Okoseszközök
2030-ra majd ötmillió okosmérő lehet hazánkban
Az új, digitalizált energiatárolási technológiákkal a magyar kisfogyasztók akár 70 százalékra tudják növelni a saját energiafogyasztásuk arányát a következő évtizedben – derül ki a Huawei Technologies által készített, a magyarországi energiapiac kihívásait és lehetőségeit vizsgáló Fehér könyvből.
Az okos megoldások elterjedése elengedhetetlen az energiafogyasztás és -termelés vezérléséhez, illetve az elektrifikáció és decentralizált termelés támogatásához. Az intelligens hálózatok lehetőséget teremtenek a saját energiájukat használó fogyasztók számára, hogy valós időben reagáljanak az árakra és a felesleget értékesítsék a hálózat felé.
Átalakuló energiapiac 2023-2030 között címmel mutatott be Fehér könyvet a Huawei Technologies Hungary, amelyet a PwC Magyarországgal készíttetett. A Fehér könyv hazánk legfontosabb energetikai kihívásait és lehetőségeit vizsgálja háztartások, kis- és nagyfogyasztók, illetve a villamos átviteli- és elosztói hálózatot irányítók szempontjából. A dokumentum szerint a tiszta energiára való átállás felgyorsítása és az ellátásbiztonság fenntartása érdekében az energiaszektorra kritikus szerep hárul a következő évtizedben. Ez azért is sürgető, mert jelenleg az 5,2 millió hazai kisfogyasztó esetében a földgáz aránya eléri az 50 százalékot, amely jóval magasabb az EU-s átlagnál.
A Fehér könyvet bemutató rendezvényen Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára kiemelte: „A villamosenergia tárolásnak lesz a legfontosabb szerepe abban, hogy tovább tudjuk növelni a napelemes kapacitást, illetve erősítsük a villamosenergia-hálózatot. Ehhez szoros együttműködésre lesz szükség az állami szféra, a szabályozási oldal és a piaci szereplők között. Sok olyan technológia megoldást láttunk a Huaweitől, amelyekkel a kitűzött célokhoz hozzá tud járulni – mondta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Kiemelte: már több mint 17 ezer kérelem futott be a hétfőn megnyílt energiatárolóval szerelt napelemes rendszerek kialakítását segítő Napenergia Plusz pályázatra, már most látszik, hogy nagyon népszerű program lesz, amely érdemben segíti a lakosság öngondoskodását. Hozzátette: versenyképességi kérdés lesz a jövőben nemzetgazdasági, vállalati és a háztartások szintjén is, hogy mennyi energiát tudunk saját magunk számára előállítani és eltárolni.
Elmondta, hogy az ipari méretű villamosenergiatárolás egyelőre gyerekcipőben jár Magyarországon, jelenleg mintegy 20-30 MW kapacitás van a hálózathoz csatlakoztatva, ezt egy szintén hétfőn megnyílt 62 milliárd forint összértékű támogatás segítségével a hússzorosára szeretnék emelni. Ennek célja, hogy kiegyenlítő energia szolgáltatást nyújtson a hálózatnak akkor, amikor nagy szükség van arra, hogy tárolókból használjunk fel energiát.”
A tanulmány szerzői szerint az energiaszektor transzformációja során a villamosenergia-hálózat, a háztartások és a nagyfogyasztók esetében is az energiatárolás, valamint a digitalizáció lesznek a legfontosabb meghatározó trendek a következő években.
Aggregátorok és energiaközösségek
Iparági becslés szerint 2030-ig mintegy 400 milliárd euró beruházás szükséges az elosztóhálózat-üzemeltetők részéről, hogy az európai rendszer zavartalanul üzemelhessen a megváltozott fogyasztási és termelési szokások között is. A változások komoly kihívást jelentenek a magyar villamosenergia-hálózat üzemeltetői számára is. Az egyik legfontosabb feladat a megújulók rendszerintegrációja és a hálózati rugalmasság megteremtése. Ebben meghatározó lesz az akkumulátoros energiatárolás, illetve a fogyasztói rugalmasság. A kapacitások a következő években várhatóan jelentősen bővülni fognak, többek között a kormányzati tárolótámogatási pályázatoknak köszönhetően, amelyek a hálózati és kereskedelmi célú energiatárolókra egyaránt vonatkoznak. Előbbi esetében a MAVIR és az elosztótársaságok 110 MW/246 MWh tároló kiépítését vállalták 2022-2025 között. A MAVIR emellett lehetőséget biztosít a nagyfogyasztók számára is, hogy rugalmassági képességet ajánljanak fel.
Ennél azonban több rugalmasságra lesz szüksége a hazai villamosenergia-rendszernek, mert a nem időjárásfüggő erőművek nem tudják kielégíteni az időjárásfüggő termelők okozta kiegyenlítetlenség felfutását. A MAVIR ezért belépési lehetőséget teremt a fogyasztók számára a rendszerszintű szabályozási piacon. Emellett új piaci szereplők megjelenése is segítheti az energiaszektor átalakulását: új szerepet kapnak az aggregátorok, akik összegyűjtik a szereplők kisebb szabályozási képességeit és azt aggregálva értékesítik a hálózati engedélyesek felé. Ide kell sorolni az energiaközösségeket is, amelyek azzal a céllal jönnek létre, hogy saját költségükre, kockázatukra és energiaigényeik fedezetére energiatermelő, tároló egységeket hozzanak létre.
2026 közepéig többszáz milliárd forintot szán a kormány új hálózati elemek és a meglévők bővítésére, a hálózat digitalizációja is központba kerül, mérési központ fejlesztése, elosztói szabályozási képességhez kapcsolódó IT rendszerek és digitális hálózatmenedzsment bevezetése szerepel a tervekben. 2026 közepére mintegy 600 ezer okosmérőt szerelhetnek fel.
„A Huawei fejlett szoftveres és hardveres megoldásokkal is segíti az erőművek tulajdonosait és a hálózatüzemeltetőket rugalmassági képességeik fejlesztésében. A vállalat virtuális erőművi generátora egy olyan, az energiatárolóval rendelkező naperőművekhez kapcsolódó megoldás, amely a hagyományos erőművek generátoraihoz hasonló tulajdonságokkal vértezi fel az energiatárolós rendszereket”
– mondta Xu Xiaobo, a Huawei Digital Power regionális kormányzati kapcsolatok igazgatója.
Az elektromos autók lehetnek a jövő energiatárolói
Európában a lakossági energiatárolók kapacitása 2025-ig várhatóan eléri a majdnem 13 GWh-t. Ehhez képest a hazai lakossági tárolókapacitás még marginális, terjedésének egyik akadálya a magas beruházási költség. Ezért elsősorban az állami ösztönzőkön (például a most induló Napenergia Plusz Programhoz hasonló támogatásokon) múlik, milyen ütemben bővül a lakossági energiatárolók száma, de a PwC becslése szerint 2032-re akár 106 ezer akkumulátorral felszerelt háztartás (lakossági napelemes rendszerek 21-22 százaléka) is lehet hazánkban. Ennek köszönhetően a saját termelés aránya is nő: az EUROBAT becslése szerint a háztartási méretű naperőművek az akkumulátoros rendszerekkel kombinálva – méretezéstől függően – átlagosan 25 százalékról akár 60-70 százalékra tudják növelni a háztartás önfogyasztását.
További ösztönző lehetne, ha a háztartások értékesíthetnék a megtermelt energiát, így a napelem-rendszer megtérülése gyorsabbá válna. Az európai uniós szinten elterjedt ún. prosumer üzleti modellben a háztartások aktív felhasználóként hozzájárulnak a szolgáltatók energiatermeléséhez, így az egyéni fogyasztáson túl mások számára is értéket tudnak teremteni, amelyekért ellenértéket kaphatnak. Az üzleti potenciál ebben az esetben hatalmas: egy 2019-es számítás szerint 680 TWh villamosenergiát, azaz az EU éves átlagfogyasztásának negyedét lehetne megtermelni tetőre szerelt napelemekkel, csak a jelenlegi épületállományt figyelembe véve.
További potenciális lehetőséget jelentenek a jövőben az elektromos autók, amelyek hozzájárulhatnak az otthoni áramellátáshoz. Ehhez olyan kétirányú töltési megoldásra van szükség, amely nemcsak feltölti az autó akkumulátorát, hanem vissza is tud táplálni a hálózatba (vehicle-to-grid, vehicle-to-home). Hazánkban a napelemekkel termelt áram mennyisége (1310 MW, átlagosan 40 kWh akkumulátor kapacitással) nagyjából megegyezik az elektromos autók akkumulátorainak tárolókapacitásával (közel 1300 MW), így teoretikusan szinte a teljes háztartási méretű napelemes termelést el tudná tárolni az elektromos autó állomány. Jelenleg azonban egyelőre kevés járműtípus rendelkezik ezzel a technológiával, illetve a villamosenergia szabályozási környezete sem áll készen a megoldás integrálására.
Okoseszközökkel akár 15 százalékot takaríthatnak meg a háztartások
A zöld átállás másik kulcsa a digitalizáció. A kisfogyasztók szintjén az okos mérők és különböző IoT eszközök jelentősen hozzájárulhatnak a fogyasztás optimalizálásához, és akár 15 százalékot is megtakaríthatnak a háztartások számára. Ezek az eszközök monitorozzák a fogyasztási mintázatokat, amelyek alapján képesek testreszabott javaslatokat is adni a változtatásokra: például lekapcsolhatják a felesleges lámpákat, vagy alacsonyabb fokozatra állíthatják a fűtést. Becslések szerint jelenleg 150-180 ezer okosmérővel felszerelt fogyasztó lehet az országban, amely akár 4,7 millióra is nőhet 2030-ig, amennyiben a magyar piac követi a nyugat-európai trendeket.
Az energiaellátásnak vállalati stratégiai szintre kell emelkednie
A nagy energiafogyasztó vállalatoknak napjaink piaci környezetében „energetikai trilemma” mentén kell optimalizálniuk energiaszükségleteiket; figyelembe kell venniük az energia megfizethetőségét, az ellátásbiztonságot és a fenntarthatóságot is. A napelemes rendszerek, az energiatárolók és a digitalizációs megoldások a vállalkozások esetében is nagyban segíthetik az hatékonyabb energiamenedzsmentet. Okosmérők és almérők használatával a vállalatok pontosan nyomon követhetik és testre szabhatják energiafelhasználásukat. A fogyasztás jobb, mélyebb, részletesebb ismerete segíti az energiamegtakarítási lehetőségek azonosítását. Emellett az energetikai fókuszú digitalizáció, és az ennek részét képező, fejlett adatgyűjtési, akár valós idejű adatelemzési és beavatkozási képességek bonyolultabb kereskedelmi stratégiák követését is lehetővé teszik. Segítségükkel a fogyasztás a napi energiaárakhoz vagy a saját naperőmű termeléséhez igazítható, vagy optimalizálhatók a lekötött hálózati kapacitások a fogyasztási csúcsok „levágásával”.
Bár az akkumulátorok telepítése még viszonylag magas költségtételt jelent, tudatos energiamenedzsmenttel, megfelelő méretezéssel és különösen állami ösztönzők segítségével megtérülő beruházás lehet. Az energiatároló képesség javítása pedig nem csupán fogyasztói, hanem hálózati szemszögből is előnyös. A megújuló erőmű mellé telepített energiatárolóval, hálózati csatlakozási díjkedvezmény érvényesíthető, illetve arbitrázs ügyletek kötésére is lehetőséget teremt. Emellett nagy jelentősége van az energia tárolásának a „csúcskiegyenlítés” során is. Ehhez hasonlóan az energiafogyasztás menetrendezésében is megjelenhet az energiatárolás. A fogyasztó saját maga által meghatározott menetrendtől való eltérés esetén alapvetően a szolgáltatónak és/vagy a rendszerirányítónak kell gyorsan biztosítania a különbözetet, amely magas költséggel jár. Megfelelő energiatároló berendezésekkel a menetrendi eltérés lecsökkenthető vagy megszüntethető, így ez a jelentős költségelem is – részben vagy egészben – megspórolható.
Az akkumulátoros energiatárolóknak rendszerszintű szolgáltatások piacán – a rendszeregyensúly fenntartásában -– is fontos szerepük van, és az ipari nagyfogyasztók saját felhasználásra telepített eszközei sincsenek ezekről kizárva. A tárolók rendelkezésre bocsátásáért cserébe a vállalatok bevételre számíthatnak, hozzájárulva a tárolói beruházás megtérülésének javításához.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
Fenyegető lájk, félreértett mosoly: ezért jobb néha telefonálni
Bár a magyarok leggyakrabban akkor telefonálnak, ha sürgős ügyről van szó, a bonyolultabb témáknál már kevésbé egyértelmű a helyzet – derült ki a Yettel friss, országos kutatásából.
Pedig a válaszadók többségével előfordult már, hogy magyarázkodniuk kellett a chaten, ahol a félreértéseket erősítheti a hangsúlyok hiánya vagy az eltérő emoji-használat – legyen szó lájkról, mosolygófejről vagy bohócról. A mobiltársaság legújabb kampányában most arra mutat rá, hogy vannak olyan helyzetek, amikor érdemes a pötyögés helyett inkább telefont ragadni.
A Yettel friss reprezentatív felmérésében[1] a magyarok kapcsolattartási szokásait vizsgálta. Sürgős esetben még mindig a telefon az első: 10-ből 8 magyar ilyenkor automatikusan a hívást választja. A bonyolultabb témáknál már kevésbé egyértelmű a helyzet: míg az 54 év felettiek kétharmada jellemzően ilyenkor is telefonál, a 26 év alattiaknak ez már csak a felére igaz, negyedük pedig inkább üzenetben beszéli meg.
Ugyancsak nem egyeznek az elképzelések a találkozók és a munkahelyi egyeztetések esetén: míg a 26 év alattiak inkább üzenetet írnak, a többi korosztály szívesebben csörgeti meg a másikat. A “boldog születésnapot” hívások viszont általánosan átkerültek az online térbe: köszöntéskor a magyarok fele inkább üzenetet ír és csak negyedük telefonál. Szintén elmondható, hogy a sürgős eseteket leszámítva a fiatalok egyre kevésbé szeretnek telefonálni, helyette az írásos kommunikációt preferálják.
Ezek idegesítik leginkább a magyarokat
Az ellentéteket magyarázhatja, hogy a generációk sok esetben eltérően értelmezik a szöveges üzenetek jelentését. Konfliktus, sértődés a megkérdezettek körében gyakrabban fordult elő írásban, mint hangalapú beszélgetéskor. Emellett a válaszadók közül többen éltek meg időveszteséget akkor, ha le kellett írni az üzenetet, és a kitöltők közel kétharmadával előfordult már, hogy magyarázkodniuk kellett a chaten.
És hogy mi bosszantja a válaszadókat az írásbeli kommunikáció során? Szinte mindenkit zavarnak a helyesírási hibák (84%), de ugyancsak frusztráló a túl sok emoji használata (70%) vagy épp az írásjelek hiánya (75%). Ez utóbbi kevésbé izgatja a Z generációsokat, az idősebb korosztályoknak viszont csak a negyede-ötöde tud eltekinteni ettől. A túl sok emoji a férfiakat a nőknél jobban irritálja (78% vs 62%).
Fenyegető lájkok, passzív-agresszív mosolygófejek
A Yettel kutatása szerint a hangulatjelek használata továbbra is gyakori konfliktusforrás: az eredmények alapján a magyarok több mint fele bizonyos emojikat nem szívesen használ, mert félreérthető a jelentése, és 43 százalékukkal előfordult már, hogy nem értette egy hangulatjel jelentését.
A kutatás vizsgálta azt is, hogyan viszonyulnak a generációk a legnépszerűbb emojikhoz. Az egyik leginkább megosztó továbbra is a lájk jel, amit 10-ből 7 magyar szokott használni, de ez már csak 10-ből 4 Z generációsra igaz. A különbséget indokolhatja, hogy a legfiatalabbak több mint harmadát zavarja ez a jel, miközben a 45 év felettieket általánosan egyáltalán nem. Ugyancsak a nőket jobban idegesíti a felfelé mutató hüvelykujj, mint a férfiakat.
Hasonlóan megosztó a mosolygófej is: míg a 26 év alattiak közel fele használja ezt az emojit, a 36 év felettiekre ez jobban jellemző. A legfiatalabb korosztály harmada szerint sokan félreértik a jelentését, míg ez a 45 évnél idősebbeknél fel sem merül. Népszerű még a sírva nevetős emoji, a sírós hangulatjel pedig a sztereotípiákat erősítve inkább a nőknél jelenik meg (71%), mint a férfiaknál (46%). Van pár olyan emotikon, ami csak a fiatal felnőttek kommunikációjában fordul elő: ilyen a koponya, a kés és a bohóc is.
A felmérés vizsgálta azt is, hogy az egyes korosztályok milyen jelentést tulajdonítanak az egyes hangulatjeleknek. Míg a lájkot a 45 év felettiek 80 százaléka inkább pozitívan értelmezi, a 26 év alattiaknak kevesebb, mint a fele gondolja ugyanezt. Ezzel szemben a klasszikus mosolygófejet a fiatal korosztály harmada gondolja inkább negatívnak, míg szinte senki sem így használja 45 év felett. A késnek (69%) negatív jelentést tulajdonít a többség, míg a sírva nevető inkább (70%) pozitív. A bohócot inkább negatív konnotációval használják a fiatalok az idősebbekhez képest.
„Ma már egy mosoly, egy lájk vagy akár egy mondat végére tett pont is önálló jelentéssel bír a digitális kommunikációban, miközben ezek értelmezése generációnként és személyenként is eltérhet. Az országos kutatásunk azt mutatja, hogy az egy-egy karakternek vagy hangulatjelnek tulajdonított jelentőség felértékelődött, a mögöttes szándék azonban gyakran félrecsúszik. Ilyen helyzetekben egy telefonbeszélgetés sokkal több információt hordoz: a hangsúlyok, a reakciók és az érzelmi árnyalatok is segítenek elkerülni a félreértéseket”
– mondta Tőzsér Judit, a Yettel vállalati kommunikációs igazgatója.
A felmérés rámutatott tehát, hogy a telefonos beszélgetés sok esetben hatékonyabb alternatívát jelent az írásos üzenetküldéssel szemben, különösen bonyolultabb vagy érzékenyebb témák esetén. A kutatás eredményeire és a hétköznapi kommunikációs helyzetekre reagálva a Yettel most olyan konstrukciót kínál, amely megkönnyíti a hangalapú kapcsolattartást azokban a szituációkban, amikor az írásos üzenetek félreérthetők lehetnek, egyes csomagoknál 6 hónapra kínál díjmentes, korlátlan belföldi beszélgetési lehetőséget. Az érintett ajánlatok részletei a szolgáltató honlapján érhetők el 2026. június 30-ig: https://www.yettel.hu/prime-tarifa
[1] A kutatás 800 fő online megkérdezésével zajlott 2026. április 9. és 13. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió és településtípus szerint. (Impetus Research)
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
Gazdálkodj okosan az időddel – a Z és az alfa generáció megoldásai írhatják a jövőt!
A halogatás és az ebből fakadó iskolai stressz egyre inkább érintheti a tizenéveseket Magyarországon is. Az alfa és a Z generáció tagjai azonban már dolgoznak a megoldáson a saját eszközeikkel – ahogy ez a Samsung Electronics és az EdisonKids közös kihívásából is kiderült.
A 2026-os Megoldások a holnapért döntősei bebizonyították, hogy a mesterséges intelligencia és a közösségi gondoskodás válaszokat adhat a modern kor legégetőbb problémáira: a dobogó legfelső fokán végzett FocusFlow csapat például AI-alapú tanulástámogatással forradalmasítaná a diákok mindennapjait.
A Megoldások a holnapért kihívás 2026-os döntője ismét bebizonyította, hogy a fiatalok nemcsak érzékenyek a környezetük problémáira, de bátran nyúlnak a legmodernebb technológiai eszközökhöz is azok megoldásához. A verseny hatodik évadában a Fenntartható megoldások, Az egészség jövője és a Változás a sport erejével témákban hoztak újításokat a diákok, a döntősök pedig szakértő mentorok segítségével csiszolták projektjeiket a fináléra.
A zsűri idén a kreativitás, a kritikai gondolkodás, a megalapozottság, valamint a kommunikáció és az együttműködés szempontjai alapján választotta ki a legjobbakat. A CEU-n tartott döntőn végül a Lauder Javne Iskola FocusFlow csapata, Biró Dániel, Biró Samu és Lengyel Samu állhatott a dobogó legfelső fokára, akik AI-alapú időmenedzsment alkalmazásukkal a diákok tanulási folyamatainak támogatását, valamint a halogatás leküzdését tűzték ki célul a stressz csökkentése és a hatékonyabb iskolai munka érdekében. A fiúk, elmondásuk szerint a kihívás során váltak egyre motiváltabbá, megtapasztalva a közösség és a workshopok élményét, valamint a nagyszerű mentori támogatást, amelyek mind hozzátettek a sikerükhöz. Ahogy fogalmaztak, szeretnék megragadni ezt a motivációt, nagy terveik vannak: folytatják a projektjüket, és minél előbb elérhető alkalmazássá szeretnék tenni győztes megoldásukat.
A második helyezést a Nyíregyházi SZC Bánki Donát Műszaki Technikum és Kollégium Terepőrök, csapata, Nizsalóczki Gábor és Fazekas Marcell érdemelte ki fenntarthatósági projektjével – egy olyan okos, háti permetezőre szerelhető eszközzel, amely precíziós adatgyűjtéssel teszi hatékonyabbá és – kevesebb vegyszer felhasználásával – környezetkímélőbbé az invazív növények elleni küzdelmet. Gábor és Marcell számára a kihívás motiváló erejét az jelentette, hogy új ismeretségeket, barátságokat köthettek, és úgy látják, akár üzleti lehetőségeket is megnyithat előttük a Megoldások a holnapért.
A bronzérem a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium Motipad csapatához, Dinnyés Istvánhoz és Héjjas Mártonhoz került, akik a közösségi padokra olcsón előállítható, egyszerű hangszórókat telepítenének, amelyekkel idős embereket kötnének össze, akár érdeklődési kör alapján, azért, hogy egymás történeteiből, tapasztalataiból erőt meríthessenek. István és Márton hisznek abban, hogy az azonosulás egy létező motivációs erő, erre épül ez a kezdeményezés. A csapat, kutatásai nyomán már két konkrét helyszínt is talált, ahová telepíthetné megoldását, a kecskeméti önkormányzat is támogatja a projektjüket, a későbbiekben pedig további városok vezetőségeit keresnék meg Magyarországon.
A dobogósokon túl a finálé mezőnyét további figyelemreméltó és előremutató projektek színesítették. A mentális egészség területén a debreceni ENM Trió egy zajcsökkentett, újrahasznosított pihenőkabinnal, a „NyugiBoxszal” teremtene csendes szigetet az iskolai folyosókon, míg a siófoki LogicLab csapata játékos logikai feladatokkal küzdene az AI okozta „kognitív lustaság” ellen. Az egészségtudatosságot tűzte zászlajára a Somogyi Kids csapata is, akik közösségépítő kártyajátékkal tanítanák társaikat a helyes táplálkozásra. A fenntarthatóság és az edukáció metszetében a budapesti STEAMFlow alkotott maradandót egy élményalapú, építhető tanulási eszközzel, a biztonságos közlekedés jövőjét pedig a székesfehérvári CherryBomb csapata alapozná meg, akik humorral és vizuális ingerekkel tanító KRESZ-applikációval tennék biztonságosabbá az e-rollerezést.
A döntőn részt vevő csapatok munkája tükrözi a modern kor kihívásait, legyen szó mentális egyensúlyról, környezetvédelemről vagy a közösségi elszigeteltség feloldásáról. A nyertes csapatok tagjai, tanáraik és az őket nevező intézmények összesen 6 millió forint értékben választhatnak Samsung eszközöket, ám a kihívás ennél sokkal többet ad: egy olyan szakmai és közösségi élményt, amely a résztvevőket számos jövőálló ismerettel vértezheti fel, és akár a holnapunk innovátoraivá is formálhatja.
„A gyerekekkel az intertemporális döntésekről is beszélgettünk egy jövőkutató workshop keretében. Ezek azok a döntések, amelyeket ma hozunk meg, de az eredményük holnap vagy akár évekkel később születik meg. Ez a verseny pont az ilyen döntésekről szól. A fiatalok azonosítanak egy problémát, majd megoldást keresnek rá: utánajárnak, tanulmányokat olvasnak, aztán bemutatják nekünk a válaszaikat az adott társadalmi kérdésre. Az ilyen gyerekekből, diákokból lesznek olyan felnőttek, akik aktívan alakítják a jövőjüket, a jövőnket”
– mondja Dr. Meskó Bertalan, a kihívás fővédnöke, orvosi jövőkutató, a The Medical Futurist Institute vezetője.
A 2026-os évad döntője ismét megmutatta, hogy a technológia akkor a leghatékonyabb, ha emberséggel és empátiával párosul, és a győztes projektek nem csupán szoftverek vagy mechanikai megoldások, hanem valódi válaszok korunk égető kérdéseire.
„Az idei kihívás ismét rámutatott arra a hatalmas erőre, amely a fiatalokban rejlik: nemcsak ötleteik vannak, egy ilyen verseny során olyan képességekben is nagyot erősödnek, mint az együttműködés, a kritikai gondolkodás és a kitartás. A csapatok nem csupán egy problémára találtak választ, hanem bebizonyították, hogy képesek közösségben gondolkodni és rendszerszinten közelíteni a megoldásokhoz. Szuper látni, hogyan válnak ezek a diákok a jövő tudatos, empatikus formálóivá, akik a technológiát a társadalmi jó szolgálatába állítják”
– fogalmazott Borsos Dorottya, az Edisonplatform vezetője.
„Minden évben különleges élmény látni azt a fejlődési utat, amelyet a diákok a program során bejárnak. Fontos tanulság lehet, hogy a technológia, például az AI ereje akkor válhat valódi értékké, ha egy jó cél és őszinte tenni akarás vezérli. Látva a csapatok elkötelezettségét és a megoldásaik mögött meghúzódó mély empátiát, nemcsak a szakmai teljesítményükre lehetünk büszkék, hanem arra a szemléletmódra is, amellyel a jövő problémáihoz állnak: érzékenységgel és tettvággyal”
– mondta Samu Zsófia, a Samsung Electronics Magyarország kommunikációs vezetője.
A Megoldások a holnapért kihívás 2010-es globális indulása óta már több millió fiatalt inspirált arra, hogy a problémákra ne kihívásként, hanem megoldandó feladatként tekintsenek. A 2026-os évaddal tovább bővült ez az inspiráló, globális közösség, és az alfa és Z generáció tagjai újabb megerősítést kaphattak arról, hogy a jövőt már ma, közös gondolkodással alakíthatják.
További információk: www.samsung.com/hu/solvefortomorrow és www.edisonkids.org
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
Új szintre lép a mobilos tartalomgyártás: már Magyarországon is beszerezhető a vivo X300 Ultra
Az okostelefonos fotózás és videózás technológiai határainak kitolására és professzionális tartalomgyártásra fejlesztett vivo X300 Ultra mostantól Magyarországon is elérhető: bevezető ajánlattal válik széles körben megvásárolhatóvá a hazai piacon.
Az X300 Ultra nem egyszerűen egy új csúcskategóriás okostelefon: egy olyan integrált képalkotó és videós platform, amely a professzionális workflow-khoz igazodva közelíti egymáshoz a mobil- és filmes eszközök világát. A modell minden hátsó kameráján támogatja a több gyújtótávolságon elérhető 4K 120 fps videórögzítést 10 bites színmélységgel, Log és Dolby Vision formátumban.
Ez nemcsak látványos felvételeket jelent, hanem olyan dinamikatartományt és színinformációt, amely utómunka során is nagy mozgásteret biztosít. A Pro Video mód a hagyományos filmkamerák logikáját hozza el mobilra: manuális expozíciókezelés, színprofilok, valamint egyedi 3D LUT előnézet támogatása segíti a tudatos képalkotást. A rendszer kompatibilis az ACES workflow-val, így a rögzített anyagok közvetlenül illeszthetők professzionális utómunka-környezetbe. A többkamerás rendszer egységes szín- és dinamikakezelést biztosít a különböző látószögek között, ami különösen fontos több snittből építkező videós tartalmaknál. A fejlett stabilizálás és mozgáskövető fókusztechnológia kézből is kontrollált, folyamatos felvételeket tesz lehetővé, míg a négymikrofonos hangrendszer tiszta, irányított hangrögzítést biztosít.
Szilárd alapok a professzionális alkotáshoz
A ZEISS Master Lenses objektívkészlet (14 mm, 35 mm, 85 mm) és a 200 megapixeles telefotó rendszer együttese széles kreatív mozgásteret kínál. A nagy fényáteresztésű optikai elemek, a ZEISS T* bevonat és a multispektrális szenzorral támogatott feldolgozás együttesen gondoskodnak a pontos színvisszaadásról és a részletgazdag eredményről, még komplex fényviszonyok között is. A dedikált képalkotó chip és az optimalizált feldolgozási pipeline biztosítja, hogy a nagy mennyiségű képi információ valós időben, stabil minőségben kerüljön feldolgozásra.
Moduláris rendszer alkotóknak
Az X300 Ultra egyik legfontosabb eleme a kiegészítő ökoszisztéma, amely a készüléket egy valódi produkciós eszközzé bővíti. A vivo ZEISS Telephoto Extender Gen 2 Ultra akár 400 mm-es ekvivalens gyújtótávolságot biztosít, új dimenziót nyitva a nagy hatótávolságú felvételekben. A professzionális camera cage rendszer kétkezes markolattal stabil tartást kínál hosszabb felvételek során is, miközben dedikált fizikai vezérlőgombok segítik a gyors és precíz beállításokat. A beépített hűtőrendszer nagy terhelés mellett is fenntartja az optimális teljesítményt. Az External Lens Expansion Frame kompatibilitást biztosít a bővítő optikákkal, így a rendszer rugalmasan alakítható különböző forgatási helyzetekhez. A hazai piacon is elérhető az X300 Ultra Master Kit (photography kit, fotóstáska, 100 W-os gyorstöltő és cage), valamint különálló photography kit és a vivo SmallRig Pro Video Rig, amelyek professzionális rögzítési és stabilizálási lehetőségeket kínálnak.
Teljesítmény és üzemidő intenzív használatra
A Snapdragon® 8 Elite Gen 5 platform és a dedikált képalkotó chip nagy számítási teljesítményt biztosít a valós idejű feldolgozáshoz. A 6600 mAh kapacitású akkumulátor 100 W-os vezetékes és 40 W-os vezeték nélküli gyorstöltéssel, valamint fejlett hőmenedzsmenttel támogatja a hosszabb felvételi sessionöket is.
Elérhetőség és ajánlat
A készülék 6,82 hüvelykes, 2,5D-s lapos kijelzővel rendelkezik. Mindössze 232 g súllyal és 8,49 mm vastagsággal, 1TB/16GB tárhellyel, Sztyeppe Zöld és Vulkán Fekete árnyalatokban elérhető.
Bevezető ajánlat keretein belül a vivo hivatalos webshopján X300 Ultra okostelefon vásárlása esetén 50% kedvezmény jár a kompatibilis kiegészítőire, mint a videós készlet (Pro Video Rig Készlet, ajánlott fogyasztói ára 199.900 HUF) a fotós készlet (Grip + Lens + Tripod, értéke 239.900 HUF), a fotóstáska (értéke 39.900 HUF) és a 100W-os gyorstöltő (értéke 27.900 HUF). A készülékhez 3 év garancia, 12 hónap kijelzővédelem és 5 év akkumulátor-garancia érvényesíthető.
A vivo X300 Ultra ajánlott fogyasztói ára 799.900 Ft. A bevezető ajánlat 2026. április 24-től a készlet erejéig érhető el, az alábbi oldalon: https://vivo-official.com/hu/products/x300-ultra
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Így nézhet ki az üzleti kommunikáció következő évtizede
-
Ipar2 hét ago
A Zyxel Networks strapabíró WiFi 7 hozzáférési pontot dob piacra zord ipari környezetekhez
-
Gazdaság2 hét ago
Már social media és Google-kampányokra is pályázhatnak a kkv-k
-
Gazdaság2 hét ago
Átalakítja a blockchain az ingatlanpiacot?
-
Ipar2 hét ago
Stagnáló piacon is növekedett a Mapei
-
Okoseszközök2 hét ago
Gyorsabb, valós idejű és intelligensebb: így újult meg a Hangsávszerkesztő a Galaxy S26 szériával
-
Ipar2 hét ago
Új megoldások az ipari kapcsolástechnikában
-
Tippek2 hét ago
Halmozunk, de nem hasznosítunk újra: a magyarok fele csak pénzért válna meg régi eszközeitől









