Okoseszközök

GDPR-Barát kamerarendszer – Biztonság bírságok nélkül

A modern irodaházak, kereskedelmi központok és ipari létesítmények biztonsága ma már nem csak technikai kérdés: az emberek jogainak a védelme érdekében az adatvédelem ugyanolyan fontos.

A SMARTme Building Technologies Kft. GDPR-Barát kamerarendszerei ezért egyszerre valósítják meg a biztonságot és az adatvédelmet.

GDPR: lassan évtizedes elvárások, jelentős büntetések

Az Európai Unió Adatvédelmi Rendeletét, a GDPR-t az Európai Parlament 2016 áprilisában fogadta el, majd 2018. május 25-től lépett hatályba az egész Európai Unióban. Európában 2025. március 1-ig csak a GDPR megsértése miatt a hatóságok mintegy 5,65 milliárd eurónyi bírságot szabtak ki 2.245 esetben. Az ellenőrzések és a bírságok szinte exponenciálisan növekvő számát az is alátámasztja, hogy csak 2024-ben az európai adatvédelmi hatóságok által kiszabott bírság mértéke meghaladta az 1,2 milliárd eurót a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda által közzétett adatok szerint. A legjelentősebb és a legnagyobb nyilvánosságot kapott bírságok természetesen az olyan tech-óriásokat sújtották, mint a Meta vagy a TikTok, de a nemzeti hatóságok az ezekhez képest sokkal kisebb esetekre is nagy hangsúlyt fektetnek.

Magyarország sem kivétel

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) beszámolója szerint 2024-ben 335 millió forint bírságot szabtak ki, ami az adatvédelem fontosságát mutatja. A jogsértések között volt például egy munkahelyi öltözőben működő videókamera, amelyet például az erről szóló magyar jogszabályi rend taxatív formában még tilt is. Ráadásul a munkáltató térfigyelő nem is tájékoztatta a munkavállalókat arról, hogy a videókamerákkal olyan területeket is érint, amire nem is számíthattak. Ez az egy eset például 15 millió forint bírságot eredményezett, mert a NAIH többek között megállapította, hogy a munkáltató megsértette a munkavállalók tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségét, továbbá megfelelő jogalappal sem rendelkezett arra, hogy ezt a tevékenységet ellássa. Mindezek azonban már csak a jogsértés súlyában jelentek meg, hiszen nyilvánvalónak kellett volna lennie, hogy nem lehet olyan helyen videókamerát alkalmazni, ahol az emberi méltóság sérülhet. Ebből következik, hogy szinte már csak futólag említette meg a hatóság azt, hogy a videókameráknak sem az elhelyezkedése, sem az azok alkalmazása nem is lehetett arányos az elérni kívánt céllal. Hasonlóképpen eredményezett számottevő bírságot egy olyan bankfiókban elhelyezett videórögzítő rendszer, ahol „mindössze” a megfigyelésről szóló hiányos tájékoztatás – a „szokásosan” hibás és hiányos ajtóra kitett tábla – miatt 60 millió, vagy egy szépségszalonban alkalmazott 32 kamerás, a jogszabályoknak nem megfelelően kiépített és alkalmazott megfigyelőrendszer miatt szabott ki 30 millió forint bírságot a hatóság.

A biztonságát csak úgy tudja megvédeni, ha megfelel az előírásoknak is

Az építészet és biztonságtechnika világában a technológia is folyamatosan fejlődik. Az új épületekben ma már ajtónyitók, videókamerák, távoli felügyeleti rendszerek szolgálják a kényelmet és a biztonságot, amelyek bár már szinte hétköznapinak tűnnek, mégsem szabad megfelejtkezni arról, hogy azoknak meg kell felelnie a GDPR előírásainak. Egy rosszul tervezett vagy beállított kamerarendszer nemcsak a privát szférát sértheti, hanem súlyos jogi következményekkel is járhat.

Az Európai Unióban tehát az ezen rendszerek által kezelt adatok, és különösen a videókamerával történő megfigyelés és a videófelvételek készítése során mindig személyes adatok keletkeznek. Ezért az a jogi személy, amely ezt megvalósítja – az ún. „adatkezelő” – köteles pontosan meghatározni a megfigyelés célját (pl. vagyonvédelem), nyilvántartást vezetni arról, hogy ki, mikor és milyen céllal fér hozzá a felvételekhez, és gondoskodni a hozzáférési jogosultságok megfelelő kezeléséről.

A GDPR szabályok szerint a felvételek tárolási idejének például mindig arányosnak kell lennie az elérni kívánt céllal. Az Európai Unióban az erről szóló releváns iránymutatás szerint például mindössze 24 óra az az időtartam, ami „külön indoklás” nélkül elfogadható, amely időtartam „esetleg” a hétvégi zárva tartással hosszabbodhat meg. Minden más időtartam esetén annak az „értelmét”, „szükségességét” és az „arányosságát” meg kell tudni indokolni, és ez már nem egy könnyed ujjgyakorlat. Minden olyan megőrzési idő tehát csak akkor lehet elvben is jogszerű, ha meg lehet indokolni, hogy miért van szükség a videófelvételek hosszabb időn keresztül történő megőrzésére. Ezen időtartam alatt pedig mindazok számára biztosítani kell az őket megillető adatvédelmi jogokat, akik a videófelvételem szerepelnek. Ők az „érintettek”, akik ezen időtartam alatt bármikor kérhetnek másolatot a felvételekről (pl. bizonyíték megőrzésére), vagy betekinthetnek a róluk készült felvételekbe, amely eseményeket ráadásul minden esetben jegyzőkönyvvel is el kell látni.

A magyar szabályozás az európai jogrenden túlmutatóan taxatív formában is kimondja, hogy egyáltalán nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer a korábban említett öltözőn kívül próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében sem.

Ezen túlmutatóan a videókamerákkal mindig csak a saját tulajdonú terület figyelhető meg, vagyis a közterület megfigyelésére az extrém kivételektől eltekintve nincs lehetőség. Ezért a videókamerákkal nem lehet megfigyelni sem a közterületet (pl. járdát, utcát), vagyis, ha a videókamera nem helyezhető el úgy, hogy részben se lásson rá ilyen területekre, akkor a csak jogsértő formában megfigyelhető részeket ki kell maszkolni. Fontos arra is utalni, hogy a hatóságok töretlen gyakorlata szerint a hang rögzítését a gyakorlatban – szinte – semmi sem indokolhatja, és amely véleménynek általában 15-60 milliós bírságokkal szoktak nyomatékot adni még Magyarországon is.

„Egy szakszerűen telepített és szabályosan használt, GDPR-Barát kamerarendszer valódi biztonságot ad és a jogi megfelelést is garantálja. Az automatizált hozzáférési naplózás, a megfelelő tájékoztatás és rögzítési idő megválasztása szinte már elegendő is az alapvető elvárásoknak való megfeleléshez. A megfelelő tájékoztató táblák, a kamerák elhelyezése, azok esetleges maszkolása, az informatikai biztonság – például titkosított adatátvitel – alkalmazása teljes jogszabályi megfelelést biztosíthat”

– hangsúlyozta Móró Tibor, a SMARTme Building Technologies Kft. ügyvezető igazgatója.

Ezek mellett a bizalomépítés sem utolsó szempont, hiszen a GDPR-megfelelés nem adminisztratív teher, hanem egy erős üzenet az ügyfelek és üzleti partnerek felé, tehát a biztonság és az adatvédelem egy kézben tartása növeli a vállalat reputációját – tette hozzá a szakember. Megjegyezte továbbá, hogy minden látszat és ezzel ellentétes véleménnyel szemben a jogszabályi elvárásoknak megfelelő rendszerek kiépítése és alkalmazása az olcsóbban és gyorsabban megvalósítható megoldás, minthogy a gyakorlatban ezek az elvárások pont a hatékonyságot és az egyszerű üzemeltetést kényszerítik ki.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:barát bírság biztonság GDPR kamerarendszer

Up Next

Extrém ellenállóképességgel vértezték fel a G-Shock újdonságát

Don't Miss

Így válhat a Samsung Galaxy Watch8 okosóra-széria a biohackerek ideális technológiai társává

Okoseszközök

Így lehet a beléptetés az otthon digitális infrastruktúrájának része

képek: Freepik

Az okosotthonról sokáig főként a világítás vagy a fűtés automatikus szabályozása jutott eszünkbe. Ma azonban az otthonautomatizálás már jóval több területre is kiterjed, és egyre több olyan megoldás jelenik meg, amely tovább egyszerűsíti a mindennapi életünket. Az egyik ilyen terület az ingatlan bejáratának okosítása. Ide tartozik a kertkapu és a garázsajtó vezérlése is. A kapunyitás ma már nemcsak távirányítóval történhet, hanem mobiltelefonról, időzített beállításokkal, jogosultságok alapján, sőt más automatizmusokhoz kapcsolva is vezérelhető.

Így válik a kapu az okosotthon részévé

A modern kapu- és garázsajtó-automatizálási megoldásoknak ma már túl kell mutatniuk a puszta nyitáson és záráson. Az is fontos, hogy a használat nyomon követhető és szabályozható legyen, egyértelműsítve, hogy ki, milyen eszközzel és milyen jogosultsággal használhatja a rendszert.

Ennek érdekében több elem kapcsolódik össze:

maga a kapu vagy garázsajtó,
a működtetésért felelős motor,
a vezérlés,
és az elérési pontok, például a távirányító, a mobilalkalmazás, a fali kapcsoló vagy egyéb beléptetőmodul.

Egy jól felépített rendszernél alapvető, hogy a felhasználó visszajelzést kapjon a kapu aktuális állapotáról. Egy távolról vezérelt kapunál vagy garázsajtónál ugyanis tudnunk kell, hogy zárva van, nyitva maradt, éppen mozgásban van, vagy hibajelzést küld.

Hogyan kapcsolódik a kapu a digitális megoldásokhoz?

A gyakorlatban két tipikus megoldással találkozunk. Az egyik, hogy a kapu vagy a garázsajtó integrálódik a meglévő okosotthon-platformba, így egy központi felületről kezelhető a világítással, a riasztóval vagy a kamerarendszerrel együtt. A másik, hogy a vezérlést a kapumotor saját alkalmazása biztosítja, és ezen keresztül érjük el a nyitást, a zárást, az értesítéseket és a hozzáférések kezelését.

Az első esetben minden egy központi okosotthon platformról kezelhető, a másodikban pedig a kapu külön felületen, kifejezetten erre a célra kialakított alkalmazásban érhető el. Bármelyik megoldást választjuk, fontos, hogy a működés ne függjön kizárólag internetkapcsolattól vagy felhőszolgáltatástól. Különösen lényeges, hogy a biztonsági funkciók, például a fotocellák, a vészleállítás és a végállásérzékelés akkor is működjenek, ha a hálózat vagy az alkalmazás átmenetileg nem érhető el. Ehhez azonban nemcsak megfelelő vezérlésre, hanem megbízható műszaki háttérre is szükség van. A modern okosotthon-rendszerek alapvető részét képezi egy megbízható kapunyitó automatika, amely nemcsak kényelmes belépést biztosít, hanem a fizikai biztonság szempontjából is fontos szerepet tölt be. Erre épülhetnek rá azok a digitális funkciók is, amelyek a napi használatot átláthatóbbá és biztonságosabbá teszik.

A korszerű rendszerek a vezérlés mellett állapotinformációt is adnak. A végállásjelzők és érzékelők segítségével pontosan követhető, hogy a kapu nyitva vagy zárva van. Így értesítést is küldhet, ha például a kapu hosszabb ideig nyitva marad. Ez különösen hasznos lehet olyan ingatlanoknál, ahol a beléptetés napi szinten több személyt is érint, és nem mindig ugyanaz a felhasználó nyitja vagy zárja a kaput.

Mitől biztonságos egy kapunyitó rendszer?

A kapunyitók többsége rádiójelekkel működik, ezért a biztonság kérdése különösen fontos. A régebbi megoldások gyakran fix kódot használnak. Ez nagyobb kockázatot jelenthet, mert az illetéktelen hozzáférés elleni védelem korlátozottabb. A korszerű megoldások ezzel szemben gördülőkódos technológiát alkalmaznak. Ilyenkor minden nyitáskor új kód jön létre, amelyet a vezérlés csak egyszer fogad el. Ez azt jelenti, hogy egy korábban rögzített jel egyszerű másolása vagy visszajátszása önmagában már nem elegendő a kapu kinyitásához.

Fontos a hozzáférések kezelése is. Ha egy távirányító elveszik, azt törölni kell a vezérlésből. A mobiltelefonos vezérlésnél pedig a felhasználói jogosultságok könnyen módosíthatók vagy visszavonhatók. Ez különösen akkor előnyös, ha nem egyetlen személy kezeli a kaput, hanem több családtag, dolgozó vagy egyéb szolgáltató is hozzáférhet.

Ha a kapuvezérlés hálózatra kapcsolódik, az informatikai biztonságra is figyelni kell. Az erős jelszavak, a kétlépcsős azonosítás és a rendszeres frissítések segítenek csökkenteni az esetleges visszaélések kockázatát.

Amikor a kapu nem okoz fennakadást

A kapunyitó rendszerek hosszú távú működéséhez megfelelő műszaki kialakítás és folyamatos karbantartás szükséges. A motor kiválasztásánál figyelembe kell venni a kapu típusát, méretét, súlyát, a használat gyakoriságát, a nyitás módját és a környezeti terhelést is. Nem elég a megfelelő teljesítményű motor kiválasztása: a mechanikai elemek pontos beállítása, a sín, a görgők vagy a rugózás állapota, valamint a biztonsági érzékelők helyes elhelyezése ugyanúgy meghatározza a megbízható működést. Más hajtás szükséges például egy könnyű lakossági kapuhoz, mint egy nagyobb, intenzíven használt tolókapuhoz vagy szekcionált garázsajtóhoz.

A digitális vezérlés ebben is segítséget nyújthat. A rendszer naplózhatja az eseményeket, és jelezheti, ha működés közben rendellenességet érzékel. Ez nemcsak a hibák korai felismerését segíti, hanem a karbantartás tervezésében is támogatást adhat.

Okos kapu, nagyobb biztonság

A kapu és a garázsajtó automatizálásánál ma már nem az a fő kérdés, hogy elérhető-e a mobilos vezérlés, hanem az, hogy a rendszer mennyire átgondolt. A jól működő beléptetésben a vezérlés, a biztonsági elemek és a hozzáférések kezelése szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Ebben a rendszerben a megbízható kapunyitó automatika is fontos szerepet kap.

Egy modern okosotthonban a beléptetés más rendszerekkel is összehangolható, így a technológia a mindennapi rutin részeként működik. Például amikor valaki este hazaér autóval, a kapu nyitásával együtt felkapcsolódhat a kerti világítás, a garázsajtó kinyílhat, a riasztó pedig automatikusan a megfelelő üzemmódba válthat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

Okos kiegészítők régi autókba – Így tedd modernebbé a verdát!

képek: Freepik

Egy szeretett, de korosodó autónak sajátos karaktere és lelke van, amit egy mai, szoftverekkel teletömött modell ritkán tud reprodukálni. Ugyanakkor kár lenne tagadni, hogy a mindennapi használat során egyre több olyan kényelmi és biztonsági funkció hiányzik belőlük, amelyeket ma már alapvető elvárásnak tekintünk. A jó hír az, hogy a technológiai fejlődés nem hagyja magára a klasszikus vasak kedvelőit, hiszen néhány tudatosan megválasztott kiegészítővel egy idősebb autó is képes lehet felzárkózni a modern kor digitális elvárásaihoz.

A cél: élmény és nyugalom

Amikor az utastér modernizálásáról gondolkodunk, valójában egy zökkenőmentes ökoszisztémát szeretnénk létrehozni, ahol a telefonunk és az autónk egységet alkot. A legtöbb régebbi modellben a hangrendszer még a CD-k vagy kazetták világában ragadt, de egy apró Bluetooth adapter segítségével pillanatok alatt megoldható a vezeték nélküli zenehallgatás és a kihangosítás. Amennyiben az autó rendelkezik AUX bemenettel, a hangminőség meglepően tiszta maradhat, míg régebbi típusoknál az FM transzmitterek jelenthetnek áthidaló megoldást a streaming szolgáltatások eléréséhez.

Az igazi áttörést azonban az utólag beépíthető, intelligens fejegységek jelentik, amelyek integrálják az Apple CarPlay vagy Android Auto interfészeket. Egy ilyen fejlesztéssel a műszerfal központi elemévé válik a valós idejű navigáció és a hangvezérlés, ami nemcsak kényelmesebbé, hanem a telefon nyomkodásának visszaszorításával biztonságosabbá is teszi a közlekedést. A szakszerű beszerelésnél fontos ügyelni a kábelezés rejtett elvezetésére, hogy a modern technika ne törje meg az autó eredeti belső esztétikáját.

Adatáramlás és vizuális asszisztencia

A modernizálás másik fontos pillére a látótér és az autó belső diagnosztikájának bővítése. A digitális kijelzők, például az OBD2 portra csatlakoztatható HUD eszközök olyan adatokat is képesek a vezető látóterébe vetíteni, mint a pontos fogyasztás, a motorhőmérséklet vagy a különböző hibakódok. Ezzel a megoldással olyan információkhoz juthatunk hozzá menet közben, amelyek korábban csak a szervizben, komolyabb műszeres vizsgálat során váltak elérhetővé, így hamarabb felismerhetjük az esetleges műszaki rendellenességeket.

A tolatókamerák és parkolóradarok utólagos felszerelése szintén látványos ugrást jelent a használhatóságban, különösen a rosszabb kilátással rendelkező kupék vagy régebbi szedánok esetében. A technológia ma már lehetővé teszi, hogy ne kelljen szétfúrni a lökhárítót vagy a műszerfalat, hiszen léteznek rendszámtábla-keretbe integrált kamerák és a belső visszapillantó tükörbe rejtett monitorok is. Ezek a finom fejlesztések észrevétlenül simulnak bele az autó környezetébe, miközben nagyvárosi környezetben jelentősen csökkentik a parkolásból adódó stresszt.

Biztonsági technológiák és a kényelem új szintje

A prevenció és a váratlan helyzetekre való felkészülés az okosítás egyik legpraktikusabb oldala. A külső guminyomás-ellenőrző szenzorok segítségével folyamatosan monitorozhatjuk az abroncsok állapotát, ami segít megelőzni a lassú defektből adódó baleseteket és az egyenetlen kopást. Emellett a hordozható, akkumulátoros indítássegítők és kompresszorok olyan multifunkciós eszközökké váltak, amelyek power bankként is funkcionálnak, így a lemerült akkumulátor vagy egy kisebb nyomásvesztés már nem jelenthet áthidalhatatlan akadályt egy hosszabb utazás során.

A technológiai felzárkózás lényege a kényelem maximalizálása, és mi lehetne kényelmesebb annál, mint amikor egy váratlan gumihiba esetén nem a koszos emelővel kell bajlódnunk az út szélén, hanem egy helyszíni defektjavítás szolgáltatást igénybe véve, az utastérben várjuk meg a szakszerű segítséget. Ez a szemléletmód ötvözi a klasszikus autózás szeretetét a modern, szolgáltatásalapú megoldásokkal, ahol a cél már nem a mechanikai küzdelem, hanem a biztonságos és elegáns célba érés.

A stílusos és funkcionális frissítés irányelvei

A kiegészítők kiválasztásakor érdemes a mértéktartásra törekedni, hogy az autó ne váljon kusza kábelrengeteggé vagy egy túlzsúfolt elektronikai szaküzlet bemutatótermévé. A legjobb fejlesztések azok, amelyek funkciót adnak a térnek: egy stabil, mágneses telefontartó vagy egy korrektül rögzített fedélzeti kamera nemcsak hasznos, de segít rendet tartani a vezetői környezetben is. Fontos szabály, hogy semmilyen utólagos kijelző vagy tartókonzol nem akadályozhatja a kilátást, és nem zavarhatja a gyári kezelőszervek elérését.

Egy jól átgondolt frissítéssel a régi autó nem veszíti el a lelkét, csupán képessé válik arra, hogy a tulajdonosa ne érezze hátrányban magát a legújabb modellek mellett sem. A technológiai tuning lényege a harmonikus illeszkedés, ahol az okos megoldások csendben teszik a dolgukat a háttérben, miközben a sofőrnek nincs más dolga, mint élvezni a klasszikus vezetési élményt és a modern kényelem biztonságát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

Százból huszonnyolc magyar hagyná, hogy az agya közvetlenül kapcsolódjon az internethez

Mesterséges intelligenciával (MI) vezérelt implantátumok, a bűnözést előre megjósolni képes, MI-alapú biometrikus rendszer, MI-alapú nyelvtanulást segítő applikációk. Ez csak három az utóbbi években bemutatott és használatban már jól vizsgázott innovációk közül, melyek célja, hogy jobbá tegyék az életünket.

Vajon hogyan vélekednek a mesterséges intelligenciáról a magyarok? Mennyire nyitottak arra, hogy személyes adataikat megosszák az MI-alapú szolgáltatásokkal? Elképzelhetőnek tartják-e egy másik bolygó kolonizálását? A legfrissebb nemzetközi reprezentatív kutatás eredményei most választ adnak ezekre a kérdésekre.

Ma már szinte nincs olyan kutatási terület, ahol ne lenne szó az MI-fejlesztésekről. Bár a társadalmi elfogadottsága nő, a technológia széleskörű terjedését továbbra is visszafogja többek között a hiányos adatvédelmi szabályozás. Ezt támasztják alá a Bosch Tech Compass nemzetközi felmérésének eredményei is.

Mesterséges intelligenciával generált illusztráció

A válaszadók – világszerte és Magyarországon is – immár második éve az MI-t tartják a következő évtized legmeghatározóbb technológiájának. Az adatvédelmi kérdésekre adott válaszok azonban világszerte meglepőek. Százból negyven magyar hajlandó lenne megosztani személyes adatait MI-alapú szolgáltatásokkal, ha az nagyobb kényelmet és egyszerűbb életet ígér. Világszinten ez az arány még magasabb, 45 százalék. Különösen figyelemre méltó, hogy a nemzetközi trendhez hasonlóan százból 37 magyar (világszinten 36%) minden személyes adatát megosztaná egy teljesen ingyenes, MI-támogatott egészségügyi ellátásért cserébe. Ez jól mutatja, mennyire nagy az igény a technológiai fejlesztésekre az egészségügy területén.

A felmérés további érdekessége, hogy minden harmadik magyar (35 százalék) önként részt venne egy másik bolygó kolonizálásában. Százból huszonnyolcan pedig beleegyeznének, hogy az agyuk közvetlenül kapcsolódjon az internethez. Ezek az adatok világszinten is hasonló arányt mutatnak (36% és 30%).

Az MI-fejlesztések iránti attitűd pozitív irányba mozdult el. Míg tavaly még 39 százalék, idén már csak 28 százalék használná a mindennapokban az MI-asszisztenst például a határidőnapló kezelésére vagy házimunkára. Ugyanakkor egyre többen fordulnának MI-orvoshoz (44%, tavaly: 39%) vagy MI-pszichológushoz (22%, tavaly: 18%).

A tanulmányról

A Bosch Tech Compass felmérés során a Gesellschaft für Innovative Marktforschung mbH (GIM) 2025 őszén hét országban összesen több mint 12 ezer 18 év feletti embert kérdezett meg. A felmérésben az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Magyarországon és Németországban országonként ezren, míg az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Kínában országonként kétezren vettek részt. A reprezentatív kutatást a magyarországi Bosch csoport megbízásából itthon immáron második alkalommal végezték el. A felmérés során a Boscht egyetlen alkalommal sem nevezték meg megrendelőként.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!