Okoseszközök

Az AI a legemberibb IT projekt

kép: Freepik

A mesterséges intelligencia bevezetése a vállalatok számára nem elsősorban informatikai kihívás, hanem szervezeti, kulturális és HR-kérdés

A mesterséges intelligencia (AI) térnyerése a munka világában már nem jövőkép, hanem a mindennapok valósága. Miközben vállalatok sorra kísérleteznek új eszközökkel, egyre világosabb: az AI bevezetése nem elsősorban informatikai kihívás, hanem kulturális, szervezeti vagyis HR kérdés. Dr. Tóth Ágnes a Prohuman Zrt vezérigazgatója szerint a siker kulcsa nemcsak abban rejlik, milyen technológiát választunk, hanem abban, hogyan készítjük fel az embereket a szoros együttműködésre.

A mesterséges intelligencia néhány év alatt az egyik legfontosabb vektorrá vált a vállalati döntéshozók problématérképén. A ChatGPT és más generatív AI eszközök megjelenésével a kérdés már rég nem az, hogy érdemes-e foglalkozni a technológiával, hanem az, hogy miként és mire lehet jól alkalmazni úgy, hogy a vállalat versenyképességét növelje. Az, hogy sok cégnél az AI-bevezetés nem hozza meg a remélt eredményeket, azt mutatja: az eszköz önmagában kevés a sikerhez – az igazi kihívás abban rejlik, hogy a szervezetek hogyan tudnak kultúrában, működésmódban és gondolkodásban alkalmazkodni az új világhoz. Azaz, hogyan tudják az embereket, a kollégákat felkészíteni az új munkavégzésre.

„A mesterséges intelligencia bevezetése a legemberibb IT projekt, amibe egy vállalat belefoghat. Elsősorban nem is a technológiáról, hanem az ott dolgozó emberekről szól. A bevezetés sikere azon múlik, hogy hogyan tudunk vele együtt dolgozni – szervezetként, csapatként, egyénenként. Ez nem technológiai vagy IT, hanem sokkal inkább HR feladat.”

– fogalmaz Dr. Tóth Ágnes, a Prohuman Zrt. vezérigazgatója.

Az ellenállás nem technológiai, hanem érzelmi alapú

A piacvezető HR-szolgáltató tapasztalata szerint a mesterséges intelligencia bevezetését övező nehézségek elsősorban nem technikai jellegűek. A modern AI-rendszerek jellemzően könnyen hozzáférhetők, gyorsan beépíthetők lennének, és felhasználóbarát módon működnek. A valódi kihívást az jelenti, hogy miként fogadja a szervezet – vagy még pontosabban: az emberi közösség – ezt az új szereplőt.

„Az ellenállás leggyakoribb oka a félelem. Vannak, akik attól tartanak, hogy elveszítik a munkájukat. Másokban a kétség merül fel, hogy a mesterséges intelligencia leleplezi gyengeségeiket. És olyanok is akadnak, akik egyszerűen csak a megszokott működést féltik, vagy az elembertelenedés folyamatától tartanak. – mutat rá Dr. Tóth Ágnes. – Ezek az érzések természetesek, és nem lehet őket figyelmen kívül hagyni. A legrosszabb, amit egy szervezet tehet, hogy átlép rajtuk, és csak a technikai oldalt próbálja kezelni. Ha ugyanis a munkatársak nem érzik magukat biztonságban, nem lesznek hajlandók együttműködni az új rendszerrel – még akkor sem, ha az objektíven nézve javítaná a munkájuk minőségét, hatékonyságát.”

Kritikus tömeg: amikor már az a furcsa, ha valaki nem használja

Az AI-jal való kísérletezés, annak átgondolása, hogy mire lehet egyáltalán használni mondjuk a generatív nyelvek által nyújtott megoldásokat egy szervezeten belül nem tud hatékonyan terjedni úgy, hogy központilag előírják, és mindenki elkezdi próbálgatni. Akkor működik mindez jól, ha a szervezet tagjai közül elismerjük azokat, akik már eleve próbálták, így egyre többen kezdik el önként alkalmazni, és egymástól tanulva alakítanak ki jó gyakorlatokat. A Prohuman javaslata, hogy a bevezetés első szakaszában érdemes azonosítani azokat a kollégákat, akik nyitottak az újdonságokra, és szívesen kísérleteznek és őket megnyerni „AI nagykövetnek”.

„Nem kell mindenkit egyszerre meggyőzni, elég, ha elérjük a kritikus tömeget – amikor már nem az a furcsa, ha valaki használja, hanem az, ha valaki még nem. Az elején nem az számít, hogy ki ért a technológiához a kollégák közül, hanem az, hogy ki meri kipróbálni, mer vele kísérletezni és tapasztalatait megosztani munkatársaival. A változás így a jó példákon keresztül terjed, alulról, nem felülről”

– mutat rá a vezérigazgató.

Ezeket az előreszaladó kollégákat nevezi a Prohuman AI-nagykövetnek. Ők nem szakértők vagy technológiai guruk, hanem olyan munkatársak, akik kipróbálnak valamit, és megosztják a tapasztalataikat. A történeteik, sikereik, kudarcaik többet számítanak, mint a formális oktatási anyagok, mert hitelesebbek a kollégák szemében. Ha a kritikus tömeg megvan, a szervezeten belül egyre több olyan történet születik, amelyben az AI segített egyszerűsíteni egy adminisztratív folyamatot, felgyorsítani egy elemzést, vagy előkészíteni egy prezentációt. Ezek a tapasztalatok összeadódnak, és megalapozzák azt a kultúrát, amely már nem fél a mesterséges intelligenciától, hanem partnerként kezeli.

AI-partner: új szerepkör a HR és az üzlet határán

Ahhoz, hogy az AI sikeresen beépüljön a szervezet működésébe, szükség van egy olyan szereplőre, aki érti az üzleti célokat, és egyben tisztában van az AI alapvető működésével. A Prohuman ezt a szerepkört AI-partnernek nevezi, hasonlóan ahhoz, ahogyan korábban a HR-partner pozíciók jelentek meg. Az AI-partner alapvető feladata, hogy hidat építsen az üzleti célok és a technológia között.

„Ebbe az új szerepkörbe olyan embert érdemes kinevezni, aki nem fejlesztő, nem tanácsadó, hanem tolmács: lefordítja az üzleti problémát technológiai kérdéssé, és vissza is fordítja az AI válaszait úgy, hogy az a vezetők és munkatársak számára érthető legyen”

– magyarázza Dr. Tóth Ágnes. Hozzáteszi: a jó AI-partner egyszerre képes átlátni egy szervezet működését, felismerni a javítási lehetőségeket, és elég jól ismeri az AI eszközöket ahhoz, hogy javaslatokat tegyen. Ez a szerep gyakran belső kollégákból alakul ki, aki érti az üzleti folyamatokat, és szívesen foglalkozik új eszközökkel. A lényege azonban nem a technikai mélység, hanem a rendszerszintű gondolkodás és az együttműködési készség.

Az AI-partner segíthet eldönteni, melyik folyamatra érdemes AI-t alkalmazni, mikor kell külső segítséget bevonni, és hol van a pont, ahol az emberi döntés nem váltható ki. Ez a szerep egyre fontosabb lesz azoknál a cégeknél, ahol a mesterséges intelligencia már nemcsak kísérlet, hanem része a napi működésnek.

Tanulás, bizalom, visszajelzés: mesterséges intelligencia, ésszel

Az AI eszközök bevezetése sosem technológiai kérdésként dől el, hanem abban, hogy milyen a szervezeti kultúra. Ahol van bizalom, ott lehet kérdezni, lehet hibázni, lehet tanulni. Ahol nincs, ott a legjobb eszközök sem segítenek. Dr. Tóth Ágnes szerint ezért minden bevezetés három alappillére a képzés, a folyamatos támogatás és a rendszeres visszacsatolás.

„A tanulás nemcsak tréningen történik, hanem akkor is, amikor valaki mer kérdezni, mer kipróbálni valamit, és megosztja a tapasztalatát. A kultúra ott alakul, ahol ezeknek van helye”

– mondja Tóth Ágnes, aki szerint a jövő versenyképessége azon múlik majd, hogy a HR szakemberek képesek lesznek-e hatékonyan kezelni ezeket az új szerepeket és kihívásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

Így lehet a beléptetés az otthon digitális infrastruktúrájának része

képek: Freepik

Az okosotthonról sokáig főként a világítás vagy a fűtés automatikus szabályozása jutott eszünkbe. Ma azonban az otthonautomatizálás már jóval több területre is kiterjed, és egyre több olyan megoldás jelenik meg, amely tovább egyszerűsíti a mindennapi életünket. Az egyik ilyen terület az ingatlan bejáratának okosítása. Ide tartozik a kertkapu és a garázsajtó vezérlése is. A kapunyitás ma már nemcsak távirányítóval történhet, hanem mobiltelefonról, időzített beállításokkal, jogosultságok alapján, sőt más automatizmusokhoz kapcsolva is vezérelhető.

Így válik a kapu az okosotthon részévé

A modern kapu- és garázsajtó-automatizálási megoldásoknak ma már túl kell mutatniuk a puszta nyitáson és záráson. Az is fontos, hogy a használat nyomon követhető és szabályozható legyen, egyértelműsítve, hogy ki, milyen eszközzel és milyen jogosultsággal használhatja a rendszert.

Ennek érdekében több elem kapcsolódik össze:

maga a kapu vagy garázsajtó,
a működtetésért felelős motor,
a vezérlés,
és az elérési pontok, például a távirányító, a mobilalkalmazás, a fali kapcsoló vagy egyéb beléptetőmodul.

Egy jól felépített rendszernél alapvető, hogy a felhasználó visszajelzést kapjon a kapu aktuális állapotáról. Egy távolról vezérelt kapunál vagy garázsajtónál ugyanis tudnunk kell, hogy zárva van, nyitva maradt, éppen mozgásban van, vagy hibajelzést küld.

Hogyan kapcsolódik a kapu a digitális megoldásokhoz?

A gyakorlatban két tipikus megoldással találkozunk. Az egyik, hogy a kapu vagy a garázsajtó integrálódik a meglévő okosotthon-platformba, így egy központi felületről kezelhető a világítással, a riasztóval vagy a kamerarendszerrel együtt. A másik, hogy a vezérlést a kapumotor saját alkalmazása biztosítja, és ezen keresztül érjük el a nyitást, a zárást, az értesítéseket és a hozzáférések kezelését.

Az első esetben minden egy központi okosotthon platformról kezelhető, a másodikban pedig a kapu külön felületen, kifejezetten erre a célra kialakított alkalmazásban érhető el. Bármelyik megoldást választjuk, fontos, hogy a működés ne függjön kizárólag internetkapcsolattól vagy felhőszolgáltatástól. Különösen lényeges, hogy a biztonsági funkciók, például a fotocellák, a vészleállítás és a végállásérzékelés akkor is működjenek, ha a hálózat vagy az alkalmazás átmenetileg nem érhető el. Ehhez azonban nemcsak megfelelő vezérlésre, hanem megbízható műszaki háttérre is szükség van. A modern okosotthon-rendszerek alapvető részét képezi egy megbízható kapunyitó automatika, amely nemcsak kényelmes belépést biztosít, hanem a fizikai biztonság szempontjából is fontos szerepet tölt be. Erre épülhetnek rá azok a digitális funkciók is, amelyek a napi használatot átláthatóbbá és biztonságosabbá teszik.

A korszerű rendszerek a vezérlés mellett állapotinformációt is adnak. A végállásjelzők és érzékelők segítségével pontosan követhető, hogy a kapu nyitva vagy zárva van. Így értesítést is küldhet, ha például a kapu hosszabb ideig nyitva marad. Ez különösen hasznos lehet olyan ingatlanoknál, ahol a beléptetés napi szinten több személyt is érint, és nem mindig ugyanaz a felhasználó nyitja vagy zárja a kaput.

Mitől biztonságos egy kapunyitó rendszer?

A kapunyitók többsége rádiójelekkel működik, ezért a biztonság kérdése különösen fontos. A régebbi megoldások gyakran fix kódot használnak. Ez nagyobb kockázatot jelenthet, mert az illetéktelen hozzáférés elleni védelem korlátozottabb. A korszerű megoldások ezzel szemben gördülőkódos technológiát alkalmaznak. Ilyenkor minden nyitáskor új kód jön létre, amelyet a vezérlés csak egyszer fogad el. Ez azt jelenti, hogy egy korábban rögzített jel egyszerű másolása vagy visszajátszása önmagában már nem elegendő a kapu kinyitásához.

Fontos a hozzáférések kezelése is. Ha egy távirányító elveszik, azt törölni kell a vezérlésből. A mobiltelefonos vezérlésnél pedig a felhasználói jogosultságok könnyen módosíthatók vagy visszavonhatók. Ez különösen akkor előnyös, ha nem egyetlen személy kezeli a kaput, hanem több családtag, dolgozó vagy egyéb szolgáltató is hozzáférhet.

Ha a kapuvezérlés hálózatra kapcsolódik, az informatikai biztonságra is figyelni kell. Az erős jelszavak, a kétlépcsős azonosítás és a rendszeres frissítések segítenek csökkenteni az esetleges visszaélések kockázatát.

Amikor a kapu nem okoz fennakadást

A kapunyitó rendszerek hosszú távú működéséhez megfelelő műszaki kialakítás és folyamatos karbantartás szükséges. A motor kiválasztásánál figyelembe kell venni a kapu típusát, méretét, súlyát, a használat gyakoriságát, a nyitás módját és a környezeti terhelést is. Nem elég a megfelelő teljesítményű motor kiválasztása: a mechanikai elemek pontos beállítása, a sín, a görgők vagy a rugózás állapota, valamint a biztonsági érzékelők helyes elhelyezése ugyanúgy meghatározza a megbízható működést. Más hajtás szükséges például egy könnyű lakossági kapuhoz, mint egy nagyobb, intenzíven használt tolókapuhoz vagy szekcionált garázsajtóhoz.

A digitális vezérlés ebben is segítséget nyújthat. A rendszer naplózhatja az eseményeket, és jelezheti, ha működés közben rendellenességet érzékel. Ez nemcsak a hibák korai felismerését segíti, hanem a karbantartás tervezésében is támogatást adhat.

Okos kapu, nagyobb biztonság

A kapu és a garázsajtó automatizálásánál ma már nem az a fő kérdés, hogy elérhető-e a mobilos vezérlés, hanem az, hogy a rendszer mennyire átgondolt. A jól működő beléptetésben a vezérlés, a biztonsági elemek és a hozzáférések kezelése szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Ebben a rendszerben a megbízható kapunyitó automatika is fontos szerepet kap.

Egy modern okosotthonban a beléptetés más rendszerekkel is összehangolható, így a technológia a mindennapi rutin részeként működik. Például amikor valaki este hazaér autóval, a kapu nyitásával együtt felkapcsolódhat a kerti világítás, a garázsajtó kinyílhat, a riasztó pedig automatikusan a megfelelő üzemmódba válthat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

Okos kiegészítők régi autókba – Így tedd modernebbé a verdát!

képek: Freepik

Egy szeretett, de korosodó autónak sajátos karaktere és lelke van, amit egy mai, szoftverekkel teletömött modell ritkán tud reprodukálni. Ugyanakkor kár lenne tagadni, hogy a mindennapi használat során egyre több olyan kényelmi és biztonsági funkció hiányzik belőlük, amelyeket ma már alapvető elvárásnak tekintünk. A jó hír az, hogy a technológiai fejlődés nem hagyja magára a klasszikus vasak kedvelőit, hiszen néhány tudatosan megválasztott kiegészítővel egy idősebb autó is képes lehet felzárkózni a modern kor digitális elvárásaihoz.

A cél: élmény és nyugalom

Amikor az utastér modernizálásáról gondolkodunk, valójában egy zökkenőmentes ökoszisztémát szeretnénk létrehozni, ahol a telefonunk és az autónk egységet alkot. A legtöbb régebbi modellben a hangrendszer még a CD-k vagy kazetták világában ragadt, de egy apró Bluetooth adapter segítségével pillanatok alatt megoldható a vezeték nélküli zenehallgatás és a kihangosítás. Amennyiben az autó rendelkezik AUX bemenettel, a hangminőség meglepően tiszta maradhat, míg régebbi típusoknál az FM transzmitterek jelenthetnek áthidaló megoldást a streaming szolgáltatások eléréséhez.

Az igazi áttörést azonban az utólag beépíthető, intelligens fejegységek jelentik, amelyek integrálják az Apple CarPlay vagy Android Auto interfészeket. Egy ilyen fejlesztéssel a műszerfal központi elemévé válik a valós idejű navigáció és a hangvezérlés, ami nemcsak kényelmesebbé, hanem a telefon nyomkodásának visszaszorításával biztonságosabbá is teszi a közlekedést. A szakszerű beszerelésnél fontos ügyelni a kábelezés rejtett elvezetésére, hogy a modern technika ne törje meg az autó eredeti belső esztétikáját.

Adatáramlás és vizuális asszisztencia

A modernizálás másik fontos pillére a látótér és az autó belső diagnosztikájának bővítése. A digitális kijelzők, például az OBD2 portra csatlakoztatható HUD eszközök olyan adatokat is képesek a vezető látóterébe vetíteni, mint a pontos fogyasztás, a motorhőmérséklet vagy a különböző hibakódok. Ezzel a megoldással olyan információkhoz juthatunk hozzá menet közben, amelyek korábban csak a szervizben, komolyabb műszeres vizsgálat során váltak elérhetővé, így hamarabb felismerhetjük az esetleges műszaki rendellenességeket.

A tolatókamerák és parkolóradarok utólagos felszerelése szintén látványos ugrást jelent a használhatóságban, különösen a rosszabb kilátással rendelkező kupék vagy régebbi szedánok esetében. A technológia ma már lehetővé teszi, hogy ne kelljen szétfúrni a lökhárítót vagy a műszerfalat, hiszen léteznek rendszámtábla-keretbe integrált kamerák és a belső visszapillantó tükörbe rejtett monitorok is. Ezek a finom fejlesztések észrevétlenül simulnak bele az autó környezetébe, miközben nagyvárosi környezetben jelentősen csökkentik a parkolásból adódó stresszt.

Biztonsági technológiák és a kényelem új szintje

A prevenció és a váratlan helyzetekre való felkészülés az okosítás egyik legpraktikusabb oldala. A külső guminyomás-ellenőrző szenzorok segítségével folyamatosan monitorozhatjuk az abroncsok állapotát, ami segít megelőzni a lassú defektből adódó baleseteket és az egyenetlen kopást. Emellett a hordozható, akkumulátoros indítássegítők és kompresszorok olyan multifunkciós eszközökké váltak, amelyek power bankként is funkcionálnak, így a lemerült akkumulátor vagy egy kisebb nyomásvesztés már nem jelenthet áthidalhatatlan akadályt egy hosszabb utazás során.

A technológiai felzárkózás lényege a kényelem maximalizálása, és mi lehetne kényelmesebb annál, mint amikor egy váratlan gumihiba esetén nem a koszos emelővel kell bajlódnunk az út szélén, hanem egy helyszíni defektjavítás szolgáltatást igénybe véve, az utastérben várjuk meg a szakszerű segítséget. Ez a szemléletmód ötvözi a klasszikus autózás szeretetét a modern, szolgáltatásalapú megoldásokkal, ahol a cél már nem a mechanikai küzdelem, hanem a biztonságos és elegáns célba érés.

A stílusos és funkcionális frissítés irányelvei

A kiegészítők kiválasztásakor érdemes a mértéktartásra törekedni, hogy az autó ne váljon kusza kábelrengeteggé vagy egy túlzsúfolt elektronikai szaküzlet bemutatótermévé. A legjobb fejlesztések azok, amelyek funkciót adnak a térnek: egy stabil, mágneses telefontartó vagy egy korrektül rögzített fedélzeti kamera nemcsak hasznos, de segít rendet tartani a vezetői környezetben is. Fontos szabály, hogy semmilyen utólagos kijelző vagy tartókonzol nem akadályozhatja a kilátást, és nem zavarhatja a gyári kezelőszervek elérését.

Egy jól átgondolt frissítéssel a régi autó nem veszíti el a lelkét, csupán képessé válik arra, hogy a tulajdonosa ne érezze hátrányban magát a legújabb modellek mellett sem. A technológiai tuning lényege a harmonikus illeszkedés, ahol az okos megoldások csendben teszik a dolgukat a háttérben, miközben a sofőrnek nincs más dolga, mint élvezni a klasszikus vezetési élményt és a modern kényelem biztonságát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

Százból huszonnyolc magyar hagyná, hogy az agya közvetlenül kapcsolódjon az internethez

Mesterséges intelligenciával (MI) vezérelt implantátumok, a bűnözést előre megjósolni képes, MI-alapú biometrikus rendszer, MI-alapú nyelvtanulást segítő applikációk. Ez csak három az utóbbi években bemutatott és használatban már jól vizsgázott innovációk közül, melyek célja, hogy jobbá tegyék az életünket.

Vajon hogyan vélekednek a mesterséges intelligenciáról a magyarok? Mennyire nyitottak arra, hogy személyes adataikat megosszák az MI-alapú szolgáltatásokkal? Elképzelhetőnek tartják-e egy másik bolygó kolonizálását? A legfrissebb nemzetközi reprezentatív kutatás eredményei most választ adnak ezekre a kérdésekre.

Ma már szinte nincs olyan kutatási terület, ahol ne lenne szó az MI-fejlesztésekről. Bár a társadalmi elfogadottsága nő, a technológia széleskörű terjedését továbbra is visszafogja többek között a hiányos adatvédelmi szabályozás. Ezt támasztják alá a Bosch Tech Compass nemzetközi felmérésének eredményei is.

Mesterséges intelligenciával generált illusztráció

A válaszadók – világszerte és Magyarországon is – immár második éve az MI-t tartják a következő évtized legmeghatározóbb technológiájának. Az adatvédelmi kérdésekre adott válaszok azonban világszerte meglepőek. Százból negyven magyar hajlandó lenne megosztani személyes adatait MI-alapú szolgáltatásokkal, ha az nagyobb kényelmet és egyszerűbb életet ígér. Világszinten ez az arány még magasabb, 45 százalék. Különösen figyelemre méltó, hogy a nemzetközi trendhez hasonlóan százból 37 magyar (világszinten 36%) minden személyes adatát megosztaná egy teljesen ingyenes, MI-támogatott egészségügyi ellátásért cserébe. Ez jól mutatja, mennyire nagy az igény a technológiai fejlesztésekre az egészségügy területén.

A felmérés további érdekessége, hogy minden harmadik magyar (35 százalék) önként részt venne egy másik bolygó kolonizálásában. Százból huszonnyolcan pedig beleegyeznének, hogy az agyuk közvetlenül kapcsolódjon az internethez. Ezek az adatok világszinten is hasonló arányt mutatnak (36% és 30%).

Az MI-fejlesztések iránti attitűd pozitív irányba mozdult el. Míg tavaly még 39 százalék, idén már csak 28 százalék használná a mindennapokban az MI-asszisztenst például a határidőnapló kezelésére vagy házimunkára. Ugyanakkor egyre többen fordulnának MI-orvoshoz (44%, tavaly: 39%) vagy MI-pszichológushoz (22%, tavaly: 18%).

A tanulmányról

A Bosch Tech Compass felmérés során a Gesellschaft für Innovative Marktforschung mbH (GIM) 2025 őszén hét országban összesen több mint 12 ezer 18 év feletti embert kérdezett meg. A felmérésben az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Magyarországon és Németországban országonként ezren, míg az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Kínában országonként kétezren vettek részt. A reprezentatív kutatást a magyarországi Bosch csoport megbízásából itthon immáron második alkalommal végezték el. A felmérés során a Boscht egyetlen alkalommal sem nevezték meg megrendelőként.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!