térbeli hangzást tapasztalhat televíziózás közben.

A termékcsalád emellett személyre szabott funkciókat is kínál az AI technológiának köszönhetően, amely képes a hangot és a képet is a felhasználók egyedi preferenciáinak megfelelően, automatikusan beállítani. Az AI Picture/Sound Wizard több mint 1,6 milliárd képbeállítást és 40 millió hangprofilt elemezve emeli új szintre a személyreszabhatóságot, és minden felhasználó számára egyéni hang- és képbeállításokat javasol.

A QNED televíziók távirányítója egy számítógép egeréhez hasonlóan működik, így a felhasználók egyszerűen navigálhatnak a szimpatikus tartalmak és a megjelenítési beállítások közt. Mindemellet számos mesterségesintelligencia-alapú megoldás segíti a tájékozódást a funkciók keresése közben, a televíziókba épített AI Chatbot például előre felméri, milyen problémákba ütközhetünk ilyen esetekben, amelyek megoldására hatékony javaslatokat kínál.

A 2025-ös QNED evo modelleken a fejlett AI funkciók mellett a díjnyertes webOS 25 okostévé-platform fut. Az új Alpha AI processzorral ellátott operációs rendszer magasabb szintű személyreszabhatóságot és kényelmet kínál a felhasználóknak, akik a vásárlást követően öt évig biztosan a legmodernebb, rendszeresen új verzióra frissülő webOS platformon navigálhatnak új televíziójukon.

Az új QNED evo modellek okosotthon-központként is képesek működni. A Home Hub több platformon keresztül biztosít csatlakozást az LG ThinQ és a Google Home integrációjának köszönhetően, így a felhasználók egyetlen felületen keresztül kezelhetik okosotthon-eszközeiket. Az Apple AirPlay és a Google Cast támogatásával bővülnek a mobilos kompatibilitás lehetőségei is, ezáltal az okostelefonunk tartalmalmai könnyedén megoszthatók a nagyképernyőn.

A játékosok különösen értékelni fogják a QNED evo tévék játékra tervezett képességeit, például a gördülékeny mozgásmegjelenítést, az élénk látványvilágot és a játékra specializált gyorsbeállításokat. A központi játékplatformként működő LG Gaming Portalon a felhasználók új játékokat fedezhetnek fel, vagy játszhatnak már meglévő címekkel. Az LG a vezető felhőalapú játékplatformokkal kötött partnerségeknek és a számos natív webOS alkalmazáson keresztül elérhető játéknak köszönhetően széles palettát kínál, amely különböző műfajokat ölel fel. A felhőalapú játékszolgáltatás révén ráadásul mindehhez játékkonzol vagy letöltés sem szükséges. A 4K felbontás, a 144 Hz képfrissítési ráta⁵, és az AMD FreeSync™ Premium funkcióknak köszönhetően a felhasználók biztosak lehetnek benne, hogy szakadás- és képhiba mentes játékélményben lesz részük.

Az új termékcsalád kiemelkedő darabja, a QNED9M az LG első olyan QNED TV-je, amely a True Wireless technológia segítségével zökkenőmentesen képes a hang és a videó vezeték nélküli továbbítására. Ezt az innovációt – amely korábban kizárólag az LG OLED evo M sorozatban volt megtalálható – a társaság a QNED sorozatra is kiterjesztette, így még több vásárló élvezheti a képminőség-veszteség és késleltetés nélküli 4K tartalmakat, vezeték nélküli jeltovábbítás mellett.

Az 50-től 100 hüvelykes méretig kapható 2025 QNED evo modellek a modern fogyasztók igényeinek széles spektrumát lefedik. Az ultranagy képernyők iránti kereslet folyamatosan növekszik: az LG új 100 hüvelykes QNED tévéje is ehhez a trendhez igazodik, és képes igazi otthoni moziélményt és hangulatot varázsolni az otthonunkba.

Az LG 2025-ös QNED evo tévécsaládja májusban kerül forgalomba Koreában, az Egyesült Államokban és Európában. További információk a termékekről a https://www.lgnewsroom.com/ oldalon találhatók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

A TCL 2025-ben elismert nemzetközi design díjakkal erősíti meg vezető szerepét

A TCL – egy vezető szórakoztatóelektronikai márka és a világ első számú ultranagy, Mini LED és Google TV márkája – örömmel jelenti be, hogy 17 rangos nemzetközi design díjjal, köztük 10 iF Design Awarddal és 7 Red Dot Product Design Awarddal tüntették ki, amelyek megerősítik a vállalat vezető szerepét a felelős, emberközpontú és prémium minőségű terméktervezés terén.

Ezek az elismerések a televíziók, mobileszközök, intelligens háztartási készülékek, UX-design és a modern életstílust támogató termékek területére terjednek ki, tükrözve a TCL hosszú távú elkötelezettségét a kiváló tervezés, a fenntarthatóság és az innováció iránt a teljes termékkínálatában.

Shane Lee, a TCL Industries Design Innovation Center (DIC) igazgatója elmondta:

„a TCL-nél a tervezés áll minden tevékenységünk középpontjában. Ezek a rangos nemzetközi design díjak elismerik az innovatív és nagy teljesítményű termékek fejlesztésére irányuló erőfeszítéseinket. Ugyanakkor a fenntarthatósági stratégiánkhoz igazodva kiemelten kezeljük az emberközpontú tervezési megközelítést és az újrahasznosítható anyagok használatát. Az innováció iránti folyamatos elkötelezettségünk, amelyet a világ első moduláris AI kísérőrobotja – a TCL Ai Me – is példáz, tovább erősíti vezető szerepünket a formatervezés területén.”

Stefan Streit, a TCL Europe marketing igazgatója hozzátette:

„a TCL-nél hiszünk abban, hogy a magas színvonalú tervezés nemcsak az esztétikáról szól, hanem arról is, hogy maradandó élményeket nyújtsunk ügyfeleinknek. Ezek a díjak tükrözik elkötelezettségünket az innovációt, a funkcionalitást és a fenntarthatóságot ötvöző termékek előállítása iránt, amelyek a legmodernebb technológiát még több ember számára teszik elérhetővé Európa-szerte.”

iF Design Awards 2025

A TCL a kiváló formatervezés iránti töretlen elkötelezettségének elismeréseként 2025-ben több rangos nemzetközi elismerésben részesült. A vállalat előremutató szemléletét és a felelős, felhasználó-központú tervezés iránti elkötelezettségét több termékkategóriában is elismerték.

A legjelentősebb elismerések közül a TCL 2025 új C sorozatú tévékészülékei két iF Design Awards díjat kaptak mind a High-end QD-Mini LED TV Series, mind a Mainstream TV Series kategóriában, ezzel is elismerve a prémium kategóriás kialakítást és a kijelzőtechnológia innovációját. A TCL A300 sorozatú TV és UX Designja egyaránt iF Design Award 2025 díjat kapott, ami a TCL ipari formatervezés és felhasználói élmény iránti elkötelezettségét hangsúlyozza.

Emellett a TCL R290 Tri-Thermal ATW hőszivattyú a fenntartható és hatékony otthoni megoldásokhoz való hozzájárulásáért iF Design Award 2025 díjat kapott, a TCL PlayCube projektor pedig szintén iF Design Award 2025 díjat kapott innovatív, Rubik-kocka ihlette dizájnjáért és kivételes teljesítményéért. A mobil kategóriában a TCL 50 Pro NXTPAPER 5G, valamint két alkalmazás kapott elismerést kiemelkedő UX-dizájnjáért, és iF Design Awards 2025 díjat a vizuális komfort és a felhasználói felület tervezésének kiválóságáért.

Red Dot Design Awards 2025

A TCL átgondolt és fogyasztóközpontú terméktervezés iránti elkötelezettségét tovább hangsúlyozza, hogy a közelmúltban több TCL-terméket is Red Dot Design Awards 2025 díjjal tüntettek ki. Az elismert termékek közé tartozik a TCL 50 Pro NXTPAPER 5G okostelefon, a TCL R290 Tri-Thermal ATW hőszivattyú, a TCL Party hordozható hangszóró sorozatának egy része, valamint a TCL QD-Mini LED monitorcsaládja – mindegyiket az esztétikai vonzerő és a mindennapi funkcionalitás ötvözéséért díjazták. A TCL szélessávú megoldások terén tett erőfeszítéseit is elismerték, köztük a TCL LINKBASE FG7300 és TCL LINKBASE FG7720 Fiber Gatewayt és a TCL LINKHUB HH526 5G kültéri egységet, megerősítve a márka elkötelezettségét a gyakorlati innováció iránt az intelligens otthonok ökoszisztémájában.

Ezek a díjak megerősítik a TCL folyamatos erőfeszítéseit, hogy termékfejlesztési stratégiájának középpontjába a formatervezést, a fenntarthatóságot és a technológiai kiválóságot helyezze.

A díjak teljes listája a következő weboldalon található:

https://www.tcl.com/global/en/tcl-design/tcl-design-awards/tcl-2025-design-awards

Erős örökség formatervezésben

A TCL vezető szerepe a formatervezésben globális elismerésekre, a díjnyertes termékekre és az iparágon belüli fontos együttműködésekre épül. 2024-ben a TCL tovább erősítette a tervezés fontosságát a neves CMF (Color, Material, Finish) szakértővel, Chris Lefterivel való partnerség révén, amelyet az IFA 2024-en mutattak be, és amely a fenntartható anyagokra és az emberközpontú tervezésre összpontosított.

Ezen eredmények középpontjában a TCL Design Innovation Center (DIC) áll. A DIC vezeti a TCL globális formatervezési stratégiáját és megvalósítását, egységes formatervezési nyelvet biztosítva a TCL többkategóriás termékportfóliójában. A csapat figyelemmel követi az új társadalmi, kulturális és életmódbeli trendeket, és ezeket átülteti a tervezési stratégiába, az ipari formatervezésbe és a felhasználói élménybe. A csapat a terméktervezés, a mérnöki tervezés, a vizuális kommunikáció, a felhasználói élmény és az üzleti stratégia szakértőiből áll.

A DIC kulcsszerepet játszik a felelős és fenntartható tervezési gyakorlatok integrálásában is, biztosítva, hogy a TCL termékei következetesen tükrözzék a márka innováció, fenntarthatóság és emberközpontú tervezés iránti elkötelezettségét.

A tervezés és az innováció holisztikus megközelítése révén a TCL továbbra is fokozza a mindennapi élményeket, megerősítve elkötelezettségünket az „Inspire Greatness” iránt, amellyel világszerte színesítjük vásárlóink életét.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!